147/1989. (XII. 27.) MT rendelet
1989.12.27.
A Minisztertanács a társadalombiztosítási törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
(A társadalombiztosítás kiterjed)
,,i) a munkanélküli segélyben, továbbá az átképzési támogatásban részesülő személyre.''
,,(1) A T. 11. §-ában említetteken kívül a biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a magyar állam területén foglalkoztatott – a T. 14. §-a (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó – külföldi honos munkavállalóira (tagjaira).'' ,,(2) A Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője különös méltánylást érdemlő körülmények megléte esetén – a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott összeg erejéig – kivételes nyugellátást engedélyezhet.
(3) Kivételes nyugellátás nem engedélyezhető annak, aki az öregségi korhatárt nem töltötte be, vagy nem rokkant, kivéve, ha a kivételes nyugellátást árvaellátás címén engedélyezik.''
,,c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,''
,,f) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,''
,,h) a munkanélküli segély és az átképzési támogatás folyósításának időtartamára.''
,,25. § (1) A táppénz összegének megállapításánál keresetként azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot kell fizetni. Keresetként kell figyelembe venni a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés összegét is.'' ,,25/A. § (1) A kisipari, a magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, a gazdasági társaságnál rendszeresen munkát végző segítő családtag, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének közeli hozzátartozója táppénzét a figyelembe vehető havi jövedelem [(R. 214. § (5) bek.] hamincad része alapján kell megállapítani. (2) Ha a biztosított utoljára munkanélküli segélyben részesült táppénzét a munkanélküli segély alapjául szolgáló havi összeg harmincad része alapján kell megállapítani.''
,,28/B. § Ha a biztosított munkáltatója az R. 28. §-ában, illetőleg az Sz. 14. §-ában megjelölt irányadó időszak alatt változott – ide nem értve a átalakulás, egyesülés, szétválás esetét –, táppénzét annál a munkáltatónál eltöltött irányadó időszakban elért kereset alapján kell megállapítani, ahol a keresőképtelenség bekövetkezésekor dolgozott.'' ,,41/A. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tag gyermekgondozási díjának megállapításánál munkanapként az általa személyesen teljesített munkanapokat lehet figyelembe venni. Meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges – munkanapokban kifejezett – munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányada számít a tag által teljesített munkanapnak. (2) Munkanapon tízórás munkanapokat kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történik, munkanapokra át kell számítani.
(3) Munkanapnak számít az a nap is, amelyben a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemelteti, valamint, amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles nyilvántartásba venni.
(4) Munkanapnak számít – a heti pihenőnapok kivételével – az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag
a) táppénzben, baleseti táppénzben részesült,
b) kórházi ápolás alatt állott,
c) szülési szabadságon volt,
d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott,
f) katonai szolgálatot teljesített,
g) népi ülnöki tennivalókat végzett,
h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult, vagy egész napos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt,
i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült,
j) tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt, vagy egyéb jogcímen is biztosított volt és táppénzben részesült.
(5) Azt az időt, amelyre a mezőgazdasági szövetkezeti tag e tagsága alatt saját jogú nyugellátásban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, naptári hónaponként tíz, nőnél hét munkanappal kell figyelembe venni. Ezt a rendelkezést a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagra csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az ellátás folyósításának a megszüntetését követően nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.''
,,(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyermekgondozási díj napi összege a naptári napi átlagkereset hatvanöt százaléka, ha a biztosított ilyen mértékű terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. (3) Ha a táppénz alapjaként figyelembe vehető kereset napi átlaga a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi átlagkeresetnél kevesebb, a gyermekgondozási díjat ez utóbbi figyelembevételével kell megállapítani.''
,,(6) A mezőgazdasági szövetkezeti tag gyermekgondozási díjának alapjául szolgáló kereset naptári napi átlaga kiszámításánál a biztosításban töltött napokat csökkenteni kell a 41/A. § (4) bekezdésének a)–h) pontjában említett időtartamok naptári napjai számával.'' ,,(4) Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, az öregségi nyugdíj összege azonos a havi átlagkereset összegével. Ezt az összeget kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló rendelkezések szerint emelni. Az így megállapított öregségi nyugdíj azonban nem lehet több az (1) bekezdésben meghatározott összegnél.'' ,,(5) Ha a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az (1) bekezdésben meghatározott összeget nem éri el, a rokkantsági nyugdíj megállapításánál a 71. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.'' ,,94. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset meghatározásánál a szakmunkástanulóként eltöltött időre keresetként havi 3500 forintot kell számításba venni.'' ,,(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, valamint a munkanélküli segély folyósításának tartamát.''
,,105. § Szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges idő.'' ,,135/A. § Az egyházi személyként és a szerzetes rendi tagként szerzett szolgálati időt az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.'' ,,(3) Ha az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset a saját jogú nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, az özvegyi nyugdíj a saját jogú nyugdíjnak [R. 71. § (3), R. 93. § (4) bekezdés] a hetvenöt százaléka. Az így megállapított összeget kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló rendelkezések szerint emelni. Az özvegyi nyugdíj azonban az (1) bekezdésben meghatározott összegnél több nem lehet. (4) Az 1989. december 31-ét követő időponttól megállapított ideiglenes özvegyi nyugdíj a megállapítása időpontjában a T. 65. §-ának (1) bekezdése szerint meghatározott összeget az R. 344/A. §-ában említett kiegészítéssel sem haladhatja meg. E rendelkezés a szülői nyugdíj és az árvaellátás jogszabályban megállapított legkisebb összegét nem érinti.'' a) özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra, baleseti járadékra, a ,,Népművészet mestere'' kitüntető cím alapján járó ellátásra, hadigondozási pénzellátásra,
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét el nem érő öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, szülői nyugdíjra, kivételes nyugellátásra és öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra is jogosult, kérheti, hogy az a)–b) pontokban felsorolt ellátását az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadék összegével, legfeljebb azonban a T. 65/A. § (1) bekezdésében meghatározott összegre egészítsék ki. Az összeghatár számításánál a házastársi pótlékot és a száz százalékos hadirokkant pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni.'' (Növelt összegű öregségi járadékra jogosult az, aki)
,,165. § Növelt összegű munkaképtelenségi járadékra a 164. § b)–c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása esetén az jogosult, aki teljesen munkaképtelen.'' ,,(3) A (2) bekezdés alapján megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjat emelni kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló rendelkezések szerint. Az így megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj azonban az emeléssel és kiegészítéssel sem lehet több az (1) bekezdésben meghatározott összegnél.'' ,,196/A. § Az átképzési támogatás, valamint a munkanélküli segély folyósítása nem akadálya a saját jogú nyugellátás, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításának.'' ,,201. § (1) A kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátás, baleseti nyugellátás iránti igényét a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság, a nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőként meghalt személy hozzátartozóinak igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a vasutak volt dolgozóinak, illetőleg hozzátartozóiknak igényét pedig a MÁV Nyugdíj Igazgatóság bírálja el. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyzőileg hitelesíttetni kell. (2) A jogosultság beállásának nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetőleg munkaviszonyban áll.
(3) A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központnak utalja át. Ugyanígy kell eljárni, ha külföldön élő magyar állampolgár az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának, baleseti nyugellátásának folyósítását kéri.''
,,214. § (1) A T. I. fejezetében említett biztosítottat foglalkoztató munkáltató – a (3)–(8) bekezdés kivételével – a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott nyugdíjjárulék – alapot képező [R. 226. § (1) bek. és 229. § (1) bek.] bérjellegű pénzbeli és természetbeni juttatás, valamint a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók tanulmányi ösztöndíjának negyvenhárom százalékát köteles társadalombiztosítási járulék címén fizetni. (2) Az egyházak, a felekezetek (egyházközségek, egyházi intézmények stb.) az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a biztosított részére folyósított államsegély után is. (3) A kistermelők szövetkezete az R. 1. § (1) bekezdésének c) pontjában említett tagjának a közös tevékenységért kiosztott jövedelme után – ide nem értve az adózott nyereség terhére elszámolt jövedelmet – az (1) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. (4) A kisszövetkezet a tagjának a személyes közreműködés alapján bármilyen címen kifizetett személyi jövedelme után az (1) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. (5) A háztartási alkalmazott után a munkáltató, a kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági társaság természetes személy tagja a segítő családtagja, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a közeli hozzátartozója [R. 1. § (1) bek. e)–g) pontja] után havi 3500 forint figyelembe vehető jövedelem alapulvételével havi 1200 forint, illetőleg naptári napokra 40 forint – a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló – társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. (6) Az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanuló után az ösztöndíjat folyósító munkáltató – a szakmunkásképző intézet kivételével – havonként 150 forint, illetőleg naptári naponként 5 forint nyugdíjjárulékot is magában foglaló társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(7) Az (5)–(6) bekezdésben említett esetben nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély és baleseti táppénz folyósításának időtartamára, valamint a katonai szolgálat idejére. (8) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj után.'' ,,217. § (1) A természetbeni juttatások után azok könyvelési értéke, ennek hiányában a fogyasztói ár figyelembevételével kell meghatározni a járulék alapját. (2) Természetbeni juttatásként nem vehető figyelembe
a) a munkaruha, a védőruha, az egyenruha, a formaruha, a védőital és az egyéni védőeszköz,
b) az üzemi étkeztetés keretében ingyenesen vagy térítés ellenében nyújtott juttatás,
c) az olyan járandóság, amelynél az igénybevétel lehetősége, illetőleg mértéke előre nem határozható meg (pl. kedvezményes gáz- és villanyvilágítás, a közszolgálati és egyéb dolgozók részére biztosított vasúti utazási kedvezmény),
d) a munkásszálláson történő elhelyezés,
e) az illetményföld, a háztáji föld és ennek megművelésének értéke.''
,,222. § A tartós külföldi szolgálatot teljesítő biztosított után a munkáltató a külföldi szolgálat idejére annak az R. 226. § (1) bek. szerinti juttatásnak az alapján köteles havonként a társadalombiztosítási járulékot fizetni, amelyet a biztosított részére a külföldi szolgálat időtartamára folyósít.'' ,,(1) Nyugdíjjárulék alapját képező bérjellegű juttatásként kell figyelembe venni a biztosított munkáltatójától (foglalkoztatójától) kapott munkabért, munkadíjat, (időbér, teljesítménybér, havidíj, bérpótlékok) és ilyen jellegű egyéb pénzbeli juttatást, továbbá az átképzési támogatást, a bérjellegű természetbeni juttatást, a prémiumot, a jutalékot, a jutalmat, a hűségjutalmat, az év végi részesedést, az eredménytől függő részesedést, az ipari szövetkezet tagja részére a munkavégzés alapján kifizetett osztalékot, a kisszövetkezet tagjának az R. 214. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelmét, továbbá az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett kistermelők szövetkezete tagjának a közös munkavégzés alapján kiosztott – ide nem értve az adózott nyereség terhére adott – jövedelmet. (2) A biztosított – ide nem értve az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulót és az R. 214. § (5) bekezdésében említett személyt – a nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó főfoglalkozású jogviszonya alapján a munkáltatójától (foglalkoztatójától) kapott – az (1) bekezdésben meghatározott – bérjellegű juttatás után köteles megfizetni. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője, valamint a szövetkezeti átalányelszámolásos rendszerben üzemeltetett részleg dolgozója a nyugdíjjárulékot a szerződésben, illetőleg a megállapodásban rögzített összeg után köteles fizetni.'' ,,226/B. § (1) Nyugdíjjárulékot kell fizetni az átképzési támogatás, illetve a munkanélküli segély után. A nyugdíjjárulék mértéke az átképzési támogatás esetén tíz, a munkanélküli segély esetén öt százalék. (2) Az átképzési támogatást, illetőleg munkanélküli segélyt folyósító szerv az átképzési támogatás, a munkanélküli segély után negyvenhárom százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott folyósító szerv a nyugdíjjárulékot köteles az átképzési támogatásban, a munkanélküli segélyben részesülő személytől levonni és azt a társadalombiztosítási járulékkal együtt havonta a tárgyhót követő hó 15. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) átutalni.'' 28. § Az R. 227. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,227. § (1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő biztosított az R. 222. §-ában meghatározott juttatás után köteles nyugdíjjárulékot fizetni. (2) A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy a nyugdíjjárulékot a külföldi beosztásának megfelelő, a kiküldő szerv által meghatározott kereset alapulvételével köteles fizetni.''
,,228. § (1) Az a biztosított, aki tartós külföldi szolgálatot teljesítő, nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton résztvevő házastársával történő külföldre utazás címén engedélyezett fizetés nélküli szabadságon van, ennek tartamára nyugdíjjárulék [R. 232. § (1) bek.] fizetését vállalhatja. (2) A nyugdíjjárulék alapját a harminc napot meghaladó időre irányadó munkajogi átlagkeresetnek, átlagrészesedésnek 22 munkanapra számított összege képezi.
(3) Az, akit a házastársával azonos külföldi állomáshelyen a tartós külföldi szolgálatra irányadó szabályok szerint magyar munkáltató alkalmaz, e jogviszonya alapján nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha az (1) bekezdés szerint vállalt nyugdíjjárulékot tovább fizeti. (4) A nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó kérelmet a fizetés nélküli szabadság engedélyezését követő hat hónapon belül nyújthatja be a belföldi munkáltatójánál. A belföldi munkáltató köteles a biztosítottat terhelő havi, illetőleg napi nyugdíjjárulék összegét megállapítani, megelőlegezni és az alkalmazásában álló többi biztosított nyugdíjjárulékával együtt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósághoz havonta átutalni. A biztosított a megelőlegezett nyugdíjjáruléknak megfelelő összeget havonta köteles belföldi munkáltatója részére átutalni.
(5) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónál foglalkoztatott biztosított a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó kérelmét a munkáltató telephelye (székhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) a fizetés nélküli szabadság engedélyezését követő hat hónapon belül nyújthatja be. A megállapított nyugdíjjárulék összegéről, esedékességéről és fizetésének módjáról az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) a biztosítottat írásban tájékoztatja. A biztosított a fizetés nélküli szabadság lejártáról az ezt követő tizenöt napon belül köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) értesíteni.
(6) Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben a nyugdíjjárulék fizetését a fizetés nélküli szabadság engedélyezésétől számított hat havi határidő eltelte után is engedélyezheti. Ez esetben a nyugdíjjárulékot a kérelem előterjesztését közvetlenül megelőző hónapra a (2) bekezdésben foglaltak szerint számított összege után kell fizetni.'' ,,(1) A mezőgazdasági szövetkezet tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni
a) a bérköltség terhére – ide nem értve a c)–d) pontban említett juttatást – bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénzbeli és természetbeni járandóság,
b) a bérköltség terhére el nem számolt, az R. 226. § (1) bekezdésében meghatározott juttatás, és egyéb bérjellegű természetbeni juttatás értékének forint összege, c) a részes munkavállalás címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem,
d) a mezőgazdasági szövetkezettel kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzésként elismert munkanapokra eső jövedelem
a) a gazdasági társaság tevékenységében tagsági jogviszony keretében (korlátolt felelősségű társaságnál mellékszolgáltatás alapján) személyesen közreműködő magyar állampolgár tagja (a továbbiakban: gazdasági társaság tagja),
b) az ipari szolgáltató szakcsoport tagja,
c) a jogtanácsosi munkaközösség tagja,
d) a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja,
e) a szellemi szabadfoglalkozást folytató személy, kivéve ha egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt szerez, vagy öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjas.
a) a mezőgazdasági szakcsoportnak az a tagja, akinek a tagsági viszonyával összefüggő mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó jövedelme az évi 42 000 forintot (havi 3500 forintot) eléri és az egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt nem szerez, részére öregségi-, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat nem állapítottak meg, feltéve, hogy az R. 292/E. § (1) bekezdése szerint fizeti a járulékot, b) az a mezőgazdasági kistermelői tevékenységet folytató személy, aki a lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának igazolása szerint egyénileg gazdálkodik feltéve, hogy e tevékenységéből származó jövedelme az évi 42 000 forintot (havi 3500 forintot) eléri és egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonya, tevékenysége alapján szolgálati időt nem szerez, illetve részére öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjat nem állapítottak meg, ha az R. 292/N. §-a (1) bekezdése szerint fizeti a társadalombiztosítási járulékot. ,,g) a kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági társaság tagjaként, továbbá ipari- és mezőgazdasági szakcsoport –, gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók,''
,,R. 264/A. § (1) A kisiparost, a magánkereskedőt, az ipari szakcsoport, a gépjárművezető-képző munkaközösség, a gazdasági társaság tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg a) munkaviszonyban áll, vagy ipari szövetkezet (kisszövetkezet) tagja, és a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt ledolgozza,
b) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a hónap folyamán tizenhárom, nő nyolc tízórás munkanapot teljesített,
c) öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjas vagy növelt összegű öregségi-, munkaképtelenségi járadékos,
d) bedolgozóként havi keresete eléri a 3000 forintot,
e) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(2) A kisiparost, a magánkereskedőt az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha egyidejűleg ipari szakcsoportnak vagy gazdasági társaságnak az R. 261. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tagja. (3) A mezőgazdasági szakcsoportnak az a tagja, aki a szakcsoport közös tevékenységében részt vesz, és az R. 292/E. §-ában előírt havi társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.'' ,,(3) A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a baleseti táppénz összegét a keresőképtelenség, illetőleg az ellátásra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapra figyelembe vehető jövedelem [R. 271. § (3) bek.] harmincad része alapján kell megállapítani.'' ,,(1) Üzemi baleset az a baleset, amely a kisiparost
a) a telephelyén, munkahelyén végzett ipari tevékenysége során, vagy
b) anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) beszerzése, vagy elkészített, iletőleg javított termék szállítása közben, vagy
c) a lakásról a telephelyre, vagy onnan hazamenet, továbbá a munka teljesítésének a helyére és onnan a telephelyére, vagy hazamenet közben éri.''
,,269/A. § A kiegészítő tevékenységet folytató kisiparos, magánkereskedő baleseti táppénzének napi összege, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapra figyelembe vehető jövedelem [R. 271/A. § (3) bek.] harmincad része.'' ,,273. § Az iparjogosítvány, a magánkereskedői igazolvány átvétele napjától ez év december 31. napjáig a kisiparos, a magánkereskedő tevékenységet kezdőnek minősül. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az a kisiparos, magánkereskedő, aki az iparjogosítvány, magánkereskedői igazolvány visszaadásának, visszavonásának, a tevékenység gyakorlásától jogerős bírói eltiltásának napját követően akár az eredeti, akár más szakmában ismételten iparjogosítványt vagy magánkereskedői igazolványt kap, feltéve, hogy az iparjogosítvány, magánkereskedői igazovány visszaadása, visszavonása, illetőleg az új jogosítvány átvétele között egy teljes naptári év nem telt el. Amennyiben a kisiparos, a magánkereskedő egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, vagy az R. 321. § alapján fizet járulékot, illetőleg katonai szolgálatot teljesít, szabadságvesztés büntetést tölt, az iparjogosítvány, kereskedői igazolvány birtoklása esetén is tevékenységet kezdőnek minősül.'' (Nem köteles járulékot fizetni a kisiparos, a magánkereskedő arra az időre, amíg)
,,d) az R. 321. § rendelkezései alapján fizet járulékot.'' ,,(1) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság az R. 261. § (1) bekezdés a) pontjában említett tagjának – a kiegészítő tevékenységet folytató tag kivételével – a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább 4000 forint (napi 130 forint) után negyvenhárom százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.'' ,,(1) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság tagja [R. 261. § (1) bekezdés a) pont] – a kiegészítő tevékenységet folytató tag kivételével – az R. 278. §-ában említett társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban évi 240 000 forint után köteles nyugdíjjárulékot fizetni. A nyugdíjjárulék mértéke tíz százalék.'' ,,278/B. § (1) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának a személyes közreműködése alapján kiosztott jövedelme – ide nem értve az adózott nyereség terhére elszámolt jövedelmet –, legfeljebb évi 240 000 forint után társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék mértéke tíz százalék. (2) Ha a tagság év közben kezdődik vagy szűnik meg, a tagság fennállásának tartamára, legfeljebb havi 20 000 forint (napi 670 forint) után kell a tíz százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A tagsági jogviszony megszűnését követő hónap 15. napjáig a társadalombiztosítási járulék-különbözetet el kell számolni.''
,,278/C. § (1) Amennyiben az ipari szakcsoport, a gazdasági társaság tagja a tárgyév folyamán a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) katonai szolgálatot teljesít,
c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt,
a 4000 forintos (napi 130 forintos) legalacsonyabb, illetőleg a legmagasabb évi 240 000 forintos (havi 20 000, napi 670 forintos) járulék összegének (R. 278–278/B. §) megállapításánál ezt az időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a tagsági viszony hónap közben kezdődött vagy szűnt meg, illetve ha a tag az R. 321. §-a alapján fizet járulékot.'' ,,(3) Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság kiegészítő tevékenységet folytató tagjának baleseti táppénzét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a ellátás alapja az az összeg, ami után társadalombiztosítási járulékot fizettek, ez azonban napi 670 forintnál több nem lehet.'' ,,(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművész táppénzének, terhességi-gyermekágyi segélyének napi összegét a II. osztályra meghatározott figyelembe vehető jövedelem harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.''
,,(3) A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére a III.–VIII. osztályba kell sorolni, ha a kérelem előterjesztésekor a férfi az ötvenedik, a nő negyvenötödik életévét még nem töltötte be. Ezen életkor betöltése után az előadóművészt magasabb osztályba sorolni nem lehet.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a munkaviszonyban nem álló előadóművész kérelmére – a járulékfizetési kötelezettség kezdő napját követő hat hónapon belül – engedélyezi arra az osztályra előírt járulék fizetését, amely legközelebb áll a tevékenységét közvetlenül megelőző egy éven belül fizetett nyugdíjjárulék havi átlagához.'' ,,(3) A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a baleseti táppénz összegét a keresőképtelenség, illetőleg az ellátásra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapra figyelembe vehető jövedelem [R. 291. § (2) bek.] harmincad része alapján kell megállapítani.'' ,,292/D. § (1) Az R. 261. §-a (2) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazdasági szakcsoport tag táppénzre a három napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosult. Ebben az esetben táppénz a keresőképtelenség első napjától jár. (2) Az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági szakcsoport tag tápppénzének, terhességi-gyermekágyi segélyének, gyermekgondozási díjának és baleseti táppénzének mértékét a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Az ellátás napi összegének alapja a figyelembe vehető jövedelem harmincad része. (3) Ha az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági szakcsoport tag a keresőképtelenségét megelőzően a 283. § (1) bekezdésben meghatározott a III.–VIII. osztályra előírt járulékot fizette, a táppénz összegét a választott osztályra előírt jövedelem figyelembevételével akkor lehet megállapítani, ha a magasabb osztály szerinti járulékot a keresőképtelenséget megelőzően legalább egy évig fizette.'' ,,292/E. § (1) Az R. 261. § (2) bekezdése a) pontjában említett mezőgazdasági szakcsoport tagja havi 1200 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási ellátások alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem 3500 forint. A mezőgazdasági szakcsoport tagjának a szakcsoport által előterjesztett kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője engedélyezi az R. 283. § (1) bekezdésében meghatározott III.–VIII. osztályra irányadó járulék fizetését az R. 283. §-ának (3)–(4) bekezdésében meghatározott feltételekkel.'' ,,292/I. § Egyéni gazdálkodónak az a mezőgazdasági kistermelői tevékenységet önállóan folytató személy minősül, aki az R. 261. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. Társadalombiztosítási szempontból nem minősül egyéni gazdálkodónak az, aki mezőgazdasági nagyüzem részére munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát.'' (2) Az (1) bekezdésben említett egyéni gazdálkodó táppénzének, terhességi-gyermekágyi segélyének, gyermekgondozási díjának és baleseti táppénzének mértékét a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Az ellátás napi összegének alapja a figyelembe vehető jövedelem harmincad része. (3) Ha az (1) bekezdésben említett egyéni gazdálkodó a keresőképtelenségét megelőzően a 283. § (1) bekezdésében meghatározott III.–VIII. osztályra előírt járulékot fizette, a táppénz összegét a választott osztályra előírt jövedelem figyelembevételével akkor lehet megállapítani, ha a magasabb osztály szerinti járulékot a keresőképtelenségét megelőzően legalább egy évig fizette.'' ,,(1) A 292/I. §-ában említett egyéni gazdálkodó havi 1200 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási ellátások alapjaként figyelembe vehető jövedelem havi 3500 forint. Az egyéni gazdálkodó kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője engedélyezi a 283. § (1) bekezdésében meghatározott III.–VIII. osztályra irányadó járulék fizetését a 283. §-ának (3)–(4) bekezdésében meghatározott feltételekkel.'' ,,317. § (1) Betegségi és anyasági ellátásra, továbbá nyugellátásra jogosult – a saját jogú nyugdíjas kivételével – az a magyar állampolgár, aki külföldön a) külföldi munkáltatónál bármilyen jogcímen díjazás ellenében munkát végez, tevékenységet folytat (külföldi munkavállaló),
b) ösztöndíjas tanulmányúton vesz részt (külföldi ösztöndíjas).
a) külföldi ösztöndíjasként közép- vagy felsőfokú oktatás keretében külföldön tanulmányokat folytat,
b) államközi egyezmény szabályai szerint jogosult társadalombiztosítási ellátásra.
(3) Az (1) bekezdésben említett személy hozzátartozója szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély jár, s a hozzátartozók jogosultak hozzátartozói nyugellátásra.'' 53. § Az R. 322. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,322. § (1) A külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjban részesülő személy, aki a kiutazáskor belföldön biztosított (ide értve a T. 118. § (1) bekezdésében és az R. 261. §-a (1)–(2) bekezdésében említett személyeket is], külföldi tartózkodásának, illetőleg ösztöndíja folyósításának a tartamára a) a harminc napot meghaladó időre irányadó munkajogi átlagkeresetnek (átlagrészesedésnek) 22 munkanapra számított összege,
b) a gazdasági társaság tagja [R. 261. § (1) bek. a) pont] az ipari szakcsoport, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a külföldre történő kiutazást megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmének egy hónapra jutó összege, után köteles tíz százalékos nyugdíjjárulékot fizetni.
(2) Ha a belföldön biztosított külföldi munkavállalásának, illetőleg külföldi ösztöndíjának folyósítása alatt a belföldi munkáltatótól bérjellegű juttatást [226. § (1) bek.] kap, és ennek összege az (1) bekezdés alapján számított összegnél magasabb, nyugdíjjárulékot e magasabb összeg után kell fizetni. (3) A belföldön nem biztosított személynek
a) a külföldi munkavállalásának a tartamára havi 1200 – napi 40 – forint,
b) a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára havi 600 – napi 20 – forint
társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.''
,,324. § (1) A külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjban részesülő személyt terhelő nyugdíjjárulékot a belföldi munkáltató köteles megállapítani és megelőlegezni, valamint az alkalmazásában álló többi biztosított nyugdíjjárulékával együtt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) átutalni. (2) Belföldi munkáltató hiányában a nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá a társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) köteles havonta – a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – a járulékot átutalni.
(3) A társadalombiztosítási ellátás összegének megállapításánál a külföldi munkavállalás, illetőleg külföldi ösztöndíj folyósításának az idejére a nyugdíjjárulék megállapításánál figyelembe vett jövedelmet, a 322. § (3) bekezdés a) pontja szerinti járulékfizetés esetén havi 4000 forintot, a b) pontja szerinti járulékfizetés esetén 2800 forintot kell keresetként figyelembe venni.'' ,,344/A. § Ha a nyugellátást, baleseti nyugellátást 1989. december 31-ét követő időponttól állapítják meg, azt havi 150 forinttal kell kiegészíteni. Ez az összeg jár akkor is, ha nyugellátásra, baleseti nyugellátásra az igény nem a naptári hónap első napjával nyílott meg.'' ,,2. § (1) Az Akadémiának a Minisztertanács által meghatározott személyi alapbérben részesülő tagja öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja megállapításakor a havi átlagkeresetet a nyugdíjazást megelőző hónapra járó egyhavi munkabérnek (személyi alapbér, valamint a nyugdíjazást megelőző 365 nap alatt kapott egyéb – nyugdíjjárulék-köteles – juttatások egytizenketted része) a személyi jövedelemadó-előleggel csökkentett összege képezi, amelyet a munkáltató közöl a nyugdíjmegállapító szervvel. (2) A havi átlagkereset, illetőleg a nyugdíj megállapításánál egyebekben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt, valamint a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha ez az igénylőre (ideértve az ellátásra jogosult hozzátartozót is) kedvezőbb, kérelmére az 1987. április 30-a és 1990. január 1-je között jogerősen lezárt ügyekben az (1)–(2) bekezdés alkalmazásával módosító határozatot kell hozni. Ha ennek kapcsán 1987-ben kapott személyi alapbért (egyéb juttatást) kell havi átlagkeresetként figyelembe venni, azt személyi jövedelemadó-előleggel csökkenteni nem kell. 57. § (1) Ez a rendelet 1990. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az R. 30. §-a, a 80. §-ának (3) bekezdése, 208. §-a, 211. §-a, 220 §-a, 223–224. §-ai, 236/A. §-a az előtte levő címmel együtt, 236/B–C. §-ai, a 267. § (4) bekezdése, a 276. §-ának (3) bekezdése, a 278/D. §-ának (2) bekezdésében az R. 278/B. §-ára történő hivatkozás, illetőleg (3) bekezdésében a ,,(vállalati gazdasági munkaközösség)'' szövegrész, a 278/G. §-ában ,,a magánkereskedői polgári jogi társaságra és tagjára, továbbá'' szövegrész, a 286. §-a (4) bekezdése, a 292/E. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a ,,vagy szigorított őrizet alatt áll'' szövegrész, a 296. §-ának b) pontja, a 323. §-a, a 325. §-a hatályát veszti, ezzel egyidejűleg a 229. §-ának (3) bekezdésében az (1) bekezdés a)–e) pontjaira hivatkozás (1) bekezdés a)–d) pontra; a 287/A. §-a (1) bekezdésében az R. 261. § (1) bekezdésre hivatkozás R. 261. § (1) bekezdés e) pontra, az R. 318. § (1) bekezdésében az R. 317. §-ának (1)–(2) bekezdésre hivatkozás R. 317. §-ának (1) bekezdésére változik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Sz. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a 12/D. §-a, a 14/A. §-a, a 24/E. §-a, a 24/F. §-a, a 44. §-a, a 64. §-a, a 80. §-a, a 85–86. §-a, a 102. §-a, a 150. §-a, a 150/A. §-a, a 152. §-a, a 153. §-a, a 154. §-a, a 158. §-a, a 159. §-a, a 162. §-a, a 163. §-ának b), c), d) pontja és h) pontjában a ,,az Állami Egyházügyi Hivatal által'' szövegrész, a 169. §-a, a 173. §-a, a 178/A. §-a, a 181. §-ának (3) bekezdése, a 182. §-ának (2) bekezdése, a 200/A. §-a, a 211/F. §-a (2) bekezdésében az R. 217. §-a (5) bekezdésére történő hivatkozás, illetőleg (3) bekezdésében a ,,a magánkereskedői polgári jogi társaságra'' szövegrész, a 231–232. §-ai, a 234. § (1) bekezdésében a ,,– magánkereskedői polgári jogi társaság tagjairól'' szövegrész, a 289/A. §-a, az Sz. 4. számú melléklete hatályát veszti; a 46. §-ában az Sz. 34. § (1)–(3) bekezdésre hivatkozás ,,R. 41/A. (1)–(3) bekezdésre'', az 55. §-ának (1) bekezdésében az Sz. 34. § (4) bekezdésére hivatkozás R. 41/A. § (4) bekezdésre, a 74. §-ának (2) bekezdésében és a 76. §-ában, az Sz. 34. §-a (1)–(4) bekezdésére hivatkozás R. 41/A. §-ának (1)–(4) bekezdésére, az Sz. 80/A. §-a (3) bekezdésében az R. 217. § (4) bekezdésre hivatkozás R. 214. § (5) bekezdésre, a 96. §-ának (2) bekezdésében az Sz. 34. § (4) bekezdésének a)–g) pontjára hivatkozás R. 41/A. § (4) bekezdés a)–h) pontjára, a 165. § (3) bekezdésében az Sz. 152. §-ára hivatkozás R. 217. §-ára, a 167. §-ában az Sz. 154. §-ára hivatkozás R. 217. §-ra és a 16. francia bekezdésében a ,,gazdasági társulás'' szövegrész gazdasági társaságra, a 170. §-ában az R. 229. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjára hivatkozás R. 229. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjára, a 183. §-a (7) bekezdésében az R. 217. § (4) bekezdésre hivatkozás R. 214. § (5) bekezdésre, a 181. §-a (4) bekezdésében az R. 229. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozás R. 229. § (1) bekezdés c)–d) pontjára, a 243/A. § (1)–(2) bekezdésében az R. 292/I. §-ára történő hivatkozás R. 261. § (2) bekezdés b) pontjára, a 245. § (2) bekezdésében a 234–235. §-ra hivatkozás 234. §-ra változik, a 242. § (1) bekezdés c) pontjában ,,a vállalati gazdasági munkaközösség'' szövegrész helyébe ,,a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség'' szövegrész lép.
(3) 1990. március 31-én az R. 45/A.–61. §-ai, a 248. §-ának (2) bekezdése, a 267/B. §-a, a 279/C. §-a, a 288. §-ának (4) bekezdése, a 290. §-a, a 292/B. §-a, a 292/K. §-a, a 294. §-a az előtte levő címmel együtt, a 344. §-a, továbbá a 9., illetőleg 10. §-ának (1) bekezdéséből, a 195. §-ából, a 247. §-ának (2) és (3) bekezdéséből, a 248. §-ából, a 253. §-ának (1) bekezdéséből, a 255. §-ának (1)–(2) bekezdéséből, a 261. §-a (3) bekezdése, a 269/B. §-ából, a 276. §-ának (4) bekezdéséből, a 278/F. §-ából, a 279. §-ából, a 281/A–B. §-aiból, a 290/B. §-ából, a 292/E. §-ának (2) bekezdéséből, a 292/N. §-ának (2) bekezdéséből a ,,családi pótlék'' szövegrész, illetőleg a családi pótlékra való utalás hatályát veszti.
(4) 1990. március 31-én az Sz. 27–38. §-ai, a 112–118. §-ai, a 195/A. §-a, a 221–222. §-ai, a 253–258/A. §-ai az előtte lévő címmel együtt, a 288. §-a, továbbá az Sz. 120. §-ának (2) bekezdéséből, a 295. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjából a ,,családi pótlék'' szövegrész, illetőleg a családi pótlékra való utalás hatályát veszti.
(5) A rendelet 23–28., 30. §-ainak rendelkezéseit első ízben az 1990. február 1-jén esedékes járulékokra, a 29., 53–54. §-ainak rendelkezéseit pedig az 1989. december 31-ét követően megállapított járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(6) A kisszövetkezet tagjának az 1989. évben végzett munkáért 1990-ben kifizetésre kerülő személyi jövedelme után a járulékot az 1989. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani.
(7) A kisiparos, a magánkereskedő az R. 274. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettsége során 1990. évben az 1989. évi személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét csökkentheti az 1989. évben kifizetett és nyilvántartásba vett állóeszköz értékének értékcsökkenési leírási összege után fennmaradó különbözettel (nettó értékkel), s 1990. évben e jövedelem figyelembevételével köteles az R. 271., illetve 271/A. §-a alapján járulékot fizetni.
(8) A jamburgi együttműködés keretében foglalkoztatott dolgozók esetében – hazarendelésük időpontjáig – a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékfizetési kötelezettség továbbra is az 1989. december 31-ig hatályban volt rendelkezések szerint áll fenn.
,,1. A külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton résztvevő (továbbiakban: ösztöndíjas) – belföldön biztosított – személy nyilvántartó lapján a belföldi munkáltatónak a ,,Munkából távollét oka, -tól-ig'' rovatba a ,,fiz. nélk. szab.'' mellett ,,külf. mv.'' vagy ,,külf. öszt.'' megjelölést kell tennie, s fel kell jegyeznie a fenti címen engedélyezett fizetés nélküli szabadság kezdő és záró napját. A ,,Jegyzet'' rovatba be kell jegyezni a külföldi munkavállalásnak, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányútnak azt az időtartamát, amelyre a biztosított az előírt nyugdíjjárulékot megfizette. Ha a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas a nyugdíjjárulék megfizetésének nem tesz eleget, a nyugdíjjárulékot megelőlegező munkáltató azt az időtartamot, amelyre járulékfizetés nem történt, a ,,Jegyzet'' rovatba köteles felvezetni, ,,jár. nem fiz.'' megjegyzéssel.
2. Ha a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas belföldön nem biztosított, részére a nyilvántartó lapot a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) fekteti fel és vezeti.
A biztosított ,,Munkaköre, FEOR-szám'' rovatba ,,külf. mv.'', illetőleg ,,külf. öszt.'' megjegyzést kell tenni. A ,,Munkáltató neve, telephelye, törzsszáma'' rovatba a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas egyéni törzsszámát fel kell tüntetni. A ,,Biztosítás időtartama, -tól-ig'' rovatba azt az időtartamot kell felvezetni, amelyre a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.
A ,,Munkából távollét oka, -tól-ig'' rovatot kitölteni nem kell. Amennyiben a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, ezt a tényt – az időtartam megjelölésével – ,,jár. nem fiz.'' megjegyzéssel a ,,Jegyzet'' rovatba kell felvezetni.
3. A házastársával külföldre kiutazó biztosított e címen engedélyezett fizetés nélküli szabadságának időtartamát – a ,,fiz. nélk. szab.'' mellett ,,külf. tart. hts.'' megjelöléssel – a munkáltatónak a ,,Munkából távollét oka, -tól-ig'' rovatba kell felvezetni.
A ,,Jegyzet'' rovatba fel kell vezetni azt az időtartamot, amelyre a biztosított a nyugdíjjárulékot megfizette. Amennyiben a biztosított az általa vállalt nyugdíjjárulék fizetésének nem, vagy nem az előírt összegben tesz eleget, ezt – az időtartam megjelölésével – ,,jár. nem fiz.'' megjegyzéssel kell feltüntetni.
Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónál foglalkoztatott biztosított esetében, a munkáltató telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság köteles az előbbiek alkalmazásával a nyilvántartó lapot kiállítani és vezetni.''
Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke
