Kifejezéskereső
113/1989. (XI. 15.) MT rendelet
az egészségügyi vállalkozásról1
1. §2 (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel bármely természetes és jogi személy — ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságait is — (a továbbiakban együtt: egyéni vagy társas vállalkozó), egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytathat, egészségügyi intézményt, szolgálatot (a továbbiakban együtt: intézmény) létesíthet, és tarthat fenn.
(2) Az egészségügyi vállalkozás keretében nem végezhető olyan tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan az állami egészségügyi szolgálat meghatározott szervének a hatáskörébe utal.
Egészségügyi intézmény létesítése és működésének engedélyezése
2. § (1) Az egészségügyi intézménynek meg kell felelnie az állami egészségügyi szolgálat azonos típusú intézményére előírt szakmai, műszaki és közegészségügyi feltételeknek.
(2)3 Ha az intézmény az (1) bekezdésben említett feltételeknek megfelel és
a) alapellátás keretében, illetve – a mentés és betegszállítás kivételével – egy szakfeladathoz tartozó szolgáltatást nyújt, az intézmény telephelye – telephely hiányában székhelye – szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egyéb ellátást nyújt, az intézmény telephelye – telephely hiányában székhelye – szerint illetékes ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézete
ad engedélyt az egészségügyi intézmény működésének megkezdéséhez, illetve az egészségügyi szolgáltatást is végző egyéni és társas vállalkozók ez irányú tevékenységének megkezdéséhez.
3. §4
Az egészségügyi vállalkozás szakmai ellenőrzése
4. §5 Az egyéni vagy társas vállalkozó által fenntartott egészségügyi intézmény, illetőleg az egészségügyi szolgáltatást is végző egyéni vagy társas vállalkozó (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozás) szakmai tevékenységét a működését engedélyező szerv rendszeresen ellenőrzi.
A vállalkozás személyi feltételei
5. §6 Az egészségügyi vállalkozás keretében egészségügyi szolgáltató tevékenységet olyan orvos, gyógyszerész és egyéb egészségügyi képesítésű személy végezhet, aki az orvosi magángyakorlat, illetve az egészségügyi magántevékenység folytatásához külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. A vállalkozás keretében a szakképesítéssel nem rendelkező orvos, gyógyszerész és egyéb egészségügyi (szociális) képesítésű személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének irányítását az egészségügyi vállalkozás megfelelő szakképesítéssel rendelkező dolgozója vagy tagja látja el.
A szakmai tevékenység felfüggesztése, megszüntetése
6. § Az engedélyező szerv az egészségügyi tevékenység felfüggesztését, illetve megszüntetését rendeli el, ha a tevékenység nem felel meg az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek, illetőleg jogszabályba ütközik.
7. § Az egészségügyi vállalkozás az állami egészségügyi ellátás egyes, pontosan körülhatárolható és elkülöníthető feladatainak elvégzését — az állami egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályok szerint — a fenntartóval kötött írásbeli szerződéssel átvállalhatja. Ebben az esetben részére a feladattal arányos költségvetési támogatással azonos összegű díjazás jár.
Felelősségbiztosítás
8. § (1) Az egyéni vagy társas vállalkozó az egészségügyi vállalkozást akkor kezdheti meg, ha az e tevékenysége során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik.
A biztosítási szerződést a tevékenység megkezdése előtt be kell mutatnia a vállalkozást engedélyező szervnek.
(2) A biztosító a szerződés megszűnését haladéktalanul köteles bejelenteni a vállalkozást engedélyező szervnek.
Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet 1990. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt létesített egészségügyi vállalkozás 1990. december 31-e után csak akkor folytathatja e tevékenységét, ha a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel és kérelemre ezt az engedélyező szerv megállapítja. Ennek hiányában az engedélyező szerv a rendelet 6. §-a szerint rendelkezik a tevékenység megszüntetéséről.
(3) A 8. §-ban foglaltakat alkalmazni kell az orvosi magángyakorlat, a klinikai szakpszichológusi, illetőleg az egyéb egészségügyi magántevékenység során okozott kár megtérítésének biztosítására is azzal, hogy a biztosítási szerződést a magángyakorlatot, magántevékenységet engedélyező szervnek kell bemutatni és a szerződés megszűnését is e szervnek kell bejelenteni.
Az ,,és szociális'' szövegrészt a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. §-a (12) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, utóbb a rendeletet a 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdés b) pontja 2002. április 15. napjával hatályon kívül helyezte.
Az 1., 4–9. §-ban az ,,és szociális'' szövegrészt a 161/1996. ( XI. 7.) Korm. rendelet 15. §-a (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2) bekezdése a 49/1997. (III. 19.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. §-t, valamint az azt megelőző címet a 161/1996. ( XI. 7.) Korm. rendelet 15. §-a (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4–5. §-ban a ,,vagy szociális'' szövegrészt a 161/1996. ( XI. 7.) Korm. rendelet 15. §-a (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. §-a (12) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.