Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1989. évi XLIV. TÖRVÉNY

a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról1

1990.01.01.

A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) a következők szerint módosul:

1. § A VA 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában adóalany]

,,e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV törvény 19. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó, valamint a 14. §-a szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett.''

2. § A VA 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,3. § A lakásszövetkezet – ha törvény másként nem rendelkezik –, a társadalmi szervezet, továbbá az alapítvány, a költségvetési szerv, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség és a víziközmű társulat a vállalkozási tevékenységéből származó – a gazdálkodásának rendjére vonatkozó külön jogszabály szerint megállapított – eredménye után a 12. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni. E szervezetek igénybe vehetik az e törvényben meghatározott adókedvezményeket, egyébként rájuk a törvény hatálya nem terjed ki.''

3. § A VA 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a kistermelők szövetkezete és a 2. § (1) bekezdésének c)–e) pontjaiban felsorolt adóalany, ha éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, akkor eredményét a befolyt adóköteles bevételek, valamint a kifizetett termelési és kezelési költségek és az elszámolt érték-
csökkenési leírás különbözeteként állapítja meg, amelyet a vásárolt készletek állományváltozásának értékével kell módosítani. Az adóalany eredményét ebben az esetben az egyszeres könyvvitel előírásai szerint naplófőkönyvben mutatja ki.''

4. § A VA 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

,,(4) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt eredménymegállapítási rendszer megváltoztatásakor a számviteli szabályok alapján kimutatott saját termelésű készlet és a befejezetlen termelés értékét a felhalmozott vagyonnal (25. §) szemben kell elszámolni.''

5. § A VA 7. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az eredmény megállapítása során a költségek, illetve a ráfordítások között számolhatók el a következők is:
a) az állóeszközök értékcsökkenési leírása az 1. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint. Az értékcsökkenési leírás összegét a 2. számú mellékletben meghatározott Amortizációs Normák Jegyzéke alapján kell megállapítani;
b) az adóalany által társadalmi szervezet tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás összege, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összege;
c) a 2. § (1) bekezdésének b), c), d), e) pontjaiban meghatározott adóalanyoknál a magánszemély tagok, illetve az egyéni vállalkozó személyes közreműködésének az adóalany által meghatározott ellenértéke;
d) a 4. számú mellékletben meghatározott reprezentációs költségek;
e) a biztosítóintézet által hosszútávú kötelezettségeinek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyenlítésére képzett biztosítástechnikai tartalékok összege;
f) a vízgazdálkodási társulat részére átadott érdekeltségi hozzájárulás összege;
g) a kulturális járulék alá nem eső művészeti tevékenység (SZTJ 820–2) és a szerzői jogvédelem alatt álló kulturális alkotások létrehozása érdekében kifizetett támogatás (mecenatura) összege.''

6. § A VA 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az eredmény megállapítása során az értékben, illetve érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak (állóeszközök, beruházások, vagyoni értékű jogok, készletek, értékpapírok, befektetett eszközök) értékesítéséből származó ellenértéket árbevételként, illetve bevételként kell elszámolni. Az értékesített vagyontárgyak nyilvántartási értékét az értékesítés elszámolt önköltségeként, illetve ráfordításként kell elszámolni.''

7. § A VA 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A vagyontárgyak megsemmisülésével, selejtezésével összefüggésben kapott ellenérték árbevételként is elszámolható. Ebben az esetben a selejtezett vagy megsemmisült vagyontárgyak nyilvántartási értékét önköltségként, illetve ráfordításként kell elszámolni.''

8. § A VA 11. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a bekezdés az alábbi f) ponttal egészül ki:

[(1) A megállapított, illetve módosított eredmény csökkenthető:]

,,c) az érték nélkül, valamint megváltási összeggel nyilvántartott termőföld és erdő értékesítése esetén a kapott ellenérték összegével, legfeljebb azonban az 5. számú melléklet szerint számított összeggel,
d) a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593–596. §-ai), illetve alapítványra (Ptk. 74/A.–74/F. §-ai) fordított összeggel [20. § (1) bekezdés g) pont], illetve az ilyen célra térítésmentesen átadott vagyontárgy [25. § (4) bekezdés e) pont] nyilvántartási értékével,
f) a 21. § (3) bekezdése alapján a hitelezési veszteség céljára felhasznált tartalékvagyon összegével.''

9. § A VA 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35%-a, az ezt meghaladó részének 40%-a (a továbbiakban: számított adó).''

10. § A VA 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) Az adóalanyt a 6. számú mellékletben meghatározott
a) közszolgáltató és egészségügyi tevékenységek eredményére jutó adóból 80%-os mértékű,
b) kulturális tevékenységek és
c) sporttevékenységek
eredményére jutó adóból 65%-os mértékű,
adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezmény illeti meg.
(2) Az adóalanyt a 7. számú mellékletben meghatározott
a) mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek,
b) élelmiszeripari tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó egyes szolgáltatások
eredményére jutó adóból 35%-os mértékű,
c) az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenység eredményére jutó adóból 1990. évben 35%-os mértékű, 1991. évben 20%-os mértékű
adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezmény illeti meg.''

11. § A VA 15. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) A 9. számú mellékletben meghatározott mértékű – adóvisszatartás formájában igénybe vehető – adókedvezmény illeti meg:
a) az egyes központi struktúra és társadalompolitikai döntésekhez kapcsolódó,
b) a kutatási, műszaki fejlesztési,
c) 1990. évben a lakosság részére végzett egyes fogyasztási szolgáltató,
d) a legfeljebb 1500 lakosú kistelepülésen, illetve tanyán kiskereskedelmi
tevékenységet folytató, továbbá
e) a népi iparművészeti és a hagyományos háziipari termék előállítását végző, valamint
f) a Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen belüli székhellyel vagy nyilvántartott telephellyel működő vagy az e településekhez tartozó termőterülettel, illetve művelés alól kivett területtel rendelkező, és
g) egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházást megvalósító
adóalanyt, továbbá
h) a kedvezőtlen adottságunak minősülő mezőgazdasági nagyüzemet.
(2) Az adóalanyt, az állóeszközök, a beruházások és a befektetett eszközök értékesítéséből elért összes ellenérték és azok nyilvántartási értékének különbözete 20%-ának megfelelő összegű – adóvisszatartás formájában igénybevehető – adókedvezmény illeti meg.''

12. § A VA 19. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:

(Az adózott eredményt növeli:)

,,a) az adóalanyt a gazdasági társaságban való részvétel alapján megillető részesedés (osztalék, kamatozó részvény utáni kamat), a leányvállalattól, a szakcsoporttól és a pénzeszközök végleges átadása után az átvevőtől kapott részesedés összege,''
,,h) a 20. § (1) bekezdésének r) pontja alapján más adóalanytól kapott összeg.''

13. § A VA 20. §-a (1) bekezdésének j), k) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Az adóalany az adózott eredmény terhére számolja el, illetve fizeti ki:]

,,j) az államot, a gazdasági társaság tagjait (részvényeseit), az egyes jogi személy vállalata, valamint a leányvállalat létesítőjét megillető részesedést (osztalékot), egyéni vállalkozó esetében a vállalkozásba befektetett vagyoni érték jövedelemként kivett összeget, a véglegesen átvett pénzeszközök után az átadónak fizetett részesedést, továbbá a szakcsoportnak átengedett vagyoni eszközök után fizetett részesedést,''
,,k) a szövetkezeti üzletrész, a szövetkezeti vagyonrész, a részjegy és a vagyonjegy után járó osztalékot,''
,,n) az anyagi érdekeltségi rendszerről szóló jogszabályban felsorolt vezető dolgozók prémiumát,''.

14. § A VA 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az (1) bekezdés a)–i) pontjaiban meghatározott kifizetéseket és az állami vagyon utáni részesedést (1989. évi XLIII. törvény) akkor is teljesíteni kell, ha azokra a tartalékvagyon felhasználásával növelt adózott eredmény nem nyújt fedezetet.''

15. § A VA 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az (1) bekezdés n) és r) pontjaiban felsorolt kifizetéseket legfeljebb a tartalékvagyon felhasználásával növelt adózott eredmény pozitív összegéig lehet teljesíteni.''

16. § A VA 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,21. § (1) Az adóalany az adózott eredményből tartalékvagyont képezhet. A pénzintézetnél – a biztosítóintézet kivételével – a Minisztertanács megállapíthatja a tartalékvagyon összegének legkisebb szintjét.
(2) A tartalékvagyon az adózott eredmény kiegészítésére használható fel.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzintézet a tartalékvagyon terhére számolhatja el a hitelezési veszteségeket is.''

17. § A VA 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az adóalany pénzeszközét más adóalanynak, illetve egyéb jogi személynek ideiglenesen vagy véglegesen átadhatja. A Minisztertanács, rendeletben a pénzeszközök ideiglenes átadását magánszemélyek részére is lehetővé teheti.''

18. § A VA 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az alapítói vagyont növeli:]

,,b) szövetkezetnél a jegyzett részjegyek összege és a felhalmozott vagyon terhére – a szövetkezeti jogszabályok alapján – juttatott szövetkezeti üzletrész (szövetkezeti vagyonrész stb.) összege,''.

19. § A VA 25. §-ának (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[(3) A felhalmozott vagyont növeli:]

,,k) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 31. §-a (3) bekezdésében meghatározott számlán tartott konvertibilis pénzbeni hozzájárulás felhasználásakor jelentkező árfolyam-nyereség összege,
l) az 5. § (4) bekezdése szerint a saját termelésű készletek, befejezetlen termelés készletre vételének értéke.''

20. § A VA 25. §-ának (4) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[(4) A felhalmozott vagyont csökkenti:]

,,i) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 31. § (3) bekezdésében meghatározott számlán tartott konvertibilis pénzbeni hozzájárulás felhasználásakor jelentkező árfolyam-veszteség összege,''
,,j) az 5. § (4) bekezdése szerint a saját termelésű készletek, befejezetlen termelés készletből történő kivezetésének értéke.''

21. § A VA 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) Ha a vagyontárgyak megsemmisülésével, selejtezésével összefüggésben kapott ellenérték és azok nyilvántartási értékének különbözetét az adóalany az eredmény terhére, illetve javára nem számolta el, akkor azt a felhalmozott vagyon terhére, illetve javára kell elszámolni.''

22. § A VA 27. §-a (2) bekezdésének első mondata, valamint (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) Ha a határozattal megállapított adó összege a bevallott adó összegét meghaladja (adóhiány), az adóhatóság az adóhiány 0–200%-áig terjedő bírságot szab ki. (…)''
,,(4) A késedelmesen teljesített adóelőleg fizetési, adófizetési kötelezettség, valamint az adókülönbözet késedelmes visszatérítése esetén havi 3% késedelmi pótlékot, önellenőrzés esetén havi 3%, de legfeljebb 30% önellenőrzési pótlékot kell fizetni.''

23. § A VA 32. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy rendeletben megállapítsa:]

,,d) a 15. § (1) bekezdésének f) pontjában említett, gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett települések körét.''

24. § A VA

a) 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul,

b) 4. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép,

c) 5. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete lép,

d) 6. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép,

e) 8. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép,

f) 9. számú melléklete e törvény 6. számú melléklete szerint módosul,

g) 7. számú melléklete e törvény 7. számú melléklete szerint módosul.

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a törvény 1990. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az 1990. évi eredmény megállapítására, elszámolására és az 1990. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 2. §-ban foglalt rendelkezés a költségvetési üzemekre 1990. évben nem terjed ki.

(3) A 4. § rendelkezését az adóalanyok az 1989. évi eredmény megállapításakor is alkalmazhatják. Azok az adóalanyok, amelyeknél az 1989. január 1. napjától alkalmazott – VA 5. § (1)–(2) bekezdése szerinti – eredménymegállapítási rendszer eltér az 1988. évben alkalmazott eredménymegállapítási rendszertől és az áttéréskor a saját termelésű készlet és a befejezetlen termelés értékét az eredménnyel szemben számolták el, akkor ezeknek az eredménymegállapítási rendszer következő megváltoztatásakori értékét is az eredménnyel szemben kötelesek elszámolni.

(4) A VA 14. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, 1989. december 31-ig létrejött társaság – a feltételek változatlan meglétéig – az 1989. évben érvényes szabályok szerint veheti igénybe továbbra is azt az adókedvezményt, amelyre 1989-ben jogosult volt.

(5) A 11/1989. (II. 5.) MT rendelet 3. §-ában foglalt adókedvezményre jogosult adóalany, e kedvezményt a továbbiakban a VA – e törvénnyel módosított – 9. számú mellékletének 7/b) pontjában meghatározott – a működés évének megfelelő – mértékben és ideig veheti igénybe.

(6) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem, a nem mezőgazdasági tevékenységének fejlesztéséhez 1989. december 31. előtt engedélyezett – visszafizetendő – fejlesztési hozzájárulás tárgyévben visszafizetett részletét a számított adóból visszatarthatja.

(7) A 22. §-ban meghatározott mértékű késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot kell fizetni e törvény hatálybalépésének napjától számítva abban az esetben is, ha az adófizetési (adókülönbözet visszatérítési) késedelem 1990. január 1-jét megelőzően kezdődött.

26. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény

a) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A vállalkozási nyereségadó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35%-a, az ezt meghaladó részének 40%-a (számított adó).''

b) melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

b) a gyorsított amortizáció alkalmazásáról szóló 104/1988. (XII. 24.) MT, továbbá a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadókedvezményéről szóló 11/1989. (II. 5.) MT rendelet.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,
az Országgyűlés megbízott elnöke

1. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez


Az 1988. évi IX. törvény 1. számú melléklete a következők szerint módosul:

1. A melléklet II. fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,3. A külszíni bányaművelésre használt földterület értékét bányavagyon arányosan kell leírni. Az értékcsökkenés leírását bányánként, a földterület aktivált értéke és a nyersanyagvagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint, de legalább negyedévenként kell elszámolni. A bányaterület aktivált értéke a vételár (kisajátítási ár) és a mezőgazdasági művelésből történő kivonásáért fizetendő térítési díj együttes összege.''

2. A melléklet II. fejezetének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,4. A kőolaj- és földgáz-, valamint a széndioxid-kitermelésben a bányászati termékek feltárása (a részletesen megkutatott szénhidrogén előfordulásokon a jóváhagyott művelési terv megvalósítására szolgáló munkálatok) keretében létrehozott állóeszközöknél, a tevékenység tárgyévi aktivált ráfordításainak megfelelő összegű értékcsökkenési leírás számolható el.''

3. A melléklet II. fejezete 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,6. A bérbeadott gépek és berendezések, járművek értékcsökkenési leírását, a bérbeadó az I/4. d) pontban foglaltak figyelembevételével állapítja meg. Az eredményét az 5. § (2)–(3) bekezdése szerint megállapító adóalany, évközi bérbeadás esetén a bérbeadás időpontjától kezdődően az értékcsökkenési leírást időarányosan számolhatja el.''

4. A melléklet II. fejezete a következő 10. ponttal egészül ki:
,,10. a) A c) pontban meghatározott termékek amortizációs normái legfeljebb 30%-ra növelhetők.
b) Az a) pontban foglaltak alapján növelt normákat kell figyelembe venni az állóeszközök egészére elszámolandó éves értékcsökkenési leírás számításánál.
c) Az a) pont szerinti leírás a következő termékek tekintetében alkalmazható:

A termék ITJ száma

A termék megnevezése

 

 

34–0

Számvezérlésű fúró-maró jellegű megmunkálógép

34–1-ből

programvezérlésű eszterga

34–2-ből

programvezérlésű gyalugép

34–3-ból

programvezérlésű fúrógép

34–4-ből

programvezérlésű marógép

34–5-ből

fokozott pontosságú fűrész-, daraboló és reszelőgép

34–6-ból

fokozott pontosságú köszörűgép és felületfinomítógép

35–1

Többműveletes forgácsoló szerszámgép rendszerek

35–3

Híradástechnikai célgép

35–7

Összetett művelettel alakító célgép és gépsor

35–81–1

Ipari robotok

44–11–2-ből

facsimile készülék

44–13–5-ből

digitális integrált áramkörökből felépült távbeszélő berendezés

44–14

Átviteltechnikai berendezés

46–75–51

Programozható pénztárgép és pénztárjellegű berendezés

47–58

Átviteltechnikai és komplex elektronikus mérőkészülék

47–86

Ipari különleges vizsgáló műszer és berendezés

47–88

Komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezés

48

Irányítástechnikai (automatikai) és általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések


5. A melléklet II. fejezete a következő 11. ponttal egészül ki:
,,11. Az egyéni válalkozók és azok az adóalanyok, amelyeknek az alapítói vagyonában – a szövetkezeti vagyonból a szövetkezeti jogszabályok alapján juttatott szövetkezeti üzletrész (szövetkezeti vagyonrész stb.) kivételével – a magánszemélyek részesedési hányada az 50%-ot meghaladja, a gépek, gépi berendezések, felszerelések és a járművek amortizációs normáit – a 2. számú melléklet ,,A'' és ,,B'' fejezetében meghatározott amortizációs normák figyelmen kívül hagyásával – legfeljebb 50%-ra növelhetik.

6. A melléklet II. fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
,,12. Ha az adóalany az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásának rendjéről szóló 77/1987. (XII. 24.) PM–OT együttes rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján kevesebb értékcsökkenést és értékcsökkenési leírást számolt el, és az elszámolásokat az 1988. évi eredményelszámolás során nem módosította, akkor a késleltetett amortizációt az Amortizációs Normák Jegyzéke (2. számú melléklet) alapján a leírási kulcsok által meghatározott futamidőn belül, az általános szabályoknak megfelelően számolhatja el.''

2. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez


A reprezentációs költségek

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét is magukban foglaló reprezentációs költségek:

1. Az üzleti vendéglátás során ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) értéke.

2. Az üzeti ajándékozás értéke.

3. Az állami ünnepekhez, és az évfordulókhoz (például: vállalati jubileum), társadalmi eseményekhez (például: nőnap, gyemeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása stb.) kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étal, ital, dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépti díja stb.).''

3. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez


Az érték nélkül nyilvántartott termőföld és erdő számításbavétele az adóalap megállapításánál

Az érték nélkül és megváltási áron nyilvántartott termőföld és az érték nélkül nyilvántartott erdő értékesítése esetén az adóalapot csökkentő összeget [11. § (1) bekezdés c) pont] a föld bejegyzett kataszteri tiszta jövedelme és a minőségi osztályhoz tartozó szorzószám szorzataként, illetve erdőnél az adott földterületen lévő faállomány – Országos Erdei Érték- és Árszabályzatban meghatározott – értékének együttes összege alapján kell megállapítani.

Minőségi osztály

Szorzószám (Ft)

 

 

I.

9900

II.

9000

III.

8100

IV.

7200

V.

6700

VI.

6100

VII.

5600

VIII.

5000

''

4. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez


Adókedvezményre jogosító közszolgáltató, illetve kulturális, egészségügyi és sporttevékenység

A 13. § (1) bekezdése alkalmazásában

 

 

1. Közszolgáltató tevékenység

 

 

SZTJ 101–73-ból

a gázelosztás

SZTJ 405–11–02

Közforgalmú vasúti személyszállítás

SZTJ 405–12–02

Korlátozott közforgalmú vasúti személyszállítás

SZTJ 405–22–02

Helyi autóbusz közlekedés

SZTJ 405–3

Kötöttpályás helyi közlekedés

SZTJ 405–42

Révközlekedés

SZTJ 405–79–02–09

Személyszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatás, amennyiben a 405-ös osztályba tartozó, előzőekben felsorolt közszolgáltatást alaptevékenységként végző adóalany teljesíti tevékenysége kiegészítéseként

SZTJ 406–01

Posta szolgáltatás

SZTJ 507–52–01

Gyermek- és diákétkeztetés

SZTJ 609–11

Ivóvíz-szolgáltatás

SZTJ 609–19

Egyéb vízellátási szolgáltatás

SZTJ 609–2

Szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás

SZTJ 609–3

Fürdőszolgáltatás

SZTJ 609–44-ből

a helyi jelentőségű közcélú vízrendezés

SZTJ 712–11–03-ból

a Magyarországra akkreditált diplomáciai, konzuli képviseletek, valamint a Külügyminisztérium által meghatározott más külföldi szervezetek működéshez szükséges épületek és egyéb építmények bérbeadása

SZTJ 712–26-ból

a közszolgáltatást, államigazgatási nyilvántartásokat és az infrastruktúrát szolgáló térképészeti- és földmérési tevékenység

SZTJ 714–1-ből

a jogszabályban meghatározott bérű bérlakások és állami ingatlanok kezelése

SZTJ 714–19-ből

a Magyarországra akkreditált diplomáciai, konzuli képviseletek, a Külügyminisztérium által meghatározott más külföldi szervezetek és munkatársaik elhelyezéséhez szükséges lakások és egyéb ingatlanok kezelése (beleértve az értékesítést is)

SZTJ 714–2

Város- és községgazdálkodási szolgáltatás

SZTJ 715–1

Veszélyes hulladékok kezelése

ITJ 80–72–9

Egyéb vágóhidi eredetű ipari zsiradék előállítása

ITJ 80–91

Állati eredetű takarmányliszt előállítása

ITJ 80–93

Állati eredetű takarmánylé előállítása

ITJ 80–99-ből

egyéb állati eredetű takarmány előállítása

–

Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatok tevékenysége

–

A megváltozott (csökkent) munkaképességűeket foglalkoztató, egyedileg kijelölt célszervezetek és a gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetek tevékenysége

–

A közszolgáltató tevékenységek ellátását közvetlenül szolgáló eszközök fenntartásával, korszerűsítésével és fejlesztésével kapcsolatos tervezés, lebonyolítás és kivitelezés teljesítményértéke, amennyiben az említett munkákat – mint a szolgáltatás szerves részét – a közszolgáltatást ellátó saját maga végzi el és az érintett eszközök a saját üzemeltetésébe kerülnek.

 

 

2. Egészségügyi tevékenység

 

 

SZTJ 507–34

Gyógyszer-nagykereskedelem

SZTJ 507–45

Gyógyszer-kiskereskedelem

SZTJ 711–19–02–01

Gyermekfelügyelet

SZTJ 711–19–02–09

Egyéb személyhez kötődő szolgáltatás

SZTJ 817

Egészségügyi szolgáltatások
Kivéve: SZTJ 817–32–01 Kártevőirtás

SZTJ 818–1

Intézeti szociális ellátás

SZTJ 818–2

Szociális gondozás és ellátás

ITJ 41–41–2

Közlekedő kocsi mozgássérültek részére történő előállítása, javítása és forgalmazása

ITJ 46–19–7

Ortopédiai és egyéb csontműtéti implantátum és endoprotézis előállítása

ITJ 46–1

Orvosi kézieszközök javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 46–2

Gyógyászati vizsgáló és kezelőkészülék javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 46–3

Orvosi berendezés és gyógyászati segédeszközök javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 46–33–1-ből

gördíthető szobai W. C. és szék előállítása

ITJ 46–36

Gyógyászati segédeszköz előálítása

ITJ 46–52

Gyógyászati üvegeszköz és készülék javítása és forgalmazása

ITJ 48–48–31-ből

vakok számára készült speciális személyi számítógép előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 48–85–91

Információátalakító egység vakok és gyengénlátók számára, előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 53–41

Szerobakteriológiai készítmények (humán) előállítása és forgalmazása

ITJ 53–6

Fogászati anyag előállítása és forgalmazása

ITJ 53–63–3

Fogászati implantátum előállítása

ITJ 56–71

Orvosi és egészségügyi gumigyártmány forgalmazása

ITJ 57–62–3

Gyógyászati (orvostechnikai) műanyagtermékek forgalmazása

ITJ 68–11/15–5

Ortopéd cipő előállítása, javítása.

 

 

3. Kulturális tevékenység

 

 

SZTJ 101–15–02

Mozgó- és állókép felvevő- és vetítőgépek karbantartása, javítása

SZTJ 507-ből

az alábbi termékek forgalmazása:

 

ITJ 66–1 Könyv, brossúra

 

ITJ 66–2 Folyóirat

 

ITJ 66–3 Napilap

 

ITJ 66–7-ből iskolai térkép

 

ITJ 69–22 Iskolai szemléltető és bemutató taneszköz

 

ITJ 69–52–71-ből kulturális értékű felvételt hordozó hanglemez, CD lemez

 

ITJ 69–52–72-ből kulturális értékű felvételt hordozó magnetofonszalag és kazetta

 

ITJ 69–52–73-ból kulturális értékű felvételt hordozó mágneses képrögzítő (video kazetta)

 

(kulturális értékű hang- és képhordozónak az minősül, amely után annak kiadóját a Művelődési Minisztérium kulturális járulék fizetésére nem kötelezi)

 

ITJ 69–94 és 95-ből az egyedi zsűrizett, elfogadott képző- és iparművészeti alkotások

SZTJ 819

Oktatás

SZTJ 820–1

Közművelődés

 

Kivéve:

 

SZTJ 820–11 Tömegkommunikációs tevékenység

SZTJ 820–2

Művészeti tevékenység

SZTJ 820–3

Kulturális egyéb szolgáltatás (az SZTJ 820–33 Filmgyártás és filmforgalmazás tevékenységnél a filmlaborálás is.)

 

Kivéve:

 

SZTJ 820–36-ból a nem kulturális értékű videofelvétel készítés, kiadás (nem kulturális értékű videofelvétel készítésnek, kiadásnak az minősül, amely után annak kiadóját a Művelődési Minisztérium kulturális járulék fizetésére kötelezi.)

 

SZTJ 820–37–02 Varieté műsor

 

SZTJ 820–37–03 Vidámpark üzemeltetése

 

SZT 820–37–04 Játék- és pénznyerő automaták üzemeltetése

 

SZTJ 820–37–09 Egyéb szórakoztató tevékenység

ITJ 66–16

Tankönyv

 

 

4. Sporttevékenység

 

 

SZTJ 101–29–03

Játék- és sportszer javítás

SZTJ 821–1

Diáksport

SZTJ 821–2

Verseny- és élsport

SZTJ 821–31-ből

a tömegsport rendezvények szervezése, lebonyolítása.

''

5. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez


Különösen fontos tevékenységek

A 14. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában különösen fontos tevékenység:

1. Elektronika és elektronizálásból

a) Aktív, passzív és elektromechanikus alkatrészek gyártása

ITJ 44–7

Általános rendeltetésű híradástechnikai szerkezeti elem, részegység, tartozék

ITJ 45

Elektronikai építőelemek és vákuumtechnikai termékek

 

Kivéve: ITJ 45–2 Villamos fényforrások

ITJ 48–1

Villamosvezérlés és hajtásszabályozás szervei

ITJ 48–2

Állásos működésű szabályozástechnikai elem és célszabályozó

ITJ 48–3

Pneumatikus és hidraulikus segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei

ITJ 48–4

Villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei

ITJ 48–51

Telemechanikai és digitális távadó

ITJ 48–52

Távellenőrzött és távirányított objektum egységei

ITJ 48–53

Központi telemechanikai berendezés egységek

ITJ 48–54

Pneumatikus logikai egység

ITJ 48–55

Irányítástechnikai villamos áramköri egység

b) Számítástechnikai perifériák gyártása:

ITJ 48–8

Irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg számítógépek

c) Elektronikus működésű, távközlési fő és alközpontok gyártása

ITJ 44–1

Vezetékes hírközlő készülék és berendezés

ITJ 44–2

Vezeték nélküli hírközlő készülék és berendezés

d) Robottechnikai eszközök gyártása és alkalmazása

ITJ 35–81

Robotok

ITJ 44–4

Ipari televízió

ITJ 48–7

Önálló gépek és berendezések vezérlő és szabályozó berendezései

e) Számítógéppel segített tervező- szerkesztőrendszerek gyártása

ITJ 47–88

Komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezés

ITJ 97

Szoftvertermék

f) Elektronikus berendezésgyártás és az ehhez kapcsolódó a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását

ITJ 42–15

Irányítástechnikai rendeltetésű forgógép

ITJ 44–5-ből

(Vevő és lejátszó berendezés) elektronikus berendezésgyártás beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását

ITJ 44–6

Tápegység, egyenirányító készülék, stabilizátor

ITJ 46–2

Gyógyászati vizsgáló és kezelő készülék

SZTJ 101–21–04

Híradás- és vákuumtechnikai termékek javítása

SZTJ 101–21–05

Műszerjavítás

ITJ 46–7

Ügyviteltechnikai berendezés és eszköz

ITJ 47

Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műszerek

 

Kivéve: Mechanikai elven működő mérőműszerek

ITJ 46–21–8

Mechanikai jellemzőket mérő gyógyászati eszköz

ITJ 46–22–6

Mechanikai hatásokat kifejtő gyógyászati készülék

ITJ 47–11

Mechanikai elven működő térmérő és alakmeghatározó műszer

ITJ 47–21

Mechanikai elven működő mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszer

ITJ 47–31

Mechanikai elven működő műszer, mechanikai anyagjellemzők mérésére

ITJ 47–41

Mechanikai elven működő műszer és eszköz hőmennyiséggel és hőmérséklettel összefüggő jellemzők mérésére

ITJ 47–61

Mechnaikai elven működő koncentráció- és összetételmérő műszer

ITJ 47–71

Mechanikai elven működő akusztikai és optikai jellemzők mérőműszere és -eszköze

ITJ 48–56

Számítógép központi rendeltetésű részegységei

ITJ 48–58

Elektronikus számítógép általános rendeltetéssel

ITJ 48–6

Irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezései

2. Járműalkatrészgyártás

ITJ 27–74

Járműzár

ITJ 31

Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek

ITJ 32–1

Belsőégésű motor

ITJ 41–1–10

Vasúti vontató és önhajtású jármű alkatrészei

ITJ 41–2–10

Vasúti vontatott jármű alkatrészei

ITJ 41–3–10

Közúti gépjármű alkatrészei

ITJ 41–4–10

Gépi hajtóerő nélküli közúti jármű alkatrészei

ITJ 41–5–10

Hajó és úszójármű alkatrészei

ITJ 41–6–10

Légijármű alkatrészei

ITJ 41–10

Közlekedési eszközök közös alkatrészei

ITJ 41–12

Villamos mozdony

ITJ 41–13

Diesel-mozdony mechanikus erőátvitellel

ITJ 41–14

Diesel-mozdony villamos erőátvitellel

ITJ 41–15

Diesel-mozdony hidraulikus erőátvitellel

ITJ 41–16

Zárt motorvonat

ITJ 41–17

Vasúti motorkocsi

ITJ 41–18

Közúti és elővárosi villamos motorkocsi

ITJ 41–19

Egyéb vasúti vontató és önhajtású jármű

ITJ 41–39

Közúti gépjármű résztermékei

ITJ 43–43–2

Jármű fényszóró

ITJ 43–5

Villamossági cikk közúti gépjárműhöz

ITJ 56–3

Gumiabroncs

ITJ 56–56-ból

(Könnyű műszaki gumigyártmány) Járműalkatrészgyártás

ITJ 57–53–25

Járműszerelvény és alkatrész műanyagból

3. Szerszámgépgyártás

ITJ 34

Fémmegmunkáló szerszámgépek

ITJ 35–1

Többműveletes forgácsoló szerszámgép-rendszer

ITJ 35–3

Híradástechnikai célgép

ITJ 35–4

Vákuumtechnikai gép és berendezés

4. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági gépek és berendezések gyártása

ITJ 38–1

Élelmiszeripari gép és berendezés

ITJ 38–2

Élelmiszeripari gép és berendezés

ITJ 38–37

Kereskedelmi hűtőberendezés

ITJ 39

Traktorok és mezőgazdasági gépek

ITJ 57–57–1

Szilárd felépítésű és egyéb összetett műanyag szerkezet

ITJ 57–57–2

Felfújható műanyag szerkezet

5. Gépépítő elemekből

a) Fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész előgyármányok

ITJ 21–32

Temperöntvény

ITJ 21–34

Precíziós vasöntvény

ITJ 21–35

Precíziós acélöntvény

ITJ 21–4

Kovácsolt és sajtolt acéltermékek

b) Általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása (minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok)

ITJ 27–1

Általános ipari fémszerelvény

ITJ 27–21

Speciális ipari fémszerelvény

ITJ 31

Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek

ITJ 32–4

Folyadékszivattyú

ITJ 32–5

Kompresszor, hűtőkompresszor, vákuumszivattyú, szellőző

ITJ 32–6

Légállapotszabályozó és hűtőberendezés

ITJ 57–51-ből

(Általános rendeltetésű műanyag gépépítő elem) általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok

ITJ 57–53-ból

(Műanyag szerelvény) általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok

c) Korszerű kötőelemek gyártása

ITJ 28–1

Csavar, csavaranya, szegecs fémből

ITJ 57–52

Műanyag kötőelem

d) Szerszámok és készülékek gyártása

ITJ 26

Ipari szerszámok és készülékek

e) Korszerű anyagok és alapanyagok gyártása

ITJ 17–4

Műszaki finomkerámiai termékek

ITJ 18–27

Vákuumtechnikai üveg

ITJ 18–81

Optikai célú nyers üveg és kvarctermék

ITJ 22–95

Porkohászati acél alapanyag

ITJ 23–67

Szilícium

ITJ 23–7

Ritka fém és földfém

ITJ 57–3

Műanyag féltermék

6. Csomagolástechnikából

a) Csomagolóanyag- és eszközgyártás

ITJ 18–21

Konzervipari és háztartási idényüveg

ITJ 18–22

Fehér palack

ITJ 18–23

Zöld palack

ITJ 18–24

Egyéb színes palack

ITJ 18–25

Demizson, ballon és állványüveg

ITJ 18–33

Gyógy és vegyszeres üveg

ITJ 18–67

Üvegampulla

ITJ 18–68

Üvegfiola

ITJ 28–3

Fémcsomagoló-eszközök ipari csomagolás céljára

ITJ 57–7

Műanyag csomagolószer

ITJ 65–33

Csomagolópapír

ITJ 65–5

Papírfeldolgozóipari termékek

b) Csomagológép-gyártás

ITJ 38–4

Csomagológép

ITJ 38–5

Csomagbontó és ürítőgép

7. Gyógyszer-növényvédőszer és intermedier gyártásból

a) Új gyógyszerek gyártása
állatgyógyászati készítmények gyártása

ITJ 53

Gyógyszertermékek

b) Új típusú növényvédőszer gyártása

ITJ 59–33

Növényvédőszer kompozíció

c) Gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása

ITJ 52-ből

(Szerves alapanyagokból) gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása

ITJ 53–1

Gyógyszeralapanyag

ITJ 53–2

Galenusi gyógyszerkészítmény

ITJ 59–39

Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termék

8. Hazai fehérjebázis fejlesztése

ITJ 52–16

Szénhidrátok és fehérjék

ITJ 80–91

Állati eredetű takarmányliszt

ITJ 82–72

Takarmány tejpor

ITJ 84–4

Takarmánykoncentrátum

ITJ 84–6-ból

(Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyagtartalmú takarmánykomponensből) hazai fehérjebázis fejlesztése

9. Élelmiszerelőállításból

ITJ 80–5

Hús- és szalonnafeldolgozási félkész és melléktermék

ITJ 80–6

Hús- és szalonnakészítmény

ITJ 82–5

Sajt

ITJ 83–1

Gyümölcskonzerv

ITJ 83–2

Főzelékkonzerv

ITJ 83–6

Állati eredetű konzerv

ITJ 88–4

Söripari termékek

ITJ 88–5

Ásvány-, szikvíz- és üdítőitalgyártási termék

10. Az 1–9. pontban meghatározott tevékenységek ipari bérmunka keretében történő előállítása

SZTJ 101–32–01

Bérmunkában végzett ipari késztermék előállítása

11. Szaporítóanyag és tenyészanyagok előállítása

METJ 91–1-ből

(Gabonafélék és hüvelyesekből) szaporító és tenyészanyag előállítása

METJ 91–22-ből

(Olajos magvakból) szaporító és tenyészanyag előállítása

METJ 91–26

Ipari növények szaporítóanyaga

METJ 91–31–01–1

Vetőburgonya

METJ 91–45

Szálastakarmánymagvak

METJ 91–46

Lédús takarmányok szaporítóanyaga

METJ 92–19

Zöldségfélék szaporítóanyaga

METJ 92–26

Gyümölcs szaporítóanyag

METJ 92–32

Szőlő szaporítóanyag

METJ 92–46

Virágok és dísznövények szaporítóanyaga

METJ 93-ból

(Élőállatok és állati termékekből) tenyészanyagok

12. Mezőgazdasági termelésből

METJ 91–11–01

Búzatermesztés

METJ 91–11–08

Kukoricatermesztés

13. Idegenforgalomból

a) A termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése, ha azt a létesítő üzemelteti:

SZTJ 507–53

Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás

SZTJ 507–71–02

Gyógyidegenforgalom-szervezés

SZTJ 609–33

Gyógyfürdőszolgáltatás

SZTJ 817–1

Gyógyító és megelőző ellátás

SZTJ 818–32

Gyógyüdültetés

b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosításra

SZTJ 507–53

Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás

SZTJ 507–79

Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás

c) Szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha azt a létesítő üzemelteti:

SZTJ 507–53–01

Szállodai szolgáltatás

SZTJ 507–79

Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás

14. Közcélú távközlési szolgáltatás

SZTJ 406–2

Távközlési szolgáltatás

''

6. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez


Az 1988. évi IX. törvény 9. számú melléklete a következők szerint módosul:

1. A melléklet 1/b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,b) A központi beruházásokhoz nyújtott állami kölcsön és a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön – szerződés szerint eredmény terhére fizetendő – esedékes törlesztő részlete után adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény mértéke a törlesztő részlet összegének és a számított adó és az adóalap hányadosaként kiszámított átlagos nyereségadó 50%-os mértékének szorzata.''

2. A melléklet 3/a. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,a) A lakosság részére végzett ipari, építőipari, személyi fogyasztási szolgáltatások – a c) pontban felsorolt szolgáltatások kivételével – után, azok számlában feltüntetett anyag- és alkatrészértékkel csökkentett árbevétele 5%-ának megfelelő össszegű adókedvezmény vehető igénybe.''

3. A melléklet 3/b. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,b) A lakosság részére végzett, az a) pontban felsorolt fogyasztási szolgáltatások után, azok számlában feltüntetett anyag- és alkatrészértékkel csökkentett árbevétele 7,5%-ának megfelelő összegű adókedvezmény vehető igénybe akkor, ha az adóalany a szolgáltatást legfeljebb 1500 lakosú kistelepülésen, illetve tanyán végzi.''

4. A melléklet 3/d. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,3/d. Az a)–b) pont alapján igénybevehető adókedvezmény kiszámításánál a lakosság részére végzett szolgáltatásként kell figyelembe venni – a megrendelőtől függetlenül – a lakóépületeken, illetve a lakásokon végzett építőipari fogyasztói szolgáltatást.''

5. A melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,6. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem adókedvezménye
A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem a törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon kívüli tevékenységére jutó számított adóból
– 14,1 ak/ha alatti szántóföld terület esetén 35%-ot
– 14,1–17,1 ak/ha közötti szánfóföld terület esetén 17,5%-ot visszatarthat.''

6. A melléklet a következő 7. ponttal egészül ki:
,,7. A gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő adóalanyok adókedvezménye
a) A VA 15. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott adóalany, a Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen végzett beruházási tevékenység után a naptári évben elszámolt beruházási költségek – kivéve azoknak az állami alapjuttatásból vagy vagyonként juttatott vissza nem térítedő költségvetési támogatásból finanszírozott hányadát – 30%-ának megfelelő mértékű adókedvezményt vehet igénybe. Abban az esetben, ha a beruházást üzembehelyezés előtt vagy az üzembehelyezést követő 3 éven belül az adóalany értékesíti, selejtezi vagy más, nem a Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő adóalanynak átadja, az igénybevett adókedvezmény össszegét köteles visszafizetni.
b) Az a) pontban meghatározott településen működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalanyt, a működésének
– első évében 65%,
– második évében 50%,
– harmadik évében 40%,
– negyedik évében 20%,
– ötödik évében 10%
adókedvezmény illeti meg.
Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából első évnek – az adóalany válalsztásától függően – a termék, illetve szolgáltatás értékesítése megkezdésének évét vagy az azt követő évet kell tekinteni.
Ha az adóalany az adókedvezményre való jogosultságának megszűnése előtt átalakul, a jogutód adóalany, a még hátralévő időben, a jogelődjét megillető adókedvezményt igénybeveheti.''

7. A melléklet a következő 8. ponttal egészül ki:
,,8. A mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységhez kötődő beruházások adókedvezménye
Az adóalany a jogszabályban meghatározott ültetvénytelepítés, illetve a szarvasmarha –, a sertés-, a baromfi-, a juh- és a kecsketartási, valamint az élelmiszerfeldolgozó tevékenység csomagolásfejlesztési és technológiai tárolási célt szolgáló beruházásaihoz, továbbá a halastó létesítéséhez a tényleges bekerülési költség 40%-ának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe a beruházás megkezdésének évében és az azt követő 5 éven belül.
Az adóalanyt a mezőgazdsági alaptevékenységet és a törvény által nyereségadó kedvezményre jogosító élelmiszerfeldolgozó tevékenységet szolgáló – jogszabályban meghatározott – beruházásokhoz folyósított hitelek kamata után 50%, a nyereségadóból visszatartható kedvezmény illeti meg.''

7. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez


Az 1989. évi IX. törvény 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,
2. Élelmiszeripari tevékenység az alábbi ITJ és SZTJ számú termékek előállítása, illetve szolgáltatások nyújtása:

ITJ 80

Húsipari termékek

 

Kivéve:

 

ITJ 80–72–9 Egyéb vágóhídi eredetű ipari zsiradék előállítása

 

ITJ 80–91 Állati eredetű takarmányliszt előállítása

 

ITJ 80–93 Állati eredetű takarmánypép előállítása

 

ITJ 80–99-ből Egyéb állati eredetű takarmány előállítása

ITJ 81

Baromfi- és tojásfeldolgozó ipari termékek

ITJ 82

Tejipari termékek

ITJ 83

Tartósítóipari termékek

ITJ 84

Malomipari és összetett takarmánytermékek

ITJ 85

Cukoripari termékek

ITJ 87–0

Kenyér

ITJ 87–1

Péksütemény

ITJ 87–2

Száraztészta

ITJ 87–3

Egyéb sütő- és tésztaipari termékek

ITJ 88–3

Boripari termékek

ITJ 88–85

Izoszörp (folyékony cukor)

ITJ 89–90-től 89–95-ig

Élelmiszeripari hulladék

ITJ 89–98–2

Boripari hulladék

SZTJ 101–24

Élelmiszeripari javító szolgáltatás

SZTJ 101–99-ből

bérhűtőtárolás

''
1

A törvényt az Országgyűlés az 1989. november 24-ei ülésén fogadta el. A kihirdetés napja: 1989. december 16.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás