Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

122/1989. (XII. 5.) MT rendelet

az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről

1990.03.01.

A Minisztertanács a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A rendelet hatálya — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — az 1. számú mellékletben megnevezett és ugyanott meghatározott mennyiséget meghaladó veszélyes árukat és ezek veszélyes hulladékait (a továbbiakban együtt: veszélyes áru) szállító közúti gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, valamint ezek pótkocsival alkotott járműszerelvénye üzembentartójára terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazásában üzembentartó a gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, illetőleg lassú járművet bérleti szerződés alapján használó bérlő is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erőkre, ha járművével honvédelmi célú szállítást végez.

2. § (1) Veszélyes árut közúton csak a hatóság által kijelölt útvonalon szabad szállítani.

(2) A szállítási útvonal kijelölésében első fokon eljáró hatóság (a továbbiakban: hatóság):

a) az egy helység közigazgatási határán belül — helyben — végzett szállítás esetén a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

b) a fővárosban, illetőleg az egy megyén belül, települések között végzett szállítás esetén — ideértve a határmenti megyéknél a határon kilépő forgalomban végzett szállítást is — a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottság közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

c) a több megyén áthaladó (távolsági) szállítás esetén — ideértve a több megyén áthaladó és az országhatáron kilépő szállítást is — továbbá az országhatáron belépő forgalomban végzett szállításnál, valamint pótlólagos útvonalkijelölésnél (6. § (1) bekezdés) az Országos Közúti Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF).

(3) A hatóság a szállítási útvonalat kérelemre jelöli ki. A kérelmet

a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a szállítási útvonalat kijelölő hatóságnál,

b) távolsági szállítás esetén az indulás helye szerinti közúti igazgatóságnál vagy az OKF-nél,

c) országhatáron belépő forgalomban végzett szállítás esetén a belépés helye szerint illetékes közúti igazgatóság határkirendeltségénél vagy az OKF-nél

kell benyújtani.

(4) Kombinált (közúti—vasúti, közúti—vízi) szállításnál a rendelet alkalmazásában az indulás helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a közúti szállítás megkezdődik.

(5) Az ország területére veszélyes árut szállító járművel a 2. számú mellékletben felsorolt határátkelőhelyeken szabad belépni.

(6) Az útvonal kijelölésért díjat kell fizetni.

3. § (1) A hatóság a kérelem alapján a szállítási útvonalat 15 naptári napon belül — az útkezelők előzetes véleménye alapján — határozatban jelöli ki. Sürgősségi kérelem esetén a hatóság az útvonalat három munkanapon belül, azonnali kérelem esetén egy munkanapon belül (az OKF hat órán belül) jelöli ki. A kijelölés

a) egyszeri szállításra, vagy

b) több, illetve ismétlődő szállításra (legfeljebb a naptári év végéig)

érvényes.

(2) Sürgősségi vagy azonnali kérelemre csak egyszeri szállításra érvényes útvonal-kijelölés adható.

(3) Több, illetőleg ismétlődő szállításra vonatkozó útvonalkijelölésnél a hatóságnak be kell szereznie a területileg illetékes megyei (fővárosi) közegészségügyi és járványügyi felügyelőség véleményét is.

(4) Az útvonal-kijelölésben közreműködőknek az eljáró hatóság megkeresésére általában öt munkanapon belül, sürgősségi kérelem esetén haladéktalanul kell véleményezniök az útvonal-kijelölési javaslatot.

(5) A határozat a szállítás biztonságának növelése érdekében tartalmazhatja:

a) a szállítás idejének vagy tilalmi idejének meghatározását,

b) a megengedett legnagyobb sebesség előírását,

c) az egy járművel (járműszerelvénnyel) egyszerre szállítható legnagyobb mennyiség meghatározását,

d) kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, rossz út-, illetőleg látási viszonyok esetén a szállítás megszakítására kötelezést,

e) különös védelemre szoruló területeket — szükséghelyzet kivételével — a megállás tilalmát

és egyéb feltételeket is.

4. § (1) A szállítási útvonalat kijelölő határozat ellen a 2. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a területileg illetékes megyei tanács közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, egyéb esetben a Közlekedési Főfelügyelethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

5. § Az útvonal kijelöléséről rendelkező határozatot — vagy annak fotómásolatát — a jármű vezetőjének — az egyéb előírt okmányokkal együtt — a szállítás közben magánál kell tartania.

6. § (1) A veszélyes árut szállító járművek közlekedését a rendőrség, a Közlekedési Főfelügyelet, az OKF, a fővárosi, megyei tanács közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve ellenőrizheti. Ha az ellenőrzést végző hatóság megállapítja, hogy a veszélyes árut szállító jármű útvonal-kijelölés nélkül, vagy nem a kijelölt útvonalon közlekedik, szabálysértési eljárást kezdeményez. Az útvonalkijelölés nélkül közlekedő járműnél intézkedhet az útvonal pótlólagos kijelölésére, a nem kijelölt útvonalon közlekedő járműnél intézkedhet annak kijelölt útvonalra terelésére. Az ellenőrzést végző az útvonal-kijelölés érdekében tett intézkedés időtartamára a jármű részére — amennyiben az nagyobb veszéllyel nem jár — kényszer várakozási helyet jelölhet ki.

(2) Ha a 2. számú mellékletben megjelölt határállomások határvámhivatala az országhatáron belépni szándékozó jármű vámellenőrzésénél megállapítja, hogy a veszélyes árut szállító jármű csak útvonal-kijelöléssel haladhat tovább, és azzal nem rendelkezik, a vámkezelést annak megszerzéséig felfüggeszti. Ha pedig a jármű nem a 2. számú mellékletben megjelölt határállomáson jelentkezik belépésre, vámkezelés nélkül vissza kell irányítani a beléptető ország területére.

7. § A szállításra vonatkozó előírások a fuvarozásra és a jármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződések alapján végzett árutovábbításra is érvényesek. A szerződésben meg kell állapodni, hogy az útvonal-kijelölési eljáráshoz szükséges adatokat a fuvaroztató (megrendelő) milyen módon közli, továbbá meg kell állapodni abban is, hogy az útvonal-kijelölés díját ki viseli.

8. § (1) Ez a rendelet 1990. március 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, hogy meghatározza az útvonal-kijelölés iránti kérelem és a határozat formanyomtatvány mintáját, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben az útvonal-kijelölés díját és a díjfizetés módját.

Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke

1. számú melléklet a 122/1989. (XII. 5.) MT rendelethez



A melléklet táblázatában felsorolt veszélyes anyagok és ezen anyagok hulladékai — ha koncentrációjuk és veszélyjellemzőjük alapján azokat az illető anyagok osztály, sorszám, betűjeléhez kell besorolni — közúti szállítását kijelölt útvonalon kell végezni, ha az egy közúti gépjárművön, lassú járművön, valamint ezek, és mezőgazdasági vontató pótkocsival alkotott járműszerelvényein a szállítandó nettó tömeg meghaladja a táblázat 4. oszlopában megjelölt mennyiséget. Továbbá, ha egy járműben az egymással együvé rakva szállítható veszélyes árukból a táblázat 4. oszlopában megjelölt mennyiségnél fajtánként kevesebbet szállítanak, de az együtt szállított nettó tömegük meghaladja az 5000 kg-ot, ugyancsak a kijelölt útvonalon kell szállítást végezni.

A táblázat a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó európai megállapodás (a továbbiakban: ADR) rendszerét követi az árumegnevezés, az anyagazonosító (ENSZ) szám és szélzetszám tekintetében.

Az ADR 2. osztályába tartozó, a jelen melléklet táblázatában felsorolt gázokat — kivéve a fluort (ADR 2201 szélzetszám 1. at/sorszám) és a mélyhűtött, cseppfolyósított, éghető gázokat (ADR 2201 szélzetszám 7/b és 8/b sorszámok) —, ha ezeket a gázokat gázpalackban, vagy 1000 liternél kisebb űrtartalmú gázszállító tartályokban szállítják, útvonal-kijelölés nélkül lehet továbbítani. Az ADR 1. osztályába tartozó, a jelen melléklet táblázatában felsorolt ipari robbantóanyagokat, ha a felhasználó azokat gépjárművel üzemi szállítás keretében szállítja (üzemi szállítás: a 2/1973. (NIM. É. 16.) OBF utasítással kiadott, a 8/1974. (NIM. É. 39.) OBF, a 2/1979. (NIM. É. 14.) OBF, a 3/1984. (Ip. K. 10.) OBF és a 9/1987. (Bh. É. 3.) OBF utasítással módosított Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat 60. § (3) bekezdésének mindenkor érvényes fogalommeghatározása szerint) szintén útvonal-kijelölés nélkül lehet továbbítani.

* ADR, az 1979. évi 19. törvényerejű rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel kihirdetett, a ,,Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó európai megállapodás”

ADR

 

osztály
kód

osztályozási
szélzetszám

sorszám

Megnevezés

Mennyiség

1.

2.

3.

4.

1.

4.

0027

fekete lőpor, szemcsés vagy poralakú

1000 kg

1.1D 2101

 

0028

fekete lőpor, sajtolt vagy fekete lőpor pellet

1000 kg

 

0072

ciklotrimetilén-trinitramin (ciklonit, hexogén, RDX), legalább 15 tömeg % vízzel nedvesítve

500 kg

 

 

0079

hexil (hexanitro-difenilamin)

500 kg

 

 

0118

hexolit száraz, vagy legfeljebb 15 tömeg % vízzel nedvesítve

500 kg

 

 

0150

pentaeritrit-tetranitrát (pentrit) legalább 25 tömeg % vízzel nedvesítve, vagy legalább 15 tömeg % flegmatizálószerrel érzéketlenítve

500 kg

 

 

0151

pentolit száraz, vagy legfeljebb 15 tömeg % vízzel nedvesítve

500 kg

 

 

0154

trinitro-fenol (pikrinsav) száraz, vagy legfeljebb 30 tömeg % vízzel nedvesítve

500 kg

 

 

0208

trinitro-fenil-metil-nitramin (tetril)

500 kg

 

 

0209

trinitro-toluol (száraz, vagy legfeljebb 30 tömeg % vízzel nedvesítve)

500 kg

 

 

0213

trinitro-anizol

500 kg

 

 

0219

trinitro-rezorcin (sztifninsav) száraz vagy legfeljebb 20 tömeg % vízzel (vagy víz és alkohol keverékkel) nedvesítve

500 kg

 

 

0226

ciklotetrametilén-tetranitramin (oktogén, HMX) legalább 15 tömeg % vízzel nedvesítve

500 kg

 

 

0388

trinitro-toluol és trinitrobenzol keverékek, vagy trinitro-toluol és hexanitro-sztilbén keverékek

500 kg

 

 

0389

trinitro-toluol keveréke trinitrobenzollal és hexanitro-sztilbénnel

500 kg

 

 

0392

hexanitro-sztilbén

500 kg

 

 

0394

trinitro-rezorcin (sztifninsav) legalább 20 tömeg % vízzel (vagy víz és alkohol keverékkel) nedvesítve

500 kg

 

 

0402

ammónium-perklorát

500 kg

 

 

0411

pentaeritrit-tetranitrát, legalább 7 tömeg % viasszal

500 kg

 

 

0483

ciklotrimetilén-trinitramin (ciklonit, hexogén, RDX) érzéketlenítve

500 kg

 

 

0484

ciklotetrametilén-tetranitramin (oktogén, HMX) érzéketlenítve

500 kg

1.
1.1G
2101

9.

0192

vasúti durrantyúk

200 kg

2.

1.at)

 

fluor

100

2131

3.at)

 

metil-bromid, nitrogén-dioxid (NO2), szén-oxi-klorid (foszgén) (maró)

500

 

 

ammónia, bór-triklorid, hexaflour-propilén (R 1216), hidrogén-bromid (maró) kén-dioxid, klór (maró)

1000

 

3.b)

 

bután, 1-butén, (butilén-1) cilopropán, cisz-2-butén, (Cisz-butilén-2) izobután, izobutén, (izobutilén) propán propilén, transz-2-butén, (transz-butilén-2) 1,1,1-trifluor-etán

6000

 

 

1,1-difluor-etán (R 152 a), dimetiléter, difluor-klór-etán (R 142 b) (monoklór-difluoretán)

1000

 

3.bt)

 

diklór-szilán

500

 

 

dimetil-amin, etil-amin, etil-klorid, kén-hidrogén, metil-amin, metil-klorid, metil-merkaptán, trimetil-amin

1000

 

3.c)

 

1,3-butadién, vinil-klorid

1000

 

3.ct)

 

dicián, etilén-oxid

500

 

 

klór-trifluor-etilén (R 1113), vinil-bromid, vinil-metil-éter

1000

 

4.at)

 

metil-bromid és klórpikrin nem éghető, mérgező keverékei

500

 

4.b)

 

éghető gázkeverékek(1)

6000

 

4.bt)

 

metil-klorid és metilén-klorid vagy klórpikrin éghető mérgező keverékei, metil-bromid és etilén-bromid éghető, mérgező keverékei

1000

 

4.c)

 

vegyileg nem stabil gázkeverékek(2)

1000

 

4.ct)

 

vegyileg nem állandó mérgező gázkeverékek: etilén-oxid legfeljebb 10 tömeg % szén-dioxiddal, etilén-oxid nitrogénnel 50 °C-on legfeljebb 1 MPa (10 bar) össz nyomásig, diklór-difluor-metán 12 tömeg % etilénoxiddal

500

 

5.at)

 

klór-hidrogén (maró)

1000

 

5.b)

 

etán, etilén

1000

 

5.bt)

 

foszfin

500

 

5.c)

 

1,1-difluor-etilén, vinil-fluorid

1000

 

5.ct)

 

diborán

500

 

6.c)

 

vegyileg nem állandó keverékek: szén-dioxid legfeljebb 35 tömeg % etilén-oxiddal

1000

 

6.ct)

 

vegyileg nem állandó, mérgező keverékek: etilén-oxid 10 tömeg %-nál több, de legfeljebb 50 tömeg % szén-dioxiddal

1000

 

7.b)

 

éghető, mélyhűtött, cseppfolyós gázok: etilén, etán, metán, hidrogén

100

 

8.b)

 

éghető, mélyhűtött, cseppfolyósított gázkeverék: etán és metán keveréke, földgáz

100

 

9.at)

 

nem éghető, mérgező nyomás alatt oldott gázok: vízben oldott ammónia több, mint 35%, de legfeljebb 50 tömeg % ammónia tartalommal

1000

3.

11.a)

 

akrilnitril

1000

2301

11.b)

 

acetonitril, butironitril (vajsavnitril), izobutironitril, metakrilnitril, propionitril

1000

 

12.

 

etilén-imin, propilén-imin

1000

 

13.

 

etil-izocianát, metil-izocianát

1000

 

15.a)

 

allil-amin, 1,2-dimetil-hidrazin

1000

 

16.a)

 

allil-bromid, allil-klorid, etil-klórformiát, metil-klórformiát

1000

 

17.a)

 

akrolein, metil-ortoszilikát (tetrametoxi-szilán)

1000

 

18.a)

 

szénkéneg (szén-diszulfid)

1000

5.1

1.

 

hidrogén-peroxid vizes oldatai több mint 60% hidrogén-peroxid 2501 tartalommal stabilizálva, stabilizált hidrogén-peroxid

1000

2501

2.

 

tetranitro-metán

1000

5.2

47.a)

 

diizopropil-peroxi-dikarbonát, technikai tisztaságú

10

2551

49.a)

 

terc-butil-perpivalát, technikai tisztaságú

10

6.1

1.

 

hidrogén-cianid (kéksav), legfeljebb 3% víztartalommal

100

2601

2.

 

hidrogén-cianid vizes oldatai, legfeljebb 20% tiszta savtartalommal

1000

 

3.

 

nikkel-tetrakarbonil, vas-pentakarbonil

1000

 

11.a)

 

aceton-ciánhidrin

1000

 

13.a)

 

allil-alkohol

1000

 

 

dimetil-szulfát

500

 

16.a)

 

epibróm-hidrin, klórpikrin, perklór-metil-merkaptán

1000

 

16.b)

 

bróm-aceton, epiklórhidrin, etilén-klórhidrin

1000

 

17.a)

 

alfa-bróm-benzil-cianid, fenil-karbil-amin-klorid

1000

 

20.a)

 

tiofenol

1000

 

31.a)

 

etilfluid, tetraetil-ólom, tetrametil-ólom

1000

 

41.a)

 

szervetlen cianid oldatok

1000

 

51.a)

 

folyékony arzénsav, arzén-triklorid, folyékony arzéntartalmú vegyületek

1000

8

1.a)

 

kén-trioxid

1000

2801

 

 

óleum (füstölgő kénsav)

10000

 

1.b)

 

kénsav

10000

 

2.a)

 

salétromsav több mint 70% tiszta savval, vörösen füstölgő salétromsav

1000

 

3.a)

 

kénsavkeverékek több, mint 30% tiszta salétromsavval

1000

 

6.

 

hidrogén-fluorid, hidrogén-fluorid vizes oldatai, 85%-nál több hidrogén-fluoriddal

1000

 

7.a)

 

hidrogén-fluorid vizes oldatai, 60%-nál több, de legfeljebb 85% hidrogén-fluorid tartalommal

1000

 

7.b)

 

hidrogén-fluorid vizes oldatai, legfeljebb 60% hidrogénfluorid tartalommal

1000

 

8.b)

 

fluor-bórsav vizes oldatai legfeljebb 78% tiszta savtartalommal

1000

 

10.a)

 

fluor-szulfonsav

1000

 

24.

 

bróm

1000

 

26.a)

 

bróm-pentafluorid, bróm-trifluorid

1000

 

32.a)

 

trifluor-ecetsav

1000

 

44.a)

 

vízmentes hidrazin, hidrazin vizes oldatai, több mint 64% hidrazin tartalommal

1000

 

44.b)

 

hidrazin vizes oldatai, legfeljebb 64% hidrazin tartalommal

1000

 

64.a)

 

allil-klór-formiát, benzil-klór-formiát

1000

(1): mint pl.: A, A0, A1, B, C gázkeverék
(2): mint pl.: P1, P2 gázkeverék

2. számú melléklet a 122/1989. (XII. 5.) MT rendelethez


Azok a közúti határátkelőhelyek, melyeken az 1. sz. mellékletben megnevezett és ugyanott meghatározott mennyiséget meghaladó áruféleségekkel külföldről az ország területére szabad belépni.

Ausztria:
Hegyeshalom,


Rábafüzes
Csehszlovákia:
Parassapuszta,


Rajka


Jugoszlávia:
Letenye,


Röszke


Románia:
Nagylak


Szovjetunió:
Záhony
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás