Kifejezéskereső
4/1990. (IV. 27.) HM rendelet
az állami tulajdonban és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében levő házingatlanok elidegenítéséről
Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 19. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium kezelésében levő állami tulajdonú házingatlanok elidegenítésére vonatkozóan — a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem:
1. § A rendelet hatálya az állami tulajdonban és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében levő lakóépületekre (a továbbiakban: lakóépület) terjed ki.
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakóépület akkor idegeníthető el, ha az elidegenítés nem ellentétes a honvédség szolgálati vagy lakásgazdálkodási érdekeivel és
a) a lakóépületben levő lakások több, mint 50%-át az arra jogosultak meg kívánják vásárolni;
b) a létesítéstől, a vásárlástól vagy a teljes felújítástól 5 év már eltelt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a lakóépületben levő üres lakásokat a jogosultak által megvásárolni kívántnak kell tekinteni.
(3) Az 1—6 lakást magában foglaló lakóépület az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl csak abban az esetben idegeníthető el, ha építésétől 30 év már eltelt, vagy olyan településen van, ahol önálló katonai szervezet nem működik.
(4) Azok a lakóépületek, melyek teherhordó szerkezetei, anyaguk szilárdsági csökkenése, vagy egyéb okok miatt megerősítésre szorulnak, csak akkor idegeníthetők el, ha azt a jogosultak az elvégzendő munkát és költséget tartalmazó szakvélemény megismerése után is kérik, és a munka elvégzése nem jár a lakók átmeneti, illetve végleges kiköltöztetésével.
(5) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben levő lakások közül csak az értékesítésre kerülő lakások szolgálati jellege szüntethető meg.
3. § (1) A lakóépületet a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) építési és elhelyezési főnöke javaslata alapján az MH vezérkari főnöke jelöli ki elidegenítésre, egyben a Honvédségi Közlönyben történő közzététellel gondoskodik a kijelölés nyilvánosságra hozataláról.
(2) Az elidegenítési eljárás lebonyolítására az MH Fenntartási és Elhelyezési Főigazgatósága intézkedik.
4. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben levő lakott lakások megvásárlására jogosultak az azokban lakó bérlők és jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználók.
(2) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben levő üres lakásokat az itt meghatározott sorrendben megvásárolhatja:
a) a honvédség hivatásos állományú tagja;
b) a honvédséggel munkaviszonyban álló polgári alkalmazott;
c) a honvédség állományából nyugállományba helyezett személy;
d) az a)—c) pontokban felsoroltak özvegye;
e) azonos sorrendben az a)—d) pontokban felsoroltak leszármazottja vagy örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke;
f) az a)—e) pontokban felsorolt jelentkező hiányában más kívülálló személy.
(3) A (2) bekezdés alapján az üres lakás megvásárlására jelentkező azonos sorrendi kategóriába tartozó személyek közül elsőbbséget élvez az, aki magasabb összegű előtörlesztést vállal.
(4) A (2) bekezdés f) pontja szerint történő értékesítés esetén előtörlesztésként a vételár legalább 20%-át kell egyösszegben megtéríteni.
(5) E rendelet alapján a hivatásos állomány tagja akkor jogosult a lakás megvásárlására, ha:
a) az 50. életévét betöltötte, vagy
b) 25 év honvédségben eltöltött szolgálati viszonnyal rendelkezik, vagy
c) az a) vagy a b) pontban megállapított feltételek hiánya esetén:
— tiszthelyettes és zászlós esetében a magasabb egység parancsnoka,
— tiszt esetében századosig bezárólag a seregtest-parancsnok, illetőleg a vele azonos jogkört gyakorló parancsnok,
— őrnagy és ennél magasabb rendfokozatú tiszt esetében a MH személyügyi főnök előzetesen írásban hozzájárult.
(6) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti hozzájárulás akkor tagadható meg, ha a kérelem benyújtásának időpontjában az érintett személy más helyőrségbe történő áthelyezését tervezik; a hozzájárulás további feltételeit az MH személyügyi főnök határozza meg.
(7) A lakást az arra jogosult személy leszármazottja vagy örökbe fogadott gyermeke részére is megvásárolhatja, ha a jogosult rendelkezik a vásárlásnak a rendeletben meghatározott feltételeivel.
(8) Azt a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyt, valamint a hivatásos állományú, illetve hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy özvegyét, aki a rendelet alapján lakást vásárolt, nem illeti meg a külön jogszabályban biztosított végleges letelepedési jog.
5. § (1) Ha a 4. § (1) bekezdés szerinti jogosult nem élt vásárlási jogával, a lakóépület elidegenítése céljából az első fokú lakásügyi szerv a jogosult részére — előzetes megállapodás alapján — a jogos lakásigénye mértékének megfelelő cserelakást biztosíthat.
(2) Vita esetén megfelelőnek kell tekinteni a cserelakást, ha annak szobaszáma és komfortfokozata a meglevő lakás szobaszámát és komfortfokozatát eléri.
(3) Az (1) bekezdés szerinti cserét szolgálati érdekből történő átköltözésnek kell minősíteni.
6. § A lakóépület elidegenítéséből származó bevétel a Honvédelmi Minisztérium Lakásépítési Alapját illeti meg.
7. § A végrehajtás és az eljárás részletes szabályait az MH építési és elhelyezési főnök állapítja meg.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet eltérő rendelkezései hiányában a Honvédelmi Minisztérium kezelésében levő állami tulajdonú házingatlanok elidegenítésére is az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 16/1969. (IX. 30.) ÉVM—MÉM—PM rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Kárpáti Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
