1989. évi XIX. TÖRVÉNY
1989.07.01.
A törvényt az Országgyűlés az 1989. június 1-jei ülésén fogadta el.
„(2) Termőföld, tanyaépület és a hozzá tartozó termőföld, továbbá a magánerőből beépíthető építési telek elidegenítése esetén a haszonbérlőt, bérlőt elővásárlási jog illeti meg.”
2. § A Tv. 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az állami tulajdonban levő ingatlant hatósági kiutaló határozat alapján állami költségvetési szerv, állami vállalat, szövetkezet, egyéb jogi személy, párt vagy más társadalmi szervezet kezelheti. (2) A kiutalásra és annak visszavonására a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A kezelői jog megszerzését, megszűnését az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.”
3. § A Tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A kezelő — az értékesítésre kijelölt házingatlanok kivételével — az ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. A kezelői vagy használati jogokat más jogosultak, vagy az elhelyező hatóság részére a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabályok keretei között engedheti át. Az ingatlant nem terhelheti meg. Egyebekben megilletik a tulajdonos jogai és terhelik annak kötelezettségei.” 4. § A Tv. 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Különleges rendeltetésű föld kezelői joga csak állami szervek között ruházható át. A különleges rendeltetésű föld rendeltetését a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv megváltoztathatja.” 5. § A Tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A szövetkezet tulajdonában álló ingatlanok felett a tulajdonosi jogokat a szövetkezet közgyűlése az alapszabályban meghatározott módon gyakorolja. (2) A szövetkezet a lakosság részére kötelező ipari, kereskedelmi, és szolgáltató tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott állami tulajdonú ingatlant nem idegenítheti el. Ha ezt a tevékenységet megszünteti a tulajdonjog visszaszáll az államra.”
6. § A Tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Magánszemély korlátlan mértékben szerezhet ingatlan tulajdont. Tulajdonszerzésének korlátozását csak törvényben lehet elrendelni.” 7. § A Tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A tanya és a föld magánszemélyek közötti adás-vétele esetén azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelynek területén a tanya és a föld fekszik, elővásárlási jog illeti meg. E jogának gyakorlására más személyt nem jelölhet ki.” 8. § A Tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagot a külön jogszabály szerint földbeviteli kötelezettség terheli. A bevitt föld a szövetkezet közös használatába kerül, tulajdona azonban — mértékének és fekvésének megfelelő részarányaként — fennmarad. Ez a földtulajdon örökölhető és a szövetkezet tagjai között szabadon átruházható. Adás-vétel esetén azonban a szövetkezetet elővásárlási jog illeti meg. (2) A bevitt föld tulajdonosa földjét (részarányát) — alapszabályban meghatározott mértékig — elcserélheti a szövetkezet erre a célra kijelölt földjére.”
9. § A Tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A mezőgazdasági szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó tagi gazdaságban hasznosított földet a tulajdonos tagsági viszonyának fennállása alatt a szakszövetkezet tagjának, illetőleg — az alapszabály rendelkezésétől függően — bárkinek elidegenítheti.” „(3) A mezőgazdasági szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó földre a megváltás szabályait csak az alapszabály rendelkezésétől függően kell alkalmazni.”
„(2) A szövetkezet alapszabálya a megváltás ellenértékét a jogszabályban meghatározottnál magasabb értékben is meghatározhatja.”
„(1) Ha mezőgazdasági szövetkezet megszűnik a földbeviteli kötelezettség alapján a szövetkezet közös használatába került földet, vagy azzal azonos értékű más földet a tulajdonosnak, ha nem létesít tagsági viszonyt más mezőgazdasági szövetkezettel, ki kell adni. Amennyiben a tulajdonos a föld kiadására nem tart igényt, azt a föld forgalmi értékének megfelelően — sorrendben — más mezőgazdasági szövetkezetnek, állami gazdaságnak, gazdasági társaságnak vagy a helyi tanácsnak kell átadni.”
13. § A Tv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A munkáltató a főállásban foglalkoztatott alkalmazottja részére termőföldet adhat ingyenes használatba (illetményföld-használat). (2) Az illetményföld mértékét és használatának feltételeit az állami szerv szervezeti és működési szabályzatban, illetőleg kollektív szerződésben, a szövetkezet alapszabályban, gazdasági társaság pedig belső szabályzatban határozza meg.
(3) A szövetkezet tagjának háztáji gazdálkodás céljára — külön jogszabály rendelkezései szerint — ingyenes földhasználatot biztosíthat (háztáji földhasználat.)”
„(1) A földrendezés során a nagyüzemi földeket úgy kell kialakítani, hogy földtulajdonos gazdaságilag hátrányosabb helyzetbe ne kerüljön. A magánszemély tulajdonában álló lakó- és gazdasági épület a használatához szükséges földterülettel a nagyüzemi táblából ki kell hagyni.”
„(1) A földrendezés során elcserélt földek értékkülönbözetét a föld tulajdonosa javára, a földön levő építmény, más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka értékét a hátrányosabb helyzetbe kerülő mezőgazdasági nagyüzem javára meg kell téríteni.”
„(4) Nem jelenti a hasznosítási kötelezettség elmulasztását, ha a termőföldet — termelés folytatása nélkül — termőképes állapotban tartják.”
(Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon)
„e) A tanács a lakosság, illetőleg a munkáltató saját dolgozói részére lakóterület kialakításának.”
(A földvédelmi járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően)
(vonják ki a termelésből).
„(1) Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan
a) a termőföldet nem hasznosítja, a termőképes állapotban tartást vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja, valamint a művelési ágnak megfelelő növényápolási és növényvédelmi munkát időben nem végzi el,
b) nem tartja be a talajvédelmi előírásokat, vagy a termőföldet káros anyagokkal szennyezi, és ezek miatt a föld minősége romlik, illetőleg a termelésből időlegesen kivont földet az eredetinél gyengébb minőségben bocsátja vissza a termelésbe,
c) a termelésből kivont földet a határozatban megállapított idő elteltéig nem bocsátja vissza a termelésbe,
d) engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően vonja ki a földet a termelésből, illetőleg a művelési ágat — ha ahhoz engedély szükséges — engedély nélkül, vagy attól eltérően változtatja meg.”
20. § (1) E törvény 1989. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben alkalmazni kell.
