12/1990. (V. 23.) KVM rendelet
a zaj- és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés módosításáról
1990.06.01.
A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 24. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a szociális és egészségügyi miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem:
1. § A zaj- és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
2. § Ez a rendelet 1990. június 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
Dr. Varga Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár
Melléklet a 12/1990. (V. 23.) KVM rendelethez
1. A zaj- és rezgésbírság (a továbbiakban: bírság) összegét a
a) B = 40 000 (1,5 T + ŔL + ŔH—1) CA
képlet alapján kell megállapítani, ha
— új üzemi létesítmény (R. 5. §) üzembe helyezését, valamint építési munka során annak megkezdését,
— meglévő üzemi létesítmény (R. 5. §) esetén a környezetvédelmi hatóság által megadott határidőt
követően az okozott zaj meghaladja a megállapított zajkibocsátási határértéket;
b) B = 2000 (2T2 + L + H + 50)
képlet alapján kell megállapítani, ha új út, vasútvonal, polgári repülőtér létesítését követően az okozott zaj, vagy rezgés meghaladja a megadott zaj-, vagy rezgésterhelési határértéket;
c) B = 2000 (T2 + L2 + H2 + 50) Cc
képlet alapján kell megállapítani, ha
— új üzemi létesítmény (R. 5. §) üzembe helyezését, valamint építési munka során annak megkezdését,
— meglévő üzemi létesítmény (R. 5. §) esetén a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidőt
követően az okozott rezgés meghaladja a megengedett rezgésterhelési határértéket.
2.a) Az 1. pontban szereplő képletekben
B = a bírság forintban kifejezett összege;
T = a megállapított zajkibocsátási, illetőleg a megengedett zaj-, vagy rezgésterhelési határérték dB-ben meghatározott legmagasabb túllépésének mértékszáma, amelynek értéke legfeljebb T = 30 lehet;
L = azon szobák száma
H = közintézmények azon védendő helyiségeinek száma
amelyek
— ablaka előtt az adott zajforrás által okozott zaj meghaladja a megengedett zajterhelési határértéket,
— padlózatán az okozott rezgés meghaladja a megengedett rezgésterhelési határértéket.
b) Az L és a H legmagasabb értéke
— az 1/a pontban szereplő képlet alkalmazása esetén:
L = 800 db; H = 200 db;
— az 1/b pontban szereplő képlet alkalmazása esetén:
L = 1500 db; H = 500 db;
— az 1/c pontban szereplő képlet alkalmazása esetén:
L = 50 db; H = 30 db.
3. a) Az 1/A pontban szereplő képlet CA tényezőjének értékét a
CA = 1 — ((15-(L+H))/15,7)2
képlet alapján kell kiszámítani, ha a túllépéssel érintett helyiségek száma (L+H) nem éri el a 15-öt, egyébként a CA = 1.
b) Az 1/c pontban szereplő képlet Cc tényezőjének értékét a
Cc = 1 — ((5-(L+H))/4,5)2
képlet alapján kell kiszámítani, ha a túllépéssel érintett helyiségek száma (L+H) nem éri el az 5-öt, egyébként a Cc = 1.
4. A bírság 1. pontban közölt képletekkel számított összegét a környezetvédelmi hatóság — az egyéb körülmények mérlegelésével — 0,2-től 1,5-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja.
1,0-nél nagyobb értékű szorzó csak akkor alkalmazható, ha a zajkibocsátási határérték túllépés a 10 dB (A) mértéket meghaladja és annak kialakulása szándékos cselekmény vagy súlyos gondatlanság (pl. zajcsökkentő elem eltávolítása, jelentős zajnövekedést okozó műszaki hiba elhárításának elmulasztása stb.) következménye.
5. Az 1., 2. és 3. pont alapján megállapított bírság összegét a bírság kiszámításának alapjául szolgáló határérték ismételt túllépése esetén súlyosbító szorzókkal kell növelni.
A súlyosbító szorzó értéke:
— a határérték második alkalommal történő túllépésekor: legfeljebb 1,5;
— harmadik és minden további alkalommal történő túllépésekor: legfeljebb 2
lehet.
