Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1990. évi CI. törvény

a központi műszaki fejlesztési alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról1

1991.01.01.

A központi műszaki fejlesztési alapról szóló 1988. évi XI. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Tv. 8. §-ának (2), (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A befizetőt a KSH Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerint alaptevékenységnek minősülő mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek eredményére jutó, 7. § szerinti hozzájárulásból 35%-os mértékű kedvezmény illeti meg.
(3) A gazdasági társaság, ha
a) éves árbevételének
(aa) több mint a fele termékelőállításból, vagy
(ab) a gazdasági társaságok által épített szálloda üzemeltetéséből
származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított hozzájárulásból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40%-os,
b) éves árbevételének több mint a fele a 7. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított hozzájárulásból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60%-os
mértékű kedvezmény illeti meg.”

(2) A Tv. 8. §-a kiegészül a következő (4), (5) és (6) bekezdésekkel:

„(4) a) A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyekben a (3) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.
b) Ha a külföldi részvételű társaság korábban jogosult volt a (3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása során ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult kedvezmény igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek a korábbi kedvezmény első igénybevételének éve számít.
c) A (3) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 7. számú mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.
(5) A (3)—(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor részvénytársaság esetében a külföldi fél részesedési hányadát a külföldi fél nevére szóló részvények alapján kell meghatározni.
(6) Az 1990. december 31. előtt már működő, illetve az olyan gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották — az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén — az 1990. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti kedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:
a) az 1989. évi LII. és az 1990. évi XLVII. törvénnyel módosított 1988. évi XI. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-éig,
b) az 1988. évi XI. törvény 8. § (3) bekezdés b)—c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi LIII. törvény 5. §-ában meghatározott társaságok a kedvezményre jogosító feltételek meglététől számított 10 évig.”

2. § A Tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 5. § (2) bekezdésében foglalt mentességet és a 8. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott kedvezményt a 7. § szerinti hozzájárulásból az 5. § (2) bekezdésében, illetve a 8. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott tevékenységekre jutó árbevétel és a befizető összes árbevételének arányában kell megállapítani és elszámolni.”

3. § A Tv. 10. §-ának (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Alap kezelője a Magyar Köztársaság Kormánya.
(2) A Kormány rendelkezési jogot biztosít az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak az Alap technikai kezelésére.
(3) Az Alap felhasználása pályázati rendszerben történik. A pályázati rendszer kialakításáért és működéséért a Kormány illetékes minisztere felelős.”
„(4) A (3) bekezdésben megjelölt illetékes miniszter évente beszámol az Országgyűlés költségvetési, gazdasági és tudományos ügyekkel foglalkozó bizottságainak az Alap felhasználásáról és a pályázati rendszert működtető testület tevékenységéről.”

4. § A Tv. kiegészül a következő 12/A. §-sal:

„12/A. § Az Alapból 1991-ben átmeneti jelleggel, a törvény 2. §-ában meghatározott felhasználási célokon túl és a törvény 11. §-ában meghatározott felhasználási jogcímeken kívül
— a Felsőoktatási Fejlesztési Alap rendeltetési céljaira 1.000 millió forintot,
— az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1.800 millió forintot,
— az állami költségvetés részére 1.300 millió forintot
kell átadni.”

5. § A Tv.

módosul.

6. § Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet az 1990. évi CI. törvényhez


Az 1988. évi XI. törvény 2. számú mellékletének eddigi szövege 1. pontként változatlan marad és a melléklet kiegészül a következő 2. ponttal:
„2. A rendelkezés alkalmazása szempontjából jogutódnak minősül a szétválás, egyesülés, átalakulás útján létrehozott szervezet, a kivált, önállósult részleg, a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó, ha tevékenységét már korábban is folytatta.
Ha a befizető tevékenységét a Kormány által kijelölt és ki nem jelölt településen egyaránt végzi, a kedvezményt csak a kijelölt településen folytatott tevékenysége árbevételének arányában veheti igénybe.”

2. számú melléklet az 1990. évi CI. törvényhez

— Az SZTJ 714—1 számhoz rendelt szövegrész az alábbiak szerint változik:
„A jogszabályban meghatározott lakbérű, helyiségbérű lakás, ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatás”
— Elmaradnak az 1. pont alatti felsorolásból a következő SZTJ számok és a hozzájuk tartozó szövegrészek:
— SZTJ 712—11—03-ból…
— SZTJ 714—19-ből…
— A felsorolás kiegészül a következőkkel:
— SZTJ 406—1

Postai szolgáltatás
Kivéve: SZTJ 406—12 Hírlapterjesztési szolgáltatás

3. számú melléklet az 1990. évi CI. törvényhez


Az 1988. évi XI. törvény 5. számú melléklete a következőképpen módosul:
Elmaradnak az 1. pont alatti felsorolásból a következő SZTJ számok és a hozzájuk tartozó szövegrészek:
— SZTJ 507-ből az alábbi termékek forgalmazása:
ITJ 66—3
Napilap
SZTJ 820—32-ből
A napilap szerkesztésével, lektorálásával kapcsolatos kiadói tevékenység.

4. számú melléklet az 1990. évi CI. törvényhez


A Tv. 7. számú melléklete a következő 2/A. ponttal egészül ki:
„2/A. Közúti gépjárműgyártás

ITJ 41—31 Motorkerékpár, MOPED, robogó
ITJ 41—32 Személygépkocsi
ITJ 41—33 Autóbusz
ITJ 41—34 Benzinüzemű tehergépkocsi
ITJ 41—35 Díesel-üzemű tehergépkocsi
ITJ 41—36 Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi
ITJ 41—37 Dömper
ITJ 41—38 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű”
1

A törvényt az Országgyűlés az 1990. december 29-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1990. december 30. Utóbb a törvényt az 1999: LXI. törvény 1. §-a, illetve melléklete hatályon kívül helyezte 1999. június 24. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás