1990. évi XV. TÖRVÉNY
a családjogi törvény módosításáról1
1990.03.01.
„(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.” ,,(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei, városi hivatal e határidő alól felmentést adhat.''
„(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb kiskorút a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, vagy alkalmas más személynél helyezi el [92/A. § (1) bek. d) pont]. A két hónapos életkort betöltött kiskorút a gyámhatóság állami nevelésbe veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik. (4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §); b) annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §); c) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
d) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.
(6) Az örökbefogadási eljárás a (3)—(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.” „48/A. § (1) A gyámhatóság az intézeti nevelésbe vett kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az intézeti nevelés nem szüntethető meg. A gyámhatóság az örökbefogadás érdekében ezzel egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja vagy szüneteltetheti. (2) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.”
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni — a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével —, a gyámhatóság dönt.”
„(1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.”
(Szünetel a szülői felügyelet:)
„d) ha a gyermeket a gyámhatóság intézeti nevelésbe vette”.
„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedések a szülői felügyeletet nem érintik; a c) pont szerinti esetben a szülői felügyelet szünetel, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésről azonban a szülőt meg kell hallgatni.” „(1) Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban. [91. § (2) bek.]. Ilyen esetben a gyám a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője, vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese.” 10. § (1) Ez a törvény 1990. március 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(A bíróság által felülvizsgálható:)
„3. az örökbefogadást engedélyező, illetőleg az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító határozat. A bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja;
4. a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, illetőleg az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító határozat. A bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja;”
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke
Dr. Fodor István s. k.,
az Országgyűlés megbízott elnöke
