1989. évi XV. törvény
1989.07.01.
„16. § (1) A szövetkezet megalakulását az alakuló közgyűléstől számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégjegyzékbe való bejegyzéssel — az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal — jön létre. A bejegyzés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.
(2) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják.
(3) A bejegyzett adatok nyilvántartását a változás megtörténtétől számított harminc napon belül a cégbíróságnak be kell jelenteni.”
2. § Az Szvt 33. §-ának (4) bekezdésében az „az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője” szövegrész helyébe az „a közgyűlés” szövegrész lép.
3. § Az Szvt 34. §-ának (1) bekezdésében az „oszthatatlan” szövegrész helyébe a „— ha a törvény kivételt nem tesz — részben oszthatatlan, részben a tagok között osztható” szövegrész lép.
„(3) A közgyűlés határozatának a vagyonmegosztás felől rendelkező része ellen — amennyiben a határozat a kiváló tagok jogos érdekeit sérti — a részvételükkel megalakuló szövetkezet keresettel fordulhat a bírósághoz. A keresetet a szövetkezet megalakulásától számított harminc napon belül kell benyújtani. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.”
„47/A. § (1) A szövetkezet keretében külön jogszabály szerint működő szakcsoport a szövetkezettel kötött megállapodást szövetkezet alapítása, más szövetkezet keretében való további működés vagy gazdasági társaság létesítésének a céljából — a szövetkezettel közösen megállapított időpontra, de legkésőbb a gazdasági év végére — felmondhatja. (2) A felmondás esetén a szövetkezettel a szakcsoportokra vonatkozó külön jogszabályok szerint kell elszámolni.
(3) Ha a szakcsoport az (1) bekezdés szerint szűnik meg, a szövetkezettel való elszámolás után a tagokat illető és a szövetkezetbe, illetőleg a gazdasági társaságba bevitt vagyoni érték mentes minden adó- és illeték alól.” „48/A. § (1) A szövetkezet az összes tag kétharmados szótöbbségével és titkos szavazással hozott közgyűlési határozattal — az erre vonatkozó törvény rendelkezései szerint — gazdasági társasággá is átalakulhat. (2) A tagoknak az átalakulásról hozott határozatának meghozatalánál kisebbségben maradt része új szövetkezet alapítása vagy más szövetkezetbe való beolvadás céljából a szövetkezetből kiválhat. Az ilyen kiváláshoz a közgyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a közgyűlésnek határoznia kell a vagyon megosztásáról. A vagyonmegosztásra a 46. § (3)—(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (3) A szövetkezetből kilépő, kiváló tagot illető más szövetkezetbe bevitt vagyoni érték mentes minden adó- és illeték alól.”
„(2) Ha a szövetkezet jogutód nélküli megszűnéséről határozatot hoztak, a szövetkezet testületi szerveinek működése — a közgyűlést kivéve — megszűnik. A közgyűlés hatásköre csak a felszámoló által elkészített zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyására terjed ki.
(3) Ha a zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása céljából a közgyűlés nem hívható össze, vagy az összehívott közgyűlés határozatképtelen, a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásáról — a területi szövetség véleményének megszerzése után — az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dönt.”
„(1) A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont — a (2)—(3) bekezdésben, valamint a külön törvényben meghatározott kivételekkel — az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint szövetkezeti célokra kell felhasználni.” „63/A. § (1) A szövetkezet az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között, belső szabályzatában meghatározott mértékben azok részére, akik legalább 1988. december 31-e óta a szövetkezettel tagsági viszonyban állnak a szövetkezet vagyonából szövetkezeti üzletrészt — mezőgazdasági szövetkezeteknél szövetkezeti vagyonrészt — juttathat, illetőleg az ilyen tagok közreműködését az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott más formában (a továbbiakban együtt: szövetkezeti üzletrész) elismerheti. (2) A szövetkezeti üzletrész és az ingyenes vagyonjegy (64/B. §) összértéke az első juttatáskor nem haladhatja meg az 1988. december 31-i mérleg szerinti szövetkezeti vagyon — részjegy és vagyonjegy alappal csökkentett részének — ötven százalékát. (3) A vagyonnövekmény tagok számára további juttatásáról a közgyűlés — a (2) bekezdésben foglalt korlátozásra tekintet nélkül — dönt. a) az 1982. január 1. után kizárólag a tagok vagyoni hozzájárulásából alakult kisszövetkezetekre, amelyek változatlanul szövetkezeti formában működnek,
b) a lakásszövetkezetekre,
c) a kistermelők szövetkezeteire.”
„64/C. § (1) A szövetkezeti üzletrész után a tulajdonost osztalék illeti meg. (2) A szövetkezeti üzletrész a szövetkezet tagjára átruházható, névreszóló, örökölhető értékpapír. Az örökös, illetőleg a kilépett, kizárt tag a szövetkezeti üzletrészét csak a szövetkezet tagjára vagy a szövetkezetre ruházhatja át. Ha az örökös nem természetes személy, az üzletrészt köteles felajánlani a szövetkezetnek.
(3) A szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok felhatalmazást kapnak arra, hogy lehetővé tegyék a szövetkezeti üzletrész nem tag természetes személy részére értékesítését a szövetkezet elővásárlási joga mellett.
(4) A szövetkezet közgyűlése — e törvény keretei között — a szövetkezeti tisztségviselők üzletrészére az általánostól eltérő feltételeket állapíthat meg.
(5) A szövetkezeti üzletrészek tulajdonosairól a szövetkezetnél nyilvántartást kell vezetni. A szövetkezeti üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa.”
„69. § (1) Ha a tagsági viszony megszűnt, a volt taggal (örökösével) el kell számolni. (2) A szövetkezeti üzletrész értékének kifizetésére a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetét kivéve — a volt tag (örököse) nem tarthat igényt.
(3) A volt tag (örökös) és a szövetkezet kölcsönös követelései — ha e törvény másként nem rendelkezik — a tagsági viszony megszűnése időpontjában válnak esedékessé.
(4) Az év végi részesedést és a részjegyet legkésőbb a tagsági viszony megszűnése évére vonatkozó mérleg jóváhagyásától számított harminc napon belül kell kifizetni.
(5) Kisszövetkezetben a vagyoni hozzájárulás kiadása — kivéve, ha a tag és a szövetkezet a hozzájárulás meghatározott időre történő visszahagyásában állapodik meg — az év végi mérleg jóváhagyásától számított harminc nap alatt esedékes.”
12. § Az Szvt 114. §-ának a) pontjában az „a szövetkezetek” szövegrész helyébe az „a szövetkezetek tekintetében a cégbíróság” szövegrész lép.
„A szövetkezetekkel kapcsolatos állami törvényességi felügyeletre pedig a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(A szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok állapítják meg)
„továbbá a lakásszövetkezetek és a takarékszövetkezetek átalakulásának szabályait.”
(3) A szövetkezetek kötelesek alapszabályukat 1990. március 31-ig felülvizsgálni, e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és az ezt követő harminc napon belül a cégbírósághoz benyújtani.
(4) A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Dr. Pesta László s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Soltészné Pádár Ilona s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
