43/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről
A Kormány a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatáról és hatásköréről a következőket rendeli el:
A miniszter részvétele a kormányzati munkában
1. § (1) A miniszter a természetes és az épített környezet összehangolt és rendezett alakítása, fejlesztése és védelme érdekében közreműködik a Kormány környezetvédelmi, természetvédelmi (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi), területfejlesztési, építésügyi politikájának meghatározásában.
Ennek érdekében:
a) javaslatot tesz a környezetvédelem, a területfejlesztés, az építésügy országos programjára;
b) javaslatot tesz a környezetvédelem, a területfejlesztés, az építésügy feladataihoz szükséges költségvetési eszközökre;
c) részt vesz a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló szabályozórendszer kidolgozásában;
d) figyelemmel kíséri és elemzi a környezetvédelem, a területfejlesztés szempontjából a termelési, szolgáltatási folyamatokat, a gazdasági kapcsolatok rendjét;
e) részt vesz az ország külkapcsolatai, valamint nemzetközi gazdasági kapcsolatai fő irányainak meghatározásában, a hozzájuk tartozó feltételrendszer kialakításában, és ennek során érvényesíti a környezetvédelem, a területfejlesztés érdekeit;
f) közreműködik az országos kutatási-fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési koncepciók kidolgozásában.
(2) A miniszter irányító tevékenysége során érvényesíti a Kormány környezetvédelmi, területfejlesztési, építésügyi politikáját.
A miniszter irányító jogköre
2. § (1) A miniszter látja el a környezetvédelem, a területfejlesztés és — az építőipari tevékenység jogszabályban meghatározott igazgatási feladatai kivételével — az építésügy központi irányítását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében feladatkörében jogi szabályozási (rendeletalkotás), jogalkalmazási (hatósági), felügyeleti, ellenőrzési és szervező, valamint összehangoló tevékenységet végez.
3. § (1) A miniszter környezetvédelmi feladatai tekintetében
a) az általános irányítás körében
— kidolgozza a környezetvédelmi politika átfogó stratégiai céljait. Előterjesztéseket készít a szükséges és lehetséges változásokról, részt vesz a célok elérését biztosító eszközök (programok) kidolgozásában;
— elemzi és értékeli a környezet állapotát, védelmének helyzetét, a környezeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását;
— összehangolja, illetőleg feladatkörében működteti a környezet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő hálózatokat, statisztikai adatszolgáltató rendszereket;
— koordinálja a természeti erőforrások igénybevételével kapcsolatos mérési és adatszolgáltatási tevékenységeket;
— gondoskodik a környezeti hatásvizsgálatok rendszerének és módszertanának kialakításáról;
— kapcsolatot tart a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal, irányítja a társadalom környezetvédelemmel kapcsolatos véleményének megismerését szolgáló vizsgálatokat, követi, rendszerezi és értékeli a közvélemény megnyilvánulásait;
— figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezetvédelmi célokat szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, a környezetkímélő, energia- és víztakarékos, valamint a hulladékszegény technológiák bevezetését.
b) a szakterületi irányítás körében
ba) a levegőtisztaság-védelem tekintetében
— meghatározza a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források által kibocsátható szennyezőanyagok határértékei (emisszió) megállapításának rendjét;
— közreműködik a légszennyezettség (imisszió) határértékeinek megállapításában;
— kidolgozza a légszennyezettség továbbterjedésével kapcsolatos vizsgálatok, mérések, elemzések értékelésének rendjét;
— meghatározza a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a levegőtisztaság-védelmi tevékenységet.
bb) a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének érdekében
— meghatározza a vizek minősítési rendszerét, kutatásuk, feltárásuk környezetvédelmi szempontjait;
— meghatározza a vizekbe történő beavatkozások környezetvédelmi feltételeit, s érvényre juttatja azok teljesülését;
— meghatározza és érvényre juttatja a vizekre, az azokra ható beavatkozásokra, a beavatkozások hatásaira irányuló adatgyűjtés, -tárolás, -feldolgozás környezetvédelmi szempontjait, irányítja a vizek környezeti értékelését;
— meghatározza a környezetre káros, illetőleg veszélyes vízszennyezés, továbbá a szennyező anyagok megengedhető határértékeit;
— kidolgozza a vizek védelmére irányuló szabályozást és követelményrendszert;
— ellátja az előző bekezdésekben foglalt feladatokkal összefüggő hatósági, illetőleg szakhatósági feladatokat;
— meghatározza a vízkárokkal és a rendkívüli vízszennyezésekkel összefüggő, a környezetet érő károk elhárítási feladatait és irányítja azok végrehajtását;
— figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet minőségének vízgazdálkodási eszközökkel való javítására irányuló tevékenységeket;
bc) a természetvédelem körében
— megállapítja a védelemre érdemes természeti területek és természeti értékek körét és gondoskodik azok védelem alá helyezéséről;
— irányítja a természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket veszélyeztető jelenségek okainak feltárásával, károsodásuk megelőzésével és elhárításával, a károsodott értékek helyreállításával, a természeti értékek feltárásával, megőrzésével, fenntartásával és bemutatásával összefüggő tevékenységeket;
bd) az általános tájvédelem körében
— irányítja — a területfejlesztéssel összhangban — a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmét;
be) a zaj- és rezgésvédelem körében
— meghatározza az emberi környezetre káros, illetve veszélyes zaj- és rezgéskibocsátási határértékek megállapítási rendjét, a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a zaj- és rezgésvédelmi tevékenységet;
— közreműködik a zaj- és rezgésterhelési (imissziós) határértékek megállapításában;
bf) a hulladékkezelés körében
— meghatározza a termelési és települési hulladék (a továbbiakban együtt: hulladék) kezelésének és elhelyezésének szakmai szabályait és környezetvédelmi követelményeit;
— irányítja a hulladékok káros környezeti hatásai elleni védelemre irányuló tevékenységeket;
— közreműködik a hulladék keletkezés megelőzésében, csökkentésében, a hulladékhasznosítás, másodnyersanyag-hasznosítás szervezésében;
bg) a környezet radioaktív sugárzás elleni védelme körében
— közreműködik a környezet radioaktív szennyezés elleni védelmével kapcsolatos követelmények meghatározásában, a védelmi feladatok ellátásában;
bh) az erdővagyonvédelem körében
— ellátja az általános erdővagyonvédelmi tevékenységet;
bi) az ásványvagyonvédelem és a termőföldvédelem körében
— közreműködik a védelmi tevékenységek irányításában;
bj) az élővilágvédelem körében
— közreműködik a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág, [a vadászható, halászható vad- és halfajok, háziasított állatfajok (fajták) és ezek génkészletei] védelmének irányításában.
(2) Az (1) bekezdés bh), valamint bi) és bj) pontjaiban foglalt feladatainak ellátása érdekében a miniszter
— érvényesíti a környezetvédelmi követelményeket a szabályozásban;
— szakhatóságként működik közre az egyes hatósági eljárásokban;
— környezetvédelmi érdekből, szabályozási, hatósági, felügyeleti intézkedéseket kezdeményez.
4. § A miniszter a területfejlesztés körében — a környezetvédelemmel és az építésüggyel összhangban:
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos terület- és településfejlesztési politika megalapozására;
b) részt vesz a terület- és településfejlesztéssel összefüggő tervezési rendszer és gazdasági szabályozók kidolgozásában;
c) kialakítja a terület- és telekgazdálkodás szabályait, illetve kezdeményezi azok megállapítását;
d) irányítja, szervezi és ellenőrzi az elmaradott térségekre, válságövezetekre, kiemelt üdülőövezetekre, határmenti területekre és más sajátos térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozását, a végrehajtásukkal összefüggő központi feladatok teljesítését és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását;
e) összehangolja az országos és a térségi (regionális) jelentőségű területfejlesztési feladatokat, továbbá a lakosság széles körét érintő, vagy a nemzetgazdaság szempontjából egyébként fontos közérdekű munkák megvalósítását, valamint a központi közigazgatási és érdekképviseleti szervek ilyen munkákkal kapcsolatos tevékenységét.
5. § (1) A miniszter az építésügy körében gondoskodik
a) az épített és a természetes környezet összhangjáról, a települési környezet építésügyi védelméről, az építészeti értékek megóvásáról és az építészeti kultúra fejlesztéséről, továbbá
b) a területrendezésre (a térségi és a településrendezésre),
c) az épületekre, továbbá — az egyes építményfajtákra vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel — építményekre és más műtárgyakra, valamint azok építési munkáira,
d) az épületek, továbbá — az egyes építményfajtákra vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel — az építmények műszaki tervezésére (az építéstervezésre), valamint
e) a műemlékvédelemre vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények kialakításáról, megállapításáról, érvényesítéséről és alkalmazásuk ellenőrzéséről.
(2) A miniszter a területrendezés körében — a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel összhangban —:
a) irányítja és ellenőrzi az épített és a természetes környezet műszaki-ökológiai-esztétikai szempontú térbeli rendjének létrehozására irányuló területrendezési tevékenységet;
b) irányítja és szervezi az országos és a regionális jelentőségű területrendezési koncepciók és tervek kialakítását és feladatok ellátását, összehangolja az ilyen jelentőségű létesítmények és hálózatok elhelyezését, továbbá gondoskodik a területrendezési és az infrastruktúra tervezés összhangjáról;
c) kialakítja a területrendezési tervek rendszerét, tartalmi követelményeit, továbbá elkészítésük, egyeztetésük, jóváhagyásuk, alkalmazásuk és karbantartásuk rendjét.
(3) A miniszter a műemlékvédelem terén — a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben —:
a) irányítja és ellenőrzi a műemlékvédelmi tevékenységet;
b) kialakítja a műemlékvédelem országos céljait, feladatait és követelményrendszerét;
c) gondoskodik a védetté nyilvánításról, illetőleg annak megszüntetéséről;
d) közreműködik a műemlékekkel kapcsolatos tudományos, közművelődési és képzési feladatok megoldásában.
6. § A miniszter a 3—5. §-okban foglalt feladatainak ellátása érdekében
a) meghatározza az irányított tevékenységek nemzetközi kapcsolatainak fő irányait, irányítja a nemzetközi együttműködést, szervezi és értékeli a külföldi tapasztalatok hasznosítását és megvalósulását;
b) kialakítja az irányított szakterületek kutatási és műszaki fejlesztési irányelveit, a feladatkörébe tartozó kutatás és műszaki fejlesztés fő irányait;
c) gyakorolja a felsőoktatásban a képzésben érdekelt miniszter jogkörét, az iskolarendszeren kívüli oktatásban pedig — az ágazati szakmai oktatás tekintetében — a szakirány szerint illetékes miniszter jogkörét;
d) szervezi a műszaki szabályozási, szabványosítási és minőségügyi tevékenységet.
7. § (1) A miniszter határozza meg a környezetvédelem, az építésügy tekintetében a hatósági engedélyezésre, kötelezésre és ellenőrzésre vonatkozó szakmai szabályokat.
(2) A miniszter — külön jogszabályok rendelkezései szerint — környezetvédelmi feladatainak ellátása során közreműködik a népjóléti miniszter környezetegészségügyi feladatainak ellátásában.
A miniszteri feladatok ellátásának rendje
8. § (1) A miniszter a feladatait a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a közvetlen irányítása alatt működő
Környezetvédelmi Főfelügyelőség,
Országos Építésügyi Hivatal,
Országos Műemléki Felügyelőség,
Országos Meteorológiai Szolgálat
közreműködésével látja el.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hivatalok vezetőit a miniszter nevezi ki, valamint megállapítja részletes feladat- és hatáskörüket.
9. § (1) A minisztert az ágazatközi koordinációs feladatainak ellátása során Országos Környezetvédelmi Tanács, Országos Területfejlesztési Tanács, valamint Országos Műemléki Tanács (a továbbiakban együtt: Tanácsok) segíti.
(2) A Tanácsok a miniszter véleményező, tanácsadó szerveként működnek.
(3) A Tanácsok elnöke a miniszter, tagjai az érdekelt miniszterek által kijelölt vezetők, valamint a miniszter által felkért más szakemberek.
10. § (1) A miniszter egyes feladatait az irányítása alatt álló területi szervezetek útján látja el.
(2) A miniszter határozza meg az önkormányzati hivatal hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, területfejlesztési, építésügyi feladatok ellátásához szükséges szakmai szabályokat.
11. § A miniszter
a) dönt a rendelkezésére álló központi források, pénzalapok elosztásáról, támogatások odaítéléséről és ellenőrzi azok felhasználását;
b) intézményeket hozhat létre és szüntethet meg;
c) ellátja a jogszabályok alapján rá háruló egyéb feladatokat.
12. § A miniszter szervezetirányító jogköre kiterjed
a) az alárendelt intézetekre és más központi költségvetési szervekre;
b) a központi alárendeltségében működő területi államigazgatási és egyéb költségvetési szervekre.
Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 22/1988. (IV. 22.) MT rendelet, valamint az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek irányításáról szóló 1003/1979. (II. 6.) MT határozat hatályát veszti.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök