Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1989. évi XLII. törvény

az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról1

1989.12.11.

1. § (1) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(:A bíróság az igazságszolgáltatás gyakorlása során:)

,,a) védi és biztosítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, az állampolgárok, valamint az állami, társadalmi és gazdasági szervek (szervezetek) jogait és törvényes érdekeit, bünteti a bűncselekmények elkövetőit;''

(2) A Bsz. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A bíróságok működésük során a törvényesség követelményeit juttatják érvényre.''

2. § A Bsz. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A bíróság ítéletét a Magyar Köztársaság nevében hozza.''

3. § A Bsz. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,8. § A bíróság tárgyalása – ha törvény kivételt nem tesz – nyilvános. A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát – ha törvény kivételt nem tesz – nyilvánosan hirdeti ki.''

4. § A Bsz. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,, 14. § (1) A Magyar Köztársaságban a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.
(2) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A népi ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt kötelesek bármilyen politikai tevékenység folytatásától tartózkodni.
(3) A hivatásos bírót és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt a népi ülnököt a köztársasági elnök hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni – a tettenérés esetét kivéve – nem lehet.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt intézkedések foganatosításához szükséges köztársasági elnöki hozzájárulás megadását a legfőbb ügyész indítványozza; ehhez ki kell kérnie az igazságügyminiszternek és a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnökének véleményét is.''

5. § A Bsz. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és illetékességi területének megállapítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.''

6. § A Bsz. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A katonai bíróságok hatásköre kiterjed
a) a katona [Btk. 122. § (1) bekezdés] által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekményre (Btk. XX. fejezet), valamint – a külön törvényben meghatározott feltételekkel – az ezekkel halmazatban megvalósított egyéb bűncselekményre,
b) más személyek által elkövetett – külön törvényben meghatározott – bűncselekményre.''

7. § A Bsz. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,34. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki.''

8. § A Bsz. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A közjegyzők működését a megyei bíróság elnöke ellenőrzi.''

9. § A Bsz. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,51. § (1) Az igazságügyminiszter ellátja az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogalkotási feladatokat. Ennek keretében
a) előkészíti a bíróságok szervezetére és eljárására vonatkozó, valamint a büntetőjogi, polgári jogi, családjogi és az igazságszolgáltatás körébe tartozó más jogszabályokat,
b) kiadja a hatáskörébe tartozó jogszabályokat,
c) a jogalkotási feladatok ellátásához szükséges körben a bíróságok közreműködésével elemzi a jogszabályok hatályosulását.
(2) Az igazságügyminiszter, a bírói függetlenség sérelme nélkül
a) biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket,
b) irányítja és ellenőrzi a bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét; szabályozza a bírósági ügyvitel rendjét.
(3) Az igazságügyminiszter ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály a hatáskörébe utal.''

10. § A Bsz. 53. §-a előtti cím és az 53. §-a helyébe a következő cím, valamint rendelkezés lép:

,,A bíró kinevezése
53. § (1) A bírákat a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A legfelsőbb bírósági bírót és a katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.
(2) A bíró kinevezésére az igazságügyminiszter – a legfelsőbb bírósági bíró kinevezésére a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a katonai bíró kinevezésére pedig a honvédelmi miniszterrel együttesen – tesz előterjesztést.''

11. § (1) A Bsz. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,54. § Hivatásos bíróvá az a büntetlen előéletű magyar állampolgár nevezhető ki, akinek választójoga van, a 24. életévét betöltötte, egyetemi jogi végzettsége van, és a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát tett. A katonai bíróvá kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Néphadsereg hivatásos tisztje legyen.''

(2) A Bsz.55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,55. § A bíró esküt tesz az alábbi szöveggel: ,,Én …………………… esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el.''

12. § A Bsz. 60. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,60. § (1) A bíró munkaviszonya a kinevezéssel jön létre; a munkaviszony kezdete az a nap, amikor a bíró esküt tesz. A katonai bíró szolgálati viszonya a hivatásos állományba vétellel keletkezik.
(2) A bíró munkaviszonya felmentéssel, a bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős ítéletével, továbbá a bíró halálával szűnik meg. A köztársasági elnök a saját jogú nyugellátásra, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult bíró munkaviszonyát a bírói tisztségből való felmentés nélkül is megszüntetheti.
(3) A nyugdíjas bíró újbóli alkalmazásának és beosztásának jogát az igazságügyminiszter – legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke – gyakorolja.
(4) A felmentés jogkövetkezménye a Munka Törvénykönyvében szabályozott fegyelmi elbocsátással azonos, ha arra a 69. §-ban meghatározott okok miatt kerül sor.''

13. § A Bsz. 68. §-a előtti cím és a 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő cím, valamint rendelkezés lép:

,,A bíró felmentése''

,,(1) A bírói tisztségből való felmentésre irányuló indítványt, illetőleg a fegyelmi tanács felmentésre vonatkozó indítványát az igazságügyminiszter – legfelsőbb bírósági bíró felmentésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a katonai bíró felmentésvel kapcsolatban pedig a honvédelmi miniszterrel együttesen – terjeszti a köztársasági elnök elé.''

14. § A Bsz. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az igazságügyminiszter állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány népi ülnököt választ.''

15. § A Bsz. 79. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A bírósági fogalmazót és a bírósági titkárt a megyei bíróság elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki.''

16. § A Bsz. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az igazságügyminiszter az 57. §-ban foglalt együttalkalmazási tilalom alól, különös méltánylást érdemlő esetben, felmentést adhat.''

17. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(:A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)

,,a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a hárommillió forintot meghaladja, kivéve a kisajátítási kártalanítási pereket;''
(2) A Pp. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,23/A. § A Legfelsőbb Bíróság elnöke másodfokú elbírálásra, fontos okból, bármely ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhat.''
(3) A Pp. 212. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A bíróság ítéletét »A Magyar Köztársaság nevében« hozza.''
(4) A Pp. 366. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Ha a pertárgy értéke a hárommillió forintot nem haladja meg és a fél vagy a per nem esik a (3) bekezdés hatálya alá, a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak:''
(5) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 163. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A bíróság e törvényben meghatározott esetekben ítélettel, egyébként végzéssel határoz; ítéletét és ügydöntő végzését »A Magyar Köztársaság nevében« hozza.''

18. § (1) Ez a törvény – a 19. §-ban foglalt kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Bsz. Bevezető része, 13. §-a, 27. §-ának (3) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 50. §-a, 66. §-ának (2) bekezdése, 79. §-a (2) bekezdésében a ,,feddhetetlen'' szövegrész, valamint a Bsz. módosításáról szóló 1986. évi 30. törvényerejű rendelet, továbbá az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 2. §-ának a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése a) pontját megállapító része a hatályát veszti.

(2) A Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja első fordulatában az ,,a Legfelsőbb Bíróság'' szövegrész, 31. §-ában az ,,és népi ülnökök'' szövegrész, 32. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 73. §-ának (4) bekezdése, 74. §-a (1) bekezdésének második mondata, 75. §-ának (1) bekezdése és 77. §-a (2) bekezdésének második mondata a hatályát veszti.

(3) A Bsz. 33. §-ának (2) bekezdésében az ,,ügyeket a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhat'' szövegrész az ,,ügyeket másodfokú elbírálásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhat'' szövegrészre változik.

(4) A Bsz. szövegében a ,,Magyar Népköztársaság'' elnevezés ,,Magyar Köztársaság'' elnevezésre, valamint 56. §-ának (1) bekezdésében és 59. §-ának (1) bekezdésében a ,,megválasztott'' szövegrész ,,kinevezett'' szövegrészre, 82. §-ának (1) bekezdésében ,,a Népköztársaság Elnöki Tanácsa'' szövegrész ,,törvény'' szövegrészre változik.

(5) A Bsz. 69. §-ának (1) bekezdésében a ,,vissza kell hívni'' szövegrész ,,fel kell menteni'' szövegrészre, 69. §-ának (2) bekezdésében pedig a ,,vissza lehet hívni'' szövegrész ,,fel lehet menteni'' szövegrészre változik, továbbá a Bsz. 66. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, a bírák fegyelmi szabályzatáról szóló 1/1973. NET határozat 16. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 18. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, 22. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ában és 29. §-ának (1) és (3) bekezdésében a ,,visszahívás'' szövegrész, ,,felmentés'' szövegrészre, 27. §-ának (2) bekezdésében az ,,Elnöki Tanács'' elnevezés ,,köztársasági elnök'' elnevezésre változik.

(6) A Bsz. 20. §-ának (1) bekezdésében a megyei bíróságon működő kollégiumok felsorolása a közigazgatási kollégiummal, a 32. §-ának (1) bekezdésében a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsainak felsorolása a közigazgatási tanáccsal, és a 37. §-ának (1) bekezdésében a Legfelsőbb Bíróságon működő kollégiumok felsorolása a közigazgatási kollégiummal egészül ki.

19. § (1) E törvény 6. §-ában foglalt rendelkezés 1990. március 1-jén, a 17. § (2) bekezdésében, illetőleg a 18. § (2)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1990. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Pp. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 9. §-a 1990. január 1-jén hatályát veszti.

(3) E törvény 7. §-ának a Bsz. 34. §-a (1) bekezdését megállapító rendelkezése az országgyűlési képviselők következő általános választása után összeülő új Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

20. § (1) Az e törvény hatálybalépésének napján bírói tisztséget betöltő személy a 11. § (2) bekezdésének a Bsz. 55. §-át megállapító rendelkezése szerinti esküt, a fegyveres erők hivatásos állományú tagja pedig a Hvt. 26. §-ának (5) bekezdése szerinti esküt, illetőleg 35. §-ának (3) bekezdése szerinti fogadalmat, a rendőrség, valamint a büntetés-végrehajtási testület hivatásos állományú tagja a külön jogszabály szerinti esküt 1989. december 31-ig köteles letenni.

(2) Az eskütétel megtagadása esetén

a) az igazságügyminiszter — legfelsőbb bírósági bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a katonai bíró esetén pedig a honvédelmi miniszterrel együttesen — előterjesztést tesz a köztársasági elnökhöz a bíró felmentése iránt,

b) a fegyveres erők és a rendőrség, valamint a büntetésvégrehajtási testület hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,
az Országgyűlés megbízott elnöke

1

A törvényt az Országgyűlés az 1989. november 24-ei ülésén fogadta el. A kihirdetés napja: 1989.december 11.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás