Kifejezéskereső
101/1989. (IX. 28.) MT rendelet
a menekültként való elismerésről1
A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezményt (a továbbiakban: egyezmény), valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kihirdető 1989. évi 15. törvényerejű rendelet 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli:2
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya arra a nem magyar állampolgárra terjed ki, aki a Magyar Köztársaság határát átlépve menekültként való elismerését kéri.
2. § (1) Menekültként való elismerésre az jogosult, aki az 1989. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény 1. cikk A) pontja, valamint B) pontja (1) bekezdés a) alpontja, továbbá a jegyzőkönyv 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében menekültnek minősül, és ezt a rendelet 5. §-ában meghatározott szervtől kéri.
(2) Menekültként nem ismerhető el:
a) akinél az egyezmény 1. cikk C), D), E), vagy F) pontjaiban szereplő kizáró okok állnak fenn;
b) akinek Magyarországon való tartózkodása az állam biztonságát, a közrendet, vagy a közegészségügyet sérti.
3. § (1) A menekültként való elismerését kérő (a továbbiakban: kérelmező) a határátlépést követő legrövidebb időn, legfeljebb 72 órán belül köteles a rendőrség, illetőleg a határőrség szervei előtt nyilatkozni arról, hogy menekültként való elismerésért kíván folyamodni, vagy a menekülteket befogadó állomáson, (a továbbiakban: állomás) illetőleg a Budapesti, valamint a Csongrád Megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányságon, jelentkezni.
(2)3 Ha a kérelmező a rendőrség, illetőleg a határőrség szervei előtt az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot tesz, e szervek őt az illetékességi területükhöz legközelebb eső állomásra irányítják, és számára a rendelet 1. számú melléklete szerinti, 90%-os mértékű kedvezményre jogosító – a vasúton csak a 2. kocsiosztályra érvényes – vasúton vagy autóbuszon történő egyszeri menetjegy váltásra érvényes igazolványt állítanak ki.
(3) Ha a közrend védelme, vagy közegészségügyi ok azt szükségessé teszi, a kérelmezőnek a kijelölt állomásra történő szállításáról az állomás 24 órán belül gondoskodik. Ennek megtörténtéig a kérelmező köteles az említett szervek által meghatározott helyen tartózkodni.4
Az eljárás megindítása
4. § (1) A kérelmező az állomásra érkezéstől számított 72 órán belül a rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be a menekültként való elismerés iránti kérelmét.
(2) Azonos ténybeli alapra hivatkozással ismételt kérelem benyújtásának nincs helye.
5. § A menekültként való elismerés kérdésében első fokon a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) az állomáson, illetőleg a 3. § (1) bekezdésében szereplő rendőrfőkapitányságon működő helyi szerve jár el.
6. § Az első fokon eljáró hatóság a kérelmezőről a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilvántartást vezet.
A kérelmező jogállása
7. § (1) A kérelmező az állomásra érkezéstől az első fokú hatóság előtti meghallgatásáig az állomás meghatározott, e célra elkülönített zárt részén köteles tartózkodni.
(2) Az eljáró hatóság szükség esetén a kérelmezőt a jogerős döntés meghozataláig, illetőleg a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szűrővizsgálatok befejezéséig az (1) bekezdésben meghatározott helyen való tartózkodásra kötelezheti.
(3) Az (1)—(2) bekezdés szerint meghatározott helyen tartózkodásra kötelezett kérelmezőnek az eljáró hatóság méltányolható okból (pl. gyógykezelés, családi esemény stb.) engedélyezheti a kijelölt tartózkodási hely meghatározott időre történő elhagyását.
8. § (1) A kérelmező jogosult az eljárásban kezdeményezni a kapcsolatfelvételt az Egyesült Nemzetek Szervezete Főbiztosának képviselőjével.
(2) A kérelmező köteles:
a) tiszteletben tartani a rá irányadó jogszabályokat és az állomás működési rendjére vonatkozó előírásokat;
b) alávetni magát tuberkulózis szűrésnek, élősdiek, nemibetegségek kimutatására szolgáló vizsgálatoknak, a gyermekkorú pedig azon hiányzó védőoltások pótlásának, amelyeket a magyar védőoltási gyakorlat megkövetel;
c) útlevelét, illetve személyazonosságát igazoló iratát az eljáró hatóságnál a jogerős döntés meghozataláig letétbe helyezni;
d) a nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat az eljáró hatóságnak megadni.
9. § (1) A kérelmező az állomáson tartózkodás idejére a rendelet 4. számú melléklete szerinti, személyazonosságát igazoló okmányt kap.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okmány jogosít:
a) az országban való tartózkodásra,
b) az állomás szolgáltatásainak díjtalan igénybevételére,
c) egészségügyi ellátás díjtalan igénybevételére,
d) munkakönyvhöz5 nem kötött munkavállalásra.
Az első fokú eljárás
10. § (1) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell meghozni.
(2) Az eljáró hatóság vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelmezőt értesíteni kell.
11. § (1) Az eljáró hatóság a kérelmezőt személyes meghallgatásra kötelezi. A meghallgatáson és a benyújtott bizonyítékok alapján a kérelmezőnek valószínüsítenie kell a menekültként való elismerés indokoltságát.
(2) Ha a határozathozatalhoz a rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendőek és azok nem zárják ki egyértelműen a kérelmező menekültként való elismerését, az eljáró hatóság bizonyítási eljárást folytat le.
12. § Az ügyben önállóan eljárni nem képes kérelmező részére — ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja — az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki.
13. § Az eljárás bármely szakában az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosának képviselője részt vehet.
Az eljárás megszüntetése
14. § (1) Az eljáró hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező:
a) az eljárás során meghal,
b) kérelmét visszavonja,
c) akit személyes meghallgatásra köteleztek és a meghallgatáson nem jelent meg,
d) nem bocsát az eljáró hatóság rendelkezésére értékelhető adatokat,
e) a rendelet 7—8. §-ában meghatározott kötelezettségeinek önhibájából, ismételten nem tesz eleget vagy azokat súlyosan megsérti.
(2) Az eljárás megszüntetése esetén ugyanazon ténybeli alapra hivatkozással új kérelem benyújtásának nincs helye.
(3) A kérelmező az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a 8. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő iratát visszakapja.
Döntés a menekültként való elismerésről
15. § Az eljáró hatóság az ügy érdemében hozott határozatában:
a) a kérelmezőt menekültként ismeri el, vagy
b) a kérelmező menekültként való elismerését megtagadja, és szükség esetén az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél további intézkedéseket kezdeményez.
16. § (1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni. Ha a kérelmező ismeretlen helyen tartózkodik, úgy hirdetményi kézbesítésnek van helye, amely szerint a határozat az eljáró hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéstől számított 8. napon kihirdetettnek minősül.
(2)6 A menekültként elismert személyt (a továbbiakban: menekültet) a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság személyazonosító igazolvánnyal7 látja el.
(3)8
A menekült jogállás megszüntetése
17. § (1) A menekült jogállást meg kell szüntetni, ha
a) az egyezmény 1. cikk C) pontjában szereplő feltételek fennállnak;
b) a rendelet 2. §-a (2) bekezdésében megjelölt okok miatt a menekültként való elismerés feltételei már az elismeréskor sem álltak fenn,
c) a menekült e jogállásáról írásban lemond. A lemondás visszavonásának helye nincs.
(2) A menekült jogállása megszüntethető, ha
a) a menekültként való elismerés az elbírálás szempontjából lényeges valótlan adatok alapján, vagy ilyen valós tények elhallgatásával történt,
b) a menekült magatartása, életvitele sérti az állam biztonságát vagy a közrendet.
(3) A menekült jogállás megszüntetéséről a menekült utolsó lakó- vagy szokásos tartózkodási helyéhez legközelebb a rendelet 5. §-ában megjelölt szerv határozattal dönt.
Jogorvoslatok
18. § (1) A menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott határozat ellen annak közlésétől számított 5 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezés halasztó hatályú, kivéve, ha a kérelmező kiutasításáról jogerősen döntöttek.
(2) Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésről a Hivatal dönt.
(3) Az eljáró hatóság határozatával szemben felügyeleti intézkedésnek helye nincs.
19. § (1) A másodfokú hatósági határozat közlésétől számított 5 napon belül a kérelmező kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.
(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül — szükség esetén a kérelmező meghallgatásával — nem peres eljárásban határoz.
Záró rendelkezések
20. § (1) Az elmulasztott határnaptól, vagy a határidő utolsó napjától számított 3 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(2) A rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény9 rendelkezései az irányadóak.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó eljárás díjmentes.
21. § (1) A rendelet hatálybalépésekor az országban tartózkodó nem magyar állampolgár menekültként való elismerésére irányuló kérelmét a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a lakó- vagy szokásos tartózkodási helyéhez legközelebb eső állomáson a Hivatal helyi szervénél. Benyújtható a kérelem a kérelmező lakó- vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságon is.
(2) A rendelet hatálybalépése után az országban tartózkodásra jogosító engedélyt szerzett nem magyar állampolgár az engedély megszerzését követően felmerült okra hivatkozással annak felmerülésétől számított 72 órán belül nyújthatja be menekültként való elismerése iránti kérelmét a (3) bekezdésben megjelölt szervnél.
(3) Az (1)—(2) bekezdés szerinti nem magyar állampolgárt a rendelet 7. §-ában valamint a 8. § (2) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségek nem terhelik, kivéve, ha az állomáson való elhelyezését az eljárás megindítására irányuló kérelmének benyújtásakor egyidejűleg kéri. Az elhelyezés iránti kérelem teljesítése nem tagadható meg.
22. § (1) Ez a rendelet 1989. október 15-én lép hatályba.
(2)10
1. számú melléklet a 101/1989. (IX. 28.) MT rendelethez
2. számú melléklet a 101/1989. (IX. 28.) MT rendelethez
3. számú melléklet a 101/1989. (IX. 28.) MT rendelethez
4. számú melléklet a 101/1989. (IX. 28.) MT rendelethez
helye
A rendeletet a 24/1998. (II. 18.) Korm. rendelet 47. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 1998. március 1. napjával.
Lásd az 1989: XIX. törvényerejű rendeletet.
A 3. § (2) bekezdése a 287/1997. ( XII. 29.) Korm. rendelet 29. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése az 1997: XXXII. törvény 86. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.
A munkakönyvek kiállitásáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyv betörténő bejegyzésekről szóló 12/1967. (X. 20.) MüM rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. § II. I. pontja 1992. július 1-jével hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2) bekezdése a 147/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 21. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1992: LXVI. törvény 38. §-ának (3) bekezdése szerint, ahol jogszabály személyi igazolványt említ azon személyazonosító igazolványt kell érteni.
A 16.§ (3) bekezdését a 147/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 21.§-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Lásd az 1957: IV. törvényt.
A 22. § (2) bekezdését az 1991: XXVI. törvény 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A munkakönyvek kiállitásáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyv betörténő bejegyzésekről szóló 12/1967. (X. 20.) MüM rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. § II. I. pontja 1992. július 1-jével hatályon kívül helyezte.