Kifejezéskereső
4/1990. (II. 28.) MÉM rendelet
az ipari takarmányok előállításáról és forgalombahozataláról szóló 9/1974. (III. 21.) MT rendelet végrehajtására
Az ipari takarmányok előállításáról és forgalombahozataláról szóló 9/1974. (III. 21.) MT rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel és érdekképviseleti szervek vezetőivel egyetértésben – a következőket rendelem:
1. § E rendelet hatálya kiterjed a forgalombahozatal céljára előállított ipari takarmányalapanyagok, takarmánykiegészítők, előkeverékek és takarmánykeverékek, valamint a forgalombahozatal és saját felhasználás céljára előállított gyógyszeres előkeverékek és gyógyszeres takarmánykeverékek (továbbiakban együtt: ipari takarmányok) előállítására és forgalombahozatalára.
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából
(1) Ipari takarmányalapanyag: az állatok takarmányozására használt, egy vagy több komponensből álló, iparilag előállított takarmányösszetevő, beleértve az ipari eljárással készült növényi és takarmányozásra alkalmas állati eredetű anyagokat is.
(2) Takarmánykiegészítő anyagok: a testépítő és a tápanyagok (vagy a takarmányok) hasznosulását, valamint stabilitását elősegítő, koncentráció határok között alkalmazható anyagok:
a) természetes takarmánykiegészítők (ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, aminosavak, nem protein nitrogén anyagok), és nem kumulálódó takarmánytartósító kémiai szerek és biopreparátumok;
b) testidegen és kumulálódó takarmánykiegészítők
(3) Új ipari takarmány:
a) a korábban nem engedélyezett,
b) a korábbitól eltérő eljárással készült,
c) új takarmányozás élettani hatással bíró, illetőleg
d) új célra vagy új módon felhasználandó
takarmány-alapanyag és takarmány-kiegészítő.
(4) Előkeverék: egy vagy több takarmánykiegészítőt, valamint vivőanyagot tartalmazó, közvetlen takarmányozásra nem használható, ipari úton előállított termék.
Előkeveréknek minősül:
a) a premix, az olyan több komponensű takarmányelőkeverék, amely biológiailag aktív anyagokat, nyomelemeket olyan koncentrációban tartalmaz, hogy takarmánykeverékek gyártására 50–200-szoros hígításban legyen felhasználható,
b) a komplett premix, az olyan több komponensű takarmányelőkeverék, amely a premixen kívül az állat biológiai szükségleteit kielégítő ásványi anyagokat is tartalmazza, és a takarmánykeverék gyártásánál 10–50-szeresen hígított formában használható fel,
c) a szupplement (szupermix), az olyan több komponensű takarmányelőkeverék, mely a premixen, az ásványi anyagokon kívül egyes fehérjetakarmány komponenseket, elsősorban állati eredetű fehérjetakarmányokat is tartalmaz, és a takarmánykeverékek gyártásánál 7–10-szeresen hígított formában használható fel.
(5) Takarmánykeverék (táp): szemes termények őrleményéből, fehérjetakarmányokból, takarmánykiegészítőkből, illetőleg egyéb takarmányalapanyagokból készült, feletetésre közvetlenül alkalmas termék, amely a haszonállatok táplálóanyag-igényének kielégítésére szolgál; beleértve a csak szemes termények őrleményével kiegészítendő takarmánykoncentrátumot is.
(6) Gyógyszeres előkeverék és takarmánykeverék olyan előkeverék, illetve takarmánykeverék, amely a gyógyszerekre vonatkozó rendeletek hatálya alá tartozó hatóanyagot is tartalmaz.
(7) Forgalombahozatal céljára előállított ipari takarmány: a forgalomba kerülő ipari takarmány, valamint az ilyen végtermék előállításához gyártott ipari takarmányalapanyag, takarmánykiegészítő és előkeverék.
3. § (1) A takarmányok toxikus anyagai: az eredeti természetes toxikus anyagok, a toxikus bomlástermékek, a mikroorganizmusok által termelt toxikus anyagok, a maradékanyagok, valamint az ártalmas xenobiotikumok, melyeket a takarmány nem tartalmazhat, illetve melyeknek a takarmányokban megengedett maximális határértékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Toxikus nyomelemek: a takarmányok adalékanyagaként használatos elemek, a szervezetben kumulálódó nehézfémek, vagy azok vegyületei, amelyeknek a takarmányokban megengedett maximális határértékeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az ipari takarmányok előállítása és forgalombahozatala során betartandó, a minőséget meghatározó egyéb előírásokat és határértékeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
4. § Ipari takarmányt forgalombahozatal céljára az állíthat elő, aki
a) a gyártani kívánt takarmánynak a szabványban előírt, vagy az ipari takarmány előállító által meghatározott és nyilvántartásba vett [8. § (2) bekezdés], valamint az 1., 2. és 3. számú mellékletben előírt követelményeknek megfelelő minőségben (a továbbiakban együtt: minőségi követelmények) való előállítására alkalmas üzemmel, berendezéssel rendelkezik és
b) biztosítja a gyártani kívánt terméknek a jelölésben meghatározott paraméterei vizsgálatára is alkalmas minőségellenőrzését.
5. § (1) Gyógyszeres takarmánykeveréket – a saját üzemi felhasználásra is – csak a keverőüzem székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (a továbbiakban: Állomás), gyógyszeres előkeveréket a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (a továbbiakban: Fővárosi Állomás) külön engedélyével lehet előállítani.
Engedély akkor adható ki, ha a keverőüzem a minőségi követelményeknek megfelelő takarmány előállítására alkalmas műszaki felszereltséggel rendelkezik, továbbá biztosítani tudja, hogy a gyógyszeres takarmányelőállítás gyógyszerész vagy állatorvos szakmai irányításával történjen.
(2) Az engedélyben meg kell határozni a bekeverhető gyógyszerek körét, az előállítható előkeverék gyógyszerkoncentrációját, gyógyszeres takarmánykeverék esetén a bekeverhető gyógyszeres előkeverék legkisebb mennyiségét is.
6. § (1) Gyógyszeres előkeverék és takarmánykeverék előállításához csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által – a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben –, erre a célra engedélyezett gyógyszert szabad felhasználni.
(2) Gyógyszert a keverőüzem csak állatorvosi rendelvényre, vagy az általa láttamozott megrendelésre (továbbiakban: rendelvény) keverhet be a takarmányba. A rendelvényen fel kell tüntetni, hogy a gyógyszeres takarmány milyen állatfaj gyógyítására szolgál. A rendelvény 7 napig, a gyógyszeres takarmányt programszerűen alkalmazó gazdaságok rendelvénye 6 hónapig érvényes. A rendelvényt a keverőüzem a gyógyszeres takarmány kiadásától 1 évig köteles megőrizni.
(3) A gyógyszerek körébe tartozó kokcidiózis elleni szerek és hozamfokozók a forgalombahozatali engedélyükben foglaltak szerint állatorvosi vény nélkül is bekeverhetők ipari takarmányba és vény nélkül forgalmazhatók.
7. § (1) Az ipari takarmány táplálóanyag tartalmát – e rendeletben foglaltak figyelembevételével – szabvány vagy ennek hiányában a gyártó határozza meg.
(2) Meghatározott állatfaj, vagy annak korcsoportja részére előállított ipari takarmány táplálóanyag tartalmának olyannak kell lennie, hogy az megfeleljen az adott állatfaj, korcsoport genetikai potenciájához alkalmazkodó élettani igényeinek.
8. § (1) Az előállítónak minden forgalombahozatal céljából gyártott ipari takarmányról – az előállítás, illetőleg forgalombahozatal megkezdése előtt – gyártmánylapot kell kiállítania. A gyártmánylapot a 4. számú melléklet szerint kiállítva, nyilvántartásbavétel végett az előállítás helye szerint illetékes Állomáshoz – előkeverék esetén a Fővárosi Állomáshoz – kell benyújtani.
(2) Ipari takarmányt csak nyilvántartásba vett gyártmánylap alapján lehet forgalomba hozni.
(3) Amennyiben a gyártmánylap adataiból megállapítható, hogy a termék e rendelet előírásainak nem felel meg, az Állomás a nyilvántartásbavételt megtagadhatja. Az Állomás a nyilvántartásbavétel megtagadásáról az előállítót a gyártmánylap benyújtásától számított 15 napon belül értesíti.
9. § (1) Az előállítónak a forgalombahozatalra szánt új ipari takarmány engedélykérelmét és vizsgálatra alkalmas mintáját a Mezőgazdasági Minősítő Intézethez (továbbiakban: Intézet) kell benyújtania, mely határoz az új ipari takarmány engedélyezéséről. Abban az esetben, ha a dokumentumokból, vagy a vizsgálatok során az Intézet a 2. § (2) bek. b) pontjában foglalt anyagok jelenlétét állapítja meg, a kérelmet, a teljes dokumentációt a Fővárosi Állomáshoz átteszi, mely dönt az engedély megadásáról.
(2) . A gyógyszert vagy a 2. § (2) bek. b) pontjában foglalt anyagot tartalmazó új ipari takarmány esetén az engedélykérelmet az 5. számú mellékletben előírt dokumentációval együtt a Fővárosi Állomáshoz kell benyújtani, mely az Intézet által lefolytatott takarmányozási hatásvizsgálatok eredményeit is figyelembevéve határoz a forgalombahozatali engedély megadásáról.
(3) Nem adható ki a forgalombahozatali engedély, ha az új ipari takarmány:
a) az állat, vagy az állati termék fogyasztójának egészségére káros;
b) az engedélykérelemben rögzített takarmányozási hatást nem éri el.
10. § (1) Az ipari takarmány behozatalára vonatkozó kérelmet a 6. számú melléklet szerint a belföldi megrendelő, illetve forgalmazó nyújtja be – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az Intézethez.
(2) Gyógyszert, vagy a 2. § (2) bek. b) pontjában foglalt anyagot tartalmazó ipari takarmány esetén a kérelmet a Fővárosi Állomáshoz kell benyújtani.
(3) Az Intézet, illetve a Fővárosi Állomás a kérelemhez csatolt mintát megvizsgálja, hogy az megfelel-e a minőségi követelményeknek, valamint a gyártó által megadott beltartalmi értékeknek.
(4) Az Intézet, illetve a Fővárosi Állomás a kérelmet és a vizsgálat eredményét véleményével együtt elbírálás végett a minisztériumhoz terjeszti fel.
11. § (1) Az ipari takarmány előállítója az előállított takarmányokról nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban el kell különíteni a saját felhasználásra kerülő, illetőleg a forgalombahozatalra szánt takarmányokat.
(2) Az üzemi nyilvántartásba az egy munkanapon vagy egy műszakban, ugyanazon gépsoron előállított azonos ipari takarmányt egy termelési számon kell bevezetni. Nagykereskedelmi értékesítés esetén a vevőt is fel kell tüntetni.
(3) Az ipari takarmány gyártója egy termelési szám alatt egy keverési tételt is nyilvántarthat, amennyiben a termék minden egyes kiszerelési egységén a termelési számot feltünteti. Ezekben az esetekben a továbbfeldolgozókat, illetőleg vásárlókat ennek megfelelően kell nyilvántartani.
(4) Az ipari takarmány előállító köteles a gyógyszeres takarmányból keverési tétellenként, egyéb ipari takarmányból termelési számonként 1 kg-os mintát venni, azt az azonosíthatóság érdekében megjelölni és a minőség-megőrzési idő lejártáig, de legalább 2 hónapig megőrizni.
(5) A keverőüzemben a gyógyszeres takarmány előállításához szükséges gyógyszereket külön erre a célra szolgáló helyiségben (gyógyszerszoba) kell tárolni, az Állategészségügyi Szabályzat előírásai szerint.
(6) A gyógyszeres előkeveréket és takarmánykeveréket az egyéb ipari takarmányoktól elkülönítve és szembetűnő módon megjelölve kell tárolni.
12. § (1) Az ipari takarmány minden kiszerelési egységén (csomagolóanyagán vagy cimkéjén), ömlesztett szállítmány esetén a kísérő szállító jegyen, a 7. számú mellékleten, illetve a forgalombahozatali engedélyben meghatározott adatokat, továbbá az ipari takarmány minőségmegőrzési határidejét (továbbiakban: jelölés) fel kell tüntetni. A jelölésen szereplő adatoknak meg kell egyezniük a gyártmánylapon szereplő adatokkal. A jelölés egyben a minőség tanúsítására is szolgál.
(2) Külföldről behozott ipari takarmány jelölésének tartalmát a behozatali engedélyben kell meghatározni. A magyar nyelvű jelölésről az ipari takarmány belföldi forgalombahozója köteles gondoskodni.
13. § (1) Az ipari takarmányok minőségmegőrzési határideje: az előállító által meghatározott idő, de
– keveréktakarmányok esetében legfeljebb 30 nap
– takarmánykoncentrátumok esetében legfeljebb 60 nap.
(2) A minőségmegőrzési határidőt az előállítás folyamatának befejezésétől kell számítani.
14. § (1) A gyógyszeres előkeverék és takarmánykeverék kiszerelési egységeit ,,gyógyszeres takarmány'' felirattal, valamint kék kereszt jelzéssel is el kell látni.
(2) Az ömlesztett gyógyszeres takarmány tárolási helyén a jelölés adatait (minőségi bizonyítvány) tartalmazó tájékoztatót kell elhelyezni.
15. § (1) Az ipari takarmányt a minőségmegőrzési határidő lejártát követően csak az állomás által végzett vizsgálat kedvező eredménye alapján, csökkent értékűként, legfeljebb az engedélyben megjelölt időpontig lehet forgalomban tartani, vagy hatóanyagkiegészítéssel felhasználni.
(2) Kedvező eredményű vizsgálat esetén egyidejűleg meg kell állapítani az értékcsökkenés vagy a szükséges hatóanyagkiegészítés mértékét is.
(3) Vizsgálat hiányában, illetőleg az engedélyben meghatározott időn túl a takarmányt, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel forgalmazni, felhasználni nem szabad. A forgalomból való kivonást, illetve az árcsökkentést az hajtja végre, akinek az ipari takarmány a birtokában van.
(4) Kiskereskedelmi forgalomban lévő, előírásszerűen tárolt, és a 3. számú melléklet 3. és 4. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő keveréktakarmány a minőségmegőrzési határidőn túl további vizsgálat nélkül csökkentett áron még tíz napig forgalomban tartható, ha e tényt a forgalmazó a vásárlókkal közli.
16. § (1) Az ipari takarmányok beltartalmi vizsgálatát szolgáltatásként végző laboratórium működésének előfeltétele az Intézet által előzetesen végzett kedvező eredményű minősítés. A minősítés iránti kérelmet a 8. számú mellékletnek megfelelően kell benyújtani. A hatósági eljárás során vett takarmányminták vizsgálatára jogosult laboratóriumokat – az általuk végezhető vizsgálatok meghatározásával – a minősített laboratóriumok köréből a minisztérium jelöli ki.
(2) Ha a laboratórium az ellenőrzést követő figyelmeztetés ellenére a feltételeket nem teljesíti, a szabványban megengedett eltérésnél nagyobb hibával végzi a vizsgálatokat, a kedvező minősítést vissza kell vonni.
17. § E rendeletben rögzített minősítő vizsgálatokért a megrendelő, importált termékek esetében a belföldi megrendelő a külön jogszabályban előírt díjat fizeti. Ennek hiányában a felek az árszabályozó rendelkezések figyelembevételével szabadon állapodnak meg.
18. § E rendeletben foglaltak megtartását hatósági jogkörben eljárva az ipari takarmány előállítás, illetőleg forgalombahozatal helye szerint illetékes Állomás, az előkeveréket előállító üzemek esetében a Fővárosi Állomás ellenőrzi.
19. § (1) Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a forgalombahozatal céljára ipari takarmányt előállító üzem, illetőleg a takarmányvizsgáló laboratórium működése megfelel-e a rendeletben előírt követelményeknek, valamint az ipari takarmány megfelel-e a minőségi követelményeknek.
(2) Az ellenőrzési feladatok ellátása során a hatóság a szabványnak megfelelő térítésmentes mintát vehet.
20. § (1) A hatósági állatorvos minden gyógyszeres takarmányt előállító üzemben ellenőrzi a gyógyszerszoba gyógyszerek tárolására való alkalmasságát (elkülönített, ellenőrzött, zárható), a gyógyszerek szabályszerű tárolását és a beszerzésükhöz szükséges megrendeléseket, illetőleg beszerzésük módját, a gyógyszerek minőségét és hatóanyagtartalmát tanúsító minőségi bizonylatokat, a gyógyszeres takarmány megfelelő elkülönítését, hatóanyagtartalmát a keverési napló adatait, forgalmát a rendelvények alapján.
(2) Gyógyhatás elmaradása, mérgezés gyanúja, betegség fellépése, iletőleg szakmailag indokolt egyéb esetben a gyógyszeres takarmányból a hatósági állatorvos mintát vesz, és azt a gyógyszertartalom meghatározására a minisztérium által kijelölt laboratóriumba küldi. Szükség esetén a készítmény további felhasználását és forgalmazását megtiltja, és további intézkedés végett erről az előállító, illetve a forgalmazó telephelye szerint illetékes Állomást értesíti.
21. § (1) Az ellenőrzés során tett hatósági megállapítás az azonos termelési számú ipari takarmányra vonatkozik, feltéve, hogy a megvizsgált ipari takarmány az előállító telepét nem hagyta el, vagy a hatósági megállapítás bontatlan csomagolású ipari takarmány esetében történt.
(2) Bontott csomagolású ipari takarmány esetében egyidejűleg az azonos termelési számú bontatlan csomagolású ipari takarmányból is ellenőrző mintát kell venni. Ha a bontott és a bontatlan csomagolású ipari takarmány a minőségi követelményeknek nem felel meg, a minőséghiba megállapítása az azonos termelési számú összes takarmányra vonatkozik.
(3) A hatósági ellenőrzés körében végzett vizsgálat díját akkor kell megfizetni, ha a megvizsgált ipari takarmány nem felel meg a minőségi követelményeknek. A vizsgálat díját az előállító viseli, ha a minőséghibát az ipari takarmányt előállító telepén állapították meg, illetőleg ha a minőséghibás ipari takarmány bontatlan csomagolású. Bontott csomagolású ipari takarmányra megállapított minőséghiba esetén (2) bekezdés, a vizsgálati díjat az fizeti meg, akinek a minőséghibás ipari takarmány a mintavétel idején a birtokában van. A díj mértékét külön jogszabály állapítja meg, és azt a minisztérium számlájára kell befizetni.
(4) Ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy a minőségi követelményeknek nem megfelelő ipari takarmányt már forgalomba hozták és a korrekció másként nem lehetséges, meg kell állapítani az értékcsökkenés mértékét, az árkülönbözetet a vevő részére meg kell téríteni, és az ipari takarmányt csak csökkentett áron szabad tovább forgalomba hozni.
(5) Az értékcsökkenés mértékét a 9. számú melléklet szerint kell megállapítani.
(6) Kifogásolt gyógyszer hatóanyagtartalmú minta esetén a kifogásolt gyógyszeres takarmány forgalmazását, a keverőüzem telephelye szerint illetékes Állomás, az előkeveréket gyártó üzem esetén a Fővárosi Állomás megtilthatja, és dönt a tétel további felhasználásáról, ennek feltételeiről. A minőséghibáról – a keverőüzemtől bekért nyilvántartás alapján – a már elszállított tételek felhasználóinak telephelye szerint illetékes Állomást értesíti.
22. § (1) Ez a rendelet 1990. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a 2/1983. (I. 29.) MÉM rendelet, a 12/1986. (VIII. 21.) MÉM rendelet, a 3/1985. (II. 1.) MÉM rendelet és a 13/1986. (VIII. 21.) MÉM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt laboratórium működésére, gyógyszeres takarmány gyártására, illetve takarmány előállítására és forgalombahozatalára kiadott engedélyek továbbra is érvényben maradnak.
Dr. Hütter Csaba s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
(eredeti szárazanyagtartalomra vonatkoztatva)
|
Toxikus anyag |
Takarmány |
Határérték mg/kg |
|
|
Aflatoxin B1 |
Takarmányalapanyag |
|
0,05 |
|
Keverék- és kiegészítő takarmány, szarvasmarha, juh és kecske részére, kivéve a tejelő állatok, borjak és bárányok |
|
0,05 |
|
|
Takarmánykiegészítő sertés és baromfi részére, kivéve a fiatal állatok |
|
0,03 |
|
|
Takarmánykeverék sertés és baromfi részére, kivéve a fiatal állatok |
|
0,02 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék és takarmánykiegészítő |
|
0,01 |
|
|
Arzén |
Zöldlisztek, here- és lucernalisztek, száraz és nedves répaszelet |
|
4 |
|
Takarmányalapanyag 8% P-tartalom felett |
|
10 |
|
|
Halliszt |
|
10 |
|
|
Egyéb takarmányalapanyag |
|
2 |
|
|
Takarmánykeverék |
|
2 |
|
|
Ásványi takarmány |
|
12 |
|
|
Egyéb kiegészítő takarmány |
|
4 |
|
|
Ciánhidrogén |
Lenmag |
|
250 |
|
Extrahált lenmagdara és pogácsa |
|
350 |
|
|
Takarmányalapanyag maniókából vagy mandulából |
|
100 |
|
|
Egyéb takarmányalapanyag |
|
50 |
|
|
Takarmánykeverék csibék részére |
|
10 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
50 |
|
|
Ólom |
Takarmányalapanyag 8% P-tartalom felett |
|
30 |
|
Takarmányélesztő |
|
5 |
|
|
Egyéb takarmányalapanyag |
|
10 |
|
|
Takarmánykeverék borjú, bárány és kecskegida részére |
|
20 |
|
|
Takarmánykeverék szarvasmarha, juh és kecske részére |
|
30 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
5 |
|
|
Ásványi takarmány |
|
30 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
10 |
|
|
Higany |
Halliszt |
|
0,5 |
|
Egyéb takarmányalapanyag |
|
0,1 |
|
|
Takarmánykeverék kutyák és macskák számára |
|
0,4 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
0,1 |
|
|
Takarmánykiegészítők, kivéve a kutyák és macskák takarmánykiegészítői |
|
0,2 |
|
|
* Előkeverék esetében a toxikus anyagok megengedett mennyiségeként az előállításhoz felhasznált alapanyagok összetételével arányos értékeit kell figyelembe venni. |
|||
|
Kadmium |
Halliszt |
|
0,5 |
|
Állati eredetű takarmányalapanyagok, kivéve a kedvtelésből tartott állatok takarmányait |
|
2 |
|
|
Takarmányalapanyag 8% P-tartalom felett |
|
0,5** |
|
|
Takarmánykeverék, kivéve a kedvtelésből tartott állatok tápjait |
|
0,5 |
|
|
Ásványi takarmányok |
|
0,75 |
|
|
Egyéb kiegészítő takarmányok szarvasmarha, juh és kecske részére |
|
0,5 |
|
|
Fluor |
Állati eredetű takarmányalapanyagok |
|
500 |
|
Takarmányalapanyag 8% P-tartalom felett |
|
2000 |
|
|
Egyéb takarmányalapanyag |
|
150 |
|
|
Takarmánykeverék tejelő szervasmarha, juh és kecske részére |
|
30 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék szarvasmarha, juh és kecske részére |
|
50 |
|
|
Takarmánykeverék sertés részére |
|
100 |
|
|
Keveréktakarmány csibék részére |
|
250 |
|
|
Egyéb baromfitáp |
|
350 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
150 |
|
|
Takarmánykiegészítők |
|
125* |
|
|
Gossypol |
Extrahált gyapotmagdara és pogácsa |
|
1200 |
|
Egyéb takarmányalapanyag |
|
20 |
|
|
Takarmánykeverék borjak részére |
|
100 |
|
|
Egyéb szarvasmarhatáp |
|
500 |
|
|
Takarmánykeverék malac részére |
|
20 |
|
|
Egyéb sertéstáp |
|
60 |
|
|
Juh- és kecsketáo |
|
500 |
|
|
Tojótáp |
|
20 |
|
|
Egyéb baromfitáp |
|
100 |
|
|
Nyúltáp |
|
60 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
20 |
|
|
Nitrit (Nátrium |
Halliszt |
|
60 |
|
Takarmánykeverék |
|
15 |
|
|
Anyarozs |
Gabona, aprítatlan |
|
1000 |
|
Ricinus |
Takarmányalapanyag és takarmánykeverék |
|
10 |
|
Mustárolaj |
Extrahált repcedara |
|
|
|
A típusú |
|
2000 |
|
|
B típusú |
|
5000 |
|
|
Egyéb takarmányalapanyag |
|
100 |
|
|
Takarmánykeverék baromfi részére |
|
500 |
|
|
Takarmánykeverék malac részére |
|
150 |
|
|
Egyéb sertéstáp |
|
500 |
|
|
Takarmánykeverék növendék marha, juh és kecske részére |
|
150 |
|
|
Egyéb kérődzőtáp |
|
1000 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
150 |
|
|
Teobromin |
Takarmánykeverék szarvasmarha részére |
|
700 |
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
300 |
|
|
Alkaloidát, glükozidot vagy más mérgező anyagot tartalmazó gyomok magvai és termései |
|
3000 |
|
|
Ezen belül: |
Datura stramonium |
|
1000 |
|
Lolium remotum |
|
1000 |
|
|
Lolium temulentum |
|
1000 |
|
|
Vinil-tio oxazolidon |
Extrahált repcedarában (00-ás) |
|
0,4% |
|
Aldrin és dieldrin |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,2 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,01 |
|
|
|
|||
|
** P%-onként |
|||
|
Endrin |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,05 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,01 |
|
|
Össz-DDT |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,5 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,05 |
|
|
Klordan (cisz- és |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,05 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,02 |
|
|
Endoszulfán (alfa és |
Kukorica és feldolgozott termékei |
|
0,2 |
|
Olajos magvak és feldolgozott termékei |
|
0,5 |
|
|
Haltápok |
|
0,005 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
0,1 |
|
|
Heptaklór heptaklór |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,2 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,01 |
|
|
Hexaklórbenzol |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,2 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,01 |
|
|
Hexaklórcikohexán |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,2 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,02 |
|
|
Növényi vagy állati zsiradék |
|
0,1 |
|
|
Tejelő állatok tápjai |
|
0,005 |
|
|
Egyéb takarmány |
|
0,01 |
|
|
Gamma-izomer |
Növényi vagy állati zsiradék |
|
2,0 |
|
Egyéb takarmány |
|
0,2 |
|
2. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
(az értékek eredeti szárazanyagtartalomra vonatkoznak)
|
Toxikus nyomelem |
Takarmány |
Határérték* mg/kg |
|
|---|---|---|---|
|
Réz |
Tejpótló borjútápszer |
|
30 |
|
Egyáb borjútáp |
|
50 |
|
|
Juhtáp |
|
15 |
|
|
Hízósertéstáp |
|
|
|
|
16 hetes korig |
|
175 |
|
|
16 hetes kor felett |
|
35 |
|
|
Tenyészsertés tápok |
|
35 |
|
|
Egyéb takarmánykeverék |
|
35 |
|
|
Mangán |
Takarmánykeverékek |
|
250 |
|
Cink |
Takarmánykeverékek |
|
250 |
|
Vas |
Takarmánykeverékek |
|
1250 |
|
Molibdén |
Takarmánykeverékek |
|
2,5 |
|
Szelén |
Takarmánykeverékek |
|
0,5 |
|
Kobalt |
Takarmánykeverékek |
|
10 |
|
Jód |
Takarmánykeverékek |
|
40 |
3. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
15% felett – 1,5% A
50% felett – 1,0% A
15% felett – 3,0% A
30 – 50% között – 4,0% R
50% felett – 2,0% A
10 MJ/kg felett – 0,8 MJ/kg
4% felett ± 1,2% A
10% felett + 0,6% A
10 – 20% között± 1,0% A
20% felett ± 1,5% A
1,5% felett – 0,3% A
0,5 – 1% között – 0,15% A
1% felett – 0,2% A
1% felett – 0,3% A
6 – 20% között + 5,0% R
20% felett + 1,0% A
5 – 10% között + 10,0% R
10% felett + 1,0% A
2 – 8% között + 15,0% R
8 – 10% között ± 1,2% A
10% felett ± 12,0% R
1,7% felett ± 12,0% R
0,4 – 1,2% között ± 25,0% R
1,2 – 1,5% között ± 0,3% A
1,5% felett ± 20,0% R
1 – 3%között ± 30,0% R
3% felett ± 20,0% R
10 mg/kg felett ± 20,0% R
10 000 – 100 000 NE/kg
között – 25,0% R
100 000 NE/kg felett – 15,0% R
20 – 100 NE/kg között – 25% R
100 – 500 NE/kg között – 20% R
500 NE/kg felett – 15% R
50 – 100 mg/kg között – 20% R
100 mg/kg felett – 15% R
1000 mg/kg felett –25% R
100 – 400 mg/kg között ± 15% R
400 mg/kg felett ± 10% R
MIKROBIOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI
|
Megnevezés |
Fecal E |
Spórás anaerob rothasztó baktériumszám |
Fehérjebontó |
Penészszám |
|---|---|---|---|---|
|
Szemestermé- |
102 |
102 |
nem vizsgáljuk |
104 |
|
Növényi eredetű, fehérjeta- |
102 |
3x102 |
nem vizsgáljuk |
3x103 |
|
Állati eredetű fehérjetakarmá- |
102 |
|
104 |
103 |
|
Dercés takarmánykeverékek |
102 |
104 |
104 |
104 |
|
Granulált takarmánykeverékek |
102 |
102 |
104 |
3öx103 |
|
Tápszerek***** |
102 |
102 |
104 |
103 |
|
Nedvesen tartósított kukorica* (szemes, zúzott, csőzúzalék, CCM) |
102 |
3x102 |
Nem vizsgáljuk |
2x104 |
|
|
Sav- |
Peroxid |
Paraanizi- |
|---|---|---|---|
|
Megengedhető maximális érték |
|||
|
Növényolajipari extrahált darák |
40 |
25 |
|
|
Növényi foszfatid |
45 |
10 |
|
|
Tejpótló tápszerek zsírelőkeverékek |
5 |
8 |
25 |
|
Minden egyéb ipari takarmány |
50 |
25 |
|
4. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
az ipari takarmányalapanyagokhoz,
takarmánykiegészítőkhöz, előkeverékekhez
takarmánykeverékekhez
Nyersfehérje: %
Nyers zsír: %
Nyers rost: %
Emészthető energia: MJ/kg
Metabolizálható energia: MJ/kg
Nettó energia:
NE m: MJ/kg
NE g: MJ/kg
NE l: MJ/kg
Emészthető nyersfehérje: %
Lízin %
Methionin: %
Methionin + Cisztin: %
Ca: %
P: %
Na: %
NPN anyag: %
Bedolgozott előkeverék jele, száma, mennyisége: %
Gyógyszer(ek) (megnevezés): mg/kg
5. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
6. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
további eladás
feldolgozás
kísérlet
7. számú melléklet 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
feltüntetendő
(jelölés)
(állatfaj, korcsoport, testtömeg kg):
Nyersfehérje: %
Nyers zsír: %
Nyers rost: %
Emészthető nyersfehérje: %
Lízin: %
Methionin: %
Methionin + Cisztin %
Ca: %
P: %
Na: %
NPN anyag: %
8. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
1525 Budapest, 114. Pf. 30. Keleti Károly u. 24.
9. számú melléklet a 4/1990. (II. 28.) MÉM rendelethez
|
Alkotórész megnevezése |
|
A garantált, illetve előírt értéktől való eltérés |
Értékcsökkenés mértéke % |
|
|
I. kategória |
II. kategória |
|||
|
Szárazanyag |
|
–1,0% A felett |
10,0 |
10,0 |
|
Nyersfehérje |
|
–2,5–4,5% A között |
15,0 |
10,0 |
|
Aminosav-tartalom: |
|
–0,2% A felett |
20,0 |
– |
|
Energiatartalom |
|
–10% R felett |
15,0 |
10,0 |
|
Na-tartalom |
Takarmánykeverék |
+0,15% A felett |
10,0 |
– |
|
Ca-tartalom |
|
+1,2% A felett |
7,0 |
7,0 |
|
P-tartalom |
|
+0,6% A felett |
5,0 |
5,0 |
|
Mikrobiológiai* |
A kétszeres határérték |
|
20,0 |
10 |
R=relatív eltérés
X=Salmonella fertőzés, valamint határérték feletti aflatoxin tartalom kizáró ok.
I. kategória: Baromfi-, sertés-, nyúl-, borjú- és báránytápok, koncentrátumok, állattápszerek.
II. kategória: Egyéb kérődzőtápok és koncentrátumaik.
Ha együttesen több minőségi hiba fordul elő egy minősített tételnél, akkor az értékcsökkenés mértéke (%) összeadódik, kivétel a nyersfehérje és az aminosavhiány, ahol minden esetben vagylagos az érték.
|
Alkotórész megnevezése |
A garantált, illetve előírt értéktől való eltérés |
Értékcsökkenés mértéke % |
|||
|
Egységep remixek |
Komplett premixek |
Szupple-mentek és szupermixek |
Egyéb elő-keverék és tak. kieg. |
||
|
Nyersfehérje |
–2,5–4,5% A között |
– |
– |
15 |
– |
|
Aminosav (lízin, methionin) |
–30% felett |
20 |
20 |
20 |
5 |
|
Na |
(+-) 30% felett |
– |
10 |
7 |
5 |
|
Ca |
(+-) 30% felett |
– |
5 |
5 |
5 |
|
P |
(+-) 25% felett |
– |
5 |
5 |
5 |
|
Nyomelem (Zn, Cu, Mn, Co, Se, J) |
(+-) 30% felett |
10 |
5 |
5 |
5 |
|
A-vitamin |
–50% R felett |
20 |
15 |
10 |
10 |
|
E-vitamin |
–50% R felett |
20 |
15 |
10 |
10 |
|
Egyéb vitamin |
–50% R felett |
20 |
15 |
10 |
10 |
|
A = abszolút eltérés |
|||||
|
|
|
Nyers fehérje |
Emészthető nyersfehérje |
Ureáz aktivitás |
|---|---|---|---|---|
|
IMPORT FEHÉRJETAKARMÁNYOK |
|
|
|
|
|
Növényi fehérjék |
Határérték* |
–2,1 |
–2,1 |
0,5 felett |
|
|
Értékcsökkenés |
A fehérjehiány alapján értékarányosan |
15 |
|
|
|
Hatáérték* |
–2,5 |
–2,5 |
– |
|
|
Értékcsökkenés |
A fehérjehiány alapján értékarányosan |
– |
|
|
HAZAI FEHÉRJETAKARMÁNYOK |
|
|
|
|
|
|
Határérték* |
–2,1 |
–2,1 |
0,5 felett |
|
|
Értékcsökkenés |
A fehérjehiány alapján értékarányosan |
15 |
|
|
|
Határérték* |
–2,5 |
–2,5 |
– |
|
|
Értékcsökkenés |
A fehérjehiány alapján értékarányosan |
– |
|
** = Magas sav és peroxidszám esetén értékcsökkentést kell alkalmazni.
