Kifejezéskereső
1989. évi XVII. törvény
a népszavazásról és a népi kezdeményezésről1
Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a nép a hatalom birtokosa; hatalmát képviselői útján gyakorolja. A képviseleti szervek hatékony működéséért való folyamatos munkálkodás mellett a politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát;
legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny közreműködője a központi és helyi szinten hozott legfontosabb állami döntéseknek.
Ezekre az elvi alapokra, valamint az Alkotmány 19. § (4) bekezdésének előírásaira is figyelemmel, az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A népi kezdeményezés és a népszavazás indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult – közterületen is – aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni.
(3) Az aláírásgyűjtésben, az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő, illetőleg a népi kezdeményezést, a népszavazást támogató – e törvény előírásai szerint eljáró – állampolgárok az (1) bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják.
2. § (1) A népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvételre választójoggal rendelkező állampolgárok (a továbbiakban: állampolgárok) jogosultak.
(2) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre azok a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak, akik az adott megyében (fővárosban), városban (fővárosi kerületben) és községben állandó lakóhellyel rendelkeznek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott népszavazásban és népi kezdeményezésben az üdülőövezetekben ingatlantulajdonnal rendelkező állampolgárok is jogosultak részt venni.
(4) A népi kezdeményezés és a népszavazás állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállni.
3. § A népszavazásra és a népi kezdeményezés gyakorlására országos szinten (országos népszavazás), valamint megyei (fővárosi), városi (fővárosi kerületi) és községi szinten (helyi népszavazás) kerülhet sor.
4. § (1) A népszavazás tárgya lehet – e törvényben meghatározott kivétellel – az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdés.
(2) A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyűlésre és a tanácsokra kötelező.
(3) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja az Országgyűlés és a tanácsok döntéseinek meghozatalában.
(4) A népi kezdeményezés az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul.
Az országos népszavazás
5. § (1) Országos népszavazás rendelhető el:
a) az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különösen: a törvényhozás elhatározása, törvény elveinek meghatározása, nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában.
(2) A népszavazás során hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Ennek megfelelően:
a) az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján lefolytatott népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti népszavazás eredménye az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját.
6. § (1) Nem bocsáthatók népszavazásra:
a) a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények;
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben való döntések (kinevezések);
c) a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott tilalom nem vonatkozik a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek jövőbeni vállalásának, illetőleg a lejárt nemzetközi szerződések meghosszabbításának népszavazás útján történő megerősítésre vagy elutasítására.
7. § Az Alkotmány elfogadásáról (megerősítéséről) népszavazás útján kell dönteni.
8. § (1) A népszavazás kezdeményezésére jogosult:
a) az Elnöki Tanács elnöke;
b) a Minisztertanács;
c) legalább 50 országgyűlési képviselő;
d) legalább 50 ezer állampolgár.
(2) A népszavazást kezdeményező szerv, illetőleg személyek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot tesznek.
(3) A népszavazást az Országgyűlés elnökénél kell kezdeményezni.
(4) Az (1) bekezdésbe nem tartozó, a nyilvánvalóan nem jogosult személyektől, szervektől érkező, illetőleg az (1) bekezdés d) pontjában meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket az Országgyűlés elnöke elutasítja.
9. § (1) Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül.
(2) Az országos népszavazás elrendeléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza:
a) a jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottság előterjesztése alapján, a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontját.
(4) Az országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon belül kell lefolytatni.
(5) Az Országgyűlés a kezdeményezés elutasításáról is határozatban dönt.
10. § (1) Az Országgyűlés köteles elrendelni a 4. § (2) bekezdésében meghatározott népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi.
(2) A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza:
a) a kezdeményezésben megfogalmazott – népszavazásra bocsátandó – kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.
11. § (1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgykörökben véleménynyilvánító népszavazás is elrendelhető.
(2) A véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezésére és elrendelésére a 8–9. § rendelkezései az irányadók.
(3) Az Országgyűlés a véleménynyilvánító népszavazást a társadalmi vitára vonatkozó eljárási formában is elrendelheti.
A helyi népszavazás
12. § (1) Helyi népszavazás rendelhető el:
a) a tanácsok által elfogadott tanácsrendeletek megerősítésére;
b) a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdések tárgyában, valamint
c) olyan – a település életét, fejlődését befolyásoló – kérdésekben is, amelyekben a döntés a felsőbb szintű tanács vagy más szerv hatáskörébe tartozik.
(2) Nem rendelhető el helyi népszavazás a költségvetést és a helyi adónemeket megállapító, illetőleg mértéküket meghatározó tanácsrendeletek megerősítése tárgyában.
(3) A népszavazás során hozott döntés a tanácsra kötelező. Ennek megfelelően:
a) a népszavazással meg nem erősített tanácsrendelet nem hirdethető ki;
b) a 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján lefolytatott népszavazás eredménye az adott kérdésben (kérdésekben) meghatározza a tanács további munkáját;
c) a 12. § (1) bekezdés c) pontja alapján lefolytatott népszavazás eredményétől függően javaslattal vagy előterjesztéssel fordul a döntésre jogosult szervhez.
13. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet:
a) a tanácstag;
b) az adott tanács illetékességi területén élő lakosság legalább 1%-át kitevő állampolgárok közössége;
c) az elöljáróság, illetőleg a székhely-község (székhelyváros) tanácstagi csoportja;
d) a tanács végrehajtó bizottsága;
e) az országos társadalmi szervezetek helyi szervei, valamint a helyi társadalmi szervezetek.
(2) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott népszavazást kezdeményező szervek (személyek) a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot tesznek.
(3) A népszavazást a tanács elnökénél kell kezdeményezni.
(4) A 13. § (1) bekezdésébe nem tartozó, nyilvánvalóan nem jogosult személyektől, szervektől érkező, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket a tanácselnök elutasítja.
14. § (1) A népszavazásra irányuló kezdeményezés tárgyában a tanács legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.
(2) A helyi népszavazás elrendeléséhez a tanácstagok kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A tanács a népszavazás elrendeléséről szóló határozatában dönt:
a) a tanács illetékes állandó bizottságának előterjesztése alapján, a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) tárgyában;
b) a népszavazás időpontjáról.
(4) A népszavazást az elrendelésétől számított egy hónapon belül le kell folytatni.
(5) A tanács a kezdeményezés elutasításáról is határozatban dönt.
15. § (1) A tanács köteles elrendelni a 4. § (2) bekezdésében meghatározott népszavazást, ha az adott tanács illetékességi területén élő lakosság legalább 3%-át kitevő állampolgárok közössége kezdeményezi.
(2) A népszavazás elrendeléséről szóló tanácsi határozat tartalmazza:
a) a kezdeményezésben meghatározott – népszavazásra bocsátandó – kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.
16. § (1) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgykörökben véleménynyilvánító népszavazás is elrendelhető.
(2) Az adott tanácsot érintő területszervezési ügyben – így különösen: területátcsatolás, községegyesítés, város- és községegyesítés, közös községi tanács alakítása, székhelyének megállapítása, illetőleg a közös községi tanács szétválása tárgyában – véleménynyilvánító népszavazást kell elrendelni.
(3) A véleménynyilvánító népszavazás eredményétől függően a tanács javaslattal vagy előterjesztéssel fordul a területszervezési ügyekben döntésre jogosult szervekhez.
(4) A véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezésére és elrendelésére a 13–15. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(5) A tanács a véleménynyilvánító népszavazás lefolytatását a társadalmi vitára vonatkozó, valamint a tanácstörvényben meghatározott szabályok alapján, a helyi közéleti gyakorlat által kialakított formák (fórumok) – így különösen: falugyűlés, várospolitikai fórum, településrészi tanácskozás, tanácstagi választói gyűlés – felhasználásával is elrendelheti.
A népi kezdeményezés
17. § (1) Népi kezdeményezés útján az Országgyűlés és a tanácsok elé terjeszthetők mindazok az ügyek, amelyek eldöntése hatáskörükbe tartozik.
(2) A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra, illetőleg döntésre javasolt ügyet (ügyeket).
18. § (1) Az Országgyűléshez címzett népi kezdeményezést legalább 10 ezer állampolgár nyújthat be az Országgyűlés elnökéhez.
(2) Az Országgyűlés elnöke a benyújtást követő legközelebbi ülésszak első ülésén köteles a népi kezdeményezést bejelenteni.
(3) Az Országgyűlés, a népi kezdeményezés napirendre tűzése tárgyában – az illetékes állandó bizottság meghallgatását követően – az ülésszak tárgysorozatának meghatározása keretében dönt.
(4) Az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását, ha azt legalább 50 ezer állampolgár kéri.
19. § (1) A tanácshoz címzett népi kezdeményezést a tanács illetékességi területén élő lakosság 1%-át kitevő állampolgárok közössége nyújthatja be a tanács elnökéhez.
(2) A tanács – a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján – legközelebbi ülésén dönt a népi kezdeményezés tárgyalásáról.
(3) A tanács köteles legközelebbi ülésén a népi kezdeményezést érdemben tárgyalni, ha azt a tanács illetékességi területén élő lakosság 2%-át kitevő állampolgárok közössége nyújtja be.
Eljárási szabályok
20. § (1) A népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására – az e törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel – az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény (a továbbiakban: választójogi törvény) rendelkezései az irányadók.
21. § (1) A népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó íveken – az aláírások mellett – fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét, lakcímét és személyi számát.
(2) Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések), illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.
22. § (1) Az Országgyűlés elnöke az országos népszavazásra, valamint népi kezdeményezésre irányuló állampolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő íveket) a beérkezéstől számított 8 napon belül megküldi az Országos Választási Elnökségnek.
(2) Az Országos Választási Elnökség – a helyi választási elnökségek útján – gondoskodik a népszavazás-kezdeményezés és a népi kezdeményezés hitelesítéséről.
23. § (1) A hitelesítés e törvény által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint a népszavazás kezdeményezését és a népi kezdeményezést aláíró állampolgároknak az állami népességnyilvántartás adatai alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából.
(2) Abban az esetben, ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a választási elnökség – szúrópróbaszerűen – a személyazonosságot is ellenőrizheti.
(3) A hitelesítést 30 napon belül kell lefolytatni.
(4) A hitelesítés lefolytatása során – azonosítási céllal – az állampolgár nem idézhető.
(5) A hitelesítési eljárás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(6) A hitelesítés eredménytelensége esetén az Országgyűlés
a) a 8. § d) pontján alapuló népszavazásra irányuló kezdeményezést, valamint a 18. § (1) bekezdésére alapított népi kezdeményezést elutasítja, illetve érdemi tárgyalását mellőzi;
b) a 10. § (1) bekezdésén alapuló népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést, és a 18. § (4) bekezdése szerinti népi kezdeményezést elutasítja, s egyben úgy bírálja el, mintha azokat a 8. § d) pontja, illetve a 18. § (1) bekezdése alapján nyújtották volna be.
(7) Nem minősül eredménytelennek a hitelesítés mindaddig, amíg a figyelembe vehető aláírások száma a törvényben megállapított szám alá nem csökken.
(8) A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó hitelesítési eljárás lefolytatására az (1)–(7) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni.
24. § (1) Az országos népszavazás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(2) Az országos népszavazás eredményét a napilapokban közzé kell tenni és az egyéb tömegkommunikációs eszközök útján a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) Az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán határozatba foglalja a népszavazás eredményét.
(4) A helyi népszavazás eredményéről a helyi választási elnökség elnöke tájékoztatja a tanácselnököt.
(5) A népszavazás eredményének közzétételére és határozatba foglalására a (2) és (3) bekezdések megfelelően irányadók.
25. § (1) A népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni.
(2) A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést – sorszámozva – egy szavazólapon kell feltüntetni.
26. § A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot:
a) országos népszavazás esetén: a Magyar Közlönyben és az országos napilapokban;
b) helyi népszavazás esetében: a tanácsok hivatalos lapjaiban, a helyben szokásos módon, illetőleg a helyi sajtóban kell kihirdetni, illetőleg közzé tenni.
27. § (1) A népszavazásban részt vevő állampolgárokat a választójogi törvény alapján nyilvántartásba kell venni és erről a népszavazás elrendeléséről szóló határozat megküldésével, valamint a választókerület, a szavazókör és a szavazó helyiség címének feltüntetésével egyidejűleg írásban értesíteni kell.
(2) Az Alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében, a jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni. A tanácsrendeletet megerősítő népszavazás esetében az értesítéshez a jogszabályt is mellékelni kell.
28. § (1) Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha
a) az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és
b) az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott.
(2) A helyi népszavazás érvényességére és eredményességére az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.
29. § Országos és helyi szinten egyaránt érvénytelen a szavazat, ha
a) a borítékban nincs szavazólap;
b) a borítékban több szavazólap van;
c) a szavazólapot széttépték vagy áthúzták;
d) a szavazólapon az IGEN és a NEM szót, illetőleg a megszövegezett választ (válaszokat) érintetlenül hagyták, vagy mindkettőt, illetőleg valamennyit bekarikázták;
e) nem hivatalos szavazólapon szavaztak.
30. § (1) Az országos és a helyi népszavazást a népszavazás időpontját megelőzően kialakított szavazókörökben kell lefolytatni.
(2) A megyei (fővárosi) népszavazás szavazókerületeinek számát a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg, az arányosság követelményeinek szem előtt tartásával.
31. § (1) Ugyanabban a kérdésben országos népszavazást 2 éven belül, helyi népszavazást 1 éven belül nem lehet kitűzni.
(2) Az új Alkotmány megerősítését megtagadó (elvető) népszavazást követő 1 éven belül új népszavazást kell kitűzni.
(3) A népszavazással megerősített törvény módosítására – a törvény hatálybalépését követő két éven túl – a törvényalkotásra vonatkozó általános alkotmányos előírások szerint is sor kerülhet.
(4) Nem lehet kitűzni országos, illetőleg helyi népszavazást az országgyűlési képviselők, illetőleg tanácstagok választásának időpontját megelőző és ezt az időpontot követő három hónapon belül.
32. § (1) A népszavazás elrendelésének és a népi kezdeményezés érdemi tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása, valamint a népszavazás lebonyolítására, a szavazás eredményének megállapítására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz lehet alkotmányossági panaszt benyújtani.
(2) Az alkotmányossági panaszt a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő.
(3) Az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás törvénysértő volta miatt
a) országos népszavazás esetében legalább 500;
b) megyei (fővárosi) népszavazás esetében legalább 50;
c) városi (fővárosi kerületi) népszavazás esetében legalább 30;
d) községi népszavazás esetében legalább 10 állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.
(4) A népi kezdeményezés tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása miatt
a) az országos népi kezdeményezés esetében legalább 200;
b) megyei (fővárosi) népi kezdeményezés esetében legalább 30;
c) városi (fővárosi kerületi) népi kezdeményezés esetében legalább 20;
d) községi népi kezdeményezés esetében legalább 5
állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.
(5) Az állampolgár a nyilvántartásból való kihagyás ellen a választójogi törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.
33. § Az országos, illetőleg a helyi népszavazás költségei a központi, illetőleg a tanácsi költségvetést terhelik.
Záró rendelkezések
34. § E törvény rendelkezéseire figyelemmel a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-a következőképpen módosul:
35. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött, olyan nagyberuházáshoz kapcsolódó nemzetközi szerződésre, amely beruházás környezeti hatásai a szerződés megkötése után váltak teljes körben ismertté.
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Dr. Balogh László s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Rujsz Lászlóné s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
A törvényt az Országgyűlés az 1989. június 1-jei ülésén fogadta el.
