1989. évi 2. törvényerejű rendelet

1. § (1) Takarékbetét: a gyűjtésére jogosult pénzintézetnél (a továbbiakban: pénzintézet) takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §) alapján betétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.

(2) Takarékbetétet bármilyen összegben — bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával (névre szólóan vagy egyéb megkötéssel) — minden jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét más kedvezményezett részére is elhelyezhető.

2. § (1) A pénzintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet vagy nyereménybetét esetén — a sorsolás eredményétől függően — nyereményt nyújt.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határ(ok)at állapíthat meg.

(3) A nyeremény takarékbetétek nyereményalapja számításának módját — a (2) bekezdésben foglalt felső kamat határokra figyelemmel — a pénzintézet határozza meg. A számítás módját az általános szerződési feltételekben kell megállapítani.

3. § (1) Takarékbetét

(2) A pénzintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után — a tényleges elhelyezés idejére — járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.

(3) A takarékbetétbe történő befizetést, abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását az okiraton fel kell tüntetni. Kifizetés csak az okirat egyidejű bemutatása mellett teljesíthető.

4. § (1) A takarékbetét összegének visszafizetéséért az állam helytáll.

(2) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyeremény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el.

5. § (1) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól.

(2) Takarékbetétet — az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét kivételével — polgári jogi tartozás kiegyenlítése vagy biztosítása érdekében lefoglalni, valamint arra zálogjogot szerezni nem lehet.

(3) Ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyvön a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait.

6. § (1) A takarékbetét titkos. Adatairól (pl. a takarékbetétes nevéről, a takarékbetét összegéről) a takarékbetét tulajdonosának (a továbbiakban: betétes) vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást adni nem szabad.

(2) A pénzintézet azonban köteles tájékoztatást adni a bíróság (közjegyző) megkeresésére a vagyonelkobzást kimondó vagy az állammal szemben kártérítési kötelezettséget megállapító jogerős ítélet esetén, továbbá — a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban — az örökhagyó, takarékbetétjéről.

7. § A bemutatóra szóló, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat bemutatója részére a felvételi jogosultság vizsgálata nélkül visszafizeti, kivéve, ha az elveszett vagy megsemmisült okiratot az erre irányuló eljárásban semmissé nyilvánították.

8. § (1) Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okiratban megnevezett személy — a betétes vagy a kedvezményezett — részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan — a pénzintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal — módosíthatja.

(2) A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés vagy jogerős bírói határozat alapján történő kifizetés esetén.

9. § (1) Egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat bemutatója részére csak a betétes által a takarékbetét szerződésben meghatározott feltétel közlése alapján fizeti vissza. A betétes e feltételt egyoldalúan — a pénzintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal — módosíthatja, amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik.

(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is kifizethető, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.

(3) A feltétel közlése nem szükséges öröklés vagy jogerős bírósági határozat alapján történő kifizetés esetén.

10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

11. § Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében — egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában — valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre.

12. § (1) A takarékbetét kamatozása — ha a szerződés másként nem rendelkezik — a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik.

(2) A takarékbetét után járó kamat — a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve — minden év december hó 31. napján esedékes.

(3) A fel nem vett kamatot az esedékességkor a takarékbetét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés).

13. § (1) A pénzintézet nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.

(2) Az új kamatmértéket legalább tizenöt nappal a módosítást megelőzően a napilapok útján és a pénztártermekben kifüggesztett hirdetményben be kell jelenteni.

(3) Amennyiben a betétes a pénzintézet módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő lejártáig a pénzintézet az eredetileg megállapított kamat megfizetésére köteles.

(4) A felmondási idő harminc nap, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik.

14. § A pénzintézet köteles a takarékbetétekre vonatkozó jogszabályokban, valamint az üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket, az általános szerződési feltételeket és a kamatmértékeket a pénztártermekben kifüggeszteni.

15. § A takarékbetét elhelyezéséről kiállított okirat elvesztése vagy megsemmisülése esetére az okiratok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

16. § (1) E törvényerejű rendelet 1989. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött takarékbetét szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

— a takarékbetétekről és a takarékbetétesek jogairól szóló, az 1952. évi 9. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító, az 1984. évi 25. törvényerejű rendelet 7. §-ának (2) bekezdése;

— a takarékbetétekről és a takarékbetétesek jogairól szóló 1952. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező, 1033/1952. (X. 5.) MT határozat;

— a nyereménytakarékbetét nyereményeinek újabb megállapításáról, valamint a gépkocsinyeremény-takarékbetétekről szóló 5/1961. (III. 10.) PM rendelet, valamint az azt módosító 2/1962. (I. 5.) PM, a 38/1977. (XII. 28.) PM, a 62/1983. (XII. 29.) PM, a 25/1985. (X. 21.) PM és a 23/1987. (V. 23.) PM rendelet;

— az egyes takarékbetétek elhelyezési és kamatozási feltételeiről szóló 22/1987. (V. 23.) PM rendelet, valamint az azt módosító 17/1988. (V. 19.) PM rendelet;

— a takaréklevélről szóló 21/1987. (V. 23.) PM rendelet, valamint az azt módosító 16/1988. (V. 19.) PM rendelet;

— a lakásnyeremény-takarékbetétről szóló 16/1987. (V. 4.) PM rendelet;

— a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakról szóló 34/1957. (XI. 5.) PM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése;

— az átutalási betétszámláról és a lakossági csekk bevezetéséről szóló 17/1980. (VII. 7.) PM, valamint az azt módosító 53/1986. (XI. 26.) PM és a 18/1988. (V. 19.) PM rendelet.

17. § (1) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kötött és 1989. június 30-áig lejáró lekötési idejű, valamint az átutalási betétszámlára vonatkozó takarékbetét szerződések alapján elhelyezett takarékbetétekre 1989. december 31-ig az 1988. december 31-én hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit, illetőleg kamatfeltételeit kell alkalmazni.

(2) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kötött takarékbetét szerződések alapján elhelyezett, 1989. június 30-át követően lejáró lekötési idejű takarékbetéteknél, a lekötési időt követő hatodik hónap lejártáig az 1988. december 31-én hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit, illetve kamatfeltételeit kell alkalmazni. Az 1989. június 30. napjáig történő további befizetéseknél a lekötési idő lejárata az utolsó befizetés időpontjához igazodik.

(3) Amennyiben a betétes az (1) bekezdés szerinti takarékbetétje tekintetében legkésőbb 1989. december 31-ig, a (2) bekezdés esetében pedig a lekötési idő lejártát követő hat hónapon belül nem kezdeményezi a betéti szerződés új feltételek szerinti módosítását, úgy az (1) bekezdés hatálya alá tartozó takarékbetétek 1990. január 1-jétől, a (2) bekezdés hatálya alá tartozó takarékbetétek a lejáratot követő hatodik hónaptól kezdődően látra szóló takarékbetétté alakulnak.

(4) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kötött nyeremény-takarékbetét szerződések alapján elhelyezett takarékbetétekre 1990. december 31-éig az 1988. december 31-én hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a betétes az említett időponttól számított 30 napon belül nem kezdeményezi a betéti szerződés új feltételek szerinti módosítását, úgy a takarékbetét a sorsolásra jogosító időszak lejártát követő naptól kezdődően látra szóló takarékbetétté alakul.

(5) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elhelyezett takarékbetétre a betétes – ugyanazon pénzintézetnél az elhelyezés óta eltelt időszak beszámításával, jogfolytonosan jogosult e törvényerejű rendelet szerinti új takarékbetét szerződést kötni.