Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

50/1985. (XI. 6.) MT rendelet

a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről

1985.11.06.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 58. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsának a meghallgatásával a következőket rendeli:

1. § (1) A rendelet hatálya a belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek (a továbbiakban: vállalat) üzletében, felvásárló tevékenységet folytató egységében, továbbá a leltárfelelősség szempontjából önállóan elszámoló egyéb árusítóhelyén, valamint a jövedelemérdekeltségű raktárban {továbbiakban: üzlet) foglalkoztatott árukezeléssel, illetve megőrzéssel megbízott dolgozókra (a továbbiakban együtt: dolgozó) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az élelmiszeripari ágazathoz tartozó gazdálkodó szervezetek felvásárló tevékenységet végző dolgozóira, a belkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat önállóan elszámoló termelőegységébe beosztott dolgozókra, a szerződéses, illetve bérleti rendszerben üzemeltett üzletekben, valamint a gyógyszertárakban és a kizárólag gyógyászati segédeszközt árusító üzletekben dolgozókra.

(3) A kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató vállalatok elkülönített raktárainak dolgozóira a kollektív szerződés előírhatja e rendelet alkalmazását.

2. § (1) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra, kezelésre átadott és átvett dolgokban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (továbbiakban: forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiány.

(2) Azon áruk körét, amelyek után forgalmazási veszteség az áru jellegére (méretére, őrzésének feltételére stb.) tekintettel nem számolható el, valamint a forgalmazási veszteség mértékének alsó és felső határát - a belkereskedelmi miniszter által kiadott irányelvek figyelembevételével - a kollektív szerződésben kell meghatározni.1

(3) A forgalmazási veszteségnek az üzletben elszámolható mértékét - a (2) bekezdésben megállapított határok között - az üzlet adottságainak figyelembevételével a vállalat igazgatója, elnöke (továbbiakban: igazgató) állapítja meg. Egy leltári időszakra változó mérték is megállapítható.

(4) A leltár elszámolásakor az igazgató indokolt esetben az üzletre megállapított forgalmazási veszteség mértékét meghaladó hiányt a (2) bekezdés szerint megbatározott felső határig számolhatja el.

3. § (1) A forgalmazási veszteség mértékét az üzlet dolgozóival a leltáridőszak előtt írásban kell közölni, s az a megváltoztatásig érvényes. A forgalmazási veszteség mértéke a leltáridőszak alatt nem változtatható meg.

(2) A forgalmazási veszteség mértékére vonatkozó írásbeli közlés elmulasztása esetén a forgalmazási veszteség mértéke a 2. § (2) bekezdése szerint meghatározott felső határ.

4. § (1) A forgalmazási veszteség elszámolása az üzletben a leltáridőszak alatt értékesített, illetve a kiadott áruk forgalma alapján történik. A forgalmazási veszteség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni az olyan áruk forgalmát, amelyek után forgalmazási veszteség nem számolható el.

(2) Nem számolható el forgalmazási veszteség az ár-megállapítási jogkörrel rendelkező, valamint az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletben.

5. § (1) A leltárhiányt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a könyvszerinti készlet és a leltárkészlet értékének egybevetése alapján fogyasztói áron, illetve a göngyölegnél nyilvántartási áron kell megállapítani.

(2) A leltárhiányt az üzlet készletéből leltár szerint hiányzó áru (könyvszerinti értékcsökkenés) beszerzési áron számított értékének

a) az ár-megállapítási jogkörrel rendelkező jövedelem-érdekeltségű kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari üzletnél a megállapodásban meghatározott mértékű árréssel,

b) az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletnél a beszerzési ár meghatározott százalékával (eredmény-követelmény),

c) a nem fogyasztói áron elszámoló vendéglátó üzleteknél az árucsoportonkénti haszonkulccsal növelt összege és a leltáridőszakban elszámolt árbevétel különbsége alapján kell megállapítani. A göngyöleghiány elszámolása az (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3) A felvásárlást, valamint tárolást és a tárolt áru változatlan állapotban történő értékesítését végző, továbbá feldolgozói tevékenységet folytató üzleteket, a könyvszerinti készlet és a leltárkészlet értékének, vagy a mennyiségi nyilvántartás adatainak egybevetésével kell elszámoltatni. Az elszámoltatás módját az igazgató állapítja meg.

(4) A különböző időben felvett leltárak között a többlet a hiánnyal, illetve a hiány a többlettel, továbbá - az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletek kivételével - az áruhiány, illetve többlet a göngyöleghiánnyal, illetve -többlettel nem egyenlíthető ki.

6. § (1) A leltárhiány teljes összegéért felel:

a) a szabadkasszás elszámolású üzletben az üzletvezető és helyettese,

b) az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletben a jövedelemérdekeltségű dolgozó,

c) az egyszemélyes üzlet vezetője,

d) a többszemélyes felvásárló-egység vezetője és helyettese, ha az árut, a pénzállományt és a bizonylatot ugyanazon személy kezeli,

e) az önállóan elszámoló automata kezelője,

f) a mozgóárus.

(2) A jövedelemérdekeltségű üzletben a leltárhiányért

a) a jövedelemérdekeltségű dolgozó a leltáridőszakra a személyi alapbéren felül járó jövedelmének mértékéig,

b) a jövedelemérdekeltségbe be nem vont dolgozó a leltáridőszak alatt a személyi alapbélén felül kifizetett jutalékának, prémiumának legfeljebb háromhavi átlag-összegével

felel.

(3) A szoros elszámolású üzletben a leltárhiányért

a) az üzletvezető és helyettese a leltáridőszak alatt a személyi alapbérén felül kifizetett jutalékának, prémiumának, legfeljebb hathavi,

b) a beosztott dolgozó a leltáridőszak alatt a személyi alapbérén felül kifizetett jutalékának, prémiumának, legfeljebb háromhavi átlag-összegével

felel.

(4) A kollektív szerződés előírhatja, hogy a (2)-(3} bekezdésben szabályozott felelősséggel együtt járhat az év végi részesedés csökkentése, illetve megvonása. A megtérítés és a megvont év végi részesedés összege együttesen nem haladhatja meg a leltárhiány összegét.

7. § (1) A leltárhiányért a szabadkasszás üzletben az üzletvezető és helyettese, a szoros elszámolású üzlet dolgozói és a jövedelemérdekeltségbe be nem vont dolgozók a munkabérük arányában, a jövedelemérdekeltségű dolgozók - eltérő megállapodás hiányában - az alapbéren felüli jövedelmük arányában felelnek.

(2) A jövedelemérdekeltségbe be nem vont dolgozókkal szemben felelősség csak az esetben érvényesíthető, ha a jövedelemérdekeltségű dolgozó felelősségének mértéke a leltárhiányra nem nyújt fedezetet.

(3) A kollektív szerződés előírhatja, hogy a szoros elszámolású üzletek beosztott dolgozóival szemben felelősség csak az esetben érvényesíthető, ha az üzlet vezetőjével és helyettesével szemben alkalmazott felelősség mértéke a leltárhiányra nem nyújt fedezetet.

(4) A jövedelemérdekeltségű dolgozó alapbéren felüli jövedelmének legfeljebb 25%-a, a leltárelszámolásig visszatartható. A visszatartott jövedelem a leltárhiány mértékéig nem fizethető ki.

8. § A leltárhiányért anyagi felelősséget érvényesíteni, illetőleg az év végi részesedést megvonni csak akkor szabad, ha

a) az üzemelési idő a vezető és helyettes(ek) összesített munkaidejét nem haladja meg,

b) a dolgozót a munkakör, illetve a munkahely elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok változásakor írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájáról, mértékéről,

c) az árut az üzlet kezelésére (értékesítésre) szabályszerűen átadták, illetve átvették,

d) a dolgozó a két egymást követő leltározás között eltelt időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében az üzletben dolgozott, továbbá

e) a szabadkasszás és az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletben a vállalat a beosztott dolgozót, az üzletvezető egyetértésévet alkalmazta.

9. § (1) A leltárhiányért anyagi felelősség - a felelős dolgozók előzetes hozzájárulásának hiányában - csak az üzlet teljes készletének leltározása alapján állapítható meg.

(2) A vezető személyében történő változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén az üzletet leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a dolgozó, illetőleg akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének a feltételét biztosítani kell. Ha a dolgozó képviseletéről nem gondoskodik, akkor az igazgató a szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki számára.

(4) A dolgozó a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

(5) A határozat meghozatala előtt a dolgozóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell (egyeztetés) és a dolgozó észrevételeit meg kell hallgatni. A határozat meghozatalát nem akadályozza, ha a dolgozó az egyeztetésen az értesítés ellenére nem jelenik meg.

10. § (1) A leltárelszámolás eredménye alapján az igazgató indokolt írásbeli határozatban kötelezi a dolgozót a leltárhiány megtérítésére.

(2) A megtérítés és az év végi részesedés megvonása mértékének a megállapításánál figyelembe keli venni azokat a körülményeket; amelyek a dolgozó felelősségére kihatnak, így különösen azokat, amelyek az áru (készlet) megfelelő és biztonságos kezelését befolyásolhatták, továbbá a dolgozó esetleges távollétének az időtartamát. A 6. §-ban meghatározott mérték a felelősség felső határa.

(3) A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kelt az érdekelt dolgozóval írásban közölni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozóhatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A határidő lejárta után a dolgozó a leltárhiányért anyagilag nem tehető felelőssé.

(4) A határozat kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A hiánymentesen, illetve jelentős többlet nélkül működő szoros elszámolású üzletek dolgozói jutalmazásának elveiről a kollektív szerződés rendelkezik.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1986. január 1. napja után kezdődő leltáridőszakokra kell alkalmazni.

(2) A leltárhiány és a leltártöbblet számviteli elszámolásának rendjét a pénzügyminiszter szabályozza.

(3) A forgalmazási veszteség mértékének a kollektív szerződésben történő szabályozásáig a forgalmazási veszteséget a 4/1968. (III. 11.) BkM számú rendelet 1. és 2. melléklete, illetve a 7/1985. (VIII. 15.) IpM-BkM számú együttes rendelettel módosított 3/1973. (V. 27.) NIM-BkM számú-együttes rendelet 1. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4) A raktári dolgozók leltárfelelősségéről szóló 18/1970: (VI. 4.) Korm. számú rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek jövedelemérdekeltségű raktáraiban foglalkoztatott dolgozókra, továbbá - ha a kollektív szerződés a kereskedelmi dolgozók leltárfelelősségére vonatkozó rendelkezés alkalmazását írja élő - a kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató jogi személyek elkülönített raktárainak dolgozóira.”

(5) A kereskedelem és vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet, valamint az ezt módosító 57/1982. (X. 22.) MT számú rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése, továbbá a kereskedelem és a vendégtátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 4/1968. (III. 12.) BkM számú rendelet és az azt módosító 13/1981. (IX. 25.) BkM számú rendelet, a 18/1982. (X. 22.) BkM számú rendelet 7. § (2) bekezdése és a 4/1985. (IV. 20.) BkM számú rendelet 3. § (2) bekezdése, továbbá a felvásárló vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 8/1969. (VI. 12.) BkM számú rendelet és az azt módosító 4/1970. (III. 8.) BkM számú rendelet és 1/1981. (I. 1.) BkM számú rendelet; valamint az üzemanyagtöltő-állomások tárolási és kezelési veszteségéről szóló 3/1973. (V. 27.} NIM-BkM számú együttes rendelet 1. § (2) és (3) bekezdése és 2. §-a hatályát veszti.

1

Alkalmazására lásd a 7007/1985. (KÉ 26.) BkM irányelvet.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás