Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

19/1990. (V. 14.) SZEM rendelet

a gyámhatóságokról, egyes gyámhatósági feladatokról és a gyámhatósági eljárásról szóló 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet módosításáról1

1990.05.14.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 50. §-ának (2) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 20. §-ában, valamint az 1974. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 1020/1974. (V. 14.) MT határozat 1. pontjának második fordulatában foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — a következőket rendelem:

1. § (1) A gyámhatóságokról, egyes gyámhatósági feladatokról és a gyámhatósági eljárásról szóló 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A községben, a városban, a megyei városban és a fővárosi kerületben működő gyámhatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény (a továbbiakban: Áe), valamint az e rendeletben foglaltak szerint — az (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel — ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály az első fokú gyámhatóság hatáskörébe utal.''

(2) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyben az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

,,(3) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és a szülő kapcsolattartásának ezzel összefüggő korlátozása vagy szüneteltetése, továbbá az örökbefogadás engedélyezése és felbontása tárgyában első fokon a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve jár el. E bekezdésben meghatározott feladatok ellátása a fővárosban a kerületekben működő gyámhatóságok hatáskörébe tartozik, kivéve ha az 1971. évi I. törvény 16. § (3) bekezdése alapján a fővárosi tanács a feladatok összevont ellátását rendeli el.''

2. § Az R. 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

,,(3) Az ideiglenes gondnok rendelésével, működésével és felmentésével, valamint a gondnokság alá helyezés iránti perrel kapcsolatos eljárásra a gondnokság alá helyezendő személy állandó lakóhelye szerinti gyámhatóság az illetékes.''

3. § Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) Ha kiskorú nő és férfi kíván házasságot kötni, az előzetes engedély megadásának kérdésében a nő vagy a férfi állandó bejelentett lakóhelye szerinti gyámhatóság egyaránt eljárhat. Az a gyámhatóság, ahol az eljárás megindult, köteles erről a másik — ugyancsak illetékes — gyámhatóságot értesíteni.''

4. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,11. § Ha az ügyben a kiskorú személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy egyéb körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként a nevelési tanácsadót, a pályaválasztási tanácsadót, a gyermekideggondozó intézetet vagy a családvédelemmel foglalkozó más szervet kell megkeresni. A gyámhatóság ilyen esetben arra kötelezi a szülőt, illetve a törvényes képviselőt, hogy a kiskorúval keresse fel a szakértőként kirendelt szervet és közreműködésével járuljon hozzá a szakértői vizsgálat eredményességéhez (a továbbiakban: a kiskorú személyiségére vonatkozó szakvéleménye).''

5. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,18. § Ha a gyermek egyik vagy mindkét szülője ismeretlen, vagy kiléte nem állapítható meg, a gyámhatóság a Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések során megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születési anyakönyvének kiállításához2 szükség van.''

6. § Az R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése tárgyában hozott döntése [Csjt. 48. § (1) bek.] előtt — a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel — köteles meghallgatni:
a) az örökbefogadni szándékozó személyt,
b) a korlátozottan cselekvőképes kiskorút, kivéve ha az örökbe fogadni szándékozó személyt vér szerinti szülőjének ismeri,
c) a kiskorú szülőjét, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, vagy a kiskorút a gyámhatóság jogerősen nem nyilvánította örökbefogadhatónak,
d) a törvényes képviselőt, ha nem a szülő a törvényes képviselő,
e) a házasságban élő, de önállóan örökbefogadni szándékozó személy vele együttélő házastársát.''

7. § A R. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

,,19/A. § Az örökbefogadhatóság szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-két látogatás, levélváltás, illetve telefonhívás.''

8. § (1) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő új bekezdés lép:

,,(2) Ha a szülő a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdésében szabályozott hozzájáruló nyilatkozatot tesz, tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről [Csjt. 48. § (3), (4) és (5) bek.], a gyámhatóság ezt a tényt, valamint a tájékoztatás tudomásul vételét jegyzőkönyvben rögzíti.''

(2) A R. 21. §-a a következő (3)—(6) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott kiskorú esetében a gyámhatóság a szülő Csjt. 48. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a nyilatkozat napját követő 60 napon belül megtagadhatja. 60 nap elteltével — ha a gyámhatóság nem foglalt állást — a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.
(4) A gyámhatóság a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora vagy egyéb körülmény miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni.
(5) A kiskorúak Csjt. 48. § (4) bekezdése szerinti egészségi károsodását az illetékes szakorvosi intézet véleménye alapján lehet megállapítani.
(6) Intézeti gyámság alatt álló kiskorú helyett a lemondó nyilatkozatot törvényes képviselője nem teheti meg. [Csjt. 59. § (3) bek.]''.

9. § Az R. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú örökbefogadása esetén az (1) bekezdésben meghatározott igazolásokat az intézeti gyám útján kell beszerezni.''

10. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,25. § Az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú örökbefogadásával kapcsolatos ügyben a gyámhatóság soron kívül köteles eljárni.''

11. § Az R. 38. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A rendkívüli segély összege — a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel — gyermekenként egy alkalommal, a két gyermek után egyedülállónak gyermekenként havonta járó családi pótlék3 összegének (a továbbiakban családi pótlék) háromszorosát, egy naptári évben a tízszeresét nem haladhatja meg, a segély legkisebb összegének azonban gyermekenként és alkalmanként el kell érni a családi pótlék felét.
(4) Ha a kiskorú bölcsődei, óvodai, iskolai napköziotthoni, tanulószobai, illetve diákotthoni, kollégiumi, externátusi ellátásáért megállapított térítési díj fizetéséhez, továbbá az intézeti, illetőleg az állami nevelésbe vett kiskorú ingatlana vagy bérleménye fenntartásához állapítanak meg rendkívüli segélyt, a segély éves összege a családi pótlék tízszeresét is meghaladhatja.''

12. § Az R. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A rendszeres nevelési segély legalacsonyabb összege havonta és gyermekenként a családi pótlék fele. Amennyiben az 1990. június 1-je előtt megállapított rendszeres nevelési segély összege ennél alacsonyabb, úgy az kiegészül a minimum értékéig. A segély megemelt összege 1990. június 1. napjától esedékes.''

13. § Az R. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A szülő és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozó köteles a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett lényeges változást 15 napon belül bejelenteni. A gyámhatóság a rendszeres nevelési segélyre jogosultság feltételeit háromévenként felülvizsgálja. A rendszeres nevelési segélyben részesített körülményeiben bekövetkezett változás esetén a rendszeres nevelési segély összege módosítható, illetve a segélyezés megszüntethető.''

14. § Az R. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Ha a segélyezett tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, illetve a kiskorú segélyezett házasságot kötött, a rendszeres nevelési segély folyósítását meg kell szüntetni. A törvényes képviselő, illetve a nagykorú segélyezett e körülményeket — kivéve a házasságkötést, ha azt a segélyt folyósító gyámhatóság engedélyezte — köteles bejelenteni.''

15. § (1) Az R. 42. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,b) meghallgatja a szülőt a 13. életévét betöltött kiskorú esetében képzési irányának, életpályájának, illetve a gyermek tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban. A szülő kérheti, hogy gyermekét nevelőszülőnél, nevelőotthonban, kollégiumban, diákotthonban vagy egyéb helyen helyezzék el. Ezt a nyilatkozatot az intézeti gyámnak a döntéshozatal során mérlegelni kell.''

(2) Az R. 42. §-a kiegészül a következő új (5) bekezdéssel:

,,(5) A gyámhatóság, ha az intézeti nevelésbe vételkor ez nem történt meg, köteles a 13. életévét betöltött kiskorú pályaválasztásáról a szülőt meghallgatni.''

16. § Az R. 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,46. § Az állami nevelésbevételt elrendelő határozat indokolásának tartalmaznia kell az állami nevelésbevétel okát [Ágr. 14. § (1) bek.] a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát, továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját.''

17. § Az R. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Ha az intézeti elhelyezett kiskorú után tartásdíjat fizetnek, a gondozási díj fizetésére az a szülő köteles, aki a tartásdíjat kapja. A gondozási díj megállapításánál a tartásdíj összegét figyelembe kell venni.''

18. § (1) Az R. 48. §-ának (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A pénzügyi szakigazgatási szerv illetékességét a gondozási díj fizetési kötelezettséget elrendelő gyámhatóság székhelye állapítja meg.''

(2) Az R. 48. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

,,(2) A pénzügyi szakigazgatási szerv köteles a gondozási díj 80%-át a gyámhatóság által megjelölt, a kiskorú intézeti gyámságát ellátó gyermek- és ifjúságvédő intézet számlájára félévenként (minden év július 15-ig, illetve december 15. napjáig) átutalni.''

19. § Az R. 54. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre módosul.

,,(1) A gyámhatóság legkésőbb az ideiglenes gondnok kirendelését követő három hónap elteltével köteles a gondnokság alá helyezés iránti pert megindítani feltéve, hogy a perindításra egyébként jogosultak még nem nyújtottak be keresetlevelet (Ptké. 8. §).''

20. § Az R. 59. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A nagykorúság elérése, a gondnokság alá helyezés megszűnése, illetve megszüntetése esetén betét gyámhatósági kezelése megszűnik.''

21. § Az R. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát, valamint az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az Illetékhivatal hat hónapnál nem régebben már megállapította.''

22. § Az R. 67. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,c) A pénzintézetet, a zárolt számla kezelőjét a letétben lévő vagyontárgy kezelőjét arról, hogy a vagyon felett a 18. életévét betöltött személy nem jogosult rendelkezni, mivel korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.''

23. § Az R. 78. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,c) megállapítja az intézeti nevelt, állami nevelt kiskorú lakóhelyét4
d) igazolást állít ki a családi pótlékra való jogosultság megállapításához arról, hogy az egyik szülő a háztartásában élő gyermekről legalább két hónap óta nem gondoskodik.''5

24. § Az R. 80. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

,,(2) A gyámhatóság — eseti, ügy- és zárgondnok rendelés kivételével — a gondnokot kirendelő határozatát nyilvántartás céljából megküldi a gondnokolt lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak feltéve, hogy a határozatot nem e szerv hozta.''

25. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az 1. § rendelkezéseit azonban csak 1990. július 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet 2. § (2) bek. b) pontja, 19. § (3) bek. b) és d) pontjai, 22. § (3) bek. d) pontja, 26. § (1) bek. d) pontja, 26. § (2) bekezdése, és az 56. § (4) bekezdése.

1

Utóbb a rendeletet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 174. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte 1997. november 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás