13/1989. (XII. 29.) BM rendelet

1. §² Az útlevél tartalmazza:

1/A. §³ (1) A Belügyminisztérium útlevél kiállítására jogosult szerve magánútlevél és hajós szolgálati útlevél iránti igény esetén az útlevél érvényesítésére és biztonságának fokozására az útlevélben érvényesítő címkét helyez el az útlevél 5. oldalán ,,A magyar hatóságok bejegyzései'' részére fenntartott helyen.

(2) Az utazásra alkalmas magánútlevél esetén új útlevél kiállítására nem kerül sor, az érvényesítő címkét az útiokmány-igénylőlaphoz mellékelt útlevélbe kell elhelyezni.

(3) Az utazásra alkalmatlan (betelt, megrongálódott, a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált) magánútlevél és hajós szolgálati útlevél esetén új útlevelet kell kiállítani, és abban el kell helyezni az érvényesítő címkét.

(4) Az érvényesítő címke tartalmazza az igénylő arcképmását, aláírását, az útlevél betű- és sorozatszámát, az érvényesítő címke sorszámát, továbbá – gépi olvasásra nem alkalmas módon – az útlevél új érvényességi idejét. Az érvényesítő címke elhelyezésétől számítva az útlevél öt évig használható fel utazásra.

(5) Az érvényesítő címke elhelyezése új magánútlevél vagy hajós szolgálati útlevél kiadásának felel meg.

2. §⁴

3. § (1) A törvény 4. § (2) bekezdése szerinti útiokmányok:

(2)⁶ A személyazonosító igazolványra az e rendeletben foglalt eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.

4. § (1) Határátlépési igazolvány annak adható, akinek állami szerv, vagy gazdálkodó szervezet megbízásából, nemzetközi szerződésből eredő határmenti feladat ellátása végett szükséges az államhatárt átlépni.

(2) A határátlépési igazolvánnyal rendelkező személy a megjelölt határszakaszon vagy határátkelőhelyen külön engedély nélkül jogosult az államhatár ismételt átlépésére.

(3) A határátlépési igazolvány időbeli érvényessége öt év.

(4)⁷ A határátlépési igazolvány iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészetén nyújthatja be.

5. § (1) Határátlépési engedély nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint adható.

(2) A határátlépési engedély időbeli érvényessége — amennyiben nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik — öt év.

(3)⁸ A határátlépési engedély iránti kérelmet a kérelmező az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnál nyújthatja be.

6. § (1) Határátlépési igazolvány, valamint határátlépési engedély nem adható, illetve azokat vissza kell vonni a törvény 13. §-ában meghatározott esetekben.

(2) Vissza kell vonni a határátlépési igazolványt, valamint a határátlépési engedélyt a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltak megszegése esetén, továbbá akkor is, ha az arra való jogosultság megszűnt.

7. § (1) A hazatérési igazolvány a Magyar Köztársaságba történő egyszeri beutazásra szolgál.

(2) A hazatérési igazolvány időbeli érvényessége a kiállítástól számított legfeljebb egy évig terjedhet.

8. §⁹ (1) A magánútlevéllel és a hajós szolgálati útlevéllel kapcsolatos államigazgatási ügyben első fokon a Belügyminisztérium jár el.

(2) A határátlépési engedély iránti kérelem elbírálására, az úti okmány kiállítására, valamint visszavonására irányuló államigazgatási ügyben első fokon a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el.

(3) A határátlépési igazolvány iránti kérelem elbírálására, az úti okmány kiállítására, érvényességi ideje meghosszabbítására, valamint visszavonására irányuló államigazgatási ügyben első fokon a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészet jár el.

(4) A hazatérési igazolvány kiállítására irányuló államigazgatási ügyben a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete (a továbbiakban: külképviselet) jár el.

9. §¹⁰ Az útlevélbe a kiállításra jogosult szerv, a rendőrség, a határőrség, a külképviselet és a külföldi hatóság tehet bejegyzést.

10. §¹¹ (1) A külképviselet a külföldön benyújtott magánútlevél iránti igényt — a Külügyminisztériumon keresztül — közvetlenül a Belügyminisztériumnak küldi meg.

11. §¹² (1)¹³ Az útlevél iránti igényt a melléklet szerinti nyomtatványon kell bejelenteni. Az útiokmány-igénylőlaphoz csatolni kell 2 darab, a szabványnak megfelelő méretű (3,5 X 4,5 cm) fekete-fehér vagy színes igazolványképet.

(2) A Belügyminisztérium az útlevéligények (kérelmek) átvételére állandó ügyeletet tart.

(3)¹⁴ A külképviselet értesítése alapján az automatikus gépi olvasásra alkalmatlan útlevél cseréjéről a Belügyminisztérium hivatalból gondoskodik.

(4) A törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették.

(5) A külföldön élő igénylő magyar állapolgársága érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal, illetőleg honosítási-, visszahonosítási okirattal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes személyi igazolvánnyal igazolható.

(6) A külföldön élő igénylőnek állampolgársági vizsgálatot kell kérnie, ha külföldön született, vagy születésekor egyik szülője olyan ország állampolgára volt, amellyel a Magyar Köztársaság a kettős állampolgárság rendezéséről egyezményt kötött, és a magyar állampolgárását bizonyító okirattal nem rendelkezik.

(7) Az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény hatálybalépése (1957. október 1.) előtt külföldre távozott igénylő magyar állampolgárságának megállapításához szükséges iratok:

(8) A magyar állampolgárság igazolásához, illetve megállapításához csatolt iratokat az útlevél megküldésével egyidejűleg a külföldön élő igénylőnek vissza kell juttatni.

11/A. §¹⁵ A határátlépési engedély és a határátlépési igazolvány kiállításáról az eljáró szerv nyilvántartásba vétel végett a Belügyminisztériumot értesíti.

11/B. §¹⁶ (1) A Tv. 2. § (3) bekezdésében meghatározott méltányossági jogkört a büntetőeljárást folytató szerv, a büntetésvégrehajtási intézet, illetve az államtitok minősítője gyakorolja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szerv a külföldre utazáshoz hozzájárul, és erről írásban igazolást ad, a Belügyminisztérium az úti okmányt ki-, illetve visszaadja.

(3) A hozzájárulást adó köteles gondoskodni arról, hogy az utazás befejezését követően az állampolgár az úti okmányt a Belügyminisztériumnak visszaadja. A visszavont útlevél leadásakor újabb határozatot nem kell hozni.

11/C. §¹⁷ (1) A Tv. 14. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a Magyarországon tartózkodó külföldön élő magyar állampolgár részére a visszavonó határozattal együtt ideiglenes tartózkodásra jogosító, a személyi adatait tartalmazó igazolást kell kiadni.

(2) Az útlevél visszavonásának indokául szolgáló korlátozó ok megszűnésekor a Belügyminisztérium az (1) bekezdésben meghatározott igazolás elvétele mellett, hivatalból adja vissza az útlevelet.

(3)¹⁸ Az útiokmány-igénylőlap az útlevél kiállításától, illetve érvényesítésétől számított öt évig, az elutasítás alapjául szolgáló irat egy évig, az úti okmány visszavonásának alapját képező irat pedig a visszavonás indokának megszűnéséig nem selejtezhető.

12. § A külön élő szülők gyermekelhelyezés kérdésében történt megegyezésüket teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolhatják.

13. §¹⁹ A fellebbezést, ha első fokon

(2) A magánútlevél iránti igény elutasítása miatt benyújtott jogorvoslati kérelem — amennyiben azt a külképviseleten nyújtják be — időben történő beérkezését a külképviselet vizsgálja.

14. § Az útlevél és az egyéb útiokmány iránti igény elbírálása során keletkezett iratokba az igénybejelentő vagy képviselője — az államtitkot tartalmazó irat kivételével — betekinthet.

15. § (1) Az útiokmányt az állampolgárnak sértetlenül meg kell őriznie, azt másra átruházni, vagy biztosítékul átadni, illetőleg átvenni tilos.

(2)²⁰ Aki úti okmányát elveszíti, vagy az megsemmisül, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az útlevéligény átvételére jogosult szervnek, külföldön a külképviseletnek.

(3) A talált úti okmányt haladéktalanul be kell szolgáltatni az útlevéligény átvételére jogosult szervnek.

16. § A hajós szolgálati útlevéllel, a második magánútlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal kapcsolatban az utaztató szervnek:

17. §²¹ (1) Az úti okmányt az azt kiállító szervnek — külföldön a külképviseletnek — meg kell küldeni, illetőleg át kell adni, ha az betelt, megrongálódott, vagy alkalmatlanná vált a személyazonosság megállapítására, illetve ha az útlevélbe bejegyzett személy magyar állampolgársága megszűnt.

(2) Az állampolgár halála esetén az úti okmányt hozzátartozója, illetve az, akinek a birtokába került, köteles az útlevél iránti igény átvételére jogosult szervnek, külföldön a külképviseletnek beszolgáltatni.

18. § (1) A külföldön élő magyar állampolgár útlevele érvényességén belül külön engedély nélkül tartózkodhat Magyarországon.

(2)²² A külföldön élő magyar állampolgárnak — 30 napot meghaladó magyarországi tartózkodása esetén — ideiglenes lakcímét a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságon, illetőleg rendőrőrsön, vagy a jegyzőnél (körjegyzőnél) személyesen, vagy a szállásadó útján be kell jelentenie.

19. § (1) Ez a rendelet 1990. január 1-jén lép hatályba.

(2) Egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határsávforgalom szabályozásáról Prágában, 1962. évi október hó 16-án létrejött egyezmény végrehajtásáról szóló 2/1963. (VII. 7.) BM rendelet 1. § (3) bekezdése, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság között a kishatárforgalom szabályozásáról, Budapesten 1969. évi június 17. napján létrejött egyezmény végrehajtásáról szóló a 8/1977. (XII. 29.) BM rendelettel módosított 1/1970. (I. 11.) BM rendelet, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kishatárforgalom szabályozása tárgyában Budapesten, 1975. november 5. napján aláírt egyezmény végrehajtásáról szóló 3/1976. (VII. 9.) BM rendelet, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között a határmenti településeken lakó állampolgárok egyszerűsített határátlépésének rendjéről Moszkvában, 1985. augusztus 1. napján aláírt egyezmény végrehajtásáról szóló 4/1986. (X. 2.) BM rendelet hatályát veszti.