157/1989. (XII. 30.) MT rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a munkáltatókra (Mt. V. 99. §-a (2) bekezdésének c) pontja) és a velük munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozókra (a továbbiakban együtt: dolgozó).

(2) E rendelet alkalmazásában tartósan külföldön foglalkoztatott a dolgozó, ha a meghatározott külföldi munkahelyen történő foglalkoztatásának az elrendelésekor előírt időtartama a három hónapot meghaladja.

2. § (1) A tartós külföldi foglalkoztatásra a munkáltató által történő beosztás (kirendelés) alapján kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés meghozatala előtt — az e rendeletben foglalt kereteken belül — meg kell állapodni:

3. § (1) A dolgozó munkabérében az irányadó besorolási jogszabály, kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) rendelkezéseire tekintettel kell megállapodni.

(2) A dolgozó átlagkeresetének számításánál — az általános szabályok szerint — munkabérét kell alapul venni.

4. § A dolgozó részére járó ellátmányban az e rendelet mellékletében meghatározott keretek között kell megállapodni.

5. § A dolgozót a munkabér és az ellátmány a külföldi munkahelyre való elindulás napjától kezdődően a végleges hazatérés napjáig, ha pedig a dolgozó ideiglenesen belföldön tartózkodik, a külföldi munkavégzési kötelezettség megszűnése közlésének napjáig illeti meg.

6. § (1) A dolgozó részére járó munkabért és ellátmányt — eltérő megállapodás hiányában — a tárgyhónap utolsó munkanapján kell kifizetni.

(2) A munkabért belföldön forintban, az ellátmányt pedig a munkavégzés helyén a (3) bekezdésben írt kivétellel a mellékletben feltüntetett pénznemben vagy az adott ország konvertibilis pénznemében kell kifizetni.

(3) A nem konvertibilis valutájú országokban külkereskedelmi szerződés teljesítésén dolgozók részére a teljes ellátmányt olyan arányban kell helyi pénznemben, illetve konvertibilis valutában kifizetni, amilyen arányban az adott külkereskedelmi szerződés szerinti ellenértéket helyi pénznemben, illetve konvertibilis valutában meghatározták. Rubel elszámolású országokban azonban a teljes ellátmányon belül a konvertibilis hányad a hetven százalékot nem haladhatja meg.

(4) A dolgozót keresőképtelenségének esetén — eltérő megállapodás hiányában — az ellátmány nyolcvan százaléka illeti meg. A másik külföldi munkahelyre történő kiküldetésének, ideiglenes hazatérésének vagy szabadságának időtartama alatt a dolgozót munkabére és — eltérő megállapodás hiányában — ellátmányának legfeljebb harminc százaléka illeti meg.

(5) Az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását a dolgozó abban a külföldi pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll. Ugyanezen szabály vonatkozik a munkáltatónak a dolgozóval szemben fennálló tartozására.

7. § (1) A dolgozó részére prémium devizában

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben prémium akkor fizethető, ha a vállalati eredmény a Magyarországra utalt ellátmányt levonva is nyereséget mutat. Nem képezheti a prémium alapját a könyvviteltechnikailag átfuttatott forgalom.

(3) A (2) bekezdés alapján történő prémium kifizetésre az éves nyereségelszámolást követően kerülhet sor.

8. § (1) A dolgozó külföldi munkahelyre történő kiutazásának és végleges hazautazásának, illetve az üzemi balesettel kapcsolatos utazásának költsége és az azzal összefüggő egyéb költség, továbbá ingóságainak szállítási költsége a munkáltatót terheli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat a másik munkahelyre történő áthelyezés során is alkalmazni kell.

(3) A dolgozó szabadságra történő haza- és visszautazásának indokolt költségét — eltérő megállapodás hiányában — évente egyszer meg kell téríteni.

9. § (1) A dolgozó kiküldetési költségei megtérítésénél — a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel — az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő dolgozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a dolgozó a külföldi munkahelyének országában — székhelyén kívül — teljesít kiküldetést, napidíj és szállásköltség csak a nyolc órát meghaladó távollét esetén jár. A napidíj mértéke az (1) bekezdés szerint számítható napidíj negyven százalékáig terjedhet.

10. § (1) A dolgozó külföldön történt elhalálozása esetén a vele külföldön együttélő családtag részére a munkabért és az ellátmányt az elhalálozást követő harminc napra ki kell fizetni.

(2) A külföldön meghalt dolgozó hazaszállításáról és temetéséről, valamint az elhalálozott családtag hazaszállításáról a munkáltató gondoskodik.

(3) A dolgozó halála esetén az általa igénybe vett ellátmány-előleget és útielőleget — amennyiben a még esedékes díjazásból nem vonhatók le — törölni kell.

11. § (1) A dolgozó családi pótlékra való jogosultságára — a (2)—(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel — a családi pótlékra vonatkozó általános szabályok az irányadók.

(2) A dolgozót a külföldön együttélő házastársa és gyermeke után a (3) és (4) bekezdés előírásai szerint családi pótlék illeti meg.

(3) A házastárs után járó családi pótlék összege a dolgozó részére megállapított ellátmány húsz százaléka, a külföldön együttélő gyermekek után — gyermekenként — a gyermek 12 éves koráig a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány tíz százaléka, betöltött tizenkétéves kortól annak tizenöt százaléka.

(4) Ha a családtag a külföldi munkahelyről ideiglenesen hazatér, a hazatérés időpontjától számított harmincegyedik naptól a családi pótlékot forintban kell kifizetni, a kilencvenegyedik naptól a belföldi szabályok alkalmazandók.

12. § (1) Ha a dolgozóval külföldön együttélő, családi pótlékra jogosult hozzátartozót bármely magyar munkáltató a munkavégzés helyének országában foglalkoztatja, díjazásában az 1—5. §-ok rendelkezései szerint kell megállapodni.

(2) Ha a hozzátartozó bármilyen címen a melléklet szerinti ellátmány alapösszegét meghaladó jövedelemre tesz szert, e jövedelem kifizetésének hónapjában családi pótlékra nem jogosult.

13. § A mellékletben meghatározott pénznem átszámítása — eltérő megállapodás hiányában — a kifizetés napján érvényes Magyar Nemzeti Bank devizaeladási árfolyamon történik.

14. § (1) A Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetnél a Magyar Tudományos Akadémia Dubna Irodája közvetítésével munkát vállaló dolgozó munkabérét a kormánymegbízott az e rendeletnek megfelelő besorolása szerinti ellátmány mértékéig kiegészítheti, továbbá családi pótlékot állapíthat meg.

(2) A KGST Titkárságánál, egyéb szerveinél és a szocialista országok által létrehozott közös intézményeknél foglalkoztatott magyar dolgozónak az e szervektől kapott munkabérét a foglalkoztatást javasoló magyar államigazgatási szerv az e rendeletnek megfelelő besorolása szerinti ellátmány mértékéig kiegészítheti, továbbá részére családi pótlékot állapíthat meg.

(3) A KGST tagországok, illetőleg azok gazdálkodó szervezetei által létrehozott nemzetközi gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott magyar dolgozó munkabérét a magyar tagvállalat az e rendeletnek megfelelő besorolása szerinti ellátmánya mértékéig kiegészítheti és részére családi pótlékot állapíthat meg.

(4) A külföldi egyetemen kormányközi egyezmény alapján foglalkoztatott magyar nyelvet oktató vendégtanárok és lektorok összjövedelmét a Művelődési Minisztérium legfeljebb a 2,5-ös szorzószámmal megállapított ellátmány mértékéig kiegészítheti és részükre családi pótlékot állapíthat meg.

15. § Ha a dolgozó külföldi gazdasági vállalkozásnál teljesít munkát, az onnan kapott díjazást elszámolási előlegnek kell tekinteni és ezzel a dolgozó elszámolni köteles.

16. § (1) A dolgozó határozatlan idejű munkaviszonyban álló házastársa részére — ha a dolgozóval külföldre utazik — munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani.

(2) Ha a házastárs az illetékes magyar külképviseleti hatóság igazolása szerint az (1) bekezdésben említett idő alatt munkaviszonyt létesíteni nem tudott, ez az időtartam munkaviszonyban töltött időnek minősül.

(3) A házastárs munkabérét hazatérése után az azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérfejlesztésre figyelemmel kell megállapítani.

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az 1990. január hónapra esedékes járandóságok tekintetében is alkalmazni kell.

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

(2) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő dolgozók költségtérítéséről szóló 9/1986. (VII. 8.) ÁBMH rendelkezés 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően a tartós külföldi szolgálatra kötött megállapodásokat legkésőbb 1990. január 31. napjáig módosítani kell.

(4) Az (1) bekezdésben említett jogszabályokat a jamburgi együttműködés keretében foglalkoztatott dolgozók hazarendeléséig továbbra is alkalmazni kell. Ennek során belföldi bér alatt a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző hónapra a belföldi beosztásra megállapított alapbérnek, a bérjellegű pótlékoknak, továbbá az erre a hónapra jutó túlóradíjnak, valamint a külföldi szolgálatot közvetlenül megelőző naptári évben a dolgozó részére kifizetett jutalom, hűségjutalom, prémium és év végi részesedés egy hónapra jutó arányos részének együttes összegét kell érteni.