47/1989. (XII. 27.) PM rendelet
az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló 19/1980. (IX. 27.) PM rendelet módosításáról
1989.12.27.
,,(3) Az állami költségvetési szervek leányvállalatot, gazdasági társaságot a (2) bekezdésben meghatározott forrásokból, kivéve a létesítmény közös fenntartásához kapott hozzájárulást, hozhatnak létre. A leányvállalat, gazdasági társaság eredményéből történő részesedés összege a létesítő érdekeltségi alapját ennek hiányában a saját hatáskörben felhasználható átvett pénzeszközét növeli.'' ,,(1) Az önálló költségvetési intézmény pénzellátásáról – a költségvetési támogatás, valamint a társadalombiztosítás egészségügyi támogatása útján – felügyeleti szerve gondoskodik. A költségvetési támogatást és a társadalombiztosítás egészségügyi támogatását a számlavezető bank folyósítja a felügyeleti szerv megbízása alapján.
(2) A költségvetési támogatás és a társadalombiztosítás egészségügyi támogatásának kiutalásáról legalább negyedévente kell gondoskodni.''
,,(3) Az eredményérdekeltségi rendszerbe, valamint a maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt és vállalkozási tevékenységet is végző önálló költségvetési intézmény következő évi költségvetése összeállításakor a felügyeleti szerv engedélye alapján módosíthatja (növelheti) az előző évi kiadási előirányzatát (béralap előirányzatát is), amennyiben az a többletfeladat miatt szükségessé válik (szerkezeti változás). A kiadási előirányzat azonban csak az ár- és díjbevételi előirányzat egyidejű növelésével módosítható, azaz állami támogatás növelésével nem járhat.''
,,(1) Az egyéb központi beruházások pénzügyi lebonyolítását a központi költségvetési szerv az MNB, illetve a jogszabályban meghatározott pénzintézet útján látja el.''
(,,A maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt önálló költségvetési intézmény saját forrásai:'')
,,d) ha jogszabály másként nem rendelkezik az állóeszköz értékesítésből származó bevétel.''
,,(6) Annál az önálló költségvetési szervnél, amely maradványérdekeltségű és vállalkozási tevékenységet egyidejűleg is végez, a pénzmaradvány és eredmény elszámolás együttesen jelentkezik. A beszámolóban – a számviteli előírásokban meghatározott módon – a pénzmaradványról, az eredményről külön-külön kell elszámolni.''
7. § A rendelet 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § előtti cím az alábbiakra változik:
,,Vállalkozási tevékenység és az eredményérdekeltségi rendszer''
,,43. § (1) Eredményérdekeltségű költségvetési szerv üzletszerűen, ellenérték fejében végzett termelő vagy szolgáltató alaptevékenysége az eredmény megállapítása körébe tartozik, maradványérdekeltségű tevékenységét köteles elkülönített szakfeladaton elszámolni. (2) A maradványérdekeltségű költségvetési szerv azon termelő vagy szolgáltató alaptevékenysége, amelyet költségvetési, illetve társadalombiztosítási támogatásból végez nem tartozik az eredménymegállapítás körébe. E feladatok ellátása során saját bevételre is szert tehet.
(3) A maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt költségvetési szerv alaptevékenységen kívüli termelő- vagy szolgáltató tevékenységét, amelyet üzletszerűen, ellenérték fejében végez (vállalkozási tevékenység) a szervezeti és működési szabályzatában köteles rögzíteni.''
,,44. § (1) A maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt költségvetési intézmények vállalkozási tevékenysége bevételi előírását és az elszámolt önköltségét a tevékenység jellegének megfelelő külön szakfeladaton kell kimutatnia. (2) A költségvetési intézmények a maradványérdekeltségű és a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségeit a maradványérdekeltségű és a vállalkozási tevékenység között számlarendjében rögzített módon osztja meg.''
9. § A rendelet 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép és a § előtt az alábbi címmel egészül ki:
,,Vállalkozási tevékenységből származó eredmény megállapítása, módosítása, nyereségadó alapja''
,,46. § (1) A költségvetési intézménynek vállalkozási tevékenységéből származó eredményét a VA eredménymegállapításra, módosításra vonatkozó előírásai szerint kell a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel megállapítania. (2) Az eredmény megállapítása során a költségek között a vállalkozási tevékenységgel összefüggő állóeszközök értékcsökkenési leírása számolható el. Számlarendben kell rögzíteni az állóeszköz értékcsökkenési leírásának megosztási módját, ha az állóeszközt maradványérdekeltségű és vállalkozási tevékenységhez egyaránt igénybe veszik.
(3) Az értékcsökkenési leírásnál a költségvetési szervek számlakeretében előírt kulcsok alkalmazhatók.
(4) A költségvetési intézmény az évi eredményelszámolás során a vállalkozási tevékenységéből származó eredményét azzal az összeggel csökkentheti, amelyet évközben a vállalkozás várható eredményéből maradványérdekeltségű alaptevékenységére fordított.
(5) A vállalkozási nyereségadó alapja a naptári évben elért – a (2)–(4) bekezdés szerint módosított – eredmény pozitív összege (nyeresége).'' ,,48. § (1) A vállalkozási tevékenység adózott eredményét érdekeltségi alapba kell helyezni. Az érdekeltségi alapot növeli: a) más szervezetek (minisztérium, országos hatáskörű szerv, vállalat, pénzintézet, egyéb szervezet) érdekeltségi, illetve pénzalapjából véglegesen átvett pénzeszköz, ideértve a központi költségvetési szervek általi kötvényértékesítésből, beváltásból vagy esedékes törlesztésből származó összegeket;
b) külön rendelkezés alapján az érdekeltségi alapba helyezhető összegek.
(2) Az érdekeltségi alap felhasználható:
a) veszteség rendezésére, társaságban való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére,
b) állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére,
c) pénzintézettel szembeni kötelezettségek teljesítésére,
d) forgóalap feltöltésére,
e) jogi és magánszemélyekkel szemben érdekeltségi alapból fizetendő kötelezettségek rendezésére, ideértve a központi költségvetési szerv által kibocsátott kötvények beváltására, esedékes törlesztésére,
f) szociális, kulturális, sport- és üdülési célt szolgáló létesítmények fenntartására, beleértve a közös létesítményeket is,
g) szabadalmak és gyártási eljárások vásárlására, újítási díjra,
h) a dolgozók lakásépítésének és vásárlásának támogatására,
i) a költségvetési intézmény által meghatározott sorrend szerinti, újabb elhatározású kifizetésekre, így:
– állóeszközök nagyjavításra, fejlesztési célú kifizetésekre, rekonstrukcióra,
– a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók anyagi ösztönzésére (jutalmazására),
– az intézmény magasabb vezető állású dolgozójának premizálására,
– külföldi és belföldi tanulmányutak támogatására,
– tanfolyami költség-hozzájárulásra,
– működési előirányzatok kiegészítésére,
– gazdasági társaságok létesítésére, leányvállalatok alapítására, érdekeltségi alap átadására,
– fejlesztési célú kötvények vásárlására,
– szociális, kulturális, sport- és üdülési intézmények létrehozására és bővítésére, ha azok fenntartása az érdekeltségi alapból biztosítható, továbbá a dolgozók ekörbeli tevékenységének támogatására,
– egyéb jogszabályokban meghatározott célokra, valamint a költségvetési intézmény által meghatározott egyéb célokra.
(3) Az érdekeltségi alap felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.''
,,A költségvetési szervek biztosítási szerződéseiről és kárainak rendezéséről''
,,80/C. § (1) A költségvetési szerv vagyontárgyaira – az épületek és építmények kivételével – biztosítási szerződést köthet. (2) A költségvetési szerv a biztosítási díjakat a költségvetési előirányzata terhére (pénzmaradvány, érdekeltségi alap, kiadási megtakarítás) köteles beszámolni.
(3) A biztosítási szerződés alapján kapott kártérítéseket a költségvetési szervnek (a nyereségadó alapba be nem számítható) egyéb bevételei között kell elszámolnia.
(4) Kármegállapító szakértői véleményt köteles a költségvetési szervnek beszereznie, ha
a) épület, illetőleg építménykárt szenvedett,
b) nem biztosított vagyontárgyában keletkezett kár.
(5) Épület és építménykár esetén a költségvetési szerv, a kárszakértői vélemény alapján a felügyeleti szerve útján ha az épület, illetve építménykár olyan mértékű, hogy annak javítása helyett a pótlása gazdaságosabb, beruházási pótelőirányzatot igényelhet.
(6) A költségvetési szerv az (5) bekezdésen kívüli, egyéb nem biztosított vagyontárgyaiban keletkezett kár esetén, a kármegállapító igazolás alapján a megállapított kárát felügyeleti szervétől pótelőirányzatként igényelheti. A felügyeleti szerv a költségvetési szerv kárát utánpótlási értéken megtérítheti anélkül, hogy a fedezésére külön költségvetési támogatási többletigényt támaszthatna.'' 12. § (1) E rendelet 1990. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az eredményelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket első ízben az 1990. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.
(4) Ahol a jogszabály ,,anyagi érdekeltségi rendszer'' megfogalmazást tartalmaz azon vállalkozási tevékenységet kell érteni.
(5) E rendelet hatályba lépése előtt épület és építmény biztosítására adott engedélyek érvényben maradnak.
Dr. Békesi László s. k.,
pénzügyminiszter
