Kifejezéskereső
4/1990. (X. 24.) KHVM rendelet
a vízügyi szolgálatról
1990.11.01.
A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a vízügyi feladatokat ellátó vízügyi szolgálat szervezetét az alábbiak szerint szabályozom:
A vízügyi tevékenység irányítása és ellátása
1. § (1) A vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás felső szintű általános irányítását [Vízt. 41. § (2) bek.] a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter részint közvetlenül, részint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vízügyi feladatokat ellátó szervezeti egységei útján látja el.
(2) A vízügyi irányítás alá tartozó vízgazdálkodási tevékenységeket a 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel, a vízügyi igazgatás feladatait a vízügyi és egyéb jogszabályok határozzák meg.
2. § (1) A vízügyi feladatokat — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a vízügyi szolgálat látja el.
(2) A vízügyi szolgálat az Országos Vízügyi Főigazgatóságból (a továbbiakban: OVF) és a közvetlen irányítása alá tartozó vízügyi igazgatási és egyéb szakmai szervekből áll.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság
3. § (1) A vízügyi igazgatás szaktevékenységének és a területi vízügyi szervezetnek az operatív szakmai irányítását, valamint az országos (központi) vízügyi szakfeladatokat az OVF látja el.
(2) Az OVF feladata különösen:
— a vízügyi (vízgazdálkodási) szakmai tevékenység-irányítás,
— a vízügyi szervek közvetlen szervezetirányítása (általános és szakfelügyelete),
— az országos jellegű (központi) vízügyi szakfeladatok ellátása, a szakmai fejlesztési koncepciók meghatározása, a központi célú fejlesztések eszközeinek meghatározása,
— vízügyi államigazgatási ügyekben a másodfokú vízügyi hatósági, szakhatósági jogkör gyakorlása, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik,
— a vízügyi jogi és műszaki, valamint gazdasági szabályozás szakmai előkészítése, illetőleg előkészítéséről való gondoskodás,
— a nemzetközi vízügyi együttműködés — különösen a határvízi egyezmények végrehajtásának — operatív szervezése és központi szakfeladatainak ellátása, a nemzetközi vízügyi egyezmények szakmai előkészítése,
(3) Az OVF részletes feladatait, szervezetét és működési rendjét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által jóváhagyott szervezeti, működési és ügyrendi szabályzat állapítja meg.
4. § (1) Az OVF jogi személy, országos hatáskörű önálló államigazgatási szerv, központi költségvetési szerv.
(2) Az OVF dolgozóinak munkajogi viszonyaira a központi államigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályok az irányadók.
5. § (1) Az OVF-et a vízügyi főigazgató egyszemélyi felelősséggel vezeti.
(2) A vízügyi főigazgatót a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nevezi ki.
(3) Az OVF többi dolgozóját a vízügyi főigazgató nevezi ki.
A vízügyi igazgatóságok
6. § (1) A vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás jogszabályban meghatározott területi feladatait az OVF központi alárendeltségében működő és közvetlen irányítása alá tartozó vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: igazgatóság) látják el.
(2) Az igazgatóság feladatait és hatáskörét a vízügyi feladatokra és az államigazgatási szervekre vonatkozó külön jogszabályok állapítják meg.
(3) Az igazgatóság részletes feladatait, szervezetét (szervezeti egységeit), valamint működési rendjét, beleértve a területi és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás szabályait is jogszabályok és a felügyeleti utasítások rendelkezései szerint az OVF által jóváhagyott a szervezeti, működési és ügyrendi szabályzatban kell megállapítani.
7. § (1) Az igazgatóság a — jogszabályokban meghatározott feladatkörében — a vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás területi szerve.
(2) Az igazgatóság jogi személy, önálló államigazgatási szerv, amely önálló bérgazdálkodású, eredményérdekeltségi rendszerben gazdálkodó költségvetési szerv.
8. § (1) Az igazgatóság vízügyi államigazgatási ügyekben — ha jogszabály kivételt nem tesz — első fokon gyakorolja a vízügyi hatósági (szakhatósági) jogkört.
(2) Az igazgatóság, mint első fokú vízügyi hatóság illetékességi területe azonos az igazgatóság működési területével.
9. § Az igazgatóság ellátja a vízgazdálkodási társulatok és szervezeteik állami felügyeletét.
10. § Az igazgatóságok elnevezését, székhelyét, hatósági hatáskörét és működési területét a rendelet mellékletei állapítják meg.
11. § (1) Az igazgatóságot a vízügyi igazgató egyszemélyi felelősséggel vezeti.
(2) A vízügyi igazgatót a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nevezi ki.
(3) Az igazgatóság többi dolgozóját a vízügyi igazgató nevezi ki.
12. § (1) Az igazgatóság kapcsolatot tart az illetékességi területén működő önkormányzatokkal és önkormányzati szervekkel és együttműködik velük a területüket érintő vízgazdálkodási feladatok megoldásában.
(2) Az (1) bekezdésben említett szervekkel való egységes kapcsolattartás érdekében a több igazgatóság illetékességi körébe tartozó, a vízgazdálkodás helyzetére és fejlesztésére vonatkozó adatokat egy-egy megye egész területére kiterjedően a kapcsolattartásra kijelölt igazgatóság állítja össze és bocsátja a megyei szervek részére. A kapcsolattartásra kijelölt igazgatóságot a rendelet melléklete határozza meg.
(3) A kapcsolattartásra kijelölt igazgatóság a tájékoztatáshoz (adatszolgáltatáshoz) szükséges adatokat a megyének arra a részére vonatkozóan, amelyre a működési területe nem terjed ki, a területileg illetékes igazgatóságtól szerzi be, vele egyezteti, és azokat egységesen feldolgozva bocsátja a megyei szervek rendelkezésére.
13. § Az országgyűlés által meghatározott régióban, illetőleg a fővárosban és kerületeiben működő államigazgatási szervek, valamint a köztársasági megbízott hivatala és a vízügyi igazgatóságok tevékenységét a köztársasági megbízott hangolja össze.
Vegyes rendelkezések
14. § (1) Az igazgatóság az azonos székhelyen működő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szakfeladatok szerinti szétválasztásával — átszervezéssel — jön létre.
(2) Az igazgatóság az azonos székhelyen működött és az átszervezés folytán megszűnő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak — a vízügyi jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket illetően, valamint a vízügyi feladatokkal kapcsolatban — a jogutóda.
(3) Az igazgatóság megalakulása a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok dolgozóinak munkajogi helyzete szempontjából a munkáltató elnevezése módosulásának minősül.
(4) Ahol jogszabály környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot említ, ott — vízügyi feladat- és hatáskörben — vízügyi igazgatóságot kell érteni.
15. § Ez a rendelet az 1990. évi november hó 1. napján lép hatályba.
Siklós Csaba s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 4/1990. (X. 24.) KHVM rendelethez
A vízügyi államigazgatási szervezet hatósági hatásköreinek listája
1. A vizek természetes lefolyása, illetve áramlása megváltoztatásának engedélyezése. 1964. évi IV. törvény (Vt.) 5. §.
2. A vizek medrébe bármilyen anyag juttatásának engedélyezése. 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet (Vhr.) 5. §.
3. Kútból, forrásból az engedélyes indokolt szükségletét meghaladó mennyiségű víz felszínre kerülése esetén a vízpazarlás megszüntetésére alkalmas berendezések létesítésére vagy a mű megfelelő átalakítására kötelezés. Vhr. 19. §.
4. Védőterület (védőövezet, védősáv), illetőleg védőidom (védőpillér) kialakításának elrendelése. Vt. 16. §.
5. Több érdekelt esetén a magán-vízilétesítmények építésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségek megosztása tárgyában létrejött egyezség jóváhagyása. Vhr. 51. §.
6. A part mentén fekvő ingatlantulajdonos (kezelő, használó) jogellenes használat megszüntetésére és a jogszabályoknak megfelelő használatra (hasznosításra) kötelezése. Vhr. 53. § (1) bek.
7. A töltés menti sáv jogellenes használata megszüntetésére és a jogszabályoknak megfelelő használatra (hasznosításra) kötelezés. Vhr. 56. § (2).
8. A vízimunka elvégzéséhez, illetőleg vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez vízjogi létesítési engedély kiadása. Vt. 27. § (1).
9. A vízimunka, illetőleg vízilétesítmény használatba vételére és üzemeltetéséhez, valamint a vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély kiadása. Vt. 27. § (1).
10. Előmunkálatok elvégzésének engedélyezése. Vhr. 58. § (1).
11. A vízjogi üzemeltetési engedély megadásának megtagadása. Vt. 29. § (3).
12. A vízimunka, illetőleg vízilétesítmény használatba vételének megtiltása. Vt. 29. § (3).
13. A vízimunka, illetőleg vízilétesítmény használatba vételének meghatározott munkák elvégzésétől történő függővé tétele. Vt. 29. § (3).
14. A vízjogi létesítési engedély módosítása. Vt. 30. § (1).
15. A vízjogi üzemeltetési engedély módosítása. Vt. 30. § (1).
16. A vízjogi létesítési engedély szüneteltetése. Vt. 30. § (1).
17. A vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése. Vt. 30. § (1).
18. A vízjogi létesítési engedély visszavonása. Vt. 30. § (1).
19. A vízjogi üzemeltetési engedély visszavonása. Vt. 30. § (1).
20. Vízimunka elvégzésére, illetőleg vízilétesítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére kötelezés. Vt. 32. § (1).
21. A vizek kártételeinek elhárítása vagy megszüntetése érdekében vízimunkák elvégzésére, vízilétesítmények megvalósítására, fenntartására (felújítására) és megfelelő üzemeltetésére kötelezés. Vhr. 68. § a).
22. A vizek káros szennyezése esetén a meglevő szennyvíztisztító (kezelő) és elvezető művek rendszeres fenntartására, megfelelő üzemeltetésére és — a jogszabályban megállapított feltételek megléte esetén — ezeknek a műveknek a megvalósítására és felújítására kötelezése. Vhr. 68. § b) pont.
23. Az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására, vagy meghatározott módon való gyakorlására kötelezés. Vhr. 68. § c) pont.
24. Az engedély nélkül elvégzett vízimunka és megépített vízilétesítmények átalakítására, meghatározott módon történő üzemeltetésére vagy megszüntetésére kötelezés. Vhr. 68. § c).
25. Az előírt védőterület kialakítása végrehajtásának elrendelése. Vhr. 68. § c).
26. Üzemi és magánvízilétesítmény megvalósításához és használatához történő csatlakozás engedélyezése. Vt. 33. § (1).
27. Üzemi és magánvízilétesítményhez történő csatlakozás hivatalból történő elrendelése. Vt. 33. § (4).
28. Vízvezetési szolgalmi jog megalapítása. Vt. 34. §.
29. A vízi szolgalmat létesítő szerződés jóváhagyása. Vhr. 70. § (1).
30. A vízvezetési szolgalmi jog megszüntetése vagy felfüggesztése. Vhr. 71. § (3).
31. A vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, üzemelésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos vízügyi jogviszonyból származó fizetési kötelezettség meghatározása. Vt. 35. § (3).
32. A vízügyi jogviszonyból származó kártalanítás és kártérítés tekintetében az érdekeltek közötti egyezség létrehozásának megkísérlése. Vhr. 73. §.
33. A társulat érdekeltségi területének kijelölése. 4/1978. (XII. 12.) OVH rendelkezés (R.) 13. § (1).
34. Az érdekeltségi terület módosítása. R. 13. § (4).
35. A társulat alapszabályának jóváhagyása. 1977. évi 28. tvr. (tvr.) 4. § (3) bek. b) és a 41/1977. (XI. 3.) MT (tvhr.) 14. § (2).
36. Az alapszabály jóváhagyásának megtagadása. Tvhr. 14. § (4).
37. A társulat nyilvántartásba vétele. Tvhr. 14. § (5).
38. A taggyűlés összehívásának indítványozása. Tvhr. 19. § (2).
39. Javaslattétel a tisztségviselő visszahívására. Tvhr. 31. §.
40. A társulat feloszlatása. Tvr. 16. § (1) bek. d) és tvrh. 39. § (2) bek.
41. A felszámolási eljárás megindítása és lefolytatása. Tvhr. 40. § (2).
42. A felszámoló kijelölése. Tvhr. 40. § (3).
— a társulat elnökének és intézőbizottságának figyelmeztetése és felhívása. Tvhr. 54. § (1) bek. a).
— a testületi szerv határozatának megsemmisítése. Tvhr. 54. § (1) bek. b).
— javaslat a tisztségviselő visszahívására. Tvhr. 54. § (1) bek. c).
— az ügyvezető igazgatóval kapcsolatos munkajogi intézkedésekre irányuló javaslat. Tvhr. 54. § (1) bek. d).
— a társulat elnökének, valamint intézőbizottságának működését felfüggesztő döntés meghozatala. Tvhr. 54. § (1) bek. f).
— a társulat taggyűlésének összehívása. Tvhr. 54. § (1) bek. e).
— a testületi határozat végrehajtásának felfüggesztése. Tvhr. 55. § (3) bek.
— a felügyeleti megbízott kijelölése. Tvhr. 56. § (1) bek. és (2) bek.
44. A vízügyi felügyelet ellátása. Vt. 43. §.
45. A meder és a partvonal megállapítása. Vhr. 38. § (2) bek. és a 21/1970. (XI. 13.) ÉVM—IM—PM rendelet.
46. Vízkészlethasználati díj, pótdíj, hiány és 20%-os késedelmi pótlék megfizetésére kötelezés. 1/1970. (XI. 18.) OVH—ÁH rendelkezés (R.) 7. § (2) bek.
47. A saját vízkivételi művel kivett víz részben vagy egészben más felhasználó részére történő átadás engedélyezés. R. 5. § (1) bek.
48. A vízmű, illetőleg a csatornamű alkalmassága tekintetében felmerülő vitás ügyben való döntés. 4/1975. (XI. 26.) OVH rendelkezés 4. § (2) bek.
49. A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat műszaki tervezéséhez elvi vízjogi engedély megadása. 2/1980. (I. 16.) OVH rendelkezés (Er.) 1. § (1).
50. A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat műszaki tervezéséhez adott elvi vízjogi engedély módosítása. Er. 6. § (2) bek.
51. A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat műszaki tervezéséhez adott elvi vízjogi engedély visszavonása. Er. 6. § (5) bek.
52. A vízimunka elvégzésének, vízilétesítmény megépítésének előírásához szükséges terv- és adatszolgáltatásra való kötelezés. 3/1982. (III. 12.) OVH rendelkezés (Ár.) 21. § (1) bek. c).
53. A vízjogi engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elvégzett vízimunka, megépített vagy üzemeltetett vízilétesítmény vagy gyakorolt vízhasználat fennmaradásának engedélyezéséhez, megszüntetéséhez, illetőleg átalakításának elrendeléséhez szükséges terv- és adatszolgáltatás elrendelése. Ár. 22. §.
54. A közhasználatú vízműből szolgáltatott víz gázmentesítésére történő kötelezés. 7/1981. (IX. 5.) OVH rendelkezés (Gr.) 3. § (3) bek. b).
55. A vízjogi engedélyezési eljárásnak a gázmentesítést biztosító intézkedések megtételéig történő felfüggesztése. Gr. 4. § (3) bek. a).
56. A közhasználatú vízmű gáztartalomvizsgálatának soron kívüli elrendelése. Gr. 5. § (3) bek.
57. A vízügyi szervek kezelésében levő vizeken és a jelentősebb közcélú vízilétesítmények vízterületén víziállások létesítésének (átalakításának) engedélyezése. 2/1985. (III. 28.) OVH rendelkezés (Sr.) 3. § (2) bek. a).
58. A vízügyi szervek kezelésében levő vizeken és a jelentősebb közcélú vízilétesítmények vízterületén levő víziállások elbontásának, átalakításának elrendelése. Sr. 10. § (2) bek.
59. A víziállás engedélyének módosítása. Sr. 8. § (3) bek.
60. A víziállás engedélyének átírása. Sr. 8. § (4) bek.
61. A víz (közcélú vízilétesítmény) kezelője és a víziállás kezelője (tulajdonosa) között a hozzájárulás megadása (megtagadása) tárgyában keletkezett vitában való döntés. Sr. 10. § (1) bek. a).
62. A víziállás létesítésének (telepítésének, kialakításának), valamint rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő használatának (fenntartásának) ellenőrzése. Sr. 16. § (3) bek.
63. A víziállás közéredekből történő elbontásának vagy átalakításának elrendeléséről való döntés, ha a víziállás hozzájárulás alapján létesült. Sr. 10. § (1) bek. b).
64. Az öntözéshez és tógazdálkodáshoz szükséges víz biztosításával összefüggő, a vízelvezetés rendjét érintő vita eldöntése 1/1979. (I. 20.) OVH rendelkezés 14. § (3) bek.
65. Az öntözéshez és a tógazdálkodáshoz szükséges víz biztosításával kapcsolatban az üzemeltető és a vízhasználó között a rendelkezés alkalmazásából eredő vita eldöntése. 1/1979. (I. 20.) OVH rendelkezés 17. § (2) bek.
66. Külső védőövezet területén vizen úszó létesítmény (pl. időszaki hajóállomás) elhelyezésének, valamint strandfürdő létesítésének engedélyezése. 11/1961. (V. É. 8.) EüM—OVF együttes utasítás 8. § (9) bek.
67. Parti és felszíni ivóvíznyerőhely felett 5 km — a Dunánál 1,5 km — távolságon belül, a vízfolyásszakaszok partján a trágya és szemét lerakásához, állatok úsztatásához (fürdetéséhez) és itatásához a tilalom alóli felmentés megadása. 11/1961. (V. É. 8.) EüM—OVF együttes utasítás 9. § (4) bek.
A vízügyi államigazgatási szervezet szakhatóságként működik közre a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 3. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyben.
2. számú melléklet a 4/1990. (X. 24.) KHVM rendelethez
A)
A vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr;
Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely;
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár;
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs;
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest;
Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja;
Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza;
Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok;
Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged;
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc;
Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen;
Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula.
B)
A vízügyi igazgatóságok működési területe (vonalai) és területi kapcsolatai
I. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Győr
Működési területe:
1. Győr-Moson-Sopron megye — kivéve
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira közigazgatási területét.
2. Komárom-Esztergom megye
3. Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu közigazgatási területe.
4. Veszprém megyéből:
Kemenesszentpéter,
Várkesző közigazgatási területe.
Működési vonalai
a) folyószabályozási: a duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850—1708. fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 85 km hosszban, továbbá a Marcalnak Malmosok (Újmalmosok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és balparti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Kis-Duna jobb- és bal parti töltései, a Rábca jobb- és bal parti töltései Bősárkány, illetőleg Rábcakapi és Győr között, a Répce-árapasztó kétoldali töltései, a Rába jobb- és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal jobb- és bal parti védvonalai Mórichida és a torkolat között.
Kapcsolatok: Győr-város, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye.
II. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Szombathely
Működési területe:
1. Vas megye — kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápóc,
Répcelak,
Uraiújfalu közigazgatási területét.
2. Zala megye
3. Győr-Moson-Sopron megyéből:
Csádorfjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira közigazgatási területe.
4. Veszprém megyéből:
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Magyargencs.
5. Somogy megyéből:
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs közigazgatási területe.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);
b) árvízvédelmi:
— a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között,
— a Mura balparti árvízvédelmi rendszer,
— a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Működési területén a folyók és vízfolyások, valamint a jelentősebb közcélú vízi létesítmények; ezeken belül:
— a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig,
— a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé,
— a Marcal a Győr-Sopron-Veszprém megyék határától (Mórichida), Vas megye—Veszprém megye határáig (Megyer).
Kapcsolatok: Vas és Zala megye.
III. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Székesfehérvár
Működési területe
1. Fejér megye
2. Veszprém megye — kivéve:
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Várkesző közigazgatási területét.
3. Tolna megye — kivéve:
Csikóstöttös,
Jágónak,
Kaposszekcső,
Lápafő,
Nak,
Váralja,
Várong közigazgatási területét,
továbbá
Kismányoknak és
Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.
4. Somogy megyéből:
Balatonkiliti,
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok,
Siójut,
Tengőd közigazgatási területe,
továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső része.
5. Baranya megyéből:
Ófalu területe,
továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.
6. Bács-Kiskun megyéből:
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a balatontól a torkolatig 123 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Ercsi—Báta között, a Keresztúri és Váli vízfolyás jobb- és bal parti torkolati szakasza, a Sió Simontornya—Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Siótorkolat közötti jobb- és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának két parti töltései, a Nádorcsatorna Kölesd alatti jobb- és balparti töltései.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Baranya megyében:
Kaposszekcső, Csikóstöttös és Mágocs határában a Kaposcsatorna jobbparti oldala és jobbparti depóniája a dombóvár-kaposszekcsői út hídjától lefelé.
Tolna megyében:
Nak határában a Kis-Konda patak medrének kezelése.
Kapcsolatok: Székesfehérvár város, Fejér, Tolna és Veszprém megye.
IV. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Pécs
Működési területe
1. Pécs megyei város
2. Baranya megye — kivéve:
Dunafalva,
Homorud,
Ófalu közigazgatási területét,
továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét,
Mohács városnak a Duna bal partjára eső részét.
3. Somogy megye — kivéve:
Balatonkiliti,
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok,
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs közigazgatási területe,
továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső része.
4. Tolna megyéből:
Csikóstöttös,
Jágónak,
Kaposszekcső,
Lápafő,
Nak,
Várong,
Váralja közigazgatási területe,
továbbá
Kismányok
Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236—225 fkm és 200—68. fkm) 143 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Dunaszekcső — déli országhatár között, Dráva bal part, a Mura torkolat eperjeske között, a Feketevíz bal part Kémes—Drávaszabolcs között, az Egerszegi csatorna jobb- és bal parti töltései Ipacsfa—Drávaszabolcs között.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Tolna megyében:
a) dombóvár határában a Kapos-csatorna bal partján a kaposszekcsői út hídja és a somogyi megyehatár közötti szakaszon a Kapos-csatorna medrének bal parti oldala és bal parti depóniája;
b) Máza, Váralja, Kismányok, Nagymányok és Hidas határában a Völgységi patak medre (bal parti is) a kezelésébe tartozik.
Kapcsolatok: Pécs város, Baranya és Somogy megye.
V. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Budapest
Működési területe
1. Budapest főváros
2. Pest megye — kivéve:
Abony,
Albertirsa,.
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás közigazgatási területét.
3. Nógrád megye
4. Heves megyéből:
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Kerekharaszt,
Lőrinc,
Nagykökényes,
Zagyvaszántó közigazgatási területe.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708—1560 fkm) 148 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Soroksári—Duna-ág 58 km hosszban; az Ipoly csehszlovák—magyar határszakasza 151 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi vízmércéig 41 km hosszban;
b) érvízvédelmi:
a Duna jobb part Pilismarót—Dunafüred között a Bökkös patak torkolati szakaszával, a Duna bal part Szob—Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai — kivéve Budapest saját szervezettel védekező főváros védvonalait — a Zagyva két parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, az Ipoly bal partja.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Bács-Kiskun megyében:
a) Kunpeszér határában a XX. XX/b és XX/c jelű belvízcsatornák és mellékcsatornák kezelése;
b) Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornák, a XXXIII. jelű belvízcsatorna torkolata feletti szakaszának, valamint a XXXIII. jelű belvízcsatornának a kezelése;
c) Tass határában az I. I/1., I/2. és II. jelű belvízcsatornának a kezelése.
Kapcsolatok: Budapest, Pest és Nógrád megye.
VI. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Baja
Működési területe
1. Bács-Kiskun megye — kivéve:
Balatonszálás,
Bócsa,
Bugac,
Csólyospálos,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kiskunfélegyháza,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Lakitelek,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszaalpár,
Tiszakécske,
Tompa,
Városföld,
Zsana közigazgatási területét,
továbbá
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.
2. Baranya megyéből:
Dunafalva,
Homorud közigazgatási területe,
továbbá
Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási:
a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560—1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 32 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna bal part Solt-déli országhatár között és a Duna-völgyi Főcsatorna két partja Nemesnádudvar—Baja között.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Pest megyében:
Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna és mellékcsatornáinak kezelése.
Kapcsolatok: Kecskemét város, Bács-Kiskun megye.
VII. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Nyíregyháza
Működési területe
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivéve:
Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,
Nyírlugas,
Penészlek, Rakamaz közigazgatási területének délnyugati részét,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári közigazgatási területét,
továbbá
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Tímár,
Tiszabercel,
Tiszakanyár,
Tiszatelek,
Vencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből:
Cigánd,
Kenézlő,
Tiszakarád,
Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
3. Hajdú-Bihar megyéből
Hajdúhadháztéglás közigazgatási területének volt téglási határrésze,
Nyíradony közigazgatási területének északi része.
Működési vonalai
a) folyószabályozás:
A Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,85—543,75 fkm) 201 km, a Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Tarpa—Lónya között. Tisza bal part Tiszabecs—Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád—Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc—Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között, a Kraszna jobb és bal part Ágerdő—Vásárosnamény között, a Lónyay Főcsatorna jobb és bal part Berkesz és a Tisza között, valamint a Lónyay Főcsatorna Berkesz alatti bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Hajdú-Bihar megyében
a) Nyíradony határában a VII-es főfolyás, a VII/7., VII/9., VII/9—1. és VII/10. jelű mellékfolyások kezelése;
b) Hajdúhadháztéglás határában a VIII/7—2. jelű oldalág és a VIII/8. jelű mellékág kezelése.
Kapcsolatok: Nyíregyháza város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
VIII. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Szolnok
Működési területe
1. Jász-Nagykun-Szolnok megye — kivéve:
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa,
Kunmadaras közigazgatási területének a C—3. csatornától keletre eső részét,
Nagyiván,
Tiszafüred összevonás előtti területének a 33. számú közúttól északon az árvízvédelmi töltéstől, délen a karcagi vasútvonaltól keletre eső részét,
Tiszaigar közigazgatási területének keleti részét,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,
Túrkeve közigazgatási területének a Hortobáty-Berettyó bal partjára eső,
továbbá
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó valamint a Hármas-Kőrös bal partjára eső részeit és — a Hortobágy-Berettyó torkolata felett — a jobb partjára eső részét,
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Kőrös bal partjára eső részét,
Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Kőrös bal partjára eső részét,
Tiszasas és Tiszazug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.
2. Heves megyéből:
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána közigazgatási területe,
továbbá
Újlőrincfalva és
Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső része.
3. Békés megyéből:
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.
4. Csongrád megyéből:
Csongrád közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része
továbbá
Magyartés közigazgatási területének a Kőrös jobb partjára eső része.
5. Bács-Kiskun megyéből:
Lakitelek — kivéve Tőserdő, valamint az Alpári nyárigát területét,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszakécske közigazgatási területe.
6. Pest megyéből:
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmilós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapáti,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás közigazgatási területe.
7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből:
Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső része.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád (bokros) határáig (440—25,3 fkm) 186,2 km hosszban a kiskörei tározó a Tisza 440 fkm-éig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Sarud—Alpári magaspart között, Tisza bal part Tiszafüred—Hármas-Kőrös torkolat között a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, a Zagyva két part Jászfelsőszentgyörgy—Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri Főcsatorna jobb és bal parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri csatorna Hármas-Kőrös közötti szakaszon, a Hármas-Kőrös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények
Heves megyében:
Dormád, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák kiépítése és kezelése.
Pest megyében:
Tápiószentmárton határában a Perje-felső, Söregi és Kutyatejes csatornák kezelése.
Kapcsolatok: Jász-Nagykun-Szolnok megye.
IX. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Szeged
Működési területe
1. Szeged megyei város
2. Csongrád megye — kivéve:
Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Szentes—Magyartés közigazgatási területének a Kőrös jobb partjára eső részét.
3. Bács-Kiskun megyéből:
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Csólyospálos,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kunfehértó,
Kiskunfélegyháza,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kömpöc,
Kunszállás,
Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe,
Nyárlőrinc,
Pánmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Tiszaalpár,
Toma,
Városföld,
Zsana közigazgatási területe.
4. Békés megyéből
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagykopács,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Reformátuskovácsháza,
Tótkomlós,
Végegyháza közigazgatási területe.
5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Öcsöd Hármas-Kőrös bal parti területe,
Kunszentmárton és
Szelevény közigazgatási területének a Kőrös bal partjára eső része,
továbbá
Tiszasas;
valamint
Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Tisza Csongrád város északi határától a déli országhatárig (253,8—139,6 fkm) 95 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 50 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a tisza jobb part alpári magaspart-déli országhatár közötti szakasza, a Dong-ér Főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Kőrös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Kőrös bal part a Horgavölgyi-ér mellékágától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-apátfalvi Főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi Főcsatorna között.
Kapcsolatok: Szeged város, Csongrád megye.
X. Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Miskolc
Működési területe
1. Miskolc megyei város
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye — kivéve:
Ároktő,
Cigánd,
Hejőkürt,
Kenézlő, Leninváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Oszlár,
Révleányvár,
Ricse,
Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét,
Tiszacsermely,
Tiszadorogma,
Tiszakarád,
Tiszakeszi,
Tiszapalkonya,
Tiszatardos,
Tiszatarján,
Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét,
Tokaj és
Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből:
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Tímár,
Tiszadada,
Tiszabercel,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszakanyár,
Tiszalök,
Tiszatelek,
Vencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
4. Heves megye — kivéve:
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kerekharaszt,
Kisköre,
Kömlő,
Lőrinc,
Nagykökényes,
Pély,
Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Újlőrincfalva közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a Kiskörei tározó területére eső részét, továbbá
Zagyvaszántó közigazgatási területét.
5. Hajdú-Bihar megyéből:
Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
6. Jász-Kiskun-Szolnok megyéből:
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa közigazgatási területe,
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (550—440 fkm) 110 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 50 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 119 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 132 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Zemplénagárd—Sarud között a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó torkolati szakaszának partja, a Tarna két part Kál—Jászjákóhalma közötti szakasza, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnócának, Benének, Gyöngyösnek, Gyangyának és Szarvágynak visszatöltésezett szakaszai.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Heves megyében:
a) Sarud határában a Laskó patak medre,
b) Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna kezelése, valamint a Kalapos-csatorna felügyelete.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Jászberény határában az Ágói patak kezelése,
Nógrád megyében:
a Ceredi Tarna patak kezelése.
Kapcsolatok. Miskolc város, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye.
XI. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Debrecen
Működési területe
1. Debrecen megyei város
2. Hajdú—Bihar megye — kivéve:
Hajdúhadháztéglás közigazgatási területének északi (téglási) részét,
Komádi,
Kőrösszakál,
Nyíradony közigazgatási területének északi részét,
Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára és továbbá Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára és
Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét,
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből:
Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része,
Nyírlugos,
Penészlek,
Rakamaz közigazgatási területének délnyugati része,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári közigazgatási területe,
továbbá
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből:
Ároktő,
Hejőkürt,
Leninváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,
Oszlár,
Tiszadorogma,
Tiszakeszi,
Tiszapalkonya,
Tiszatardos,
Tiszatarján,
Tokaj közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Kunmadaras közigzgatási területének a C—3. csatornától keletre eső része,
Nagyiván,
Tiszafüred összevonás előtti területének a 33. számú közúttól északra az árvízvédelmi töltéstől, délen a karcagi vasútvonaltól keletre eső része.
Tiszaigar közigazgatási területének keleti része,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része.
6. Békés megyéből:
Biharugra közigazgatási területéből a Sebes-Kőrös jobb partjára eső rész,
Bucsa közigazgatási területe,
továbbá
Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Kőrös jobb partjára és a Berettyó bal partjára eső része,
Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Kőrös jobb partjára eső része,
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal part 43+000—43—+400 fkm közötti része.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig 77 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza bal part Rakamaz—Tiszafüred között a Keleti Főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti torkolati szakaszával, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar—Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Kőrös között, a Berettyóba torkoló Ér és Kékkáló visszatöltésezett jobb és bal partja, a Sebes-Kőrös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények kezelése
Békés megyében:
Ecsegfalva határában a Sárréti Főcsatornák, valamint a Ritkaborz-Kalmár-szigeti mellékcsatornának a kezelése.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Nyírbéltek határában az érmelléki belvízcsatorna és mellékcsatornáinak kezelése.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad—Mérges—Sárosér-csatorna kezelése.
Kapcsolatok: Debrecen város, Hajdú-Bihar megye.
XII. Kőrös vidéki Vízügyi Igazgatóság
Székhelye: Gyula
Működési területe
1. Békés megye — kivéve:
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Kőrös jobb partjára eső részét,
Bucsa,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyháza,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagykopáncs,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Reformátuskovácsháza,
Tótkomlós,
Végegyháza közigazgatási területét,
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a hambas-sárréti belvízrendszer területére eső részét,
Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Kőrös jobb partjára eső részét,
valamint
Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Kőrös jobb partjára és a Berettyó bal partjára eső részét.
2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Kőrös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része,
valamint Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része,
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Kőrös bal partjára eső, a megyehatár és a Horga-völgyi ér közötti része.
3. Hajdú-Bihar megyéből:
Komádi és
Kőrösszakál közigazgatási területének a Sebes-Kőrös bal partjára eső része,
Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára és Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.
Működési vonalai
a) folyószabályozási:
a Sebes-Kőrös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Kőrös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Kőrös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Kőrös teljes, 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 22 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Hortobágy-Berettyó bal parti töltése Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Kőrös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Kőrös között, a Sebes-Kőrös jobb parti töltése a Hármas-Kőrös és Berettyó-torkolat között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Kőrös között, a Sebes-Kőrös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Kőrös között, a Hármas-Kőrös bal parti töltése a Horgavölgyi ér mellékága és a Sebes-Kőrös között, a Kettős-Kőrös, a Fekete-Kőrös és a Fehér-Kőrös mindkét parti töltései, a Fekete- és a Fehér-Kőrös között az országhatár mentén húzódó (trianoni) lokalizációs töltés, a Sebes-Kőrös és a Fekete-Kőrös között húzódó (trianoni) lokalizációs töltés, a Fehér-Kőrös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyula(vári), dénesmajori körtöltések, a Fehér- és Fekete-Kőrös közötti új lokalizációs töltés. A Fekete-, Sebes-Kőrös közötti új lokalizációs töltés.
Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények
Békés megyében:
Dögös-kákafoki főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén.
Hajdú-Bihar megyében:
Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Horgavölgyi főcsatorna Öcsöd község területén.
Kapcsolatok: Békés megye.
