Kifejezéskereső
49/1986. (XI. 12.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
2011.01.01.
(A Megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1986. évi május hó 26. napján megtörtént. A Megállapodás az 1986. évi június hó 26. napján lépett hatályba.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött a származási jelzések eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodást amelyet a Felek az 1981. évi május hó 22. napján Lisszabonban írtak alá valamint annak A) és B) mellékletét és az aláírás alkalmával felvett Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Megállapodás illetőleg Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege illetőleg hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Megállapodás
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Portugál Köztársaság Kormánya között
a származási jelzések eredetmegjelölések
és hasonló megnevezések kölcsönös oltalmáról
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Portugál Köztársaság Kormánya között
a származási jelzések eredetmegjelölések
és hasonló megnevezések kölcsönös oltalmáról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya
a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztése és erősítése érdekében,
attól az óhajtól vezérelve hogy elősegítsék a gazdasági együttműködés fejlesztését az együttműködés során a származási jelzésekkel eredetmegjelölésekkel és hasonló megjelölésekkel és hasonló megnevezések oltalmával kapcsolatban felmerült kérdések rendezése útján,
elhatározták a jelen Megállapodás megkötését és a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
1. A jelen Megállapodás tárgya a Szerződő Felek által egyeztetett a Megállapodás mellékletét alkotó A) és B) jegyzékbe foglalt származási jelzések eredetmegjelölések és hasonló megnevezések valamint a jelen Megállapodás 5. cikkében foglalt egyéb nevek megnevezések jelzések és ábrázolások kölcsönös oltalma.
2. A jelen Megállapodás értelmében a Magyar Népköztársaságot megillető származási jelzéseket eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket a Portugál Köztársaság területén magyar termékek számára tartják fenn és a jelen Megállapodás értelmében a Portugál Köztársaságot megillető származási jelzéseket eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket a Magyar Népköztársaság területén portugál termékek számára tartják fenn.
3. A fentiekben említett származási jelzések eredetmegjelölések és hasonló megnevezések csak a származási ország jogszabályainak megfelelően használhatók.
2. cikk
Származási országnak azt az országot kell egészében vagy részben (táj vagy helység) tekinteni amelynek nevei a származási jelzéseket az eredetmegjelöléseket és a hasonló megnevezéseket alkotják.
3. cikk
1. A jelen Megállapodás értelmében a származási jelzések eredetmegjelölések és hasonló megnevezések oltalmát biztosítani kell bármely bitorlással vagy utánzással szemben még akkor is ha a termék valóságos eredetét feltüntetik vagy ha a jelzést fordításban átírással alkalmazzák vagy „fajta” „típus” „szerű” „utánzat” stb. szavakkal együtt alkalmazzák.
2. Ez az oltalom kiterjed az olyan esetekre is ha a származási jelzéseket eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket módosított összetévesztésre alkalmas formában használják.
3. A jelen Megállapodás értelmében oltalmazott származási jelzések eredetmegjelölések és hasonló megnevezések nem tekinthetők fajtaneveknek.
4. cikk
1. Az olyan esetekben ha a származási jelzések eredetmegjelölések és hasonló megnevezések azonosak a két országban a Szerződő Felek termékein azok akkor használhatók ha e termékek olyan helyekről származnak amelyeknek azonos nevei történelmileg alakultak ki.
2. A fent említett származási jelzéseket eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket csak olyan esetekben lehet használni ha a származási országot kötelezően és kifejezetten feltüntetik oly módon hogy kizárják a fogyasztó megtévesztésének a lehetőségét.
3. Az azonos jelzésekkel kapcsolatos részletkérdéseket a Szerződő Felek illetékes szervei megállapodásban rendezik.
5. cikk
1. A jelen Megállapodás által biztosított oltalom kiterjed a két ország hivatalos nevére tájainak vagy helységeinek neveire történelmileg kialakult földrajzi megnevezéseire valamint az ezen megnevezésekből és jelzésekből származó szavakra továbbá a széles körben ismert helységek jelzéseire és ábrázolásaira mégpedig a turistaövezetekre üdülőhelyekre emlékművekre folyókra hegységekre történelmi és irodalmi személyiségekre népviseletekre és népművészeti motívumokra ha ezek a Szerződő Felek valamelyikére emlékeztetnek.
2. A fent említett neveket megnevezéseket jelzéseket és ábrázolásokat amelyeket más országból származó termékeken használnak hamis vagy megtévesztő származási jelzéseknek kell tekinteni.
6. cikk
1. A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést tartoznak megtenni annak érdekében hogy a származási jelzések eredetmegjelölések és hasonló megnevezések oltalmát a jelen Megállapodás szerint hatékonyan biztosítsák.
2. A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazhatók az átmenő termékekre vagy árukra.
7. cikk
1. Az A. és B. mellékletek jegyzékeinek módosítására vonatkozó javaslatok valamint minden más a jelen Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdés tanulmányozására Vegyesbizottságot kell létrehozni. E Vegyesbizottság háromévenként ülésezik Magyarországon és Portugáliában felváltva.
2. Bármelyik Szerződő Fél a másik Féllel való egyszerű közlés útján korlátozhatja saját jegyzékét.
8. cikk
A jelen Megállapodás nem érinti a Feleknek az iparjogvédelem területén már megkötött más nemzetközi szerződésekből és megállapodásokból származó kötelezettségeit. Ami a jövőben kötendő szerződéseket és megállapodásokat illeti azok nem lehetnek ellentétben a jelen Megállapodás rendelkezéseivel.
9. cikk
A jelen Megállapodást mindkét ország hatályos előírása szerint jóvá kell hagyni és az a jóváhagyó okmányok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba.
10. cikk
A Megállapodás az egyik Szerződő Félnek a jelen Megállapodás felmondására vonatkozó szándékát tartalmazó írásos értesítésének kézhezvételétől számított hat hónapig hatályos.
Készült Lisszabonban két példányban magyar és portugál nyelven 1981. május 22-én; a két szöveg azonos érvényű.
a Magyar Népköztársaság Kormánya részéről
a Portigál Köztársaság Kormánya részéről
Jegyzőkönyv
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya megállapodtak abban hogy a magyar és portugál nyelven aláírt két szöveg egyaránt hiteles és hogy a származási jelzések eredetmegjelölések és hasonló megnevezések kölcsönös oltalmáról szóló Megállapodás Budapesten 1979. május 11-én parafált francia szövege szolgál a magyar és portugál fél közötti esetleges értelmezési kétségek illetve eltérések eldöntésére.
Készült Lisszabonban 1981. május 22-én két példányban.
(Aláírások.)
„A” melléklet
Portugál Jegyzék
1. Borok
A) Borok megnevezése melyeket jogszabályban meghatározott vidékeken termelnek
1. Óborok
|
Regionális eredetmegjelölések |
Szubregionális megnevezések |
|
|
|
|
Porto (Porto, Oporto, Port, Portwine, Portwein, Portvin, Portwijn és egyéb fordítások) |
Címa Corgo, |
|
Madeira (Madeira, MadŠre, Madeira Wine, Madeira Wein, Madeira Vin) |
Belém, |
|
Moscatel de Setúbal (Setúbali muskotály vagy Setúbal) |
|
|
Carcavelos |
|
2. Egyéb borok
|
Regionális eredetmegjelölések |
Szubregionális megnevezések |
Egyéb megnevezések |
|
|
|
|
|
Douro |
Alijó |
Armamar |
|
|
Lamego |
Favaios |
|
|
Meda |
Freixo de Espada á Cinta |
|
|
Murça |
Mesao Frio |
|
|
Sabrosa |
Moncorvo |
|
|
Vila Real |
Pegarinhos |
|
|
Penajoia |
Régua (Poso da Régua) |
|
|
Sanfins do Douro |
Sao Joao da |
|
|
Pesqueira |
Santa Marta de Peneguiao |
|
|
Vila Flor |
Vila Nova de Foscoa |
|
|
|
|
|
Újbor |
Amarante |
Amares |
|
|
Basto |
Arco de Valde-Vez |
|
|
Braga |
Baiao |
|
|
Lima (Portugália) |
Barcelos |
|
|
Monçao |
Castelo de Paiva |
|
|
Penafiel |
Cinfaes |
|
|
|
Fafe |
|
|
|
Famalicao |
|
|
|
Felgueiras |
|
|
|
Guimaraes |
|
|
|
Lousada |
|
|
|
Marco de Canavezes |
|
|
|
Paredes |
|
|
|
Ponte da Barca |
|
|
|
Ponte de Lima |
|
|
|
Póvoa de Lanhoso |
|
|
|
Santo Tirso |
|
|
|
Vale de Cambra |
|
|
|
Viana do Castelo vagy egyszerűen Viana |
|
Dao |
|
Ervedal da Beira |
|
|
|
Mangualde |
|
|
|
Nelas |
|
|
|
Nogueira do Cravo |
|
|
|
Penalva do Castelo |
|
|
|
Santa Combra Dao |
|
|
|
Sao Paio |
|
|
|
Silgueiros |
|
|
|
Tondela |
|
|
|
Vila Nova de Tázem |
|
|
|
|
|
Bucelas |
|
|
|
Colares |
|
|
B) Más meghatározott vidéken termelt bormegnevezések
1. Likőrjellegű borok
Estremadura (Portugália)
Lagoa (Algarve)
Favaios (muskotály) (Douro)
Pico (Açores-szigetek)
2. Egyéb borok
Alcobaça
Bairrada
Torres (vagy Torres Vedras)
Cartaxo (Ribatejo)
Borba (Alentejo)
Estremadura (Portugália – beleértve Palmela vidékét)
Lafőes
Pinhel
Tarouca (Vale de Varosa)
Reguengos (vagy Reguengos de Monsarás)
Vidigueira
Algarve
C) Más földrajzi megnevezések
Agueda
Alcanhôes (Ribatejo)
Almeirim (Ribatejo)
Arrudados Vinhos (Torres Vedras)
Azueira (Torres Vedras)
Batalha (Alcobaça)
Vila Franca das Naves (Pinhel)
Benfica do Ribatejo (Ribatejo)
Bombarral (Torres Vedras)
Cadaval (Torres Vedras)
Cantanhede (Bairrada)
Carvoeira (Torres Vedras)
Chamusca (Ribatejo)
Chaves (Trás-os-Montes) (Hegyeken túl)
Cortes (Alcobaça)
Covilhâ (Pinhel)
Dois Portos (Torres Vedras)
Figueira de Castelo Rodrigo (Pinhel)
Fundâo (Pinhel)
Gouxa-Alpiarça (Ribatejo)
Graoiosa (Açores)
Granja-Mourâo (Reguengos)
Labrujeira (Torres Vedras)
Lagoa (Algarve)
Lagos (Algarve-Portugália)
Lourinhâ (Torres Vedras)
Macedo de Cavaleiros (Trás-os-Montes)
Martim-Rei-Sabugal (Trás-os-Montes)
Mealhada (Bairrada)
Mogofores (Bairrada)
Montijo (Palmela)
Olhalve (Torres Vedras)
Portalegre
Portimâo (Algarve)
Redondo (Reguengos)
Rio Maior (Ribatejo)
Riba Tua – Chachâo (Trás-os-Montes)
Ribadouro-Mogadouro (Trás-os-Montes)
Ribeira de Cura-Vidago (Trás-os-Montes)
Santo Isidro de Pegoes-Pegoes Velhos (Palmela)
S. Mamede Da Ventosa (Torres Vedras)
S. Româo-Armamar (Varosa völgy vidéke)
Sobral de Monta Agraço (Agraço hegy tölgyligete) (Torres Vedras)
Souselas (Bairrada)
Tavira (Algarve)
Tavora – Moimenta da Beira (Varosa völgy)
Terra Fria Bragança (Hideg föld – Bragança)
(Trás-os-Montes)
Tomar (Ribatejo)
Vale do Sorraira-Coruche (Sorraia-Coruche völgy) (Ribatejo)
Valpaços (Trás-os-Montes)
Vermelha (Torres Vedras)
Vidigueira
Vidigueira – Alvito
Vilarinho do Bairro – Poutena (Bairrada)
II. Élelmiszer- és mezőgazdaság
1. Cukrászipari termékek
Algarve vidéke (édességek)
Aveiro (tojás)
Coimbra (kekszfélék)
Caldas (száraz sütemény)
Madeira (mézes sütemény)
Tomar (édes sajt)
Sintra (sajtos sütemény)
2. Halkonzervek
Algarve (halkonzervek)
Açores-szigetek (tonhal konzerv)
Madeira (konzerv)
3. Sajtok és állatgazdasági termékek
Serra (sajt)
Serpa (sajt)
Évora (sajt)
Rabaçal (sajt)
Castelo Branco (sajt)
Chaves (sonka)
Mirandela (kolbász)
Castelo Branco (füstölt húsok)
Castelo Branco (méz)
4. Gyümölcsök és virágok
Elvas (szilva)
Algarve (mandula)
Alto Douro (mandula)
Açores-szigetek (ananász)
Alto Douro (olajbogyókonzerv)
Elvas (olajbogyókonzerv)
Alcobaça (gyümölcsök)
Algarve (szárított füge)
Setúbal (narancs)
Douro (narancs)
Almeirim (dinnye)
Sintra (földieper)
Algarve (földieper)
Beira (vadalma)
Madeira (virágok)
5. Ásvány- és termálvizek
Arieiro
Bela Vista de Setúbal
Castelo de Pisôes-Moura
Castelo de Vide
Caldas de Monchique
Curia
Carvalhelhos
Gerés
Melgaço
Luso
Pedras Salgadas
Vidago
Vimeiro
6. Alkoholos italok
Portugál „ginginha”
Singeverga (likőr)
Madeira (punch)
Medronho do Algarve (pálinka)
Madeira (rum)
7. Ételek
Madeira (mártás)
III. Kézműipari és ipari termékek
1. Porcelán- fajansz- cserép- és üvegedények
Alcobaça (kerámia)
Açores-szigetek (kerámia)
Barcelos (kerámia)
Coimbra (finomkerámia)
Caldas da Rainha (kerámia)
Estremoz (agyag)
Redondo (agyag)
Viana do Castelo (kerámia)
Vista Alegre (fajansz és porcelán)
Marinha Grande (üvegáruk)
2. Kovácsoltvas és rézáru
Évora (réz)
Loulé (réz)
Reguengo (réz)
Évora (kovácsoltvas)
3. Fonott és parafaáruk; termékek; bútorok
Algarve (kosárfonás)
Madeira (kosárfonás)
Évora (parafaáru)
Portalegre (parafa)
Alentejanos (bútor)
Funchal (bútor)
Viseu (bútor)
4. Hímzések szőnyegek csipke és egyéb textil
Castelo Branco (hímzés)
Madeira (hímzés)
Viana do Castelo (hímzés)
Beiriz (szőnyeg)
Madeira (szövött szőnyeg)
Portalegre (szövött szőnyeg)
Peniche (csipke)
Reguengo (takaró)
Arraiolos (szőnyeg)
5. Ötvöstermékek ékszerek és finom fémmunkák
Condomar (ötvösékszer és finom fémmunkák)
Porto (ötvösmunkák)
6. Márványok
Borba
Estremoz
Escoural
Pero Pinheiro
Vila Viçosa
Viana do Alentejo
7. Gránitok
Monforte
Santa Eulália
„B” melléklet
Magyar Jegyzék
1. Borok
Abasár
Akali
Aldebrő
Alföld
Andornaktálya
Apostag
Ásotthalom
Ászár
Badacsony
Baja
Balatonakali
Balatonboglár
Balatonfüred
Balatonmellék
Balatonpart
Balatonszepezd
Bársonyos
Bogács
Bokros
Bugac
Bükkalja
Cegléd
Császár
Csemő
Csengőd
Cserkeszőlő
Csongrád
Csopak
Dánszentmiklós
Debrő
Domoszló
Dömsöd
Dörgicse
Eger
Egerszólát
Feldebrő
Gyenesdiás
Gyöngyös
Gyöngyöstarján
Hajós
Izsák
Jánoshalma
Jászberény
Kalocsa
Kecel
Kecskemét
Kisharsány
Kiskőrös
Kiskunhalas
Kistelek
Kőröshegy
Kunbaja
Kunfehértó
Lakitelek
Mád
Mátra
Mátraalja
Mecsek
Mór
Mórahalom
Nagykőrös
Nagyréde
Nemesnádudvar
Neszmély
Nyársapát
Olaszliszka
Örkény
Ostoros
Pákozd
Pannonhalma
Pécs
Pusztamérges
Pusztaszer
Révfülöp
Sághegy
Sály
Siklós
Soltszentimre
Soltvadkert
Somló
Sopron
Szeged
Szekszárd
Szentgyörgyhegy
Szigetcsép
Szigliget
Szólád
Tállya
Tápiószele
Tarcal
Tibolddaróc
Tiszakürt
Tokaj
Tolcsva
Újhartyán
Vaskút
Verpelét
Villány
Visonta
Hungária (pezsgő)
Pannónia (pezsgő)
Promontor (pezsgő)
2. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek
2.1. Pék- és cukrászsütemények
Budapest (csokoládé)
Győr (keksz és ostya)
Hortobágy (palacsinta)
Magyar dobostorta
Somló (galuska)
2.2. Sörök
Hungária
Kőbánya
Lővér
Nagykanizsa
Sopron
2.3. Hal és halkészítmények
Baja (halászlé konzerv)
Balaton (fogas süllő)
Budapest (halászlé konzerv)
Kalocsa (halászlé konzerv)
Szeged (halászlé konzerv)
Szeged (halsaláta)
Magyar halpaprikás
2.4. Hús és húskészítmények
Alföld (pástétom)
Bakony (sertésborda konzerv)
Budapest (szalámi)
Budapest (sonka)
Csaba (kolbász)
Debrecen (páros kolbász)
Debrecen (tokány)
Debrecen (páros kolbász konzerv)
Gyula (kolbász)
Győr (hentesipari termékek)
Kapuvár (sonka)
Magyar szalámi
Magyar sertéspörkölt
Magyar marhatokány
Magyar borsostokány
Magyar lecsós marhahús
Magyar birkagulyás
Magyar sonka
Pápa (hentesipari termékek sonka)
Pápa (húskonzerv)
Szeged (szalámi)
Szeged (hurka)
Szeged (gulyáskonzerv)
Szekszárd (sertésborda konzerv)
Veszprém (sertésborda konzerv)
2.5. Mezőgazdasági termékek
Magyar akácméz
Magyar hárs
Magyar kamilla
Magyar virágméz
Hungaropoly (vöröshere)
Kompolt (sárga színű kender)
2.6. Gyümölcs és zöldség
Abasár (borszőlő)
Balatonboglár (borszőlő)
Börzsöny (málna)
Budavidék (őszibarack)
Csáford (borszőlő)
Debrecen (pöszméte)
Érd (meggy)
Gyöngyös (szőlő)
Heves (görögdinnye)
Izsák (szőlő)
Kecskemét (szőlő)
Kecskemét (kajszibarack)
Nagyréde (borszőlő)
Szabolcs (alma)
Szatmár (szilva)
Szatymaz (őszibarack)
Verpelét (szőlő)
Villány (borszőlő)
Zala (alma)
Bácska (lecsókonzerv)
Bogyiszló (étkezési paprika)
Cece (étkezési paprika)
Győr (uborka)
Hajdúság (fejeskáposzta)
Kalocsa (fűszerpaprika)
Kecskemét (paradicsom)
Magyar pritamin
Magyar majoranna
Magyar koriandermag
Magyar köménymag
Magyar mustármag
Mohács (kelkáposzta)
Makó (fokhagyma)
Makó (hagyma)
Pallag (étkezési paprika)
Szeged (fűszerpaprika)
Szeged (lecsókonzerv)
Vecsés (savanyú káposzta)
2.7. Tejtermékek és sajtok
Óvár (sajt)
Pálpuszta (sajt)
2.8. Vizek és ásványvizek
Gyógyvizek
Andornaktálya
Balatonfüred
Budapest
Bük
Bükkszék
Csokonyavisonta
Csongrád
Debrecen
Eger
Gyoma
Győr
Gyula
Hajdúszoboszló
Harkány
Hévíz
Komárom
Mezőkövesd
Mosonmagyaróvár
Nagyigmánd
Parád
Parádsasvár
Ságvár
Sóshartyán
Szeged
Szentes
Szolnok
Tiszajenő
Zalakaros
Ásványvizek
Budapest
Fonyód
Csopak
Edelény
Győr
Harkány
Kékkút
Kisújszállás
Margitsziget
Moha
Parádsasvár
Simontorgya
Szeged
Tiszakécske
2.9. Ásványi sók gyógyiszapok és tőzegiszapok
Hévíz (gyógyiszap)
Makó (gyógyiszap)
Tiszasüly (gyógyiszap)
2.10. Égetett szeszes italok
Budafok (brandy)
Eger (cseresznyepálinka)
Kecskemét (barackpálinka)
Kecskemét (baracklikőr)
Magyar Puszta Koktél
Mátra (brandy)
Szatmár (szilvapálinka)
3. Iparcikkek
3.1. Üveg- és porcelánkészítmények
Ajka (üvegáruk)
Acquincum (porcelán)
Herend (porcelán)
Hódmezővásárhely (majolika)
Hollóháza (porcelán)
Kalocsa (porcelán)
Karcag (üvegáruk)
Parád (üvegáruk)
Salgótarján (üvegáruk)
Városlőd (majolika)
3.2. Iparművészeti termékek hímzések csipkék
Alföld (faragás)
Balatonendréd (csipke)
Baranya (fafaragás)
Békés (szűcshímzés)
Bereg (hímzés)
Bihar (szűrrátétes)
Bősárkány (gyékényszatyor)
Bugac (karikásostor)
Buzsák (hímzés)
Csetnek (csipke)
Csoboly (kulacs)
Csongrád (bútor)
Csorna (hímzés)
Debrecen (csikóbőrös kulacs)
Debrecen (szűrhímzés)
Dél-Alföld (szűrhímzések)
Dunántúl (faragás)
Duna-Tisza köze (faragás)
Eger (bútor)
Endrőd (csipke)
Halas (csipke)
Heves (hímzés)
Heves (bútor)
Heves (faragás)
Hódmezővásárhely (bútor)
Hódmezővásárhely (hímzés)
Hortobágy (karikásostor)
Hortobágy (faragás)
Hövej (hímzés)
Kalocsa (bútor)
Kalocsa (hímzés)
Kapuvár (hímzés)
Karád (hímzés)
Karcag (csipke)
Karcag (hímzés)
Kecskemét (karikásostor)
Kunság (hímzés)
Makó (hímzés)
Matyó (hímzés)
Matyó (bútor)
Mezőkövesd (hímzés)
Nemeshany (csipke)
Nógrád (hímzés)
Nógrád (faragás)
Orosháza (hímzés)
Palóc (faragás)
Palóc (hímzés)
Pest (hímzés)
Rábaköz (hímzés)
Sárköz (bútor)
Sárköz (hímzés)
Sióagárd (hímzés)
Somogy (faragás)
Szeged (papucs)
Szentistván (hímzés)
Tard (hímzés)
Tiszántúl (faragás)
Tolna (hímzés)
Tószeg-Vezseny (fotel)
Veszprém (faragás)
Vezseny (gyermekszék)
Zala (faragás)
3.3. Textíliák és vászonkészítmények
Baja (szőnyeg)
Baranya (szőttes)
Békés (szőnyeg)
Békés (szőttes)
Békés (szőnyeg)
Békéscsaba (szőnyeg)
Békésszentandrás (szőnyeg)
Bodrogköz (szőttes)
Celldömölk (szőnyeg)
Cigánd (szőttes)
Csongrád (szőnyeg)
Hajdú-Bihar (szőttes)
Hetés (szőttes)
Heves (szőnyeg)
Heves (szőttes)
Jászárokszállás (szőnyeg)
Kiskunfélegyháza (szőnyeg)
Lakócsa (szőttes)
Mezőtúr (szőnyeg)
Nógrád (szőttes)
Ormánság (szőttes)
Palóc (szőttes)
Paszah (szőttes)
Sárköz (szőttes)
Sokác (szőttes)
Tata (szőnyeg)
Tolna (szőttes)
3.4. Gépek acél- és vaskészítmények és egyéb iparcikkek
Bonyhád (zománcedény)
Budafok (zománcedény)
Csepel (kerékpár)
Szentgotthárd (kasza vívópenge)
3.5. Játékok és hangszerek
Alföldi pásztor (baba)
Baja-vidék (baba)
Baranya (baba)
Bugac (baba)
Csököly (baba)
Érsekcsanád (baba)
Hortobágy (baba)
Kalocsa (baba)
Kapuvár (baba)
Matyó (baba)
Mezőkövesd (baba)
Palóc (baba)
Sárköz (baba)
Sióagárd (baba)
Szentistván (baba)
Tard (baba)
Tolna (baba)
3.6. Kő- kerámiakészítmények kő építőanyagok földek ásványok hasznos bányatermékek (szén kőolaj)
Baja (kerámia)
Balatonfelvidék (kerámia)
Csákvár (kerámia)
Debrecen (kerámia)
Gyöngyöspásztó (kerámia)
Hódmezővásárhely (kerámia)
Kapuvár (kerámia)
Karcag (kerámia)
Magyarszombatfa (kerámia)
Mezőcsát (kerámia)
Mezőtúr (kerámia)
Mohács (kerámia)
Mórágy (kerámia)
Nádudvar (kerámia)
Sárköz (kerámia)
Sárospatak (kerámia)
Siklós (kerámia)
Sümeg (kerámia)
Szarvas (kerámia)
Szekszárd (kerámia)
Szentes (kerámia)
Tata (kerámia)
Tiszafüred (kerámia)
Tótkomlós (kerámia)
Tüskevár (kerámia)
Nemzeti nevek
Magyarország
Hungaria
Megyék
Bács-Kiskun
Baranya
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Budapest
Csongrád
Fejér
Győr-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Komárom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár
Szolnok
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
Tájak
Dunántúl (Pannónia)
Duna-Tisza köze
Tiszántúl
Nemzeti nevek
Portugal
Portugália
Ibéria
(Spanyolország számára is használatos elnevezés)
Lusitânia
Tartományok
Algarve
Alto Alentejo
Baixo Alentejo
Beira Baixa
Beira Alta
Beira Litoral
Douro Litoral
Estremadura (Portugália)
Minho
Ribatejo
Trás-os-Montes
Alto Douro
Egyéb vidékek
Açores-szigetek
Angra do Heroismo
Aveiro
Braga
Bragança
Beja
Coimbra
Castelo Branco
Évora
Faro
Funchal
Guarda
Horta
Lisboa
Leiria
Madeira
Ponta Delgada
Porto
Portalegre
Setúbal
Santarém
Viseu
Vila Real
Viana do Castelo
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba rendelkezéseit azonban az 1986. évi június hó 26. napjától kell alkalmazni.
(2)2 A rendelet végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A 3. § (2) bekezdése a 341/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.
