Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1/1989. (I. 1.) IM rendelet

a Büntetésvégrehajtási Testület egészségügyi munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak fegyelmi felelősségéről

1989.01.15.

Az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelösségéről szóló – a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelettel módosított – 17/1972. (IV. 29.) MT rendelet 10. §-ában és 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével, az 5. § (3) bekezdése tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Büntetésvégrehajtási Testület

a) hivatásos állományú orvosára, ha a szolgálati viszonya, szolgálaton kívül az orvosi oklevélhez kötött munkakörben fennálló munkaviszonya és az orvosi magángyakorlata körében;

b) hivatásos állományú – teljes munkaidővel alkalmazott – gyógyszerészére és az egyéb egészségügyi képesítésű beosztottjára, ha a szolgálati viszonya körében;

c) kinevezett és szerződéses polgári állományú – teljes munkaidővel alkalmazott – orvosára, gyógyszerészére és az egyéb egészségügyi képesítésű beosztottjára, ha e munkaviszonya körében

az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követ el.

2. § (1) A fegyelmi jogkört elsőfokon a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka gyakorolja.

(2) A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi osztályának (a továbbiakban: egészségügyi osztály) vezetője és a büntetésvégrehajtás egészségügyi intézményeinek parancsnokai tekintetében a fegyelmi jogkört a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok), az egészségügyi osztály beosztott dolgozóinak tekintetében pedig az egészségügyi osztály vezetője gyakorolja elsőfokon.

3. § Az 1. § a)–b) pontjaiban felsorolt személyek tekintetében a másodfokú fegyelmi jogkört az intézet parancsnokának és az egészségügyi osztály vezetőjének elsőfokú fegyelmi határozata esetén az országos parancsnok, az országos parancsnok elsőfokú határozata esetén pedig az igazságügyminiszter gyakorolja.

4. § (1) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az ügy elsőfokú eldöntését magához vonja, ha az orvosi magángyakorlattól vagy az orvosi tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetés kiszabása látszik indokoltnak.

(2) Magához vonhatja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú döntést akkor is, ha ezt az ügy bonyolultsága vagy a fegyelmi vétség tárgyi súlya nyomatékosan indokolja.

5. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás során az ügy kivizsgálására és a felmerülő szakkérdésekben szakvélemény kialakítására három tagú egészségügyi fegyelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság egyik, az ügyben felmerülő szakkérdésekben jártas tagját az egészségügyi osztály vezetője jelöli ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás az egészségügyi osztály vezetője vagy dolgozói ellen irányul, a szakkérdésben jártas bizottsági tag kijelölésére a Belügyminisztérium egészségügyi csoportfőnökét kell felkérni.

6. § (1) Nem vehet részt a bizottságban az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(2) Kizárt a másodfokú bizottságból az elsőfokon eljárt személy.

(3) A bizottság összetétele ellen bejelentett kifogást a fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja el.

7. § (1) A bizottság az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményéről összefoglaló jelentést készít a fegyelmi jogkör gyakorlója részére.

(2) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a bizottság szakvéleményét nem fogadja el, ezt határozatában indokolni köteles.

8. § (1) Az 1. § a) és b) pontjának hatálya alá tartozó személy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül új eljárást kezdeményezhet a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójánál, ha

a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg

b) jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálása esetén reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(2) Ha a fél az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerez tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani.

(3) A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető.

9. § Ez a rendelet 1989. január 15-én lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indított ügyekben lehet alkalmazni.

Dr. Kulcsár Kálmán s. k.,
igazságügyminiszter

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás