Kifejezéskereső
9/1989. (IV. 30.) MM rendelet
a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról
A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 21. §-ának (2) bekezdésében, a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 30/1969. (IX. 2.) Korm. rendelet 25. §-ának (4) bekezdésében, a Magyar Népköztársaság címere, valamint az állami felségjogra utaló egyes elnevezések és megjelölések használatának rendjéről szóló 7/1974. (III. 20.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében, a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 17/1976. (VI. 7.) MT rendelet 32. §-ának (2) bekezdésében, a művelődési otthonokról szóló 3/1979. (I. 20.) MT rendelet 18. §-ában, az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 3. §-ának b) pontjában, valamint a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtására kiadott 1035/1976. (XI. 13.) MT határozat 7. pontjának c)–d) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben – a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya – tekintet nélkül a fenntartóra – kiterjed
a) a tanások által létesíthető művelődési intézményekről szóló jogszabályban1 felsorolt nevelési-oktatási, szolgáltató, közművelődési, valamint többcélú művelődési intézményekre, alapfokú művészetoktatási, egyéb nevelési-oktatási és művészeti intézményekre,
b) a közkönyvtárakra, levéltárakra és múzeumokra az országos múzeumok kivételével,
c) a művelődési otthonokra (a továbbiakban a)–c) alattiak együtt: művelődési intézmények).
2. § (1) A művelődési intézmények hivatalos (cégszerű) neve a művelődési intézmény jogszabály szerinti megjelölése (pl. általános művelődési központ, általános iskola és diákotthon, szakmunkásképző iskola, alkotóház) és a művelődési intézmény egyedi megjelölésére adott név (elnevezés), illetőleg az utóbbi hiányában – megkülönböztető megjelölésként – a művelődési intézmény székhely-településének neve, szükség esetén kiegészítve a közterület nevével.
(2) Közös igazgatású művelődési intézmény esetén a feladatok alapján megkülönböztethető valamennyi intézményegység jogszabály szerinti megjelölését fel kell tüntetni (pl. óvoda és általános iskola, szakközépiskola és szakmunkásképző iskola).
(3) Nevelési-oktatási intézménynek nem a székhelytelepülésen működő része (pl. tagiskola) kiegészítő megkülönböztető megjelölést használhat (pl. Németh László Általános Iskola Kossuth téri tagiskolája).
A művelődési intézmények elnevezése
3. § (1) Művelődési intézménynek kiemelkedő tevékenysége alapján széles körben ismert meghalt személy nevét vagy az egyedi megjelölést szolgáló más nevet (pl. tárgynevet, földrajzi nevet) lehet adni.
(2) Az elhunyt személyről csak a halálát követő öt év eltelte után lehet művelődési intézményt elnevezni.
(3) Tanács által fenntartott művelődési intézményt (a továbbiakban: tanácsi művelődési intézmény) – ha a létesítéskor nem nevezték el –, a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága, nem tanácsi művelődési intézményt pedig a fenntartó jogosult elnevezni. Községi közös tanács társközségében működő művelődési intézmény elnevezésekor az elöljáróságot egyetértési jog illeti meg.
(4) Az elnevezéssel kapcsolatban figyelembe kell venni a történelmi, a nemzeti és a nemzetiségi hagyományokat, valamint a nyelvhelyességi követelményeket.
(5) A művelődési intézmény részére adott nevet csak különösen indokolt esetben – az elnevezésre vonatkozó eljárás szerint – lehet megváltoztatni.
4. § (1) A művelődési intézmény elnevezésére javaslatot tehetnek az állampolgárok, továbbá a településen működő állami szervek és társadalmi szervezetek, illetőleg a művelődési intézmény dolgozói.
(2) Az óvodák, az általános iskolák, a középfokú nevelési-oktatási intézmények, az alapfokú művészetoktatási intézmények, továbbá a diákotthonok és kollégiumok elnevezésével kapcsolatban ki kell kérni a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolatanács és a tanulóközösség véleményét.
5. § (1) Tanácsi művelődési intézmény elnevezésével kapcsolatban a döntést a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi jogú nagyközségi, a városi, a fővárosi kerületi, a megyei városi, illetőleg a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve készíti elő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban biztosítani kell, hogy a településen működő állami szervek és társadalmi szervezetek, a település lakossága, továbbá a művelődési intézmény dolgozói a javasolt elnevezés tekintetében véleményt nyilváníthassanak.
6. § Nem tanácsi művelődési intézmény elnevezése előtt ki kell kérni a fenntartónál és a művelődési intézményben működő társadalmi szervezetek véleményét, továbbá ha a művelődési intézményben igazgatói tanács működik, annak a véleményét is.
A névhasználat
7. § (1) A művelődési intézmény a címtábláján, a nyomtatványain, a bélyegzőin és az iratain a hivatalos (cégszerű) nevét köteles használni.
(2) Azokon a településeken, ahol nemzetiségi lakosság él, a művelődési intézmény a nevét a címtábláján és a nyomtatványain magyarul és a nemzetiség nyelvén használja. A nemzetiségi nyelven tanító és a két tanítási nyelvű nevelési-oktatási intézmény a címtábláján, a nyomtatványain és a bélyegzőin a nevét magyarul és a nemzetiség, illetőleg az oktatás nyelvén használja.
(3) A nevelési-oktatási intézmények címtábláján és körbélyegzőjén az állami címert, továbbá – akkor is, ha az az intézmény nevének nem része –, a székhelytelepülés nevét fel kell tüntetni.
(4) A hivatalos (cégszerű) névben feltüntethetik
a) a szakmunkásképző iskolák a népgazdasági ágat, ágazatot,
b) a szakközépiskolák – az a) pontban foglaltakon kívül – a szakot,
amelyben az iskolai oktatás folyik.
(5) A nevelési-oktatási intézmények nyomtatványain és iratain az intézmény címét, a középfokú szakoktatási intézmények nyomtatványain, továbbá a tanulói jogviszonnyal összefüggő iratain a szakirány (szak, szakma, ágazat, tagozat) megjelölését is fel kell tüntetni. Közös igazgatású nevelési-oktatási intézménynek a tanulói jogviszonnyal összefüggő iratain aláhúzással meg kell jelölni, az általános művelődési központ iratain pedig fel kell tüntetni azt a művelődési intézményt, amelynek feladatkörében az irat keletkezett (pl. általános művelődési központ könyvtára).
8. § Ez a rendelet 1989. május 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a művelődésügyi intézmények elnevezésének és névhasználatának szabályozásáról szóló 136/1972. (MK 15.) MM utasítás, valamint az ezt módosító 201/1976. (MK 4.) OM–KM együttes utasítás, a 143/1981. (MK 21.) MM utasítás és a 109/1983. (MK 7.) MM utasítás hatályát veszti.
Dr. Stark Antal s. k.,
művelődési minisztériumi államtitkár
