Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1989. évi LIII. törvény

a központi műszaki fejlesztési alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról1

1990.01.01.

A központi műszaki fejlesztési alapról szóló 1988. évi XI. törvény (a továbbiakban: Tv.) – rendeltetésének teljesebb hasznosítása, valamint különösen a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvénnyel (a továbbiakban: VA) való elvi és tartalmi összhang biztosítása érdekében – a következők szerint módosul, illetve kiegészül:

1. § (1) A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következőképpen módosul:

,,d) a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, a jogi képviseletet ellátó munkaközösség kivételével;''

(Hozzájárulást fizet:)

,,e) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó, valamint a 14. §-a szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély, ha a VA hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett [a)–e) a továbbiakban együtt: befizető].''

2. § A Tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Nem kell hozzájárulást fizetni az 1. számú mellékletben meghatározott, megrendelésre végzett kutatási – fejlesztési tevékenységekből, a bolti és piaci – kiskereskedelmi (SZTJ 507–4), valamint a vendéglátási (SZTJ 507–5) tevékenységekből származó vállalkozási nyereségadóalap után.''

3. § A Tv. 5. §-a kiegészül a következő (3)–(5) bekezdésekkel:

,,(3) Az 1990. január 1. után újonnan, jogelőd nélkül létrejött befizető az alapítás évében nem fizet hozzájárulást.
(4) A gazdaságilag elmaradott, vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen újonnan, jogelőd nélkül létrejött befizető az alapítást követő években a 2. számú mellékletben meghatározott mértékkel csökkentett hozzájárulást fizet.
(5) Az átalakulással, szétválással és összevonással létrehozott új vállalkozások az átalakulás keretében előírt vagyonmegosztás és vagyonegyesítés során a vagyonmérleg elkészítésével egyidejűleg saját belső megállapodásuk szerint rendezik tárgyévi befizetési kötelezettségeiket. Ennek során az átalakulásban résztvevők befizetéseit az új és/vagy megmaradó szervezeteknek (befizetőknek) maradéktalanul teljesíteniük kell az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerint.''

4. § A Tv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) A befizetőt
a) a 3. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató és egészségügyi tevékenységek,
b) a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott, lakosság részére végzett egyes fogyasztási szolgáltató tevékenységek,
c) a 4. számú melléklet 2. pontjában meghatározott népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek értékesítése
eredményére jutó 7. § szerinti számított hozzájárulásból 80%-os,
d) az 5. számú mellékletben meghatározott kulturális tevékenységek és sporttevékenységek
eredményére jutó 7. § szerinti számított hozzájárulásból 65%-os mértékű kedvezmény illeti meg.
(2) A befizetőt a 6. számú mellékletben meghatározott
a) mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek,
b) élelmiszeripari tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó, egyes szolgáltatások
eredményére jutó 7. § szerinti számított hozzájárulásból 35%-os mértékű kedvezmény illeti meg.''

5. § A Tv. 8. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következőképpen módosul:

(A gazdasági társaságot, ha)

,,c) a b) pontban meghatározott feltételek fennállnak és a 7. számú melléklet szerinti különösen fontos tevékenységet folytat, a 7. § szerinti számított hozzájárulásból a termék, illetve szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított első öt évben 100%-os, a hatodik évtől kezdve 60%-os mértékű kedvezmény illeti meg.''

6. § A Tv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A törvény alkalmazásában árbevétel a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékének pénzben kifejezett összege. A 8. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában árbevétel: az árbevételnek az árkiegészítéssel növelt, a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett összege.
A tevékenységek arányának megállapításához az árbevételt növelni kell az eredménybe beszámítható támogatásokkal.''

7. § A Tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A Minisztertanács az e törvényben meghatározott célokra az Alapot felosztja és kijelöli a célok megvalósításáért felelős kormányzati szerveket, amelyeknek rendelkezési jogot biztosít a célokhoz rendelt Alap felhasználására.''

8. § A Tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,11. § Az Alap a következő jogcímeken használható fel:
a) kutatás-fejlesztés költségeinek fedezetéül;
b) a kutatási-fejlesztési célú, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését közvetlenül szolgáló technológiai beruházásokra;
c) a kutatás-fejlesztés infrastrukturális feltételeit fejlesztő beruházásokra;
d) a műszaki fejlesztés céljait szolgáló alapítványokhoz való hozzájárulásra;
e) tőkejuttatásra a kutatási-fejlesztési tevékenységet szolgáló, vagy új kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati hasznosítására szerveződött vállalkozások részére, ennek keretében többek között kockázati tőkejuttatásra és innovációs hitelek nyújtására szakosodott pénzintézetek alaptőkéjéhez való hozzájárulásra is;
f) a kutatás-fejlesztést, valamint a kutatási-fejlesztési eredmény bevezetését finanszírozó bankhitelek kamatainak részleges vagy teljes átvállalására;
g) a kutatás és kísérleti fejlesztés – beleértve a kapcsolódó piackutatást is –, valamint a műszaki szervezés érdekében szükséges gazdasági elemzések végzésére;
h) új tudományos és műszaki eredmények alkalmazásának elterjesztését, valamint a minőségbiztosítást szolgáló mintafejlesztésekre és mintarendszerek kialakítására;
i) a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködésből adódó feladatokra;
j) az ágazati szabványosítás költségeinek fedezetéül;
k) a hazai és külföldi műszaki-tudományos ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására, a műszaki fejlesztéspolitika megalapozását szolgáló tanulmányok, koncepciók készítésére, a műszaki fejlesztés eredményeinek elterjesztésével közvetlenül összefüggő tudományos konferenciák tartására, szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésére;
l) nyilvános műszaki fejlesztési célú pályázatok díjaihoz és nívódíjaihoz;
m) az Alap kezelésével, állami programok irányításával és lebonyolításával kapcsolatos költségekre.''

9. § A Tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető [5. §, 6. § (2) bekezdés és 8. § szerinti] mentességek és kedvezmények a törvényben szabályozott mértékben és módon a gazdálkodás tárgyévet megelőző évi jellemzői, tevékenységi szerkezete szerint számolhatók el.''

10. § A Tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A 8. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában szereplő kedvezmények számításánál a termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdését kell a kedvezményre jogosító időtartam kezdeteként figyelembe venni.''

11. § A Tv. a következő 14/A §-sal egészül ki:

,,14/A § (1) Az e törvényben meghatározott különböző jogcímeken járó befizetési kedvezményeket együttesen is csak a (kedvezmények és mentességek nélküli, 7. § szerinti) számított hozzájárulás összegéig lehet igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmények és mentességek a következő évekre akkor sem vihetők át, ha azok együttes összege a befizetés évében meghaladja a 7. § szerinti számított hozzájárulás összegét.''

12. § Az Alapból 1990-ben, átmeneti jelleggel a Tv. 2. §-ában meghatározott felhasználási célokon túl és a Tv. 11. §-ában meghatározott felhasználási jogcímeken kívül;

– az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1160 millió forintot,

– a Felsőoktatási Fejlesztési Alap rendeltetési céljaira 690 millió forintot

kell átadni.

13. § Ez a törvény 1990. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a központi műszaki fejlesztési alapról szóló 1988. évi XI. törvény mellékletei hatályukat vesztik, helyükbe az e törvény mellékletei lépnek.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke

Jakab Róbertné s. k.,
az Országgyűlés alelnöke

1. számú melléklet az 1989. évi LIII. törvényhez


Az 5. § (2) bekezdésének alkalmazásában megrendelésre végzett kutatási-fejlesztési tevékenységek

A befizetőt mentesség illeti meg a következő, megrendelésre végzett kutatási, műszaki fejlesztési tevékenységből származó vállalkozási nyereségadó alapra jutó számított hozzájárulás mértékéig:
a) műszaki szellemi termék (szabadalom, licenc, know-how, újítás, ipari minta) értékesítése,
b) alapkutatás,
c) alkalmazott kutatás,
d) gyártmány-, termék-, szolgáltatásfejlesztés (beleértve a gyártmány működtetéséhez szükséges élet- és balesetvédelmi, biztonságtechnikai korszerű módszerek kidolgozását is),
e) a gyártás, az üzemeltetés- és javítás (technológia) fejlesztése,
f) a vállalati kutatási-fejlesztési tevékenység részét képező termelési, technológiai, szerkesztési, vizsgálati, termelésszervezési szolgáltatás, tanácsadás,
g) prototípus előállítása,
h) találmányok, know-how és nagyobb jelentőségű újítások megvalósítása (a prototípus előállításával bezárólag)
i) kutatási-műszaki fejlesztési pályázatok kidolgozása,
j) műszaki információk készítése,
k) szabványosítás és tipizálás,
l) új termelési eljárások, komplex termeléstechnológiák kidolgozása,
m) mezőgazdasági kísérleti telepek, ültetvények létesítése és üzemi kipróbálása,
n) nagyhozamú növényfajták, továbbá állatfajták nemesítése, hibridek hazai elterjesztése,
o) egyes növényfajok, fajták beltartalmi értékét növelő módszerek kidolgozása,
p) a mezőgazdasági termékek minőség szerinti átvételének fejlesztése, új módszerek elterjesztése,
r) kutatási, fejlesztési eszközök bérbeadásának bevétele.
Nem illeti meg a befizetőt mentesség a fenti tevékenységek után, ha a tevékenység készletező vállalattól beszerzett termékhez, és általában az úgynevezett ,,katalógus'' cikkekhez kapcsolódik, kivéve, ha azok továbbfejlesztésére irányul.
Mentességet a fenti kutatási, műszaki fejlesztési tevékenységek után csak akkor lehet igénybe venni, ha a szerződésben az e tevékenység díját a vállalkozási díjon belül elkülönítetten megállapítják.
Az e tevékenység eredményére jutó mentesség összegét a kedvezmények és mentességek nélküli, számított hozzájárulás összegéből, az e tevékenységekből származó árbevétel és a befizető összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani.
Az árbevétel arányának számításánál az árbevételnek a 9. § (2) bekezdés szerint meghatározott összegét kell figyelembe venni.

2. számú melléklet az 1989. évi LIII. törvényhez


A gazdaságilag elmaradott, vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő befizetők kedvezménye

A Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött befizetőt, a működésének:
– második évében 50%,
– harmadik évében 40%,
– negyedik évében 20%,
– ötödik évében 10%
befizetési kedvezmény illeti meg.
A kedvezmény igénybevétele szempontjából első évnek a befizető választásától függően; a termék, illetve a szolgáltatás értékesítése megkezdésének évét, vagy az azt követő évet kell tekinteni.
Ha a befizető a befizetési kedvezményre való jogosultságának megszűnése előtt átalakul, a jogutód befizető, a még hátralevő időben a jogelődjét megillető kedvezményt igénybeveheti.

3. számú melléklet az 1989. évi LIII. törvényhez


Befizetési kedvezményre jogosító közszolgáltató és egészségügyi tevékenység

1. Közszolgáltató tevékenység

SZTJ 101–73-ból

a gázelosztás

SZTJ 405–11–02

Közforgalmú vasúti személyszállítás

SZTJ 405–12–02

Korlátozott közforgalmú vasúti személyszállítás

SZTJ 405–22–02

Helyi autóbusz közlekedés

SZTJ 405–3

Kötöttpályás helyi közlekedés

SZTJ 405–42

Révközlekedés

SZTJ 405–79–02–09

Személyszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatás, amennyiben a 405-ös osztályba tartozó, előzőekben felsorolt közszolgáltatást alaptevékenységként végző adóalany teljesíti tevékenysége kiegészítéseként

SZTJ 406–01

Postai szolgáltatás

SZTJ 507–52–01

Gyermek- és diákétkeztetés

SZTJ 609–11

Ivóvíz-szolgáltatás

SZTJ 609–19

Egyéb vízellátási szolgáltatás

SZTJ 609–2

Szennyvízelvezetési és tisztítási szolgáltatás

SZTJ 609–3

Fürdőszolgáltatás

SZTJ 609–44-ből

a helyi jelentőségű közcélú vízrendezés

SZTJ 712–11–03-ból

a Magyarországra akkreditált diplomáciai, konzúli képviseletek, valamint a Külügyminisztérium által meghatározott más külföldi szervezetek működéséhez szükséges épületek és egyéb építmények bérbeadása

SZTJ 712–26-ból

a közszolgáltatást, államigazgatási nyilvántartásokat és az infrastruktúrát szolgáló térképészeti- és földmérési tevékenység

SZTJ 714–1-ből

a jogszabályban meghatározott bérű bérlakások és állami ingatlanok kezelése

SZTJ 714–19-ből

a Magyarországra akkreditált diplomáciai, konzuli képviseletek, a külügyminisztérium által meghatározott más külföldi szervezetek és munkatársaik elhelyezéséhez szükséges lakások és egyéb ingatlanok kezelése (beleértve az értékesítést is)

SZTJ 714–2

Város- és községgazdálkodási szolgáltatás

SZTJ 715–1

Veszélyes hulladékok kezelése

ITJ 80–72–9

Egyéb vágóhidi eredetű ipari zsiradék előállítása

ITJ 80–91

Állati eredetű takarmányliszt előállítása

ITJ 80–93

Állati eredetű takarmánylé előállítása

ITJ 80–99-ből

Egyéb állati eredetű takarmány előállítása.

–

Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatok tevékenysége.

–

A megváltozott (csökkent) munkaképességűeket foglalkoztató, egyedileg kijelölt célszervezetek és a gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetek tevékenysége.

–

A közszolgáltató tevékenységek ellátását közvetlenül szolgáló eszközök fenntartásával, korszerűsítésével és fejlesztésével kapcsolatos tervezés, lebonyolítás és kivitelezés teljesítményértéke, amennyiben az említett munkákat – mint a szolgáltatás szerves részét – a közszolgáltatást ellátó saját maga végzi el és az érintett eszközök a saját üzemeltetésébe kerülnek.

2. Egészségügyi tevékenység

SZTJ 507–34

Gyógyszer-nagykereskedelem

SZTJ 711–19–02–01

Gyermekfelügyelet

SZTJ 711–19–02–09

Egyéb személyhez kötődő szolgáltatás

SZTJ 817

Egészségügyi szolgáltatások
Kivéve: SZTJ 817–32–01 Kártevőirtás

SZTJ 818–1

Intézeti szociális ellátás

SZTJ 818–2

Szociális gondozás és ellátás

ITJ 41–41–2

Közlekedő kocsi mozgássérültek részére történő előállítása, javítása és forgalmazása

ITJ 46–19–7

Ortopédiai és egyéb csontműtéti implantátum és endoprotézis előállítása

ITJ 46–1

Orvosi kézieszközök javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 46–2

Gyógyászati vizsgáló- és kezelőkészülék javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 46–3

Orvosi berendezés és gyógyászati segédeszköz javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 46–33–1-ből

Gördíthető szobai WC és szék előállítása

ITJ 46–36

Gyógyászati segédeszköz előállítása

ITJ 46–52

Gyógyászati üvegeszköz és készülék javítása és fogalmazása

ITJ 48–48–31-ből

Vakok számára készült speciális személyi számítógép előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 48–85–91

Információátalakító egység vakok és gyengénlátók számára, előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása

ITJ 53–41

Szerobakteriológiai készítmények (humán) előállítása és forgalmazása

ITJ 53–6

Fogászati anyag előállítása és forgalmazása

ITJ 53–63–3

Fogászati implantátum előállítása

ITJ 56–71

Orvosi és egészségügyi gumigyártmány forgalmazása

ITJ 57–62–3

Gyógyászati (orvostechnikai) műanyagtermékek forgalmazása

ITJ 68–11/15–5

Ortopéd cipő előállítása, javítása

4. számú melléklet az 1989. évi LIII. törvényhez


Lakosság részére végzett, befizetési kedvezményre jogosító egyes fogyasztási szolgáltató tevékenységek, valamint a népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek

1. A 8. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során befizetési kedvezmény vehető igénybe a lakosság részére végzett ipari, építőipari és személyi fogyasztási szolgáltatások után azzal, hogy:
a) a megrendelőtől függetlenül, a lakosság részére végzett szolgáltatásként kell figyelembe venni a lakóépületeken, illetőleg a lakásokon végzett építőipari fogyasztási szolgáltatást;
b) nem vehető igénybe kedvezmény a következő fogyasztási szolgáltatások után:

SZTJ 101–29–01

Ékszerjavítás-, karbantartás

SZTJ 101–33 és
SZTJ 101–34

Mérték utáni egyedi termékek készítése
hozott és saját anyagból

SZTJ 711–21–02

Lakástakarítás

SZTJ 711–19

Egyéb, a lakosság részére végzett személyi szolgáltatások, kivéve a gyermekfelügyeletet

–

Szerződéses üzemeltetésből származó díjbevétel

SZTJ 405–23

Taxiközlekedés

2. A 8. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékeknek minősülnek az 1/1982. (I. 16.) MM rendelet mellékletében felsorolt népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek.

5. számú melléklet az 1989. évi LIII. törvényhez


Befizetési kedvezményre jogosító kulturális és sporttevékenység

A. 8. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában

1. A kulturális tevékenység

SZTJ 101–15–02

Mozgó és állókép felvevő- és vetítőgépek karbantartása, javítása

SZTJ 507-ből

az alábbi termékek (nem bolti és piaci kiskereskedelmi) forgalmazása:
ITJ 66–1 Könyv, brossúra
ITJ 66–2 Folyóirat
ITJ 66–3 Napilap
ITJ 66–7-ből Iskolai térkép
ITJ 69–22 Iskolai szemléltető és bemutató taneszköz
ITJ 69–52–71-ből kulturális értékű felvételt hordozó hanglemez, CD-lemez
ITJ 69–52–72-ből kulturális értékű felvételt hordozó magnetofonszalag és kazetta
ITJ 69–52–73-ból kulturális értékű felvételt hordozó mágneses képrögzítő (videokazetta)
(kulturális értékű hang- és képhordozónak az minősül, amely után annak kiadóját a Művelődési Minisztérium kulturális járulék fizetésére nem kötelezi,)
ITJ 69–94 és 95-ből az egyedi zsűrizett, elfogadott képző- és iparművészeti alkotások

SZTJ 819

Oktatás

SZTJ 820–1

Közművelődés
Kivéve:
SZTJ 820–11 tömegkommunikációs tevékenység

SZTJ 820–2

Művészeti tevékenység

SZTJ 820–3

Kulturális egyéb szolgáltatás (az SZTJ 820–33 Filmgyártás és filmforgalmazás tevékenységnél a filmlaborálás is.)
Kivéve:
SZTJ 820–36-ból a nem kulturális értékű videofelvétel készítés, kiadás (nem kulturális értékű videofelvétel készítésnek, kiadásnak az minősül, amely után annak kiadóját a Művelődési Minisztérium kulturális járulék fizetésére kötelezi.)
SZTJ 820–37–02 Varieté műsor
SZTJ 820–37–03 Vidámpark üzemeltetése
SZTJ 820–37–04 Játék és pénznyerő automaták üzemeltetése
SZTJ 820–37–09 Egyéb szórakoztató tevékenység

ITJ 66–16

Tankönyv

2. Sporttevékenység

SZTJ 101–29–03

Játék- és sportszer javítás

SZTJ 821–1

Diáksport

SZTJ 821–2

Verseny- és élsport

SZTJ 821–31-ből

a tömegsport rendezvények szervezése, lebonyolítása

6. számú melléklet az 1989. évi LIII. törvényhez


Befizetési kedvezményre jogosító mezőgazdasági, erdőgazdasági, elsődleges faipari és élelmiszeripari tevékenységek

A 8. § (2) bekezdése alkalmazásában:

1. mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenység a KSH mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek osztályozási rendje alapján alaptevékenységnek minősülő tevékenység.

2. élelmiszeripari tevékenység az alábbi ITJ és SZTJ számú termékek előállítása, illetve szolgáltatások nyújtása:

ITJ 80

Húsipari termékek

 

Kivéve:

ITJ 80–72–9

Egyéb vágóhídi eredetű ipari zsiradék előállítása

ITJ 80–91

Állati eredetű takarmányliszt előállítása

ITJ 80–93

Állati eredetű takarmánypép előállítása

ITJ 80–99-ből

Az egyéb állati eredetű takarmány előállítása

ITJ 81

Baromfi- és tojásfeldolgozó-ipari termék

ITJ 82

Tejipari termékek

ITJ 83

Tartósítóipari termékek

ITJ 84

Malomipari és összetett takarmány termékek

ITJ 85

Cukoripari termékek

ITJ 87–0

Kenyér

ITJ 87–1

Péksütemény

ITJ 87–2

Száraztészta

ITJ 87–3

Egyéb sütő- és tésztaipari termék

ITJ 88–3

Boripari termékek

ITJ 88–85

Izoszörp (folyékony cukor)

ITJ 89–90-től 89–95-ig

Élelmiszeripari hulladék

ITJ 89–98–2

Boripari hulladék

SZTJ 101–24

Élelmiszeripari javítószolgáltatás

SZTJ 101–99-ből

Bérhűtőtárolás

7. számú melléklet az 1989. évi LIII. törvényhez


Különösen fontos tevékenységek

A 8. § (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában különösen fontos tevékenység:

1. Elektronika és elektronizálásból:

a) Aktív, passzív és elektromechanikus alkatrészek gyártása:

ITJ 44–7

Általános rendeltetésű híradástechnikai szerkezeti elem, részegység, tartozék

ITJ 45

Elektronikai építőelemek és vákuumtechnikai termékek
Kivéve: ITJ 45–2 Villamos fényforrás

ITJ 48–1

Villamosvezérlés és hajtásszabályozás szervei

ITJ 48–2

Állásos működésű szabályozástechnikai elem és célszabályozó

ITJ 48–3

Pneumatikus és hidraulikus segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei

ITJ 48–4

Villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei

ITJ 48–51

Telemechanikai és digitális távadó

ITJ 48–52

Távellenőrzött és távirányított objektum egységei

ITJ 48–53

Központi telemechanikai berendezés egységek

ITJ 48–54

Pneumatikus logikai egység

ITJ 48–55

Irányítástechnikai villamos áramköri egység

b) Számítástechnikai perifériák gyártása:

ITJ 48–8

Irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg számítógépek

c) Elektronikus működésű, távközlési fő- és alközpontok gyártása

ITJ 44–1

Vezetékes hírközlő készülék és berendezés

ITJ 44–2

Vezeték nélküli hírközlő készülék és berendezés

d) Robottechnikai eszközök gyártása és alkalmazása

ITJ 35–81

Ipari robot

ITJ 44–4

Ipari televízió

ITJ 48–7

Önálló gépek és berendezések vezérlő és szabályozó berendezései

e) Számítógéppel segített tervező-szerkesztőrendszerek gyártása

ITJ 47–88

Komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezés

ITJ 97

Szoftvertermék

f) Elektronikus berendezésgyártás és az ehhez kapcsolódó, a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását

ITJ 42–15

Irányítástechnikai rendeltetésű forgógép

ITJ 44–5-ből

(vevő- és lejátszó berendezés) elektronikus berendezésgyártás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását

ITJ 44–6

Tápegység, egyenirányító készülék, stabilizátor

ITJ 46–2

Gyógyászati vizsgáló és kezelő készülék

SZTJ 101–21–04

Híradás- és vákuumtechnikai termékek javítása

SZTJ 101–21–05

Műszerjavítás

ITJ 46–7

Ügyviteltechnikai berendezés és eszköz

ITJ 47

Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műszerek
Kivéve: Mechanikai elven működő mérőműszerek

ITJ 46–21–8

Mechanikai jellemzőket mérő gyógyászati eszköz

ITJ 46–22–6

Mechanikai hatásokat kifejtő gyógyászati készülék

 

ITJ 47–11 Mechanikai elven működő térmérő és alakmeghatározó műszer

 

ITJ 47–21 Mechanikai elven működő mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszer

 

ITJ 47–31 Mechanikai elven működő műszer, mechanikai anyagjellemzők mérésére

 

ITJ 47–41 Mechanikai elvenműködő műszer és eszköz hőmennyiséggel és hőmérséklettel összefüggő jellemzők mérésére

 

ITJ 47–61 Mechanikai elven működő koncentráció és összetételmérő műszer

 

ITJ 47–71 Mechanikai elven működő akusztikai és optikai jellemzők mérőműszere és eszköze

ITJ 48–56

Számítógép központi rendeltetésű részegységei

ITJ 48–58

Elektronikus számítógép általános rendeltetéssel

ITJ 48–6

Irányítástechnikai rendszerek vezérlő- és szabályozó berendezései

2. Járműalkatrész-gyártás

ITJ 27–74

Járműzár

ITJ 31

Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek

ITJ 32–1

Belsőégésű motor

ITJ 41–1–10

Vasúti vontató és önhajtású jármű alkatrészei

ITJ 41–2–10

Vasúti vontatott jármű alkatrészei

ITJ 41–3–10

Közúti gépjármű alkatrészei

ITJ 41–4–10

Gépi hajtóerő nélküli közúti jármű alkatrészei

ITJ 41–5–10

Hajó és úszójármű alkatrészei

ITJ 41–6–10

Légijármű alkatrészei

ITJ 41–10

Közlekedési eszközök közös alkatrészei

ITJ 41–12

Villamos mozdony

ITJ 41–13

Dízelmozdony mechanikus erőátvitellel

ITJ 41–14

Dízelmozdony villamos erőátvitellel

ITJ 41–15

Dízelmozdony hidraulikus erőátvitellel

ITJ 41–16

Zárt motorvonat

ITJ 41–17

Vasúti motorkocsi

ITJ 41–18

Közúti és elővárosi villamos motorkocsi

ITJ 41–19

Egyéb vasúti vontató és önhajtású jármű

ITJ 41–39

Közúti gépjármű résztermékei

ITJ 43–43–2

Jármű fényszóró

ITJ 43–5

Villamossági cikk közúti gépjárműhöz

ITJ 56–3

Gumiabroncs

ITJ 56–56-ból

(könnyű műszaki gumigyártmány) Járműalkatrészgyártás

ITJ 57–53–25

Járműszerelvény és alkatrész műanyagból

3. Szerszámgépgyártás

ITJ 34

Fémmegmunkáló szerszámgépek

ITJ 35–1

Többműveletes forgácsoló szerszámgép-rendszerek

ITJ 35–3

Híradástechnikai célgép

ITJ 35–4

Vákuumtechnikai gép és berendezés

4. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági gépek és berendezések gyártása

ITJ 38–1

Élelmiszeripari gép és berendezés

ITJ 38–2

Élelmiszeripari gép és berendezés

ITJ 38–37

Kereskedelmi hűtőberendezés

ITJ 39

Traktorok és mezőgazdasági gépek

ITJ 57–57–1

Szilárd felépítésű és egyéb összetett műanyag szerkezet

ITJ 57–57–2

Felfújható műanyag szerkezet

5. Gépépítő elemekből

a) Fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész előgyártmányok

ITJ 21–32

Temperöntvény

ITJ 21–34

Precíziós vasöntvény

ITJ 21–35

Precíziós acélöntvény

ITJ 21–4

Kovácsolt és sajtolt acéltermékek

b) Általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása (minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok)

ITJ 27–1

Általános ipari fémszerelvény

ITJ 27–21

Speciális ipari fémszerelvény

ITJ 31

Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek

ITJ 32–4

Folyadékszivattyú

ITJ 32–5

Kompresszor, hűtőkompresszor, vákuumszivattyú, szellőző

ITJ 32–6

Légállapotszabályozó és hűtőberendezés

ITJ 57–51-ből

(Általános rendeltetésű műanyag gépépítő elem) általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok

ITJ 57–53-ból

(Műanyag szerelvény) általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok

c) Korszerű kötőelemek gyártása

ITJ 28–1

Csavar, csavaranya, szegecs fémből

ITJ 57–52

Műanyag kötőelem

d) Szerszámok és készülékek gyártása

ITJ 26

Ipari szerszámok és készülékek

e) Korszerű anyagok és alapanyagok gyártása

ITJ 17–4

Műszaki finomkerámiai termékek

ITJ 18–27

Vákuumtechnikai üveg

ITJ 18–81

Optikai célú nyers üveg- és kvarctermék

ITJ 22–95

Porkohászati acél alapanyag

ITJ 23–67

Szilícium

ITJ 23–7

Ritka fém és földfém

ITJ 57–3

Műanyag féltermék

6. Csomagolástechnikából

a) Csomagolóanyag- és eszközgyártás

ITJ 18–21

Konzervipari és háztartási idényüveg

ITJ 18–22

Fehér palack

ITJ 18–23

Zöld palack

ITJ18–24

Egyéb színes palack

ITJ 18–25

Demizson, ballon és állványüveg

ITJ 18–33

Gyógy- és vegyszeres üveg

ITJ 18–67

Üvegampulla

ITJ 18–68

Üvegfiola

ITJ 28–3

Fémcsomagoló-eszközök ipari csomagolás céljára

ITJ 57–7

Műanyag csomagolószer

ITJ 65–33

Csomagolópapír

ITJ 65–5

Papírfeldolgozóipari termékek

b) Csomagológép-gyártás

ITJ 38–4

Csomagológép

ITJ 38–5

Csomagbontó és ürítőgép

7. Gyógyszer- növényvédőszer és intermedier gyártásból

a) Új gyógyszerek gyártása:

állatgyógyászati készítmények gyártása

ITJ 53

Gyógyszertermékek

b) Új típusú növényvédőszer gyártása

ITJ 59–33

Növényvédőszer kompozíció

c) Gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása

ITJ 52-ből

(Szerves alapanyagokból) gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása

ITJ 53–1

Gyógyszeralapanyag

ITJ 53–2

Galenusi gyógyszerkészítmény

ITJ 59–39

Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termék

8. Hazai fehérjebázis fejlesztése

ITJ 52–16

Szénhidrátok és fehérjék

ITJ 80–91

Állati eredetű takarmányliszt

ITJ 82–72

Takarmány tejpor

ITJ 84–4

Takarmánykoncentrátum

ITJ 84–6-ból

(Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyagtartalmú takarmánykomponensből) hazai fehérjebázis fejlesztése

9. Élelmiszerelőállításból

ITJ 80–5

Hús- és szalonnafeldolgozási félkész- és melléktermék

ITJ 80–6

Hús- és szalonnakészítmény

ITJ 82–5

Sajt

ITJ 83–1

Gyümölcskonzerv

ITJ 83–2

Főzelékkonzerv

ITJ 83–6

Állati eredetű konzerv

ITJ 88–4

Söripari termékek

ITJ 88–5

Ásvány- szikvíz és üdítőitalgyártási termék

10. Az 1–9. pontban meghatározott tevékenységek ipari bérmunka keretében történő előállítása

SZTJ 101–32–01

Bérmunkában végzett iparikésztermék előállítása

11. Szaporítóanyag és tenyészanyag előállítása

METJ 91–1-ből

(Gabonafélék és hüvelyesekből) szaporító és tenyészanyag előállítása

METJ 91–22-ből

(olajos magvakból) szaporító és tenyészanyag előállítása

METJ 91–26

Ipari növények szaporítóanyaga

METJ 91–31–01–1

Vetőburgonya

METJ 91–45

Szálastakarmánymagvak

METJ 91–46

Lédús takarmányok szaporítóanyaga

METJ 92–19

Zöldségfélék szaporítóanyaga

METJ 92–26

Gyümölcs szaporítóanyaga

METJ 92–32

Szőlő szaporítóanyaga

METJ 92–46

Virágok és dísznövények szaporítóanyaga

METJ 93-ból

(Élőállatok és állati termékekből) tenyészanyagok

12. Mezőgazdasági termelésből

METJ 91–11–01

Búzatermesztés

METJ 91–11–08

Kukoricatermesztés

13. Idegenforgalomból

a) A termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése, ha azt a létesítő üzemelteti:

SZTJ 507–53

Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás

SZTJ 507–71–02

Gyógyidegenforgalom-szervezés

SZTJ 609–33

Egyéb fürdőszolgáltatás

SZTJ 817–1

Gyógyító és megelőző ellátás

SZTJ 818–32

Gyógyüdültetés

b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosítása

SZTJ 507–53

Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás

SZTJ 507–79

Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás

c) Szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha azt a létesítő üzemelteti:

SZTJ 507–53–01

Szállodai szolgáltatás

SZTJ 507–79

Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás

14. Közcélú távközlési szolgáltatás

SZTJ 406–2

Távközlési szolgáltatás
1

Az Országgyűlés a törvényt az 1989. december 21-ei ülésén fogadta el. A kihirdetés napja: 1989. december 29.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával.
A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.