Kifejezéskereső
1989. évi 9. törvényerejű rendelet
a sportági szakszövetségekről1
Általános rendelkezések
1. § (1) A Magyar Köztársaságban az e törvényerejű rendeletben, valamint a nemzetközi sportszövetségek alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok ellátására országos, továbbá – ha az országos sportági szakszövetség alapszabálya lehetővé teszi – területi (megyei, fővárosi) és helyi (városi, fővárosi kerületi) sportági szakszövetségek (a továbbiakban együtt: szakszövetségek) működnek.
(2) A szakszövetség szervezi, irányítja és ellenőrzi a sportágában folyó tevékenységet, közreműködik az e törvényerejű rendeletben meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
(3) A szakszövetség – e törvényerejű rendelet keretei között – önkormányzati elv alapján, alapszabálya szerint működik, és nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
2. § (1) A szakszövetség megalakításához az alapszabályának megállapítása, ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint – az országos sportági szakszövetség esetén — nyilvántartásba vétele szükséges.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az országos sportági szakszövetség képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét.
(3) Az országos sportági szakszövetségnek a Fővárosi Bíróságnál kérnie kell nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha a szakszövetség alapszabálya jogszabályba nem ütközik, létrehozását olyan sportágban határozták el, amelynek a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségében (AGFIS) tagszervezete van, és a sportágban országos szakszövetség még nem működik, továbbá alapítói az e törvényerejű rendeletben előírt feltételeknek eleget tettek.
(4) A bíróság a nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi a ügyészségnek.
3. § A szakszövetség jogi személy.
4. § (1) Az országos sportági szakszövetségnek – az alapszabályában meghatározottak szerint – közvetlenül vagy a területi és helyi szakszövetség útján tagja lehet minden, a sportágban vagy azzal összefüggésben tevékenységet folytató, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá – ha alapszabálya lehetővé teszi – magánszemély is.
(2) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha azt olyan jogi személy kéri, amely a sportágban tevékenységet fejt ki és a szakszövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja.
A szakszövetség feladata és hatásköre
5. § (1) Az országos sportági szakszövetség a sportágában
a) meghatározza a fejlesztési célkitűzéseket és gondoskodik megvalósításukról;
b) megállapítja a verseny-, játék- és fegyelmi szabályokat;
c) meghatározza a hazai és nemzetközi versenynaptárt, és annak alapján engedélyezi tagjai számára a hazai és nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt;
d) meghirdeti és megrendezi a Nemzeti Bajnokságot és a Magyar Köztársasági Kupa versenysorozatot, továbbá az egyéb versenyeket és sportrendezvényeket;
e) működteti a válogatott kereteket, és általuk képviseli a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;
f) megállapítja – alapszabályában vagy más szabályzatában – a sportolók külföldi munkavállalásával összefüggésben azokat a sportszakmai feltételeket, amelyek figyelembevételével megadja a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési (átigazolási) engedélyt;
g) gondoskodik a játékvezetők, versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről, valamint közreműködik más sportszakemberek továbbképzésében;
h) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók igazolásáról, átigazolásáról és minősítéséről, ellenőrzi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását, továbbá sportfegyelmi jogkört gyakorol;
i) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által, valamint az alapszabálya szerint meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A területi és helyi szakszövetségek feladatait – az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – az országos sportági szakszövetség alapszabályában kell meghatározni.
A szakszövetség szervezete és működése
6. § (1) A szakszövetség alapszabályában rendelkezni kell a nevéről, céljáról, székhelyéről és szervezetéről. Az alapszabálynak biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(2) Az országos sportági szakszövetség jogosult nevében a ,,magyar'', a területi és helyi szakszövetség a megfelelő közigazgatási területre utaló megjelölés használatára.
7. § A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
8. § A szakszövetség tagja
a) részt vehet a szakszövetség tevékenységében és rendezvényein;
b) közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a szakszövetség szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
9. § (1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége.
(2) A szakszövetség közgyűlését szükség szerint, de legalább két évenként kell összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja.
(3) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit négyéves időtartamra, és az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.
10. § (1) A szakszövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés megállapítása;
c) az ügyintéző és képviseleti szerv megválasztása;
d) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
e) a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása;
f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A szakszövetség évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megvitatását az alapszabály – a közgyűlés helyett – a szakszövetség más szervére bízhatja.
11. § A szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a szakszövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
12. § (1) A szakszövetség vagyona a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból, valamint az állami támogatásból és a szakszövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységéből képződik.
(2) A szakszövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet a célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytathat.
13. § A szakszövetség gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 16/1989. (II. 26.) MT rendeletet kell alkalmazni.
14. § (1) A szakszövetség megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után — vagyonáról az alapszabály előírása vagy közgyűlésének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a felszámolók látják el.
(2) Ha a szakszövetség feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
15. § A szakszövetség feloszlással, más szakszövetséggel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával szűnik meg.
A szakszövetség tevékenységének irányítása
16. § (1) Az országos sportági szakszövetség tekintetében az Országos Testnevelési és Sporthivatal az alábbi jogköröket gyakorolja:
a) összehangolja a szakszövetségek tevékenységét az állami sportfejlesztési koncepció megvalósítása, a nemzetközi sportkapcsolatok, a sporttudományos kutatómunka, a sportszakemberek képzése és továbbképzése, a sportolók, a sportszakemberek foglalkoztatása, ösztönzése és minősítése, az utánpótlás-nevelés hatékonyságának biztosítása, valamint az egységes sportfegyelmi felelősség kialakítása érdekében;
b) megállapítja a szakszövetség állami támogatásának elveit és mértékét, a támogatás módját, célját és ellenőrzi annak felhasználását;
c) előzetesen hozzájárul a világ- és kontinentális bajnokságok magyarországi megrendezéséhez;
d) figyelemmel kíséri a szakszövetség működését és szükség esetén kezdeményezi a szakszövetség törvénysértő gyakorlatának megszüntetését;
e) hivatalból vagy kérelemre felülvizsgálja a szakszövetségnek az 5. § (1) bekezdés b) és h) pontjában foglalt hatáskörében hozott jogerős határozatát, és a jogsértő határozatot, intézkedést megsemmisítheti és új meghozatalát rendelheti el.
(2)2 Az (1) bekezdés szerinti jogköröket — az abban foglaltak megfelelő alkalmazásával — a területi és helyi szakszövetségek tekintetében a székhelyük szerint illetékes megyei (fővárosi) Sportigazgatóság gyakorolja.'
17. § (1)3 A szakszövetség működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) Ha a szakszövetség működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
18. § (1)4 A bíróság az ügyész, illetőleg az Országos Testnevelési és Sporthivatal, valamint a megyei (fővárosi) sportigazgatóság keresete alapján
a) a 16. § e) pontjában foglaltak kivételével megsemmisítheti a szakszövetség törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a szakszövetség közgyűlését;
c) ha a szakszövetség működésének törvényessége másképp nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a szakszövetséget, ha annak működése bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást valósít meg, valamint ha az mások jogainak és szabadságának sérelmével jár;
e) megállapítja a szakszövetség megszűnését, ha legalább egy éve nem működik.
(2) Az (1) bekezdésben említett eljárások a szakszövetség székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1989. május 25. napján lép hatályba.
(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésekor működő országos sportági szakszövetségeket az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke tájékoztatóban sorolja fel.
(3)5 A tájékoztatóban felsorolt szakszövetségnek – 1989. december 31-éig – e szabályozásnak megfelelően át kell alakulnia, alapszabályának és az azt elfogadó közgyűlési jegyzőkönyvének benyújtásával kérnie kell a nyilvántartásba vételét. A szakszövetség az e törvényerejű rendelet szerinti tevékenységét az alapszabályát elfogadó közgyűlés időpontjától kezdi meg.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a szakszövetséget megszűntnek kell tekinteni.
20. § A társadalmi szervezeteknek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben meghatározott jogait e törvényerejű rendelet nem érinti, az 5. §-ban foglalt hatásköröket azonban kizárólag a szakszövetségek gyakorolhatják.
A kihirdetés napja: 1989. május 2. Végrehajtására lásd a 8001/1989. (IS.K. 5.) ÁISH tájékoztatót. Utóbb a törvényerejű rendeletet az 1996: LXIV. törvény 41. §-ának b) pontja 1996. augusztus 2-ával hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2) bekezdése az 1991: XX. törvény 128. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Magyar Közlöny 1989. évi 29. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 18. § (1) bekezdése az 1991: XX. törvény 128. §-ának (4) bekezdésével módosított szöveg.
A Magyar Közlöny 1989. évi 29. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.