1989. évi LI. törvény
a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről1
Az Országgyűlés — az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása és egyes javak fogyasztásának korlátozása, továbbá lakossági érdekek kielégítése céljából egyes fogyasztási cikkek és lakossági szolgáltatások árának a termelői árnál alacsonyabb szinten tartására — a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében felsorolt jogi személyek és természetes személyek — ideértve a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is — a továbbiakban: adóalany) fogyasztási adót (a továbbiakban: adó) fizetnek, illetve fogyasztói árkiegészítést (a továbbiakban: árkiegészítés) vehetnek igénybe a következő feltételek szerint.
Fogyasztási adó
2. § (1) Adót az adóalany akkor fizet, ha a törvény 1. számú mellékletében meghatározott
a) saját előállítású terméket belföldön értékesít,
b) terméket továbbértékesítésre nem adóalanytól beszerez,
c) terméket továbbértékesítésre importál.
(2) A törvény alkalmazása szempontjából az értékesítéssel egy tekintet alá esik, ha az adóalany a terméket nem termelési célra — ideértve a reprezentációt is — használja fel.
3. § (1) Használt termék értékesítése esetén nem kell adót fizetni.
(2) E § alkalmazásában nem minősül használt terméknek a kozmetikai termék (ITJ 58), az élelmiszer és élvezeti cikk (ITJ 8).
4. § Az adófizetési kötelezettség
a) a termék értékesítéséről kiállított számlán feltüntetett teljesítés,
b) készpénzfizetés esetén, valamint ha az adóalany jogszabályban előírt könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben jogosult eleget tenni, az ellenérték kiegyenlítésének,
c) nem termelési célra történő felhasználáskor a költségként történő elszámolás,
d) továbbértékesítésre nem adóalanytól beszerzett vagy importált termék esetén a készletre vétel
napján keletkezik.
5. § (1) Az adó alapja az értékesített termék
a) fogyasztási adót, általános forgalmi adót és árrést nem tartalmazó ellenértéke, ha az adó mértéke százalékos (a továbbiakban: százalékos mértékű adó)
b) mennyisége, ha az adó tételes.
(2) Saját termék nem termelési célú felhasználása esetén az adó alapja a termék (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmi értéke, ennek hiányában pedig a kalkulált ár.
(3) Továbbértékesítésre nem adóalanytól beszerzett termék esetén a százalékos mértékű adó alapja a beszerzési ár.
(4) Továbbértékesítésre importált termék esetén a százalékos mértékű adó alapja:
a) nem rubel elszámolású termékimportnál a vámérték,
b) rubel elszámolású termékimportnál a határparitásos érték.
6. § (1) Az adó mértéke a termék
a) adóalapjának meghatározott százaléka (adókulcs) vagy
b) mennyiségi egységére megállapított forintösszege (adótétel),
(2) Az adókulcsokat vagy -tételeket e törvény 16. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács rendelete tartalmazza.
7. § (1) Az adó visszaigényelhető, ha
a) az adó alanya az értékesített terméket visszaveszi (visszaáru, visszavásárlás),
b) a terméket külkereskedelmi áruforgalom keretében exportálják,
c) a terméket kizárólag konvertibilis fizetőeszközért árusító kiskereskedelmi boltban értékesítik,
d) az 1. számú mellékletben külön megjelölt terméket közvetlen anyagként saját előállítású termékhez használják fel, kivéve az ételhez és cukrászipari termékhez történő felhasználást.
(2) Az adó visszaigénylése
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a visszáruról, exportértékesítésről kiállított számlán felüntetett teljesítés,
b) az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén pedig a készletrevétel napjától esedékes.
(3) Az értékesítő — a vevő kérésére — az árban felszámított adót a számlán köteles elkülönítve felüntetni.
Fogyasztói árkiegészítés
8. § Árkiegészítést az adóalany akkor vehet igénybe, ha a fogyasztói forgalom számára a 2. számú mellékletben meghatározott terméket belföldön értékesít, vagy szolgáltatást belföldön nyújt.
9. § (1) A törvény szempontjából fogyasztói forgalomnak minősül
a) tej, tejtermékek közvetlenül lakosságnak, kiskereskedelemnek, vendéglátásnak — ideértve más vállalatok szervezetek saját kezelésű konyháját is — valamint cukrászüzemeknek történő értékesítése,
b) háztartási energiafélék (energiahordozók és energiaszolgáltatások) közvetlenül a lakosság részére, valamint központi fűtéses lakások tüzelőellátásához történő értékesítése, szállítása, kivéve a vállalkozási tevékenységhez történő értékesítést és az illetményként adott tüzelőanyagokat,
c) lakosság részére lakossági díjtétellel számlázott ivóvíz- és csatornaszolgáltatás,
d) egyes közlekedési szolgáltatások teljesítése.
(2) Ha a vevő az (1) bekezdés alapján nem jogosult az árkiegészítéssel csökkentett áron történő beszerzésre, köteles az eladótól árkiegészítést nem tartalmazó áron kiállított számlát kérni.
10. § (1) Az árkiegészítés attól a naptól igényelhető, amelyet a termék értékesítéséről, illetve a szolgáltatás nyújtásáról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntettek, vagy amelyen az ellenértéket készpénzben kiegyenlítik. Az az adóalany, aki a jogszabályban előírt könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben jogosult eleget tenni, az ellenérték kiegyenlítésének időpontjától igényelheti az árkiegészítést.
(2) A lakossági díjtétellel számlázott ivóvíz- és csatornaszolgáltatásnál az (1) bekezdés szerinti számla hiányában a tárgyévet megelőző évben értékesített mennyiség alapján lehet igénybe venni az árkiegészítést. Az igénybe vett árkiegészítés és a tárgyévre járó árkiegészítés közötti különbözettel a tárgyévre vonatkozó utolsó igényléskor kell elszámolni.
11. § (1) Az árkiegészítés alapja, ha az árkiegészítés százalékosan meghatározott
a) terméknél a termelői ár,
b) szolgáltatásnál a tényleges díjbevétel.
(2) Ha az árkiegészítés mértéke tételes, az árkiegészítés alapja a termék vagy szolgáltatás mennyisége.
(3) Az importált termékeknél a százalékos árkiegészítés alapja:
a) nem rubel elszámolású termékimportnál a vámérték;
b) rubel elszámolású importnál: tej, tejtermék esetén a határparitásos érték, az energiahordozók esetén azok kalkulált belföldi termelői ára.
12. § (1) Az árkiegészítés mértéke a termék, illetve szolgáltatás
a) árkiegészítés alapjának meghatározott százaléka (árkiegészítési kulcs) vagy
b) mennyiségi egységére megállapított forint összege (árkiegészítési tétel).
(2) Az árkiegészítési kulcsokat vagy tételeket e törvény 16. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács rendelete tartalmazza.
13. § (1) Az árkiegészítést vissza kell fizetni, ha
a) az értékesített terméket az árkiegészítés alanya visszaveszi (visszáru, visszavásárlás),
b) a terméket külkereskedelmi áruforgalomban exportálják,
c) a tejet, tejterméket termékelőállításhoz használják fel, kivéve az ételhez és a cukrászipari termékhez történő felhasználást,
d) azt az ivóvíz-, és csatornaszolgáltatásnál behajthatatlanná vált követelés alapját képező mennyiség után vették igénybe.
(2) Az árkiegészítés visszafizetése
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a visszáruról, illetve az értékesítésről kiállított számlán felüntetett teljesítés,
b) az (1) bekezdés c) pontja esetén a költségként történő elszámolás,
c) az (1) bekezdés d) pontja esetén pedig a tárgyévre vonatkozó utolsó igénylés
napján esedékes.
(3) Az értékesítő — a vevő kérésére — az árban érvényesített árkiegészítést a számlán köteles elkülönítve feltüntetni.
Egyes eljárási szabályok
14. § (1) Az adó és az árkiegészítés befizetése, illetve igénylése, valamint a bevallása önadóztatás formájában történik.
(2) Az adó fizetésével és visszaigénylésével, az árkiegészítés igénylésével és visszafizetésével kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
15. § A rubel elszámolású termékimport és a nem rubel elszámolású termékimport, a határparitásos érték, valamint a pénzforgalmi szemlélet fogalmára az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
16. § (1) E törvény 1990. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokra az értékesítésekre kell alkalmazni, amelyeknél a 4. § szerinti adófizetési kötelezettség, illetve a 10. § szerint az árkiegészítés igénybevétele 1989. december 31. napját követően keletkezik.
(2) Folyamatosan értékesített szolgáltatások után az árkiegészítést e törvény hatályba lépését követő első olyan számlaleolvasástól kezdve lehet igényelni, amelynél a teljesítés a leolvasási időszak 1989. december 31. napját követő időre esik. Ha a felhasználást a törvény hatályba lépésének időpontjában nem mérték, vagy az igénybevétel időszakonként számlázott állandó díj (átalány) fizetése ellenében történik, az árkiegészítést e törvény hatályba lépésétől kezdődően esedékes időszakra arányosan kell megállapítani.
(3) Az 1988. december 31-ig nyilvános kapacitásfejlesztő pályázatok alapján megkötött szerződések szerinti kedvezmény, a szerződésben meghatározott feltételekkel az adóból visszatartható.
(4) A Minisztertanács felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a költségvetési törvényben előirányzott bevételek, illetve kiadások keretei között, az 1. és 2. számú mellékletben szereplő termékek és szolgáltatások után fizetendő fogyasztási adó, illetve igényelhető fogyasztói árkiegészítés, e törvényben meghatározott mértékein belül az alkalmazandó konkrét kulcsokat vagy tételeket, s ezek hatályba lépésének időpontját.
(5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg:
a) a fogyasztási adóról szóló 72/1987. (XII. 10.) MT rendelet, az ezt módosító 53/1988. (VII. 1.) MT rendelet, 62/1988. (VII. 22.) MT rendelet, 105/1988. (XII. 24.) MT rendelet, 54/1989. (VI. 10.) MT rendelet és a 98/1989. (IX. 18.) MT rendelet,
b) a fogyasztói árkiegészítésről szóló 77/1987. (XII. 14.) MT rendelet valamint az azt módosító 101/1988. (XII. 24.) MT rendelet, 10/1989. (I. 28.) MT rendelet, 55/1989. (VI. 10.) MT rendelet, 121/1989. (XII. 1.) MT rendelet,
c) a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatásáról szóló 48/1989. (VI. 5.) MT rendelethatályát veszti azzal, hogy az e rendeletekben foglalt adó, árkiegészítés és támogatás mértékeit a (4) bekezdés szerinti minisztertanácsi rendeletben meghatározott napig alkalmazni kell.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 6. §-ának (4) bekezdése a következőképpen egészül ki:
(Adót bevezetni, mértékét vagy az adóalanyok körét megváltoztatni csak törvényben lehet).
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke
Jakab Róbertné s. k.,
az Országgyűlés alelnöke
1. számú melléklet
|
Sorszám |
Megnevezés |
Fogyasztási adó mérték |
|---|---|---|
|
|
|
|
|
1. |
Márkás finomporcelán háztartási és vendéglátóipari termék és dísztárgy (17–51) |
20% |
|
2. |
Ólomkristály (18–42-ből) |
20% |
|
3. |
Evőeszközök nemesfémből (29–31–1) |
30–90% |
|
4. |
Tálalóeszköz nemesfémből (29–32–1) |
30–90% |
|
5. |
Nemesfém háztartási edény (29–46) |
30–90% |
|
6. |
Érme, plakett, jelvény nemesfémből (29–71–11) |
30–90% |
|
7. |
Személygépkocsi (41–32) |
20 000 Ft/db |
|
8. |
Analitikai, vagy spektroszkópiai tisztaságú alkohol (52-ből) |
280 Ft/l |
|
9. |
Ginzeng gyökér likőr (53–53-ból) |
70 Ft/l |
|
10. |
Motorbenzin (55–13–1) |
140–360% |
|
11. |
Gázolaj és tüzelőolaj (55–15 és 55–16) |
40–100% |
|
11/a. |
Mekalor háztartási tüzelőolaj (55–16–1) |
0–10% |
|
12. |
Arc- és ajakápolószer (58–61) |
10–70% |
|
13. |
Illatosító kölni, parfüm (58–66) |
70% |
|
14. |
Játékkártya (66–65) |
30 Ft/csom. |
|
15. |
Ékszer (69–31) |
30–90% |
|
16. |
Nemesfémből készült díszműárú és dohányzócikk (69–33–1) |
30–90% |
|
17. |
Felsőruházati termék szőrmésbőrből (77–3-ból) |
14% |
|
18. |
Bors (83–81–9-ből és 83–84-ből) |
15% |
|
19. |
Rágógumi (87–5-ből) |
70% |
|
20. |
Csokoládé, csokoládés készítmény (87–71 és 87–72) |
10% |
|
21. |
Pörkölt kávé (87–81) |
40% |
|
22. |
Kávékivonat (87–82) |
40% |
|
23. |
Szeszgyártási termékek (88–1) |
310–440 Ft/hlf |
|
24. |
Szeszesital (88–2) |
310–440 Ft/hlf |
|
25. |
Boripari termékek (88–3) |
11–40% |
|
26. |
Fejtett sör (88–45) |
1050–1150 Ft/hl |
|
27. |
Dohánygyártmány (89–2) |
350–1100 Ft/1000 db |
|
27/a. |
Fogyasztási dohány, szivar (89–21 és 89–22) |
30% |
2. számú melléklet
|
Sorszám |
Megnevezés |
Fogyasztói árkiegészítés mérték |
|---|---|---|
|
|
|
|
|
1. |
Szén (11–11) |
38–81% |
|
2. |
Szénbrikett (11–52) |
27–75% |
|
3. |
Háztartási koksz (54–2-ből) |
27–59% |
|
4. |
Tüzelőanyag-pótló szerek (11–4-ből, 63–29–4, 69–98, 91-ből) |
1500 Ft/to–1700 Ft/to |
|
5. |
Fogyasztói tehéntej (82–11) – a tartós tej (82–11–4) kivételével |
2,50 Ft/l |
|
6. |
Vaj (82–4) |
57,00 Ft/kg |
|
7. |
Étkezési tehéntúró (82–61–1) |
18,80 Ft/kg |
|
8. |
Tüzifa, faapríték (94–3-ból) |
100 Ft/to–442 Ft/to |
|
9. |
Háztartási szilárd tüzelőanyagok szállítása Budapesten (405-ből) |
0–200 Ft/to |
|
10. |
Kedvezményes vasúti személyszállítás (az üzletpolitikai célú kedvezmények kivételével( (405–1-ből) |
0–1100% |
|
11. |
Kedvezményes távolsági autóbuszközlekedés (az üzletpolitikai célú kedvezmények kivételével (405–22–01-ből) |
0–770% |
|
12. |
Helyi autóbuszközlekedés (405–22–02) |
0–300% |
|
13. |
Kötöttpályás helyi közlekedés személyszállítása (405–3-ból) |
0–300% |
|
14. |
Személyhajózás (405–41–02) |
50–290% |
|
15. |
Lakossági távfűtés és távmelegvíz szolgáltatás (714–26–02-ből) |
25–68% |
|
16. |
Lakosság részére lakossági díjtétellel számlázott ivóvíz szolgáltatás (609–11-ből) |
1,60–17,00 Ft/m3 |
|
17. |
Lakosság részére lakossági díjtétellel számlázott csatornaszolgáltatás (609–2-ből) |
0,60–28,80 Ft/m3 |
A törvényt az Országgyűlés az 1989. december 21-ei ülésén fogadta el. A kihirdetés napja: 1989. december 28.
