1989. évi XIV. törvény
az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról1
1989.07.01.
„2. § (1) Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik. (2) A vállalat jogi személy.”
„10. § Vállalat létesül a vállalat szétválásával, szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásával és a vállalatok egyesülésével.” „(3) A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a létesítő határozat kiadásának napjára visszamenő hatállyal jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik.
(4) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot. amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják.
(5) A bejegyzett adatok megváltoztatását a változás megtörténtétől számított harminc napon belül a cégbíróságnak ugyancsak be kell jelenteni.”
„(2) Ha a szervezeti és működési szabályzat ezt előírja, a vállalati tanács ellenőrző bizottságot, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) vezetőséget, illetőleg ellenőrző bizottságot választ.”
„(4) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak keretei között jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti.”
„19. § A vállalat dolgozói e törvény és a külön jogszabályok, valamint a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között részt vesznek a vállalat vezetésében, illetőleg a vezetés ellenőrzésében.” „(1) A vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik.”
„28. § A vállalatra rábízott vagyon — ha törvény kivételt nem tesz — nem vonható el; államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében a Minisztertanács ettől eltérően rendelkezhet.” „30. § A vállalat képviselője az igazgató, aki a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat — szervezeti és működési szabályzatban megjelölt — dolgozóira átruházhatja.” a) vállalat létesítésére,
b) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az igazgató tekintetében kinevezési, felmentési és a külön jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására,
c) törvényben meghatározott esetekben a vállalat megszüntetésére, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakítására.”
„30/D. § (1) A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. (2) A cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
„40. § A vállalat részére meghatározott gazdasági tevékenységre utasítás csak törvényben, törvényerejű rendeletben, illetve törvény erre irányuló felhatalmazása alapján minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben adható, ha az össztársadalmi cél más eszközökkel nem érhető el.” „(1) A vállalat megszűnik
a) szétválással, más vállalattal történő egyesüléssel, továbbá más vállalatba való beolvadással,
b) ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul,
d) ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,
e) ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.”
„42/A. § (1) Ha a vállalati tanács vagy közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez képest húsz százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó szabályok szerint gazdasági társasággá átalakíthatja, vagy a vállalatot megszüntetheti. (2) Ha a vállalati tanács, vagy közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona több mint ötven százalékban gazdasági társaságokban fennálló érdekeltségből (részesedésből) áll, köteles ezen arány elérésétől számított két éven belül gazdasági társasággá átalakulni. Ha ezen kötelezettségének a vállalat nem tesz eleget, az alapító szerv a vállalatot az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatra irányadó szabályok szerint gazdasági társasággá átalakíthatja.
(3) A Minisztertanács előterjesztésére indokolt esetben az Országgyűlés elrendelheti a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló vállalat államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá átminősítését abból a célból, hogy legkésőbb egy éven belül az alapító szerv gazdasági társasággá alakítsa át azt.”
„43. § (1) A vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. (2) Ha a vállalat jogutód nélkül szűnt meg, a felszámolási eljárás befejezését követően a tartozások kiegyenlítése után fennmaradt vagyon az alapító szervet illeti meg.”
„(1) Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdálkodásának és irányításának szervezeti összefogására trösztöt hozhat létre. A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet.”
„(1) A trösztöt a vezérigazgató, illetőleg az igazgatónács vezeti. Az igazgatótanács a tröszt vezérigazgatójából és a tröszti vállalatok igazgatóiból áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést.”
„52. § A trösztre az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a tröszti vállalat a tröszt irányítása alatt áll.” 19. § (1) Ez a törvény — (2) bekezdésében foglalt kivétellel — 1989. július hó 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépése után trösztöt csak a közüzemi vállalatok körében lehet létrehozni.
20. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vt. preambuluma — az első és az utolsó mondat kivételével —, 3. §-a (1) bekezdésének szövegéből az „és más tevékenységét” szövegrész, 3. § (2) bekezdése, 4—5. §-a, 12. § (5) bekezdése, 20. §-a, 21. §-ának (2)—(3) bekezdése, 23. §-a g) pontjának szövegéből az „és társulásban” szövegrész, 23. §-ának j)—k) pontja, 27. §-a (2)—(3) bekezdésének szövegéből az „és a kezelésében álló” szövegrész, 27. §-ának (4) bekezdése, valamint 53. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Dr. Pesta László s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Soltészné Pádár Ilona s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
