Kifejezéskereső
1/1989. (I. 1.) IM rendelet
a Büntetésvégrehajtási Testület egészségügyi munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak fegyelmi felelősségéről
Az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelösségéről szóló – a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelettel módosított – 17/1972. (IV. 29.) MT rendelet 10. §-ában és 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével, az 5. § (3) bekezdése tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Büntetésvégrehajtási Testület
a) hivatásos állományú orvosára, ha a szolgálati viszonya, szolgálaton kívül az orvosi oklevélhez kötött munkakörben fennálló munkaviszonya és az orvosi magángyakorlata körében;
b) hivatásos állományú – teljes munkaidővel alkalmazott – gyógyszerészére és az egyéb egészségügyi képesítésű beosztottjára, ha a szolgálati viszonya körében;
c) kinevezett és szerződéses polgári állományú – teljes munkaidővel alkalmazott – orvosára, gyógyszerészére és az egyéb egészségügyi képesítésű beosztottjára, ha e munkaviszonya körében
az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követ el.
2. § (1) A fegyelmi jogkört elsőfokon a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka gyakorolja.
(2) A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi osztályának (a továbbiakban: egészségügyi osztály) vezetője és a büntetésvégrehajtás egészségügyi intézményeinek parancsnokai tekintetében a fegyelmi jogkört a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok), az egészségügyi osztály beosztott dolgozóinak tekintetében pedig az egészségügyi osztály vezetője gyakorolja elsőfokon.
3. § Az 1. § a)–b) pontjaiban felsorolt személyek tekintetében a másodfokú fegyelmi jogkört az intézet parancsnokának és az egészségügyi osztály vezetőjének elsőfokú fegyelmi határozata esetén az országos parancsnok, az országos parancsnok elsőfokú határozata esetén pedig az igazságügyminiszter gyakorolja.
4. § (1) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az ügy elsőfokú eldöntését magához vonja, ha az orvosi magángyakorlattól vagy az orvosi tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetés kiszabása látszik indokoltnak.
(2) Magához vonhatja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú döntést akkor is, ha ezt az ügy bonyolultsága vagy a fegyelmi vétség tárgyi súlya nyomatékosan indokolja.
5. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás során az ügy kivizsgálására és a felmerülő szakkérdésekben szakvélemény kialakítására három tagú egészségügyi fegyelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
(2) A bizottság egyik, az ügyben felmerülő szakkérdésekben jártas tagját az egészségügyi osztály vezetője jelöli ki.
(3) Ha a fegyelmi eljárás az egészségügyi osztály vezetője vagy dolgozói ellen irányul, a szakkérdésben jártas bizottsági tag kijelölésére a Belügyminisztérium egészségügyi csoportfőnökét kell felkérni.
6. § (1) Nem vehet részt a bizottságban az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
(2) Kizárt a másodfokú bizottságból az elsőfokon eljárt személy.
(3) A bizottság összetétele ellen bejelentett kifogást a fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja el.
7. § (1) A bizottság az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményéről összefoglaló jelentést készít a fegyelmi jogkör gyakorlója részére.
(2) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a bizottság szakvéleményét nem fogadja el, ezt határozatában indokolni köteles.
8. § (1) Az 1. § a) és b) pontjának hatálya alá tartozó személy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül új eljárást kezdeményezhet a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójánál, ha
a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg
b) jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálása esetén reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Ha a fél az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerez tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani.
(3) A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető.
9. § Ez a rendelet 1989. január 15-én lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indított ügyekben lehet alkalmazni.
Dr. Kulcsár Kálmán s. k.,
igazságügyminiszter
