Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
1989. évi LI. törvény
a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről1
Az Országgyűlés — az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása és egyes javak fogyasztásának korlátozása, továbbá lakossági érdekek kielégítése céljából egyes fogyasztási cikkek és lakossági szolgáltatások árának a termelői árnál alacsonyabb szinten tartására — a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében felsorolt jogi személyek és természetes személyek — ideértve a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is — (a továbbiakban: adóalany) fogyasztási adót (a továbbiakban: adó) fizetnek, illetve fogyasztói árkiegészítést (a továbbiakban: árkiegészítés) vehetnek igénybe a következő feltételek szerint.
Fogyasztási adó
2. § (1) Adót az adóalany akkor fizet, ha a törvény 1. számú mellékletében meghatározott
a) saját előállítású terméket belföldön értékesít,
b) terméket továbbértékesítésre nem adóalanytól beszerez,
c) terméket továbbértékesítésre importál.
(2) A törvény alkalmazása szempontjából az értékesítéssel egy tekintet alá esik, ha az adóalany a terméket nem termelési célra — ideértve a reprezentációt is — használja fel.
(3)2 A finomított szesz (88—12) és a víztelenített szesz (88—13) értékesítése esetén az adóalany mentesülhet a fizetendő adó pénzügyi teljesítése alól, ha
a) az adóalany vállalja, hogy a vevő részére a szeszt vámhivatali ellenőrzés mellett adja ki, a szesz raktárközi forgalmára vonatkozó jövedéki előírások szerint;
b) a vevő írásban értesíti az adóalanyt, hogy — a 3. számú mellékletben foglaltak betartásával — lemond a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában biztosított adóvisszaigénylési jogáról.
3. § (1) Használt termék értékesítése esetén nem kell adót fizetni.
(2) E § alkalmazásában nem minősül használt terméknek a kozmetikai termék (ITJ 58), az élelmiszer és élvezeti cikk (ITJ 8).
4. § Az adófizetési kötelezettség
a) a termék értékesítéséről kiállított számlán feltüntetett teljesítés,
b) készpénzfizetés esetén, valamint ha az adóalany jogszabályban előírt könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben jogosult eleget tenni, az ellenérték kiegyenlítésének,
c) nem termelési célra történő felhasználáskor a költségként történő elszámolás,
d) továbbértékesítésre nem adóalanytól beszerzett vagy importált termék esetén a készletre vétel
napján keletkezik.
5. § (1) Az adó alapja az értékesített termék
a) fogyasztási adót, általános forgalmi adót és árrést nem tartalmazó ellenértéke, ha az adó mértéke százalékos (a továbbiakban: százalékos mértékű adó)
b) mennyisége, ha az adó tételes.
(2) Saját termék nem termelési célú felhasználása esetén az adó alapja a termék (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmi értéke, ennek hiányában pedig a kalkulált ár.
(3) Továbbértékesítésre nem adóalanytól beszerzett termék esetén a százalékos mértékű adó alapja a beszerzési ár.
(4) Továbbértékesítésre importált termék esetén a százalékos mértékű adó alapja:
a) nem rubel elszámolású termékimportnál a vámérték,
b) rubel elszámolású termékimportnál a határparitásos érték.
6. § (1) Az adó mértéke a termék
a) adóalapjának meghatározott százaléka (adókulcs) vagy
b) mennyiségi egységére megállapított forintösszege (adótétel),
(2) Az adókulcsokat vagy -tételeket e törvény 16. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány rendelete tartalmazza.
7. § (1) Az adó visszaigényelhető, ha
a) az adó alanya az értékesített terméket visszaveszi (visszáru, visszavásárlás),
b)3 a terméket külkereskedelmi áruforgalom keretében exportálják; exportnak minősül a zárt árusítású diplomatabolt belföldi értékesítése is,
c)4
d) az 1. számú mellékletben külön megjelölt terméket közvetlen anyagként saját előállítású termékhez használják fel, kivéve az ételhez és cukrászipari termékhez történő felhasználást.
(2) Az adó visszaigénylése
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a visszáruról, exportértékesítésről kiállított számlán felüntetett teljesítés,
b)5 az (1) bekezdés d) pontja esetén pedig a vételi ár megfizetésének napjától esedékes.
(3) Az értékesítő — a vevő kérésére — az árban felszámított adót a számlán köteles elkülönítve felüntetni.
Fogyasztói árkiegészítés
8. § Árkiegészítést az adóalany akkor vehet igénybe, ha a fogyasztói forgalom számára a 2. számú mellékletben meghatározott terméket belföldön értékesít, vagy szolgáltatást belföldön nyújt.
9. § (1) A törvény szempontjából fogyasztói forgalomnak minősül
a) tej, tejtermékek közvetlenül lakosságnak, kiskereskedelemnek, vendéglátásnak — ideértve más vállalatok szervezetek saját kezelésű konyháját is — valamint cukrászüzemeknek történő értékesítése,
b) háztartási energiafélék (energiahordozók és energiaszolgáltatások) közvetlenül a lakosság részére, valamint központi fűtéses lakások tüzelőellátásához történő értékesítése, szállítása, kivéve a vállalkozási tevékenységhez történő értékesítést és az illetményként adott tüzelőanyagokat,
c) lakosság részére lakossági díjtétellel számlázott ivóvíz- és csatornaszolgáltatás,
d) egyes közlekedési szolgáltatások teljesítése.
(2) Ha a vevő az (1) bekezdés alapján nem jogosult az árkiegészítéssel csökkentett áron történő beszerzésre, köteles az eladótól árkiegészítést nem tartalmazó áron kiállított számlát kérni.
10. § (1) Az árkiegészítés attól a naptól igényelhető, amelyet a termék értékesítéséről, illetve a szolgáltatás nyújtásáról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntettek, vagy amelyen az ellenértéket készpénzben kiegyenlítik. Az az adóalany, aki a jogszabályban előírt könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben jogosult eleget tenni, az ellenérték kiegyenlítésének időpontjától igényelheti az árkiegészítést.
(2) A lakossági díjtétellel számlázott ivóvíz- és csatornaszolgáltatásnál az (1) bekezdés szerinti számla hiányában a tárgyévet megelőző évben értékesített mennyiség alapján lehet igénybe venni az árkiegészítést. Az igénybe vett árkiegészítés és a tárgyévre járó árkiegészítés közötti különbözettel a tárgyévre vonatkozó utolsó igényléskor kell elszámolni.
11. § (1) Az árkiegészítés alapja, ha az árkiegészítés százalékosan meghatározott
a) terméknél a termelői ár,
b) szolgáltatásnál a tényleges díjbevétel.
(2) Ha az árkiegészítés mértéke tételes, az árkiegészítés alapja a termék vagy szolgáltatás mennyisége.
(3) Az importált termékeknél a százalékos árkiegészítés alapja:
a) nem rubel elszámolású termékimportnál a vámérték;
b) rubel elszámolású importnál: tej, tejtermék esetén a határparitásos érték, az energiahordozók esetén azok kalkulált belföldi termelői ára.
12. § (1) Az árkiegészítés mértéke a termék, illetve szolgáltatás
a) árkiegészítés alapjának meghatározott százaléka (árkiegészítési kulcs) vagy
b) mennyiségi egységére megállapított forint összege (árkiegészítési tétel).
(2) Az árkiegészítési kulcsokat vagy tételeket e törvény 16. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány rendelete tartalmazza.
13. § (1) Az árkiegészítést vissza kell fizetni, ha
a) az értékesített terméket az árkiegészítés alanya visszaveszi (visszáru, visszavásárlás),
b) a terméket külkereskedelmi áruforgalomban exportálják,
c) a tejet, tejterméket termékelőállításhoz használják fel, kivéve az ételhez és a cukrászipari termékhez történő felhasználást,
d) azt az ivóvíz-, és csatornaszolgáltatásnál behajthatatlanná vált követelés alapját képező mennyiség után vették igénybe.
(2) Az árkiegészítés visszafizetése
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a visszáruról, illetve az értékesítésről kiállított számlán felüntetett teljesítés,
b) az (1) bekezdés c) pontja esetén a költségként történő elszámolás,
c) az (1) bekezdés d) pontja esetén pedig a tárgyévre vonatkozó utolsó igénylés
napján esedékes.
(3) Az értékesítő — a vevő kérésére — az árban érvényesített árkiegészítést a számlán köteles elkülönítve feltüntetni.
Egyes eljárási szabályok
14. § (1) Az adó és az árkiegészítés befizetése, illetve igénylése, valamint a bevallása önadóztatás formájában történik.
(2) Az adó fizetésével és visszaigénylésével, az árkiegészítés igénylésével és visszafizetésével kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
14/A. §6 (1) Az adóalany, ha az előző év azonos negyedévében a nettó adó elérte a hatmillió forintot, akkor előleget köteles fizetni, illetve vehet igénybe.
(2) Az előleg összege, az előző év azonos negyedévi nettó adóösszegének egyhatod része.
(3) Ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben nem fizetett és nem igényelt vissza adót, de a tárgyév első negyedévében a nettó adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható nettó adóösszeg egyhatodát kell előlegként fizetni, illetve lehet igényelni.
14/B. § A statisztikai besorolási számra történt hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatalnak az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ), a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke (METJ), a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke (SZTJ) 1990. november 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
Záró rendelkezések
15. § A rubel elszámolású termékimport és a nem rubel elszámolású termékimport, a határparitásos érték, valamint a pénzforgalmi szemlélet fogalmára az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
16. § (1) E törvény 1990. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokra az értékesítésekre kell alkalmazni, amelyeknél a 4. § szerinti adófizetési kötelezettség, illetve a 10. § szerint az árkiegészítés igénybevétele 1989. december 31. napját követően keletkezik.
(2) Folyamatosan értékesített szolgáltatások után az árkiegészítést e törvény hatályba lépését követő első olyan számlaleolvasástól kezdve lehet igényelni, amelynél a teljesítés a leolvasási időszak 1989. december 31. napját követő időre esik. Ha a felhasználást a törvény hatályba lépésének időpontjában nem mérték, vagy az igénybevétel időszakonként számlázott állandó díj (átalány) fizetése ellenében történik, az árkiegészítést e törvény hatályba lépésétől kezdődően esedékes időszakra arányosan kell megállapítani.
(3) Az 1988. december 31-ig nyilvános kapacitásfejlesztő pályázatok alapján megkötött szerződések szerinti kedvezmény, a szerződésben meghatározott feltételekkel az adóból visszatartható.
(4) A Kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a költségvetési törvényben előirányzott bevételek, illetve kiadások keretei között, az 1. és 2. számú mellékletben szereplő termékek és szolgáltatások után fizetendő fogyasztási adó, illetve igényelhető fogyasztói árkiegészítés, e törvényben meghatározott mértékein belül az alkalmazandó konkrét kulcsokat vagy tételeket, s ezek hatályba lépésének időpontját.7
(5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg:
a) a fogyasztási adóról szóló 72/1987. (XII. 10.) MT rendelet, az ezt módosító 53/1988. (VII. 1.) MT rendelet, 62/1988. (VII. 22.) MT rendelet, 105/1988. (XII. 24.) MT rendelet, 54/1989. (VI. 10.) MT rendelet és a 98/1989. (IX. 18.) MT rendelet,
b) a fogyasztói árkiegészítésről szóló 77/1987. (XII. 14.) MT rendelet valamint az azt módosító 101/1988. (XII. 24.) MT rendelet, 10/1989. (I. 28.) MT rendelet, 55/1989. (VI. 10.) MT rendelet, 121/1989. (XII. 1.) MT rendelet,
c) a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatásáról szóló 48/1989. (VI. 5.) MT rendelet
hatályát veszti azzal, hogy az e rendeletekben foglalt adó, árkiegészítés és támogatás mértékeit a (4) bekezdés szerinti minisztertanácsi rendeletben meghatározott napig alkalmazni kell.
(6)8
1. számú melléklet9
|
Sor- |
Megnevezés |
Fogyasztási adó mérték |
|
1. |
Evőeszközök nemesfémből (29—31—1) |
30—90% |
|
2. |
Tálalóeszköz nemesfémből (29—32—1) |
30—90% |
|
3. |
Nemesfém háztartási edény (29—46) |
30—90% |
|
4. |
Érme, plakett, jelvény nemesfémből (29—71—11) |
30—90% |
|
5. |
Személygépkocsi (41—32), a katalizátorral felszerelt gépkocsi kivételével |
20000 Ft/db |
|
6. |
Analitikai, vagy spektroszkópiai tisztaságú alkohol (52-ből) |
280 Ft/l |
|
7. |
Ginzeng gyökér likőr (53—53-ból) |
70 Ft/l |
|
8. |
Motorbenzin 86-os oktánszámú |
33,20 Ft/l |
|
9. |
92-es oktánszámú |
33,20 Ft/l |
|
|
98-as oktánszámú |
33,20 Ft/l |
|
|
95-ös oktánszámú ólmozatlan |
30,00 Ft/l |
|
|
Gázolaj és tüzelőolaj — a Mekalor háztartási tüzelőolaj és a vegyipari gázolaj kivételével |
15,90 Ft/l |
|
10. |
Arc- és ajakápolószer (58—61) |
10—70% |
|
11. |
Illatosító kölni, parfüm (58—66) |
70% |
|
12. |
Játékkártya (66—65) |
30 Ft/csom. |
|
13. |
Ékszer (69—31) |
30—90% |
|
14. |
Nemesfémből készült díszműáru és dohányzócikk (69—33—1) |
30—90% |
|
15. |
Rágógumi (87—5-ből) |
70% |
|
16. |
Csokoládé, csokoládés készítmény (87—71 és 87—72) |
10% |
|
17. |
Pörköltkávé (87—81) |
40% |
|
18. |
Kávékivonat (87—82) |
40% |
|
19. |
Szeszgyártási termékek (88—1) |
14—78% és 420 Ft/hlf |
|
20. |
Szeszes ital (88—2) |
14—78% és 420 Ft/hlf |
|
21. |
Sósborszesz |
40% |
|
22. |
Boripari termékek (88—3) |
11—40% |
|
23. |
Fejtett sör (88—45) |
15% és 880 Ft/hl |
|
24. |
Dohánygyártmány (89—2) |
50% és 400—650 Ft/1000 db |
|
25. |
Fogyasztási dohány, szivar (89—21 és 89—22) |
40% |
2. számú melléklet10
|
Sor- |
Megnevezés |
Fogyasztói árkiegészítés |
|
1. |
Fogyasztói tehéntej (82—11) — a tartóstej (82—11—4) kivételével |
2,50 Ft/l |
|
2. |
Vaj (82—4) |
57,00 Ft/l |
|
3. |
Étkezési tehéntúró (82—61—1) |
18,80 Ft/kg |
|
4. |
Szén (11—11) |
0—80% |
|
5. |
Szénbrikett (11—52) |
0—70,5% |
|
6. |
Háztartási koksz (54—2-ből) |
0—60% |
|
7. |
Mekalor háztartási tüzelőolaj |
0—7,40 Ft/l |
|
8. |
Tüzelőanyag-pótló szerek (11—4-ből, 63—29—4, 69—98 és 91-ből) |
0—1500 Ft/t |
|
9. |
Tüzifa, faapríték (94—3-ból) |
0—250 Ft/t |
|
10. |
Kedvezményes vasúti személyszállítás (az üzletpolitikai célú kedvezmények kivételével) (405—1-ből) |
0—1100% |
|
11. |
Kedvezményes távolsági autóbuszközlekedés (az üzletpolitikai célú kedvezmények kivételével) (405—22—01-ből) |
0—770% |
|
12. |
Helyi autóbuszközlekedés (405—22—02) |
0—300% |
|
13. |
Kötöttpályás helyi közlekedés személyszállítása (405—3-ból) |
0—300% |
|
14. |
Személyhajózás (405—41—02) |
50—290% |
|
15. |
Lakossági távfűtés és távmelegvíz-szolgáltatás (714—26—02-ből) |
0—75% |
|
16. |
Lakosság részére lakossági díjtétellel számlázott ivóvíz-szolgáltatás (609—11-ből) |
0—17 Ft/m3 |
|
17. |
Lakosság részére lakossági díjtétellel számlázott csatornaszolgáltatás (609—2-ből) |
0—29 Ft/m3 |
3. számú melléklet11
A kihirdetés napja: 1989. december 28.
A 2. § (3) bekezdését az 1990: CIV. törvény 60. §-a iktatta be a törvénybe.
A 7. § (1) bekezdésének b) pontja az 1990: XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdésének c) pontját az 1990: XLVIII. törvény 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) bekezdés b) pontja az 1990: CIV. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.
A 14./A-B. §-t az 1990: CIV. törvény 62. §-a iktatta be a törvénybe.
Végrehajtására lásd a 151/1989. (XII. 28.) MT, a 6/1990. (VII. 13.) Korm., valamint a 29/1990. (VIII. 17.) Korm. rendeletet.
A 16. § (6) bekezdése idejét múlt rendelkezést tartalmaz.
Az 1. számú melléklet az 1990: CIV. törvény 63. § (1) bekezdésével illetőleg 8. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet az 1990: CIV törvény 63. § (1) bekezdésével illetőleg 9. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 3. számú mellékletet az 1990: CIV. törvény 63. § (2) bekezdése illetőleg 10. számú melléklete iktatta be. A Magyar Közlöny 1991. évi 21. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás