Kifejezéskereső
135/1989. (XII. 22.) MT rendelet
az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer létrehozásáról
A Minisztertanács az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 26. §-ának (2) bekezdése alapján a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetleg bekövetkező — a lakosságot és a környezetet veszélyeztető — nukleáris veszélyhelyzet és (vagy) sugárveszély (a továbbiakban együtt: nukleáris veszélyhelyzet) esetén, annak elhárítására, következményeinek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: baleset-elhárítási rendszer) alakul.
2. § A baleset-elhárítási rendszer feladata:
a) a hazai nukleáris létesítmények, valamint a radioaktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, továbbá erőszakos behatásokból származó, nukleáris veszélyhelyzetnek a — létesítményen kívül történő — felmérése, csökkentése és felszámolása;
b) a nukleáris anyagok (friss üzemanyag, kiégett fűtőelem) és a radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) szállítása során (vasúton, közúton, vízi- és légifuvarozásközben) bekövetkezett balesetekből vagy erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felszámolása;
c) az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetekből, sugárveszélyt okozó eseményekből eredő hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása.
Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság
3. § (1) A baleset-elhárítási rendszer irányítását a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság (a továbbiakban: Kormánybizottság) látja el.
(2) A Kormánybizottság összetétele a következő:
elnöke: a honvédelmi miniszter
elnökhelyettesei: az Országos Atomenergia Bizottság elnöke,
az ipari miniszter,
tagjai:
a belügyminiszter,
a kereskedelmi miniszter,
a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter,
a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter,
a külügyminiszter,
a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter,
a művelődési miniszter,
a szociális és egészségügyi miniszter,
az Országos Tervhivatal elnöke,
a Minisztertanács Hivatalának elnöke,
a Magyar Néphadsereg parancsnoka,
a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára,
az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,
a Kormánybizottság Operatív Törzsének vezetője,
a Kormánybizottság Műszaki Tudományos Tanácsának vezetője.
(3) A Kormánybizottság ülésén meghívottként az érintett fővárosi, illetőleg a megyei tanács elnöke, valamint a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző vállalat (intézmény) vezetője is részt vesz.
4. § (1) A nukleáris veszélyhelyzet fennállását és annak megszűnését a Kormánybizottság elnöke, halasztást nem tűrő esetben — illetékességi területén — a fővárosi, illetőleg a megyei tanács elnöke állapítja meg. A nukleáris veszélyhelyzet kinyilvánításakor a Kormánybizottság a rendszer részbeni vagy teljes működtetését rendeli el.
(2) A nukleáris veszélyhelyzet következtében kialakult szükséghelyzetben a Kormánybizottság elnöke javaslatot tehet a szükségállapot kihirdetésére.
(3) Ha a nukleáris veszélyhelyzet a szükségállapot elrendelését nem indokolja, a Kormánybizottság elnöke javasolhatja, hogy a Minisztertanács — az Alkotmány 35. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — intézkedjen.
(4) A Kormánybizottság elsősorban a nukleáris létesítményen kívüli intézkedések megtételére jogosult. Ha azonban a nukleáris balesetet szenvedett létesítmény vezetője kéri vagy azt a kialakult helyzet indokolja, elrendelheti a kijelölt szervezetek alkalmazását a létesítményen belül is.
(5) A baleset-elhárítási rendszer működése nem csökkenti a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének baleset-elhárítással kapcsolatos felelősségét.
(6) A baleset-elhárítási rendszer irányítási, vezetési rendjének és működésének részletes szabályait a Kormánybizottság állapítja meg.
A Kormánybizottság szervei
5. § A Kormánybizottság szervei: az Operatív Törzs, a Műszaki Tudományos Tanács és a Titkárság.
6. § Az Operatív Törzs az érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek) képviselőiből áll. Feladata a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek elhárítására hozott kormánybizottsági döntések végrehajtásának központi irányítása. Vezetőjét a honvédelmi miniszter jelöli ki.
7. § A Műszaki Tudományos Tanács a baleset-elhárításban érintett tudományos kutató és egyéb intézmények képviselőiből áll. Feladata a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek elhárítására hozott kormánybizottsági döntések műszaki-tudományos megalapozása. Vezetőjét az Országos Atomenergia Bizottság elnöke jelöli ki.
8. § A Titkárság a Honvédelmi Minisztérium szervezetén belül működik. Feladata az általános titkársági teendők ellátása mellett az Operatív Törzs, a Műszaki Tudományos Tanács és a nukleárisbaleset-elhárításban érintett más szervek tevékenységének összehangolása. A Titkárság vezetőjét a Kormánybizottság elnöke nevezi ki.
9. § Az Operatív Törzset és a Titkárságot a honvédelmi miniszter, a Műszaki Tudományos Tanácsot az Országos Atomenergia Bizottság elnöke hozza létre és működteti. A Titkárság, az Operatív Törzs és a Műszaki Tudományos Tanács működésének személyi és tárgyi feltételeit a honvédelmi miniszter és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke biztosítja.
10. § (1) Az Operatív Törzs és a Műszaki Tudományos Tanács nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság elnökének (elnökhelyetteseinek) intézkedésére a Kormánybizottság összehívása nélkül is működhet.
(2) A Kormánybizottság felhatalmazása alapján az Operatív Törzs vezetője és tagjai — nukleáris veszélyhelyzetben — a törzset megillető feladatkörben (6. §) intézkedési jogkörrel rendelkeznek, amelyet az érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek), valamint a fővárosi, illetőleg a megyei baleset-elhárítási szervek kötelesek végrehajtani, illetve döntéseiknél figyelembe venni.
(3) A Műszaki Tudományos Tanács vezetője és tagjai az általuk képviselt intézmények bevonásával látják el feladatukat.
A baleset-elhárítási rendszer ágazati és területi szervei
11. § Az országos jellegű nukleáris veszélyhelyzet elhárításának ágazaton belüli összehangolására és irányítására az érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek) — a baleset-elhárítási rendszer ágazati irányító szerveiként — Ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Bizottságokat (a továbbiakban: ágazati baleset-elhárítási bizottságokat) hoznak létre.
12. § A nukleáris veszélyhelyzet területi elhárításának vezetésére a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsok — a balesetelhárítási rendszer területi irányító szerveiként — Területi Nukleárisbaleset-elhárítási Bizottságokat (a továbbiakban: területi baleset-elhárítási bizottságokat) hoznak létre.
13. § (1) A nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, hatásainak figyelemmel kísérésére, csökkentésére és elhárítására az érintett miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, valamint fővárosi és megyei tanácselnökök a felügyeletük alá tartozó polgári szerveket és polgári védelemi szervezeteket jelölnek ki.
(2) A nukleáris veszélyhelyzet elhárítására kijelölt katonai szervezetek és belügyi erők tevékenységének közvetlen irányítására külön intézkedések az irányadók.
14. § Az ágazati, illetőleg a területi baleset-elhárítási bizottságok összetételét és működési rendjét az érintett miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői), valamint a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsok elnökei — a Kormánybizottság követelményei alapján — állapítják meg, továbbá gondoskodnak a végrehajtásban résztvevő erők és eszközök kijelöléséről, valamint felkészítéséről.
Záró rendelkezések
15. § A baleset-elhárítási rendszer szervei által a feladat- és hatáskörükben kért adatot és információt az azokkal rendelkező szervek és szervezetek kötelesek szolgáltatni.
16. § A lakosság riasztásának és az azzal közvetlenül összefüggő tájékoztatásának rendjét, valamint a riasztással kapcsolatos felkészítés követelményeit a honvédelmi miniszter állapítja meg.
17. § (1) A nukleáris veszélyhelyzetre a lakosság sugárvédelmének, a levegő, az ivóvíz, az élelmi anyagok, az eszközök és anyagok sugárszennyezettségének normatív követelményeit — az illetékes nemzetközi szervezetek ajánlásaival összhangban, az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek véleményére figyelemmel — a szociális és egészségügyi miniszter állapítja meg.
(2) A sugárszennyezettség minősítését — a megállapított normák alapján — a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, a Művelődési Minisztérium, az Ipari Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt és egységes követelmények alapján felkészített laboratóriumok, mérő- és ellenőrző állomások, katonai szakalegységek, valamint az oktatási intézmények tanszékei végzik. Az export követelményeit — az árut fogadó ország előírásai szerint — az illetékes miniszterek állapítják meg.
18. § A nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő tudományos kutatás és műszaki fejlesztés követelményeit a Kormánybizottság határozza meg. A kutatás, fejlesztés koordinálását és ellenőrzését a Műszaki Tudományos Tanács vezetője — az Operatív Törzs vezetőjével egyetértésben — végzi. A tudományos kutatás, műszaki és technikai fejlesztés, valamint a készenlét fenntartásának anyagi-pénzügyi biztosításáról a Kormánybizottság elnökének javaslatára a Minisztertanács dönt.
19. § Ha a Kormánybizottság elnöke az Operatív Törzset és a Műszaki Tudományos Tanácsot a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző létesítmény közelében (színhelyén) kívánja működtetni, a szükséges feltételeket az illetékes megyei, illetőleg helyi tanács elnöke biztosítja.
20. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke
