Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

20/1989. (III. 1.) MT rendelet

a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségek gazdálkodási rendjéről1

1989.07.13.

A Kormány a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) 32. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A rendelet hatálya kiterjed az ügyvédi munkaközösségre, a jogtanácsosi munkaközösségre, az egyetemi oktatók jogi képviseleti munkaközösségére, és az ügyfélképviseletet ellátó szabadalmi ügyvivői munkaközösségre (a továbbiakban együtt: munkaközösség).

A munkaközösség gazdálkodásának eredménye

2. § (1) A munkaközösség bevételei

a) a tagok — a ügyvédi-jogtanácsosi díjszabásról szóló jogszabályok2 hatálya alá tartozó — jogi képviseleti tevékenységéből,

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből [VA 1. § (1) bekezdése; pl. az értékpapír értékesítéséből],

c) egyéb — a Mellékletben meghatározott — forrásból származnak.

(2) A gazdasági-vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó, de az ügyvédi-jogtanácsosi díjszabásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységből származó bevétel az (1) bekezdés a) pont szerinti bevételnek minősül.

(3) A munkaközösségnek a gazdasági-vállalkozási és az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti bevételeit elkülönítetten kell nyilvántartani.

(4) Nem tekintendő bevételnek a munkaközösség által kezelt letét.

3. § (1) A munkaközösség kiadásai

a) a jogi képviseleti tevékenység ellátása érdekében felmerült közvetlen költségek (kiadások) ideértve a tagok személyes közreműködésének a munkaközösség által meghatározott ellenértékét, továbbá a külön jogszabályban meghatározott mértékű költségátalányt is,

b) a gazdasági-vállalkozási tevékenység közvetlen költségei (kiadásai), ideértve a tagok személyes közreműködésének a munkaközösség által meghatározott ellenértékét is,

c) egyéb — a Mellékletben meghatározott — közvetett költségek (kiadások).

(2) A munkaközösségnek a gazdasági-vállalkozási és az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségeit (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3) A munkaközösség a közvetett költségeit (kiadásait) a gazdasági-vállalkozási és a vállalkozáson kívüli tevékenysége között a bevételek arányában megoszthatja, vagy a jogi képviseleti tevékenység ellátása érdekében felmerült közvetlen költségek (kiadások) között számolja el.

4) Nem tekintendő kiadásnak a munkaközösség által kezelt letét kifizetése.

4. § (1) A munkaközösség vállalkozási nyereségadóköteles eredménye a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel [2. § (1) bekezdés b) pont], és e bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek és kiadások [3. § (1) bekezdés b) és c) pont és (3) bekezdés] különbözete,

(2) A munkaközösség vállalkozási adóköteles eredményét csökkenti a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593—596. §-ai), illetve alapítványra (Ptk. 74/A—74/F §-ai) fordított összeg, amely megegyezik a gazdasági alapból ilyen célra kifizetett összeggel.

5. § A munkaközösség nem vállalkozási nyereségadó-köteles eredménye a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjából származó bevétele és e bevétel megszerzése érdekében felmerült a 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott költségek (kiadások) különbözete.

6. § (1) A munkaközösség a vállalkozási nyereségadóval csökkentett 4. § szerinti eredményét és az 5. § szerinti eredményét a gazdasági alapba helyezi.

(2) A munkaközösség ügyrendjében (szervezeti és működési szabályzatában) határozza meg a működése során felmerült költségek és költségtérítések elszámolásának szabályait.

(3) A munkaközösség taggyűlése dönt — e rendelet keretei között — a gazdasági alap felhasználásáról.

7. § (1) A munkaközösség gazdasági alapját növeli:

a) a munkaközösség tagjainak vagyoni hozzájárulása,

b) a munkaközösséget gazdasági társaságban való részvétel miatt megillető részesedés (osztalék),

c) a kapott hitel összege,

d) a munkaközösség tagjai, alkalmazottai által adott kölcsön összege,

e) lakásvásárlás, lakásépítés céljára adott kölcsön visszafizetett törlesztő részlete,

f) a VA hatálya alá tartozó adóalanyok, illetve egyéb jogi személyek által ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénzösszeg,

g) a VA hatálya alá tartozó adóalanyok, illetve egyéb jogi személyek részére korábban ideiglenesen átadott pénzösszeg visszafizetett része,

h) a munkaközösséget megillető kártalanítás összege.

(2) A munkaközösség a gazdasági alap terhére számolja el, illetve fizeti ki:

a) a képzést követő év(ek)ben a munkaközösség tagjai részére a gazdasági alapból kifizetett jövedelem összegét,

b) állóeszköz vásárlására, valamint egyéb kiadás teljesítésére fordított összeget,

c) hitel visszafizetésére fordított összeget,

d) a munkaközösség tagjai és alkalmazottai részére lakásépítés, lakásváráslás céljára nyújtott kölcsön, és a pénzitézet által nyújtott, a munkaközösség által átvállalt kezelési költség összegét,

e) a munkaközösség kilépő tagjai részére kifizetett vagyoni hozzájárulást,

f) a munkaközösség tagjai által tagi kölcsönként adott és visszafizetett összeget,

g) gazdasági társaságban tagként történő részvétel miatti befizetésre fordított összeget,

h) a VA hatálya alá tartozó adóalanyok, illetve egyéb jogi személyek részére ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénzeszközöket,

i) a VA hatálya alá tartozó adóalanyok, illetve egyéb jogi személyek által korábban ideiglenesen átadott pénzeszközök visszafizetésére fordított összeget,

j) a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593—596. §-ai), és alapítványra (Ptk. 74/A—74/F. §-ai) fordított összeget,

k) a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységgel összefüggésben felmerült helytállási kötelezettség költségeit,

l) egyéb, külön jogszabályban, illetve a taggyűlés által meghatározott összegeket.

Eljárási szabályok

8. § (1) A munkaközösség a munkaközösséget terhelő adót maga köteles megállapítani, bevallani és befizetni.

(2) A munkaközösség az adóköteles tevékenységét terhelő vállalkozási nyereségadó tekintetében az adóigazgatási jogszabályban meghatározott mértékben és módon adóelőleget köteles fizetni.

(3) Az adókkal kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A munkaközösség a tevékenysége megkezdését és megszűnését, valamint az adóköteles tevékenysége megkezdését és megszűnését köteles az adóhatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni.

Könyvvezetési és nyilvántartási előírások

9. § A munkaközösség, ha

a) kizárólag ügyvédi-jogtanácsosi díjszabás hatálya alá tartozó jogi képviseleti tevékenységet végez, pénztárkönyvet vagy választása szerint naplófőkönyvet és analitikus nyilvántartást,

b) ha gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végez, akkor naplófőkönyvet és analitikus nyilvántartást

köteles vezetni.

A pénztárkönyv, naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.3

10. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1989. évi eredmény megállapítására, elszámolására és az 1989. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A munkaközösség köteles a vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. törvényerejű rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tartalékát 1989. évtől a gazdasági alapba helyezni.

Melléklet a 20/1989. (III. 1.) MT rendelethez


1. A 2. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában bevétel:
a) a késedelmi kamat,
b) a banki kamat, letéti díj,
c) a munkaközösség megszűnése esetén a vevők tartozásai, továbbá a korábban költségként (kiadásként) elszámolt és a megszűnéskor meglevő készletek — 2000 forintnál magasabb beszerzési árú fogyóeszközök leltári, az állóeszközök nettó — értéke,
d) a megszűnéskor a munkaközösségben költségként (kiadásként) elszámolt helyiség használati jogáért befizetett összeg,
e) a munkaközösség tagjainak, ügyfeleinek, az ügyvédi önkormányzati szerveknek, a társadalombiztosítási szerveknek a munkaközösség részére nyújtott térítés/hozzájárulás.
2. A 3. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában költség (kiadás):
a) a fogyóeszköz beszerzésére és karbantartására fordított összeg, az állóeszköz VA szerint számított értékcsökkenése, az állóeszköz felújítására fordított igazolt összeg, és az értékpapír vásárlására fordított összeg,
b) a munkaközösség tagjainak a személyi jövedelme után a társadalombiztosítási jogszabályok alapján a tárgyévben elszámolt és határidőben befizetett társadalombiztosítási járulék,
c) a munkaközösség alkalmazottja részére ténylegesen kifizetett személyi alapbér, prémium, jutalom és egyéb bérjellegű juttatás, valamint az utána fizetett társadalombiztosítási járulék, egyéb jogszabály alapján a munkaközösséget terhelő ösztöndíj összege és az utána a tárgyévben elszámolt és határidőben befizetett társadalombiztosítási járulék, továbbá a jogszabály alapján a munkáltatót kötelezően terhelő, az alkalmazottnak járó nem bérjellegű kifizetés,
d) a munkaközösség tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó továbbképzés, valamint a felettes szerv által szervezett vagy engedélyezett külföldi kongresszus és az ezzel összefüggő utazás igazolt költsége,
e) a helyiség, a gépek és berendezések bérleti díja (lízing-díj) a fűtés, világítás és a technológiai energia, a távbeszélő, telex-díjak, a munkaközösség székhelyétől távol dolgozó tag és alkalmazott — egyéb jogszabály alapján fizethető — munkábajárási és szállásköltsége, a közlekedés és a számlával igazolt szállás összege, a pénzintézeti hitelre fizetett kamat, az üzletvitellel összefüggésben kifizetett vám, késedelmi-, a különbözeti-, valamint az önrevíziós pótlék, az alkalmazottnak kifizetett és megítélt baleseti kártérítés, a tevékenységével összefüggésben kifizetett biztosítási díj és illeték, a reklám és propaganda költsége, az érdekképviseletek részére fizetett hozzájárulás, a munkaközösség tevékenységéhez használt eszközök után fizetett adó — ide nem értve az általános forgalmi adót—, az üzleti tevékenységgel összefüggő közműfejlesztési hozzájárulás, a helyiség használati jogáért, bérletéért fizetett összeg, a postaköltség, a reprezentációs kiadás legfeljebb az éves bevétel 0,5%-ának megfelelő összegben, a munkaközösség tagjának külön jogszabály alapján kifizethető költségátalány stb.,
f) a munkaközösség, a munkaközösség tagja vagy alkalmazottja tulajdonában levő személygépkocsi vagy motorkerékpár esetén ennek megfelelő hivatalos célú használatára vonatkozó rendelkezések szerinti díj számolható el a munkaközösség székhelyén és székhelyén kívül teljesített kilométerről vezetett útnyilvántartás alapján. Az útnyilvántartás hiányában havonta összesen a ténylegesen megtett, de legfeljebb 500 kilométer utat lehet gépkocsinként kiadásként vélelmezni,
g) a munkaközösség tagjai által a munkaközösségbe vagyoni hozzájárulásként bevitt álló- és fogyóeszközök, anyagok, áruk, alkatrészek értékét kiadásként úgy kell elszámolni, mintha az eszközöket a munkaközösség vásárolta volna.
1

Utóbb a rendeletet a 35/1992. (II.21.) Korm. rendelet 1.§-a hatályon kivül helyezte.

2

Lásd az 5/1962. (VI. 19.) IM rendeletet az ügyvédi díjszabásról, az 5/1976. (III. 30.) IM rendeletet a szabadalmi ügyvivői díjszabásról, az 1/1974. (II. 15.) IM rendeletet a büntetőeljárás során kirendelt védő díjáról, a 3/1984. (V. 27.) IM rendeletet a pártfogó ügyvédi díjazásról.

3

Végrehajtására lásd a 21/1989. (V. 23.) PM rendeletet.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás