1990. évi XXIII. TÖRVÉNY
1990.06.01.
1. § (1) Az Ot. bevezető részének első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A Magyar Köztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek demokratikus, humanista szellemű nevelését szolgálja.”
(2) Az Ot. bevezető része második bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Feladata, hogy segítse a személyiség, a képességek és a készségek kibontakozását, valamint a szellemi s a testi fejlődést, az egészséges életmód kialakulását és olyan állampolgárok nevelését, akik a közösség tagjaiként részt vállalnak a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, illetőleg gyarapításában.”
2. § Az Ot. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A törvény célja, hogy a művelődéshez való állampolgári jog, valamint az ifjúság fejlődését, oktatását és nevelését szolgáló alkotmányos állami kötelezettség érvényesülése érdekében megállapítsa a Magyar Köztársaság nevelési-oktatási rendszerének alapvető szabályait.” 3. § Az Ot. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú, a felsőfokú iskolai nevelés-oktatás, a diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás, továbbá a nevelés-oktatás irányítása és — a törvényben foglalt kivétellel — feltételeinek biztosítása az állam feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatok teljesítésében — megbízás alapján — a törvény, illetőleg más jogszabályok rendelkezései szerint természetes és jogi személyek, ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságait is (a továbbiakban: természetes és jogi személyek) részt vehetnek.” 4. § Az Ot. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A Magyar Köztársaságban az óvodai nevelés, valamint az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás, továbbá — jogszabályban meghatározott kivétellel — a felsőfokú alapképzés az állami nevelési-oktatási intézményekben ingyenes.”
5. § (1) Az Ot. 13. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki és a jelenlegi e) pont jelölése f) pontra, az a)—e) megjelölés pedig a)—f)-re módosul:
„e) az egyházak hittudományi intézményei: akadémiák, teológiák, rabbiképző intézetek, főiskolák, lelkészképző intézetek (a továbbiakban: hittudományi egyetemek, főiskolák)”
„(6) Az egyetemek és a hittudományi egyetemek felsorolását országgyűlési határozat, a főiskolák és a hittudományi főiskolák felsorolását minisztertanácsi határozat, a (2) bekezdés f) pontjában megjelölt oktatási intézmények felsorolását pedig külön jogszabály tartalmazza.” „(2) A nevelési-oktatási intézmény az állami költségvetésből biztosított támogatás és a létesítő, illetőleg a fenntartó szerv hozzájárulása vagy a létesítő, illetőleg a fenntartó által nyújtott pénzellátás, valamint jogszabályban meghatározott egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A nem állami nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelés-oktatás feltételeinek biztosításához az állam — külön jogszabály rendelkezései szerint — hozzájárulhat. Az önállóan működő nevelési-oktatási intézmény jogi személy. Az önálló nevelési-oktatási intézménynek — kérelmére — az önálló gazdálkodási jogot meg kell adni.
(3) A nevelési-oktatási intézmény a jogszabályok, valamint a központi nevelési programok, nevelési és oktatási tervek, illetőleg a felsőoktatásban a képesítés megszerzése feltételeinek keretei között meghatározza saját nevelési-oktatási feladatait, s a nevelő-oktató munka eredményességét elősegítő kísérleteket, kutatásokat folytathat.”
„18/A. § (1) A nem állami nevelési-oktatási intézmények tevékenységüket vállalkozási tevékenységként folytathatják. (2) A nem állami nevelési-oktatási intézmény meghatározott állami nevelési-oktatási feladat elvégzését a feladat ellátásáért felelős állami szervtől vagy állami nevelési-oktatási intézménytől — írásbeli megállapodással (a továbbiakban: megbízás), a megbízótól járó díjazásért — vállalhatja.
(3) Nem állami felsőoktatási intézmény alapképzést, illetőleg szakosító továbbképzést állami feladatként a művelődési miniszter megbízása alapján láthat el.
(4) Az állami és a (2)—(3) bekezdés szerinti esetben a nem állami nevelési-oktatási intézmények a feladatukként meghatározott nevelési-oktatási tevékenységeken kívüli nevelési-oktatási tevékenységre — megállapodás alapján — ellenszolgáltatásért vállalkozhatnak.” 8. § Az Ot. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Óvodát, alap- és középfokú iskolát, diákotthont és kollégiumot (a továbbiakban a diákotthon és a kollégium együtt: diákotthon), valamint alapfokú művészetoktatási intézményt a tanácsok, más jogi személyek, továbbá a természetes személyek létesíthetnek és tarthatnak fenn.” „21/A. § (1) Óvoda, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdéséhez — a tanácsok által, továbbá a külföldön létesített nevelési-oktatási intézmények kivételével — engedély szükséges. (2) Alap- és középfokú iskola, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény működése megkezdésének engedélyezéséhez a feladat ellátása tárgyi és személyi feltételeire egy évre szükséges pénzügyi biztosítékot kell igazolni.
(3) Az engedélyezésről óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmény, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény tekintetében az intézmény székhelye szerint illetékes helyi tanács, középfokú nevelési-oktatási intézmény tekintetében pedig az intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve dönt.
(4) A működés megkezdésének engedélyezése akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény az azonos jellegű intézményekre előírt feltételeknek nem felel meg, továbbá ha a (2) bekezdésben előírt pénzügyi biztosítékot nem igazolták. (5) A működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben folytatott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”
10. § Az Ot. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás irányításával kapcsolatos feladatokat a törvény és külön jogszabály rendelkezései szerint a tanácsok végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervei, továbbá a nem tanácsi nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelés-oktatás tekintetében a létesítő, illetőleg a fenntartó látja el. (2) A művelődési szakigazgatási szervek a nevelési-oktatási intézmények törvényes működését tanácsi nevelési-oktatási intézmények tekintetében helyi-területi irányítással, nem tanácsi nevelési-oktatási intézmények tekintetében hatósági ellenőrzéssel biztosítják.
(3) A művelődési szakigazgatási szerv a nem tanácsi nevelési-oktatási intézmény működését felfüggeszti, illetőleg megtiltja, ha az azonos jellegű intézményekre előírt feltételekkel nem rendelkezik vagy a kötelező nevelési programot, illetve nevelési és oktatási tervet nem alkalmazza.
(4) Az irányítás a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát nem sértheti.”
„(1) Az állami felsőoktatási intézményekben folyó felsőoktatás irányítását az állami felsőoktatási intézményeket közvetlenül irányító miniszterek (a továbbiakban: irányító miniszterek) — a képzésben érdekelt minisztereknek, országos hatáskörű szervek vezetőinek közreműködésével — látják el.”
12. § Az Ot. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A tanulói, hallgatói jogviszony keletkezése, illetőleg megszűnése tárgyában folytatott eljárásokra külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az ügyben hozott első fokú határozat ellen a törvény rendelkezései szerint fellebbezésnek van helye. (2) A tanulói jogviszony keletkezése tárgyában hozott határozat ellen nem állami alap-, illetőleg középfokú iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény esetében akkor van helye fellebbezésnek, ha az iskolai nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.”
„c) alkalmas arra, hogy a gyermekeket, tanulókat, hallgatókat demokratikus, humanista szellemben nevelje és jövendő hivatásuk gyakorlására felkészítse.”
„(2) A pedagógus-munkaköröket külön jogszabály határozza meg.”
„a) megválassza — a nevelési programok, nevelési és oktatási tervek, illetőleg a tantárgyi programok keretein belül — a tananyagot és az alkalmazott módszereket, a nevelő-oktató munka során tudományos meggyőződését kifejtse,”
„c) szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét és a közéletben való tájékozottságát folyamatosan fejlessze,”
„(4) Az óvodai felvételről első fokon az óvoda vezetője dönt. A döntés ellen — az (5) bekezdésben meghatározott korlátozással — fellebbezésnek van helye tanács által fenntartott óvoda esetében az óvoda helyi irányítását ellátó szakigazgatási szervhez, illetőleg községi tanács által fenntartott óvoda esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőjéhez, más szerv által fenntartott óvoda esetében pedig a fenntartóhoz. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott óvodába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az óvoda hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.” „(5) A nem állami óvodába való felvételt megtagadó döntés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha az intézmény az óvodai nevelést megbízás alapján látja el.”
„49/A. § Az óvodavezetői állás betöltésére, a megbízásra, a vezető-helyettesekre, a nevelőtestületre, a szakmai munkaközösségekre és a szülők közösségére vonatkozó rendelkezéseket a tanácsok, az állami költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek által fenntartott óvodák tekintetében kell alkalmazni.” 17. § Az Ot. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a tanuló az általános iskola, a középfokú iskola vagy az alapfokú művészetoktatási intézmény, illetőleg a hallgató a felsőoktatási intézmény két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben teljesíti, a tanulmányi idő számára megrövidíthető. (2) A tanuló külön jogszabályok, a hallgató a felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának rendelezései szerint felmenthető a kötelező foglalkozásokon való részvétel, illetőleg mentesíthető meghatározott tantárgyak tanulása vagy adott tantárgyból a vizsgakötelezettség alól.”
18. § Az Ot. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A neveléssel és az oktatással, az iskolai élettel, valamint az iskola és társadalmi környezete közötti kapcsolatokkal összefüggő, továbbá külön jogszabályokban meghatározott ügyekben a tanulók, hallgatók közösségei, illetőleg a diákönkormányzati szervek — a jogszabályok rendelkezései szerint — döntési, egyetértési, véleményező, illetőleg javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. (2) A tanulók vagy hallgatók nagyobb csoportjait, illetőleg az iskola egész diákközösségét érintő kérdésekben a tanulókat, hallgatókat a diákönkormányzati szervek képviselik.”
„68/A. § Az iskolaigazgatói állás betöltésére, a megbízásra, az igazgatóhelyettesekre, a nevelőtestületre, a szakmai munkaközösségekre, a szülők közösségére és az iskolatanácsra vonatkozó rendelkezéseket a tanácsok, az állami költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek által fenntartott alap- és középfokú iskolák tekintetében kell alkalmazni.” 20. § Az Ot. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.” „(2) Ha a szülő nem az (1) bekezdésben meghatározott iskolába kívánja beiratni gyermekét, a felvételről első fokon a választott iskola igazgatója, másodfokon — a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással — tanács által fenntartott iskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott általános iskolába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az iskola hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el. A szülő igényét méltányosan kell elbírálni. (3) Nemzetiséghez tartozó gyermeket az anyanyelvén, illetőleg az anyanyelvét oktató állami iskolába, valamint a nevelést, oktatást megbízás alapján ellátó iskolába fel kell venni.”
„71/A. § A negyedik évfolyam elvégzése után az alapfokú iskolai tanulmányok alapfokú nevelési-oktatási feladatokat ellátó gimnáziumban is folytathatók.” „A gimnáziumban — egyedi megoldásként — alapfokú nevelés-oktatás is folyhat.”
„(2) A gimnáziumnak négy, illetőleg ha alapfokú nevelési-oktatási feladatokat is ellát, legfeljebb nyolc évfolyama van.”
„(1) A tanuló a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tantárgyból záróvizsgát tehet.”
25. § Az Ot. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § A szakközépiskolában — külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után — szakmai vagy szakmunkásvizsgát tehet az, aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola utolsó évfolyamát elvégezte.” 26. § Az Ot. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § Aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola utolsó évfolyamát elvégezte, a szakmunkásképző iskolában — külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után — szakmunkásvizsgát tehet.” „(3) A tanuló a második évfolyam sikeres elvégzése után szakmai minősítő vizsgát tehet.”
28. § Az Ot. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A speciális szakiskola a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a képességeiknek megfelelő szakmákban, más fiatalok számára az elméleti ismereteket kevésbé igénylő szakokon, szakmákban, továbbá a betanított munkakörökben való elhelyezkedést elősegítő szakképesítést nyújt, illetőleg felkészít az életkezdésre, a családi életre. (2) A speciális szakiskolának egy, illetőleg két évfolyama van.
(3) A tanuló a szakmai képzésben folytatott tanulmányainak sikeres elvégzése után szakmai vizsgát tehet.
(4) A speciális szakiskolában a szakmai képzésben szerzett bizonyítvány szakmunkás-, betanított munkás- vagy más képesítéshez kötött munkakör betöltésére képesít.
(5) Az életkezdésre, a családi életre felkészítő képzésben a tanulmányok sikeres elvégzése után a speciális szakiskola a tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt ad ki.”
„(4) Nem állami középfokú iskolába való felvétel esetében a felvételi korhatárt megállapító és a felvételi vizsgát korlátozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha az oktatási intézmény az iskolai nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.”
30. § Az Ot. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § A középfokú iskolába való felvételről első fokon az iskola igazgatója, másodfokon — a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással — tanács által fenntartott iskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott középfokú iskolába való felvételt megtagadó elő fokú határozat elleni fellebbezést az iskola hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.” „(2) A felsőoktatási intézmények együttműködésük — különösen az oktatási, tudományos, kulturális, anyagi és szociális erőforrások közös hasznosításának — elősegítésére társulásokat és regionális tanácsokat hozhatnak létre.”
„(2) A felsőoktatási intézmény a felvételt egyes szakokon további feltételhez, különösen munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, illetőleg iskolai végzettséghez kötheti.”
„A felsőoktatási intézmény egyes szakok, illetőleg a jelentkezők meghatározott köre tekintetében a felvételi vizsgát mellőzheti.”
„(4) A nem állami felsőoktatási intézmény a felvétel feltételeit az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.” „103. § (1) A felsőoktatási intézménybe való felvételről — állami intézményben a felvételi vizsgák eredményei és a felvételről szóló külön jogszabályban meghatározott tényezők figyelembevételével kialakult sorrendnek megfelelően — a felsőoktatási intézmény dönt. (2) A felsőoktatási intézménynek a felvételt megtagadó döntése ellen jogszabálysértés esetén lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezést a felsőoktatási intézmény vezetője bírálja el; döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.”
„(1) Az állami felsőoktatási intézményben ha az alapképzés nem ingyenes, a hallgató — külön jogszabály rendelkezései szerint — tandíjat fizet.
(2) Az állami felsőoktatási intézményekben a továbbképzés költségeit — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a hallgatók viselik.”
„(2) Az alapképzésben az egyes szakokon folyó képzés célját, az alapvető oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait és követelményeit a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó tananyagot pedig a tantárgyi programok határozzák meg.”
„(3) Az egyetem — a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával — Sub auspiciis praesidis Rei Publicae kitüntetéssel avathatja doktorrá azt, aki az adományozás külön jogszabályban meghatározott feltételeinek megfelel.”
„(2) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.”
„(3) Az egyetemek és a főiskolák tanárai, illetőleg docensei a munkakörük megjelölését — az intézményi tanács hozzájárulásával — az egyetemi, főiskolai oktatói munkaviszony megszűnése után egyetemi, illetőleg főiskolai tanári, docensi címként viselhetik.”
„(2) A felsőoktatási intézmény a nevelő-oktató, illetőleg a tudományos kutatómunkában részt vevő kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek részére címzetes, illetőleg — meghatározott időre — meghívott egyetemi vagy főiskolai tanári, docensi címet adományozhat. A címzetes egyetemi, illetőleg főiskolai tanári vagy docensi cím visszavonható.
(3) A címzetes egyetemi, illetőleg főiskolai tanári, docensi cím adományozásának és visszavonásának feltételeit — külön jogszabály keretei között — a felsőoktatási intézmény szabályzatban határozza meg.”
„(1) Állami egyetemet az Országgyűlés, állami főiskolát a Minisztertanács létesíthet és szüntethet meg.”
„(2) Egyetemet az Országgyűlés, főiskolát pedig a Minisztertanács hozzájárulásával a jogi személyek és a természetes személyek is létesíthetnek. Nem állami felsőoktatási intézmény megszüntetéséhez is az előbbiek szerinti hozzájárulás szükséges.
(3) Az Országgyűlés, illetőleg a Minisztertanács a létesítéssel egyidejűleg meghatározza az állami felsőoktatási intézmény irányítását ellátó minisztert.”
„(5) A nem állami felsőoktatási intézmények létesítésének alapvető feltételeit a Minisztertanács szabályozza.”
„(3) Egyetemi kart, egyetemen szervezett főiskolai kart a Minisztertanács létesíthet és szüntethet meg. Nem állami egyetemen egyetemi kar, egyetemen szervezett főiskolai kar a Minisztertanács hozzájárulásával létesíthető, illetőleg szüntethető meg.”
„j) címzetes, illetőleg meghívott egyetemi vagy főiskolai tanári, docensi címet adományozhat és meghatározza az e címekkel járó jogokat és kötelességeket;”
„(1) A felsőoktatási intézményekben működő tanácsok összetételét, ezen belül a választott és a meghívott személyek arányát, a tanácsok létrehozásának és működésének rendjét, továbbá hatáskörüket — a jogszabályok keretei között — a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(2) Az intézményi tanács tagjai a felsőoktatási intézmény vezető tisztségviselői, az oktatók, az egyéb feladatot ellátó dolgozók és a hallgatók képviselői, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más személyek.
(3) A felsőoktatási intézmény testületeiben a képzésben érdekelt szervek képviselőinek, továbbá a tudományos és a gyakorlati élet megbecsült szakembereinek megfelelő részvételét biztosítani kell.”
„125. § (1) A rektort az egyetemi tanárok közül a köztársasági elnök, az állami főiskola főigazgatóját az egyetemi és a főiskolai tanárok, valamint az egyetemi docensek közül az irányító miniszter, nem állami főiskola főigazgatóját pedig a létesítő bízza meg, illetőleg menti fel. (2) Az állami felsőoktatási intézmény vezetőjének megbízása öt évig terjedhet. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható.”
„(1) A felnőttek oktatása az állami iskolai rendszerű oktatásban az állami oktatási intézmények külön tagozatain és az e célra létesített önálló állami intézményekben, a felsőfokú oktatás konzultációs központokban is (a továbbiakban együtt: dolgozók iskoláiban) történhet.”
„(1) Állami zeneiskolába az vehető fel, aki a tanulmányok folytatásához szükséges adottságokkal rendelkezik.”
„(3) A felvételről első fokon az igazgató, másodfokon — a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással — tanács által fenntartott zeneiskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott zeneiskolába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az intézmény hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.” „147. § Az állami zeneiskolai oktatásért külön jogszabályban megállapított tandíjat kell fizetni.” „(1) Általános iskolai, illetőleg középfokú iskolai diákotthonba vagy kollégiumba való felvételről első fokon — állami intézmény esetében külön jogszabály rendelkezése szerint, az iskola igazgatójával egyetértésben — a diákotthon igazgatója dönt. A döntés ellen — a (2) bekezdésben foglalt korlátozással — fellebbezésnek van helye tanács által fenntartott diákotthon esetében a helyi irányítást ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez, más szerv által fenntartott intézmény esetében pedig a fenntartóhoz. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott diákotthonba való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az intézmény hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.” „(2) A nem állami diákotthonba való felvételt megtagadó döntés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha az intézmény a diákotthoni nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.”
„154. § (1) Magyar állampolgár külföldi oktatási intézményben a magyar állam által — külön jogszabály rendelkezései szerint — folyósított ösztöndíjjal vagy saját költségén folytathat tanulmányokat. A magyarországi, illetőleg a külföldi jogi személyek vagy természetes személyek által folyósított ösztöndíj saját költségnek minősül. (2) Külföldi oktatási intézményben a tankötelezettséget is teljesíteni lehet.
(3) Tanköteles magyar állampolgár külföldi oktatási intézményben saját költségén engedéllyel folytathat tanulmányokat. A tanulmányok folytatását engedélyezni kell, ha a fogadókészség és a szükséges anyagi fedezet a tanulmányok teljes időtartamára biztosítva van.
(4) Nincs szükség engedélyre, ha a magyar állampolgár abban az országban kívánja a tankötelezettségét teljesíteni, ahol közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tartós hivatalos kiküldetésben van vagy munkát vállalt. A tanulmányok külföldön történő folytatását — a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából — be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes helyi tanács művelődési szakigazgatási szervének, illetőleg hazai iskolába már beiratkozott tanköteles esetében az iskolának. (5) Az engedélyezésről első fokon iskolába nem járó gyermek esetében a lakóhely szerint illetékes hazai iskola igazgatója, iskolába járó gyermek esetében pedig annak az iskolának az igazgatója dönt, amelynek a tanköteles a tanulója, illetőleg utoljára a tanulója volt. A döntés ellen fellebbezésnek van helye az iskola helyi irányítását, illetőleg hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez.”
„161/A. § (1) A törvény rendelkezései a hittudományi egyetemekre és főiskolákra nem terjednek ki. (2) A hittudományi egyetemen és a hittudományi főiskolán szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű és egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.
(3) A hittudományi egyetemek és a hittudományi főiskolák hallgatói jogosultak a felsőoktatási intézmények hallgatóit a törvény rendelkezései szerint megillető, a 33. § (1) bekezdésében foglalt juttatásokra, kedvezményekre, valamint azokon túlmenően — külön jogszabályokban — megállapított juttatásokra és kedvezményes szolgáltatásokra. (4) A hittudományi egyetemeken és a hittudományi főiskolákon folytatott tanulmányokat — a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányokra vonatkozó rendelkezések szerint — munkaviszonyban töltött időként figyelembe kell venni.”
„165. § A törvény alkalmazásában: a) állami nevelési-oktatási intézmény: a tanács, valamint az állami költségvetési szerv által fenntartott óvoda, alap- és középfokú iskola, diákotthon és kollégium, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény, továbbá az állami szerv által létesített felsőoktatási intézmény;
b) gazdálkodó szervezetek: a Polgári Törvénykönyv 685.
§-ának c) pontjában meghatározott szervezetek;
c) külföldi: az a személy, aki nem magyar állampolgár és nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal vagy a letelepedés elősegítése céljából magyarországi tartózkodási engedéllyel.”
52. § (1) Ez a törvény 1990. június 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti
a) az Ot. 12. §-a, 18. §-ának (3) bekezdése, 105. §-ának (2) bekezdése, 118. §-ának (4)—(5) bekezdése, 121. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 126. §-a, negyedik részének „Kapcsolat külföldi intézményekkel” címe és 159. §-a, 161. §-ának (2) bekezdése, az Ot. bevezető része második bekezdésének „tudományos világnézeten alapuló szocialista értékrendjük és erkölcsi magatartásuk kialakuljon” szövegrészéből a „szocialista” kifejezés, a 13. § (5) bekezdésében „a magánoktatást pedig a művelődési miniszter szabályozza”, az 55. § (1) bekezdésében „a tantervi irányelvek,” a 62. § (1) bekezdésében a „jogszabályban megállapított”, a 68. § (1) bekezdésében az „és egyesületek”, a 75. § (1) bekezdésében az „és a szocialista társadalom iránt elkötelezett felnőttekké nevelje”, a 104. § (1) bekezdésének l) pontjában a „külön jogszabályok rendelkezései szerint” szövegrész, valamint
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ot. 41. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „tantervi irányelvek” szövegrész helyébe „tantárgyi programok”, a 41. § (2) bekezdésének a) pontjában a „tantervi irányelvekben” szövegrész helyébe „tantárgyi progamokban”, a 46. § (3) bekezdésében, a 64. § (3) bekezdésében, valamint a 127. §-ban az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe „az érdekképviseleti szervek”, a 94. § (1) bekezdésében a „tudományos világnézetű szocialista” szövegrész helyébe „tudományos világnézetű”, a 94. § (2) bekezdésében „A szocialista értelmiségi” szövegrész helyébe „Az értelmiségi”, a 94. § (3) bekezdésében a „segítik a szocialista értelmiség” szövegrész helyébe „segítik az értelmiség” kifejezés, a 163. §-ban a „13. § (2) bekezdésének e) pontjában” megjelölés helyébe „13. § (2) bekezdésének f) pontjában” lép, a 105. § (1) bekezdésének és a 161. § (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra, továbbá a kitüntetéses doktorrá avatásról szóló 1958. évi 1—6. NET határozatban a „Promotio sub auspiciis Rei Publicae Popularis” elnevezés „Sub auspiciis praesidis Rei Publicae” elnevezésre módosul.
(4) A megszűnő felsőoktatási intézmények hallgatói tanulmányaikat változatlan képzési rendben fejezik be.
Dr. Szűrös Mátyás s. k.,
a Köztársaság ideiglenes elnöke
Dr. Fodor István s. k.,
az Országgyűlés megbízott elnöke
