Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1/1990. (XI. 13.) KTM rendelet

a Környezetvédelmi Főfelügyelőségről és a környezetvédelmi felügyelőségekről1

1994.05.21.

A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 43/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése és 11. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem:

1. § (1) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakigazgatási és hatósági (szakhatósági) feladatait a Környezetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség), és annak közvetlen irányítása alá tartozó környezetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőségek) útján látja el.

(2) Külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket a települési önkormányzatok látnak el, illetőleg gyakorolnak.

2. § (1) A Főfelügyelőség önálló jogi személyiséggel rendelkező, részben önálló költségvetésű, maradványérdekeltségű országos hatáskörű államigazgatási szerv, irányítását a miniszter a közigazgatási államtitkár útján látja el.

(2) A közigazgatási államtitkár az irányító tevékenysége során érvényesíti a minisztérium által kialakított szakmai követelményeket.

(3) A Főfelügyelőség vezetőjét — a közigazgatási államtitkár javaslatára — a miniszter, helyetteseit a közigazgatási államtitkár nevezi ki és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a Főfelügyelőség vezetője tekintetében a közigazgatási államtitkár, a helyettesek tekintetében pedig a Főfelügyelőség vezetője gyakorolja.

(4) A Főfelügyelőség szervezeti felépítését, működési rendjét — a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott — szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani.

3. § (1) A Főfelügyelőség feladatkörében eljárva

a)2 gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott — e rendelet 1. és 2. számú mellékletében felsorolt — első- és másodfokú környezetvédelmi hatósági (szakhatósági) jogkört.

b) a miniszter számára

ba) szolgáltatja a kormányzati munka ellátásához szükséges, és a Főfelügyelőség tevékenysége során keletkezett adatokat,

bb) elemzi és értékeli a jogszabályok végrehajtását;

c) irányítja

ca) a környezetvédelem területi szakigazgatási szerveinek és ezek laboratóriumainak tevékenységét,

cb) a környezetet érő károk elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtását;

d) gondoskodik a környezetvédelmi hatósági tevékenység végzéséhez szükséges laboratóriumi feladatok ellátásáról a szervezeti keretein kívül működő laboratóriumok útján;

e) együttműködik a minisztérium szervezeti egységeivel, ezekkel közvetlen kapcsolatot tart a közigazgatási államtitkár irányítását nem igénylő esetben.

(2) A Főfelügyelőség első fokú jogkörben hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, valamint a másodfokú határozatok ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium bírálja el.

4. § A környezetvédelmi szakigazgatás jogszabályban meghatározott területi feladatait — a Főfelügyelőség közvetlen alárendeltségében működő és irányítása alá tartozó — környezetvédelmi felügyelőségek látják el.

5. § (1) A felügyelőség a környezetvédelem területi szakigazgatási szerve. Önálló jogi személy, amely maradványérdekeltségű, önálló bérgazdálkodást folytató, önálló költségvetési államigazgatási szerv. Éves költségvetését a Főfelügyelőség vezetője állapítja meg.

(2) A felügyelőség vezetőjét (igazgató) — a Főfelügyelőség vezetőjének javaslatára — a közigazgatási államtitkár nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a Főfelügyelőség vezetője gyakorolja.

(3)3 A felügyelőség igazgatóhelyetteseit — az igazgató javaslatára — a közigazgatási államtitkár nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

6. § (1) A felügyelőség a működési területén — a külön jogszabályban meghatározott keretek között — ellátja a

a) levegőtisztaság-védelemmel,

b) vízminőségvédelemmel,

c) vizek mennyiségi védelmével,

d) hulladékok káros hatásai elleni védelemmel,

e) zaj- és rezgésvédelemmel,

f) radioaktív sugárzás elleni védelemmel

kapcsolatos környezetvédelmi szakigazgatási és hatósági (szakhatósági) feladatokat.

(2) A felügyelőség működési területén a környezetvédelem egészére kiterjedően ellátja a

a) környezet állapotának és védelmének figyelését, értékelését, a várható jelentős környezeti hatások előrejelzését és az ezekre vonatkozó adatszolgáltatást,

b) környezetvédelem területi információs és ellenőrző (monitoring) rendszerének működtetését, az adatgyűjtés és feldolgozás érdekében együttműködik a más ágazatok által működtetett információs és ellenőrző rendszerekkel,

c) több szerv összehangolt közreműködését igénylő környezetvédelmi feladatok területi és szakmai koordinációját,

d) környezet állapotára, a környezetvédelmi tevékenység alakulására vonatkozó adat- és információ szolgáltatását,

e) szakigazgatási munkával összefüggő laboratóriumi tevékenységet,

f) környezetvédelmi beruházás-támogatási pályázatok gyűjtésével, szakmai előkészítésével, valamint a támogatások előírás szerinti felhasználásával és a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

g) környezetet érő károk elhárításával összefüggő környezetvédelmi feladatokat.

(3) A felügyelőség tevékenységi körében gyakorolja a 2. számú mellékletben felsorolt környezetvédelmi államigazgatási ügyekben az első fokú hatósági (szakhatósági) jogkört.

(4) A felügyelőség tevékenysége ellátása során kapcsolatot tart és együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzatokkal a feladatkörét érintő környezetvédelmi ügyekben. Segíti az önkormányzatokat a tevékenységi körükben tartozó környezetvédelmi feldatok ellátásában.

7. § A felügyelőségek elnevezését, székhelyét és illetékességi területét a 3. számú melléklet állapítja meg.

8. § A felügyelőségek szervezeti felépítését, működési rendjét, az egyes szervezeti egységek (osztályok, laboratóriumok, stb.) részletes feladatait — a Főfelügyelőség vezetője által jóváhagyott — szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani.

9. § A felügyelőség éves munkaterv szerint működik. A munkatervet a jogszabályokban, valamint a Főfelügyelőség által kiadott éves feladattervben meghatározott környezetvédelmi feladatok alapján a felügyelőség vezetője állapítja meg, és — a Főfelügyelőség vezetőjének jóváhagyása után — adja ki.

10. § (1) Ez a rendelet — a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet 4—9. §-ai 1990. december 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a környezetvédelem és vízgazdálkodás területi szerveiről szóló — a 2/1989. (I. 13.) KVM rendelettel, az 5/1990. (III. 27.) KVM rendelettel módosított — 4/1988. (VIII. 5.) KVM rendelet, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok megszervezéséről szóló 3/1988. (KVÉ 9.) KVM utasítás hatályát veszti.

(3) A 2. számú melléklet B) fejezet 7. pontja az önkormányzati hatásköröket meghatározó jogszabályok hatályba lépésének napján lép hatályba.

(4) A felügyelőségek az azonos székhellyel működött és az átszervezés folytán megszűnő környzetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak — a 2. számú mellékletben meghatározott feladatok tekintetében — jogutódja.

(5) A jogszabály hatályba lépésekor még folyamatban lévő ügyeket — a feladatok külön jogszabályokban történt megosztása szerint — a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint Főfelügyelőség, illetőleg a vízügyi igazgatóságok, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság intézi.

(6) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály

a) Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot említ, ott — az 1. számú mellékletben, valamint külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi szakigazgatási feladatok tekintetében — a Főfelügyelőséget,

b) környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot említ, ott — a 2. számú mellékletben meghatározott hatáskörök tekintetében — a felügyelőséget kell érteni.

(7) Az önkormányzati hatásköröket meghatározó jogszabályok hatályba lépéséig a 2. számú melléklet C) fejezetében felsorolt hatásköröket is a felügyelőségek gyakorolják.

1. számú melléklet az 1/1990. (XI. 13.) KTM rendelethez

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség
elsőfokú hatósági jogkörei 4

A Főfelügyelőség elsőfokú jogkörben eljárva

— újonnan ismertté váló veszélyes hulladék veszélytelenségét vagy veszélyességi osztályát állapítja meg [56/1981. (XI. 18.) MT r. 2. § (4) bek.]5
— vízminőségvédelmi programot fogad el, felszíni vagy felszín alatti vízbe történő szennyvízbevezetés esetén [3/1984. (II. 7.) OVH rek. 7. § (1) bek. b) pont]

2. számú melléklet az 1/1990. (XI. 13.) KTM rendelethez

A)
A környezetvédelmi felügyelőség első fokú hatósági jogkörei
1. Kötelezi a termelőt újonnan ismertté vált hulladék minősítésére vonatkozó kérelem benyújtására.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 2. § (3) bekezdés
2. Hozzájárul országos védelem alatt álló természeti területen veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység kezdéséhez.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 4. §
3. Felmentést ad veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységre vonatkozó anyagforgalmi diagram és anyagmérleg készítési kötelezettség alól.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés
4. Engedélyezi a veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység egyszerű vagy összevont anyagforgalmi diagrammal történő ábrázolását.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 5. § (1) bekezdés
5. Felmentést ad nem vizes közegben keletkezett veszélyes hulladék vízzel való keverésének tilalma alól.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 8. § (1) bekezdés
6. Engedélyezi veszélyes hulladék meglévő berendezésben, illetve lerakóhelyen történő ártalmatlanítását.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 10. § (2) bekezdés
7. Feljogosít veszélyes hulladék ártalmatlanításra történő átvételére.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 10. § (3) bekezdés
8. Előzetes hozzájárulást ad veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely létesítéséhez.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 11. § (1) bekezdés
9. Meghatározza a veszélyes hulladék átmeneti tárolása és időtartama, illetve gyűjtése, előkezelése vagy ártalmatlanítása módját.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (1) bekezdés
10. Kötelezi a termelőt veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezése megfelelő üzemeltetésére.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (1) bekezdés
11. Elrendeli veszélyes hulladékot eredményező tevékenység korlátozását, telephely, üzemrész, gyár üzemeltetésének, illetőleg gép működtetésének felfüggesztését.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (2) bekezdés
12. A környezet veszélyes hulladékkal való szennyezésének közvetlen és súlyos veszélye esetén a helyszínen elrendeli a veszélyes hulladékot eredményező tevékenység szüneltetését.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (3) bekezdés
13. Feloldja a veszélyes hulladékkal kapcsolatban elrendelt korlátozásokat a szabálytalanságok teljes megszüntetése előtt.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 13. § (4) bekezdés
14. A környezet üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében veszélyes hulladékkal történő szenynyezésének esetén meghatározza a környezetszennyezés bekövetkezésének elhárítása érdekében szükséges feladatokat.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 14. § (2) bekezdés
15. Kötelezi a termelőt veszélyes hulladék bírság fizetésére.
56/1981. (XI. 18.) MT rendelet 15. § (1) bekezdés
16. Előzetes engedélyt ad hulladékanyag külföldről történő behozatalára.
55/1987. (X. 30.) MT rendelet 1. § (2) bekezdés
17. Bírságot szab ki hulladékanyag engedély nélküli, illetőleg az engedélyben meghatározottól eltérő behozatala, illetőleg felhasználása esetén.
55/1987. (X. 30.) MT rendelet 3. § (1) bekezdés
18. Hulladékanyag engedély nélküli behozatala esetén elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, illetve az ártalmatlanítást vagy felhasználást.
55/1987. (X. 30.) MT rendelet 3. § (4) bekezdés
19. Szakértői vizsgálatok elvégeztetése hulladékanyag engedély nélküli behozatala esetén.
55/1987. (X. 30.) MT rendelet 3. § (5) bekezdés
20. Zajkibocsátási határértéket állapít meg új, nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, meglévő felújítása, bővítése, korszerűsítése, illetve jelentős építési munka végzése esetén
12/1983. (V. 12.) MT rendelet 6. § (1) bekezdés
21. Zaj- és rezgéscsökkentő berendezések alkalmazását írja elő út-, vasútvonal, polgári repülőtér létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltoztatását eredményező felújítása, korszerűsítése esetén.
12/1983. (V. 12.) MT rendelet 10. § (3) bekezdés
22. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó meglévő üzemi létesítményre zajkibocsátási határértéket állapít meg.
12/1983. (V. 12.) MT rendelet 12. § (1) bekezdés
23. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a zajkibocsátási határérték megállapítását követő — a zajkibocsátás jelentős változására vonatkozó — bejelentés alapján új határértéket állapít meg.
12/1983. (V. 12.) MT rendelet 13. § (2) bekezdés
24. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén korlátozza, illetőleg felfüggeszti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységet.
12/1983. (V. 12.) MT rendelet 15. § (1) bekezdés
25. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését feloldja még a kötelezettség megszüntetése előtt.
12/1983. (V. 12.) MT rendelet 15. § (2) bekezdés
26. Nem szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén zaj- és rezgésbírság fizetésére kötelez.
12/1983. (V. 12.) MT rendelet 21. §
27. Új, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény létesítésekor kibocsátási határértéket állapít meg.
21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (2) és (3) bekezdés
28. Légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény technológiájának megváltoztatásakor kibocsátási határértéket állapít meg.
21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (2) és (3) bekezdés
29. Területi kibocsátási határértéknél kisebb határértéket állapít meg új, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményre (egyedi határérték)
21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés
30. Működő, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményre kibocsátási határértéket állapít meg.
31. Működő, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi elszívó-tisztítóberendezés létesítésére.
32. Működő, légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményre a területi kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi határérték) határértéket állapít meg.
33. Működő, káros légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a technológia korszerűsítésére vagy más intézkedés megtételére.
34. Rendkívüli — azonnali intézkedést igénylő — veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a káros légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmények üzemeltetőit kötelezi más energiahordozó használatára.
35. Rendkívüli — azonnali intézkedést igénylő — veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmények üzemeltetőit kötelezi légszennyezést okozó tevékenységük időleges korlátozására.
36. Rendkívüli — azonnali intézkedést igénylő — veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőit tevékenységük időleges felfüggesztésére kötelezi.
37. Korlátozza a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjének légszennyezést okozó tevékenységét
38. Felfüggeszti a légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjének légszennyezést okozó tevékenységét
39. Légszennyezési bírság fizetésére kötelezi a káros légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményt üzemeltető jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, valamint egyéni vállalkozót.
40. Engedélyezi ipari eredetű hulladék nyílt téren történő égetését.
41. Engedélyezi ipari eredetű hulladék hagyományos energiatermelő berendezésben történő elégetését.
42. A jogszabályban előírttól eltérő tartalmú adatszolgáltatást engedélyez légszennyezést okozó, nem szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén.
43. Meghatározza — egyedi államigazgatási határozattal — a szennyvízkibocsátó számára a szennyvízelhelyezés lehetőségét és feltételeit, más hatósági engedélyezési jogkörbe nem tartozó szennyvízelhelyezés esetén.
44. Módosítja, szünetelteti és visszavonja a más hatóság engedélyezési jogkörébe nem tartozó szennyvízelhelyezés feltételeit meghatározó engedélyt.
45. A vizek káros szennyezése esetén kötelez a károkozás megszüntetésére.
46. A vizek fertőzése vagy jelentősen káros szennyezése, illetőleg ezek bekövetkezésének veszélye esetén korlátozza, illetve megtiltja a káros anyag kibocsátásával járó tevékenységet.
47. A vizek fertőzésének vagy jelentősen káros szennyezésének, illetőleg ezek veszélyének megszűnéséig, ha az az emberi környezetre vagy egészségre közvetlen és súlyos veszélyt jelent, felfüggeszti az üzem működését.
48. Élővízbe történő szennyvízbevezetés esetén egyedi határértéket állapít meg, módosít, visszavon.
49. Szennyvízbírság fizetésére kötelezés
B)
A környezetvédelmi felügyelőség első fokú szakhatósági jogkörei
1. Meghatározza autópálya, autóút, országos főútvonal, ennek belterületi szakasza, városi gyorsforgalmi út, továbbá vasútvonal, polgári repülőtér területfelhasználásával, építésével (létesítésével), üzembe helyezésével kapcsolatos zaj- és rezgésvédelmi szempontokat
2. Meglévő út, vasútvonal, polgári repülőtér által okozott, az új létesítményekre megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértéket jelentősen túllépő zaj, illetőleg rezgés csökkentése érdekében forgalomszervezési és egyéb intézkedések megtételét kezdeményezi
3. Véleményt ad egyes összefüggő területek (pl. lakó-, üdülőterület, gyógyhely, üdülőhely vagy annak meghatározott része) fokozottan védetté nyilvánításához
4. Véleményt ad a rendeltetése miatt zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény (egészségügyi, oktatási, művelődési stb.) körüli csendes övezet kialakításához
5. Véleményt ad zajgátló védőterület kijelölése során
6. Véleményt ad alacsonyabb levegőtisztaságvédelmi követelmények megállapításához
7. Szakhatóságként közreműködik a 20 MW feletti teljesítményű távfűtőművek levegőtisztaságvédelmi államigazgatási eljárásaiban
8. Szakhatóságként közreműködik a kommunális hulladék és a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéren történő égetésének engedélyezése iránti eljárásban
9. A felszíni és felszín alatti vízkészletbe való beavatkozás esetén a vízjogi engedélyezési eljárásban szakhatóságként meghatározza a mennyiségi és minőségi védelem érdekében szükséges követelményeket
10. Kezdeményezi szakhatósági jogkörében a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását a vizek mennyiségi és minőségi védelme tekintetében
11. Kezdeményezi engedély nélküli vízkivétel szüneteltetésének, abbahagyásának, vagy meghatározott módon való gyakorlásának elrendelését
12. Megkeresi a vízügyi hatóságokat védőterület (védőövezet, védősáv), illetőleg védőidom (védőpillér) kialakításának, továbbá az előírt védőterület kialakítása végrehajtásának elrendelése érdekében, valamint szakhatóságként közreműködik a vízügyi hatóságnak a védőterület, illetve védőidom kialakítására irányuló eljárásában
13. Meghatározza szakhatóságként a vízjogi engedélyezési eljárásban mennyiség és minőség tekintetében a szennyvíz elhelyezésének feltételeit
14. Kezdeményezi szakhatóságként a szennyvíz elhelyezésére vonatkozó vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését vagy visszavonását
15. Szakhatóságként közreműködik a vizek lefolyási, áramlási viszonyait érintő vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, átalakítására, megszüntetésére irányuló minden vízügyi államigazgatási eljárásban
16. Szakhatóságként közreműködik veszélyes hulladék ártalmatlanításával, lerakásával kapcsolatos létesítmények létesítése, bővítése iránti építésügyi államigazgatási eljárásban
17. Nem kisipari üzemi épületek (építmények) építési engedélyezési eljárásában meghatározza a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket
18. Szakhatóságként közreműködik a vizek mennyiségét vagy minőségét érintő építmények építési engedélyezési eljárásában
19. Szakhatóságként közreműködik a radioaktív anyag birtoklása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása iránti engedélyezési eljárásban
20. Szakhatóságként közreműködik radioaktív anyag előállítása iránti engedélyezési eljárásban
21. Szakhatóságként közreműködik radioaktív anyag és hulladék elhelyezésének engedélyezése iránti eljárásban
22. Szakhatóságként közreműködik radioaktív anyag birtoklását, termelését, tárolását, felhasználását, átalakítását, a radioaktív anyag és hulladék elhelyezését szolgáló létesítmény létesítése, átalakítása, javítása, megszüntetése iránti engedélyezési eljárásban
23. Szakhatóságként közreműködik a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló műtárgy létesítése, üzembehelyezése, üzemeltetése, átalakítása iránti engedélyezési eljárásban
24. Szakhatóságként közreműködik veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kijelölése iránti területfelhasználási engedélyezési eljárásban
1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelet melléklete II/6/a) pont
25. Szakhatóságként közreműködik a szennyvízszikkasztás engedélyezése iránti eljárásban
26. Közreműködik — a fentieken túl — minden olyan eljárásban, ahol jogszabály a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként megjelöli.
C)
A környezetvédelmi felügyelőség önkormányzatnak átadandó, de a jogszabályban meghatározott időpontig általa ellátandó környezetvédelmi hatáskörei
1. Lakó-, üdülő-, intézmény- és zöld-, valamint helyi védettség alatt áló természeti területen hozzájárul veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenység kezdéséhez
2. Zajkibocsátási határértéket állapít meg új, szolgáltató tevékenységet ellátó, üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, meglévő felújítása, bővítése, korszerűsítése, illetve jelentős építési munka végzése esetén
3. Szolgáltató tevékenységet ellátó meglévő üzemi létesítményre zajkibocsátási határértéket állapít meg
4. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a zajkibocsátási határérték megállapítását követő — a zajkibocsátás jelentős változására vonatkozó — bejelentés alapján új határértéket állapít meg
5. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységet korlátozza, illetőleg felfüggeszti
6. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését feloldja, a kötelezettség teljes megszüntetése előtt
7. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén zaj- és rezgésbírság fizetésére kötelez
8. Új légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény létesítésekor kibocsátási határértéket állapít meg
9. Légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény technológiájának megváltoztatása esetén kibocsátási határértéket állapít meg
10. Területi kibocsátási határértéknél kisebb határértéket állapít meg új, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén (egyedi határérték)
11. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén kibocsátási határértéket állapít meg
12. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét megfelelő elszívó-tisztító berendezés létesítésére kötelezi
13. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a technológia korszerűsítésére vagy más intézkedés megtételére
14. Működő, légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén a területi határértéknél szigorúbb határértéket (egyedi határérték) állapít meg
15. Rendkívüli — azonnali intézkedést igénylő — veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmények üzemeltetőit más energiahordozó használatára kötelezi
16. Rendkívüli — azonnali intézkedést igénylő — veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőit légszennyezést okozó tevékenységük időleges korlátozására kötelezi
17. Rendkívüli — azonnali intézkedést igénylő — veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetén a veszélyeztetett körzetben a légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőit légszennyezést okozó tevékenységük időleges felfüggesztésére kötelezi
18. Légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a légszennyezést okozó tevékenységének korlátozására
19. Légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény üzemeltetőjét kötelezi a légszennyezést okozó tevékenységének felfüggesztésére
20. Káros légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítményt üzemeltető jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, valamint egyéni vállalkozót légszennyezési bírság fizetésére kötelezi
21. Engedélyezi kommunális hulladék és mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílt téren történő elégetését
22. Engedélyezi kommunális hulladék és mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék hagyományos energiatermelő berendezésben történő elégetését
23. A tarlóégetést feltételhez köti, illetve megtiltja
24. Engedélyezi a jogszabályban előírttól eltérő tartalmú adatszolgáltatást légszennyezést okozó, szolgáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmény esetén

3. melléklet az 1/1990. (XI. 13.) KTM rendelethez

A)
A környezetvédelmi felügyelőségek elnevezése
és székhelye
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
Győr;
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
Szombathely;
Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
Székesfehérvár;
Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
Pécs;
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,
Budapest;
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,
Baja;
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,
Nyíregyháza;
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,
Szolnok;
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,
Szeged;
Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség,
Miskolc;
Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
Debrecen;
Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,
Gyula.
B)
A környezetvédelmi felügyelőségek működési területe
és területi kapcsolatai
I. Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Győr
Működési területe:
1. Győr-Moson-Sopron megye — kivéve
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye

3. Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből
Kemenesszentpéter,
Városkesző
közigazgatási területe.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly torkolatáig (1850—1708. fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág 122 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 85 km hosszban, továbbá a Marcalnak Újmalmosok alatti, vagyis a környezetvédelmi felügyelőség működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Kis-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca jobb és bal parti töltései Bősárkány, illetőleg Rábcakapi és Győr között, a Répce-árapasztó kétoldali töltései, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal jobb és bal parti védvonalai Mórichida és a torkolat között.
Kapcsolatok: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye.
II. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Szombathely
Működési területe:
1. Vas megye — kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápóc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területét.

2. Zala megye

3. Győr-Moson-Sopron megyéből
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Magyargencs.

5. Somogy megyéből
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területe.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
— a Zala Árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között,
— a Mura a bal parti árvízvédelmi rendszer,
— a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint.
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
működési területén a folyók és vízfolyások, valamint a jelentősebb közcélú vízi létesítmények; ezen belül:
— a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig,
— a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé,
— a Marcal a Győr-Moson-Sopron—Veszprém megyék határától (Mórichida), Vas megye—Veszprém megye határáig (Megyer).
Kapcsolatok: Vas és Zala megye.
III. Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Székesfehérvár
Működési területe:
1. Fejér megye

2. Veszprém megye — kivéve
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Várkesző
közigazgatási területét.

3. Tolna megye — kivéve
Csikóstöttös,
Jágónak,
Kaposszekcső,
Lápafő,
Nak,
Paks7
Váralja,
Várong
közigazgatási területét, továbbá
Kismányoknak és
Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső
részét.

4. Somogy megyéből
Balatonkiliti,
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok,
Siójut,
Tengőd
közigazgatási területe, továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső része.

5. Baranya megyéből
Ófalu területe, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak
bal partjára eső része.

6. Bács-Kiskun megyéből
Baja város és
Érsekcsanád
közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Balaton és a Velencei-tó, a Sió a Balatontól a torkolatig 123 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Duna jobb part Ercsi—Báta között, a Keresztúri és Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasza, a Sió Simontornya—Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának két parti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Baranya megyében
Kaposszekcső, Csikóstöttös és Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája a Dombóvár—kaposszekcsői út hídjától lefelé.
Tolna megyében
Nak határában a Kis-Konda patak medrének kezelése.
Kapcsolatok: Fejér, Tolna és Veszprém megye.
IV. Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Pécs
Működési területe:
1. Pécs megyei város

2. Baranya megye — kivéve
Dunafalva,
Homorud,
Ófalu
közigazgatási területét, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét,
Mohács városnak a Duna bal partjára eső részét.

3. Somogy megye — kivéve
Balatonkiliti
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok,
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területe, továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső része.

4. Tolna megyéből
Csikóstöttös,
Jágónak,
Kaposszekcső,
Lápafő,
Nak,
Várong,
Váralja
közigazgatási területe, továbbá
Kismányok,
Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236—225 fkm és 200—68 fkm) 143 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Duna jobb part Dunaszekcső—déli országhatár között, a Dráva bal part, a Mura-torkolat Eperjeske között, a Feketevíz bal part Kémes—Drávaszabolcs között, az Egerszegi csatorna jobb és bal parti töltései Ipacsfa—Drávaszabolcs között;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Tolna megyében
a) Dombóvár határában a Kapos-csatorna bal partján a kaposszekcsői út hídja és a somogyi megyehatár közötti szakaszon a Kapos-csatorna medrének bal parti oldala és bal parti depóniája;
b) Báza, Váralja, Kismányok, Nagymányok és Hidas határában a Völgységi patak medre (bal parti is) a kezelésébe tartozik.
Kapcsolatok: Pécs város, Baranya és Somogy megye.
V. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Budapest
Működési területe:
1. Budapest főváros

2. Pest megye — kivéve
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószecső,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területét.

3. Nógrád megye

4. Heves megyéből
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Kerekharaszt,
Lőrinc,
Nagykökényes,
Zagyvaszántó
közigazgatási területe.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708—1560 fkm) 148 km, a Szentendrei-Dunaág 32 km és a Soroksári-Dunaág 58 km hosszban; az Ipoly csehszlovák—magyar határszakasza 151 km hosszban; a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi vízmércéig 41 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Duna jobb part Pilismarót—Dunafüred között a Bükkös patak torkolati szakaszával, a Duna bal part Szob—Dunaegyháza között, a Szentendrei sziget és Csepel sziget védvonalai — kivéve Budapest saját szervezettel való védekező főváros védvonalait — a Zagyva két parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, az Ipoly bal partja;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Bács-Kiskun megyében:
a) Kunpeszér határában a XX., XX/b. és XX/c. jelű belvíz-csatornák és mellékcsatornák kezelése;
b) Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornák, a XXXIII. jelű belvíz-csatorna torkolata feletti szakaszának, valamint a XXXIII. jelű belvíz-csatornának a kezelése;
c) Tass határában az I., I/1., I/2. és II. jelű belvíz-csatornának a kezelése.
Kapcsolatok: Budapest, Pest és Nógrád megye.
VI. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Baja
Működési területe:
1. Bács-Kiskun megye — kivéve
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Csólyospálos,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kiskunfélegyháza,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Lakitelek,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszaalpár,
Tiszakécske,
Tompa,
Városföld,
Zsana
közigazgatási területét, továbbá
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.

2. Baranya megyéből
Dunafalva,
Homorud
közigazgatási területe, továbbá
Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560—1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 32 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Duna bal part Solt—déli országhatár között és a Dunavölgyi-főcsatorna két partja Nemesnádudvar—Baja között;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Pest megyében
Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna és mellékcsatornáinak kezelése.
Kapcsolatok: Bács-Kiskun megye.
3.8 Tolna megyéből Paks közigazgatási területe
VII. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Nyíregyháza
Működési területe:
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye — kivéve
Nyírbéltek
közigazgatási területének délnyugati részét,
Nyírlugos,
Penészlek,
Rakamaz
közigazgatási területének délnyugati részét,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területét, továbbá
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Tímár,
Tiszabercel,
Tiszakanyár,
Tiszatelek,
Vencsellő
közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Cigánd,
Kenézlő,
Tiszakarád,
Zemplénagárd
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből
Hajdúhadháztéglás
közigazgatási területének volt téglási határrésze,
Nyíradony
közigazgatási területének északi része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásban:
a) folyószabályozásnál:
a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,85—543,75 fkm) 201 km, a Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az Országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Tisza jobb part Tarpa—Lónya között, Tisza bal part Tiszabecs—Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád—Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc—Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között, a Kraszna jobb és bal part Ágerdő—Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part Berkesz és a Tisza között, valamint a Lónyay-főcsatorna Berkesz alatti bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Hajdú-Bihar megyében
a) Nyíradony határában a VII-es főfolyás, a VII/7., VII/9., VII/9—1. és VII/10. jelű mellékfolyások kezelése;
b) Hajdúhadháztéglás határában a VIII/7—2. jelű oldalág és a VIII/8. jelű mellékág kezelése.
Kapcsolatok: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
VIII. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Szolnok
Működési területe:
1. Jász-Nagykun-Szolnok megye — kivéve
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa,
Kunmadaras
közigazgatási területének a C—3. csatornától keletre eső részét,
Nagyiván,
Tiszafüred összevonás előtti területének a 33. számú közúttól, északon az árvízvédelmi töltéstől, délen a karcagi vasútvonaltól keletre eső részét,
Tiszaigar
közigazgatási területének keleti részét,
Tiszaörs
közigazgatási területének északkeleti részét,
Túrkeve
közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső, továbbá
Mezőtúr
közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és — a Hortobágy-Berettyó torkolata felett — a jobb partjára eső részét,
Öcsöd
közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,
Kunszentmárton és
Szelevény
közigazgatási területének a Körös bal partjára eső részét,
Tiszasas és
Tiszaug
közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Heves megyéből
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána
közigazgatási területe, továbbá
Újlőrincfalva és
Poroszló
közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső része.

3. Békés megyéből
Ecsegfalva
közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

4. Csongrád megyéből
Csongrád
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, továbbá
Magyartés
közigazgatási területének a Körös jobb partjára eső része.

5. Bács-Kiskun megyéből
Lakitelek — kivéve Tőserdő, valamint az Alpári nyárigát területét,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszakécske
közigazgatási területe.

6. Pest megyéből
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapáti,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területe.

7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Tiszavalk és
Tiszabábolna
közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád (Bokros) határáig (440—253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a kiskörei tározó a Tisza 440 fkm-éig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Tisza jobb part Sarud—Alpári magaspart között, Tisza bal part Tiszafüred—Hármas-Körös torkolat között, a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, a Zagyva két part Jászfelsőszentgyörgy—Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri főcsatorna jobb és bal parti töltései, a Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése a Német-éri csatorna—Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Heves megyében
Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák kiépítése és kezelése.
Pest megyében
Tápiószentmárton határában a Perje-felső, Sőregi és Kutyatejes csatornák kezelése.
Kapcsolatok: Jász-Nagykun-Szolnok megye
IX. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Szeged
Működési területe:
1. Szeged megyei város

2. Csongrád megye — kivéve
Csongrád város
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Szentes-Magyartés
közigazgatási területének a Körös jobb partjára eső részét.

3. Bács-Kiskun megyéből
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Csólyospálos,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kunfehértó,
Kiskunfélegyháza,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kömpöc,
Kunszállás,
Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Tiszaalpár,
Toma,
Városföld,
Zsana
közigazgatási területe.

4. Békés megyéből
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagykopáncs,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Reformátuskovácsháza,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területe.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Öcsöd Hármas-Körös bal parti területe,
Kunszentmárton és
Szelevény közigazgatási területének a Körös bal partjára eső része, továbbá
Tiszasas, valamint
Tiszaug
közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Tisza Csongrád város északi határától a déli országhatárig (253,8—159,6 fkm) 95 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 50 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Tisza jobb part Alpári magaspart—déli országhatár közötti szakasza, a Dong-ér főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgyi-ér mellékágától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-apátfalvi főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi főcsatorna között.
Kapcsolatok: Szeged város, Csongrád megye

X. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Miskolc
Működési területe:
1. Miskolc megyei város

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye — kivéve
Ároktő,
Cigánd,
Hejőkürt,
Kenézlő,
Tiszaújváros9
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Oszlár,
Révleányvár,
Ricse,
Tiszabábolna
közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső részét,
Tiszacsermely,
Tiszadorogma,
Tiszakarád,
Tiszakeszi,
Tiszapalkonya,
Tiszatardos,
Tiszatarján,
Tiszavalk
közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső részét,
Tokaj és
Zemplénagárd
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Tímár,
Tiszadada,
Tiszabercel,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszakanyár,
Tiszalök,
Tiszatelek,
Vencsellő
közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

4. Heves megye — kivéve
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kerekharaszt,
Kisköre,
Kömlő,
Lőrinc,
Nagykökényes,
Pély,
Poroszló
közigazgatási területének a kiskörei tározó területére eső részét,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Újlőrincfalva
közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a kiskörei tározó területére eső részét, továbbá
Zagyvaszántó
közigazgatási területét.

5. Hajdú-Bihar megyéből
Tiszacsege
közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

6. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa
közigazgatási területe.

Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Tisza a Bodrog torkolattól Tiszabábolnáig (550—440 fkm) 110 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 50 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 132 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Tisza jobb part Zemplénagárd—Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó torkolati szakaszának bal partja, a Tarna két part Kál—Jászjákóhalma közötti szakasza, a Tarna jobb parti mellékvíz-folyásainak a Tarnócának, Benének, Gyöngyösnek, Gyangyának és Szarvasvágynak visszatöltésezett szakaszai;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Heves megyében
a) Sarud határában a Laskó patak medre,
b) Sarud,
Tiszanána,
Kömlő határában a Csincsa belvíz-csatorna kezelése, valamint a
Kalapos-csatorna felügyelete.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Jászberény határában az Ágói patak kezelése.
Nógrád megyében
a Ceredi Tarna patak kezelése.
Kapcsolatok: Miskolc város, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye.
XI. Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Debrecen
Működési területe:
1. Debrecen megyei város

2. Hajdú-Bihar megye — kivéve
Hajdúhadháztéglás
közigazgatási területének északi (téglási) részét,
Komádi,
Körösszakál,
Nyíradony
közigazgatási területének északi részét,
Tiszacsege
közigazgatási területének a Tisza jobb partjára és továbbá
Darvas
közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára és
Zsáka
közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Nyírbéltek
közigazgatási területének délnyugati része,
Nyírlugos,
Penészlek,
Rakamaz
közigazgatási területének délnyugati része,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területe, továbbá
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Ároktő,
Hejőkürt,
Tiszaújváros10
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,
Oszlár,
Tiszadorogma,
Tiszakeszi,
Tiszapalkonya,
Tiszatardos,
Tiszatarján,
Tokaj
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Kunmadaras
közigazgatási területének a C—3. csatornától keletre eső része,
Nagyiván,
Tiszafüred
összevonás előtti területének a 33. számú közúttól északra az árvízvédelmi töltéstől, délen a karcagi vasútvonaltól keletre eső része,
Tiszaigar
közigazgatási területének keleti része,
Tiszaörs
közigazgatási területének északkeleti része.

6. Békés megyéből
Biharugra közigazgatási területéből a Sebes-Körös jobb partjára eső rész,
Bucsa közigazgatási területe, továbbá
Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára és a Berettyó bal partjára eső része,
Körösharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része,
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal part 43+000—43+400 fkm közötti része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig 77 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Tisza bal part Rakamaz—Tiszafüred között a Keleti főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti torkolati szakaszával a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar—Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár—Darvas között, a Berettyó bal part Nádudvar—Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár—Darvas között, a Berettyó bal part országhatár—Sebes-Körös között, a Berettyóba torkolló Ér és Kékkáló visszatöltésezett jobb és bal partja, a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó torkolat között;
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Békés megyében
Ecsegfalva határában a Sárréti főcsatornának, valamint a Ritkaborz—Kalmár-szigeti mellékcsatornának a kezelése.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Nyírbéltek határában az érmelléki belvíz-csatorna és mellékcsatornáinak kezelése.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad—Mérges-Sáros-ér csatorna kezelése.
Kapcsolatok: Debrecen város, Hajdú-Bihar megye.
XII. Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség
Székhelye: Gyula
Működési területe:
1. Békés megye — kivéve
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Biharugra
közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,
Bucsa,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyháza,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagykopáncs,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Reformátuskovácsháza,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területét,
Ecsegfalva
közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a hamvas-sárréti belvízrendszer területére eső részét,
Körösnagyharsány
közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, valamint
Szeghalom
közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára és a Berettyó bal partjára eső részét.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Mezőtúr
közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része, valamint
Túrkeve város
közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része,
Öcsöd
közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső, a megyehatár és a Horgavölgyi ér közötti része.

3. Hajdú-Bihar megyéből
Komádi és
Körösszakál
közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,
Darvas
közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, és
Zsáka
közigazgatási területének a Kálló csatorna jobb partjára eső része.
Szakhatósági működési területe a vízjogi engedélyezési eljárásokban:
a) folyószabályozásnál:
a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és a Hármas-Körös teljes, 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 22 km hosszban;
b) árvízvédelmi létesítményeknél:
a Hortobágy-Berettyó bal parti töltése Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolat között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös közötti, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi ér mellékága és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fekete- és a Fehér-Körös között az országhatár mentén húzódó (trianoni) lokalizációs töltés, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös között húzódó (trianoni) lokalizációs töltés, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyula(vári), dénesmajori körtöltések, a Fehér- és Fekete-Körös közötti új lokalizációs töltés, a Fekete-, Sebes-Körös közötti új lokalizációs töltés.
c) kisvíz-folyásoknál, belvíz-csatornáknál és vízügyi létesítményeknél:
Békés megyében
Dögös-Kákafoki főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, Tulkán éri főcsatorna Kevermes, Medgyesegyháza területén.
Hajdú-Bihar megyében
Darvas község határában az Ó-Berettyó csatorna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Horgavölgyi főcsatorna Öcsöd község területén.
Kapcsolatok: Békés megye.
1

Lásd az 1995: LIII. törvény 65. §-át. Utóbb a rendeletet a 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 1997. december 4. napjával.

2

A 3.§ (1) bekezdésének a) pontja a 16/1994. ( V. 13.) KTM rendelet 5.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 5.§ (3) bekezdését a 6/1991. (IV.9.) KTM rendelet 1.§-a iktatta a szövegbe.

4

Az 1. számú melléklet a 16/1994. ( V. 13.) KTM rendelet 5.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Utóbb a rendeletet az 56/1981. ( XI.18.) MT rendelet hatályon kívül helyezte .

6

Utóbb az 1964: IV. törvényt az 1995: LVII. törvény hatályon kívül helyezte.

7

A 18/1992. (X.20.) KTM rendelet 1.§-a szerint kiegészített szöveg.

8

A 18/1992. (X.20.) KTM rendelet 2.§-a szerint kiegészített szöveg.

9

Leninváros neve a 25/1991. ( I. 25.) KE határozat folytán Tiszaújvárosra változott.

10

Leninváros neve a 25/1991. ( I. 25.) KE határozat folytán Tiszaújvárosra változott.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás