1975. évi II. törvény¹

a társadalombiztosításról, a végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelettel egységes szerkezetbe foglalva

1997.12.13.

[A vastag betűs szedés a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (T.),
a normál betűs szedés a minisztertanácsi rendelet (R.) szövegét tartalmazza.]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

T. 1. §² E törvény célja, hogy egységes elvek szerint szabályozza az állampolgároknak az Alkotmány³ rendelkezései alapján a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat.

Alapelvek

T. 2. § (1) A társadalombiztosítás állami feladat. Az állam a társadalombiztosítás fejlesztéséről, a nemzetgazdaság fejlődésével összhangban, tervszerűen gondoskodik.

(2) A társadalombiztosítás szervezetéről külön jogszabály rendelkezik.⁴

T. 3. § Az anyagi ellátás a végzett munkához, illetőleg a szociális biztonság követelményeihez igazodik.

T. 4. § (1) A nehéz és az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók, az üzemi baleseti sérültek és hozzátartozóik fokozott gondoskodásban részesülnek.

(2) A nők, az ifjúság és a gyermekes, főként a többgyermekes családok anyagi ellátására különös gondot kell fordítani.

T. 5. §⁵ A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni, és a táppénz kiadásához a munkáltató hozzájárul. Az állam az e törvény szerint megállapított ellátások kifizetését (szolgáltatások teljesítését) akkor is biztosítja, ha a kiadások meghaladják a bevételeket.

T. 6. § (1)⁶

(2)⁷

T. 7. § A társadalombiztosítási jogviszonyban a biztosított, a társadalombiztosítási szerv, valamint a munkáltató az egyén és a társadalom érdekeivel összhangban együttműködnek.

T. 8. § A társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv a hozzáforduló biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

T. 9. § A társadalombiztosítási jogot vagy kötelezettséget érintő intézkedéssel szemben jogorvoslatnak van helye.

A biztosítottak köre

T. 10. §⁸ (1) E törvény alapján biztosított:

a) a munkaviszonyban (közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban) álló személy;

b)⁹ a szövetkezeti tag – ide nem értve az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik;

c)¹⁰

d)¹¹

e)¹² a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

f)¹³ az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – ide nem értve a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget – természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagja, kivéve azt, aki e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is;

g) keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli személy.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed

a) az egyéni vállalkozóra [T. 103/D. § (1) bekezdése];

b)¹⁴ a közkereseti társaság természetes személy tagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik;

c)¹⁵ a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetőleg kültagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik;

d)¹⁶ a korlátolt felelősségű társaság tagjára és a közhasznú társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez, továbbá a szabadalmi ügyvivői társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik ;

e) az ügyvédi iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői iroda tagjára;

f) a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjára;

g) az oktatói munkaközösség tagjára;

h)¹⁷

(3)¹⁸ Az (1)–(2) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed, ha¹⁹ a tevékenységéért díjazásban részesül

a) a bedolgozóra,

b) a megbízási, valamint a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző személyre,

c)²⁰ az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasház-közösség, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szerv – ide nem értve a korlátolt felelősségű társaság esetében a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot, továbbá a 11. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában említett külföldi állampolgárokat – választott tisztségviselőjére, továbbá a helyi (települési) önkormányzat választott képviselőjére (tisztségviselőjére), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak választott tisztségviselőjére²¹ és a társadalmi megbízatású polgármesterre.

d)²² a felhasználási szerződés alapján szerzői díjazásban részesülő személyre.

(4)²³ A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem terjed ki a biztosítás az egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként működő ügyvédre és a szabadalmi ügyvivői iroda tagjára, ha a T. 118/A. § szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

(5) A biztosítás, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn.

10/A. §²⁴ Az egyidejűleg több jogviszonyban álló személy biztosításának a fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

R. 1. § (1)²⁵ A fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés harminc napot meghaladó tartama alatt – ide nem értve a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetésekor a kötelező felmentés esetét – szünetel a biztosítás, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére illetmény vagy távolléti díj fizetés nem történt. Kivétel ez alól, ha jogszabály másként rendelkezik, illetőleg, ha az igénybevételre háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor.

(2)²⁶ Az ügyvéd biztosítása a T. 103/D. § (8) bekezdés d) pontjában, továbbá a T. 103/E. § (8) bekezdés d) pontjában említett időtartam alatt szünetel.

(3)²⁷ Szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az R. 136. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

R. 2. §²⁸

R. 3. §²⁹

R. 4. §³⁰

R. 5. §³¹ A T. 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában említett segítő családtag biztosítása a rendszeres közreműködés, illetőleg munkavégzés kezdetének napjától annak abbahagyása napjáig áll fenn.

R. 6. §³²

R. 7. §³³ A bedolgozó biztosítása szünetel arra az időtartamra, amely alatt díjazásban nem részesül, kivéve azt az időtartamot, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

c) katonai szolgálatot teljesít.

R. 8. §³⁴ (1) A megbízási, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében munkát végző személyek biztosítási idejét a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig kell megállapítani.

(2) A T. 10. § (3) bekezdés c) pontjában említett választott tisztségviselő biztosítása a választás napjától a tisztség ellátásának megszűnése napjáig áll fenn.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosítás nem áll fenn az alatt az időtartam alatt, amelyre díjazást nem fizettek, kivéve azt az időtartamot, amikor az említett személy

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

c) katonai szolgálatot teljesít.

R. 9–10. §³⁵

R. 11. §³⁶

R. 12. §³⁷

T. 11. §³⁸ A biztosítás nem terjed ki:

a) a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek külföldi állampolgárságú alkalmazottjára,

b) a külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, a devizajogszabályok³⁹ szerint külföldinek minősülő személyre (a továbbiakban: külföldi),

c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a T.14. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára), aki külföldinek minősül.

T.11/A. § ⁴⁰ E törvény alkalmazásánál

a) munkáltatónak kell tekinteni:

1. a biztosítottakat [T. 10. § (1) bekezdés a)–b) és f) pont és (3) bekezdés] foglalkoztató jogi személyt, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetet, magánszemélyt, költségvetés alapján gazdálkodó szervezetet, továbbá egyéb szervezeteket,

2. a tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulót vagy ösztöndíjas szakmunkástanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezetet – ideértve az egyéni vállalkozót is –,

3. a társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bekezdés] tagja esetében a társas vállalkozást,

4. a T. 10. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett magánszemélyek esetében a munkanélküli-ellátást folyósító szervet,

5. a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetében a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szervet;

b) adóköteles jövedelem: SZJA-törvény szerint összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek, valamint az egyéb jogcímen szerzett bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, továbbá az SZJAtörvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke.

b)⁴¹ adóköteles jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szerint összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek, valamint az egyéb jogcímen szerzett bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, továbbá az szja-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke, valamint az szja-törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában említett, kis összegű kifizetésből származó jövedelem, valamint a szakszervezeti tagdíj összege.

R. 13. §⁴²

Társadalombiztosítási ellátások

T. 12. § (1)⁴³ A biztosítottak betegségi és anyasági ellátásra, nyugellátásra és baleseti ellátásra szerezhetnek jogosultságot.

(2) A társadalombiztosítás egyes ellátásai megilletik a biztosítottak hozzátartozóit is.

T. 13. § Különös méltánylást érdemlő kivételes esetben a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérően is engedélyezhet társadalombiztosítási ellátást.⁴⁴

R. 14. § (1)⁴⁵ Különös méltánylást érdemlő kivételes esetben betegségi és anyasági ellátást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélyezhet.

(2)⁴⁶ Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője különös méltánylást érdemlő körülmények megléte esetén – a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott összeg erejéig – kivételes nyugellátást engedélyezhet.

(3) Kivételes nyugellátás nem engedélyezhető annak, aki az öregségi korhatárt nem töltötte be, vagy nem rokkant, kivéve, ha a kivételes nyugellátást árvaellátás címén engedélyezik.

T. 14. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek⁴⁷ hivatásos állománya tagjainak ellátásáról a reájuk vonatkozó külön jogszabály, illetőleg a Kormány rendelkezik.⁴⁸

(2) Az államközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(3)⁴⁹

R. 15. § (1) A T.-nek és e rendeletnek a betegségi és anyasági ellátásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjaira és családtagjaira. A hivatásos, illetőleg továbbszolgáló állományban töltött időt – ideértve a leszerelési segéllyel ellátás idejét is – biztosításban töltött időnek kell tekinteni.

(2) A hivatásos szolgálat sajátosságaiból adódó eltéréseket a Kormány külön jogszabályban állapítja meg.

(3)⁵⁰ E rendelet alkalmazásánál katonai szolgálat alatt a polgári szolgálatot is érteni kell.

R. 16. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy társadalombiztosítási ellátására – a kiküldetés tartamára tekintet nélkül – a tartós külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a kiküldött belföldön nem áll munkaviszonyban, és a nemzetközi szervtől részesül díjazásban.

II. Fejezet

BETEGSÉGI ÉS ANYASÁGI ELLÁTÁS

T. 15. §⁵¹ (1)⁵² A biztosítottat betegségi és anyasági ellátásként egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély illeti meg.

(2)⁵³ A biztosított eltartott hozzátartozója egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásánál eltartott hozzátartozónak kell tekinteni a biztosított kiskorú gyermekét, valamint azt a háztartásában élő közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont], akinek havi jövedelme a naptári év első napján érvényes minimális bér összegét nem haladja meg.

R. 17. § A betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából a katonai szolgálat idejét biztosításban töltött időnek kell tekinteni, ha a biztosítás a katonai szolgálatra bevonulást megelőző tizenöt napon belül vagy a katonai szolgálat alatt szűnt meg.

R. 18. §⁵⁴ Nem jár betegségi és anyasági ellátás a biztosítás szünetelésének időtartamára.

T. 16. §⁵⁵ (1)⁵⁶ Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási díjra és táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre is jogosult, az ellátások közül választhat.

R. 19. § (1) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre, a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra jogosultságot, ezek időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

(2)⁵⁷

(3) A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt gyermek ápolása címén táppénz nem jár.

(4) A szülők közös háztartásában levő gyermek (gyermekek) után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre.

Egészségügyi szolgáltatás

T. 16/A. §⁵⁸ (1)⁵⁹ A biztosított egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követő 30 napon belül jogosult:

(2) Az (1) bekezdésben említett időtartam alatt megkezdett egészségügyi szolgáltatás a jogosultság megszűnését követő 6. hónap végéig jár.

(3)⁶⁰ A biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében – az e törvényben foglalt kivételekkel – térítés nélkül jogosult:

a) a betegségek megelőzését szolgáló orvosi és lélektani vizsgálat keretében, külön jogszabályban foglaltak szerint

aa) a felnőtt korosztály az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek megelőzése és korai felismerése céljából szűrővizsgálatra;

ab) a gyermekek életkoruknak megfelelően: az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre és az érzelmi állapotra vonatkozó, valamint teljes fizikális szűrővizsgálatra;

ac)⁶¹ a 18 éven aluli korosztály csoportos vagy egyéni szűrés keretében évente 2 alkalommal, a 18 éven felüli korosztály egyéni vizsgálat keretében évente 1 alkalommal fogorvosi vizsgálatra és sztomato-onkológiai szűrésre;

ad)⁶² az egészségügyi alapellátás keretében szervezett

1. iskolaegészségügyi orvosi ellátásra,

2. a védőnői szolgálat által nyújtott gondozási tevékenységre, ennek keretén belül

– a várandós és gyermekágyas anyák gondozására,

– a 0–6 éves korú gyermekek gondozására,

– tanköteles korú gyermekek gondozására,

– családgondozásra

b) betegség esetén az egészségügyi alapellátás keretében:

ba) háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátásra;

bb)⁶³ fogorvosi ellátás keretén belül

– sürgősségi ellátásra,

– fogkő-eltávolításra és ínyelváltozások kezelésére,

– fogsebészeti ellátásra,

– 18 éven aluliak megelőző ellátásra, teljes körű alap- és szakellátásra, valamint a fogtechnikai költségeknek és fogszabályozó készülékeknek a Kormány rendeletében meghatározott támogatására,

– a sorkatonai szolgálatot teljesítő, az öregségi nyugellátásra jogosító életkort betöltött biztosított és a közgyógyellátott alapellátásra, és a rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlások elkészítésének és ezek fogtechnikai költségeinek támogatására a Kormány rendeletében meghatározottak szerint;

bc) fogorvosi ellátás keretén belül, részleges térítés ellenében a 18 éven felüli biztosított jogosult

– fogmegtartó-ellátásra a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,

– rágóképesség helyreállítása érdekében a Kormány rendeletében meghatározott esetekben, meghatározott típusú fogpótlások elkészítésére;

c) betegsége esetén járóbeteg szakellátásra;

d) kórházi (klinikai) ellátás keretén belül:

da) orvos előírása szerinti gyógykezelésre, ideértve a szükséges műtéteket is;

db) ápolásra;

dc) a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, ideiglenes gyógyászati segédeszközre;

dd) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is;

de)⁶⁴ a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai követelményeinek megfelelő színvonalú három- vagy annál többágyas férőhelyen történő elhelyezésre, arra az időtartamra, amíg az elhelyezés orvosilag indokolt.

e) szülészeti ellátás keretén belül:

ea)–eb)⁶⁵

ec) szülészeti ellátásra;

ed) orvosi indikáció alapján terhességmegszakításra;

ee) orvosi indikáció alapján – külön jogszabályban meghatározottak szerint – mesterséges megtermékenyítésre, legfeljebb 3 alkalommal;

f) az orvosi rehabilitáció keretén belül:

fa) orvosi vizsgálatra és kezelésre;

fb) az orvos által rendelt egyéb terápiára;

fc)⁶⁶ szanatóriumi ellátásra;

fd) a d) pontban említett ellátásokra, ha a rehabilitációra fekvőbeteg-intézményben kerül sor;

g) szenvedélybetegekkel foglalkozó – az illetékes orvosszakmai kollégiumok által elismert – rehabilitációs ellátásra;

h)⁶⁷ kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolásra;

i) mentőszállítás keretében:

ia) mentésre;

ib)⁶⁸ külön jogszabályban foglalt feltételek esetén betegszállításra.⁶⁹

(4) A (3) bekezdésben foglalt egészségügyi szolgáltatások során figyelembe kell venni:

a) az orvos-szakmai célszerűséget;

b) a hatékony és célszerű vizsgálati módszereket;

c) az egészségügyi szolgálat teljesítőképességét.

(5)⁷⁰ A (3) bekezdésben foglaltakat meghaladó ellátások teljes vagy részleges térítés mellett vehetők igénybe. Külön jogszabály rendelkezése szerint kell részleges térítési díjat fizetni egy- vagy kétágyas férőhelyen történő elhelyezés, valamint a tartós ápolás esetén, amennyiben az elhelyezésre nem orvosi indikáció alapján kerül sor.

(6) A társadalombiztosítás a biztosítottnak az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és az orvosi rehabilitációs céllal rendelt gyógyfürdőellátás árához támogatást nyújt. A gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést kötött intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással való rendelésére az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött orvos rendeli. Társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, rehabilitációs céllal rendelt gyógyfürdőellátások körét és a támogatás mértékét (összegét) külön jogszabály állapítja meg.

(7)⁷¹ Külön jogszabályban meghatározottak szerint egyes nagyértékű gyógyászati segédeszközöket az OEP megvásárolhat és kölcsönözhet.

(8)⁷² A (3) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltatások – az egészségügyi alapellátás kivételével –, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez társadalombiztosítási támogatás jár.

R. 19/A. §⁷³ (1) A biztosított és az eltartott hozzátartozója, valamint az a személy, aki jogosult a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére (a továbbiakban együtt: biztosított)

a) az egészségügyi alapellátás keretében jogosult

aa) betegsége esetén a háziorvos rendelése szerint a háziorvosi szolgálat szakképzett ápolója által nyújtott szakápolásra,

ab)⁷⁴ térítésmentes fogorvosi ellátásra

– sztomatológiai szakellátást igénylő szövődményes állapotok ellátására,

– tancéllal végzett kezelés vállalása esetén a fogorvosi alap- és szakellátásra,

– a fogorvosi alap- és szakellátás keretében végzett diagnosztikai vizsgálatra és a kezelési terv megbeszélésére,

– 18 éves korig teljes körű fogorvosi ellátásra,

– az öregségi nyugellátásra jogosító életkor betöltése után, továbbá, ha rokkantnyugdíjban, közgyógyellátásban részesül, terhes, illetve sorkatonai szolgálatot teljesít – előző évi fogorvosi szűrővizsgálat igazolása nélkül is – a frontfogak gyökérkezelésére, gyökértömésére és fedőtömésére, plasztikus töméssel történő kezelésre, a kezeléshez szükséges rtg-vizsgálatra,

– a betegségek megelőzése érdekében 18 éves kor alatt évente 2 alkalommal, 18 éves kor felett évente l alkalommal fogorvosi szűrővizsgálatra, ennek keretében a teljes fogászati státusz rögzítésére, fizikális, funkcionális és – sztomato-onkológiai vizsgálatra és szájhigiénés egészségügyi felvilágosításra;

– a fertőző betegek, a pszichiátriai betegek az alapbetegségükkel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére,

– szakorvosi javaslat vagy beutaló alapján fogászati góckeresésre,

– a sorkatonai szolgálatot teljesítők a gyógyászati segédeszközök rendeléséről, társadalombiztosítási támogatásának összegéről szóló rendeletben meghatározott típusú fogpótlások elkészítésének orvosi és technikai munkájára.

–⁷⁵ a sorkatonai szolgáltatot teljesítők az 50 százalékot meghaladó rágóképesség-csökkenés esetén elrendelt fogpótlásra.

ac) 18 éves korig a fogazati rendellenességek fogszabályozó kezelésére térítésmentesen, ha a fogszabályozó kezelés 16 éves életkor betöltése előtt megkezdődött. A fogszabályozó készülék árához a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerinti támogatás jár. Nem jár társadalombiztosítási támogatás sem az orvosi munka, sem a fogtechnikai költséghez, ha a kezelést 6 hónapnál hosszabb időtartamra megszakították, vagy a fogszabályozás esztétikai célt szolgál;

ad)⁷⁶ a fogmegtartó tevékenység keretében 18 éves kor betöltése után a VII. számú melléklet 7. pontjában meghatározott részleges térítés ellenében:

– plasztikus (amalgám és esztétikus) fogtömésre,

– gyökérkezelésre, gyökértömésre, valamint a kezelés során szükséges rtg-vizsgálatra, a szakmai előírások szerint;

ae)⁷⁷ a rágóképesség helyreállítása érdekében

– az öregségi nyugellátásra jogosító életkor betöltése után

= a teljes foghiány esetén akrilát alaplemezű,

= részleges, szubtotális foghiány esetén akrilát alaplemezű, kapocs elhorgonyzású,

= a részleges foghiány egyéb eseteiben fém alaplemezű, kapocs elhorgonyzású

kivehető fogpótlások elkészítésének orvosi munkájára térítésmentesen, valamint technikai költségeinek a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott mértékű támogatására,

– az öregségi nyugellátásra jogosító életkor alatt – amennyiben rokkantnyugdíjban részesül – a teljes vagy részleges kivehető lemezes fogpótlások és a rögzített fogpótlások elkészítésének orvosi munkájára térítésmentesen, valamint ezek technikai költségeinek támogatására a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint,

– az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén, amennyiben a fogászati ellátás és a fogpótlás az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés következménye, az orvosi kezelésre térítésmentesen, továbbá a fogtechnikai költség támogatására, a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott típusú fogpótlások árának 100%-os mértékű társadalombiztosítási támogatására,

– amennyiben közgyógyellátásban részesül a teljes vagy részleges kivehető lemezes fogpótlások elkészítésének orvosi munkájára térítésmentesen, továbbá a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott típusú fogpótlások technikai költségeinek támogatására a gyógyászati segédeszközökről szóló népjóléti miniszteri rendeletben meghatározottak szerint;

af)–ag)⁷⁸

b) az egészségügyi szakellátás keretében jogosult

ba) szülészeti ellátás keretében

– család- és nővédelmi tanácsadásra,

– genetikai tanácsadásra és az ehhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokra,

– 45 éves korig a meddőség kivizsgálására és gyógykezelésére,

– az ae) pontban foglaltakon túl fogászati elsődleges megelőző ellátásokra és a terhességi ínygyulladás kezelésére a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig,

– szülésre felkészítésre és szoptatási tanácsadásra,

– orvos által rendelt anyatejre,

bb)⁷⁹ a fogorvosi szakellátás keretében

– az intézményi háttérrel biztosítható, ráépített szakvizsgával nyújtható szolgáltatásokra vagy az átlagosnál magasabb szintű felkészültséget igénylő bevatkozásokra,

– az arc, állcsont, illetve szájüregi fejlődési rendellenességben, daganatos betegségben szenvedők, illetve sérültek orvosi kezelésére és a kezelés során szükséges, a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott típusú protézis, fogszabályozási és fogpótlási eszközök technikai költségeire,

bc) a rehabilitációs ellátás keretében

– a népjóléti miniszter rendeletében⁸⁰ meghatározott akut eseményeket követően szanatóriumi ellátás keretében történő rehabilitációra,

–⁸¹ az orvos által rendelt egyéb terápiás ellátások keretében pszichoterápiára, beszédjavításra, gyógyászati segédeszközök használatának betanítására, fizioterápiára , gyógyfoglalkoztatásra,

bd)⁸² a (2) bekezdés kivételével otthoni szakápolási tevékenységre – a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kivételével – térítésmentesen, amennyiben azt az egészségbiztosítási pénztárral finanszírozási szerződéses kapcsolatban álló kezelőorvos (háziorvos, szakorvos) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott tevékenységi körében rendeli el, és a szakápolói tevékenység fekvőbeteg intézetben történő ellátást helyettesít, vagy a megkezdett fekvőbeteg-intézeti ellátást lerövidíti és a beteg állapota napi 3 óránál hosszabb szakápolást nem igényel, továbbá az ellátás az előírt időtartam alatt – az elrendelésnek megfelelően – szervezetten biztosítható.

(2)⁸³ A biztosított az adaptációs szabadság idejére az (1) bekezdés szerinti otthoni szakápolásra nem jogosult.

(3)⁸⁴ Betegszállításra a biztosított gyógykezelése, a kórisme megállapítása, illetve szükség esetén kontrollvizsgálat céljából a beutalásra jogosult orvos rendelése alapján jogosult. Betegszállítást az orvos csak abban az esetben rendelhet, ha a biztosított szállítása egészségügyi intézménybe vagy onnan lakására (tartózkodási helyére) másként nem oldható meg, és

a) csak fekvő helyzetben szállítható, vagy

b) betegsége miatt szállítása közben szakfelügyelete szükséges, vagy

c) járóképtelen vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát, vagy

d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe.

(4)⁸⁵ A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően részleges költségtérítés nélkül jogosult a biztosított betegszállításra, ha

a) közgyógyellátásban részesül,

b) sürgős szállítás esetén, továbbá

c) rendszeres művese- vagy sugárkezelésre, illetve

d) egészségügyi intézményből más egészségügyi intézménybe történő szállítás esetén.

(5)⁸⁶ Az (1) bekezdés ad)–ae) pontjai szerinti fogmegtartó és protetikai szolgáltatásokra – az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés következtében szükségessé váló fogászati ellátás és fogpótlás kivételével – a biztosított 1998. január 1. napját követően csak abban az esetben jogosult, ha az előző évben szűrővizsgálaton részt vett, és az erről szóló igazolást bemutatja. Oktatási intézménybe járó 18 éven aluliak csoportos szűrővizsgálaton történő megjelenését a területileg illetékes iskolafogászati szolgálat igazolja, 18 éven felüli biztosított esetén az igazolást a szűrővizsgálatot végző fogorvos adja ki.

T. 16/B. §⁸⁷ (1) A biztosított a T. 16/A. § (3) bekezdésében foglalt ellátásokat a társadalombiztosítás illetékes szervével – külön jogszabályban meghatározottak szerint – szerződésben álló, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján együttműködő egészségügyi szolgáltatónál térítés nélkül veheti igénybe az alábbiak szerint:

a) a háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátást, a biztosított által választott, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosnál, illetőleg gyermekorvosnál azzal, ha a választott orvos nem a biztosított állandó lakóhelye, illetőleg állandó tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat területén működik, az igénybevétellel kapcsolatos többlet útiköltséget a társadalombiztosítás nem téríti;

b) az egészségügyi szakellátás igénybevételére a biztosított – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az alapellátás orvosának beutalása alapján jogosult. A beutalás szakmai rendjétől eltérő igénybevételből eredő többletköltséget a társadalombiztosítás nem téríti.

(2) Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 85. §-ának (3) bekezdésében foglalt egészségügyi szervek igénybevételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

R. 19/B. § (1)⁸⁸ A biztosított – a sürgős szükség esetén túl – az alapellátás orvosának beutalása nélkül jogosult igénybe venni a

a) bőrgyógyászati,

b) fül-, orr-, gége,

c) nőgyógyászati,

d) általános sebészeti és baleseti sebészeti,

e) szemészeti,

f) onkológiai,

g) urológiai

szakrendelést, valamint

h) az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg gondozó, a tüdőgondozó és az onkológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátást.

(2) A szakellátásra beutalt biztosított – ideértve az (1) bekezdésben említett eseteket is – az egyes szakorvosi ellátásokat szakorvosi beutalással is igénybe veheti.

(3) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt háziorvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni harminc napig a folyamatos járóbeteg-szakellátást, harminc napon túl abban az esetben, ha a szakellátás orvosa erről a háziorvost tájékoztatja.

(4) ⁸⁹

(5)⁹⁰ Az (1) bekezdésben foglalt esetben a szakellátás orvosa a biztosított háziorvosát írásban értesíti. Ha a szakellátás orvosa olyan elváltozást észlel, amely érintheti a biztosított gépjárművezetésre, lőfegyverviselésre és munkakörre való alkalmasságát, illetve, amelynek ismerete a beteg gyógykezelésével kapcsolatban nélkülözhetetlen (pl. gyógyszer-túlérzékenység), erről a háziorvost közvetlenül írásban értesíti.

(6) Minden orvos, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának, jogosult saját magát, illetve közeli hozzátartozóját (Ptk. 685. § b) pont) szakellátásra utalni. Az egészségügyben dolgozók beutalására – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az egészségügyi intézmény orvosa is jogosult.

R. 19/C. §⁹¹ (1)⁹² A gyógyászati céllal, külön jogszabályban meghatározott módon rendelt gyógyszerek árához társadalombiztosítási támogatás jár a biztosított részére, ha a gyógyszert – a tevékenység helye szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére szerződést kötött orvos rendeli.

(2)⁹³ A biztosított részére a vényen rendelt gyógyszer árához akkor jár a társadalombiztosítási támogatás, ha azt az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási pénztár) a gyógyszer kiszolgálásra és a társadalombiztosítási támogatás elszámolására szerződést kötött gyógyszertár szolgáltatja ki. A gyógyszertár hitelt érdemlően köteles dokumentálni a – (4) bekezdés szerint 50, 70, 90 és 100%-os – társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek egyéves leltár-időszakonkénti készletét, időközi beszerzését és értékesítését.

(3) Az egészségbiztosítási pénztárak szerződést azzal a gyógyszertárral (gyógyszertár működtetőjével) kötnek, amely megfelel a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvényben meghatározott feltételeknek.

(4)⁹⁴ A társadalombiztosítási támogatás a külön jogszabályban meghatározott gyógyszereknél a támogatás mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésének időpontjában a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által a támogatás alapjául elfogadott mindenkori – ÁFA-val megnövelt (bruttó) – ár 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg, amely

a) az 50, 70 és 90%-os támogatásnál áremelkedés esetén a kihirdetéskor érvényes támogatás értéke egy évig változatlan, árcsökkenés esetén a társadalombiztosítás által a támogatás alapjául elfogadott ár 50, 70 és 90%-ának megfelelő összeg,

b) 100% esetében az ár változásának mértékével korrigált összeg.

(5) A társadalombiztosítási támogatás meghatározott összeg azoknál az azonos hatóanyagtartalmú gyógyszereknél, amelyek vagy különböző néven és/vagy más gyártó előállításából kerülnek forgalomba, és a törzskönyvező hatóság minősítése szerint egyenértékűek és az azonos hatóanyagot egyenértékű gyógyszerformában tartalmazzák, valamint alkalmazási módjuk megegyezik.

(6) A meghatározott összegű támogatást a támogatás alapjául kiválasztott gyógyszer tekintetében a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával az arra megállapított százalékos támogatásnak megfelelő összegben kell meghatározni.

(7) Gyógytápszerek esetében – ha a törzskönyvező szerv alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg – a támogatás meghatározott összegben is megállapítható.

(8)⁹⁵ A (4)–(7) bekezdésben foglaltakat évente legalább egyszer, január 15-ig felül kell vizsgálni.

(9)⁹⁶ A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek körét, az egyes gyógyszereknek a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás mértékét, illetőleg összegét és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásának módját a népjóléti miniszter rendeletben⁹⁷ állapítja meg.

(10) A gyógyszerész a gyógyszer kiszolgáltatása előtt tájékoztatja a gyógyszert kiváltó személyt a kiváltandó gyógyszernek a társadalombiztosítási támogatással csökkentett áráról. Amennyiben – a külön jogszabályban⁹⁸ előírt szakmai helyettesíthetőség figyelembevételével – a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthető, melynek a társadalombiztosítási támogatással csökkentett ára kedvezőbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget, a gyógyszerész a gyógyszert kiváltó személyt erről tájékoztatja és kérésére a gyógyszert helyettesítheti.

(11)⁹⁹ Az OEP az egyes gyógyszerek árához kifizetett társadalombiztosítási támogatások összegeiről – az elszámolási és vényellenőrzési rendszerében gyűjtött adatait – havonta (papíron, illetve számítógépes adathordozón) a Népjóléti Minisztériumnak megküldi.

(12)¹⁰⁰ A társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi intézmény által nyújtott szolgáltatás keretében az (1) bekezdés szerinti szerződésen a finanszírozási szerződés gyógyszerek rendelésére jogosult orvosok azonosító adatait tartalmazó mellékletét kell érteni.

(13) A társadalombiztosítás által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatók orvosai, valamint a pro família gyógyszerrendelési jogot gyakorolni kívánó orvosok 1995. december 1-jét követően gyógyszert csak az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján rendelhetnek társadalombiztosítási támogatással. A szerződés megkötését az érintett orvos kezdeményezésére a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár nem tagadhatja meg.

R. 19/D. § ¹⁰¹(1) Az orvosi rehabilitációs ellátás keretében – külön jogszabályban meghatározott orvos által – rendelhető gyógyfürdőellátások:

a) termál gyógymedence (ideértve a hévizi tófürdőt is),

b) termál kádfürdő,

c) iszappakolás, iszapfürdő,

d) súlyfürdő,

e) szénsavas fürdő,

f) orvosi gyógymasszázs,

g) víz alatti vizsugármasszázs,

h) víz alatti csoportos gyógytorna,

i) komplex gyógyfürdőellátás

j) csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt

(2)¹⁰² A járóbeteg–ellátás során igénybe vett gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatásának mértéke az (1) bekezdés a)–j) pontjai szerinti gyógyfürdőellátások esetén az OEP által a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott áfával növelt ár 100%-ának megfelelő összeg.

(3) Az orvos a gyógyfürdőellátásokat gyógyfürdőutalványon (a továbbiakban: utalvány) rendeli. Az utalvány az ellátás igénybevételének megkezdésétől számított 8, csoportos gyógyúszás esetén 12 hétig érvényes.

(4) Az (1) bekezdés szerinti gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatással kizárólag kúraszerűen rendelhetők és az ellátás nyújtására a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal (a továbbiakban együtt: MEP) szerződést kötött szolgáltatónál (a továbbiakban: gyógyfürdő) vehetők igénybe.

(5) A MEP gyógyfürdőellátásra azzal a gyógyfürdővel köt szerződést, amely

a) az (1) bekezdés a)–h) pontjaiban felsorolt gyógyfürdőellátások közül legalább négy fajta, vagy

b) az (1) bekezdés j) pontja szerinti gyógyfürdőellátás

szolgáltatására alkalmas.

(6) A gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatásának utólagos elszámolása a gyógyfürdő és a MEP között létrejött szerződés alapján történik. Társadalombiztosítási támogatás csak szabályosan kitöltött és érvényes utalvány alapján számolható el.

(7) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy az orvosi rehabilitáció keretében történő gyógyfürdőellátások rendelésének részletes szabályait, valamint az ellátásokhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolásának rendjét rendeletben meghatározza

R. 19/E. § ¹⁰³ (1)¹⁰⁴ Társadalombiztosítási támogatás jár a biztosított részére a külön jogszabályban felsorolt – az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet (a továbbiakban: ORKI) által gyógyászati segédeszköznek minősített, és azok rendelésére jogosult orvos által vényen rendelt – sorozatban és egyedileg gyártott új és újraértékesített, használt, kölcsönzött gyógyászati segédeszköz (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz) vásárlása, kölcsönzése, javítása esetén az OEP által elfogadott árához, kölcsönzési díjához, valamint az értékesített gyógyászati segédeszköz OEP által elfogadott javítási díjához.

(2) A megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) gyógyászati segédeszközök kiszolgálására, visszavásárlására, kölcsönzésére, javítására azzal a forgalmazóval (gyártóval) köt szerződést, amely megfelel a (3) bekezdésben előírt szakmai követelményeknek.

(3) A MEP a (2) bekezdés szerinti szerződést megköti

a) azzal az egyéni vállalkozóval, aki megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és a végrehajtására kiadott, az Országos Képzési Jegyzékről rendelkező 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglalt előírásoknak, és

b) azzal a társas vállalkozással, amelynek főfoglalkozású alkalmazottja vagy személyesen munkát végző tagja rendelkezik az a) pontban előírt feltétellel,

c)¹⁰⁵ képesítési előírás hiányában azzal az egyéni vállalkozóval vagy társas vállalkozással, aki (amely) ORKI által minősített gyógyászati segédeszközt forgalmaz.

(4)¹⁰⁶ A külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközöknél a társadalombiztosítási támogatás az OEP által a támogatás alapjául elfogadott áfa nélküli ár 50, 85, illetőleg 100%-ának megfelelő, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott fix összeg. Az OEP a támogatás összegére eső áfá-t a forgalmazónak megtéríti. Fix összegű támogatás csak az ORKI által minősített gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatási ára alapján határozható meg.

(5) A külön jogszabályban meghatározott és rendeltetésszerű használat közben meghibásodott – 12 hónapnál hosszabb kihordási idejű – gyógyászati segédeszközök javításánál a társadalombiztosítási támogatás az OEP által elfogadott áfa nélküli javítási díj 85%-a, legfeljebb azonban az új eszköz áfa nélküli árához nyújtott – a javítás időpontjában érvényes – társadalombiztosítási támogatási összeg 60%-ának áfá-val növelt értéke.

(6) Az újraértékesített és az új gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatási összegének aránya megegyezik ezen eszközök társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árának arányával.

(7) Az OEP a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árat, javítási díjat, a kölcsönzési díjat és a társadalombiztosítási támogatás összegét évente felülvizsgálja.

(8)¹⁰⁷ A gyógyászati segédeszközök kiszolgálásával, visszavásárlásával, javításával kapcsolatos társadalombiztosítási támogatás utólagos elszámolási rendjét, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzésével és használatba-adásával kapcsolatos egyéb elszámolási rendet – illetve az elszámoláshoz szükséges bizonylatok átadásának kötelezettségét – a forgalmazó (gyártó), a szolgáltató és a MEP között létrejött szerződésben kell meghatározni. A társadalombiztosítási támogatás csak szabályosan kiállított és érvényes vény, illetve munkalap alapján számolható el.

(9) Ha a biztosított – sajátos egészségi állapota miatt – a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközzel nem látható el, a rendelésre jogosult orvos által javasolt eszköz árához, kölcsönzési és javítási díjához egyedi kérelem alapján – a Gyógyászati Segédeszköz Szakértői Bizottság javaslatára – az OEP főigazgatója támogatást nyújthat.

(10)¹⁰⁸ Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben¹⁰⁹ határozza meg a gyógyászati segédeszközök rendelésére vonatkozó szabályokat, orvosszakmai előírásokat, a kölcsönzés, valamint a visszavásárlás és használatba adás szakmai feltételeit, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati

segédeszközök körét, az eszközök kihordási idejét, árukhoz, kölcsönzési díjukhoz és javításukhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegét, illetve mértékét.

(11)¹¹⁰ A társadalombiztosítási támogatással történő gyógyászati segédeszköz rendelésére az R. 19/C. § (1) és (11)–(12)¹¹¹ bekezdésében foglaltakat értelmeszerűen alkalmazni kell.

(12)¹¹² A népjóléti miniszter évente felülvizsgálja a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök körét.

R. 19/F. § (1)¹¹³ A járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe beutalt biztosítottat az utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha az egészségügyi szolgáltatást a T. 16/B. §-ában említett és a lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes, vagy – szakmailag indokolt esetben – a tartózkodási helyéhez legközelebb eső és megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.

(2)¹¹⁴ Ha a biztosított beutaló nélkül, de orvosilag indokoltan vette igénybe a járóbeteg-szakellátást, az utazási költség megtérítése a lakóhelyére, illetőleg a tartózkodási helyére történő visszautazásra illeti meg.

(3) A biztosítottat a gyógyászati segédeszköz igénybevétele (kiszolgáltatása) – ideértve a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez szükséges próbán való megjelenést is – során felmerült utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha a beutaló orvos által megjelölt gyógyászati segédeszközt gyártók (kiszolgáltatók) közül a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső gyógyászati segédeszközgyártót (kiszolgáltatót) veszi igénybe. Nem jár társadalombiztosítási támogatás a gyógyászati segédeszköz átvétele miatt felmerülő utazási költséghez, ha a biztosított személyes megjelenését a segédeszköz-rendelésre jogosult orvos nem tartja indokoltnak.

(4) A biztosítottnak a rehabilitáció keretében az R. 19/D. § szerint rendelt gyógyfürdőellátás, valamint az orvosi rehabilitáció keretében a 20/1995. (VI. 17.) NM rendeletnek megfelelő szanatóriumi ellátás igénybevételéhez is jár az utazási költségtérítés.

(5) A társadalombiztosítási támogatás nem jár a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez.

(6) A biztosítottal azonos módon illeti meg a társadalombiztosítási támogatás a 14 éven aluli gyermek kísérőjét, illetőleg a 14 éven felüli biztosított kísérőjét, ha a biztosított egészségi állapota miatt a kíséretet az illetékes orvos szükségesnek tartja.

(7) Az (1)–(2), illetőleg (4)¹¹⁵ bekezdésben említett esetben a biztosított, illetőleg kísérője a MÁV, valamint a Győr–Sopron–Ebenfurti vasút magyar vonalán, továbbá a BKV–HÉV vonalain hitelezett utazási utalvány alapján, díjfizetés nélkül utazhat. A hitelezett utazási utalvány e célra rendszeresített szigorú számadású nyomtatvány, amely másodosztályon történő egyszeri utazásra jogosít.

(8) Azt a biztosítottat, aki a közlekedési viszonylatok, illetőleg, aki a betegsége, egészségi állapota miatt vasúton (HÉV-en) utazni nem tud, társadalombiztosítási támogatásként az adott viszonylatban közlekedő menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének ára – ideértve a (4)¹¹⁶ bekezdésben említett kísérő jegyének árát is – illeti meg. A menetjegy árának megtérítésére való jogosultságot az illetékes orvos az e célra rendszeresített utazási utalványon igazolja.

(9) Az (1)–(6)¹¹⁷ bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a biztosított (kísérője) a 70. életévét betöltötte, kivéve, ha a biztosított betegsége, egészségi állapota miatt közforgalmú közlekedési eszközön utazni nem tud.

(10) A hitelezett utazási utalvány (utazási utalvány) kiállítására jogosult

a) az alapellátás orvosa a szakellátásra történő beutaláskor;

b) az egészségügyi szakellátás orvosa – ideértve a gondozó intézet szakorvosát is – a vizsgálat, a kezelés, a kórházból való elbocsátás és az ismételt kezelés elrendelésekor;

c) a gyógyfürdő által kijelölt személy a gyógyfürdőszolgáltatás igénybevételét követően;

d) a gyógyászati segédeszközt gyártó (kiszolgáltató) által kijelölt személy a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez (javításához) szükséges próbára való berendeléskor és a gyógyászati segédeszköz átadásakor történő személyes megjelenés esetén.

(11)¹¹⁸ A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített utazási utalványon havonta (hetente) igazolja.

(12) A fogyatékos gyermek és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendeletben biztosított kedvezményt meghaladó része téríthető meg utazási költség címén, ha az utazás közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével történt.

(13) Az utazási utalványok elszámolása az (5)¹¹⁹ bekezdésben említett közlekedési eszközök üzembentartója és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti szerződés alapján történik.

T. 16/C. §¹²⁰ (1) A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett és igazolt egészségügyi ellátásnak, továbbá a külföldön munkát vállalóként vagy egyéb jogcímen külföldön tartózkodó magyar állampolgár biztosított sürgős szükségből felmerült egészségügyi ellátásának költségét a társadalombiztosítás a belföldi ellátás költségének megfelelő összegben megtéríti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének nyolcvanöt százalékát a társadalombiztosítás téríti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában tartósan külföldön foglalkoztatott az a személy, akinek a külföldön történő, előre meghatározott időtartamú foglalkoztatása a három hónapot meghaladja.

(4)¹²¹ A magyar állampolgár biztosított indokolt külföldi gyógykezeléséhez a társadalombiztosítási támogatás feltételeit és rendjét a Kormány rendeletben¹²² szabályozza.

R. 19/G. § (1) A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke külföldön történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha

a) eleget tettek a külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálati kötelezettségnek;

b)¹²³ és az egészségügyi ellátás megfelel a T. 16/A. § (3) bekezdés b), c), d) és i) pontjaiban foglaltaknak, ideértve a sürgős szükség esetét is. A T. 16/C. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás során rendelt gyógyszerhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege megegyezik a belföldön rendelhető gyógyszerekhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegével.

(2)¹²⁴ A T. 16/C. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás költségét a VII. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.

T. 16/D. §¹²⁵ A T. 16/A–B. §-ok rendelkezéseit a biztosított eltartott hozzátartozójára is alkalmazni kell.

Táppénz

T. 17. §¹²⁶ (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem jár táppénz annak, aki a négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.

R. 20. § Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.

R. 21. § (1) A kórházba utazás és visszautazás napjára táppénz annak is jár, aki nem keresőképtelen.

(2) Amennyiben a beutaltat helyhiány miatt később veszik fel a kórházba, a felvételtől táppénzre ugyanúgy jogosult, mint kórházba utalásakor, abban az esetben is, ha jogosultsága egyébként időközben megszűnt.

R. 22. § (1) A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap¹²⁷, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy napi megszakítás sincs.

(2) Nem számít megszakításnak a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje, valamint az a bedolgozói jogviszonyban töltött idő, amely alatt a biztosítás nem állott fenn.

R. 23. § (1)¹²⁸

(2) Ha a bedolgozónál keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, tápppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár. Nem alkalmazható ez a korlátozó rendelkezés abban az esetben, ha a munkáltató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó és családtagja bedolgozói munkát nem végez.

R. 24. §¹²⁹

R. 25. § A gyermekgondozási segélyben részesülőnek táppénz – a gyermekgondozási segély helyett – abban az esetben jár, ha a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot tartós (legalább 30 napi időtartamú) megbetegedés miatt szakítja meg.

T. 18. §¹³⁰ Keresőképtelen:

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d) az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;

e) az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.

R. 26. § (1) Keresőképtelen az is,

a) akit kórházba (klinikára) bármilyen ok miatt felvettek,

b) aki tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermeket otthon ápol,

c) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

(2) Vörhenybeteg gyermek ápolása címén táppénz esetenként legfeljebb huszonkét napon át jár.

R. 27. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) Ha a biztosított a katonai szolgálat, ideértve az R. 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos, valamint továbbszolgáló állománya tagjainak a szolgálati idejét is, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt válik keresőképtelenné, a keresőképtelenség első napjának a katonai szolgálat, illetőleg a segély folyósításának a megszűnését követő napot kell tekinteni.

R. 28. § A T. 18. §-ának d)–e) pontját megfelelően alkalmazni kell

a) a mostohaanyára és a mostohaapára,

b) a nevelőanyára, illetőleg a nevelőapára,

c) arra, akihez a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet állami gondoskodás alatt álló gyermeket helyezett el.

R. 29. § (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

(2) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha

a) a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy

b) bírói ítélet (bírósági egyezség) alapján házastársa részére tartásdíjat, illetőleg gyermektartásdíjat fizet, vagy házastársától tartásdíjat kap.

(3) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt az élettársat is, aki bírói ítélet (bírósági egyezség) alapján a közös gyermek után élettársa részére gyermektartásdíjat fizet, vagy élettársától ezen a címen tartásdíjat kap.

(4) Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a

a) férje sorkatonai szolgálatot teljesít,

b) házastársa kórházi ápolásban részesül, külföldön tartózkodik,

c) házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

d) házastársa a háztartásukban levő gyermekről a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik,

e)¹³¹

(5) Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik a vakok személyi járadékában részesülnek vagy arra egyébként jogosultak.

(6) Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa

a) az illetékes orvos igazolása szerint betegsége, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ez az állapota előreláthatóan hat hónapon át fennáll,

b) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, rendszeres szociális segélyben, hadigondozási pénzellátásban részesül,

c) kényszergyógykezelés alatt áll,

d) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy munkaterápiás intézeti gyógykezelésre, illetve kényszergyógyításra kötelezett alkoholista, és a házastárs keresete, jövedelme – ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat – az a), c), d) pontban felsorolt esetekben az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a b) pontban felsorolt esetekben pedig a házastárs nyugellátása, egyéb ellátása az öregségi [R. 85. § (1) bek.], a rokkantsági [R. 118. § (1) bek.], a baleseti rokkantsági [R. 240. § (1) bek.] nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(7) A (4)–(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

(8)¹³²

T. 19. §¹³³ (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a)¹³⁴ egy éven át;¹³⁵

b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;

c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

e) hatévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

(2)¹³⁶ Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a biztosítottnak külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 18. § a) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3)¹³⁷ Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

(4) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(5)–(6)¹³⁸

R. 30. § (1) A gyermek ápolása címén a T. 19. §-a (1) bekezdésének c)–e) pontja alapján járó, de igénybe nem vett napok a következő évre átvihetők. Nem vihetők át az igénybe nem vett napok arról az évről, amelyben a fizetés nélküli szabadság, a külföldi tartózkodás időtartama a 180 napot meghaladta, vagy a biztosításban töltött idő a 180 napot nem érte el. E rendelkezést együttélő szülők esetében akkor kell alkalmazni, ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságon vagy külföldön van, illetőleg egyik szülő biztosítási ideje sem éri el a 180 napot.

(2) Az egyedülállóság címén megállapított és igénybe nem vett napok csak abban az esetben vihetők át a következő évre, ha az egyedülállóság az előző év teljes időtartama alatt fennállott. Az egyedülállóság címén járó és igénybe nem vett napokat a következő évben (években) az egyébként együtt élő szülők csak egyedülállóként vehetik igénybe azzal, hogy e napok igénybevételére csak a nem egyedülállóként járó napok kimerítését követően kerülhet sor.

(3) A gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő naptól a gyermek(ek) ápolása címén megállapított napok száma nem lehet több a gyermek(ek) következő születésnapjáig hátralevő napok számánál. Az így megállapított és fel nem használt napok a következő évre (évekre) átvihetők, függetlenül attól, hogy a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama a 180 napot meghaladta-e vagy sem.

(4) A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és az örökbefogadott gyermek ápolása címén megállapított napok száma nem lehet több az elhelyezés, illetőleg az örökbefogadás napjától a gyermek következő születésnapjáig hátralevő napok számánál.

R. 30/A. §¹³⁹ A T. 19. § (2) bekezdésének rendelkezését az R. 21. § (1) bekezdésében és az R. 26. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben is alkalmazni kell.

R. 31. § (1) A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál biztosításban töltött időként kell figyelembe venni

a) a katonai szolgálat idejét,

b)¹⁴⁰

(2) A folyamatos biztosításban töltött idő tartamának megállapításánál a biztosításban töltött idő minden naptári napját figyelembe kell venni.

(3)¹⁴¹ A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

R. 32. §¹⁴² (1)¹⁴³ Ha a biztosított betegség, terhesség vagy szülés miatt vált keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt táppénzben részesült, ezt az időt (előzmény) a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. .

(2) Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított beteg gyermek ápolása címén részesült táppénzben.

(3) Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.

R. 32/A. §¹⁴⁴

R. 33. § Az, aki táppénzre jogosultságát kimerítette, táppénzre újból akkor jogosult, ha keresőképessé vált, és ezt követően biztosítottként munkát végez. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a fizetett szabadság időtartamát munkavégzésnek tekinteni nem lehet.

R. 34. § (1) Az egyévesnél idősebb beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként csak azt az időt lehet figyelembe venni, amely alatt a biztosított ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzben részesült.

(2)¹⁴⁵ A szülők közös háztartásában levő ugyanazon gyermek ápolása címén igénybe vett táppénzes napokat előzményként együttesen kell figyelembe venni.

R. 35. § Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása, a vörhenybeteg gyermek ápolása, továbbá a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményt figyelembe venni nem lehet.

T. 20. § A keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, táppénz nem jár. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár táppénz.

R. 36. § (1) A táppénz – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot¹⁴⁶, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

(2) Nem jár táppénz

a)¹⁴⁷ a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs – ideértve a katonai szolgálat és a fizetés nélküli szabadság idejét is –, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra¹⁴⁸ és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) arra az időtartamra, amely alatt a biztosított külföldön tartózkodik, kivéve, ha a biztosított államközi egyezmény hatálya alá tartozik vagy államközi egyezmény keretében, illetőleg külön jogszabály alapján részesül külföldön gyógykezelésben,

c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d)¹⁴⁹

e) az ittasság miatt vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára,

f) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,

g)¹⁵⁰

h)¹⁵¹ a munkanélküli segély, munkanélküli járadék, átképzési támogatás, keresetpótló juttatás, továbbá a pályakezdők munkanélküli segélye¹⁵² folyósításának időtartamára.

(3)¹⁵³ A munkaterápiás intézeti gyógykezelés alatt álló alkoholistának az intézeti gyógykezelés időtartamára táppénz nem jár. Ha a beutalt a kezelés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül részesül kórházi ápolásban, erre az időre a táppénz az általános szabályok szerint illeti meg.

R. 37. §¹⁵⁴

T. 21. § (1) Nem jár táppénz annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta.

(2) A Kormány állapítja meg, hogy a jogosult felróható magatartása miatt mely esetekben lehet a táppénzt megvonni.

R. 38. §¹⁵⁵ (1) A táppénzt meg kell vonni attól, aki

a) a gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, illetőleg

b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

(2) A Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzésre jogosult orvosának javaslatára a táppénzfolyósító szerv köteles a táppénz megvonásáról határozatban intézkedni.

T. 22. §¹⁵⁶ (1) A táppénz összegét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. Amennyiben a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben legalább 20 munkanapi keresete nincs, a táppénz összegét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Ha a biztosított munkáltatója az (1) bekezdésben meghatározott irányadó időszakban változott, a táppénzt annál a munkáltatónál eltöltött irányadó időszakban elért kereset alapján kell megállapítani, ahol a keresőképtelenség bekövetkezésekor dolgozott.

(3) Ha a biztosítottnak az (1) bekezdésben meghatározott irányadó időszakban nincs összesen 20 munkanapi keresete, naptári napi átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a biztosított a keresőképtelenség hónapjában, munkavégzés esetén egy naptári nap alatt – év végi részesedés és jutalom nélkül – elérhetett volna. Teljesítmény-bérrendszerben foglalkoztatottnál a naptári napi átlagkeresetet a keresőképtelenség első napján betöltött munkakörrel azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók megelőző havi átlagos keresete alapján számított naptári napi kereset alapulvételével kell megállapítani, amelyet a munkáltató igazol. A biztosítás megszűnését követően kezdődő keresőképtelenség esetén a naptári napi átlagkereset megállapításánál az utolsó munkáltatónál betöltött munkakör az irányadó.

(4) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és

b) a korábbi táppénzét az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(5)¹⁵⁷ A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári napi átlagkereset kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében hatvan százaléka, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén szintén hatvan százaléka.

(6)¹⁵⁸

T. 22/A. §¹⁵⁹ A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után az irányadó időszakban a biztosított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetett.

R. 39. § (1)¹⁶⁰ A táppénz összegének megállapításánál a figyelembe vehető jövedelem naptári napi összege 3300 forintnál több nem lehet.

(2)–(3)¹⁶¹

(4) Ösztöndíjas szakmunkástanulónál az ösztöndíjat kell keresetként figyelembe venni.

(5)

R. 40. §¹⁶²

R. 40/A. §¹⁶³ (1)¹⁶⁴ Az egyéni vállalkozó táppénzét a táppénz igénybevétel kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem; ennek hiányában a táppénz igénybevétel kezdetét magában foglaló naptári év első napján érvényes minimális bér harmincad része alapján kell megállapítani.

(2)¹⁶⁵

R. 41. §¹⁶⁶ (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában és a gazdasági társaságnál rendszeresen munkát végző segítő családtag napi táppénzét a T. 103/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jövedelem harmincad része alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a segítő családtag táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját megelőző hónapban az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha a T. 103/A. § (4) bekezdése alapján választott magasabb összeg után a járulékot már legalább 365 napra megfizették.

R. 42. §¹⁶⁷

R. 43. §¹⁶⁸

R. 44. §¹⁶⁹

R. 45. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári napi átlagkereset megállapításánál azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak az irányadó időszakban [T. 22. § (1)–(2) bekezdés] egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. A december havi munkabért az irányadó időszakban kifizetettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azt a következő év január hónapban fizetik ki.

(2) Ha a teljesítménybérben foglalkoztatott keresőképtelen biztosított munkáltatójánál nincs azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott biztosított, a T. 22. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a táppénz alapjaként a munkaszerződésben előírt díjazás egy naptári napra jutó összegét kell figyelembe venni.

(3)¹⁷²

R. 45/A. §¹⁷³ A T. 103/E. §-ában említett társas vállalkozó táppénzét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért – az egészségbiztosítási járulék alapját képező – jövedelem egy naptári napra jutó átlaga alapján kell megállapítani. Ha a társas vállalkozó e tevékenységét a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári évben kezdte meg, táppénzét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától, a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért – az egészségbiztosítási járulék alapját képező – jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a társas vállalkozónak sem a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző évben, sem a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs táppénzalapként figyelembe vehető jövedelme, táppénzét a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér harmincad része alapján kell megállapítani.

R. 46. §¹⁷⁴

R. 47. §¹⁷⁵ (1) A táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelmet el kell osztani az ebben az időszakban a biztosításban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám).

(2) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell az igazolt távollét (pl. fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség időtartama) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre keresete nem volt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jutalom, a 13. havi illetmény – ideértve a köztisztviselő külön juttatását –, továbbá a prémium naptári napi átlagának kiszámításánál az osztószámot a (2) bekezdés szerinti időtartam naptári napjaival csökkenteni nem lehet.

R. 47/A. §¹⁷⁶

R. 48. §¹⁷⁷

R. 49. §¹⁷⁸

R. 50. §¹⁷⁹

R. 51. §¹⁸⁰

R. 52. §¹⁸¹

R. 53. § A jogosult az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj igénybevétele céljából a táppénzről lemondhat.

R. 54. §¹⁸² A gyermekgondozási segélyben vagy a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni;

b) a táppénz összegének megállapításánál az a) pontban meghatározott, legutóbbi biztosítási jogviszonyból származó munkabért (munkadíjat) lehet figyelembe venni.

Terhességi-gyermekágyi segély

T. 23. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

R. 55. § Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára a csecsemőt örökbefogadó biztosított nőnek is jár.

R. 56. § A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi, illetőleg 270 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély folyósításának az idejét,

b) az oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

c)¹⁸³

R. 57. § A bedolgozó terhességi-gyermekágyi segélyére az R. 23. §-a rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

T. 24. § A szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a szülő nő a teljes keresetét megkapja, terhességi-gyermekágyi segély nem jár. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

R. 58. § Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak,

a) ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységét személyesen folytatja,

b) a külföldi tartózkodás időtartamára, kivéve, ha államközi egyezmény hatálya alá tartozik vagy gyermekével magánszemélyként átmenetileg tartózkodik külföldön.

R. 59. §¹⁸⁴

T. 25. §¹⁸⁵ (1)¹⁸⁶ A terhességi gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a, ha a szülő nő a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de legalább 180 napos biztosítási idő esetén a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 60%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha a biztosított gyermekgondozási díj, illetőleg gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, vagy a T. 22. § (1)–(2) bekezdése szerint meghatározott időszakban legalább 180 napi keresettel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének alapját képező naptári napi átlagkeresetét – a T. 22. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően – a szülés napját megelőző két éven belül, de az ellátás igénybevételét közvetlenül megelőző 180 naptári nap alatt elért kereset alapján kell megállapítani. Ha a biztosított a szülést megelőző két éven belül nem rendelkezik legalább 180 naptári napi keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimális bér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresete a minimális bér kétszeresét nem éri el, a naptári napi keresetet a tényleges kereset figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben említett naptári napi átlagkereset megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

R. 59/A. §¹⁸⁷ (1) A T. 25. §-ának (3) bekezdésében említett 180 naptári nap alatt elért kereset kiszámításánál csak azt a keresetet – ide nem értve a jutalmat, a havi munkabér szerves részét nem képező prémiumot és az év végi részesedést – lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot (1992. március 1. napja előtt nyugdíjjárulékot) fizetett. A terhességi-gyermekágyi segély kiszámításának alapja a 180 naptári napi kereset egy naptári napi átlaga.

(2) A T. 25. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál az egymást követő különböző biztosítási jogviszonyokban elért kereseteket, illetőleg az ellátás alapjaként figyelembe vehető jövedelmeket össze kell számítani.

(3)¹⁸⁸ A T. 25. §-a (3) bekezdésében említett tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetként a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett munkabért, ennek hiányában a szerződés szerinti keresetet kell figyelembe venni.

(4) Annak, aki a munkanélküli ellátás folyósítása, illetőleg szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és nem rendelkezik a T. 25. § (3) bekezdésében említett 180 napi egészségbiztosítási járulékalapot képező keresettel, a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimális bér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset a minimális bér kétszeresét nem éri el, naptári napi átlagkeresetként a munkanélküli ellátás alapját képező átlagkereset harmincad részét kell figyelembe venni.

R. 60. §¹⁸⁹ (1) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha eltérő rendelkezés nincs, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2)¹⁹⁰

R. 61. §¹⁹¹

R. 62. § A jogosult a gyermekgondozási segély igénybevétele céljából a terhességi-gyermekágyi segélyről lemondhat.

Gyermekgondozási díj

T. 25/A. §¹⁹²

R. 63. §¹⁹³

R. 64. §¹⁹⁴

R. 65–67. §¹⁹⁵

Anyasági segély

T. 26. §¹⁹⁶

R. 68–70. §¹⁹⁷

Temetési segély

T. 27. §¹⁹⁸

R. 71–73. § ¹⁹⁹

III. Fejezet

CSALÁDI PÓTLÉK²⁰⁰

IV. Fejezet

NYUGELLÁTÁS

Saját jogú és hozzátartozói nyugellátások

T. 36. § (1) Saját jogú nyugellátások: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék és a munkaképtelenségi járadék.

(2) Hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, az árvaellátás, a szülői nyugdíj és az özvegyi járadék.

(3) A saját jogú nyugellátásban részesülő a Kormány rendelkezései szerint házastársi pótlékra is jogosult.

R. 74. § Saját jogú nyugellátás a növelt összegű öregségi járadék és a növelt összegű munkaképtelenségi járadék, hozzátartozói nyugellátás a növelt összegű özvegyi járadék is.

R. 74/A. §²⁰¹ A saját jogú és a hozzátartozói, továbbá a baleseti nyugellátás folyósítását a nyugellátásban részesülő kérelmére szüneteltetni kell.

T. 37. § Az, aki rokkantságát szándékosan okozta, rokkantsága alapján nyugellátásra, aki pedig hozzátartozója halálát szándékosan okozta, utána hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

T. 38. §²⁰² (1) A jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg. Aki több nyugellátásra vagy baleseti nyugellátásra is jogosult, ezek közül választhat.

(2) A külön jogszabályban meghatározott határösszegig történő együttfolyósítás helyett a jogszerző 1992. december 31-e utáni elhalálozása esetén a halálát követő egy éven át a saját jogú nyugellátás, baleseti nyugellátás mellett, annak összegétől függetlenül megilleti a jogosultat a T. 59. § (2) bekezdése szerinti összegben megállapított özvegyi nyugdíj.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Kormány további kedvezményeket is megállapíthat.

A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti
rendszeres emelése

T. 38/A. §²⁰³ (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának minősülő nyugellátást, baleseti nyugellátást – megállapításuk naptári évét követően – évente a tárgyévet megelőző naptári év nettó átlagkereset tényleges növekedésének megfelelően, két alkalommal január hónapban és – januári visszamenőleges hatállyal – július hónapban kell emelni.

(2) A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtásához szükséges tényadatot – a tárgyévet megelőző naptári évben megvalósult nettó átlagkereset-növekedés mértékére vonatkozó számadatot – a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában évenként, legkésőbb május hónap 15. napjáig közzé kell tenni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben, rendeletben állapítsa meg az esedékes emelések mértékét, az emelés legkisebb és legnagyobb összegét, a végrehajtás szabályait.²⁰⁴

Saját jogú nyugellátások

Öregségi nyugdíj

T. 39. §²⁰⁵ (1) Az öregségi nyugdíjkorhatár – az e törvényben foglalt kivételekkel – a betöltött 62. életév.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, ha

a) 1940. január 1-je előtt született, az 55.,

b) 1940-ben született, az 56.,

c) 1941-ben született, az 57.,

d) 1942-ben született, az 57.,

e) 1943-ban született, az 58.,

f) 1944-ben született, az 59.,

g) 1945-ben született, a 60.,

h) 1946-ban született, a 61.

betöltött életév.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíjkorhatára, ha

a) 1938. január 1-je előtt született, a 60.,

b) 1938-ban született, a 61.

betöltött életév.

(4) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az, aki a születése évének, illetve az életkorának megfelelő (a továbbiakban: a reá irányadó) öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és legalább 20 évi szolgálati időt szerzett.

(5) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult továbbá az 1991. január 1-je előtt az 55. életévét betöltött nő, illetőleg a 60. életévét betöltött férfi, ha az említett időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett.

(6) Öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és legalább 15 évi szolgálati időt szerzett.

(7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öregségi résznyugdíjra jogosult továbbá az 1990. december 31-ét követő és 1993. július 1-jét megelőző időszakban az 55. életévét betöltött nő, illetőleg a 60. életévét betöltött férfi, ha az említett időszakban legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkezett.

(8) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár a nőnek, ha

a) 1945. december 31-e után született és 38 évi,

b) 1945-ben született és 37 évi,

c) 1944-ben született és 36 évi,

d) 1943-ban született és 35 évi,

e) 1943. január 1-je előtt született és 34 évi

szolgálati időt szerzett, illetőleg

f) az a)–e) pontokban előírtnál

– legfeljebb 3 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de három vagy több,

– legfeljebb 2 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de két,

– legfeljebb 1 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de egy

gyermeket szült, illetve – külön jogszabályban meghatározott módon – háztartásában felnevelt.

Amennyiben a gyermek (gyermekek) tartósan beteg (betegek), illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a szolgálati idő kedvezmény gyermekenként 1,5 év.

(9) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár a férfinek, ha legalább 38 év – az 1938. december 31-ig születettek esetében 37 év – szolgálati időt szerzett, illetve ha

– legfeljebb 3 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de három vagy több,

– legfeljebb 2 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de két,

– legfeljebb 1 évvel kevesebb szolgálati időt szerzett, de egy

gyermeket – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – háztartásában egyedül felnevelt.

Amennyiben a gyermek (gyermekek) tartósan beteg (betegek), illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a szolgálati idő kedvezmény gyermekenként 1,5 év.

(10) Csökkentett előrehozott nyugdíj jár – ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is – annak, akinek a (8)–(9) bekezdésekben előírt – a reá irányadó – szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.

A csökkentés mértéke annak, aki

a) az előírtnál 1–365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalék,

b) az előírtnál 366–730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalék,

c) az előírtnál 731–1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalék,

d) az előírtnál 1096–1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalék,

e) az előírtnál 1461–1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalék,

ahányszor 30 nap hiányzik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Az (1)–(3) bekezdésben szereplő életkorok betöltése a csökkentést nem érinti

R. 75. §²⁰⁶ (1) A T. 39. §-a (8) bekezdése f) pontjának alkalmazásában azt a nőt illeti meg a kedvezmény, aki a gyermeket szülte, továbbá aki a kiskorút legalább 10 éves időtartamban – egybefüggően vagy megszakításokkal – háztartásában nevelte. Háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg, így különösen tanulmányai folytatása, gyógykezelése miatt tartózkodik a háztartáson kívül.

(2) A T. 39. §-a (9) bekezdésének alkalmazásában azt a férfit illeti meg a kedvezmény, aki a kiskorú nevelésének az (1) bekezdésben megjelölt időtartama alatt nőtlen, elvált vagy özvegy volt, illetőleg házastársától különváltan vagy külön háztartásban élt.

(3) Külön-külön illeti meg a kedvezmény a gyermeket szülő nőt, és azt a személyt, aki az (1)–(2) bekezdésben megjelölt feltételek szerint nevelte a kiskorút. A kedvezményt ugyanazon személy gyermekenként csak egy jogcímen veheti igénybe.

(4) A nevelt- és az örökbefogadott gyermek után is jár a szolgálati idő kedvezmény, ide nem értve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyermeket.

(5) A szolgálati idő kedvezmény szempontjából a háztartásban felnevelés, továbbá a háztartásban egyedül felnevelés tényét a IX. számú melléklet szerinti nyilatkozattal, a gyermekszülés tényét születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni. A gyermek tartós betegségét, továbbá fogyatékosságát – a 17/1990. (V. 8.) SZEM rendeletben foglaltak szerint kiállított – orvosi igazolással kell bizonyítani.

(6) A tartós beteg, illetve fogyatékos gyermek után járó szolgálati idő kedvezmény számítása során a 0,5 év 183 naptári napnak felel meg. A kedvezmény időtartama nem haladhatja meg a 4,5 évet.

(7) A szolgálati idő kedvezmény megállapításánál legfeljebb három gyermek vehető figyelembe.

(8) A T. 39. §-a (10) bekezdése szerinti csökkenést a T. 43. §-a (1) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíj összegére kell végrehajtani.

R. 75/A. §²⁰⁷ A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott öregségi nyugdíj a T. 39. § (8)–(9) bekezdésében meghatározott életév betöltését megelőző időponttól is jár.

R. 75/B. §²⁰⁸ Az 1997. január 1-je előtt korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett személyek öregségi nyugdíjkorhatára – függetlenül az igényérvényesítés időpontjától – nő esetében az 55., férfi esetében pedig a 60. betöltött életév.

T. 40. § (1) A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek.

(2)²⁰⁹ A T. 39. §-ának (1)–(3) bekezdésében meghatározott és az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két évi korkedvezményben részesül

a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá

b) az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben

dolgozott.

(3) A korkedvezmény további egy-egy év

a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg

b) az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi

munka után.

(4) A korkedvezményre jogosító munkaköröket (munkahelyeket) a Kormány állapítja meg.

(5)²¹⁰ A korkedvezményt szerzett személynek a (2)–(3) bekezdés szerint reá irányadó öregségi korhatárhoz képest annyi évvel alacsonyabb életkorban jár az előrehozott öregségi nyugdíj, ahány évvel korábban a 39. § (8)–(9) bekezdése szerint – korkedvezményre jogosultság nélkül – az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné.

(6) A korkedvezményt szerzett személy előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságánál, valamint a 39. § (10) bekezdése szerinti nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásánál a tényleges szolgálati időt a megszerzett korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni.

T. 40/A. §²¹¹

R. 76. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét az I. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az I. számú mellékletben felsorolt munkakörben, munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagként eltöltött időt a korkedvezményre jogosultság szempontjából abban az esetben is számításba kell venni, ha ezt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. A külföldön eltöltött időnek csak azt a tartamát lehet számításba venni, amelynek során az igénylő bányában, föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörben.

(3) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.

(4)²¹² A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

(5) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az abban használt meghatározástól eltérő megjelölésű munkakört csak akkor lehet korkedvezményre jogosító munkakörnek tekinteni, ha

a) az eltérő megjelölés a jegyzékben felsorolt munkakörnek szűkített meghatározása vagy

b) az eltérés csak az elnevezésben mutatkozik, maga a munkakör – a munkaköri leírásból megállapíthatóan – a jegyzékben felsorolt munkakörrel azonos.

R. 77. § (1)²¹³ Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője – a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben – engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény hatálya az üzemre nem terjed ki.

(2)²¹⁴ Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében az illetékes minisztérium és az adott munkakör szerint illetékes szakmai (ágazati) érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményének a meghallgatásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője dönt.

R. 78. §²¹⁵ (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében szereplő és a menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban), járművezetői munkakörben eltöltött időt akkor kell korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha a járművezető bármely munkáltatónál vagy vállalkozóként 1992. március 1-je előtt forgalomba állított járműtípust vezetett, illetőleg ezen oktatott.

(2) Azokat, akik 1992. március 1-je előtt egyéb utazó és forgalmi munkakörben tengelyen eltöltött idővel korkedvezményre jogot szereztek, az továbbra is megilleti, de az említett időpont után ezen munkakörökben további korkedvezményt nem szerezhetnek.

(3) Az 1992. február 29-ét követően forgalomba állított járműtípus esetében az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján a Közlekedési Főfelügyelet (illetőleg az általa kijelölt szerv) – az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézettel egyeztetett – szakvéleményt ad arra vonatkozóan, hogy az adott járműtípus vezetése korkedvezményre jogosító járművezetői munkakörben végzett munkának minősül-e.

(4)²¹⁶ A Közlekedési Főfelügyelet a korkedvezményre jogosultságra vonatkozó szakvéleményét köteles a jármű forgalomba állításával megegyező időpontban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak megküldeni.

R. 79. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében a polgári repülésnél felsorolt munkakörben azt a naptári évet lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, amelyben az igénylő repülési óraszáma legalább 200 óra. A repülési óraszám megállapításánál a légügyi hatóság külön megbízása alapján végzett repülési órák számát is figyelembe kell venni. Nem vonatkoznak ezek a rendelkezések a légiforgalmi irányító munkakörben töltött időre.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a ténylegesen repüléssel töltött órák számát

a) a berepüléseket, hatósági műszaki ellenőrző repüléseket, repüléstechnikai vizsgáztatásokat végző dolgozónál, a helikopter személyzeténél, valamint a vitorlázó repülőnél négyszeresen,

b) az a) pontban nem említett különleges (mezőgazdasági, erdővédelmi, egészségügyi, vízügyi stb.) repülési feladatokat ellátó dolgozónál, valamint a légitaxi személyzeténél kétszeresen

kell figyelembe venni.

(3) Ejtőernyősnél – az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – korkedvezményre jogosító időnek azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben légi járműből legalább ötven ugrást hajtott végre, vagy pedig ejtőernyős ugrással, illetve ejtőernyősök ugrásának az előkészítésével kapcsolatos repülési óraszáma legalább huszonöt.

(4)²¹⁷ A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött idő minden naptári napjára annyi repülési órát (ejtőernyős ugrást) kell számítani, mint amennyi a naptári év többi napjára átlagosan esik.

(5) A repülési (ejtőernyős) szakképzés idejét – tényleges tartamára tekintet nélkül – ötévi korkedvezményre jogosító időként kell figyelembe venni.

R. 80. § Az R. 15. § (1) bekezdésében említett szerveknél a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt polgári repülési munkakörnek megfelelő beosztásban hivatásos állományban eltöltött időt a hivatásos állományúak szolgálati idejének a számítására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

R. 81. § (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az R. 15. § (1) bekezdésben említett szerveknél, korábban a fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél

a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,

b)²¹⁸ nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt.

(2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az (1) bekezdésben említett szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után eltöltött időt is.

(3)²¹⁹ Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban töltött időt (R. 175. §) abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül az I. számú mellékletben felsorolt munkakörben dolgozott.

T. 41. §²²⁰

R. 82. § Az öregségi nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyen az igénylő az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte. Ha az igénylőnek eddig a napig nincs meg a jogosultságához szükséges szolgálati ideje, a jogosultság az előírt szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.

T. 42. § A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult.

R. 83. § Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj csak abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg.

T. 43. § (1)²²¹ Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától és a havi átlagkeresettől függ. Ezek figyelembevételével az öregségi teljes nyugdíj összege:

A: Szolgálati idő év

B: A havi átlagkereset százaléka

_________________

A B

_________________

10 33,0

11 35,0

12 37,0

13 39,0

14 41,0

15 43,0

16 45,0

17 47,0

18 49,0

19 51,0

20 53,0

21 55,0

22 57,0

23 59,0

24 61,0

25 63,0

26 64,0

27 65,0

28 66,0

29 67,0

30 68,0

31 69,0

32 70,0

33 71,0

34 72,0

35 73,0

36 74,0

37 75,0

38 76,0

39 77,0

40 78,0

41 79,0

42 80,0

és minden további évre további 1,0-1,0 százalék.

A: Szolgálati idő év

B: A havi átlagkereset százaléka

_________________

A B

_________________

20 50,0

21 51,5

22 53,0

23 54,5

24 56,0

25 57,5

26 59,0

27 60,5

28 62,0

29 63,5

30 65,0

31 66,5

32 68,0

33 69,5

34 71,0

35 72,5

36 74,0

37 75,5

38 77,0

39 78,5

40 80,0

és minden további évre 1,5-1,5 százalék

(2)²²² A 10–19 évi szolgálati idő alapján megállapított öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a résznyugdíj az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el.

(3)²²³ Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

(4)²²⁴ Az, aki a 39. § (4) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra jogosultság megszerzése, valamint a 62. életév betöltése után és nyugdíj megállapítása nélkül legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után a nyugdíj 0,3 százaléka.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (4) bekezdés szerinti nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.

(6) Az, aki a 39. § szerint reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt elérte, és eddig az időpontig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. Amennyiben a nyugdíjkorhatáron túl továbbdolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ezalatt az idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – ha számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor kiszámított és évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Az, aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kérte, nem minősül öregségi nyugdíjban részesülőnek.

(7) Nem vonatkoznak a (6) bekezdésben foglaltak arra, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől állandó özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (6)–(7) bekezdésben foglaltak végrehajtását rendeletben szabályozza.

R. 84. § (1)²²⁵ Az öregségi nyugdíjnak a T. 43. §-a (1) bekezdése szerint járó összegét a havi átlagkereset fél százalékával kell növelni minden olyan év után, amelyre az igénylő nyomdász segélyező egyesület vagy nyugdíjpénztár tagjaként 1946. augusztus 1-je és 1951. december 31-e közötti időben járulékot fizetett.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél 1946. augusztus 1-je és 1951. december 31-e között fennállott tagsági időnek arra a tartamára is, amely alatt a tag egyidejűleg munkaviszonyban állott.

R. 84/A. § ²²⁶ (1) A T. 43. § (4) bekezdésében meghatározott nyugdíjnövelésre való jogosultság szempontjából, továbbá annak mértéke tekintetében – az egyéb feltételek fennállása esetén – az 1997. január 1-je előtt megszerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni.

(2) Annak a személynek, aki a T. 43. § (6) bekezdése szerint nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását kéri (a továbbiakban: rögzített nyugdíj), nyugdíját a reá irányadó korhatár betöltésének időpontjában érvényes összegben kell megállapítani. Annak, aki a nyugdíjkorhatárt 1997. január 1-je előtt már betöltötte, rögzített nyugdíját olyan összegben kell megállapítani, amilyen összegben az 1997. január 1-jétől megilletné őt. A rögzített nyugdíjat határozattal kell megállapítani. A megállapításnál az R. 266. §-ában foglalt feltételek fennállását nem kell vizsgálni.

(3) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől folyósított állandó özvegyi nyugdíj a T. 43. §-a (6) bekezdésének alkalmazását kizárólag abban az esetben zárja ki, ha az igénylő a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől szerzett szolgálati idejének legalább fele részében – a T. 60. § (1) bekezdése vagy a T. 95. §-a alapján – állandó özvegyi nyugdíjban részesült.

(4)²²⁷ A T. 43. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a nyugdíjnövelés a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz is jár.

R. 84/B. § ²²⁸ A T. 43. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az a) és b) pont közül annak alapján kell az öregségi nyugdíjat megállapítani, amely a megszerzett szolgálati idő alapján magasabb mértékű ellátást biztosít.

R.85. § (1)²²⁹ Ha az öregségi nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 11 500 forint.

(2)²³⁰

(3) Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, az öregségi nyugdíj összege azonos a havi átlagkereset összegével. Ezt az összeget kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló külön jogszabály szerint emelni. Az így megállapított öregségi nyugdíj azonban nem lehet több az (1) bekezdésben meghatározott összegnél.

(4)

(5)²³¹ Az (1) és (3) bekezdés rendelkezései az öregségi résznyugdíj megállapításánál nem alkalmazhatók.

(6)²³² Ha az átmeneti járadékban részesülő öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, öregségi nyugdíja, előrehozott öregségi nyugdíja – ide nem értve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat – a megállapítás időpontjában nem lehet kevesebb annál az összegnél, amely az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése, illetőleg az előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása hónapjában átmeneti járadék címen megilleti. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha átmeneti járadék helyett rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg.

R. 86. § (1) Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék (a továbbiakban: ösztönző nyugdíjpótlék) jár annak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszerzése után – a nyugdíj megállapítása nélkül – munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töltött.

(2) A munkaviszonyban vagy ipari szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál a szolgálati időnek azt a tartamát kell figyelembe venni, amely alatt az igénylő

a) munkaideje a munkakörére megállapított törvényes (teljes) munkaidőt elérte, és

b) munkabért (munkadíjat) kapott.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként munkában töltött idő számításánál annyi hónapot – naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot – kell figyelembe venni, ahányszor az igénylő munkavégzéssel tizenhárom, nő nyolc munkanapot szerzett. Ez nem vonatkozik a tagság fennállása alatt a vezetőség engedélyével létesített munkaviszonyban töltött idő figyelembevételére. Ha az igénylő mezőgazdasági szövetkezeti tagsága egész naptári éven át nem állott fenn, legfeljebb annyi hónap vehető munkában töltött időként figyelembe, ahány hónapon át a tagság fennállott.

(4)²³³ Mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkavégzéssel szerzett munkanapnak az R. 151. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott napok számítanak.

(5) Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából a bedolgozóként, továbbá 1976. január 1-jét megelőzően mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszonyban vagy tagként munkában töltött időt figyelembe venni nem lehet.

(6) Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából az 1980. december 31-ét követően munkában töltött időből a fizikai munkakörben töltött időt lehet figyelembe venni. Aki 1980. december 31-ig egyéb munkakörben egy évnél rövidebb időt töltött munkában, ösztönző nyugdíjpótlékra az R. 88. § (2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával erre az időre is jogosult.

(7)²³⁴ Az 1990. december 31-ét követően munkaviszonyban (szövetkezeti tagként) eltöltött időt ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából figyelembe venni nem lehet.

(8)²³⁵ Azt, aki 1990. december 31-ig egy évnél rövidebb, de legalább harminc nap ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt szerzett, ösztönző nyugdíjpótlék az R. 88. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával erre az időre is megilleti.

R. 87. § (1) Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosultság megnyílása napjától lehet számítani.

(2) A korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultság megnyílása napjának az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő számítása szempontjából történő megállapításánál a korkedvezményes munkakörben töltött időt a nyugdíj megállapításáig, legfeljebb azonban a hatvanadik, nőnél az ötvenötödik életév betöltéséig lehet figyelembe venni.

(3) A munkaviszonyban vagy ipari szövetkezeti tagként egyidejűleg fennálló részfoglalkozásokban eltöltött időket egybe kell számítani. Az egybeszámított munkaidő ösztönző nyugdíjpótlékra akkor jogosít, ha az a főfoglalkozásként fennálló munkakörre megállapított törvényes munkaidőt eléri.

(4) Az egybeszámított részfoglalkozások alapján járó ösztönző nyugdíjpótlék mértékére a főfoglalkozás szerinti munkakör az irányadó.

(5) Ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából 1980. december 31-ét követően a részfoglalkozásokban eltöltött időkből csak a fizikai munkában – ideértve az R. 88. § (4) bekezdés b) pontjában felsorolt munkaköröket is – eltöltött időket lehet egybeszámítani.

R. 88. § (1) Az ösztönző nyugdíjpótlék a termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai munkakörben töltött minden év után az öregségi nyugdíj hét, egyéb munkakörben három százaléka. Az 1972. január 1-jét megelőzően munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke fizikai munkakörben az öregségi nyugdíj három, egyéb munkakörben egy százaléka.

(2) A munkában töltött idő egy vagy több évet meghaladó, de 365 napot el nem érő tartamára (töredék időre) az ösztönző nyugdíjpótléknak a töredék idővel arányos része jár. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a harminc napnál rövidebb időre.

(3) A különböző mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időket külön-külön kell számítani és megállapítani, hogy az igénylő hány év és hányszor harminc nap után jogosult ösztönző nyugdíjpótlékra. Ha a különböző mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító töredék idők együttesen a harminc napot elérik, az ösztönző nyugdíjpótlék erre a harminc napra a hosszabb töredék időre irányadó mérték szerint jár.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított magasabb mértékű ösztönző nyugdíjpótlék

a) a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) felsorolt fizikai, valamint

256 Ápolónő, ápoló

257–258 Asszisztens

259 Egyéb egészségügyi szakképesítéshez kötött foglalkozások, a 2590 Vizsgázott fogász munkakör kivételével

262–263 Közép- és alsó fokú tanintézeti tanár, tanító, óvónő és egyéb pedagógus

foglalkozás alapján jár.

R. 89. § (1) Az öregségi nyugdíj megállapítása után munkában töltött idő alapján – az R. 86–88. §-ok megfelelő alkalmazásával – ösztönző nyugdíjpótlék jár annak a nyugdíjasnak, akinek a nyugdíja kérelemre vagy 1988. január 1-je előtt a foglalkoztatási keret vagy keretösszeg kimerítése miatt szünetelt.

(2) Az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából nem vehető figyelembe az az idő, amelyre öregségi nyugdíjat folyósítottak.

(3) Az öregségi nyugdíjasként szerzett ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időhöz hozzá kell számítani a nyugdíj megállapítása előtti időből fennmaradt (a nyugdíj megállapításánál figyelembe nem vett) ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt, és az ösztönző nyugdíjpótlékot az egybeszámított idő figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Az öregségi nyugdíj megállapítását követően munkában töltött időre ösztönző nyugdíjpótlék legkorábban a nyugdíj újbóli folyósításának az időpontjától jár.

(5) Ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj újbóli megállapítása [T. 46. § (2) bek.] esetén az ösztönző nyugdíjpótlékot az öregségi nyugdíj új összege alapján kell megállapítani.

R. 90. § Az öregségi nyugdíjnak az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített összege a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

T. 44. §²³⁶ (1)²³⁷ Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetnek – 1987. december 31. utáni és 1997. január 1-je előtti időtartam alatt a főfoglalkozás keretében elért keresetnek – (az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedésnek, prémiumnak, jutalomnak), jövedelemnek a havi átlaga alapján kell megállapítani. Kereset alatt a kifizetés időpontjában érvényes rendelkezések szerinti nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelem alatt pedig a 103/D–103/E. §-ok szerinti nyugdíjbiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet kell érteni. Ha a nyugdíjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kell fizetni, ez az összeg számít keresetnek. Az 1996. december 31-ét követően elért, nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet az e törvényben meghatározott [103/B. § (2) és (5) bek., 103/D. § (2), (5) és (7) bek., 103/E. § (2), (5) és (7) bek. ] összeghatárig együttesen kell figyelembe venni. A nyugdíj alapját képező kereseteket (jövedelmeket) a magánszemélyek jövedelemadójának – kormányrendeletben meghatározottak szerint számított (képzett) – összegével kell csökkenteni. Keresetként kell figyelembe venni a havi átlagkereset megállapításánál alapul szolgáló keresettel azonos időre járó baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítést is. Keresetként nem vehető figyelembe a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a Köztársasági Őrezred, a polgári védelmi testület, a tűzoltóság, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a vám- és pénzügyőrség kinevezett polgári alkalmazottai részére betegség esetén – külön jogszabály alapján – folyósított jövedelemkiegészítés. A betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az annak alapját képező összeget, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások folyósításának tartamára pedig a megállapításuk közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkeresetet, illetőleg az e juttatások alapjául szolgáló minimális bér összegét kell keresetnek tekinteni azzal a feltétellel, hogy a figyelembe vehető kereset ezzel az összeggel sem haladhatja meg a T. 103/B. § (2) bekezdésében meghatározott összeget.²³⁸

(2) A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet a magánszemélyek jövedelemadójának az adott naptári évre szóló és erre a keresetre képzett összegével történő csökkentés után, a nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – törvényben meghatározott mértékkel – a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez kell igazítani.

(3)²³⁹ Az 1988-ban elért keresetet 3,651-del, az 1989-ben elért keresetet 3,123-del, az 1990-ben elért keresetet 2,568-del, az 1991-ben elért keresetet 2,046-del, az 1992-ben elért keresetet 1,687-del, az 1993-ban elért keresetet 1,433-del kell szorozni, ha az ellátást 1996. december 31-ét követő és 1998. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.

(4)²⁴⁰ Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben meghatározott időszak alatt legalább 1260, illetőleg az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátás esetén naptári évenként további 180–180 nappal növelt időszakra van keresete, a havi átlagkeresetet a tényleges keresetek alapján kell megállapítani.

(5)²⁴¹ Ha az igénylőnek a (4) bekezdésben meghatározott napoknál rövidebb időre volt keresete, vagy 1987. december 31-ét követően a nyugdíj megállapításának időpontjáig keresete nem volt, az 1988. január 1-je előtti időben elért kereseteket kell visszamenőleg folyamatosan figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetből annyi napra eső keresetet kell beszámítani, ahány napi kereset a (4) bekezdésben meghatározott napok számából hiányzik. Az 1988. január 1-je előtt elért kereseteket a havi átlagkereset számításánál kormányrendeletben meghatározott százalékokkal növelt összegben kell figyelembe venni.

(6)²⁴² Ha az (1)–(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylő nem tudja igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylőnek keresete volt – a külön jogszabályban általánosan meghatározott –, annak a minimálbérnek az alapulvételével kell 1620 napra kiegészíteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amelytől a nyugdíjat megállapítják. Az 1997. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén az 1620 napot naptári évenként további 180-180 nappal kell növelni. A kiegészítés során a minimális bér változtatás nélküli összegét el kell osztani harminccal és a hányadost annyival kell megszorozni, ahány nap az előírt napokból hiányzik. Ha az igénylőnek egy napra sincs keresete, a havi átlagkeresetnek a nyugdíjazást megelőző hónapban érvényes minimális bér összegét kell tekinteni.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott időszak alatt az öregségi nyugdíjat igénylő 1993. január 1-je előtt mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, a (4) bekezdés szerinti napok számának meghatározásánál a mezőgazdasági szövetkezeti tag által teljesített minden 13, (nőnél 8) tízórás munkanapra eső keresetet 30 napi keresetnek kell tekinteni.

(8)²⁴³

R. 91. §²⁴⁴ A T. 54. §-a (5) bekezdésének alkalmazása esetén a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.

R. 92. §²⁴⁵ A T. 44. § (1) bekezdés alkalmazásánál a baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések szerint járó keresetkiegészítést az egyes naptári években azon határösszegen felül is figyelembe kell venni, amely összegig a kereset, jövedelem után nyugdíjjárulékot kell fizetni.

R. 93. § (1) Az öregségi nyugdíj összegének a megállapításánál a főfoglalkozású munkaviszonnyal (ipari szövetkezeti tagsággal) egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból (ipari szövetkezeti tagságból) származó keresetet időarányosan figyelembe kell venni, ha az igénylőt főfoglalkozásában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőre alkalmazták.

(2) A másodállásból származó keresetet az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni nem lehet.

(3) Főfoglalkozásnak azt a foglalkozást kell tekinteni, amelyből származó kereset a nagyobb.

R. 94. § (1) Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes munkaidő azonos, a mellékfoglalkozásban elért keresetből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti.

(2) Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes munkaidő nem azonos, meg kell állapítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő idő hányad része a törvényes munkaidőnek, továbbá, hogy erre az időhányadra az igénylőt a mellékfoglalkozásban milyen összegű részkereset illetné meg. Az így kiszámított részkereset – legfeljebb azonban a mellékfoglalkozásból származó tényleges kereset – összegével lehet a főfoglalkozásból származó keresetet kiegészíteni.

(3) Ha a mellékfoglalkozásban végzett helyettesítés tartama egyfolytában a harminc napot nem haladja meg, a helyettesítésért járó díjazást az átlagkereset megállapításánál figyelembe kell venni.

R. 95. § (1) Ha az igénylőnek a főfoglalkozás keretében betöltött munkakörére a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg és az ebből származó keresete havi 3500 forintnál kevesebb, a mellékfoglalkozásból származó kereset legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 3500 forintra egészíti ki.

(2) Ha a mellékfoglalkozás keretében betöltött munkakörre a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozták meg, a mellékfoglalkozásból származó keresetből legfeljebb annyiszor havi 450 forintot lehet számításba venni, ahány óra a főfoglalkozás szerinti munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti.

R. 96. §²⁴⁶ (1) Keresetként az 1992. április 1-jét megelőző időre havi 3500 forint, az 1992. március 31-ét követő időre az 1992. január 1-jén érvényes minimális bér összege, havi 8000 forint, 1993. február 28. napját követően pedig a nyugdíj megállapításának napját megelőző naptári hónapban érvényes – külön jogszabályban általánosan meghatározott – minimális bér összege képez nyugdíjalapot a háztartási alkalmazottként töltött időre. A minimális bért az átlagkereset meghatározásánál a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában²⁴⁷ töltött vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(3) Ha a havi átlagkereset megállapításnál figyelembe vehető keresettel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell keresetként figyelembe venni.

(4)²⁴⁸ A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időre eső nyugdíjjárulék-köteles keresetet, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az 1996-ban és 1997-ben elért keresetekre eső személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történt adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1988. január 1-je, az és 1996. december 31-e közötti, valamint az 1997. évre eső keresetekből az adó kiszámításánál naptári évenként

a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti keresetből 12 000 forintot;

b) az 1991-ben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 3 000 forintot;

c)²⁴⁹ az 1993-ban elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2 400 forintot;

d)²⁵⁰ az 1994-ben elért keresetből egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot;

e)²⁵¹ az 1995-ben elért kereset alapján megállapított adó összegéből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát kell levonni;

f)²⁵² az 1997-ben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 20 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként havi 3600 Ft-ot kell levonni.

Nem irányadók azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti²⁵³, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az öregségi nyugdíjat az R. 101–103. §-ok szerint kell megállapítani.

(6)²⁵⁴ A T. 119/D. §-ának (1) bekezdése alapján megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére öregségi nyugdíjának megállapításánál keresetnek az az összeg számít, amely után járulékot fizet.

(7)²⁵⁵ A T. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások alatt a munkanélküli járadékot, a pályakezdők munkanélküli segélyét, a képzést elősegítő keresetkiegészítést, a keresetpótló juttatást és az 1991. évi IV. törvény hatálybalépését megelőző időponttól megállapított, munkanélkülieket megillető ellátást is érteni kell.

(8)²⁵⁶ Ha a szociálpolitikai egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

(9)²⁵⁷ A keresetre vonatkozó adatokat – tekintettel a T. 120. és 120/A. §-saiban foglaltakra is – a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással, vagy a munkavállaló birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni.

R. 97. §²⁵⁸ (1)²⁵⁹ A havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre az R. 96. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell a keresetet naptári évenként meghatározni. Az így kiszámított összeghez kell naptári évenként hozzáadni az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet és az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot.

(2) Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:

a) a naptári évben elért (az ebben az évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés, a betegszabadság tartamára folyósított összeg alapjául szolgáló átlagkereset és az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkereset összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt; majd

b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal) és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét;

c)²⁶⁰ az így képzett évi keresetből 1988. január 1. és 1990. december 31. között naptári évenként 12 000 forintot, 1994-ben pedig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot le kell vonni;

d)²⁶¹ majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső képzett adóösszeget [az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adót 2400 forinttal, az 1995. évre képzett adót a 96. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott összeggel, az 1997. évre képzett adót pedig a kereset, jövedelem 20 százalékát kitevő összeggel, de legfeljebb havi 3600 forinttal csökkenteni kell], amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal). ;

e) az egy napra eső adóösszeg figyelembevételével ki kell számítani a ténylegesen elért keresetre eső adóösszeget (ezt úgy kell kiszámítani, hogy az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt); és

f) ezzel az összeggel kell a naptári évi keresetet csökkenteni; majd

g) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet;

h) az a)–g) pontok szerint megállapított naptári évi keresetekhez hozzá kell adni az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék naptári évre szóló összegét; majd

i)²⁶² az a)–h) pontok alapján meghatározott naptári évi kereseteket a T. 44. §-a (3) bekezdésében meghatározott szorzószámokkal kell növelni;

j)²⁶³ ha az igénylőnek az 1988. január 1-je és a nyugdíj megállapítása közötti időben nincs 1260 napi – 1995. december 31-ét követő időponttól történő nyugdíj-megállapítás esetén az 1260 napnak naptári évenként 180–180 nappal növelt naptári napi keresete, az 1988. január 1-je előtti időből kell a hiányzó napokra eső keresetet figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetet a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell. A T. 44. §-ának (5) bekezdésében említett növelés mértékét a VIII. számú melléklet tartalmazza.

(3) Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredékév) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és nyugdíjalapot képező keresetet a (2) bekezdés a)–i) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.

(4) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és ez alatt az időszak alatt kifizetett év végi részesedés, jutalom, jutalék, prémium együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a nyugdíjazást követő év végéig kifizetett bányászati hűségjutalmat úgy kell tekinteni, mintha azt a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki.

(6)²⁶⁴ Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat²⁶⁵ is figyelembe kell venni.

R. 98. §²⁶⁶

R. 99. § (1)²⁶⁷ Az R. 96–97. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál az R. 151. § (6) bekezdésében felsorolt, továbbá – ha munkanap jóváírás nem történt – azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag

a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,

b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,

c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,

d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,

e) házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt volt távol.

(2)²⁶⁸ Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a betegszabadság napjait osztószámként figyelembe kell venni, keresetnek a T. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeg számít.

(3)²⁶⁹ A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1988. január 1-je és 1992. december 31-e közötti keresetére vonatkozó adóösszeg kiszámításánál az R. 151. § (4) bekezdése alapján elismert szolgálati idő minden 30 napjára eső keresetet egyhavi keresetnek kell tekinteni. Ha azonban az átlagkereset szempontjából irányadó osztószámot az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni, az R. 97. § (2)–(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb – biztosítással járó – jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítása alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Ezen időtartam naptári napjait – az (1) bekezdéstől eltérően – osztószámként is figyelembe kell venni.

(5) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a taggal tisztség betöltése céljából kettős mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyt létesítettek, vagy a tagot – mint szakembert – több mezőgazdasági szövetkezet közösen foglalkoztatta, figyelembe kell venni valamennyi mezőgazdasági szövetkezettől kapott azt a keresetet, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

(6)²⁷⁰ A mezőgazdasági szövetkezet tagjának és alkalmazottjának eredménytől függő részesedésére az év végi részesedésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7)²⁷¹ A szövetkezeti tagsági viszony keretében munkaviszony jellegű vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban dolgozónál az 1992. február 29-ét követő időre keresetként személyes közreműködés idejére az az összeg vehető figyelembe, amely után nyugdíjjárulékot fizetett.

T. 44/A. §²⁷² Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 30 000 forintnál több:

a 30 001–35 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,

a 35 001–40 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,

a 40 001–45 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,

a 45 001–50 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,

a 50 001–55 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,

a 55 001–60 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,

a 60 001–70 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,

a 70 001–80 000 forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát,

a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.

R. 100. §²⁷³ A T. 44/A. §-át akkor is alkalmazni kell, ha az egyéni vállalkozónak vagy a társas vállalkozás tagjának figyelembe vehető havi jövedelméből kell megállapítani az öregségi nyugdíjat.

R. 101. § (1)²⁷⁴ A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját, kérelemre, annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt, korkedvezményre jogosító munkakörben, és a korábbi munkakör szerinti átlagkereset számára kedvezőbb. A gazdálkodó szervezet, illetőleg a korkedvezményre jogosító tevékenység megszűnése esetén azonos tevékenységet folytató bányaüzemnél, ennek hiányában a bányászat ágazati irányítását ellátó miniszter által – az illetékes érdekképviseleti szerv véleményének meghallgatásával – meghatározott bányaüzemnél azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetét kell figyelembe venni. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe.²⁷⁵

(2) Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott.

R. 102. § Az R. 101. §-ban meghatározott átlagkereset megállapításánál az év végi részesedést és a jutalmat is figyelembe kell venni.

R. 103. § (1) A polgári repülésnél korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő alapján a jogosult kérelmére az öregségi nyugdíjat

a)²⁷⁶ annak a keresetnek az alapulvételével kell – a T. 44. §-a (1)–(3) bekezdése megfelelő alkalmazásával – megállapítani, amelyet az említett korkedvezményre jogosító munkakörben utoljára elért, ha ebben a munkakörben legalább tíz évet dolgozott, vagy

b) annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a korkedvezményre jogosító munkakörével azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál), ahol az igénylő utoljára korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

(2) Az (1) bekezdés b) pontját akkor lehet alkalmazni, ha az igénylő az öregségi nyugdíj megállapításáig tizenöt évet az említett korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, a nyugdíjazást megelőzően azonban utoljára egy éven át már nem ilyen munkakört töltött be.

T. 45. §²⁷⁷ A szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazását közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet a nyugdíjazása évében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. Ha az említett adat nem áll rendelkezésre, akkor a szakmunkás öregségi nyugdíját az utolsó egy évben szakmunkásként elért – a T. 44. § (3) bekezdése alapján növelt – keresetének alapulvételével kell megállapítani. Ezt a rendelkezést arra a szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be.

R. 104. § (1) Szakmunkáskedvezményre jogosult a vasutak szolgálatában foglalkoztatott az a biztosított is, akinek munkaköre betöltéséhez legalább két, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak a Munkaügyi Minisztériummal és az illetékes érdekképviseleti szervvel egyetértésben megjelölt munkakörben pedig egy vasúti szakvizsga megszerzése szükséges. A szakmunkáskedvezményre jogosító időt a szakvizsga, ha pedig két szakvizsga szükséges, a második szakvizsga megszerzésétől lehet számítani.

(2) A szakmunkáskedvezmény alkalmazása szempontjából a szakmunkástanuló-időt szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek kell tekinteni.

(3) Szakmunkáskedvezményre jogosító időnek kell tekinteni a katonai szolgálatban töltött időt, ha az igénylő ezt megelőzően és követően harminc napon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott.

(4) Szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek számít az irányító munkakörben eltöltött idő is, ha az igénylő e munkakörében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak munkáját irányította.

(5) Ha az igénylőnek több szakmunkás-képesítése vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, az átlagkeresetet abban a munkakörben foglalkoztatottak keresetének a figyelembevételével kell megállapítani, amelyben az igénylő a leghosszabb ideig dolgozott.

(6) A szakmunkáskedvezmény alkalmazása szempontjából a szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt az igénylő munkát nem végzett, olyan munkakörben töltött időként kell figyelembe venni, amilyen munkakörben ezt megelőzően utoljára dolgozott.

R. 105. § (1) A szakmunkáskedvezmény alkalmazásánál azt az átlagkeresetet kell alapul venni, amelyet az igénylő szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíjazás évének első napjától a nyugdíj megállapítását megelőző naptári hónap utolsó napjáig terjedő idő alatt, ha pedig a nyugdíjazásra a naptári évi első felében kerül sor, a nyugdíjazást megelőző naptári évben év végi részesedés és jutalom nélkül átlagosan elértek.

(2)²⁷⁸ Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni – az R. 101. §-ban foglaltak kivételével – minden olyan esetben, amikor a biztosított által elért kereset helyett a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetét kell az öregségi nyugdíj megállapításánál alapul venni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti átlagkereset meghatározásánál a bányászati hűségjutalom összegét (időarányos részét) számításba kell venni.

(4) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásánál figyelemmel kell lenni az R. 96. § (4) bekezdésében foglaltakra.

(5)²⁷⁹ A T. 45. §-a második mondatának alkalmazása esetén a szakmunkás öregségi nyugdíját az utolsó 365 naptári nap alatt szakmunkás munkakörben elért és a T. 44. §-a (3), illetőleg (5) bekezdése alapján növelt keresetének alapulvételével kell megállapítani akkor, ha ez idő alatt legalább 30 naptári napra keresete volt.

(6) Az (1)–(5) bekezdés, valamint az R. 101. § alkalmazása, továbbá a T. 44. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata szerinti minimális bér havi átlagkeresetként történő figyelembevétele esetén a baleseti járadékot nem lehet számításba venni.

T. 46. §²⁸⁰

R. 106. §²⁸¹

Rokkantsági nyugdíj

T. 47. § Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant),

b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, és

c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

R. 107. § (1) A T. 47. §-a c) pontjának az alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki

a) a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken, vagy

b) az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott.

(2) A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak – az R. 96. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél.

T. 48. §²⁸² Az öregségi – ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjast is – és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak sem, aki a 39. § (1)–(3) bekezdése szerint, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.²⁸³

T. 49. §²⁸⁴ (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő:

22 éves életkor betöltése előtt 2 év,

22–24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,

25–29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,

30–34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,

35–44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,

45–54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,

55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.

(2) Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének a tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

(3) Az a rokkant, aki

a) a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi;

b) 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi

szolgálati idővel rendelkezik, a T. 43. § (2) bekezdésének alkalmazásával rokkantsági résznyugdíjra jogosult.

R. 108. § (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.

(2) Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

R. 109. § Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.

R. 110. § (1) A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.

(2)²⁸⁵ Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.

(3) Ha az igénylő az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől

a) munkaviszonyban már nem áll és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

b) munkát rendszeresen nem végez [R. 107. § (1) bekezdés] és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

c) lényegesen kisebb keresetet [R. 107. § (2) bekezdés] biztosító munkakörben dolgozik.

(4)²⁸⁶

T. 50. § (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően

a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,

a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

(2) A rokkantsági nyugdíj mértékét a Kormány állapítja meg. A nyugdíj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset harminchárom, harmincnyolc, illetőleg negyvenhárom százalékánál.

(3)²⁸⁷ A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

R. 111. § (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén:

Szolgálati idő év	A havi átlagkereset %-ban
2-nél kevesebb	51,0
2	51,5
3	52,0
4	52,5
5	53,0
6	53,5
7	54,0
8	54,5
9	55,0
10	55,5
11	56,0
12	56,5
13	57,0
14	57,5
15	58,0
16	58,5
17	59,0
18	59,5
19	60,0
20	60,5
21	61,0
22	61,5
23	62,0
24	62,5
25	63,0

(2) A rokkantsági nyugdíj mértékének a megállapításánál a ténylegesen megszerzett és nem az R. 108. § (3) bekezdése szerint számított szolgálati időt kell alapul venni.

R. 112. § A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén:

Szolgá- lati idő év	A havi átlagkereset százaléka
	35—39	40—44	45—49	50—54	55—59
	éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén
10	54,0	51,0	46,5	42,0	37,5
11	56,0	53,0	48,5	44,0	39,5
12	56,5	55,0	50,5	46,0	41,5
13	57,0	57,0	52,5	48,0	43,5
14	57,5	57,5	54,5	50,0	45,5
15	58,0	58,0	56,5	52,0	47,5
16	58,5	58,5	58,5	54,0	49,5
17	59,0	59,0	59,0	56,0	51,5
18	59,5	59,5	59,5	58,0	53,5
19	60,0	60,0	60,0	60,0	55,5
20	60,5	60,5	60,5	60,5	57,5
21	61,0	61,0	61,0	61,0	59,5
22	61,5	61,5	61,5	61,5	61,5
23	62,0	62,0	62,0	62,0	62,0
24	62,5	62,5	62,5	62,5	62,5
25	63,0	63,0	63,0	63,0	63,0

[Az R. 112. §-ában az

,,55–59'' szövegrész

,,55–61'' szövegrészre módosul.]²⁸⁸

R. 113. § A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén, korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett nyolc évi vagy ennél hosszabb szolgálati idő alapján:

Szolgá- lati idő év	A havi átlagkereset százaléka
	35—39	40—44	45—49	50—54	55—59
	éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén
8	54,5	51,5	47,0	42,5	38,0
9	55,0	53,5	49,0	44,5	40,0
10	55,5	55,5	51,0	46,5	42,0
11	56,0	56,0	53,0	48,5	44,0
12	56,5	56,5	55,0	50,5	46,0
13	57,0	57,0	57,0	52,5	48,0
14	57,5	57,5	57,5	54,5	50,0
15	58,0	58,0	58,0	56,5	52,0
16	58,5	58,5	58,5	58,5	54,0
17	59,0	59,0	59,0	59,0	56,0
18	59,5	59,5	59,5	59,5	58,0
19	60,0	60,0	60,0	60,0	60,0
20	60,5	60,5	60,5	60,5	60,5
21	61,0	61,0	61,0	61,0	61,0
22	61,5	61,5	61,5	61,5	61,5
23	62,0	62,0	62,0	62,0	62,0
24	62,5	62,5	62,5	62,5	62,5
25	63,0	63,0	63,0	63,0	63,0

[Az R. 113. §-ában az ,,55–59'' szövegrész ,,55–61'' szövegrészre módosul.]²⁸⁹

R. 114. §²⁹⁰ (1) Ha az igénylő a harmincötödik életévének betöltése után, de negyvenötödik életéve betöltését megelőzően rokkant meg, és az R. 108. § (2) bekezdése szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra, ennek összegét tízévi, illetőleg korkedvezményes munkával szerzett jogosultság esetén nyolcévi szolgálati idő alapján kell megállapítani. A negyvenötödik életév betöltésétől a T. 49. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő (korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő) figyelembevételével kell a rokkantsági nyugdíj összegét meghatározni.

(2) Ha az igénylő az R. 108. § (3) bekezdése szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra és

a) a harmincötödik életéve betöltése után, de a negyvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tízévi,

b) a negyvenötödik életéve betöltése után, de az ötvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tizenöt évi,

c) ötvenötödik életéve betöltése után rokkant meg, húszévi

szolgálati idő alapján kell a nyugdíjat megállapítani.

R. 115. § A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos [T. 43. § (1) bek.].

R. 116. § Az R. 84. §-ának a rendelkezéseit a rokkantsági nyugdíj megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.

R. 117. § A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

R. 118. § (1)²⁹¹ Ha a rokkantsági nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 11 500 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 12 100 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 12 500 forint.

(2)²⁹²

(3)²⁹³ Ha a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, a rokkantsági nyugdíj megállapításánál az R. 85. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

T. 51. §²⁹⁴ (1) A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket (T. 44–45. §) kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a T. 44. § (1) bekezdésében meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a – külön jogszabályban általánosan meghatározott – minimális bért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják;

b) az átlagkereset kérelemre megállapítható a megrokkanás évében a megrokkanás időpontjáig és a rokkantság bekövetkezését közvetlenül megelőző öt naptári évben – 1994. január 1-jétől évenként egy-egy évvel növelt időszak alatt – elért keresetek alapján, ha az igénylő a megrokkanás időpontjáig a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte; továbbá

c) szakmunkáskedvezményben részesíthető az is, aki szolgálati idejének fele részében – harminc évet elérő vagy meghaladó szolgálati idő megszerzése esetén legalább tizenöt éven át – szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be.

(2)²⁹⁵ Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásánál az 1988. január 1-jét megelőző időszakban elért keresetet a T. 44. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell növelni.

R. 118/A. §²⁹⁶ A T. 51. §-a (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál, ha a rokkantsági nyugdíjat igénylő legalább 30 napra rendelkezik keresettel, ennek átlaga azonban a minimális bért nem éri el, a rokkantsági nyugdíjat a minimális bér alapulvételével kell megállapítani. A számítás során az R. 97. § (2) bekezdésének j) pontját megfelelően alkalmazni kell.

R. 119. §²⁹⁷

R. 120. § Az R. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja arra is alkalmazható, aki a polgári repülésnél szolgálati idejének a fele részében dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben.

T. 52. § (1)²⁹⁸ Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. A T.39. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

(2)²⁹⁹

R. 121. § (1) A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után – ide nem értve a korkedvezményes életkort – csak a III. rokkantsági csoportnak megfelelő összegben lehet újból megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított nyugdíjhoz a külön jogszabály szerinti – a rokkantsági fokozatnak megfelelő – emelést (kiegészítést) kell hozzáadni.

R. 121/A. §³⁰⁰ (1) A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak az öt százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti.

(2) Az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a rokkantsági nyugdíjas halálakor a II. vagy az I. rokkantsági csoportba tartozott és az özvegyi nyugdíj alapját a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj képezi, illetőleg, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem üzemi baleset következtében halt meg és halálakor a II. vagy az I. rokkantsági csoportba tartozott.

T. 53. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

(2)³⁰¹ A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

R. 122. § A T. 53. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a nyugdíjasként elért kereseten – az R. 96. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – a magánszemélyek jövedelemadójával³⁰² csökkentett keresetet kell érteni.

R. 123. § Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a T. 53. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntetni nem lehet.

R. 124. § A rokkantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíj mértékét módosítani kell, ha a jogosult a korábbi rokkantsági nyugdíjának a megállapítása után újabb szolgálati időt szerzett, vagy más rokkantsági csoportba került. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor – ide nem értve a korkedvezményes életkort – betöltése után a jogosult részére, az R. 121. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj állapítható meg.

R. 125. §³⁰³ Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményes életkort – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását.

Szolgálati idő

T. 54. § (1)³⁰⁴ Szolgálati idő

a) a munkaviszonyban,

b) az ipari és mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg a T. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint szövetkezeti tagként ,

c)³⁰⁵ a T. 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakmunkástanuló-viszonyban, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói jogviszonyban,

d) a bedolgozóként, és

e) a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában

töltött idő.

(2)³⁰⁶ Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és a polgári szolgálatban töltött idő.

(3)³⁰⁷ A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszeresen lehet figyelembe venni.

(4) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét a (3) bekezdésben említett egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az anya 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegeknek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek) a növelés 550 naptári nap.

(5)³⁰⁸

(6) Ha a T. 10. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban és a (3) bekezdésben említett biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve³⁰⁹ értelmében teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön jogszabályban meghatározott minimális bérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

(7)³¹⁰ Szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás

a) nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,³¹¹

b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás – ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény, irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása –,

c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,

d) rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,

e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművész, videóművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),

f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),

g) fotóművészeti alkotás

megjelenéséből vagy előadásából származik. A szolgálati idő számítását és a számítás alapjául elismerhető tevékenységek körét a Kormány rendeletben szabályozza.

Általános rendelkezések

R. 126. § (1)³¹² Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.

(2)³¹³ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt

a) a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült;

b) a biztosítás szünetelt.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt – a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül – akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.

(4) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

a) a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg,

b) ³¹⁴ a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő, nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette,

c) a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

(5) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát³¹⁵ vagy szigorított javító-nevelő munkát³¹⁶ végzett.

(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.

(7) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt

a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt,

b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.

(8) Ha a kisszövetkezet tagja a hatályos rendelkezések szerint a naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralevő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is fennállt.

R. 126/A. §³¹⁷ A szolgálati időnek a T. 54. §-a (4) bekezdésében említett 550 napi növelésére az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg, vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok³¹⁸ rendelkezésének megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.

R.126/B. §³¹⁹ (1) A T. 54. §-ának (6) bekezdése szerinti arányos szolgálati időt az egyéni nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére kötelezett számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy

a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és az erre az időszakra – a (2) bekezdés szerint – számított minimálbér összegét,

b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd

c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az így kapott szám nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett időtartamok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt, vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).

R. 126/C. § ³²⁰ A T. 54. § (7) bekezdésében említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok³²¹ szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül a T. 54. § (7) bekezdésének a), c), d) e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint a T. 54. § (7) bekezdés b) pontjában és a 126/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.

R.126/D. §³²² A T. 54. § (7) bekezdése alkalmazásánál

a) a szerzői jogvédelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulékalapot képező díj minden 3300 forintja után – a töredék maradványösszeg figyelmen kívül hagyásával – egy naptári napot, de naptári évenként – függetlenül a felhasználási szerződések számától – legfeljebb 365 napot,

b) a T. 54. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerinti, az R.126/C. § hatálya alá eső előadások esetében – ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést – előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot

kell szolgálati időként figyelembe venni.

R.126/E. §³²³ (1) A T. 54. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha

a) felhasználására a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26–28. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek, és

b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál³²⁴ történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint

c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.

(2) A T. 54. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha

a) az előadás megtartására és/vagy az Szjt. 49. § (1)–(2) bekezdése szerinti, az előadás megtartását követő további felhasználására az Szjt. 26–28. § megfelelő alkalmazásával a T. 54. § (7) bekezdés b) pontjában felsorolt szervezetekkel írásban felhasználási szerződést kötöttek, és

b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.

R. 127. § Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri.

R. 128. § (1)³²⁵ Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének – az arra hivatott szerv által történő – megállapításáig telt el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ez alatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.

R. 129. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.

(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykorú okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

R. 130. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykorú okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.

R. 131. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni

a)³²⁶ a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

b) a szülési szabadságnak és

c)³²⁷ a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – gümőkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának

a) szülése esetén a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,

b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig

eltelt időt, ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.

(4)³²⁸ Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy a támogatás után a T. 103/B. §-ának (9) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alap a T. 103/C. §-nak (5) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén

a) 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,

b) 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot

kell figyelembe venni.

(6) A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.

R. 132. § (1) Szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges idő.

(2) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(4) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

R. 133. § (1) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét a nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetőleg a tanulmányok idejét hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

(2) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1944 után folytatott tanulmányi időt az (1) bekezdésben említett honosítás, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató

a) magyar ösztöndíjasként, vagy

b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült és így végezte tanulmányait.

R. 134. §³²⁹ A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.

R. 135. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész a T. hatálybalépése után társadalombiztosítási járulékot fizetett.

R. 136. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint a szigorított őrizet³³⁰ tartamát.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy a büntető eljárást megszűntették,

b) a szabadságvesztés, szigorított őrizet idejét, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette.

R. 137. § (1) A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni.

(2) A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket, ha jogszabály másként nem rendelkezik, abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

a) munkakönyvének³³¹ a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzéseivel,

b) egykorú okirattal,

c) a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirattal,

d) hitelt érdemlő egyéb módon

igazolja, illetőleg bizonyítja.

Az 1975. július 1-je előtti egyes szolgálati idők
figyelembevétele

R. 138. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az R. 126. §-ának a szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell azokra is, akik a T. hatálybalépése előtt fennállott jogviszonyuk alapján a T., és e rendelet szerint biztosítottnak minősülnének.

R. 139. § Háztartási alkalmazottként a T. hatálybalépése előtt munkaviszonyban töltött időt szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a háztartási alkalmazott munkaideje legalább heti harminc óra volt; bejáró háztartási alkalmazottnál pedig akkor, ha ugyanannál a munkáltatónál hetenként legalább harminc órát dolgozott, és munkaviszonya megszakítás nélkül harminc napon át fennállott.

R. 140. § Szolgálati idő a gyakornokok és a kiképzésben részesülő más dolgozók e minőségben töltött ideje, valamint a Munkaerőtartalékok Hivatala Mesterképző Technikumán töltött tanulmányi idő.

R. 141. § A munkáltató saját vállalatában (üzemében) foglalkoztatott gyermekének, unokájának, szülőjének, nagyszülőjének, testvérének 1952 előtt munkában töltött idejét szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni, ha egykorú okirati bizonyíték szerint

a) tanoncszerződéssel,

b) iparossegédként vagy gyári munkásként munkakönyvvel,

c) gyakornoki minőségben szerződéssel

állott alkalmazásban.

R. 142. § A mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos stb.) az 1948 előtt munkaviszonyban töltött idejét hitelt érdemlően bizonyítottnak kell tekinteni akkor is, ha azt az igénylő lakóhelye szerint illetékes önkormányzati szerv³³² – közvetlen tudomás alapján kiállított – a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát, valamint az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

R. 143. § Szolgálati időként egykorú okirati bizonyíték alapján vehető figyelembe

a) a gazdatisztként, illetőleg a gazdaság igazgatásában foglalkoztatott személy 1937. július 1-je előtt munkaviszonyban töltött ideje,

b) a házfelügyelőként Budapesten 1940. szeptember 1-je előtt, egyéb helységekben – ideértve az 1950. évben Budapesthez csatolt kerületeket is – 1947. augusztus 1-je előtt munkaviszonyban töltött idő,

c) az 1952. november 1-je és 1969. december 31-e közötti munkaviszonyban töltött idő, ha a dolgozó munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidő felét nem érte el.

R. 144. § Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a baloldali politikai magatartás vagy származás miatt – a munkaviszony kényszerű megszűnése következtében – munkaviszonyon kívül töltött időt, ha ennek az időnek a beszámítását kérelemre 1950. előtt a illetékes szerv jóvátételként elrendelte,

b) az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban, illetőleg a bányanyugbér-biztosításban 1952 előtt önkéntes fizetéssel és önkéntes továbbfizetéssel szerzett, egykorú okirattal igazolt időt.

R. 145. § Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének e minőségben 1952. előtt eltöltött idejét, ha egyidejűleg a társaság tagja volt.

R. 146. § (1)³³³ Szolgálati időnek számít az 1952. előtt közszolgálatban töltött idő, valamint az egykorú okirattal igazolt az az idő, amelyet nyugdíjjogosultság vagy korpótlék és szabadságidő szempontjából 1952. január 1-je előtt a közszolgálati időbe beszámítottak.

(2) Közszolgálatban töltött időnek számít

a) az államnál, a fővárosnál, a megyéknél, a városoknál és a községeknél, valamint az általuk fenntartott és kezelt intézeteknél, intézményeknél, alapítványoknál, alapoknál, vállalatoknál és üzemeknél,

b) az Országos Társadalombiztosító Intézetnél, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél, az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárnál, a Magyar Hajózási Betegbiztosító Intézetnél,

c) a Magyar Államvasutaknál – ideértve az általa átvett vasutakat –, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasútnál és a Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnál,

d) a Magyar Postánál,

e) a Dohányjövedéknél és a Szeszegyedáruságnál,

f) a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.-nél, kivéve az ideiglenesen foglalkoztatottakat,

g) a honvédségnél (folyamőrségnél), a rendőrségnél és a pénzügyőrségnél (vámőrségnél) ideértve a polgári alkalmazottakat is,

h) a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete tagjaként, kivéve a szerzetesrendi tagokat,

i) az Állami Színházak Nyugdíjintézete tagjaként 1950. február 1-je előtt

töltött idő.

(3) Közszolgálatban töltött időnek számít

a) a fizetés nélküli vagy tiszteletbeli minőségben töltött idő, ha kinevezés követte,

b) az állam által átvett intézmények, intézetek, vállalatok, üzemek (államosított erdőgazdaságok, vízitársulatok, mentők, postamesteri hivatalok stb.) közszolgálatba átvett dolgozóinak az átvételt megelőző ideje,

c) a községi bírói minőségben 1945. január 1-jétől a tanácsok megalakulásáig folyamatosan eltöltött idő, ha a volt községi bíró a tanácsok megalakulásakor a végrehajtó bizottságnál munkaviszonyba került.

R. 147. § (1) A bírósági végrehajtónak e minőségben 1955. szeptember 1-je előtt eltöltött idejét egykorú okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

(2) Szolgálati időnek számít az ügyvédjelöltnek, valamint a helyettes ügyvédnek e minőségben eltöltött és az ügyvédi kamara által igazolt ideje.

R. 148. § (1) Szolgálati időnek számít az 1952 előtt nyugdíjpénztár tagjaként töltött és az eredeti nyugdíjpénztári nyilvántartás adataival vagy egyéb egykorú okirattal igazolt idő.

(2) Nyugdíjpénztár tagjaként töltött időnek számít

a) az elismert és az állam által átvett el nem ismert vállalati nyugdíjpénztár,

b) az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára, illetőleg az Országos Nyugdíjintézet,

c) nyomdászsegélyező egyesületek,

d) a Hírlapírók Országos Nyugdíjbiztosító Intézete,

e) a Budapesti Vígszínház Nyugdíjintézete, a Magyar Színház Nyugdíjintézete, az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézete, a Színészek Országos Nyugdíjintézete,

f) az Országos Orvosi Nyugdíj- és Segélyező Intézet

tagjaként eltöltött idő,

g) az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztárába, illetőleg az Országos Nyugdíjintézetbe felvett tagnak 1952 előtt külön nyugdíjszerződés vagy nyugdíjszabályzat hatálya alatt töltött ideje,

h) az Első Dunagőzhajózási Társaság Nyugdíjszabályzata alapján szerzett idő, ha a szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazott 1944. december 31-ig a nyugdíjjogosultsághoz előírt tízévi tagsági időt megszerezte, és állandó lakóhelye 1957. június 21-én Magyarország területén volt.

R. 149. § Egykorú okirati bizonyíték alapján vehető figyelembe szolgálati időként az 1945. április 1-je előtt magánszolgálatban, nem nyugdíjpénztári tagként eltöltött időnek az a tartama, amely alatt az alkalmazott keresete a biztosítási bérhatárt meghaladta.

R. 150. §³³⁴

A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött idő
figyelembevétele

R. 151. § (1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) az első belépés teljes naptári éve,

b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített,

c) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(2) A termelőszövetezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során

a) keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett,

b) munkaviszonyban állott, vagy ipari szövetkezet tagja volt.

(3)³³⁵ A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként

a) a személyesen teljesített munkanapokat, és

b) meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges – munkanapokban kifejezett – munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát

kell figyelembe venni.

(4) Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kell átszámítani.

(5) Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemelteti, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles nyilvántartásba venni.

(6) Munkanapnak számít – a heti pihenőnapok kivételével – az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag

a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;

b) kórházi ápolás alatt állott;

c) szülési szabadságon volt;

d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült;

e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott;

f) katonai szolgálatot teljesített;

g) népi ülnöki tennivalókat végzett;

h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult, vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;

i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült;

j) tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt, vagy egyéb jogcímen is biztosított volt és táppénzben részesült.

(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített,

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(8) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.

(9)³³⁶ 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.

R. 152. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál az R. 151. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.

R. 153. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával 150, nő 100 munkanapot teljesített,

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,

c) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett.

(4)³³⁷ Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.

(5) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt

a) a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy

b) a tagot a T. hatálybalépése előtt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.

R. 154. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy

b)³³⁸ a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének időtartamára munkanap-jóváírás nem történt.

R. 155. § (1)³³⁹

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a T. hatálybalépése előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munkamegállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

R. 156. §³⁴⁰ (1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére az R. 151. § (3)–(6) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.

(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette.

R. 157. § Szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.

R. 158. §³⁴¹

R. 159. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt a tagsági viszony fennállott volna.

(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát³⁴² végez.

R. 160. § A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag mint munkaviszonyból átirányított (áthelyezett) szakember működött, a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételére vonatkozó rendelkezések szerint kell szolgálati időként számításba venni.

A mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
továbbá az egyéni gazdálkodóként eltöltött idő figyelembevétele

R. 161. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(2)–3³⁴³

R. 162–163. §³⁴⁴

A külföldön munkában töltött idő figyelembevétele

R. 164. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.

R. 165. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni:

a) a Csehszlovákiától és Jugoszláviától ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területeken lakott személyeknek az idegen vagy magyar jogszabályok alapján öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban töltött vagy ezzel egy tekintet alá eső, valamint közszolgálatban töltött időt, ha a dolgozó állandó tartózkodási helye 1946. március 1-jén Magyarország területén volt,

b) a Románia területén szerzett biztosítási vagy ezzel egy tekintet alá eső, valamint közszolgálatban töltött időt, ha a dolgozó állandó tartózkodási helye 1946. március 1-jén Magyarország területén volt,

c) a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepült személynek a csehszlovák öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban, illetőleg közszolgálatban töltött idejét,

d) az idegen állam jogszabályai szerint biztosításban, illetőleg közszolgálatban töltött azt az időt, amelyet a fegyverszüneti egyezménnyel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján korábban el kellett ismerni.

(2) Ha az igénylő igazolja az (1) bekezdés hatálya alá eső munkaviszony fennállását, a külföldi biztosítás tényét azonban nem tudja bizonyítani, a biztosítás fennállását vélelmezni kell, amennyiben a munkaviszonyban töltött idő egyébként szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának az alkalmazásánál a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepült személynek kell tekinteni, aki ezt a minőségét az Áttelepítési Kormánybiztosság által kiállított személyi lappal vagy a Pénzintézeti Központ által saját nyilvántartásai alapján kiállított igazolással bizonyítja. Az áttelepült személynek Csehszlovákiában szerzett idejét az illetékes csehszlovák társadalombiztosítási szerv, csehszlovák közszolgálati alkalmazottak esetében a szolgálati főnökség által kiállított igazolás, határozat, szolgálati bizonyítvány vagy hitelt érdemlő egyéb egykorú okirat alapján lehet a szolgálati idő számításánál figyelembe venni.

R. 166. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1945. április 4-e és 1967. december 31-e közötti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha

a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte,

b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és

c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.

(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár

a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és

b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön – a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve – olyan tevékenységet folytatott, amelyre

a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,

b) külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.

(4)³⁴⁵ Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján [T. 119/D. § (1) bekezdés ³⁴⁶] szerezhet.

(5) Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha

a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján, vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor,

b) a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb, és

c) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(6) A (2)–(4) bekezdések³⁴⁷ szerint kell szolgálati időként számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.

Az egyházi személyként és a szerzetesrendi tagként
eltöltött idő

R. 167. §³⁴⁸ Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrendi tagnak e minőségben, valamint a diakonissza nővérek és a Szociális Misszió Társulat nővéreinek ilyen minőségben munkában eltöltött idejét.

R. 168. §³⁴⁹

R. 169. § Az egyházi személyként és a szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati időt az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.

Ügyvédként, közjegyzőként és önálló bírósági végrehajtóként eltöltött idő figyelembevétele³⁵⁰

R. 170. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) a magángyakorlatot folytató és az 1954. május 1-je előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek kamarai tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett,

b) az ügyvédi munkaközösség tagjaként 1954. április 30-a és 1983. december 31-e között eltöltött időt,

c) az 1983. december 31-e után ügyvédi munkaközösség tagjaként eltöltött azt az időt, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(4)³⁵¹ Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.

(5)³⁵² Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(6)³⁵³ Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

Kisiparosként, magánkereskedőként, egyéni vállalkozóként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és gazdasági társaság tagjaként eltöltött idő figyelembevétele

R. 171. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, a magánkereskedőként és egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos, a magánkereskedő, illetőleg az egyéni vállalkozó a T. hatálybalépése előtt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig társadalombiztosítási járulékot, ezt követően pedig társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetett.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, illetőleg az ipari szakcsoport tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(3)³⁵⁴ Szolgálati időként kell figyelembe venni az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként, továbbá a gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot fizetett, és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

R. 172. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

(2)³⁵⁵

R. 173. §³⁵⁶

R. 174. §³⁵⁷ (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizeti.

(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállanak, összesen legfeljebb öt év számítható be.

A katonai szolgálatban töltött idő figyelembevétele

R. 175. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni

a) a volt fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a volt honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagjai első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,

b) a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt,

c) a deportálásban töltött időt,

d) az 1939. évi II. törvényen alapuló leventeszolgálatban külföldön töltött időt, ha a leventét akarata ellenére kényszerítették az ország területének az elhagyására.

R. 176. § (1) Szolgálati időként figyelembe kell venni az R. 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel szűnt meg.

(2) A közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell figyelembe venni a volt néphadseregnél, honvédségnél (folyamőrségnél), a rendőrségnél, a pénzügyőrségnél, a vámőrségnél hivatásos vagy továbbszolgáló állományban 1952. január 1-jét megelőzően eltöltött időt, ha a szolgálat 1952 előtt megszűnt.

A munkásmozgalomban eltöltött idő figyelembevétele

T. 55. §³⁵⁸

Megszakítás a szolgálati időben

T. 56. §³⁵⁹

R. 177–178. §³⁶⁰

A szolgálati idő számítása

T. 57. § (1) A szolgálati időre vonatkozó részletes szabályokat és a beszámítás feltételeit a Kormány állapítja meg. A Kormány elrendelheti egyéb idők beszámítását is.

(2)³⁶¹

R. 179. §³⁶²

Hozzátartozói nyugellátások

R. 180. § Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha a bíróság az eltűnést jogerősen megállapította.

Özvegyi nyugdíj

T. 58. §³⁶³ (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.

(2) Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig jár.

(3) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együttélt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együttélt.

(4) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (3) bekezdésben megjelölt együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

T. 59. §³⁶⁴ (1) Ideiglenes özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg.

(2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a megállapítás időpontjában a T. 65. § (1) bekezdésében meghatározott összeget akkor sem haladhatja meg, ha az az özvegyi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el.

T. 60. § (1)³⁶⁵ Állandó özvegyi nyugdíjra az egyéb feltételek (T. 59. §) mellett az jogosult, aki házastársa halálakor

a)³⁶⁶ a 39. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy

b) rokkant, vagy

c) házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

(2)³⁶⁷ Állandó özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül bekövetkezik.

(3) Annál, akinek az özvegyi nyugdíját 1993. március 1-je előtti időponttól állapították meg, a (2) bekezdésben meghatározott tíz évet 1993. március 1-jétől kell számítani, de a feléledési idő így sem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontjában irányadó tizenöt évet.

R. 181. §³⁶⁸

T. 61. §³⁶⁹ Ahol jogszabály kizárólag összegszerűség vonatkozásában özvegyi nyugdíjat említ, azon az állandó özvegyi nyugdíjat kell érteni.

T. 62. §³⁷⁰ (1) Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a 39. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a 39. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és – a bármelyikükre irányadó korhatár betöltése után – ismét házasságot kötöttek.

T. 63. §³⁷¹ (1) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje különélő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha házastársától ennek haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy részére állandó özvegyi nyugdíj abban az esetben jár, ha

a) házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy

b)³⁷² az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeznek.

T. 64–64/A. §³⁷³

T. 65. §³⁷⁴ (1) Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a meghaltat öregségi nyugdíjként, illetőleg III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy megillette volna.

(2)³⁷⁵ Az (1) bekezdés szerinti állandó özvegyi nyugdíj a megállapítása napjától az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összegénél kevesebb nem lehet. Ha azonban a jogszerző öregségi (rokkantsági) nyugdíja alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, állandó özvegyi nyugdíjként az öregségi (rokkantsági) nyugdíj hetvenöt százalékát kell megállapítani. Az így megállapított állandó özvegyi nyugdíj az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladhatja meg.

(3) A T. 63. § (1) bekezdése alapján megállapított ideiglenes özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.

R. 182. §³⁷⁶ (1) Ha az állandó özvegyi nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 10 700 forint.

(2) Ha az 1996. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő állandó özvegyi nyugdíj öregségi, illetőleg rokkantsági résznyugdíjon alapul, annak összege a T. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeget akkor sem haladhatja meg, ha az az özvegyi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el.

T. 65/A. §³⁷⁷ Ha az özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra jogosultat öregségi, rokkantsági nyugdíj, vagy baleseti nyugellátás is megilleti, e két ellátás külön jogszabályban meghatározott határösszegig együttesen folyósítható.³⁷⁸ A határösszeg szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a sajátjogú nyugdíj megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján folyósított járadékrészt, az ösztönző nyugdíjpótlékot, továbbá azokat az összegeket, amelyek folyósítását külön jogszabály – ide nem értve a nyugdíjak emelésére, kiegészítésére vonatkozó korábbi külön jogszabályokat – a határösszegen felül is lehetővé teszi.

T. 66. §³⁷⁹ (1) Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az állandó özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

(2) Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti.

R. 183. § Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

R. 184. § (1) Ha a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

(2) Az özvegyi nyugdíjat újból megosztani, illetőleg a jogosult özvegyi nyugdíját felemelni az özvegyi nyugdíj megszűnését követő egy év elteltével kell, ha valamelyik jogosult részére végkielégítést állapítottak meg, és az özvegyi nyugdíjra jogosultak száma ezért változik.

(3) Nem lehet az özvegyi nyugdíjat újból megosztani akkor, ha valamelyik jogosult özvegyi nyugdíjának folyósítását saját jogú nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása miatt vagy egyéb okból egészben vagy részben szüneteltetik, illetőleg az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósítják.

T. 67. §³⁸⁰ (1) Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt.

(2) A rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant.

(3) Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.

T. 68. §³⁸¹ (1) Feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén 1993. március 1-jétől tíz éven belül;

b) a házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül

bekövetkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feléledési idő nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj megállapítása időpontjában irányadó tizenöt évet.

(3) A házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha

a) az igénylő a házasságkötéskor végkielégítést nem vett fel, és

b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

(4)³⁸² Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.

R. 185–186. §³⁸³

T. 68/A. §³⁸⁴ Ha az özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtti időponttól állapították meg, az özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éled fel, ha a férfi a 60., a nő az 55. életévét eléri

Végkielégítés

T. 69. § (1) Annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egyévi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított egy éven belül előterjeszti.

(2) Az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának a betöltése után köt házasságot.

R. 187. § (1) A végkielégítés a házasságkötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszeres összege.

(2) A végkielégítés összegének a megállapításánál az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell számításba venni akkor is, ha az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósították, vagy a folyósítást szüneteltették.

(3) Ha az özvegyi nyugdíjat több jogosult között megosztva kell folyósítani, a házasságot kötő özvegyi nyugdíjas végkielégítésének az összegét az őt megillető özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani.

Árvaellátás

T. 70. § (1) Árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(2) Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt a meghalt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

T. 71. § (1) Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének a betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha az árva jogosultságának a megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

(2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják.

R. 188. § (1) Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki

a) az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b)³⁸⁵ huszonöt évesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul,

(2) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással évenként, legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni.

(3)³⁸⁶ Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói, illetőleg a középiskola tanulójának tanulói jogviszonya szünetel.

T. 72. § (1) Az árvaellátás árvánként az özvegyi nyugdíj fele.

(2) Az özvegyi nyugdíj összegével azonos összegű árvaellátás jár annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője meghalt,

b) akinek életben levő szülője rokkant, vagy

c) akit életben levő szülője elhagyott, és róla nem gondoskodik.

R. 189. §³⁸⁷ Ha az árvaellátást 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 9800 forint.

R. 190. § (1) A mostohagyermek árvaellátásába a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat be kell számítani. Ha a tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a vér szerinti szülő tartási kötelezettségének nem tesz eleget, az árvaellátás teljes összege jár. A tartásdíj behajtása iránt a folyósító szerv hivatalból köteles intézkedni.

(2) Az árvaellátás és az özvegyi nyugdíjjal azonos összegű árvaellátás közötti különbözetet be kell hajtani attól a szülőtől, aki gyermekét elhagyta. A különbözet behajtása iránt a folyósító szerv hivatalból köteles intézkedni.

Szülői nyugdíj

T. 73. § (1) Szülői nyugdíjra az a szülő (nagyszülő) jogosult, akinek a gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, ha

a) a szülő (nagyszülő) gyermekének (unokájának) a halálakor már rokkant volt, és

b) a szülőt (nagyszülőt) gyermeke (unokája) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult a meghaltnak az a mostoha-, illetőleg nevelőszülője is, aki a mostoha-, illetőleg a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

(3) A szülői nyugdíj a rokkantság tartamára jár.

(4) Annak a szülőnek (nagyszülőnek), aki gyermeke (unokája) halálakor nem rokkant, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

R. 191. § A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából orvosi vizsgálat nélkül rokkantnak kell tekinteni azt a szülőt (nagyszülőt), aki a hatvanötödik, nő a hatvanadik életévét betöltötte.

T. 74. § A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

R. 192. § A szülői nyugdíj legkisebb összege azonos az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összegével. [R. 182. § (1) bekezdés].

R. 193. § A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.

A hozzátartozói nyugellátások együttes összege

T. 75. §³⁸⁸ A hozzátartozói nyugellátások – az árvaellátás kivételével – együttes összege nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj kétszeresét. Ha meghaladná, az özvegyi nyugdíjat és a szülői nyugdíjat mindaddig arányosan kell csökkenteni, amíg az említett ellátások együttes összege nem magasabb a csökkentés nélküli özvegyi nyugdíj kétszeresénél.

Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok

Öregségi, munkaképtelenségi
és özvegyi járadék

R. 194. § Öregségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha

a) a hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betöltötte,

b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,

c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) rendszeres szociális járadékban nem részesül, és

e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

R. 195. § Munkaképtelenségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha

a) teljesen munkaképtelen,

b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek,

c) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) rendszeres szociális járadékban nem részesül és

e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

R. 196. § (1) Az öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosultsághoz szükséges szövetkezeti tagsági időbe be kell számítani azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag a szövetkezetbe történt belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, ifjúsági szövetkezet) volt a tagja.

(2) A mezőgazdasági szakszövetkezet vagy egyéb egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött azokat a naptári éveket lehet figyelembe venni, amelyekben a szövetkezeti tag az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett.

R. 197. § (1)³⁸⁹ Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havi 10 600 forint, illetőleg havi 11 400 forint. Ha a házastársak mindegyike jogosult öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, havi 10 300 forint, illetőleg havi 10 600 forint összegű járadék illeti meg azt a házastársat, aki igényét később terjeszti elő.

(2) A különélő házastársak mindegyike az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadék teljes összegére jogosult, ha

a) a házastársak az igénybejelentést megelőzően már öt év óta külön élnek, vagy

b) különélésük a mezőgazdasági szövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott.

R. 198. § A munkaképtelenségi járadékot – az R. 278. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásával – meg kell szüntetni, ha a járadékos már nem munkaképtelen.

R. 199. § (1) Özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg, ha az özvegy

a) a házastársával annak halálakor együtt élt,

b) házastársának a halálakor a hatvanötödik – özvegyen maradt férj a hetvenedik – életévét betöltötte, vagy munkaképtelen,

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

d) özvegyi nyugdíjban, baleseti özvegyi nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban nem részesül, és

e) keresete, munkavégzésből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) Aki házastársa halálakor a hatvanötödik – férj a hetvenedik – életévét nem töltötte be és nem volt munkaképtelen, özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársa halálától számított tizenkét hónapon belül a hatvanötödik – férj a hetvenedik – életévét eléri vagy munkaképtelenné válik.

R. 200. §³⁹⁰ Az élettárs özvegyi járadékra jogosultságának megállapításánál a T. 58. §-át megfelelően alkalmazni kell.

R. 201. § A munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadékra a jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt.

R. 202. §³⁹¹ Az özvegyi járadék összege havi 10 500 forint.

R. 203. § Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékra jogosultság szempontjából nem lehet számításba venni

a) keresetként a mezőgazdasági szövetkezettől kapott juttatásokat,

b) jövedelemként a gyermekgondozási segély összegét.

R. 203/A. §³⁹² (1) Öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra szerez jogot az is, aki legalább háromévi megszakítatlan mezőgazdasági szövetkezeti tagságát közvetlenül követően az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezet tagja lesz és e tagság fennállása alatt – legkésőbb 1994. december 31-ig – a hetvenedik, nő a hatvanötödik életévét betölti vagy teljesen munkaképtelenné válik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az özvegyi járadék iránti igény elbírálásánál is.

(3) Ha az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg az özvegyi járadék az (1)–(2) bekezdés rendelkezésein alapul, a jogosultság szempontjából a szövetkezettől kapott juttatások nem vehetők keresetként számításba.

R. 204. § (1) Az, aki

a)³⁹³ özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra, baleseti járadékra a „Népművészet Mestere”-ként az 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerinti pótlékra,

b)³⁹⁴ az öregségi nyugdíj legkisebb összegét el nem érő öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, szülői nyugdíjra, kivételes nyugellátásra

és öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra is jogosult, kérheti, hogy az a)–b) pontban felsorolt ellátását az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadék összegével, legfeljebb azonban a T. 65/A. § (1) bekezdésében meghatározott összegre egészítsék ki. Az összeghatár számításánál a házastársi pótlékot, valamint a hadigondozott és a nemzeti gondozott pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni.

(2)³⁹⁵

Szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka

R. 205. § Növelt összegű öregségi járadékra jogosult az, aki

a)³⁹⁶ az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt [T. 39. §-ának (1)-(3) bekezdése] elérte,

b)³⁹⁷ az öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel azonos tartamú, növelt összegű járadékra jogosító időt szerzett, és

c) a szakszövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett.

R. 206. § Növelt összegű munkaképtelenségi járadékra az R. 205. § c) pontjában meghatározott feltétel fennállása esetén az jogosult, aki teljesen munkaképtelen, és a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel azonos tartamú növelt összegű járadékra jogosító időt szerzett.

R. 207. § (1) Növelt összegű járadékra jogosító időként azt az időt kell figyelembe venni, amely alatt a szakszövetkezeti tag

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgálata miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,

c) a növelt összegű járulék, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésének megkezdése után nyugdíj-, illetőleg társadalombiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett,

d) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.

(2) Növelt összegű járadékra jogosító időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett,

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgálata miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült,

c) a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetésének a megkezdése után tagként szolgálati időt szerzett,

d)³⁹⁸ 1992. február 29-ét követően a T. 54. §-a szerinti szolgálati időt szerzett.

(3)³⁹⁹ Növelt összegű járadékra jogosító időként kell figyelembe venni a szolgálati idő 1992. február 29-e utáni tartamát.

R. 208. §⁴⁰⁰ A növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 10 800 forint, illetőleg havi 11 400 forint. A járadék összege a tíz éven felüli növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg három százalékával emelkedik

R. 209. § (1) Növelt összegű özvegyi járadékra az jogosult, akinek a házastársa növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg ilyen járadékosként halt meg, ha az özvegy

a) a házastársával annak halálakor együtt élt, és

b)⁴⁰¹ házastársának halálakor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort [T. 39. §-ának (1)-(3) bekezdése] elérte vagy munkaképtelen.

(2) Aki házastársának a halálakor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort még nem érte el, és nem volt munkaképtelen, növelt összegű özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársának a halálától számított tizenkét hónapon belül az említett életkort eléri, vagy munkaképtelenné válik.

R. 210. § (1) Az R. 209. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén az élettárs (R. 200. §) is jogosult növelt összegű özvegyi járadékra.

(2) A munkaképtelenség címén megállapított növelt összegű özvegyi járadékra a jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor (T. 60. §) betöltése előtt házasságot köt.

R. 211. §⁴⁰² A növelt összegű özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék fele, de legalább havi 10 500 forint.

Házastársi pótlék

R. 212. § (1) Házastársi pótlékra az jogosult, akinek a saját jogú nyugellátása a havi 9670 forintot nem éri el. Ez az összeghatár a nyugellátások emelésére vonatkozó külön jogszabály szerint emelkedik.⁴⁰³

(2) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék,

a) aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (T. 60. §) betöltötte vagy rokkant, és

b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét [R. 182. § (1) bek.] nem haladja meg.

(3) Az öregségi, a munkaképtelenségi járadékost és a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékost az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék,

a) aki az özvegyi járadékra, illetőleg a növelt összegű özvegyi járadékra jogosító életkort elérte vagy munkaképtelen, és

b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét [R. 182. § (1) bek.]nem haladja meg.

(4) Nem lehet keresetként, jövedelemként figyelembe venni az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb, legfeljebb két gyermek gondozásáért kapott díjazást, valamint a gyermekgondozási segély összegét.

(5)⁴⁰⁴

R. 213. §⁴⁰⁵ A saját jogú nyugellátásban részesülő élettársa után házastársi pótlékra az R. 212. § (2) és (3) bekezdésében előírt feltételekkel is csak akkor jogosult, ha élettársával megszakítás nélkül legalább egy év óta együtt él.

R. 214. § Nem jogosult házastársi pótlékra az a járadékos, akinek a házastársa, illetőleg élettársa öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

R. 215. § A házastársi pótlékra a jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultság valamennyi feltétele teljesül, de legkorábban attól a hónaptól, amelytől a nyugellátást a teljes hónapra korlátozás nélkül kell folyósítani.

R. 216. § A házastársi pótlék összege havi 900 forint. Ha az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj összege a havi 8770 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, ami a nyugdíjat havi 9670 forintra⁴⁰⁶ egészíti ki. Ezek az összeghatárok a nyugellátások emelésére vonatkozó külön jogszabály szerint emelkednek. Az ösztönző nyugdíjpótlékot a határösszegek szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

V. Fejezet

BALESETI ELLÁTÁS

Saját jogú és hozzátartozói baleseti ellátások

T. 76. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2)⁴⁰⁷ Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, saját jogú baleseti nyugellátás, halála esetén hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg.

(3) Saját jogú baleseti nyugellátások: a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj. Hozzátartozói baleseti nyugellátások: a baleseti özvegyi nyugdíj, végkielégítés, árvaellátás és szülői nyugdíj.

(4) A baleseti rokkantsági nyugdíjas a Kormány rendelkezései szerint házastársi pótlékra is jogosult.

T. 77. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat társadalmi munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a Kormány állapítja meg.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet, üzemi baleset következtében meghalt személyen pedig a foglalkozási betegség következtében meghalt személyt is érteni kell.

R. 217. §⁴⁰⁸

R. 218. § (1) A bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek,⁴⁰⁹

a) amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott,

b) amely a bedolgozót a vállalt munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám, vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte.

(2) Üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenet érte.

R. 219. §⁴¹⁰

R. 220. §⁴¹¹ A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének, vagy rokkantságának (munkaképesség-csökkenésének) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

T. 78. §⁴¹² (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti ellátásra, aki pedig hozzátartozója halálát szándékosan okozta, utána hozzátartozói baleseti nyugellátásra nem jogosult.

R. 221. § A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a II. számú melléklet tartalmazza.

T. 79. § A jogosultat csak egy baleseti nyugellátás illeti meg. Az, aki több baleseti nyugellátásra vagy nyugellátásra is jogosult, ezek közül választhat. E szabály alól a kivételeket a Kormány állapítja meg.

R. 222. § (1) Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas üzemi balesetet szenved, és munkaképesség-csökkenése alapján 2–4. fokozatú baleseti járadékra jogosult, nyugdíját a baleseti járadék ötven százalékával ki kell egészíteni.

(2) Ha az üzemi balesetet szenvedett öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjas munkaképesség-csökkenése a hatvanhét százalékot eléri, de baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítását nem kéri, nyugdíját a 4. fokozatú baleseti járadék ötven százalékával kell kiegészíteni. Ha e nyugdíjas választási jogának az érvényesítése előtt meghal, a hozzátartozók nyugellátását – választásuk szerint – a korábbi nyugellátás vagy a baleseti rokkantsági nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

T. 79/A. §⁴¹³ Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, protetikai és fogszabályozó ellátás, valamint gyógyfürdő ellátás árához és az utazási költséghez százszázalékos mértékű társadalombiztosítási támogatás jár.

R. 222/A. §⁴¹⁴ A T. 79/A. §-ában említett egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási támogatásának összege azonos a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátásoknak a társadalombiztosítás által elfogadott – az igénybevételkor érvényes – árával.

Baleseti táppénz

T. 80. §⁴¹⁵ (1) Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(2)⁴¹⁶ Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.

(3) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy a gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(4)⁴¹⁷ A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – a T. 19. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időpontig jár azzal, hogy az Orvosszakértői Intézet a baleseti táppénz folyósítását meghosszabbíthatja.

(5)⁴¹⁸ A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a T. 19. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(6)⁴¹⁹ A baleseti táppénz napi összege azonos a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresettel.

R. 223. § (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(2)⁴²⁰ Az egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének alapjaként a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelmet, legfeljebb a 39. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig lehet figyelembe venni.

(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.

R. 223/A. §⁴²¹ Ha a baleseti táppénzre jogosult a T. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartamot kimeríti és a keresőképtelenségének elbírálására illetékes orvos véleménye szerint a balesetből (foglalkozási betegségből) eredően továbbra is keresőképtelen, az említett időtartam lejárta előtt 60 nappal (vagy a baleseti táppénz 300. napjánál) a kezelőorvos kezdeményezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének I. fokú Bizottságánál az üzemi balesetet szenvedett személy vizsgálatát annak eldöntése céljából, hogy az állapota kialakult-e, vagy továbbra is keresőképtelen, s a keresőképtelenség várható tartamára a baleseti táppénz meghosszabbítását engedélyezi.

R. 224. § (1)⁴²² A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2)⁴²³ Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult, ha táppénzre egyébként jogosult. A baleseti táppénz a korábbinál kevesebb nem lehet.

(3) Ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának ideje alatt szül és terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, választhat a baleseti táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély között.

(4) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

R. 225–226. §⁴²⁴

R. 227. § Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében vált keresőképtelenné, baleseti táppénzre harminc napot el nem érő keresőképtelenség esetén is jogosult.

Temetési segély

R. 228. §⁴²⁵

Saját jogú baleseti nyugellátások

Baleseti járadék

T. 81. § Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.

T. 82. §⁴²⁶ (1) Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és azbesztózisból eredő és huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

R. 229. § A T. 82. §-ában meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 1. fokozatú baleseti járadékot megállapították.

R. 230. § A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő munkaképesség-csökkenése az orvosi bizottság véleménye szerint a tizenöt százalékot meghaladja. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

T. 83. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. A munkaképesség-csökkenés fokának megfelelően

az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 16–25 százalék,

a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 26–35 százalék,

a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 36–49 százalék,

a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképessége-csökkenése 50–66 százalék.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

T. 84. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis (a továbbiakban: szilikózis) alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott, és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4)⁴²⁷ A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál – az (5)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál, ha az

a) 1987. december 31-e utáni időre eső keresetet kell figyelembe venni, azt a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adóval) csökkenteni nem kell;

b) 1988. január 1-je előtti időre eső keresetet kell figyelembe venni, azt a magánszemélyek jövedelemadójára és nyugdíjjárulék-mértékének akkori változására tekintettel bruttósítani kell.

(6)⁴²⁸ Ha az 1988. január 1-jét megelőző időszakban elért keresetet is figyelembe kell venni, a növelés mértékére a T. 44. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

R. 231. § Ha a baleseti járadék megállapításánál egy évnél rövidebb időre eső keresetet kell alapul venni, és ez a kereset a sérültnek a baleset időpontjában betöltött, illetőleg foglalkozási betegség veszélyének kitett munkaköre (munkahelye) szerinti átlagkeresethez képest aránytalanul magas vagy alacsony, a tényleges kereset helyett ezt a munkaköri átlagkeresetet kell alapul venni.

R. 232. § (1) A baleseti járadékot – ide nem értve a foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot – a főfoglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani akkor is, ha a sérült az üzemi balesetet mellékfoglalkozásban vagy másodállásban szenvedte el.

(2) A főfoglalkozásban és a mellékfoglalkozásban elért kereset figyelembevételével az R. 93–94. §-ainak rendelkezései szerint kell a baleseti járadék alapját képező havi átlagkeresetet megállapítani.

(3)⁴²⁹ Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni akkor is, ha e kereset után nyugdíjjárulék-fizetés nem történt.

R. 233. § (1) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A havi átlagkereset megállapításánál, ha az

a) 1987. december 31-e utáni időre eső keresetet kell figyelembe venni, azt a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adóval) csökkenteni nem kell,

b) 1988. január 1-je előtti időre eső keresetet kell figyelembe venni, azt a magánszemélyek jövedelemadójára és a nyugdíjjárulék mértékének változására tekintettel bruttósítani kell.

R. 234. §⁴³⁰

T. 85. § A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

T. 86. § A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha a munkaképesség-csökkenés a tizenöt százalékot már nem haladja meg. Ha a munkaképesség-csökkenés a tizenöt százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

R. 235. § Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha a munkaképességcsökkenés utóbb három hónapon át a huszonöt százalékot meghaladja. Ha a munkaképesség-csökkenés ismét huszonhat százalék alá száll, a tizenöt százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

R. 236. § A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

Baleseti rokkantsági nyugdíj

T. 87. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

(2) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen

a) nem rendszeresen dolgozik, vagy

b) keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

R. 237. § A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultsággal kapcsolatban az R. 107. § -a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

R. 238. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megnyílása szempontjából az R. 110. §-a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Szilikózisból eredő ötvenszázalékos munkaképességcsökkenés alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő

a) már nem dolgozik, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

b) szilikózisveszélymentes munkakörben (munkahelyen) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresetének – az R. 96. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával – a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege lényegesen kevesebb a korábbi kereseténél.

(3) Ha az igénylő baleseti rokkantsági nyugdíjra az (1)–(2) bekezdés rendelkezései szerint nem jogosult, vagy baleseti rokkantsági nyugdíj helyett baleseti járadékot igényel, részére 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

T. 88. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelően

a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen,

a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj összege az (1) bekezdésben meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka.

(3) A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

R. 239. § Az R. 84. §-a rendelkezéseit a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének a megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.

R. 240. § (1)⁴³¹ Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjat 1996. december 31-ét követő, de 1998. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

a III. rokkantsági csoportban havi 11 600 forint,

a II. rokkantsági csoportban havi 12 200 forint,

az I. rokkantsági csoportban havi 12 600 forint.

(2) Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, a baleseti rokkantsági nyugdíj összege azonos a havi átlagkeresettel.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjat emelni kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló külön jogszabály szerint. A (2) bekezdés alapján megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj azonban az emeléssel és kiegészítéssel sem lehet több az (1) bekezdésben meghatározott összegnél.

R. 241. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat ösztönző nyugdíjpótlékkal kell kiegészíteni, ha a sérült a nyugdíj megállapításáig ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultságot szerzett. Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített baleseti rokkantsági nyugdíj a havi átlagkeresetnél több nem lehet.

(2) Az ösztönző nyugdíjpótlékot a baleseti rokkantsági nyugdíj alapulvételével kell megállapítani akkor is, ha a sérült a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása előtt ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíjban részesült, vagy erre jogot szerzett.

T. 89. § A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének az alapját képező havi átlagkeresetet a baleseti járadékra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani. Az igénylő kérelmére a baleseti rokkantsági nyugdíjat az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapjára vonatkozó rendelkezések (T. 44–45. és 51. §-a) szerint kell megállapítani, ha az számára kedvezőbb.

R. 242. § (1) Az R. 233. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók, ha a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének az alapját képező havi átlagkeresetet a baleseti járadékra vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) Ha az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjas baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, a nyugdíját legalább olyan összegű átlagkereset figyelembevételével kell megállapítani, mint amilyen összeg a korábbi nyugdíj alapját képezte.

T. 90. § Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a baleseti járadékos baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá. Ha pedig a nyugdíjas az állapotának a változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, baleseti rokkantsági nyugdíját ennek megfelelően módosítani kell.

T. 91. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas munkaképesség-csökkenése a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékot már nem éri el.

(2) Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

R. 243. § A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani.

R. 244. § (1) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén, valamint a nyugdíj módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál, továbbá baleseti rokkantsági nyugdíj helyett járadék megállapítása esetén azt a havi átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti rokkantsági nyugdíjat (járadékot) utoljára megállapították.

(2) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén a havi átlagkeresetet – az igénylő kérelmére – az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

R. 245. § (1) A T. 89. §-ának az alkalmazásánál a havi átlagkeresetet az R. 96. § (4) bekezdésének alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a baleseti járadékot 1988. január 1-je előtti időponttól állapították meg.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak 1987. december 31-e utáni megszűnése esetén a baleseti járadék megállapításánál az alapul szolgáló keresetet a magánszemélyek jövedelemadójára, illetőleg a nyugdíjjárulék mértékének változására tekintettel emelt (bruttósított) összegben kell figyelembe venni.

R. 246. § A T. 91. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a nyugdíjasként elért kereset alatt – az R. 96. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett keresetet kell érteni.

T. 92. § (1) Az a sérült, aki balesete idején huszonnégy évesnél fiatalabb volt, huszonnegyedik életévének betöltése után kérheti baleseti rokkantsági nyugdíja összegének az újbóli megállapítását. Ebben az esetben azt a keresetet kell alapul venni, amelyet a sérültnek a baleset időpontjában betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak a sérült huszonnegyedik életévének a betöltésekor átlagosan megkeresnek annál a munkáltatónál, ahol a sérült a baleset időpontjáig dolgozott. Ha a baleset a szakmunkástanuló-viszony ideje alatt következett be, arra a munkakörre vonatkozó átlagkeresetet kell alapul venni, amelyre a tanuló képzése irányult.

(2)⁴³² Ha az (1) bekezdés alkalmazásánál 1988. évi vagy annál korábbi keresetet kell figyelembe venni, azt a nyugdíj újbóli megállapítása előtt a T. 44. § (2)–(3) és (5) bekezdésében megjelölt módon növelni kell.

T. 93. §⁴³³

R. 247. § A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének a T. 93. §-a alapján történő újbóli megállapításánál az R. 96. § (3) bekezdésében említett baleseti járadékot keresetként figyelembe venni nem lehet.

Jogosultság újabb üzemi baleset esetén

R. 248. § (1) Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni, és a baleseti járadékot, illetőleg rokkantsági nyugdíjat akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba, illetőleg rokkantsági csoportba kerül.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a baleseti járadékot, illetőleg rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

(3) A baleseti járadéknak, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjnak a kedvezőbb átlagkereset alapján – az (1)–(2) bekezdés figyelembevételével – megállapított összegéhez az emelést, valamint az időközi kiegészítéseket a korábbi baleseti járadék, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításától kell hozzáadni.

Házastársi pótlék

R. 249. § A baleseti rokkantsági nyugdíjast házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint illeti meg.

Hozzátartozói baleseti nyugellátások

T. 94. § (1) A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg.

R. 250. § A baleseti sérült hozzátartozóit baleseti nyugellátás megilleti abban az esetben is, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

T. 95. §⁴³⁴ A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes és állandó özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra és szülői nyugdíjra a hozzátartozók nyugellátására vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy

a) a hozzátartozót a baleseti nyugellátás szolgálati időre tekintet nélkül megilleti,

b) az üzemi baleset miatt bekövetkezett halál esetén az özvegyen maradt házastársnak – életkorára, egészségi állapotára, valamint az árvaellátásra jogosult gyermekek számára tekintet nélkül – állandó özvegyi nyugdíj jár.

T. 96. § (1) A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a sérültet, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna.

(2) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg, az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a nyugdíjast a halál időpontjában a III. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna.

T. 97. § A baleseti özvegyi nyugdíjnak a legkisebb összegére, a jogosultak közötti megosztására, a végkielégítésre, az árvaellátás és a szülői nyugdíj mértékére, a szülői nyugdíjnak a jogosultak közötti megosztására, valamint a hozzátartozók baleseti nyugellátásának az együttes összegére a hozzátartozók nyugellátására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

VI. Fejezet

AZ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

T. 98. § (1)⁴³⁵ A társadalombiztosítási ellátást – az egészségügyi szolgáltatások kivételével – szóban vagy írásban, egyes ellátásokat csak írásban lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.

(2)⁴³⁶ Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a biztosított bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel-ét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt és az igazolja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát.

(3)⁴³⁷ A külföldi állampolgárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállását – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – igazolnia kell.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben említett igazolás módját rendeletben szabályozza.

(5)⁴³⁸

R. 250/A. §⁴³⁹ (1) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ) igazoló okmány bemutatásával egyidejűleg a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolja.

(2) A TAJ-t az állampolgár kezdeményezésére a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási hely) szerint illetékes MEP Hatósági Igazolványon igazolja. A TAJ kiadását erre a célra rendszeresített nyomtatvány kiállításával lehet kezdeményezni.

(3) A TAJ-t igazoló okmány megrongálódása, illetve elvesztése esetén az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási díj megfizetése után a MEP másodlatot állít ki.

R.250/B. §⁴⁴⁰ (1) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult deviza jogszabályok szerint külföldinek minősülő személy (a továbbiakban: külföldi) jogosultságát az ,,Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról (a továbbiakban: Igazolás) elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.

(2) A (1) bekezdésben említett Igazolást a biztosításra kötelezett külföldi állampolgár és eltartott hozzátartozója részére a munkáltató állítja ki és negyedévenként igazolja a járulékfizetés tényét, a jogosultság megszűnésekor az Igazolásra rávezeti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját.

(3) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi állampolgár részére az Igazolást a vele megállapodást kötő MEP állítja ki. A külföldi állampolgár a járulékbefizetését havonta a befizetés teljesítésének helyén az igazolás lebélyegzésével igazoltatja

R. 251. § (1)⁴⁴¹ A társadalombiztosítási készpénzellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

(2) Ha az igényt az igénybejelentés felvételére, illetve az igény elbírálására illetékes szervnél szóban terjesztették elő, az igénybejelentés napja az a nap, amelyen azt írásba foglalták, illetve amely napon az igénylő aláírta. Írásban benyújtott igénybejelentés esetén a benyújtás napja számít az igénybejelentés napjának.

(3) Ha a társadalombiztosítási készpénzellátásra irányuló igényt posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának az igazolt napját kell tekinteni.

(4) A térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igényt a T. 16/B. §-ában említett egészségügyi szolgáltatónál a T. 16/B. §-ában előírt módon lehet érvényesíteni.

R. 252. § (1) Az igény bejelentésével egyidejűleg az igénylőnek az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjesztenie. Ha ezt elmulasztotta, ezek pótlására az igényelbíráló szervnek – legalább harmincnapi határidő kitűzésével – az igénylőt fel kell hívnia.

(2) Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásnak sem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetése helyett a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapján kell a társadalombiztosítási ellátást megállapítani, ha arra az igénylő egyébként jogosult.

(3) Ha az igénylő a mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az adatok és igazolások későbbi benyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni.

R. 252/A. §⁴⁴² (1) A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátási költségének megtérítése iránti igényt a munkáltatóhoz kell benyújtani. Az igényt a munkáltató a biztosítás fennállásának igazolásával, számlával, valamint a kiegyenlítésének igazolásával továbbítja az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez).

(2) Külföldön munkát vállalóként vagy egyéb jogcímen külföldön tartózkodó magyar állampolgár biztosított a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megtérítését a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztártól (kirendeltségtől) igényelheti. Az igény bejelentésével egyidejűleg be kell nyújtani a külföldi számlát, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének sürgősségét, továbbá a számla kiegyenlítését bizonyító igazolást.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben említett külföldi számlának, igazolásnak fordítását is be kell nyújtani.

R. 253. §⁴⁴³

R. 254. § (1) Az igényelbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is felhívhatja meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá, és emiatt az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntetés utáni jelentkezést – ha az igénylő a mulasztását elfogadhatóan nem igazolja – új igénybejelentésnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőre is. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, ellátását a legközelebbi esedékesség időpontjától meg kell szüntetni. Ilyen esetben a megszüntetett ellátás – ha az igénylő mulasztását elfogadhatóan nem igazolja – legkorábban a jelentkezés hónapjának első napjától jár.

R. 255. § (1) Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hoznia

a) a biztosítási jogviszony fennállásának a megállapítására irányuló kérelem,

b)⁴⁴⁴ a betegségi és anyasági ellátás iránti igény elutasításáról, illetőleg akkor, ha az igény teljesítését az igénylő részben sérelmesnek tartja,

c) a nyugellátási, a baleseti nyugellátási, valamint az ezekhez kapcsolódó házastársi pótlék iránti igény teljesítéséről és elutasításáról,

d)⁴⁴⁵ a rögzített nyugdíj [T. 43. § (6) bekezdés] iránti igény teljesítéséről és elutasításáról.

(2) Határozatot kell hozni

a) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás összegének a felemeléséről vagy csökkentéséről, kivéve az ellátások évenkénti emelését (kiegészítését),

b) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság megszűnéséről,

c) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás szüneteltetéséről,

d) a nyugellátáshoz, a baleseti nyugellátáshoz kapcsolódó házastársi pótlék megszüntetéséről, valamint folyósításának a szüneteltetéséről,

e) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság feléledéséről,

f) a nyugellátásnak, a baleseti nyugellátásnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosításáról és újbóli megállapításáról.

(3) A nyugellátás megszüntetéséről nem kell határozatot hozni, ha

a) a nyugellátásban, a baleseti nyugellátásban részesülő személy meghalt,

b) az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyévi tartama lejárt,

c) az 1. fokozatú baleseti járadék kétévi tartama lejárt.

(4)⁴⁴⁶ Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén nem kell határozatot hozni a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) az előnyugdíjra jogosultság megszüntetéséről.

R. 255/A. §⁴⁴⁷ (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása után és a reá irányadó öregségi korhatár betöltését követő naptól – annál, aki az öregségi korhatárt 1997. január 1-je előtt betöltötte: 1997. január 1-jétől – számítva és legalább 365 napi újabb szolgálati idő hiányában nyugdíjat igényel, illetőleg mégis a rögzített nyugdíj folyósítását kéri, a kérést (igényt) új igénybejelentésnek tekintve azt az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.

(2) A rögzített nyugdíj megállapítása után meghalt személy hozzátartozóinak igényét a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) bírálja el, illetőleg hoz határozatot az általános szabályok szerint. Határozatából ki kell tűnnie, hogy a meghalt személy választhatott volna-e két nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat [T. 38. § (1) bekezdés]. A nyugdíjfolyósító szerv erről határozatot hoz.

R. 256. § Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést, ha az korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket vagy bizonyítékokat nem tartamaz, újabb eljárás lefolytatása és határozat hozatala nélkül elutasíthatja.

Betegségi és anyasági ellátás iránti igény

R. 257. §⁴⁴⁸ (1)⁴⁴⁹ A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után a munkáltatójánál kell bejelentenie.

(2) A táppénzigény előterjesztésekor a keresőképtelenséget külön jogszabály⁴⁵⁰ rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást a kórház (klinika) által kiállított igazolással, a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással vagy terhesgondozási könyvvel, a szülést pedig születési anyakönyvi kivonattal vagy kórházi igazolással kell igazolni.

(3) Annak, akinek a keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt áll fenn, azt, hogy munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkakörben (munkahelyen) átmenetileg sem foglalkoztatható, a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat egészségügyi feladatokat ellátó szerve⁴⁵¹, állategészségügyi zárlat esetén a zárlatot elrendelő szerv által kiállított igazolással kell bizonyítania.

(4)⁴⁵²

(5)⁴⁵³ A vasutak dolgozóinak az (1) bekezdésben említett ellátások iránti igényét a vasutak illetékes szervénél kell bejelenteniük.

(6)⁴⁵⁴ Ha biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a lakóhely szerint illetékes MEP-nél kell bejelentenie.

R. 257/A. §⁴⁵⁵ Az utazási költség megtérítése iránti igényt a jogosult a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez vagy a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez nyújthatja be. A kifizetőhelyhez benyújtott igényt 8 napon belül a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-hez kell továbbítani. Az igényt a MEP bírálja el, és az utazási költséget az igény benyújtását követő 30 napon belül kifizeti.

R. 258. § (1)⁴⁵⁶ Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a munkáltató köteles az igény elbírálásához „Munkáltatói szövetkezeti igazolvány”-t, illetőleg „Foglalkoztatói igazolás”-t kiállítani, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal (okmányokkal) együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek), illetőleg a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnak (a továbbiakban: TÁKISZ) megküldeni. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően két éven belül más munkáltatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a munkáltatói szövetkezeti igazolványra e munkáltatónál fennállott biztosítási időt és a keresőképtelenség kezdetét megelőző egy éven belül a táppénzelőzményt az R. 455. §-ban említett igazolvány adatai alapján kell feljegyezni.

(2)⁴⁵⁷ Az igénybejelentés napja az a nap, amelyen a biztosított az ellátás iránti kérelmét előterjesztette és az R. 257. § (2) bekezdésében említett igazolásokat (okmányokat) benyújtotta. Az igénybejelentést a biztosított kérelmére igazolni kell.

(3) Az ellátás iránt szóban előterjesztett kérelmet, ha azt nem teljesítették, az igényelbíráló szerv köteles írásba foglalni.

(4) Az R. 257. § (2)–(4) bekezdésében nem említett tények tekintetében az igénylő nyilatkozata az irányadó.

(5)⁴⁵⁸ A munkáltató az (1) bekezdés szerinti „Munkáltatói szövetkezeti igazolvány”-t, illetőleg „Foglalkoztatói igazolás”-t két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát 5 évig megőrizni.

R. 259. §⁴⁵⁹

R. 260. §⁴⁶⁰ (1)⁴⁶¹ A táppénzt és a terhességi-gyermekágyi segélyt

a) kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b) ha az igény elbírálására a TÁKISZ (FÁKISZ) az illetékes, akkor a TÁKISZ (FÁKISZ),

c) egyéb esetekben a munkáltató székhelye (telephelye), illetőleg a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP bírálja el, és folyósítja.

(2) Az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) és a munkáltató az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően megállapodást köthet.

(3) A táppénzt utólag kell folyósítani, mégpedig

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett esetben a bérfizetési napon,

b)⁴⁶²

(4) A terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani

a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában említett esetben a munkabér (munkadíj) végelszámolásakor,

b)⁴⁶³

(5)⁴⁶⁴

(6) A kifizetőhely az ellátást a (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott napon kívül más napon is folyósíthatja.

(7)–(9)⁴⁶⁵

(10)⁴⁶⁶ A táppénzfolyósító szerv köteles a biztosított keresőképtelensége 180. napját – ide nem értve a gyermekápolási táppénz folyósításának időtartamát – követő nyolc napon belül annak lakóhelye szerint illetékes OOSZI I. fokú orvosi bizottságánál a munkaképesség-változás mértékének előzetes megállapítását kezdeményezni. A 180 nap számításánál az előzményt figyelembe kell venni.

R. 260/A. §⁴⁶⁷

R.260/B. §⁴⁶⁸ (1) Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és folyósítani, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában a T. 10. § (1) bekezdés a) pontjában említett jogviszonyt létesítő munkáltató székhelye szerint illetékes MEP-nél kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani.

(2) A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani. A több jogviszony alapján megállapításra kerülő táppénz alapja együttesen napi 3300 forintnál több nem lehet. A T. 103. § (3) bekezdésének alkalmazása érdekében a több jogviszony alapján táppénzt folyósító társadalombiztosítási kifizetőhely az illetékes MEP-et értesíti a további munkáltatónál fennálló jogviszony alapján megállapított táppénz összegéről.

R. 261. §⁴⁶⁹

R. 262. §⁴⁷⁰ A kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, baleseti táppénz, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás, a családi pótlék, a keresetkiegészítés, valamint az átmeneti keresetkiegészítés megállapításánál, folyósításánál és elszámolásánál az OEP által jóváhagyott ,,Útmutató''-ban foglaltak szerint kell eljárni.

R. 262/A. §⁴⁷¹ (1)⁴⁷² Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő ellátás térítésmentesen akkor rendelhető, ha az üzemi baleset tényét jogerősen megállapították. Az üzemi baleset megállapításáról a baleseti táppénzt folyósító szerv az elbírálást követő három munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget elbíráló orvost írásban értesíteni.

(2)⁴⁷³ Az (1) bekezdésben említett időpontig társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátás árához biztosított által kifizetett térítési díjat az üzemi baleset jogerős megállapítását követően a biztosított kérelmére a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) soron kívül téríti meg. A kérelemhez csatolni kell a kezelő orvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról és a gyógyszertár, gyógyfürdő vagy gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató igazolását a térítési díj összegéről.

(3) A vasutak biztosítottjai részére a (2) bekezdésben említett térítési díjat a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság téríti meg.

Nyugellátás, baleseti ellátás iránti igény

R. 263. § A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére és elbírálására, valamint a baleseti táppénz folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

R. 263/A. §⁴⁷⁴ (1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szerv határozattal bírálja el abban az esetben is, ha baleseti táppénzigényt a biztosított nem nyújtott be. A határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy mikor történt az üzemi baleset és az milyen egészségkárosító következményekkel járt. A határozatot a kezelőorvosnak, továbbá a biztosítottnak meg kell küldeni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalához az üzemi baleset egészségkárosító következményeiről az elsődleges orvosi ellátást nyújtó orvos – egészségügyi intézmény – tájékoztatja a baleseti táppénz folyósítására jogosult szervet.

(3) Az üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi szolgáltatás csak az (1) bekezdésben említett határozat bemutatása esetén rendelhető.

R. 264. § (1)⁴⁷⁵ A nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra az igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által az erre a célra rendszeresített és az igénylő (törvényes képviselője) által aláírt nyomtatványon

a) az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),

b)⁴⁷⁶ a vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a Vasutak által megállapított nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz, Győr-Sopron-Ébenfurti Vasút Rt.-hez (a továbbiakban: GYSEV Rt.)

kell bejelenteni.)

(2) A házastársi pótlékra az igényt a saját jogú nyugellátás, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igénnyel együtt kell bejelenteni. Ha a nyugellátást, a baleseti rokkantsági nyugdíjat már megállapították, a pótlékot a folyósító szervnél kell igényelni.

(3)⁴⁷⁷ A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, valamint azokat az ellátásokat, amelyek megállapítását külön jogszabály a nyugdíjmegállapító, illetőleg nyugdíjfolyósító szervek hatáskörébe utalja, az (1) bekezdés b) pontjában említettek részére a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. állapítja meg.

R. 265. §⁴⁷⁸ (1) Az igényelbíráló szervtől legkorábban az 50. életév betöltésekor kérhető annak közlése, hogy a kérelmezőnek – a kérelem elbírálásakor érvényben levő jogszabályok szerint – mennyi szolgálati ideje van.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló igazolásokat, illetőleg egyéb okmányokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv határozatot hoz. A határozatban meg kell jelölni azokat a naptári időtartamokat, amelyeket szolgálati időként elismert, továbbá – megfelelő indokolással – azokat az időtartamokat, amelyeket szolgálati időként nem ismert el.

(4) Az (1) bekezdésben említett életkortól függetlenül közölni kell a szolgálati idő tartamát, ha azt a kérelmező korkedvezményre hivatkozva kéri. Ebben az esetben a figyelembe vehető, valamint a figyelembe nem vehető szolgálati idő, továbbá a korkedvezményre jogosító idő tartamáról kell a határozatot meghozni.

R. 266. § (1)-(3)⁴⁷⁹

(4)⁴⁸⁰ Nem akadálya a, rokkantsági nyugdíj megállapításának az olyan jogviszony fennállása, amelyből származó keresetet (jövedelmet) a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe venni nem lehetett.

(5)⁴⁸¹ Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

a) az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás tagjának, valamint

b) a T. 10. § (1) bekezdés f) pontjában említett segítő családtagnak

attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeznek.

(6)⁴⁸² Ha az igénylő részére munkanélküli járadékot, képzési támogatást vagy pályakezdők munkanélküli segélyét,⁴⁸³ illetőleg nyugdíj előtti munkanélküli segélyt folyósítanak, az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat legkorábban a felsorolt ellátások folyósítása megszűnését követő naptól kell megállapítani.

R. 267–268. §⁴⁸⁴

R. 269. § A hozzátartozói nyugellátásokra és a hozzátartozói baleseti nyugellátásokra, az öregségi és a munkaképtelenségi járadékra az igény annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyik hónapban a jogosultsághoz szükséges valamennyi feltétel teljesült. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékra is.

R. 270. § (1) A baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt az első ízbeni táppénz megszűnésének a napjától kell számítani.

(2) Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) bekezdésben említett határidő után lehetett csak megállapítani.

(3) Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az R. 272. §-ában megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés van.

R. 271. § (1) Ha a baleseti ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, a társadalombiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni.

(2)⁴⁸⁵ A Vasutak dolgozóit ért üzemi balesetet a szolgálati főnökség az igényelt ellátásnak megfelelően a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak (a továbbiakban: VTI), illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak, vagy a GYSEV Rt.-nek köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek a megvizsgálása az ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, azt a VTI, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. végzi.

R. 272. § (1) ⁴⁸⁶A nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban a rokkantság fokát és a munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottságai (a továbbiakban: orvosi bizottság) véleményezik.

(2)⁴⁸⁷ Ha a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata során a bíróság a keresetet elutasította ugyan, de a munkaképesség-csökkenésnek utóbb bekövetkezett, a rokkantsági fokot elérő változását, illetőleg a rokkantság fokát vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét az ítélet indokolásában tényként rögzítette, akkor az újabb igénybejelentés alapján megismételt eljárásban az (1) bekezdés szerinti orvosi véleményt már nem kell beszerezni.

R. 273. § Ha a nyugellátásra vagy baleseti nyugellátásra a jogosultság kétséget kizáróan fennáll, az ellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátásnak, baleseti nyugellátásnak határozattal történő megállapításakor az ellátás összegébe az előleget be kell számítani.

R.273/A. §⁴⁸⁸ A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által – a kizárólag Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján – megállapított és folyósított nyugellátás összegét előlegként kell kezelni, és be kell számítani az egyezmény szerinti nyugellátás összegébe.'

R. 274. § Az igénylő nyugellátásra bejelentett igényét az elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja, ha ellátást nem vett fel, vagy a felvett ellátást a jogorvoslati határidő lejártáig visszafizeti.

R. 275. § Ha a nyugellátásra vagy a baleseti nyugellátásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő munkaképesség-csökkenése, illetőleg rokkantsága a jogosultsághoz szükséges mértéket nem érte el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett igénybejelentést csak abban az esetben kell elbírálni, ha az illetékes orvos igazolja, hogy az igénylő egészségi állapota az elutasítás óta rosszabbodott.

R. 276. §⁴⁸⁹ Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosítása, vagy újbóli megállapítása iránti igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a Vasutak által megállapított nyugdíjjal kapcsolatban pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, illetőleg a GYSEV Rt.-nél kell előterjeszteni.

R. 277. § Az ösztönző nyugdíjpótlékban részesülő öregségi nyugdíjas ösztönző nyugdíjpótlék újbóli megállapítását csak akkor kérheti, ha a pótlékra jogosító újabb ideje legalább 180 nap. Ez a rendelkezés a hozzátartozói és a baleseti nyugellátások megállapításánál nem alkalmazható.

R. 278. § (1) A nyugellátásnak és baleseti nyugellátásnak orvosi vizsgálat alapján történő leszállítását az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától, megszüntetését az erről szóló határozat keltét követő második hónap első napjától, felemelését pedig az állapotrosszabbodás orvosilag megállapított napját, legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentését, hivatalból történő felülvizsgálat esetén az orvosi vizsgálat napját követő hónap első napjától kell foganatosítani.

(2) Ha a rokkantsági vagy a baleseti rokkantsági nyugdíjas azért nem tekinthető rokkantnak, mert keresete lényegesen nem kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél, e tény megállapítását követő hónap első napjától kell a nyugdíjat megszüntetni.

R. 279. § (1)⁴⁹⁰ A kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátás, baleseti nyugellátás iránti igényét a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőként meghalt személy hozzátartozóinak igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Vasutak volt dolgozóinak, illetőleg hozzátartozóiknak igényét pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg GYSEV Rt. bírálja el. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyzőileg hitelesíttetni kell.

(2) A jogosultság beállásának nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetőleg munkaviszonyban áll.

(3)⁴⁹¹ A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központ Bank Rt.-hez, illetőleg a nyugdíjasnak az első folyósítást követően előterjesztett kérésére egyéb – a nyugdíjfolyósító szervvel az ellátások utalására szerződéses kapcsolatban álló – pénzintézethez utalja. Ugyanígy kell eljárni, ha külföldön élő személy az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának, baleseti nyugellátásának folyósítását kéri.

(4)⁴⁹² A nyugdíjfolyósító szerv a (3) bekezdés hatálya alá tartozó személyre nézve minden naptári évben legfeljebb kétszer adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy hatóság által hitelesítve vissza kell küldenie. Ha a kitöltött nyomtatvány 90 napon belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tűnik ki, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második naptári hónap első napjával fel kell függeszteni. Későbbi hiánypótlás esetében az ellátást – a T. 100. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva – tovább kell folyósítani.Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet.

A nyugellátások és a baleseti nyugellátások
folyósítása

T. 99. §⁴⁹³ (1) A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, továbbá a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szervek nyugdíjfolyósítási törzsszámmal folyósítják.

(2) A nyugdíjfolyósítási törzsszám olyan, személyes és különleges adatra nem utaló kilenc számjegyből álló számjegysor, amely a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátások azonosítására szolgál. A nyugdíjfolyósítási törzsszámot a nyugdíjfolyósító szervek képezik, és arról az érintettet írásban értesítik.

R. 280. § (1) A nyugellátást és a baleseti nyugellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

(2)⁴⁹⁴ A Vasutak nyugdíjasai, illetőleg ezek hozzátartozói részére járó nyugellátások és baleseti nyugellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság végzi.

(3) A nyugellátást és a baleseti nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól, amikortól azt határozattal megállapították.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt napon folyósítást kizáró ok áll fenn, a nyugellátás és a baleseti nyugellátás folyósítását a kizáró ok megszűnését követő naptól kell megindítani.

(5)⁴⁹⁵ Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítása legkorábban a táppénz, illetőleg a baleseti táppénz megszűnését követő naptól indítható meg.

(6)⁴⁹⁶ Ha az előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban részesülő az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított előnyugdíjat, korengedményes nyugdíjat öregségi nyugdíj címén kell részére folyósítani.

R. 281. § A nevelt gyermek, a testvér és az unoka árvaellátásának a folyósítását szüneteltetni kell, ha tartásra köteles hozzátartozója tartásra képessé válik.

R. 282. §⁴⁹⁷ (1) Arra az időre, amely alatt a jogosult – beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is –, harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését tölti, nyugellátását, baleseti nyugellátását szüneteltetni kell, illetőleg, ha kéri, azt az általa – visszavonásig érvényes – szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez kell részére folyósítani.

(2) A szüneteltetett nyugellátást, baleseti nyugellátást a büntető eljárás befejezése, illetőleg a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.

R. 283. § (1)Annak a nyugellátását, baleseti nyugellátását, aki érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodik, belföldön vezetett átutalási betétszámlájára vagy belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. A meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia. Ha a külföldön tartózkodás az egy naptári évet meghaladja, a továbbfolyósításhoz (átutalási betétszámlára történő további utaláshoz) az ellátásra jogosult újabb igénybejelentése szükséges.

(2)⁴⁹⁸ A devizabelföldi nyugdíjas külföldi tartózkodása estén – a reá irányadó devizajogszabályok szerint – kérheti ellátása külföldre utalását azzal, hogy ebben az esetben is alkalmazni kell az R. 279. § (3) bekezdésének rendelkezéseit.

R. 284. §⁴⁹⁹ Az átmenetileg külföldön tartózkodó személyre az adategyeztetési kötelezettség abban az esetben terjed ki, ha a külföldi tartózkodás időtartama előreláthatóan az egy évet meghaladja. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet. A külföldi tartózkodás miatt ki nem fizetett nyugellátást, baleseti nyugellátást a jogosult – hazaérkezését követő egy éven belül előterjesztett – igénybejelentésére ki kell fizetni.

R. 285. § A házastársi pótlék folyósítását szüneteltetni kell arra a hónapra, amelyben

a) a jogosult nyugellátása, baleseti nyugellátása szünetel,

b) a házastárs nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja [R. 182. § (1) bek.].

Az igény érvényesítésének egyéb szabályai

T. 100. § (1)⁵⁰⁰ Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy az igénylőnek tévesen alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a hiba felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó – az e törvény 110. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű – késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.

(2) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

T. 101. § A társadalombiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

R. 286. § A társadalombiztosítási igény érvényesítésével, valamint az ellátás folyósításával kapcsolatban a személyes megjelenésre felhívott részére az ezzel összefüggésben felmerült indokolt költségeket meg kell téríteni.

R. 287. § A személyes megjelenésre felhívott személynek az utazási, az élelmezési és a szállás költségét, valamint a keresetveszteségét meg kell téríteni. Ha a személyes megjelenésre felhívott személy csak kísérővel képes megjelenni, a kísérő utazási, élelmezési és szállás költségét, valamint keresetveszteségét is meg kell téríteni.

R. 288. §⁵⁰¹

R. 289. § (1) Élelmezési költség címén napi 80 forint jár annak, akinek személyes megjelenése miatt tizenkét óránál hosszabb ideig kell lakóhelyétől távol tartózkodnia. Ha a távollét tizenkét óránál kevesebb, de nyolc óránál több, az élelmezési költség fele jár, ha pedig nyolc óránál kevesebb, élelmezési költség nem jár. Keresetveszteség térítése esetén az élelmezési költség fele összege jár.

(2) Szállásköltség megtérítése címén legfeljebb napi 200 forint jár annak, akinek személyes megjelenése miatt éjfél után lakóhelyétől távol kell tartózkodnia.

(3) Kereseveszteség címén a ténylegesen felmerült keresetveszteséget kell megtéríteni. E címen egy napra azonban 400 forintot meghaladó összeget megtéríteni nem lehet.

(4) Az igény érvényesítésével kapcsolatban kórházi megfigyelésre utalt igénylőnek (nyugdíjasnak, járadékosnak) élelmezési és szállásköltség nem jár, ha ellátást és szállást a kórházban kap. Keresetveszteség címén egy napra egyedülálló személynek 200 forintot, ha pedig a megfigyelt igénylőnek túlnyomóan saját keresetéből eltartott családtagja van, 400 forintot meghaladó összeget megtéríteni nem lehet.

R. 290. § (1)⁵⁰² Az R. 287. és a 289. §-ában megjelölt költségeket a jogorvoslati eljárás során megidézett tanúknak minden esetben, az igénylőnek azonban csak akkor kell megtéríteni, ha az elsőfokú határozatot az igénylő javára másodfokon részben vagy egészben megváltoztatták.

(2) Ha az igénylő a jogerősen elutasított igényét a határozathozatal napját követő egy éven belül újból előterjeszti, a költségeket csak akkor lehet megtéríteni, ha az újabb igénybejelentés alapján az igényt egészben vagy részben teljesítették.

(3) A bírói eljárás során felmerült költségek megtérítésére a Polgári Perrendtartás rendelkezései⁵⁰³ az irányadók.

T. 102. § (1) Társadalombiztosítási ellátásról lemondani, azt átruházni vagy engedményezni csak jogszabályban meghatározott esetekben lehet.

(2) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától egy éven belül.

VII. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIADÁSOK FEDEZETE

T. 103. §⁵⁰⁴ (1)⁵⁰⁵ A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató, valamint a T. 103/D. § (1) bekezdésében említett személy, továbbá a 103/C. §-ban említett szerv 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási és 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) köteles fizetni. A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldi személy esetén járulékalapot képező jövedelemnek azokat a foglalkoztató által adott (elszámolt) juttatásokat kell érteni, amelyek az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részei, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja. tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékét, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat, a tanulószerződésben meghatározott díjat.

(2) A biztosított – ha a törvény másképp nem rendelkezik – egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 6 százalék.

(3)⁵⁰⁶ A munkáltató a táppénzkiadások fedezetéhez a biztosítottnak a T. 18. § a) pontjában említett keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfizetésével hozzájárul. A hozzájárulás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

R. 290/A. §⁵⁰⁷ (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató – ideértve a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot is – a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulást a tárgyhavi összesítő elszámoláson köteles bevallani, és a járulékokkal együtt befizetni.

(2) Ha a biztosított részére a T. 18. §-a a) pontjában említett keresőképtelenség vagy a kórházi (klinikai ápolás) időtartamára a táppénzt a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósításával egyidejűleg a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulásról fizetési meghagyással értesíti a munkáltatót.

T. 103/A. § (1)⁵⁰⁸ A munkáltató a 10. § (1) bekezdésének a)–b) és e)–f) pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott (elszámolt) adóköteles jövedelem után a T. 103. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját:

1. a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a munkáltatót terhelő összege;

2. a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20 000 forintig;

3.⁵⁰⁹

4.⁵¹⁰ az szja-törvény 39. § (3) bekezdése szerinti, az összevont adóalap adóját csökkentő díj.

(3) Az egyéni vállalkozó [T.103/D. § (1) bekezdés] és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja, segítő családtagja [ T.10. § (1) bekezdés f) pontja] után a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a T. 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj,⁵¹¹ a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a baleseti táppénz folyósításának időtartamára, valamint a katonai szolgálat idejére. Azokra a naptári napokra, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll, a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(4) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja kérelmére a (3) bekezdésben említett segítő családtag után engedélyezni kell a magasabb összegű – legfeljebb azonban havi 99 000 (napi 3300) forint alapján – társadalombiztosítási járulék fizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítő családtag a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál tíz évvel alacsonyabb életévét még nem töltötte be.

(5)⁵¹² A 10. § (1) bekezdésének e) pontjában említett tanulók után – ide nem értve a munkabérben részesülőt – a fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot is magába foglaló társadalombiztosítási járulék összege havi 480 (napi 16) forint.

(6) A gyermeknevelési támogatást, az ápolási díjat folyósító szerv az említett juttatások után a T. 103. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot köteles fizetni.

(7)⁵¹³

Társadalombiztosítási járulék

R. 291. §⁵¹⁴ A T. 103/A. §-ának (4) bekezdésében említett kérelmet az egyéni vállalkozónak a telephelye (állandó lakóhelye), a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaság székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell benyújtania.

R. 292. §⁵¹⁵

R. 293. §⁵¹⁶ Az R. 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai részére társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatások a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatók a járulék terhére. A járulékbefizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásban kell rendezni.

R. 294. §⁵¹⁷

A biztosított egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulék fizetése⁵¹⁸

T. 103/B. §⁵¹⁹ (1)⁵²⁰ A 103. § (2) bekezdésében említett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemként kell figyelembe venni a 10. § (1) bekezdésének a)–b) és e)–f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett biztosított munkáltatójától a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott (elszámolt) és társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelmet, kivéve az szja-törvény 69. § szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékét, valamint az szja-törvény 39. § (3) bekezdése szerinti, az összevont adóalap adóját csökkentő díj, továbbá a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottat megillető szakirodalom vásárláshoz nyújtott hozzájárulást.

(2) A biztosított a T. 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles megfizetni.

(3)⁵²¹ A naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak az (1) bekezdés szerinti jövedelme nem volt. Ha a biztosítási jogviszony a naptári év teljes időtartama alatt nem állt fenn, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (2) bekezdés szerinti felső határát a biztosítási jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani.

(4) Az a biztosított, aki egyidejűleg több a 10. § (1)–(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó – járulékalapot képező – jövedelem, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után egészségbiztosítási járulékot fizet, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

(5) Az a biztosított, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot fizet, legfeljebb azonban a (2) bekezdésben meghatározott összeg után. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a munkáltató a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező juttatásai együttesen elérték a (2) bekezdésben meghatározott összeget.

(6) Az e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is), továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie.

(7) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy az említett szociális ellátások összege után a T. 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet. Az ellátásokat folyósító szerv a nyugdíjjárulékot az ellátások összegéből levonja, és azt a nyugdíjbiztosítási járulékkal együtt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalja.

(8) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az ellátás összege után a T. 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet, ha az ellátást az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvénnyel módosított, a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján állapították meg. Az ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot az ellátás összegéből levonja, és azt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalja.

(9)⁵²²

R. 295. §⁵²³ A T. 103/B. §-ának (4)–(5) bekezdésében említett biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatása együttesen elérte a napi 3300 forint naptári évre számított összegét. A biztosítottól levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegéről a munkáltatók kötelesek a V. és VI. számú mellékletekben meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezetni.

R. 296. §⁵²⁴ (1)⁵²⁵ Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a T. 103/B. § (2) bekezdésében, a T. 103/B. § (4)–(5) bekezdésében, a T. 103/D. § (5)–(6) bekezdésében, a T. 103/E. § (5)–(7) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll. Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál – a naptári éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. A T. 103/B. § (2) bekezdésében, a T. 103/D. § (7) bekezdésében, valamint a T. 103/E. § (6) bekezdésében említett igazolást a biztosítottnak ahhoz a munkáltatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A munkáltató az igazolás kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon feltüntetni, valamint a V–VI. számú melléklet szerint vezetett nyilvántartásba bejegyezni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a munkáltatóra előírt kötelezettségek az illetékes MEP-et terhelik

R. 297–298. §⁵²⁶

R. 299–302. §⁵²⁷

R. 303. §⁵²⁸ (1)⁵²⁹ A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot a külföldi beosztásának megfelelő, a kiküldő szerv által – a T. 103/B. §-a rendelkezései alapján – meghatározott kereset után köteles fizetni.

(2) A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyt terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a munkáltató, ennek hiányában a kiküldő szerv köteles megelőlegezni és az alkalmazásában álló biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékával együtt az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósághoz átutalni.

R. 304–307. §⁵³⁰

T. 103/C. §⁵³¹ (1) A munkanélküli járadékot, a keresetpótló juttatást folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizet.

(2) A munkanélküli ellátásban részesülő biztosított a keresetpótló juttatás, továbbá a munkanélküli járadék után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet.

(3) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonja és azt a társadalombiztosítási járulékkal együtt az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárhoz, kirendeltséghez (a továbbiakban együtt: MEP) átutalja.

(4) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra a munkanélküli járadék megállapított összege után a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot a keresetpótló juttatásban és munkanélküli járadékban részesülő személyek járulékaival együtt a Munkaerőpiaci Alapból havonta az előírt határidőig átutalja az illetékes MEP-nek.

(5) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben fizeti. A részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

R. 307/A. §⁵³² A T. 103/C. § (5) bekezdésében előírt nyugdíjbiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A járulékfizetés, illetőleg elszámolás módjáról a Pénzügyminisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapodást köt.

A szakszövetkezeti tagok járulékfizetése

R. 308–313. §⁵³³

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése⁵³⁴

T. 103/D. §⁵³⁵ (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:

a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy – ideértve a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást,⁵³⁶ orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi és szociális, továbbá gyógyszerészi magántevékenységet folytató személyt is –,

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény⁵³⁷ hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő természetes személy,

c) az egyéni ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő,

d) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó.

(2)⁵³⁸ Az egyéni vállalkozó – a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével – az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapot képező jövedelme átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizetni.⁵³⁹

(3)⁵⁴⁰ Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg a 10. § (1) bekezdésének a)–b) pontja szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelme, átalányadó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része után köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási és a 103. § (2) bekezdésében előírt mértékű nyugdíjjárulékot fizetni.

(4)⁵⁴¹

(5) Az egyéni vállalkozó – a 118/A. § szerinti kiegészítő tevékenységet folytató és a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével – a (2)–(4) bekezdések szerint meghatározott összeg, de legfeljebb havi 99 000 Ft (napi 3300 Ft) jövedelem után köteles havonta a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni.

(6) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, a 10. § (1)–(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetnie a tárgyév még hátralévő időtartamára, ha igazolja, hogy valamennyi jogviszonyból származó jövedelme együttesen elérte a 103/B. § (4)–(5) bekezdésében említett felső határt. Ha az egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésének a)–b) pontja alapján is biztosított és e jogviszonyban munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező jövedelem után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.

(7)⁵⁴² A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó – a 118/A. § szerinti kiegészítő tevékenységet folytató kivételével – a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától az év december 31. napjáig havonta az 103. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után

(8) Az egyéni vállalkozó nem fizet társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

b) katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,

c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt,

d) az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.

(9) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot

a) az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától, annak visszaadása, jogerős visszavonása napjáig, a vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ügyvédi kamarai tagság kezdetétől, annak megszűnéséig,

c) az (1) bekezdés d) pontjában említett közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó, a közjegyzői, illetve az önálló bírósági végrehajtói szolgálat keletkezésének időpontjától, annak megszűnéséig,

köteles fizetni.

(10) Ha a járulékfizetési kötelezettség a (8) és (9) bekezdés alapján nem teljes naptári hónapban áll fenn, egy naptári napra a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(11) Az egyéni vállalkozó a tárgyévet követően a személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez a társadalombiztosítási folyószámlaszámra (törzsszámra) hivatkozással az e tevékenységéből származó személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét bevallja. A társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot – a január, február, március havi járulék kivételével – havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A január, február és március havi járulékot április 20. napjáig kell megfizetni

R. 313/A. §⁵⁴³ (1)⁵⁴⁴ Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától [T. 103/D. § (10) bekezdése] ez év december 31. napjáig tevékenységet kezdőnek minősül.

(2) Tevékenységet kezdőnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenységet özvegyi jogon folytató személy is a tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésének napjától a bejelentés napját magában foglaló naptári év december 31. napjáig.

(3)⁵⁴⁵ Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenység megszűnésének napját követően ugyanazon a jogcímen [T. 103/D. § (1) bekezdése a), b), c), d), pontja] ismét egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy a két időpont között egy teljes naptári év nem telt el.

(4)⁵⁴⁶ Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (1) bekezdés] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesít, illetőleg szabadságvesztés büntetést tölt – ezt követően a T. 103/D. § (7) bekezdésben meghatározott időpontig – tevékenységet kezdőnek minősül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, illetőleg az ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az egyéni ügyvéd kamarai tagsága egy teljes naptári éven át szünetelt.

(6)⁵⁴⁷ A T. 103/D. §-ának (1) bekezdés c) pontjában említett egyéni szabadalmi ügyvivő a társadalombiztosítási járulékot az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot Szabadalmi Ügyvivői Kamarai tagságának kezdetétől annak megszűnéséig fizet, kivéve azt az időtartamot, amely alatt a szabadalmi ügyvivői tevékenységét szünetelteti.

R.313/B. §⁵⁴⁸ (1) A T. 103/F. § (1) bekezdésében említett egyéni vállalkozó minden év január 31-éig – 1997-ben május 31-éig – nyilatkozik arról, hogy a T. 103/D. § (3) bekezdésében, illetőleg a T. 103/E. § (3) bekezdésében említett legkisebb összegű járulékot egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként kéri figyelembe venni. A nyilatkozatát az illetékes MEP-hez és az érintett vállalkozáshoz is be kell nyújtania.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a biztosított egyidejűleg több társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja. Ez esetben a választásra vonatkozó nyilatkozatát valamennyi társas vállalkozáshoz be kell nyújtania.

(3) Ha a vállalkozó a tárgyéven belül megkezdett újabb vállalkozási tevékenysége alapján tartozik a T. 103/F. § hatálya alá, a választásra vonatkozó nyilatkozatát az újabb vállalkozás kezdetét magában foglaló hónap végéig kell benyújtania az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint a MEP-hez, illetőleg a társas vállalkozáshoz.

A társas vállalkozások és tagjaik járulékfizetése⁵⁴⁹

T. 103/E. §⁵⁵⁰ (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség.

(2)⁵⁵¹ A társas vállalkozás a 10. § (2) bekezdésben említett tagjának – a kiegészítő tevékenységet folytató tag (T.118/A. §) kivételével – a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizet. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.⁵⁵²

(3)⁵⁵³ A társas vállalkozás, ha a társas vállalkozás tagja egyidejűleg a 10. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem után köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot, a tag pedig a 103. § (2) bekezdésében előírt mértékű nyugdíjjárulékot fizetni.

(4)⁵⁵⁴

(5) A társas vállalkozás tagja [T.10. § (2) bek.] – a kiegészítő tevékenységet folytató tag (T.118/A. §) kivételével – a (2)–(3) bekezdések szerint megállapított társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.

(6) Ha a társas vállalkozás tagja egyidejűleg több, a 10. § (1)–(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó – járulékalapot képező – jövedelme, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után egészségbiztosítási járulékot fizet, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

(7) Ha a társas vállalkozás biztosításra kötelezett tagja egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és járulékalapot képező jövedelem együttes figyelembevételével fizeti a nyugdíjjárulékot, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után. A biztosított mindaddig fizeti a nyugdíjjárulékot, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai (jövedelmei) együttesen elérték a napi 3300 forint naptári évre számított összegét.

(8) Ha a társas vállalkozás tagjának biztosítása a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, az (5) bekezdés⁵⁵⁵ szerinti járulékalap legmagasabb összegének megállapításánál naptári naponként 3300 forintot kell figyelembe venni.

(9) A (2) és (4)–(6) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb és legmagasabb járulékalapot azzal az időtartammal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozás tagja:

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

b) katonai, polgári szolgálatot teljesít,

c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetést tölt,

d) ügyvédként az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.

(10) A társadalombiztosítási járulékot, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.

103/F. §⁵⁵⁶ (1) Ha az egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozóként is biztosított [10. § (2) bekezdés b)–g) pontjai], egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 103/D. § szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettségre a 103/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy járulékalapként kizárólag a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított [10. § (2) bekezdés b)–g) pontjai] több társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, a társas vállalkozás, illetőleg a biztosított járulékfizetési kötelezettségére a 103/E. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb összegű járulékalap után – a tag évente egy alkalommal történő választása szerinti – csak az egyik jogviszonyban áll fenn járulékfizetési kötelezettség. A további társas vállalkozói jogviszony esetén járulékalapként kizárólag a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelmet kell figyelembe venni.

A járulékfizetési kötelezettség teljesítése
és a végrehajtási eljárás⁵⁵⁷

T. 104. §⁵⁵⁸ A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulékot, valamint a baleseti járulékot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt lehet kiróni, amelyben a követelés keletkezett.

T. 104/A. §⁵⁵⁹ (1) A társadalombiztosítási követelések (tartozás) végrehajtására az e törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) I., továbbá III–VII. fejezeteiben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ahol a Vht. bíróságot említ, ott a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztárat (Kirendeltséget) (a továbbiakban: MEP), ahol a bíróság vezetőjét, ott a MEP vezetőjét, ahol bírósági végrehajtót, ott a MEP társadalombiztosítási végrehajtókat kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtást kérőt említ, ott a MEP-et, ahol adóst, ott a fizetésre kötelezettet kell érteni.

(3)⁵⁶⁰ A társadalombiztosítási szerv jogerős határozata, fizetési meghagyása, a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy által tett járulékbevallás és az annak alapján kiállított végrehajtási értesítő, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.

(4) A társadalombiztosítási követelést a beszedési bankszámlával (a továbbiakban: bankszámla) rendelkező kötelezett esetén azonnali beszedési megbízással kell behajtani. Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett bármelyik bankszámlája ellen benyújtható.

(5) A bankszámlával nem rendelkező magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási tartozást a társadalombiztosítási szerv letiltása alapján a kötelezett munkáltatója, illetőleg a folyósító szerv a Vht. 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt munkabérből köteles levonni, és a társadalombiztosítási szervnek átutalni.

(6)⁵⁶¹ Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó- és ingatlan-végrehajtásnak is helye van.

(7) A tartozást nyilvántartó MEP elrendeli az ingó- és ingatlan-végrehajtást a (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén

(8) Ha az ingóvégrehajtással a követelést nem, vagy csak részben lehetett behajtani, a MEP vezetője határozatban rendeli el az ingatlanvégrehajtást.

(9) Ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege a 100 000 forintot meghaladja, illetve ennél kevesebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.

(10)⁵⁶² Az ingatlanvégrehajtást elrendelő határozattal a MEP megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi

(11) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének a (9) bekezdés alapján nincs helye, a követelést nyilvántartó MEP-et az adós ingatlanán jelzálogjog illeti meg, amelyet a földhivatal a MEP kérelmére jegyez be.

(12)⁵⁶³ Ingó- és ingatlanárverés esetén – ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt – a végrehajtó a becsértéket módosíthatja.

(13) Sikertelen árverés után a végrehajtó a becsértéken az ingóságot kereskedelmi úton közvetlenül vagy bizományos útján is értékesítheti.

(14) A végrehajtás felfüggesztése a MEP vezetőjének hatáskörébe tartozik

T. 104/B. §⁵⁶⁴ (1)⁵⁶⁵ A társadalombiztosítási tartozás végrehajtási joga az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.

(2) Az elévülést megszakítja:

a) a követelés rendezésére irányuló eljárási cselekmény, így a felszólítás, a kérelem, az önellenőrzés alapján tett bevallás, a részteljesítés;

b) bármely végrehajtási cselekmény;

c) a tartozás végrehajthatatlanság miatt történt törlése.

(3) A megszakítás napjával az elévülés újrakezdődik.

(4) Nyugszik az elévülés:

a) a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, ha a társadalombiztosítási szerv határozatát a bíróság felülvizsgálja;

b) a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetőleg szüneteltetésének időtartama alatt.

(5) A nyugvás időtartamával az elévülési idő meghosszabbodik

T. 104/C. §⁵⁶⁶ A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, a tárolási, az értékesítési és egyéb költség az adóst terheli. A költséget a MEP szakágazati szerve állapítja meg, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtásnál nem lehet kevesebb 2000 forintnál.

T. 104/D. §⁵⁶⁷ (1) A T. 115. §-ának (3) bekezdése szerinti fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, a végrehajtási kifogást az intézkedés foganatosításától, illetve a mulasztás tudomásra jutásától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat, illetve intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya.

(2) A fellebbezést és a végrehajtási kifogást a MEP-nél kell benyújtani. A fellebbezés, illetve a végrehajtási kifogás benyújtására előírt határidőtől számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, ilyen esetben a benyújtott fellebbezést, illetve végrehajtási kifogást a MEP érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

(3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a határozatot megváltoztathatja, a törvénysértő intézkedését visszavonhatja, az elmulasztott intézkedést elrendelheti. Szükség esetén a MEP-et új eljárásra utasíthatja. Határozatában fizetési halasztást, részletfizetést, mérséklést engedélyezhet, kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

(4)⁵⁶⁸ A jogerős határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a kézhezvételtől számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A határidő elmulasztása miatt – különösen indokolt esetben – igazolásnak van helye. A bírósági felülvizsgálat a határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság a fizetésre kötelezett kérelmére végzéssel határoz. Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés, mérséklés és végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozat ellen.⁵⁶⁹

(5) A bíróság jogszabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és – ha szükséges – a MEP-et új eljárás lefolytatására utasíthatja

T. 105. §⁵⁷⁰ (1) Ha a fizetésre kötelezett az őt terhelő tartozást nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, annak megfizetésére a MEP vezetője határozattal kötelezi

a) az örököst az örökség erejéig, több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában,

b) a megajándékozottat, a kötelezett által a kötelezettség keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon esett el,

c) a kötelezett jogutódját, ideértve az átalakulás esetét is,

d) a társadalombiztosítási bevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjét az azzal összefüggő társadalombiztosítási követelés tekintetében,

e) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint helytállni köteles tagját, illetve szervezetet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállalót, továbbá azt a jogi személyt, aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel,

f) a társasház (társas üdülő, társas garázs), építőközösség kötelezettsége tekintetében a rájuk vonatkozó szabályok szerint a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában,

g) a kötelezett kezesét és tartozás átvállalóját, vállalt felelősségük szerint.

(2) Társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalombiztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.

T. 105/A. §⁵⁷¹ (1) A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, továbbá a baleseti járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A bankszámlával rendelkező járulékfizető a járulékfizetési kötelezettségének banki átutalással köteles eleget tenni.

(2)⁵⁷² A társadalombiztosítási tartozás megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet⁵⁷³ lehet vállalni, illetve a társadalombiztosítási tartozást más átvállalhatja, amelynek során a társadalombiztosítási szerv követelésének jogcíme nem változik meg.

R. 314. §⁵⁷⁴

R. 315. § (1)⁵⁷⁵

(2)⁵⁷⁶ Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, egyes munkáltatók részére pedig az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság a T. 105/A. §-ában meghatározott határidőtől legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig eltérő határidőt is engedélyezhet.

T. 105/B. §⁵⁷⁷ A bejelentési, a nyilvántartási, az adatszolgáltatási és a járulékbevallási kötelezettség elmulasztása vagy nem szabályszerű teljesítése esetén a járulékot a mulasztás időpontjában érvényes mértékben, illetőleg összegben kell visszamenőleg megfizetni.

R. 316. §⁵⁷⁸ (1)⁵⁷⁹ A társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét a munkáltató köteles kiszámítani, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék forintra kerekített összegét a biztosítottól levonni. A munkáltató köteles a társadalombiztosítási járulékot, baleseti járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot – külön felszólítás nélkül – a székhelye (telephelye), illetőleg a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bankszámlájára a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni. Ha a munkáltató a fizetést bankszámlák közötti elszámolás útján teljesíti, a fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli. A bankszámlára készpénzben teljesített fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a készpénzt az igazgatóság (kirendeltség) pénztáránál vagy a postán befizetik.

(2)⁵⁸⁰ A szakmunkástanuló után az ösztöndíjat, illetőleg a szakmunkásbért fizető munkáltatót [T. 11/A. § a) pontja] terheli a társadalombiztosítási járulék fizetésének a kötelezettsége. Az ösztöndíjból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot külön levonni nem kell.

(3) A társas vállalkozás köteles a tagjának segítő családtagja után járó járulékot [T. 103/B. § (1) bek.] a tag jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Ha a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után járó járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni.

R. 317. §⁵⁸¹ Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-ának (11) bekezdésében előírt bevallásban a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem alapján megállapított és fizetendő társadalombiztosítási, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint az 1996. évi LXXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdésében előírt egészségügyi hozzájárulás havi összegét is bevallja.

R. 318. §⁵⁸² (1) A társas vállalkozás köteles a tagjai után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a jövedelemből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) befizetni.

(2)⁵⁸³ Ha a tárgyhónapban a tag(ok) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – befizetett (elszámolt) társadalombiztosítási, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék a legalacsonyabb járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a legalacsonyabb összegű társadalombiztosítási járulék [T. 103/E. § (2)-(3) bek.], illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék [T. 103/E. § (5) bek.] összegét köteles az (1) bekezdésben előírt határidőn belül befizetni.

(3) A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség köteles a járulékot a tárgyhót követő hónap 5. napjáig ahhoz a gazdálkodó szervezethez befizetni, amely a munkaközösségért felelősséget vállalt. E gazdálkodó szerv a hozzá befizetett járulékot az általa fizetendő járulékokkal együtt a tárgyhót követő hó 10. napjáig az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) bevallja és befizeti.

R. 319. §⁵⁸⁴

T. 105/C. §⁵⁸⁵ (1)⁵⁸⁶ A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a járulékbírságra és mulasztási bírságra, rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, az eljárás költségére, ezt követően – jogszabályban meghatározott részarányban – a biztosítottat terhelő (a biztosítottól levont) egészségbiztosítási járulékra és nyugdíjjárulékra, a társadalombiztosítási járulékra, a 103. § (3) bekezdésében említett táppénz hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.

Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget – az említett kiegyenlítési sorrend alkalmazásával – előbb a biztosítottat terhelő, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendő társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, illetőleg a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulékra, társas vállalkozás esetén a 103. § (3) bekezdésében említett hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.

(2)⁵⁸⁷ Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét először a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékra, majd a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően a baleseti járulékra kell elszámolni.

(3)⁵⁸⁸ Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegéről, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi pótlékról, ha azok együttes összege meghaladja az 500 forintot, október 31-ig értesíti. Az egészségbiztosítási pénztár – a kötelezett (adós) kérelmére – az adatok egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések bizonylatai alapján köteles elvégezni.

(4) A behajthatatlan társadalombiztosítási tartozások törlésére – ha a társadalombiztosítási jogszabály másként nem rendelkezik – az adókra vonatkozó rendelkezéseket⁵⁸⁹ kell alkalmazni. A részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

R. 319/A. §⁵⁹⁰ (1)⁵⁹¹ A végrehajtási eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztár határozattal törli a társadalombiztosítási tartozást, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre. A behajt-

hatatlanság szempontjából végrehajtásnak kell tekinteni az ingó, ingatlan végrehajtást, illetve a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.

(2) Ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a társadalombiztosítási tartozás végrehajthatóvá válik, a végrehajthatatlanság címén törölt tartozást újból elő kell írni.

(3)⁵⁹² Az (1) bekezdésben említett egészségbiztosítási pénztár az 500 000 forintot meghaladó behajthatatlan tartozásokat csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélye alapján törölheti. A törlési engedélyhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyetértése szükséges.

R. 319/B. §⁵⁹³ A T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulás bevallására és a befizetési kötelezettségre, illetőleg a felelősségi szabályok alkalmazására a T.-nek a járulékokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

T. 106. § (1) Az, aki társadalombiztosítási ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre,

a) a felvételtől számított harminc,

b)⁵⁹⁴ nyugellátás, baleseti nyugellátás esetén a felvételtől számított kilencven

napon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

T. 107. § (1) A munkáltató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást a T. 106. §-ának (1) bekezdése alapján visszakövetelni nem lehet.

(2)⁵⁹⁵ A munkáltató, az egyéni vállalkozó, valamint a 119. § (2) bekezdésében említett személy köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatásnak a szolgáltató által igazolt költségét, amennyiben a 103. § (1)–(2) bekezdésében említett egészségbiztosítási járulékot nem fizette meg. A járuléktartozás teljes rendezésekor a megtérített költséggel a járulék összege csökken.

(3) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a munkáltatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

(4)⁵⁹⁶ A T. 16/B. §-ban említett egészségügyi szerv, intézmény, magánorvos köteles megtéríteni a jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét, ha az mulasztásának vagy jogellenes eljárásának következménye.

R. 320. § (1) A T. 106. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a munkáltató és egyéb szerv abban az esetben kötelezhető megtérítésre, ha

a) az ellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) az ellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a munkáltató, illetőleg egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett ellátás nem hajtható be.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több munkáltatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték vagy elengedték.

R. 320/A. §⁵⁹⁷ (1) A betegszállítást megrendelő egészségügyi intézmény, illetve magángyakorlatot folytató orvos köteles megtéríteni a szállítást végző által kiállított számlán részletezett szállítási költséget, amennyiben

a) előzetesen elmulasztotta tájékozódási kötelezettségét és az ellátást nyújtó egészségügyi intézmény a beteg felvételét helybiztosítás hiányában elutasította, vagy

b) a betegszállítás indoka általa tudottan megszűnt és a szállítást ennek ellenére nem mondta le, vagy

c) a rendelés nem az R. 19/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történt.

(2) Az egészségügyi intézmény köteles megtéríteni a betegszállítás költségeit, amennyiben előzetes helybiztosítás ellenére a felvételt elutasítja.

T. 108. § A munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálynak vagy óvóintézkedésnek nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a munkáltatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

T. 109. § (1) Aki a társadalombiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott társadalombiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait⁵⁹⁸ kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A munkáltató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével⁵⁹⁹ kapcsolatban az (1)–(2) bekezdés rendelkezései alapján megtérítésre nem kötelezhető.

R. 321. § A T. 108. és 109. §-a alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott társadalombiztosítási ellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező ellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné társadalombiztosítási ellátás.

A kártérítés beszámítása

R. 322. § Ha a nyugellátásban vagy a baleseti nyugellátásban részesülő személy mástól – ide nem értve a dologi kár megtérítését – kártérítést kapott anélkül, hogy a kártérítés összegének a megállapításánál ellátását figyelembe vették volna, az ellátás ugyanarra az időre a kártérítés mértékéig nem jár. Ha a kártérítést időtartam megjelölése nélkül egy összegben fizették ki, a nyugellátás, a baleseti nyugellátás annyi időre nem jár, amennyire a kártérítés fele összege fedezetet nyújt.

Felelősség a bejelentés jogtalansága
és nem szabályszerű bejelentés esetén

R. 323. §⁶⁰⁰ Az a munkáltató, egyéb szerv, amely

a)⁶⁰¹ valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetve mindaddig, amíg az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni,

b) a biztosított keresetét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a bejelentett időre a kereset csökkenésének a bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett időre, illetőleg a tényleges kereset megállapításáig köteles a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a bejelentett magasabb összeg után megfizetni,

c)⁶⁰² a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, a biztosítottnak kifizetett – járulékalapot képező – kereset után járó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot abban az esetben is köteles megfizetni, ha a nyilvántartás hiánya miatt a biztosított neve és adatai nem állapíthatók meg. Ha pedig csak a biztosított személyi adatai állapíthatók meg, a kifizetett díjazás nem, a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a T. 103/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeg után köteles megfizetni.

Késedelmi pótlék⁶⁰³

T. 110. §⁶⁰⁴ (1) Késedelmi pótlékot köteles fizetni az a munkáltató, egyéb szerv, illetőleg személy, aki a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a baleseti járulékfizetési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget.

(2)⁶⁰⁵ A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként 0,13 százalék.

(3) A késedelmi pótlékot a T. 104. § megfelelő alkalmazásával a befizetésre (átutalásra) előírt eredeti határnapot követő naptól kell számítani.

(4) Ha az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szerv az igényelbírálásra vonatkozó rendelkezések szerint elbírált táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósítását (kifizetését, postára adását, átutalását) 15 napon belül nem teljesíti, a jogosult részére a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni.

(5) Ha az illetékes nyugdíjfolyósító szerv az igényelbírálásra vonatkozó rendelkezések szerint megállapított ellátás folyósítását (az ellátás összegének postára adását, átutalását) a határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem teljesíti, a jogosultnak a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a késedelmesen folyósított ellátás összege után. A kamatot az említett határidő lejártát követő naptól kell számítani.

R. 324. §⁶⁰⁶

Járulékbírság és mulasztási bírság

T. 111. §⁶⁰⁷ (1) Járulékbírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott járulékbevallási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget. A járulékbírság mértéke a bevallani elmulasztott társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék és szakszövetkezeti járulék ötven százaléka, a mulasztás önkéntes pótlása esetén huszonöt százaléka.

(2) Ha a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató, egyéb szerv és személy nem tett eleget az előírt bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi kötelezettségének, a járulékbírság összege azonos a kirótt járulék összegével. Egy éven belüli ismételt mulasztás esetén – járulékbírság címén – a kirótt járulék kétszeresét kell felszámítani.

(3) Mulasztási bírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget. A mulasztási bírság összege 10 000 forinttól 100 000 forintig, egy éven belüli ismételt mulasztás esetén 200 000 forintig terjedhet.

(4) Mulasztási bírságot nem kell fizetni, ha a mulasztás miatt járulékbírság felszámítás történ.

R. 325. §⁶⁰⁸

R. 325/A. §⁶⁰⁹ (1) Ha a társadalombiztosítási igazgatási szerv az általa tartott ellenőrzése során feltárt mulasztások miatt járulék, késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság vagy mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a munkáltatót, egyéb szervet, illetőleg személyt, akkor a fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás költségeit is köteles megtéríteni.

(2) Az eljárási költség a mulasztás feltárását követően minden megkezdett órára ellenőrönként 500 forint.

(3) Az eljárási költség nem számítható fel, ha a mulasztásból eredően kirovásra került járulékok, vagy a felszámított késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság, mulasztási bírság, illetve együttes összegük az 10 000 forintot nem éri el. Az eljárási költség a kirovásra került járulékok, vagy a felszámított késedelmi pótlék, rendbírság, járulékbírság, mulasztási bírság, illetve ezek együttes összegét nem haladhatja meg.

(4) Az eljárás időtartamát a jegyzőkönyvnek, a felszámított eljárási költséget pedig a fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell.

Az eljárás költségének megtérítése

T. 112. §⁶¹⁰ A fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás költségeit megtéríti. Az eljárás költségeinek a megtérítési módját, mértékét (összegét) a Kormány rendeletben szabályozza.

A követelés érvényesítése

T. 113. § (1) A társadalombiztosítási szerv az e törvényen alapuló követelését öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) A társadalombiztosítás igazgatási szerve a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható.

(3)⁶¹¹ Ha a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó társadalombiztosítási szerv a követelését a T. 104/A. §, T. 104/B. §, T. 104/C. §, T. 105. § megfelelő alkalmazásával érvényesíti.

(4)⁶¹² A társadalombiztosítási szerv által hozott, jogerős fizetésre kötelező határozat, illetve kibocsátott jogerős fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

R. 326. § A megtérítési követelés az ellátás mindenkori esedékességétől számított öt éven belül érvényesíthető.

R. 327. §⁶¹³ (1)⁶¹⁴ A T. 108–109. §-án alapuló és nyugellátás, baleseti nyugellátás megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság – érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította.gtérítendő összeget az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell befizetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz kell befizetni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakból adódó elszámolás módjáról az OEP és az ONYF főigazgatója megállapodást köt.

R. 327/A. §⁶¹⁵ A 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 16. §-ában említett szakellenőrzés során a kirovásra kerülő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetőleg baleseti járulék, továbbá a felszámított késedelmi pótlék, továbbá járulékbírság és mulasztási bírság iránti követelés érvényesítésére a fizetési meghagyást a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a Vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bocsátja ki.

R. 328. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, illetőleg megtérítése iránt határozattal kell intézkedni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban visszafizetési kötelezettség nem állapítható meg, a megtérítés iránt fizetési meghagyással kell intézkedni. A társadalombiztosítási szerv egyéb követelését is fizetési meghagyással érvényesíti.

(2)⁶¹⁶ A jogalap nélkül felvett betegségi és anyasági ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a munkáltató, egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, a visszafizetésre kötelező határozatot a munkáltató, illetőleg egyéb szerv székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság hozza.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátás, baleseti nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelező határozatot az ellátást folyósító szerv hozza. Ha a túlfizetés az ellátás helytelen megállapítása miatt történt – a megállapító határozat módosításával egyidejűleg –, a megállapító szerv hoz határozatot.

R. 329. § (1) A jogalap nélkül felvett táppénzt, gyermekgondozási díjat, baleseti táppénzt elsősorban a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(2) A jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti nyugellátást elsősorban a nyugellátásból, baleseti nyugellátásból kell levonni. Árvaellátásból csak az árvaellátás címén jogalap nélkül felvett összeget lehet levonni. A levonás a folyósított ellátás ötven százalékát nem haladhatja meg.

(3) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(4) A jogalap nélkül felvett terhességi-gyermekágyi segélyt a keresetből kell levonni.

R. 330. § (1) Ha a jogalap nélkül felvett ellátást a munkáltató folyósította, a levont összeget társadalombiztosítási bevételként kell elszámolnia. Egyéb esetben a munkáltató a levont összeget annak a társadalombiztosítási szervnek köteles átutalni, amelynek a megkeresése alapján eszközölte a levonást.

(2) A munkáltató a levonásról, valamint arról, hogy a levonást egészben vagy részben foganatosítani nem lehet, köteles a megkereső szervet értesíteni.

R. 331. §⁶¹⁷

R. 332. §⁶¹⁸ Ha a nyugdíj megállapításakor az egyéni vállalkozónak, illetőleg a társas vállalkozás tagjának járuléktartozása van, a tartozást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjból havi részletekben levonhatja.

R. 333. § Ha a jogalap nélkül felvett ellátást nem a munkáltató folyósította, a levonással meg nem térült összeget a társadalombiztosítási szerv megkeresése alapján köteles a keresetből levonni. Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, köteles a mulasztása miatt meg nem térült összeget megfizetni.

R. 334. § (1)⁶¹⁹

(2) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető társadalombiztosítási ellátásból – ide nem értve a T. 102. §-ának (2) bekezdése szerint kifizetett ellátást – a meg nem térített összeget levonni, illetőleg, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

R. 335. §⁶²⁰ A T. 113. §-ának (1)–(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell az R. 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos állományú tagjai és ezek hozzátartozói részére megállapított ellátásokkal kapcsolatos követelések érvényesítésére is.

Mérséklés, elengedés

T. 114. §⁶²¹ A társadalombiztosítási ellátás visszafizetése, a nem jogi személyt terhelő megtérítés, a késedelmi pótlék, a járulékbírság és mulasztási bírság és az eljárás költségének a megtérítése címén megállapított összeget méltányos esetben mérsékelni lehet, vagy el lehet engedni.

R. 336. §⁶²² (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti

a) a nem jogi személyt terhelő megtérítés összegét,

b) az ellátás jogalap nélküli felvétele miatt visszafizetési kötelezettségként előírt tartozás összegét,

c)⁶²³ a munkáltatót, egyéb szervet és magánszemélyt terhelő járulékbírságot és mulasztási bírságot, eljárási költséget,

feltéve, hogy a határozatot, fizetési meghagyást a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség illetékes szakágazati egysége nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban hozta (hozná), vagy bocsátotta (bocsátaná) ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes szakágazati egysége hozta (hozná), illetőleg bocsátotta (bocsátaná) ki.

(3) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetője gyakorolja, ha a határozatot az (1) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt nyugellátási, baleseti nyugellátási ügyekben a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vagy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút soproni igazgatósága (a továbbiakban: GYSEV) hozta, illetőleg hozná.

(4) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört az egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség vezetője gyakorolja az (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt esetekben, ha a határozatot, fizetési meghagyást az egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség illetékes szakágazati egysége betegségi és anyasági ellátással vagy baleseti táppénzzel kapcsolatban hozta (hozná), vagy bocsátotta (bocsátaná) ki.

(5) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője gyakorolja, ha a (4) bekezdés szerinti ügyben a GYSEV hozta a határozatot, illetőleg bocsátotta ki a fizetési meghagyást.

(6)⁶²⁴ Az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) vezetője a járuléktartozás rendezésére irányuló eljárás során a járuléktartozás megfizetése esetén a munkáltatót, az egyéb szervet és magánszemélyt terhelő késedelmi pótlékot, járulékbírságot, mulasztási bírságot és eljárási költséget – az ONYF és az OEP vezetője által közösen kialakított keretek között – méltányos esetben mérsékelheti vagy elengedheti.

(7) Ha a méltányosságot kérő személy vagy szerv érdekképviseletének (képviselőjének) véleményét rendelkezésre bocsátja, a véleményt az (1)–(6) bekezdés alkalmazásánál mérlegelni kell.

T. 114/A. § (1)⁶²⁵ A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó eljárások keretében a gazdálkodó szervezetek járuléktartozásáról – az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűléseinek közös határozatában meghatározott feltételek mellett – a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve annak engedményezését is.

(2) A megszűnt gazdálkodó szervezet esetében az ötezer forintot meg nem haladó társadalombiztosítási követelést törölni lehet

IX. Fejezet

JOGORVOSLAT

T. 115. § (1) A jogszabályban meghatározott szervek járnak el

a) a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatban az igénylő és a megállapító szerv között,

b) a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a társadalombiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között

felmerült vitás ügyekben.

(2)⁶²⁶ Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított társadalombiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.

(3)⁶²⁷ A végrehajtási eljárás során a MEP bármely elsőfokú határozata ellen az adós által benyújtott fellebbezést, törvénysértő intézkedés, illetőleg intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást – a (4) bekezdésre is figyelemmel – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el.

(4) A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg az intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást a MEP vezetője bírálja el.

(5) A társadalombiztosítási végrehajtási eljárás jogorvoslati rendjéről a T. 104/D. § rendelkezik.

R. 337. §⁶²⁸ A T. 115. §-ának (1) bekezdésében megjelölt vitás ügyekben eljáró szervek, illetőleg személyek:

a)⁶²⁹ a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, az egészségbiztosítási pénztárnak és ezek kirendeltségeinek ügykör szerint illetékes szakágazati, illetőleg a fellebbezés elbírálása céljából létrehozott egysége (a továbbiakban együtt: szakágazati egység),

b) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár, valamint kirendeltségeik vezetője és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője,

c) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője,

d) a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetője.

R. 337/A. §⁶³⁰ Az R. 327/A. §-ban említett esetben a fizetési meghagyás elleni pert a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv ellen kell megindítani. A bírósági eljárásban a fizetési meghagyást kibocsátó igazgatási szerv jár el.

R. 338. §⁶³¹ (1) A kifizetőhelynek, továbbá a TÁKISZ-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni.

(2) A Vasutak biztosítottai – ideértve azokat is, akiknek az igényét a GYSEV bírálta el – a kifizetőhelynek az (1) bekezdésben említett intézkedése, illetőleg határozata ellen a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjéhez fellebbezhetnek.

(3) Ha első fokon egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett vagy hozott határozatot, a fellebbezést a pénztár, kirendeltség vezetője, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője bírálja el.

(4) A fellebbezést az intézkedés közlését, illetőleg határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül annál a munkáltatónál (szervnél) kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani, amely a sérelmezett intézkedést, határozatot hozta. A munkáltató a fellebbezést a kapcsolódó iratokkal együtt három napon belül köteles továbbítani az elbírálásra jogosulthoz.

R. 338/A. §⁶³² Az R. 336. §-ban, valamint az R. 338–339. §-ban megjelölt hatáskört a vezető helyettesére átruházhatja.

R. 339. §⁶³³ (1) A nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége által hozott határozat ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetőjéhez, ha pedig a határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakágazati egysége hozta, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni.

(2) A Vasutak igazgatási szerveinek és a GYSEV-nek a nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban hozott határozata ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozatot hozó szervhez kell benyújtani.

R. 340. §⁶³⁴ Az R. 338–339. § szerint benyújtott fellebbezést határozattal kell elbírálni. A határozatot írásba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a fellebbezés tárgyát, a döntést, annak indokolását és a jogorvoslati lehetőséget. A határozatot a fellebbezést elbíráló szakágazati egység vezetője, illetőleg a határozatot hozó vezető írja alá. A határozatot meg kell küldeni a fellebbezőnek és az igényelbíráló szervnek.

R. 341. §⁶³⁵ Az R. 337. §-ában felsorolt személyek, illetőleg szervek másodfokú határozata ellen a határozat kézbesítését követő harminc napon belül az érdekelt keresettel

fordulhat az elsőfokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz. Ha az elsőfokú határozatot kifizetőhely vagy a TÁKISZ hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség ellen, az R. 338. § (2) bekezdése szerinti esetben pedig a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani.

R. 342–345. §⁶³⁶

R. 346. §⁶³⁷ Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkáskedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg a szakképesítésért fele-

lős minisztérium, valamint az R. 77. § (2) bekezdésében megjelölt érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményét ki kell kérni. A Főigazgatóság az R. 77. § (2) bekezdésében megjelölt szervvel egyeztetett véleményt ad.

R. 347. § (1)⁶³⁸

(2)⁶³⁹ A kizárólagos mérlegelési jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet.

T. 116. § A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt felülvizsgálati kérelemmel⁶⁴⁰ fordulhat a kijelölt orvosi bizottsághoz. E bizottság döntése végérvényes.

R. 348. §⁶⁴¹

T. 117. §⁶⁴² A biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen az érdekelt, a fizetési meghagyás ellen a munkáltató és egyéb szerv a kézbesítést követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat.

117/A. §⁶⁴³ (1) Ha az igény elbírálása, illetőleg követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve az ellátás (követelés) összegét tévesen állapították meg, az ellátást tévesen folyósították, az illetékes társadalombiztosítási szerv a határozat (fizetési meghagyás) közlésétől számított öt éven belül a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetőleg visszavonja.

(2) Az ellátás összegének utólagos kifizetésére a 100. § (1) bekezdése, a követelés érvényesítésére a 113. §, a visszafizetési és a megtérítési kötelezettségre a 105–109. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

R. 349. § A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben a T. 117. §-a szerint bírósághoz fordulhat.

R. 350. § A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

X. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS EGYES ELLÁTÁSAIRA JOGOSULTAK

T. 118. §⁶⁴⁴ (1)⁶⁴⁵ Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági nyugdíjban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, továbbá baleseti nyugellátásban vagy baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesül,

b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül,

c) öregségi nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetőleg hozzátartozói nyugellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesül,

d) előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben,

e) nemzeti gondozási díjban (pótlékban) hadigondozotti ellátásban,

f) bányászati keresetkiegészítésben,

g) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,

h) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,

i) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban,

j) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában

részesül,

k) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,

l) az a)–k) pontokban említettek hozzátartozói [T. 15. § (3) bekezdés],

m) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

n) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

o) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt),

p) fogva tartott (ideértve az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetést töltő személyt),

r) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint szociálisan rászorultnak minősül, és egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvánnyal rendelkező személy,

s) a 119. § (2) bekezdése szerint egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy.

(2) A kormányközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár az egyezményben foglaltak szerint jogosult egészségügyi ellátásra .

(3) Baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki

a) egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytat,

b) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanulója (hallgatója), ide nem értve a külföldi állampolgárt,

c) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,

d) fogva tartott (őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt, a szabadságvesztés büntetést töltő személy),

e) társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófaelhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,

f) közérdekű, közösségi munkát végez.

T.118/A. §⁶⁴⁶ A 103/D. § (1) bekezdés a)–d) pontjában említett vállalkozót, továbbá a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a magyar alkotóművészeti közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt és azokat az ezekre jogosult, nyugdíjkorhatárt elért özvegyi nyugdíjban részesülőket), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészek Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági járadékban részesül.

R. 350/A. §⁶⁴⁷

R. 350/B. §⁶⁴⁸ A T. 118. § (1) bekezdésének k) pontjában említett állampolgár a tanulói jogviszony szünetelésének ideje alatt is jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

R. 350/C. §⁶⁴⁹ A T. 118. § (1) bekezdés p) pontjában említett személyek – a szabadságvesztés büntetést letöltött személy kivételével – a fogva tartás megszűnését követően e jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak.

R. 350/D. § ⁶⁵⁰ A T. 118/A. § (1) bekezdés d) pontjában⁶⁵¹ foglaltak alkalmazásánál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott közép- és felsőfokú oktatási intézményt kell érteni. Ha az oktatási intézmény minősítése tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleménye az irányadó.

T. 119. § (1)⁶⁵² A T. 118. § (1) bekezdése a)–r) pontokban és a (2) bekezdésben említett személyek egészségügyi szolgáltatásának költsége az Egészségbiztosítási Alapot terheli.

(2) Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, és aki e törvény alapján biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 118. § (1) bekezdés a)–r) pontja szerint nem jogosult, köteles havonta a munkából, tevékenységből származó adóköteles jövedelem, de legalább a mindenkori minimális bér 11,5 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez. A járulékfizetés esetén az eltartott hozzátartozója [T. 15. § (3) bekezdés] is jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

(3)⁶⁵³ A T. 118. § (3) bekezdésében említett személyek ellátásának fedezetére baleseti járulékot kell fizetni azzal, hogy a b)–f) pontokban említett személyek után a járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést terheli.

R. 351⁶⁵⁴

R. 351/A. §⁶⁵⁵ (1) A T. 119. § (2) bekezdésében említett személy az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének előírása érdekében az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kiállítja és a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség kezdetét követő hónap 10. napjáig benyújtja. A bevallást az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség kezdetét és megszűnését követő hónap 10. napjáig kell benyújtani.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személynek adóköteles jövedelme van jövedelembevallást kell benyújtania.

(3) Az adóköteles jövedelemmel járó tevékenység folytatása esetén az adóköteles jövedelem után fizetendő 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulék összegébe be kell számítani a tárgyi időszakban a minimálbér után már befizetett egészségbiztosítási járulékot.

(4) A T. 119. § (2) bekezdésén alapuló egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség megszűnését az ezt követő hónap 10. napjáig kell bejelenteni.

R. 352–354. §⁶⁵⁶

R. 355. § (1) A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult személyekre, valamint hozzátartozóikra a T. és e rendelet rendelkezéseit az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁶⁵⁷ A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult személyek ellátásával kapcsolatos feladatokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség), illetve egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) látja el.

(3)⁶⁵⁸

Az egyéni vállalkozók
társadalombiztosítási ellátása

R. 356–363. §⁶⁵⁹

R. 364. §⁶⁶⁰

Baleseti járulékfizetés⁶⁶¹

T. 119/A. §⁶⁶² (1)⁶⁶³ A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó – a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével – az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelme átalányadó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része – legfeljebb azonban évi 1 204 500 forint (havi 99 000 forint, napi 3300 forint) – után baleseti járulékot köteles havonta fizetni.

(2)⁶⁶⁴

(3) A 103/D. § (8)–(10) bekezdéseinek rendelkezéseit a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az igazolt keresőképtelensége vagy kórházi ápolása időtartamára sem köteles járulékot fizetni.

A kihirdetés napja 1975. április 22. A különböző társadalombiztosítási szervek elnevezésének módosításával kapcsolatban lásd a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdését. Utóbb a törvényt az 1997: LXXX. törvény Mellékletének a) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

A T. 1. §-ának szövegét az 1992: IX. törvény 1. §-a állapította meg. Hatályos 1992. március 1-jétől.

Lásd az 1949: XX. törvényt.

⁴

Lásd a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásról szóló 1991: LXXXIV. törvényt.

⁵

A T. 5. §-ának szövegét az 1993: VIII. törvény 1. §-a állapította meg. Az első mondatot újonnan megállapította az 1995: CXVIII. törvény 1. §-a.

⁶

A T. 6. §-ának (1) bekezdését az 1993. március 1-jével hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése.

⁷

A T. 6. §-ának (2) bekezdése az 1993: VIII. törvény 39. §-ánal (1) bekezdése alapján hatályát vesztette: 1993. június 18-ával.

⁸

A T. 10. §-a az 1992: IX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁹

A T. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja az 1993: LXXIV. törvény 1. §-a megállapított szöveg.

¹⁰

A T. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontját – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése.

¹¹

A T. 10. §-a (1) bekezdésének d) pontját az 1993: XXXII. törvény 51. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²

A T. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja az 1995: CXVIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A T. 10. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja az 1996: LXXXVII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A T. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja az 1993: VIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A T. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja az 1995: XII. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A T. 10. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja az 1995: CXVIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷

A T. 10. §-a (2) bekezdésének h) pontját – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése.

¹⁸

A T. 10. §-ának (3) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A T. 10. §-ának (3) bekezdése bevezető szövegrésze az 1997: XVIII. törvény 15. §-ának (3) bekezdése szerinti szövegrésszel kiegészül.

²⁰

A T. 10. §-a (3) bekezdésének c) pontjából " a választott bíróság bírájára " szövegrész hatályát veszti és kiegészül az " önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak választott tisztségviselője " szövegrésszel.

²¹

Az " önkéntes biztosító pénztárak választott tisztségviselőjére " szövegrész az 1997: XVIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése értelmében 1997. június 1- jével lép hatályba.

²²

A T. 10. §-ának (3) bekezdését az 1997: LXXXII. törvény 133. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos 1997. december 13. napjától.

²³

A T. 10. §-ának (4) bekezdése az 1995: CXVIII. törvény 2. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A T. 10/A. §-t az 1996: LXXXVII. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.

²⁵

Az R. 1. §-ának (1) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

Az R. 1. §-ának (2) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

Az R. 1. §-ának (3) bekezdése a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸

Az R. 2. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁹

Az R. 3. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁰

Az R. 4. §-át – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

³¹

Az R. 5. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 4. §-a állapította meg.

³²

Az R. 6. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³³

Az R. 7. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

Az R. 8. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

³⁵

Az R. 9–10. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁶

Az R. 11. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³⁷

Az R. 12. §-át a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁸

A T.11. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

³⁹

Lásd az 1995: XCV. törvényt és a végrehajtásáról szóló 73/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletet.

⁴⁰

A T. 11/A. §-t az 1996: LXXXVII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.

⁴¹

A T. 11/A. §-ának b) pontja az 1997: XVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.Hatályba lép: 1997. június 1- jével.

⁴²

Az R. 13. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁴³

A T. 12. §-a (1) bekezdéséből a „családi pótlék” szövegrész 1990. március 31. napjával hatályát vesztette az 1989: XLVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján.

⁴⁴

Lásd a 85/1990. (IV. 29.) MT rendeletet.

⁴⁵

Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶

Az R. 14. §-ának (2) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷

Lásd az 1993: CX. törvény 21. §-ának (1) és 65. §-ának (1) bekezdését: fegyveres erők és rendvédelmi szervek.

⁴⁸

Végrehajtására lásd az 1996: XLIII. törvényt és a vegrehajtásáról szóló 73/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletet.

⁴⁹

A 14. § (3) bekezdését az 1996: LXXXVII. törvény 27. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁰

Az R. 15. §-a (3) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe

⁵¹

A T. 15. §-ának szövegét az 1992: IX. törvény 4. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja: 1992. július 1. A szövegből az „anyasági segély” szövegrészt hatályon kívül helyezte az 1992: LXXIX. törvény 17. §-ának (2) bekezdése, 1993. január 1-jével.

⁵²

A T. 15. §-a (1) bekezdésének második mondatát – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése. A bekezdésből az „és gyermekgondozási díj” szövegrészt az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja 1995. április 15- ével hatályon kívül helyezte.

⁵³

A T. 15. §-a (2) bekezdésének második mondatát – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése.

⁵⁴

Az R. 18. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁵

A T. 16. §-ának szövegét az 1985: 1. törvényerejű rendelet 1. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja 1985. március 1.

⁵⁶

A T. 16. §-a (1) bekezdésének második mondata az 1992: LXXIX. törvény 17. §-ának (2) bekezdésére és az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésére tekintettel 1993. január 1-jével, illetve 1993. február 26-ával hatályát vesztette.

⁵⁷

Az R. 19. §-ának (2) bekezdését a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe, s a korábbi (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdést – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁵⁸

A T. 16/A. § előtti címet és a T.16/A–16/D. §-át az 1992: IX. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe. A rendelkezések 1992. július 1-jén léptek hatályba.

⁵⁹

A T.16/A. §-ának (1) és (6) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰

A T. 16/A. § (3) bekezdésének felvezető mondata az 1996: XIV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹

A T. 16/A. § (3) bekezdésének ac) pontja az 1996: XIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶²

A T.16/A. §-a (3) bekezdésének ad) pontját az 1996: LXXXVII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶³

A T. 16/A. § (3) bekezdésének bb) alpontja az 1996: XIV. törvény 16. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés bc) alpontot is iktatott a szövegbe.

⁶⁴

A T. 16/A. §-a (3) bekezdésének de) pontja az 1996: XIX. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

A T. 16/A. §-a (3) bekezdésének ea)-eb) pontját az 1992: LXXIX. törvény 17. §-ának (2) bekezdése 1993. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.

⁶⁶

A T. 16/A. §-ának (3) bekezdését fc) ponttal kiegészítette az 1995: XLVIII. törvény 80. §-ának (3) bekezdése. Egyidejűleg az eredeti fc) pont megjelölése fd) pontra változott.

⁶⁷

A T. 16/A. § (3) bekezdésének h) pontja az 1996: XIV. törvény 16. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

A T. 16. §-a (3) bekezdésének ib) pontja az 1995: XLVIII. törvény 80. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹

Lásd a 23/1995. (VI. 29.) NM rendeletet.

⁷⁰

A T.16/A. §-ának (5) bekezdése az 1996: XIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹

A T. 16/A. § új (7) bekezdését az 1996: XIV. törvény 16. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe, és a korábbi (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta.

⁷²

A T. 16/A. §-ának (8) bekezdése az 1996: LXII. törvény 104. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷³

Az R. 19/A-19/G. §-át a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe. Az R. 19/A. §-a a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁴

Az R. 19/A. §-a (1) bekezdésének ab)-ae) pontja a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az ab) pontot módosította a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a, illetve 7. §-a (3) bekezdésének negyedik francia bekezdése.

⁷⁵

Az R. 19/A. § (1) bekezdés ab) pontjának utolsó francia bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶

Az R. 19/A §-a (1) bekezdése ad) pontjának első mondata a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, s a Magyar Közlöny 1996. évi 70. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷⁷

Az R. 19/A. §-a (1) bekezdésének ae) pontja a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a (3) bekezdésének negyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁸

Az R. 19/A. §-a (1) bekezdésének af)-ag) pontját a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁹

Az R. 19/A. §-a (1) bekezdésének bb) pontja a 61/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰

Végrehajtására lásd a 20/1995. (VI. 17.) NM rendeletet.

⁸¹

Az R. 19/A. § (1) bekezdése bc) pontjjának második francia bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸²

A 19. § (1) bekezdésének bd) pontját a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁸³

Az R. 19/A. §-ának (2) bekezdését a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, s egyidejűleg az eredeti (2)-(4) bekezdés számozását (3)-(5) bekezdésre változtatta.

⁸⁴

Az R. 19/A. §-ának (3) – eredetileg (2) – bekezdése a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁵

Az R. 19/A. §-ának (4) bekezdése a 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a (3) bekezdésének ötödik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁶

Az R. 19/A. §-ának (4)– a módosításra való tekintettel (5) – bekezdését a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁸⁷

A T. 16/B. §-ának szövegét az 1993: VIII. törvény 5. §-a állapította meg.

⁸⁸

Az R. 19/B. §-ának (1) bekezdése a 172/1994. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹

A 19/B. § (4) bekezdését a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁹⁰

Az R. 19. § (5)–(6) bekezdését a 172/1994. (XII. 20) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁹¹

Az R. 19/C. §-a a 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹²

Az R. 19/C. § -ának (1) bekezdése a 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹³

Az R. 19/C. §-ának (2) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A rendelkezést – a 48/1996. (III. 29.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében – 1996. május 1-jétől kell alkalmazni.

⁹⁴

A 19/C. § (4) bekezdése a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁵

Az R. 19/C. §-ának (8) bekezdése a 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶

Az R. 19/C §-ának (9) bekezdése a 238/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷

Végrehajtására lásd a 2/1995. (II. 8.) NM rendeletet, a 6/1997. (IV. 25.) NM rendeletet.

⁹⁸

Lásd a 8/1995. (II. 17.) NM rendeletet .

⁹⁹

Az új 11. §-t a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. Egyidejűleg az eredeti (11) bekezdés számozását (12) bekezdésre módosította.

¹⁰⁰

Az R. 19/C. §-ának (11)–(12) bekezdését a 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰¹

Az R. 19/D. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰²

Az R. 19/D. §-ának (2) bekezdése az 1/1997. (I. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰³

Az R. 19/E. §-a a 101/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁴

Az R. 19/E. §-ának (1) bekezdése a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵

Az R. 19/E. §-a (3) bekezdésének c) pontja a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶

Az R. 19/E. §-ának (4)–(5) bekezdése a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁷

Az R. 19/E. §-ának (8) bekezdése a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁸

Az R. 19/E. §-ának (10) bekezdése a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a, valamint a 238/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

Végrehajtására lásd a 30/1995. (IX. 12.) NM rendeletet.

¹¹⁰

Az R. 19/E. §-ának (11) bekezdését a 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

¹¹¹

A Magyar Közlöny 1995. évi 90. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹¹²

Az R. 19/E. §-ának (12) bekezdését a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹³

Az R. 19/F. §-a (1) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 6. §-a állapította meg.

¹¹⁴

Az R. 19/F. §-ának (2) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § (3)–(4) bekezdést is iktatott a szövegbe, s az eredeti (3)–(9) bekezdés számozását (5)–(11) bekezdésre változtatta.

¹¹⁵

Az R. 19/F §-ai számozásának a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával történt módosítása folytán a (4) bekezdésre utalás a (6) bekezdésre vonatkozik.

¹¹⁶

Az R. 19/F §-ai számozásának a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával történt módosítása folytán a (4) bekezdésre utalás a (6) bekezdésre vonatkozik.

¹¹⁷

Az R. 19/F §-ai számozásának a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával történt módosítása folytán a (6) bekezdésre utalás a (8) bekezdésre vonatkozik.

¹¹⁸

Az R. 19/F. §-ának (11)-(12) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be és a korábbi (11) bekezdést (13) bekezdésre változtatta.

¹¹⁹

Az R. 19/F §-ai számozásának a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával történt módosítása folytán az (5) bekezdésre utalás a (7) bekezdésre vonatkozik.

¹²⁰

A T. 16/C. §-át az 1993: VIII. törvény 6. §-a (2)–(3) bekezdéssel egészítette ki, egyidejűleg az eredeti szöveget (1) bekezdésre módosította.

¹²¹

A T.16/C. §-a (4) bekezdését az 1996: LXXXVII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹²²

Végrehajtására lásd a 200/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

¹²³

Az R. 19/G. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁴

Az R. 19/G. §-a (2) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 7. §-a állapította meg.

¹²⁵

A T. 16/D. §-a az 1995: CXVIII. törvény 27. §-a (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

¹²⁶

A T. 17. §-a az 1995: XII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezéseket a törvény 25. §-ának (1) bekezdése értelmében 1995. március 31. napját követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

¹²⁷

Lásd a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992: XXII. törvény 124. §-ának (1) bekezdését: „A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg,...”

¹²⁸

Az R. 23. §-ának (1) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²⁹

Az R. 24. §-át hatályon kívül helyezte a 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése.

¹³⁰

A T. 18. §-ának szövegét az 1985: 1. törvényerejű rendelet 2. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja: 1985. szeptember 1.

¹³¹

Az R. 29. §-a (4) bekezdésének e) pontját a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹³²

Az R. 29. §-ának (8) bekezdését a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése 1991. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.

¹³³

A T. 19. §-a az 1985: 1. törvényerejű rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁴

A T. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja az 1993: VIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁵

A T. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltakat a gümőkóros megbetegedés esetén – az 1993: VIII. törvény 39. § (3) bekezdése értelmében – akkor kell alkalmazni, ha a keresőképtelenség 1993. február 28. napját követően kezdődött.

¹³⁶

A T. 19. §-ának (2) bekezdését az 1991: XCII. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta. A hatálybalépés napja: 1992. január 1. A betegszabadságról a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992: XXII. törvény 137. §-a rendelkezik. A hatálybalépés napja 1992. július 1. E törvény 203. §-ának (3) bekezdése a) pontja egyidejűleg hatályon kívül helyezte a betegszabadságról szóló 1991: XCII. törvény 1. §-át.

¹³⁷

A T. 19. §-a (3)–(4) bekezdésének szövegét az 1993: VIII. törvény 7. §-a állapította meg, s a T. 19. §-át (5) bekezdéssel egészítette ki. A (3) bekezdés szövegét az 1996: LXXXVII. törvény 27. §-ának (1) bekezdése módosította.

¹³⁸

A T. 19. §-ba az 1995: XII. törvény 3. §-a (6) bekezdést iktatott be. A T. 19. §-ának (5)–(6) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³⁹

Az R. 30/A. §-át a 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, rendelkezéseit – a módosító rendelet 4. §-ának (1) bekezdése értelmében – az 1991. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

¹⁴⁰

A 31. § (1) bekezdésének b) pontját a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴¹

Az R. 31. §-ának (3) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. Az R. 31. §-a (3) bekezdésének e rendelkezését a módosító rendelet 72. §-ának (3) bekezdése értelmében az 1996. december 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

¹⁴²

Az R. 32. §-ának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 8. §-a állapította meg.

¹⁴³

A 32. § (1) bekezdésének második mondatát a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁴

Az R. 32/A. §-át a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁵

Az R. 34. §-a (2) bekezdéséből a „betegségi segélyezési és” szövegrészt a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁶

Lásd a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992: XXII. törvény 124. §-ának (1) bekezdését: „A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg,...”

¹⁴⁷

Az R. 36. §-a (2) bekezdésének a) pontja a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁸

Lásd a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992: XXII. törvény 124. §-ának (1) bekezdését: „A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg,...”

¹⁴⁹

Az R. 36. §-a (2) bekezdésének d) pontját – 1992. július 1-jével – hatályon kívül helyezte a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése.

¹⁵⁰

Az R. 36. §-a (2) bekezdésének g) pontját – 1992. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

¹⁵¹

Az R. 36. §-a (2) bekezdésének h) pontja az 51/1991. (III. 13.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg, a hatálybalépés napja: 1991. április 1.

¹⁵²

Az 1991: IV. törvénynek a " Pályakezdők munkanélküli segélye " alcímű 32-35. §-át az 1995: CXXIV. törvény 30. §-ának (3) bekezdése 1996. július 1-jével hatályon kívül helyezte.

¹⁵³

Az R. 36. §-ának (3) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵⁴

Az R. 37. §-át a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése 1991. január 28-ával hatályon kívül helyezte.

¹⁵⁵

Az R. 38. §-a a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. A módosító rendelet a T. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a rendelkezéseket az 1995. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

¹⁵⁶

A T. 22. §-a az 1990: LXXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. A hatálybalépés napja: 1990 október 31.

¹⁵⁷

A T. 22. §-ának (5) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 82. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezést a módosító törvény 93. §-a (1) bekezdésének értelmében az 1995. június 30-át követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

¹⁵⁸

A T. 22. § (6) bekezdését az 1993: VIII. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe és az 1996: LXXXVII. törvény 27. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁵⁹

A T. 22/A. §-át az 1992: IX. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe. Jelenlegi szövegét az 1996: LXXXVII. törvény 6. §-a állapította meg.

¹⁶⁰

Az R. 39. §-ának (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶¹

Az R. 39. §-ába a 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet új (2) bekezdést iktatott be, s a korábbi (2)-(3) bekezdés számozását (3)-(4) bekezdésre változtatta . Az R. 39. §-ába a 48/1992. (III.13.) Korm. rendelet 11. §-a (5) bekezdést iktatott be. Az R. 39. §-a (2)–(3) és (5) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁶²

Az R. 40. §-át a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁶³

Az R. 40/A. §-át a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁶⁴

Az R. 40/A. §-a (1) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm rendelet 10. §-a állapította meg. A bekezdésből a „hatvan százalékának” szövegrészt a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése értelmében a „keresőképtelenség” szövegrész helyébe „táppénz igénybevétel” szövegrész lépett.

¹⁶⁵

Az R. 40/A. §-ának (2) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁶

Az R. 41. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁷

Az R. 42. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

¹⁶⁸

Az R. 43. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁹

Az R. 44. §-át – 1993. március 9-ével – az Alkotmánybíróság a 13/1993. (III. 9.) AB határozatával megsemmisítette.

¹⁷⁰

Az R. 45. §-a a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. A módosító rendelet a 40. §-ának (3) bekezdése szerint a rendelkezéseket az 1995. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

¹⁷¹

Az R. 45. §- ának (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷²

Az R. 45. §-ának (3) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁷³

Az R. 45/A. §-át a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be. Az R. 45/A. §-ának harmadik mondatát a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése módosította.

¹⁷⁴

Az R. 46. §-át a 77/1990. (XI. 1.) Korm. rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte 1990. október 31-ével.

¹⁷⁵

Az R. 47. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁶

Az R. 47/A. §-át – 1993. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése azzal, hogy az 1993. március 1-jét megelőzően kezdődött megszakítás nélküli táppénzfolyósítás esetén még alkalmazni kell.

¹⁷⁷

Az R. 48. §-át alkotmányellenesnek nyilvánította és 1990. október 30-i hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság 17/1990. (VII. 31.) AB határozata.

¹⁷⁸

Az R. 49. §-át a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁹

Az R. 50. §-át – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése azzal, hogy az 1993. március 1-jét megelőzően kezdődött megszakítás nélküli táppénzfolyósítás esetén még alkalmazni kell.

¹⁸⁰

Az R. 51. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

¹⁸¹

Az R. 52. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁸²

Az R. 54. §-a a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. A módosító rendelet a 40. §-ának (3) bekezdése szerint a rendelkezéseket az 1995. március 31-ét követő szülés esetén kell alkalmazni.

¹⁸³

Az R. 56. § c) pontját – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

¹⁸⁴

Az R. 59. §-át – 1991. január 28-ával – hatályon kívül helyezte a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése.

¹⁸⁵

A T. 25. §-ának szövegét az (1) bekezdés kivételével az 1993: VIII. törvény 9. §-a állapította meg.

¹⁸⁶

A T. 25. §-ának (1) bekezdése az 1996: XXII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁷

Az R. 59/A. §-át a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

¹⁸⁸

Az R. 59/A. §-a (3)-(4) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta a szövegbe. A módosító rendelet a .40. §-ának (3) bekezdés szerint a rendelkezéseket az 1995. március 31-ét követő szülés esetén kell alkalmazni.

¹⁸⁹

Az R. 60. §-ának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 12. §-a állapította meg.

¹⁹⁰

Az R. 60. §-a (2) bekezdését a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹¹

Az R. 61. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

¹⁹²

A T. 25/A. §-át az 1989: XLVII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe és az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja 1996. április 15-ével hatályon kívül helyezte.

¹⁹³

Az R. 63. §-át a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁴

Az R. 64. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

¹⁹⁵

Az R. 65-67. §-át a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁶

A T. 26. §-át – 1993. január 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1992: LXXIX. törvény 17. §-ának (2) bekezdése.

¹⁹⁷

Az R. 68–70. §-át – 1993. január 1-jével – hatályon kívül helyezte a 171/1992. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése.

¹⁹⁸

A T. 27. §-át – 1993. február 26-ával – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése.

¹⁹⁹

Az R. 71–73. §-át az előtte lévő címmel együtt – 1993. február 26-ával – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése. Lásd az 1993: III. törvény 46. §-át.

²⁰⁰

A T. 28–35. §-át a „III. fejezet Családi pótlék” címmel együtt az 1989: XLVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 1990. március 31-től. Ettől az időponttól a családi pótlékot törvény szabályozza. Lásd az 1990: XXV. törvényt.

²⁰¹

Az R. 74/A. §-át a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet iktatta a szövegbe.

²⁰²

A T. 38. §-ának szövegét az 1993: VIII. törvény 10. §-a állapította meg.

²⁰³

A T. 38/A. §-át, valamint címét az 1995: CXVIII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.

²⁰⁴

Lásd a 175/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletet.

²⁰⁵

A T. 39. §-a az 1996: LIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁶

Az R. 75. §-át a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

²⁰⁷

Az R. 75/A. §-át a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe.

²⁰⁸

Az R. 75/B. §-t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

²⁰⁹

A T. 40. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata az 1996: LIX. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁰

A T. 40. §-ának (5)–(6) bekezdését az 1996: LIX. törvény 2. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

²¹¹

A T. 40/A. §-át az 1996: LIX. törvény 21. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²¹²

Az R. 76. §-ának (4) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

²¹³

Az R. 77. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁴

Az R. 77. §-a (2) bekezdése a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁵

Az R. 78. §-a a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. A §-t (2) bekezdéssel egészítette ki a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 15. §-a, egyidejűleg a korábbi (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta.

²¹⁶

Az R. 78. §-ának (4) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁷

Az R. 79. §-ának (4) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁸

Az R. 81. § (1) bekezdés b) pontjának második mondatrészét a 19/1997. (III. 19.) AB határozat 1996. szeptember 1-jei hatállyal megsemmisítette.

²¹⁹

Az R. 81. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatát – 1992. szeptember 1-jével – hatályon kívül helyezte a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése.

²²⁰

A T. 41. §-át az 1996: LIX. törvény 21. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²²¹

A T. 43. §-ának (1) bekezdése az 1996: LIX. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²²

A T. 43. §-át (2)–(3) bekezdéssel kiegészítette és a korábbi (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre módosította az 1991: II. törvény 2. §-ának (2) bekezdése. A (2) bekezdés új szövegét az 1993: VIII. törvény 12. §-a állapította meg.

²²³

A T. 43. §-ának (3) bekezdése az 1995: XII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

²²⁴

A T. 43. §-ának (4)-(8) bekezdése az 1996: LIX. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁵

Az R. 84. §-a (1) bekezdésének korábbi utolsó mondatát – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

²²⁶

Az R. 84/A. §-át a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.

²²⁷

A R. 84/A. §-ának (4) bekezdését a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²²⁸

Az R. 84/B. §-át a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

²²⁹

Az R. 85. §-ának (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

²³⁰

Az R. 85. §-ának (2) és (4) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²³¹

Az R. 85. §-ának (5) bekezdését a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

²³²

Az R. 85. §-át (6) – eredetileg (4) – bekezdését a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe. A 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 16. §-a a korábbi (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdést újonnan megállapította a 70/1997.(IV. 18.) Korm. rendelet 2. §-a.

²³³

Az R. 86. §-a (4) bekezdésének szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 21. §-a állapította meg.

²³⁴

Az R. 86. §-ának (7) bekezdését a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

²³⁵

Az R. 86. §-ának (8) bekezdését a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

²³⁶

A T. 44. §-ának szövegét az 1993: VIII. törvény 13. §-a állapította meg.

²³⁷

A T. 44. §-a (1) bekezdésének első három mondata az 1996: LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított és az 1997: XVIII. törvény 15. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³⁸

A T. 44. §-ának utolsó mondata az 1995: CXVIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 27. §-a (4) bekezdésének értelmében a rendelkezést az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátásoknál kell alkalmazni.

²³⁹

A T. 44. §-a (3) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁰

A T. 44. §-ának (4) bekezdése az 1994: CIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴¹

A T. 44. §-ának (5)–(6) bekezdését az 1994: CIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre változtatta. Az (5)–(6) bekezdés rendelkezéseit 1993. február 28-át követő és 1995. január 1-jét megelőző időponttól megállapított (megállapításra kerülő) ellátás tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíj összegét legalább 900 nap alatt elért keresetből kell megállapítani. [1994: CIII. törvény 9. § (2) bek.]

²⁴²

A T. 44. §-a (6) bekezdésének első mondata az 1996: LXXXVII. törvény 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴³

A T. 44. §-ának (8) bekezdését az 1995: CXVIII. törvény 27. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁴⁴

Az R. új 91. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

²⁴⁵

Az R. 92. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése. Újonnan megállapította a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 3. §-a.

²⁴⁶

Az R. 96. §-a a 48/1992. (III. 12.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg. Az (1) bekezdés szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 17. §-a állapította meg.

²⁴⁷

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978: IV. törvény (Btk.) IV. Fejezetének „A szigorított javító-nevelő munka” alcímű 48/A. §-át az 1993: XVII. törvény 103. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁴⁸

Az R. 96. § (4) bekezdésének bevezető része a 70/1997. ( IV.18.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁹

Az R. 96. §-a (4) bekezdésének c) pontját a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta a szövegbe.

²⁵⁰

Az R. 96. §-a (4) bekezdésének d) pontját a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

²⁵¹

Az R. 96. §-a (4) bekezdésének e) pontját a 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

²⁵²

A R. 96. § -a (4) bekezdésének f) pontját a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁵³

Lásd az 1995: CXVII. törvényt.

²⁵⁴

Az R. 96. § – ának (6) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

Az R. 96. §-ának (7) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁶

Az R. 96. §-ának (8) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta szövegbe.

²⁵⁷

Az R. 96. §-ának (9) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁵⁸

Az R. 97. §-a a 48/1992. (III. 14.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. Az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a)–b) és h) pontja, valamint a (3)–(4) bekezdés szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. §-a állapította meg.

²⁵⁹

Az R. 97. §-a (1) bekezdésének korábbi utolsó mondatát a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁶⁰

Az R. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶¹

A R. 97. §-a (2) bekezdésének d) pontja a 70/1997. ( IV. 18.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁶²

Az R. 97. §-a (2) bekezdésének i) pontja a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

²⁶³

Az R. 97. §-a (2) bekezdésének j) pontját a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta a szövegbe, utóbb újonnan megállapította a 183/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése.

²⁶⁴

Az R. 97. §-ának (6) bekezdése a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁵

Lásd az 1992: XXII. törvény 124. §-ának (1) bekezdését: „A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg,...”

²⁶⁶

Az R. 98. §-át hatályon kívül helyezte –1991. január 1-jével– a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

²⁶⁷

Az R. 99. §-a (1) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm rendelet 19. §-a állapította meg.

²⁶⁸

Az R. 99. §-ának (2) bekezdését a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (2)–(6) bekezdés számozását (3)–(7) bekezdésre változtatta. Hatályos: 1992. július 1-jétől.

²⁶⁹

Az R. 99. § (3) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm rendelet 19. §-a állapította meg.

²⁷⁰

Az R. 99. §-ának (6) – korábban (5) – bekezdése a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltaknak megfelelően módosított szöveg.

²⁷¹

Az R. 99. §-ának (7) bekezdését a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

²⁷²

A T. 44/A. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 7. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷³

Az R. 100. §-ának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 20. §-a állapította meg.

²⁷⁴

Az R. 101. §-ának (1) bekezdése a 117/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁵

A folyamatban lévő ügyekben 117/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében e rendelkezést kell alkalmazni.

²⁷⁶

Az R. 103. § (1) bekezdésének a) pontja a 48/1992. (III. 14.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg. Az (1) bekezdés a) pontjában a T. 44. § (1)–(2) bekezdésére való hivatkozást T. 44. § (1)–(3) bekezdésre változtatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 51. §-ának (1) bekezdése.

²⁷⁷

A T. 45. §-a az 1995: CXVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezést – a módosító törvény 27. §-ának (4) bekezdése értelmében – az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátásoknál kell alkalmazni.

²⁷⁸

Az R. 105. §-a (2) bekezdése a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁹

Az R. 105. §-ának (5)-(6) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta a szövegbe.

²⁸⁰

A T. 46. §-át – 1996. március 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése. Rendelkezéseit az 1996. február 29-ig szerzett szolgálati idő, illetőleg az említett időpontig elért keresetek alapján történő újbóli megállapításánál – az igényérvényesítés időpontjától függetlenül – alkalmazni kell.

²⁸¹

Az R. 106. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁸²

A T. 48. §-a az 1996: LIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

²⁸³

Lásd az 1994: XXXVI. törvény 3. §-ának (3) bekezdését.

²⁸⁴

A T. 49. §-ának szövegét az 1993: VIII. törvény 15. §-a állapította meg.

²⁸⁵

Az R. 110. §-ának (2)–(3) bekezdése a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁶

Az R. 110. §-ának (4) bekezdését – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

²⁸⁷

A T. 50. §-ának (3) bekezdését az 1995: XII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.

²⁸⁸

A 159/1996. ( X. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸⁹

A 159/1996. ( X. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁰

Az R. 114. §-ának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 22. §-a állapította meg.

²⁹¹

Az R. 118. § (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

²⁹²

Az R. 118. §-a (2) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁹³

Az R. 118. §-ának (3) bekezdésében az R. 85. § (3) bekezdésre hivatkozást az R. 85. § (3) és (5) bekezdésre változtatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

²⁹⁴

A T. 51. §-ának szövegét az 1992: IX. törvény 9. §-a állapította meg. Ezt a szöveget (1) bekezdésre változtatta, az (1) bekezdés a)–b) pontjának szövegét megállapította, az addigi b) pontjának jelölését c) pontra változtatta, s a §-t (2) bekezdéssel kiegészítette az 1993: VIII. törvény 16. §-a.

²⁹⁵

A T. 51. §-ának (2) bekezdése az 1994: CIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁶

Az R. 118/A. §-át a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

²⁹⁷

Az R. 119. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁹⁸

A T. 52. §-ának (1) bekezdése az 1996: LIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁹

A T. 52. §-ának (2) bekezdése az 1992: IX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. A (2) bekezdést – 1996. március 1-jével hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése. Rendelkezéseit az 1996. február 29-ig szerzett szolgálati idő, illetőleg az említett időpontig elért keresetek alapján történő újbóli megállapításnál – az igényérvényesítés időpontjától függetlenül – alkalmazni kell.

³⁰⁰

Az R. 121/A. §-át – 1991. január 1-jei hatállyal – a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

³⁰¹

A T. 53. §-ának (2) bekezdését az utolsó mondattal az 1992: IX. törvény 11. §-a egészítette ki.

³⁰²

Lásd az 1995: CXVII. törvény 83. §-ának (10) bekezdését : személyi jövedelemadó.

³⁰³

Az R. 125. §-a a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁴

A T. 54. § (1) bekezdése b) pontjának szövegét az 1993: VIII. törvény 17. §-a állapította meg, egyidejűleg a c) pontot hatályon kívül helyezte és a d)–f) pont jelölését c)–e) pontra változtatta.

³⁰⁵

A T. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja az 1995: CXVIII. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁶

A T. 54. §-a (2) bekezdését az 1996: LXXXVII. törvény 8. §-a állapította meg, mely egyidejűleg (6)- (7) bekezdést is iktatott a szövegbe.

³⁰⁷

A T. 54. §-ának (3)–(4) bekezdését az 1991: II. törvény 5. §-a iktatta be, a hatálybalépés napja 1991. január 28. Az 1991: II. törvény 10. §-ának (2) bekezdése értelmében e rendelkezéseket a másodfokú társadalombiztosítási határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.

³⁰⁸

Az 54. § (5) bekezdését az Alkotmánybiróság 42/1997. ( VII.1.) AB határozatával 1996. január 1-jétől megsemmisítette.

³⁰⁹

Lásd az 1992: XXII. törvényt.

³¹⁰

A T. 54. §-ának (7) bekezdését a 36/1997. (VI. 11.) AB h. megsemmisítette. A megsemmisített rendelkezés 1997. december 13. napján veszti hatályát.

³¹¹

Az 1996: LXXXVII. törvény 27. §-ának (4) bekezdése értelmében az a)–b) pontban említett nyilvánosságra kerülés meghatározására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

³¹²

Az R. 126. § (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

³¹³

Az R. 126. §-ának (2) bekezdése a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁴

Az R. 126. §-a (4) bekezdésének b)-c) pontja a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁵

A Btk. IV. Fejezetének „A javító-nevelő munka” alcímét [49–50. §] az 1993: XVII. törvény 7. §-a „A közérdekű munka” alcímre módosította.

³¹⁶

A Btk. IV. Fejezetének „A szigorított javító-nevelő munka” alcímű 48. §-át az 1993: XVII. törvény 103. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³¹⁷

Az R. 126/A. §-át a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

³¹⁸

Lásd az 1990: XXV. törvényt és a végrehajtásáról szóló 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendeletet.

³¹⁹

A 126/B § -t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

³²⁰

A 126/C § -át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be. Lásd a kiegészítő rendelet 72. §-ának (7) bekezdését.

³²¹

Lásd az 1969: III. törvényt és a végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII. 29.) MM rendeletet.

³²²

A 126/D § -t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

³²³

A 126/E § -át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

³²⁴

A Szerzői Jogvédő Hivatal létrehozásáról szóló 106/1952. (XII.31.) MT rendeletet a 146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte.

³²⁵

Az R. 128. §-a (1) bekezdésének szövegét a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 3. §-a állapította meg. Hatálybalépés napja: 1992. július 1.

³²⁶

Az R. 131. § (1) bekezdésének a) pontja a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

³²⁷

Az R. 131. § (1) bekezdésének c) pontja a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

³²⁸

Az R. 131. §-a (4) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 25. §-a állapította meg.

³²⁹

Az R. 134. §-a a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

³³⁰

A Btk. IV. Fejezetének „A szigorított őrizet” alcímű 78–81. §-át az 1989: LIV. törvény 5. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³³¹

A munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvekbe történő bejegyzésekről szóló 12/1967. (X. 20.) MüM rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának II.1 pontja 1992. július 1-jével hatályon kívül helyezte, 2. §-ának (2) bekezdése elrendelte az 1992. július 1-jén munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban) állók részére munkakönyvük kiadását.

³³²

Lásd az 1990: LXV. törvényt.

³³³

Az R. 146. §-a (1) bekezdésének szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 28. §-a állapította meg.

³³⁴

Az R. 150. §-át az Alkotmánybíróság a 44/1991. (VIII. 28.) AB határozatával a kihirdetés napjára visszamenő hatállyal megsemmisítette, a 112/1991. (IX. 2.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³³⁵

Az R. 151. § (3)–(5) bekezdésének szövegét megállapította, valamint (6) bekezdéssel kiegészítette, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre módosította a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 29. §-a, rendelkezéseit 1992. március 1-jétől kell alkalmazni.

³³⁶

Az R. 151. §-ának (9) bekezdését a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

³³⁷

Az R. 153. §-ának (4) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta.

³³⁸

Az R. 154. § (1) bekezdése b) pontjának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 30. §-a állapította meg.

³³⁹

Az R. 155. §-ának (1) bekezdését – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁴⁰

Az R. 156. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 31. §-a állapította meg.

³⁴¹

Az R. 158. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁴²

A Btk. IV. Fejezetének „A javító-nevelő munka” alcímét az 1993: XVII. törvény 7. §-a „közérdekű munka” alcímre módosította.

³⁴³

Az R. 161. § (2)–(3) bekezdését – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁴⁴

Az R. 162–163. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁴⁵

Az R. 166. §-ának (4) bekezdését a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatta, rendelkezéseit 1992. március 1-jétől kell alkalmazni.

³⁴⁶

A 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁷

A bekezdések számozásának módosítása folytán az utalás a (2)–(5) bekezdésekre vonatkozik.

³⁴⁸

Az R. 167. §-ának szövegét a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 7. §-a állapította meg.

³⁴⁹

Az R. 168. §-át hatályon kívül helyezte a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése.

³⁵⁰

Az R. 170. § előtt lévő címet a 32/1995. (III. 13.) Korm. rendelet 14. § -a állapította meg.

³⁵¹

Az R. 170. §-ának (4) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

³⁵²

Az R. 170. §-t (5) bekezdéssel egészítette ki a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 33. §-a.

³⁵³

Az R. 170. §-a (6) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe.

³⁵⁴

Az R. 171. §-a (3) bekezdésében az R. 351. §-ának (1) bekezdésére való hivatkozást a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁵⁵

Az R. 172. §-ának (2) bekezdését – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁵⁶

Az R. 173. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

³⁵⁷

Az R. 174. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 34. §-a állapította meg.

³⁵⁸

A T. 55. §-át – 1991. január 28-ával – hatályon kívül helyezte az 1991: II. törvény 10. §-ának (1) bekezdése.

³⁵⁹

A T. 56. §-át – 1991. január 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1990: LXXXIV. törvény 1. §-a.

³⁶⁰

Az R. 177–178. §-át – 1991. január 1-jével – hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

³⁶¹

A T. 57. §-ának (2) bekezdését az Alkotmánybíróság 11/1991. (III. 29.) AB határozata alkotmányellenesnek minősítette, ezért 1991. március 29-i hatállyal megsemmisítette.

³⁶²

Az R. 179. §-át – 1991. január 28-ával – hatályon kívül helyezte az 1991: II. törvény 10. §-ának (1) bekezdése.

³⁶³

A T. 58. §-ának szövegét az 1990: XCVII. törvény 1. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja 1991. január 1.

³⁶⁴

A T. 59. §-a az 1990: XVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. A hatálybalépés napja: 1991. január 1. T. 59. §-át (2) bekezdéssel kiegészítette és a jelenlegi szöveg számozását (1) bekezdésre változtatta az 1993: VIII. törvény 18. §-a.

³⁶⁵

A T. 60. §-ának (1) bekezdése az 1990: XCVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. A hatálybalépés napja: 1991. január 1.

³⁶⁶

A T. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja az 1996: LIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁷

A T. 60. §-ának (2) bekezdése az 1993: VIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, egyidejűleg § (3) bekezdés is iktatott a szövegbe.

³⁶⁸

Az R. 181. §-át hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

³⁶⁹

A T. 61. §-át az 1993: VIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³⁷⁰

A T. 62. §-a az 1996: LIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

³⁷¹

A T. 63. §-a az 1990: XCVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. A hatálybalépés napja: 1991. január 1.

³⁷²

A T. 63. § (2) bekezdése b) pontjának szövegét az 1993: VIII. törvény 21. §-a állapította meg.

³⁷³

A T. 64. §-át és 64/A. §-át 1990. december 31-ével az Alkotmánybíróság a 10/1990. (IV. 27.) AB határozatával megsemmisítette.

³⁷⁴

A T. 65. §-ának (1) és (3) – eredetileg (2) – bekezdése az 1990: XVII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. A hatálybalépés napja: 1991. január 1.

³⁷⁵

A T. 65. §-át (2) bekezdéssel egészítette ki az 1993: VIII. törvény 22. §-a, egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta.

³⁷⁶

A 182 § a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁷

A T. 65/A. §-át 1991. január 1-jei hatállyal az 1990: XCVII. törvény 7. §-a iktatta be.

³⁷⁸

Lásd a 174/1996. (XI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdését: 1997. január 1-jétől havi 20 400 forint.

³⁷⁹

A T. 66. §-ának szövegét – 1991. január 1-jével – az 1990: XCVII. törvény 8. §-a állapította meg.

³⁸⁰

A T. 67. §-ának szövegét – 1991. január 1-jével – az 1990: XCVII. törvény 9. §-a állapította meg.

³⁸¹

A T. 68. §-a az 1990: XCVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. A § (1) bekezdésének szövegét megállapította, a (2) bekezdést beiktatta, az addigi (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta az 1993: VIII. törvény 23. §-a.

³⁸²

A T. 68. §-ának (4) – eredetileg (3) – bekezdését az 1992: IX. törvény 12. §-a iktatta a szövegbe.

³⁸³

Az R. 185–186. §-át – 1991. január 1-jével – hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

³⁸⁴

A T. 68/A. §-át az 1996: LIX. törvény 8. §-a iktatta be.

³⁸⁵

Az R. 188. § (1) bekezdése b) pontjának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-a állapította meg.

³⁸⁶

Az R. 188 § (3) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁷

A 189 § a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁸

A T. 75. §-ának szövegét az 1993: VIII. törvény 24. §-a állapította meg.

³⁸⁹

Az R. 197 §-ának (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁰

Az R. 200. §-ának szövegét a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a állapította meg.

³⁹¹

A 202 § a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

³⁹²

Az R. 203/A. §-át a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.

³⁹³

Az R. 204. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁴

Az R. 204. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata az 1994: XLV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁵

Az R. 204. §-ának (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

³⁹⁶

Az R. 205. §- ának a) pontja a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁷

Az R. 205. §-ának b) pontját 1991. január 28-ával a 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet 8. §-a állapította meg.

³⁹⁸

Az R. 207. §-a (2) bekezdésének d) pontját a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.

³⁹⁹

Az R. 207. §-át (3) bekezdéssel a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 28. §-a egészítette ki.

⁴⁰⁰

Az R. 208 §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰¹

Az R. 209. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁰²

Az R. 211 §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰³

Lásd a 18/1995. (III. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának a) pontját.

⁴⁰⁴

Az R. 212. §-ának (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁴⁰⁵

Az R. 213. §-ának szövegét a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-a állapította meg.

⁴⁰⁶

Lásd a 18/1995. (III. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának a) pontját.

⁴⁰⁷

A T. 76. §-ának (2) bekezdése az 1992: IX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, a bekezdésből az „eltemettetőjét temetési segély” szövegrészt hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése. Lásd az 1993: III. törvény 46. §-át. A módosító rendelkezés a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény hatálybalépése napján, 1993. február 26-án lépett hatályba.

⁴⁰⁸

Az R. 217. §-ának (1) bekezdését a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése 1993. március 1-jével, a (2) bekezdését a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése 1992. március 1- jével hatályon kívül helyezte.

⁴⁰⁹

Lásd az 1993: XCIII. törvény 64. §-ának (1) bekezdését: munkabaleset. Ez vonatkozik az üzemi balesetre történő további utalásokra is.

⁴¹⁰

Az R. 219. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴¹¹

Az R. 220. §-ának szövegét a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a állapította meg. Rendelkezéseit az 1990. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni [129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. § (2) bek.].

⁴¹²

A T. 78. §-ának szövegét az 1986: 4. törvényerejű rendelet 1. §-a állapította meg. Hatályos 1986. április 1-jétől, rendelkezéseit az 1986. március 31-e után bekövetkezett balesetek esetén kell alkalmazni.

⁴¹³

A T. 79/A. §-át és az előtte levő címet az 1992: IX. törvény 14. §-a iktatta be, a hatálybalépés napja: 1992. július 1.

⁴¹⁴

Az R. 222/A. §-a a 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁵

A T. 80. §-ának (1) bekezdése az 1991: II. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. A § egyidejűleg új (2) és (3) bekezdést is iktatott a szövegbe, és korábbi a (2)–(3) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta.

⁴¹⁶

A T. 80. §-ának (2) bekezdését az 1991: II. törvény kihirdetését követően – 1991. január 28. – kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni [1991: II. törvény 10. § (4) bek.].

⁴¹⁷

A T. 80. §-ának (4) bekezdése az 1995: XLVIII. törvény 84. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezést – a módosító törvény 93. §-ának (1) bekezdése értelmében – az 1995. június 30. napját követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

⁴¹⁸

A T. 80. §-ának (5) bekezdését az 1991: XCII. törvény 4. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi a (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta.

⁴¹⁹

A T. 80. § (6) bekezdésének szövegét az 1993: VIII. törvény 25. §-a állapította meg.

⁴²⁰

Az R. 223 §-a (2)-(3) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

⁴²¹

Az R. 223/A. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta a szövegbe.

⁴²²

Az R. 224. §-a (1) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 29. §-a állapította meg.

⁴²³

Az R. 224. §-ának (2) bekezdése a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁴

Az R. 225–226. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁴²⁵

Az R. 228. §-át az előtte levő címmel együtt – 1993. február 26-ával – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése. Lásd az 1993: III. törvény 46. §-át.

⁴²⁶

A T. 82. §-ának (2) bekezdését – 1991. január 28-ával – az 1991: II. törvény 7. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi § számozását (1) bekezdésre módosította

⁴²⁷

A T. 84. §-át (4)–(6) bekezdéssel egészítette ki az 1993: VIII. törvény 26. §-a

⁴²⁸

A 84. §-ának (6) bekezdése az 1994: CIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁹

Az R. 232. §-a (3) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta a szövegbe.

⁴³⁰

Az R. 234. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴³¹

A 240 § (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

⁴³²

A T. 92. §-a (2) bekezdését az 1992: IX. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe, s a § addigi jelölését (1) bekezdésre változtatta. A 44. § (2) bekezdésére hivatkozást „44. § (2)–(3) bekezdésében” szövegrészre változtatta az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése. Utóbb az 1995: XII. törvény 24. §-ának (3) bekezdése a szövegrészt „T. 44. § (2)-(3) és (5) bekezdésében”-re változtatta.

⁴³³

A T. 93. §-a az 1992: IX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. A T. 93. §-át – 1996. március 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdése. Rendelkezéseit az 1996. február 29-ig szerzett szolgálati idő, illetőleg az említett időpontig előírt keresetek alapján történő újbóli megállapításnál – az igényérvényesítés időpontjától függetlenül – alkalmazni kell.

⁴³⁴

A T. 95. §-ának szövegét az 1990: XCVII. törvény 11. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja: 1991. január 1.

⁴³⁵

A T. 98. §-a (1) bekezdésének szövegét az 1992: IX. törvény 17. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja: 1992. július 1.

⁴³⁶

A T. 98. §-ának (2) és (4) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a 9. §-nak a 98. § (2) bekezdésének módosítására vonatkozó rendelkezése 1997. július 1-jén lép hatályba.

⁴³⁷

A T. 98. §-ának (3) bekezdése az 1996: LXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. A bekezdés az 1996: LXXXVII. törvény 27. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályát veszti 1997. június 30-án.

⁴³⁸

A 98. § (5) bekezdését az 1996: LXVI. törvény 43. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³⁹

Az R. 250/A. §-t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be.

⁴⁴⁰

Az R. 250/B. §-t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 33. §-a iktatta be.

⁴⁴¹

Az R. 251. §-ának (1) és (3) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.

⁴⁴²

Az R. 252/A. §-át – 1992. július 1-jei hatállyal – a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe. Utóbb módosította a 91/1993. (VI. 9) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének e) pontja.

⁴⁴³

Az R. 253. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁴

Az R. 255. § (1) bekezdése b) pontjának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 30. §-a állapította meg.

⁴⁴⁵

Az R. 255. §-a (1) bekezdésének d) pontját a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta be.

⁴⁴⁶

Az R. 255. §-ának (4) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta a szövegbe.

⁴⁴⁷

Az R. 255/A. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.

⁴⁴⁸

Az R. 257. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 31. §-a állapította meg.

⁴⁴⁹

Az R. 257. §-ának (1)-(2) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵⁰

Lásd a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendeletet.

⁴⁵¹

Lásd az 1990: LXV. törvényt, valamint a 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdését.

⁴⁵²

Az R. 257. §-ának (4) bekezdését – az 1993: III. törvény 46. §-a folytán 1993. február 26-ával – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése.

⁴⁵³

Az R. 257. §-ának (5) bekezdése a 39/1993. (II. 27.)Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁴

Az R. 257. §-ának (6) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵⁵

A R. 257/A. § a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁶

Az R. 258. §-a (1) bekezdése első mondatát a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 8. §-a, második mondatát a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 32. §-a állapította meg. Hatályos: 1993. június 12-től.

⁴⁵⁷

Az R. 258. §-ának (2) bekezdésében a „257. § (2)–(4) bekezdésében” szövegrészt „257. § (2) bekezdésben” szövegre változtatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁴⁵⁸

Az R. 258. §-a (5) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta a szövegbe.

⁴⁵⁹

Az R. 259. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁶⁰

Az R. 260. §-a a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶¹

Az R. 260. §-ának (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶²

Az R. 260. §-a (3) bekezdésének b) pontját a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁶³

Az R. 260. §-a (4) bekezdésének b) pontját a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁶⁴

Az R. 260. §-ának (5) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁶⁵

Az R. 260. §-ának (7)–(9) bekezdését – az 1993: III. törvény 46. §-a folytán 1993. február 26-ával – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁴⁶⁶

Az R. 260. §-ának (10) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁷

Az R. 260/A. §-át a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁶⁸

Az R. 260/B. § -át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a iktatta a szövegbe.

⁴⁶⁹

Az R. 261. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁷⁰

Az R. 262. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷¹

Az R. 262/A. §-át az 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 33. §-a iktatta be.

⁴⁷²

Az R. 262. §-ának (1) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 28. §-a szerint kiegészített szöveg.

⁴⁷³

Az R. 262. §-ának (2) bekezdése a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁴

Az R. 263/A. § a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁵

Az R. 264. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁶

Az R. 264. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷⁷

Az R. 264. §-ának (3) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴⁷⁸

Az R. 265. § a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 42. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁹

Az R. 266. § (1)-(3) bekezdését a 45/1996. (X. 22.) AB határozat megsemmisítette.

⁴⁸⁰

Az R. 266. §-ának (4) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg.

⁴⁸¹

Az R. 266. §-a (5) bekezdése a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸²

Az R. 266. §-ának (6) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴⁸³

Az 1991: IV. törvénynek a " Pályakezdők munkanélküli segélye" alcímű 32-35. §-át az 1995: CXXIV. törvény 30. §-ának (3) bekezdése 1996. július 1- jével hatályon kívül helyezte.

⁴⁸⁴

Az R. 267–268. §-át – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁴⁸⁵

Az R. 271. §-ának (2) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸⁶

Az R. 272. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁷

Az R. 272. §-ának (2) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 43. §-a iktatta be, s az eredeti szöveg számozását (1) bekezdésre változtatta.

⁴⁸⁸

Az R. 273/A. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 44. §-a iktatta be.

⁴⁸⁹

Az R. 276. §-a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁰

Az R. 279. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet (2) bekezdésének b) pontja és a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁹¹

Az R. 279. §-ának (3) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹²

Az R. 279. §-a (4) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta a szövegbe. Az utolsó mondatot újonnan megállapította a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. §-ának (2) bekezdése

⁴⁹³

A 99. § az 1996: LXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁴

Az R. 280. §-ának (2) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹⁵

Az R. 280. §-a (5) bekezdéséből a gondolatjelben szereplő szövegrészt a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁶

Az R. 280. §-ának (6) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴⁹⁷

Az R. 282. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 39. §-a állapította meg.

⁴⁹⁸

Az R. 283. §-ának (2) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 46. §-a iktatta be, s egyidejűleg az eredeti szöveg jelölését (1) bekezdésre változtatta.

⁴⁹⁹

Az R. 284. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 47. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁰

A T. 100. §-ának (1) bekezdése az 1995: CXVIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰¹

Az R. 288. §-át – 1992. július 1-jével – hatályon kívül helyezte a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdésére.

⁵⁰²

Az R. 290. §-ának (1) bekezdésében a 288. §-ra hivatkozást 287. §-ra változtatta a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁵⁰³

Lásd az 1952: III. törvény 77-83. §-át.

⁵⁰⁴

A T. 103. §-a az 1995: CXVIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁵

A T. 103. §-ának (1) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Utóbb az (1) bekezdés az 1997: LXXXII. törvény 133. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

⁵⁰⁶

A T. 103. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket – az 1995: CXVIII. törvény 27. §-ának (5) bekezdése értelmében az 1995. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

⁵⁰⁷

Az R. 290/A. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁰⁸

A 103/A. § (1) bekezdésében a ,,valamint az adózott eredményből juttatott osztalék''szövegrészt a 35/1997. ( VI.11.)AB határozat megsemmisítette.

⁵⁰⁹

A T.103/A. § (2) bekezdés 3. pontját a 35/1997. (VI. 11.) AB határozat megsemmisítette.

⁵¹⁰

A T. 103/A. §-a (2) bekezdésének 4. pontját az 1997: XVIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése iktatta be.

⁵¹¹

A T.-nek a " Gyermekgondozási díj " alcímű 25/A. §-át az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja 1996. április 15-ével, az R.-nek a T. 25/A. §-a végrehajtására vonatkozó 64. §-át a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése 1992. március 13-ával, 63., továbbá 65-67. §-át a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. §-a 1996. május 1- jével hatályon kívül helyezte.

⁵¹²

A T. 103/A. §-ának (5) bekezdése az 1997: XVIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹³

A T. 103/A. §-ának (7) bekezdését az 1997: LXXXII. törvény 133. §-a (6) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos 1997. december 13. napjától.

⁵¹⁴

Az R. új 291. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta a szövegbe, s a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése módosította.

⁵¹⁵

Az R. 292. §-át hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁵¹⁶

Az R. 293. §-a a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg. Utóbb a „kinevezett és szerződéses polgári alkalmazottak részére kifizetett társadalombiztosítási ellátások pedig teljes egészében” szövegrészt a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

⁵¹⁷

Az R. 294. §-át a 70/1997. (IV.18.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵¹⁸

A T. 103/B §-a előtti címet az 1992: IX. törvény 21. §-a állapította meg.

⁵¹⁹

A T. 103/B. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁰

A T. 103/B. §-ának (1) bekezdése az 1997: XVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²¹

A T. 103/B. §-ának (3) bekezdése az 1997: XVIII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²²

A T. 103/B. §-ának (9) bekezdését az 1997: LXXXII. törvény 133. §-a (6) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos 1997. december 13. napjától.

⁵²³

Az R. 295. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁴

Az R. 296. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 50. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁵

Az R. 296. §- ának (1) bekezdése a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵²⁶

Az R. 297–298. §-át – 1991. január 1-jével – hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁵²⁷

Az R. 299–302. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁵²⁸

Az R. 303. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 44. §-a állapította meg.

⁵²⁹

Az R. 303. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontjával módosított szöveg.

⁵³⁰

Az R. 304–307. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁵³¹

A T. 103/C. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

⁵³²

Az R. 307/A. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta a szövegbe, s a 203/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése módosította.

⁵³³

Az R. 308–313. §-át – 1992. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁵³⁴

A T. 103/D. § előtti címet az 1992: IX. törvény 23. §-a iktatta be.

⁵³⁵

A T. 103/D. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁵³⁶

Lásd a 113/1989. (XI. 15.) Korm. rendeletet.

⁵³⁷

Lásd az 1990: V. törvényt.

⁵³⁸

A 103/D. § (2) bekezdésében a ,,továbbá a vállalkozói osztalékalap,'' szövegrészt a 35/1997. ( VI.11.) AB határozat megsemmisítette.

⁵³⁹

Az 1997: XVIII. törvény 15. §-ának (5) bekezdése értelmében A T. 103/D. §-ának (2) bekezdése alkalmazásánál az egyéni vállalkozó 1997. évben a társadalombiztosítási járulékot legfeljebb havi 99 000 (napi 3300) forint után köteles megfizetni. Az Alkotmánybíróság 34/1997. ((VI. 11. ) AB határozatának 2. pontjában megállapítja, hogy az alkotmányellenes rendelkezések által szabályozott személyi körben a 103/D. § (2) bekezdéséneka minimálbérre vonatkozó rendelkezései a törvény hatálybalépésének napjától – 1997. január hó 1. napjától – kezdődően nem alkalmazhatók.

⁵⁴⁰

A T. 103/D. §-ának (3)-(7) bekezdését az 1997: XVIII. törvény 4. §-a állapította meg. A (3) bekezdést a 34/1997. ( VI. 11.) AB határozat 1. pontja 1997. január 1- jével megsemmisítette. Utóbb a (3) bekezdést az 1997: LXXXII. törvény 133. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁴¹

A T.103/D. § (4) bekezdését a 35/1997. (VI. 11.) AB határozat megsemmisítette.

⁵⁴²

A 103/D. § (7) bekezdésének – a (3) bekezdésben említett esetben ennek 50 százaléka – szövegrészét az alkotmánybíróság 34/1997. ( VI. 11.) AB határozatának 1. pontjával hatályon kívül helyezte.

⁵⁴³

Az R. 313/A. §-át a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 39. §-a iktatta be.

⁵⁴⁴

Az R. 313/A. §-ának (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg.

⁵⁴⁵

Az R. 313/A. §-ának (3) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁶

Az R. 313/A. §-ának (4) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 51. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴⁷

Az R. 313/A. §-a (6) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 51. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁴⁸

A R. 313/B §-át a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

⁵⁴⁹

A T. 103/E. § előtti címet az 1992: IX. törvény 24. §-a iktatta be.

⁵⁵⁰

A T. 103/E. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁵¹

A 103/E. § (2) bekezdésében az ,,és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék'' szövegrészt a 35/1997. ( VI.11.) AB határozat megsemmisítette.

⁵⁵²

Az Alkotmánybíróság 34/1997. ( VI. 11.) AB határozatának 2. pontjával megállapítja, hogy az alkotmányellenes rendelkezések által szabályozott személyi körben a 103/D. § (2) bekezdésének, illetőleg a 103/E. § (2) bekezdésének a minimálbérre vonatkozó rendelkezései a törvény hatálybalépésének napjától – 1997. január hó 1. napjától – kezdődően nem alkalmazhatók.

⁵⁵³

A T. 103/E. §-ának (3) bekezdését az 1997: XVIII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3)-(9) bekezdés számozását (4)-(10) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdést a 34/1997. (VI. 11.) AB határozat 1. pontja megsemmisítette. Utóbb a (3) bekezdést az 1997: LXXXII. törvény 133. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁵⁴

A T.103/E. § (4) bekezdését a 35/1997. (VI. 11.) AB határozat megsemmisítette.

⁵⁵⁵

Az 1997: XVIII. törvény 15. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁶

A 103/F. §-t az 1997: XVIII. törvény 6. §-a iktatta be, s a 34/1997. (VI. 11.) AB határozat 1. pontja 1997. január 1- jével megsemmisítette. Utóbb a 103/F. §-t az 1997: LXXXII. törvény 133. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁵⁷

A T. 104. §-a előtti alcímet újonnan megállapította az 1995: CXVIII. törvény 15. §-a.

⁵⁵⁸

A T. 104. §-a az 1993: VIII. törvény 39. §-a (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

⁵⁵⁹

A T. 104/A. §-át az 1995: CXVIII. törvény 16. §-a iktatta a szövegbe. A hatálybalépés napja: 1996. január 1.

⁵⁶⁰

A T.104/A. §-ának (3) bekezdése az 1996: LX. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A T.-nek az 1996: LX. törvény 4-8. §-ával megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő, ügyekben is alkalmazni kell. [ 1996: LX. törvény 16. § (4) bekezdés ]

⁵⁶¹

A T.104/A. §-ának (6)-(7) bekezdése az 1996: LX. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶²

A T.104/A. §-a (10) bekezdésének második mondata az 1996: LX. törvény 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶³

A T.104/A. §-ának (12)-(13) bekezdését az 1996: LX. törvény 4. §-ának (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁶⁴

A T. 104/B. §-át az 1995: CXVIII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe. A hatálybalépés napja: 1996. január 1.

⁵⁶⁵

A T. 104/B. §-ának (1) bekezdése az 1996: LX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶⁶

A T. 104/C. §-át az 1995: CXVIII. törvény 18. §-a iktatta a szövegbe. A hatálybalépés napja: 1996. január 1.

⁵⁶⁷

A T. 104/D. §-át az 1995: CXVIII. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe. A hatálybalépés napja: 1996. január 1.

⁵⁶⁸

A T.104/D. §-ának (4) bekezdése az 1996: LX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶⁹

A rendelkezést az 1996. július 25-e után benyújtott keresetek elbírálásánál kell alkalmazni.

⁵⁷⁰

A T. 105. §-a az 1995: CXVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷¹

A T. 105/A. §-át az 1992: IX. törvény 26. §-a iktatta be, s újonnan megállapította az 1995: CXVIII. törvény 21. §-a.

⁵⁷²

A T. 105. §-ának (2) bekezdését az 1996: LX. törvény 7. §-a iktatta be.

⁵⁷³

Lásd az 1959: törvény 272-276. §-át.

⁵⁷⁴

Az R. 314. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁵⁷⁵

Az R. 315. §-ának (1) bekezdését – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁵⁷⁶

Az R. 315. §-ának (2) bekezdése a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 45. §-ával megállapított, valamint a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének h) és j) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁷

A T. 105/B. §-át az 1992: IX. törvény 27. §-a iktatta be.

⁵⁷⁸

Az R. 316. §-a a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷⁹

Az R. 316. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁰

Az R. 316. §-ának (2) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg.

⁵⁸¹

Az R. 317. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 52. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸²

Az R. 318. §-a a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 48. §-ával megállapított, valamint a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸³

Az R. 318. §-ának (2) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése, valamint a 70/1997. ( IV.18.) Korm. rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁴

Az R. 319. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁵⁸⁵

A T. 105/C. §-át az 1993: VIII. törvény 31. §-a iktatta be.

⁵⁸⁶

A T. 105/C. §-ának (1) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸⁷

A T. 105/C. §-ának (2)-(3) bekezdését az 1995: XII. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe, s az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés rendelkezéseit első alkalommal az 1995. március hónapra vonatkozó elszámolásokra, bevallásokra kell alkalmazni [1995: XII. törvény 25. § (3) bekezdés].

⁵⁸⁸

A T. 105/C. §-a (3) bekezdésének első mondata az 1996: LXXXVII. törvény 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1997: CXII. törvény 9. §-ának értelmében: "A 105/C. § (3) bekezdésének rendelkezését 1997-re vonatkozóan azzal az eltéréssel kell végrehajtani, hogy a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának 1997. november 30-i egyenlegéről 1998. január 31-ig kell értesíteni." Ez a rendelkezés 1997. november 27-én lép hatályba.

⁵⁸⁹

Lásd az adózás rendjéről szóló 1990: XCI. törvényt.

⁵⁹⁰

Az R. 319/A. §-át a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 40. §-a iktatta be.

⁵⁹¹

Az R. 319/A. §-ának (1) bekezdése a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹²

Az R. 319/A. §-ának (3) bekezdése a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹³

Az R. 319/B. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta a szövegbe.A második mondatát a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

⁵⁹⁴

A T. 106. §-a (1) bekezdésének b) pontja az 1989: XLVII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg, a hatálybalépés napja: 1990. április 1.

⁵⁹⁵

A 107. § (2) bekezdését az 1996: LXXXVII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozását (3)-(4) bekezdésre változtatta.

⁵⁹⁶

A T. 107. §-ának (3) bekezdését az 1992: IX. törvény 28. §-a iktatta be, a hatálybalépés napja: 1993. január 1.

⁵⁹⁷

Az R. 320/A. §-át a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁹⁸

Lásd az 1959: IV. törvény 339–344. §-át.

⁵⁹⁹

Lásd a munkavédelemről szóló 1990: XCI. törvény 64. §-ának (1) bekezdését: munkabaleset.

⁶⁰⁰

Az R. 323. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 49. §-a állapította meg.

⁶⁰¹

Az R. 323. §-ának a) pontja a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁰²

Az R. 323. §-ának c) pontja a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁰³

A T. 110. §-a előtti cím az 1995: CXVIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁰⁴

A T. 110. §-ának szövegét az 1992: IX. törvény 29. §-a állapította meg.

⁶⁰⁵

A T. 110. §-ának (2)–(3) bekezdése az 1995: XII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, egyidejűleg a § (4)–(5) bekezdést is iktatott a szövegbe. A (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit első alkalommal az 1995. március 31. napját követően fennálló járuléktartozásra kell alkalmazni [1995: XII. törvény 25. § (4) bekezdés].

⁶⁰⁶

Az R. 324. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁰⁷

A T. 111. §-a, valamint az előtte lévő cím az 1995: CXVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰⁸

Az R. 325. §-át a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁰⁹

Az R. 325/A. §-t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 53. §-a iktatta be.

⁶¹⁰

A T. 112. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹¹

A T. 113. §-ának (3) bekezdését az 1992: IX. törvény 30. §-a iktatta be. A bekezdés utolsó mondatát az 1995: CXVIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése módosította.

⁶¹²

A T. 113. §-ának (4) bekezdését az 1992: IX. törvény 30. §-a iktatta be.

⁶¹³

Az R. 327. §-a a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹⁴

A 327. § (1) bekezdésének második mondata a 203/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 54. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹⁵

Az R. 327/A. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta a szövegbe, s a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (2) bekezdése módosította.

⁶¹⁶

Az R. 328. §-ának (2) bekezdése a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹⁷

Az R. 331. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶¹⁸

Az R. 332. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 50. §-a állapította meg.

⁶¹⁹

Az R. 334. §-ának (1) bekezdését a 118/1991. (IX. 12.) Korm. rendelet 3. §-a – 1991. szeptember 12-ével – hatályon kívül helyezte.

⁶²⁰

Az R. 335. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 51. §-a állapította meg.

⁶²¹

A T. 114. §-a az 1995: CXVIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶²²

Az R. 336. §-ának szövegét a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 9. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja: 1993. június 12.

⁶²³

Az R. 336. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶²⁴

Az R. 336. §-ának (6) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶²⁵

A T. 114/A. §-át az 1996: LX. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe.

⁶²⁶

A T. 115. §-a (2) bekezdésének szövegét az 1991: XXVI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése állapította meg, a hatálybalépés napja: 1991. július 27.

⁶²⁷

A T. 115. §-ának (3)–(5) bekezdését az 1995: CXVIII. törvény 23. §-a iktatta a szövegbe.

⁶²⁸

Az R. 337. §-ának bevezető része, valamint c) és d) pontja a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶²⁹

Az R. 337. §-ának a)–b) pontjának szövegét – 1993. június 12-i hatállyal – a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. §-a állapította meg.

⁶³⁰

Az R. 337/A. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta a szövegbe.

⁶³¹

Az R. 338. §-ának (1) és (3) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 3. §-ával, (2) és (4) bekezdése a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶³²

Az R. 338/A. §-át a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 42. §-a iktatta be, 1993. március 1-jével.

⁶³³

Az R. 339. § szövegét – 1993. június 12-i hatállyal – a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. §-a állapította meg.

⁶³⁴

Az R. 340. §-a a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

⁶³⁵

Az R. 341. §-ának első mondatát a 124/1992. (VII. 19.) Korm. rendelet 13. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja: 1992. szeptember 1. Második mondatának jelenlegi szövegét – 1993. július 12-i hatállyal – a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 13. §-a állapította meg.

⁶³⁶

Az R. 342–345. §-át – 1992. szeptember 1-jével – a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶³⁷

Az R. 346. §-a a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

⁶³⁸

Az R. 347. §-ának (1) bekezdését – 1992. szeptember 1-jével – a 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶³⁹

Az R. 347. §-ának (2) bekezdésében az „engedélyezési vagy” szövegrészt az 1991: XXVI. törvény 15. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁰

Az 1977: I. törvény 23. §-a értelmében módosított szöveg.

⁶⁴¹

Az R. 348. §-át a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁴²

A T. 117. §-ának szövegét az 1979: 31. törvényerejű rendelet 27. §-a állapította meg, a hatálybalépés napja: 1980. január 1.

⁶⁴³

A T. 117/A. §-t az 1996: LXXXVII. törvény 18. §-a iktatta be.

⁶⁴⁴

A T. 118. §-a az 1995: XII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁵

A T. 118. §-ának (1) és (2) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁶

A T. 118/A. §-ának (1) bekezdése - értelemszerűen 118/A. §-a - az 1997: XVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁷

Az R. 350/A. §-át a 31/1993. (II. 17.) Korm. rendelet mellékletének c) pontja 1993. február 26-ával hatályon kívül helyezte.

⁶⁴⁸

Az R. 350/B. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 55. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁹

Az R. 350/C. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta a szövegbe, s a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése módosította.

⁶⁵⁰

Az R. 350/D. §-át a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁵¹

A T.-nek az 1996: LXXXVII. törvény 20. -ával megállapított 118/A. §-a nincs bekezdésekre és pontokra osztva. Az utalás nyilvánvalóan az 1993: VIII. törvény 33. §-ával megállapított 118/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjára vonatkozik. Lásd a T.-nek az 1996: LXXXVII. törvény 19. §-ával megállapított 118. §-a (1) bekezdésének k) pontját.

⁶⁵²

A T. 119. §-ának (1)-(2) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵³

A T. 119. §-ának (3) bekezdése az 1995: XII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵⁴

Az R. 351–354. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁵⁵

Az R. 351/A. §-t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 56. §-a iktatta be.

⁶⁵⁶

Az R. 351–354. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁵⁷

Az R. 355. §-ának (2) bekezdése a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵⁸

Az R. 355. §-ának (3) bekezdést – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁵⁹

Az R. 356–363. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁶⁰

Az R. 364. §-át – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁶¹

A T. 119/A. § előtti címet az 1992: IX. törvény 34. §-a iktatta be.

⁶⁶²

A T. 119/A. §-át az 1992: IX. törvény 34. §-a iktatta be.

⁶⁶³

A T. 119/A. §-ának (1)- (3) bekezdése az 1996: LXXXVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. Ezzel egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés (4) , a (4)- (5) bekezdés pedig (5)- (6) bekezdésre változik. A T. 119/A. § (1) bekezdésében a ,,valamint a vállalkozói osztalékalap'' szövegrészt a 35/1997. (VI. 11.) AB határozat megsemmisítette.

⁶⁶⁴

A T.119/A. § (2) bekezdését a 35/1997. (VI. 11.) AB határozat megsemmisítette.

⁶⁶⁵

A T. 119/A. § (4)– eredetileg (2) – bekezdésének szövegét az 1992: XLVIII. törvény 2. §-a állapította meg, s az 1995: XII. törvény 24. §-ának (2) bekezdése módosította.

⁶⁶⁶

A 119/B. § az 1996: LXXXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁶⁷

A 119/B. § (1) bekezdésében az ,,és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék'' szövegrészt a 35/1997. ( VI. 11.) AB határozat megsemmisítette.

⁶⁶⁸

A T.119/B. § (2) bekezdését a 35/1997. (VI. 11.) AB határozat megsemmisítette.

⁶⁶⁹

A T. 119/C. §-át – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte az 1993: VIII. törvény 29. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷⁰

Az R. 365–372. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷¹

Az R. 373–382. §-át – 1992. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷²

Az R. 383–396. §-át és az előtte levő címet – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷³

Az R. 397–401. §-át és az előtte levő címet – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷⁴

Az R. 402–408. §-át és az előtte lévő címet – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷⁵

Az R. 409–413. §-át és az előtte lévő címet – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷⁶

Az R. 414–416. §-át és az előtte levő címet – 1993. február 26-ával – a 39/ 1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁷⁷

Az R. 417. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 53. §-a állapította meg, rendelkezéseit 1992. március 1-jétől kell alkalmazni.

⁶⁷⁸

Az R. 417. §-ának e) pontját – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁷⁹

Az R. 418. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 54. §-a állapította meg, a második mondatát – 1992. július 1-jével – hatályon kívül helyezte a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁸⁰

Az R. 419. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 55. §-a állapította meg. A hivatkozás „T. 118. § (2) bekezdés b)–f)” pontról „T. 118. § (3) bekezdés b)–f)” pontra változtatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (2) bekezdése.

⁶⁸¹

Az R. 420. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 56. §-a állapította meg.

⁶⁸²

Az R. 417. §-ának e) pontját a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁸³

Az R. 421. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁸⁴

Az R. 422. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 57. §-a állapította meg.

⁶⁸⁵

A 422. § (1) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁶

Lásd a Magyar Közlöny 1992. évi 32. számában közzétett helyesbítést.

⁶⁸⁷

Az R. 423. §-t az előtte lévő címmel együtt, valamint a 424–426. §-okat hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁸⁸

Az R. 427–434. §-át az előtte lévő címmel együtt – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁸⁹

A T. 119/D. §-a előtti alcím az 1992: IX. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹⁰

A T. 119/D. §-a az 1996: LXXXVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹¹

A 119/A. § (2) bekezdése az 1997: XVIII. törvény 15. §-a (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

⁶⁹²

Lásd az 1995: XCV. törvényt és a végrehajtásáról szóló 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet.

⁶⁹³

Az R. 434/A–B. §-át – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁶⁹⁴

Az R. 434/C. §-át a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be 1993. június 12-i hatállyal.

⁶⁹⁵

Az R. 434/D. §-t a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 57. §-a iktatta be.

⁶⁹⁶

A T. 119/E. §-a az 1996: LXVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹⁷

Az 1996: LXXXVII. törvény 25. § értelmében a T. 119/E. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a (2) bekezdésében említett folyószámlaszám bevezetése 1997. január 1-jétől folyamatosan történik. A teljes körű bevezetésig a korábbi folyószámla azonosítót is alkalmazni lehet.

⁶⁹⁸

A T. 120. §-ának (1) bekezdése az 1995: XII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹⁹

A T. 120. §-át (2) bekezdéssel egészítette ki, az addigi (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatta az 1993: VIII. törvény 37. §-a.

⁷⁰⁰

A T. 120. §-ának (4), eredetileg (3) bekezdését az 1992: IX. törvény 39. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁰¹

A 120/A. § az 1996: LXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁰²

A T. 121/A. §-ának szövegét az 1993: VIII. törvény 38. §-a állapította meg.

⁷⁰³

Az R. 435. §-ának (2) bekezdését – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁰⁴

Az R. 435. §-a (3) bekezdésének szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 58. §-a állapította meg. Utóbb a bekezdést módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének i) pontja.

⁷⁰⁵

Az R. 435/A. §-ának szövegét a 106/1992. (VI. 1.) Korm. rendelet 11. §-a állapította meg. Hatályos: 1992. július 1-jétől. Az (1) és (3) bekezdés a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁶

Lásd az 1991: XI. törvény címét: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

⁷⁰⁷

Az R. 435/A. § (2) bekezdésének h) pontját a 11/1995. (II.8.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁰⁸

Az R. 435/B. §-át a 11/1995. (II.8.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁰⁹

Lásd a 3/1995. (II. 8.) NM rendeletet.

⁷¹⁰

A 435/C. §-t a 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷¹¹

Az R. 436. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 58. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹²

Az R. 437. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 59. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹³

Az R. 438. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 60. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹⁴

Az R. 439. §-ának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 44. §-a állapította meg.

⁷¹⁵

Az R. 439. §-ának (3) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁶

Az R. 439. §-ának (4) bekezdését a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta a szövegbe, s a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése módosította.

⁷¹⁷

Az R. 440. §-át a 70/1997. (IV.18.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷¹⁸

A R. 440/A. §-át a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

⁷¹⁹

Az R. 441. §-a (1) bekezdésében a „mezőgazdasági szakcsoportra” történő utalást a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Utóbb a bekezdést módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja.

⁷²⁰

Az R. 441. §-ának (2) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 61. §-ával megállapított szöveg.

⁷²¹

Az R. 441. § (3) bekezdése a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 61. §-ával megállapított és a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷²²

Az R. 441/A. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 62. §-a iktatta be.

⁷²³

A R. 441/A. §-ának (3) bekezdése a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

⁷²⁴

Az R. 441/B. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 63. §-a iktatta be.

⁷²⁵

Az R. 441/C. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 64. §-a iktatta be.

⁷²⁶

A R. 441/C. §-ának (4) bekezdését a 70/1997. ( IV. 18.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

⁷²⁷

Az R. 441/D. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 65. §-a iktatta be.

⁷²⁸

A R. 441/D §-ának (1) bekezdése a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

⁷²⁹

Az R. 442. §-a a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 62. §-ával megállapított szöveg.

⁷³⁰

Az R. 442. §-ának (1) bekezdése a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 33. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷³¹

Az R. 442. §-ának (2)–(4) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 66. §-ával megállapított szöveg.

⁷³²

Az R. 442. §-ának (5)-(7) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷³³

Az R. 443. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷³⁴

Az R. 444. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷³⁵

Az R. 445. §-ának (1)–(2) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 67. §-ával megállapított szöveg.

⁷³⁶

Az R. 445. §-ának (3) és (5) bekezdése a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 63. §-ával megállapított szöveg.

⁷³⁷

Az R. 445. §-ának (4) bekezdése a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított szöveg.

⁷³⁸

Az R. 445. §-ának (5) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁹

Az R. 446. §-ának (1)–(4) bekezdése a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁰

Az R. 446. §-ának (1) bekezdése a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 64. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁴¹

Az R. 446. § (1) bekezdésének d) pontja a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 68. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴²

Az R. 446. §-a (1) bekezdésének e) pontja a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 34. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴³

Az R. 446. §-a (1) bekezdésének f) pontját a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁴⁴

Lásd a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (3) bekezdését.

⁷⁴⁵

Az R. 446. §-ának (3) bekezdése a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 64. §-ával.

⁷⁴⁶

Az R. 446. § (3) bekezdésének c) pontja a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 68. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴⁷

Az R. 446. §-a (3) bekezdésének d) pontja a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 34. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴⁸

Az R. 446. §-a (3) bekezdésének e) és g)-h) pontját a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁴⁹

Az R. 446. §-ának (4) bekezdése a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵⁰

Lásd az 1990: V. törvény 16. §-ának (4) bekezdését: egyéni vállalkozó.

⁷⁵¹

Az R. 446. §-a (6) bekezdésének szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 46. §-a állapította meg.

⁷⁵²

A 21/1992. (VIII. 3. ) FM rendeletet az 1995: XCIV. törvény 42. §-ának (1) bekezdése 1996. július 1-jével hatályon kívül helyezte.

⁷⁵³

Az R. 447–451. §-ait az előtte és a közben levő címekkel együtt – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁵⁴

Az R. 452. §-a előtti címet a „Társas vállalkozások bejelentési kötelezettsége” címre változtatta – 1993. március 1-jével – a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁵⁵

Az R. 452. §-ának szövegét a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 65. §-a állapította meg. Utóbb a §-t módosította a 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja.

⁷⁵⁶

Az R. 453. §-át – 1993. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁵⁷

Az R. 454. §-át az előtte levő címmel együtt hatályon kívül helyezte – 1991. január 1-jétől – a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁵⁸

Az R. 455. §-ának szövegét a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 47. §-a állapította meg.

⁷⁵⁹

Az R. 455. §-ának (1) bekezdése a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁰

Az R. 455. §-ának (4) bekezdése a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶¹

Az R. 457. §-ának (1)–(3) bekezdését megállapította, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 35. §-a.

⁷⁶²

Lásd az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5–10. §-át.

⁷⁶³

Az R. 458. §-a a 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶⁴

Az R. 460. §-át – 1992. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁶⁵

Az R. 461. §-át – 1993. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 50. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁶⁶

Az R. 462. § (1)–(2) bekezdését – 1991. január 1-jétől – a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése, a (3)–(4) bekezdését az előtte levő címmel együtt – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁶⁷

Az R. 464. § (1) bekezdése a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 69. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶⁸

Az R. 464. §- ának (2) bekezdése a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁹

Az R. 464. §-ának (3) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁷⁰

Az R. 464. §-ának (4) bekezdését a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 38. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁷¹

Az R. 465. §-a a 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének i) és l) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷²

Az R. 465. §-ának (2) bekezdését a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁷³

Az R. 467. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése. Lásd a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 71. § (13) bekezdését is.

⁷⁷⁴

Az R. 472. §-át a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁷⁵

Az R. 474. §-át hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁷⁶

Az R. 475. §-a (2) bekezdése a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁷

Az R. 480. §-át – 1991. január 1-jével – hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁷⁸

Az R. 481-483. §-át a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁷⁹

Végrehajtására lásd a 23/1991. (II. 9.) Korm. és az 5/1992. (I. 13.) Korm. rendeletet.

⁷⁸⁰

A T. 124. § (2) bekezdésének c) pontjából a „családi pótlék” szövegrészt hatályon kívül helyezte az 1989: XLVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése, az „anyasági segély” szövegrészt pedig az 1992: LXXIX. törvény 17. §-ának (2) bekezdése, 1993. január 1-jével. A temetési segélyről 1993. február 26-ától az 1993: III. törvény 46. §-a rendelkezik.

⁷⁸¹

A T. 124. § -a (2) bekezdésének - az 1997: XVIII. törvény 15. §-a (3) bekezdése módosító rendelkezésének megfelelő - f) pontját az 1996: LXXXVII. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁸²

A T. 124. §-a (2) bekezdésének g) pontját az 1997: XVIII. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁸³

Az R. 484. §-a a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 70. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁸⁴

Az R. 485. §-át – 1992. március 1-jével – hatályon kívül helyezte a 48/1992. (III.13.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁸⁵

Az R. 486. §-t – 1991. január 1-jével – hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁸⁶

Az R. 487. §-ának (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-ának (1) bekezdése.

⁷⁸⁷

A mellékletet az 1996: LXVI. törvény 43. §-a, illetve 2. számú melléklete iktatta a szövegbe.

⁷⁸⁸

Az I. számú melléklet 11. pontja a 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet 68. §-ával megállapított szöveg, a mellékletet 13. ponttal kiegészítette a 161/1992. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a.

⁷⁸⁹

A 48/1992. (III.13.)Korm. rendelet 68. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹⁰

A III. számú mellékletet a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁹¹

A IV. számú mellékletet a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 72. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁹²

Az V. számú melléklet a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 71. §-ának (1) bekezdésével és 1. számú mellékletével megállapított szöveg.

⁷⁹³

A VI. számú melléklet a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 71. §-ának (2) bekezdésével és 2. számú mellékletével megállapított szöveg.

⁷⁹⁴

A VII. számú mellékletet a 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 12. §-a, illetve melléklete iktatatta a szövegbe. A melléklet 7. pontját a 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

⁷⁹⁵

A VIII. számú mellékletet a 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a, illetve melléklete iktatta a szövegbe, a táblázatot az 1996. évi oszloppal kiegészítette a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ának (4) bekezdése, illetve 2. számú melléklete. Az 1997-es megállapításokat beiktatta a 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 71. §-ának (3) bekezdése és 3. számú melléklete.

⁷⁹⁶

Az 1996. évi oszlop a Magyar Közlöny 1996. évi 13. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷⁹⁷

A IX. számú mellékletet a 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet 6. §-a, illetve melléklete iktatta a szövegbe.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1975. évi II. törvény¹

a társadalombiztosításról, a végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelettel egységes szerkezetbe foglalva

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1975. évi II. törvény1

a társadalombiztosításról, a végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelettel egységes szerkezetbe foglalva

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

1975. évi II. törvény¹