1989. évi XLIX. törvény
a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről1
Az Országgyűlés a lakáshozjutás társadalmi költségeinek megosztása érdekében a kedvezményes kamatozású lakáscélú állami kölcsönök adósait 1990. évben terhelő adóról a következő törvényt alkotja:
Adókötelezettség
1. § (1) A lakásvásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára az Országos Takarékpénztár vagy a Takarékszövetkezet (a továbbiakban: pénzintézet) által nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes (évi 1, 2, 3 és 3,5%-os) kamatozású állami kölcsönre (a továbbiakban együtt: kölcsön) fennálló tartozása alapján a magánszemélyt 1990. évre e törvény szerint adókötelezettség terheli.
(2) Nem áll fenn az adófizetési kötelezettség
a) a kölcsönszerződés megkötését követő 5 évig,
b) ha az adófizetésre kötelezettnek és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának (Ptk. 685. § b) pontja) egy főre jutó havi nettó jövedelme a létminimumot (1990-ben a 4300 Ft-ot) nem haladja meg,
c) ha az adófizetésre kötelezett a saját háztartásában 3 vagy több kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik,
d) ha az adófizetésre kötelezett munkaképességének legalább 67%-át elvesztette,
e) ha az adófizetésre kötelezett 70 éven felüli nyugdíjasnak és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának (Ptk. 685. § b) pont) egy főre jutó havi nettó jövedelme a létminimum háromszorosát nem haladja meg.
(3) Nem terjed ki az adókötelezettség arra a kölcsönre, amelyet
a) a bérlő az általa bérelt lakás építésére vagy az azon végzett egyéb építési munkák céljára vett fel, kivéve, ha bérlakását időközben megvásárolta vagy e törvény hatályba lépését követően vásárolja meg,
b) az ár- és belvízkárok helyreállításáról szóló jogszabályok alapján kamatmentesen nyújtottak.
Az adófizetésre kötelezett
2. § (1) Az adó fizetésére a kölcsönszerződésben első helyen feltüntetett adós köteles. A további adósok az adó megfizetéséért készfizető kezesként felelnek.
(2) A kölcsönszerződés kezesét adófizetési kötelezettség nem terheli.
Az adó megfizetése
3. § (1) Az adót havonta, a tárgyhónap 15-éig kell megfizetni.
(2) Az adó mértéke a havi törlesztőrészlet
a) 50%-a, a kölcsönszerződés megkötését követő 10 évig,
b) 100%-a, a kölcsönszerződés megkötését követő 10 év eltelte után.
(3) Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll fenn, az adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöntartozás után kell megfizetni. Ha azonban az adófizetésre kötelezett és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak (Ptk. 685. § b) pont) egy főre jutó havi nettó jövedelme az 1990. évre meghatározott létminimum havi összegének háromszorosát meghaladja, az adót valamennyi kölcsöntartozás után meg kell fizetni.
4. § (1) A pénzintézet 1990. január 15-éig felhívja a kölcsönszerződés általa nyilvántartott adósát, hogy adókötelezettségéről az e célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozzon.
(2) Az adó fizetésére kötelezettet a pénzintézet nyilvántartásba veszi, és részére az adó megfizetéséhez szükséges befizetési lapot megküldi.
(3) A pénzintézet a félév utolsó napjáig – adóhátralékuk összegének egyidejű megjelölésével – tájékoztatja az adóhatóságot azokról, akik az adót az előírt határidőig nem fizették meg.
(4) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a kölcsönt teljes egészében megfizették.
5. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha az adókötelezettség fennállását vagy az adótartozás mértékét az adófizetésre kötelezett vitatja, az adóhatóság határozatot hoz.
6. § A pénzintézet az e törvény alapján befizetett adót elkülönítetten kezeli és havonta, a hónap utolsó napjáig a Lakásalap részére utalja át.
7. § (1) Ez a törvény 1990. január 1. napján lép hatályba és 1990. december 31-én hatályát veszti.
(2) Az adót első alkalommal az 1990. február hónapban esedékes törlesztési részlet után kell megfizetni.
(3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy az adófizetési kötelezettséggel [1. § (2) bek., 3. § (3) bek.] kapcsolatos jövedelem igazolásának a módját meghatározza.
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke
Dr. Fodor István s. k.,
az Országgyűlés megbízott elnöke
A törvényt az Országgyűlés az 1989. december 20-ai ülésén fogadta el. A kihirdetés napja: 1989. december 27.