Kifejezéskereső
5/1990. (III. 27.) MM rendelet
a felsőoktatási intézményekbe való felvételről szóló 25/1988. (XII. 22.) MM rendelet módosításáról
1990.03.27.
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem:
1. § A felsőoktatási intézményekbe való felvételről szóló 25/1988. (XII. 22.) MM rendelet (a továbbiakban: R.) 1–2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.
2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az R. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdése, 26. §-ának (3) bekezdése, valamint a 27. §-a hatályát veszti.
Dr. Glatz Ferenc s. k.,
művelődési miniszter
1. számú melléklet az 5/1990. (III. 27.) MM rendelethez
A vizsga alóli mentesség
I. Versenyek, vetélkedők
a) Részben vagy egészben mentesül a tantárgyi vizsga alól az a jelentkező, aki a következőkben felsorolt tanulmányi versenyek valamelyikén a megjelölt helyezések egyikét elérte.
Országos középiskolai |
helyezés |
Országos szakmai |
helyezés |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
||||
Magyar irodalom |
1–10. |
Összetett szakmai tanulmányi versenyek |
|
||||
Magyar nyelv |
1– 5. |
(Szakirányú továbbtanulás esetén a teljes |
|
||||
Történelem |
1–10. |
felvételi vizsga alól mentesít) |
|
||||
Földrajz |
1–10. |
|
|
||||
Fizika |
|
Gépipari versenyek |
|
||||
– |
I. kategória |
1– 5. |
a) Gépgyártó szakmacsoport |
1–10. |
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
b) Gépszerelő szakmacsoport |
1–10. |
|||
– |
III. kategória |
1–10. |
c) Gépipari szakmacsoport |
1–10. |
|||
Kémia |
|
d) Gépészeti szakmacsoport |
1–10. |
||||
– |
I. kategória |
1–10. |
Villamosipari versenyek |
|
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
a) Erősáramú szakmacsoport |
1– 3. |
|||
Biológia |
|
b) Gyengeáramú szakmacsoport |
1–10. |
||||
– |
I. kategória |
1–10. |
c) Villamosipari szakmacsoport |
1–10. |
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
Vegyipari verseny |
1– 5. |
|||
Matematika |
|
Könnyűipari verseny |
1–10. |
||||
– |
I. kategória |
1–10. |
Nyomdaipari verseny (csak a Könnyűipari |
|
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
Műszaki Főiskola nyomdaipari szakára) |
1– 3. |
|||
– |
III. kategória |
1–10. |
Közlekedési versenyek |
|
|||
Orosz nyelv |
|
a) Gépjárműüzemi |
1– 3. |
||||
– |
I. kategória |
1– 5. |
b) Vasútüzemi |
1– 2. |
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
c) Vasútforgalmi |
1– 2. |
|||
– |
III. kategória |
1–10. |
d) Hajózási és vasútépítő gépészeti |
1– 2. |
|||
Angol nyelv |
|
e) Közlekedésgépszerelő szakmacsoportos |
1–10. |
||||
– |
I. kategória |
1–10. |
f) Gyengeáramú szakmacsoportos |
1. |
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
Építőipari versenyek |
|
|||
Francia nyelv |
|
a) Magas- és mélyépítőipari |
1–10. |
||||
– |
I. kategória |
1–10. |
b) Út- híd és vasútépítő |
1– 5. |
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
c) Épületgépészeti |
1– 3. |
|||
Német nyelv |
|
Postai versenyek |
|
||||
– |
I. kategória |
1–10. |
a) Postaforgalmi |
1–10. |
|||
– |
II. kategória |
1–10. |
b) Távközléstechnikai műszerész |
1– 5. |
|||
Latin nyelv |
1– 5. |
Vízügyi versenyek |
|
||||
Olasz nyelv |
1– 3. |
a) Területi és telepítési vízgazdálkodási |
1– 4. |
||||
Spanyol nyelv |
1– 3. |
b) Víz- és szennyvíztechnológiai |
1. |
||||
Mezőgazdasági és élelmiszeripari versenyek |
|
Kereskedelmi és vendéglátóipari versenyek |
|
||||
a) Állategészségőr |
1– 5. |
(szakirányú továbbtanulás esetén felvételi |
|
||||
b) Állattenyésztő |
1– 3. |
vizsgát csak matematikából kell tenni) |
|
||||
c) Erdészeti |
1– 3. |
a) Kereskedelmi |
1– 5. |
||||
d) Élelmiszeranalitika |
1– 3. |
b) Áruismeret |
1– 5. |
||||
e) Élelmiszeripari |
1– 5. |
c) Vendéglátó ismeretek |
1– 5. |
||||
f) Földmérési |
1– 3. |
d) Élelmiszer-áruismeret |
1– 5. |
||||
g) Kertészeti |
1– 5. |
e) Külkereskedelmi ismeretek |
1– 3. |
||||
h) Mezőgazdasági áruforgalmi |
1– 3. |
f) Külkereskedelmi ismeretekkel bővített |
|
||||
i) Mezőgazdasági gépész |
1–10. |
idegen nyelvi versenyek |
|
||||
j) Mezőgazdasági gépszerelő |
1– 5. |
orosz |
1– 3. |
||||
k) Növényvédelmi |
1– 3. |
angol |
1– 3. |
||||
Óvónői verseny |
1–10. |
német |
1– 3. |
||||
|
|
Egészségügyi verseny |
1–10. |
||||
Egyéb versenyek, vetélkedők |
|
(szakirányú továbbtanulás esetén a biológia |
|
||||
|
|
vagy az azt helyettesítő tárgy vizsgája |
|
||||
Nemzetközi Diákolimpia |
bármely |
alól mentesít) |
|
||||
Ki miben tudós vetélkedő |
1– 8. |
Közgazdasági versenyek |
|
||||
Kürschák József matematika verseny |
1–10. |
(szakirányú továbbtanulás esetén felvételi |
|
||||
Eötvös Loránd fizika verseny |
1–10. |
vizsgát csak matematikából kell tenni) |
|
||||
Nemes Tihamér számítástechnikai verseny |
1–10. |
a) Könyvvitel |
1–10. |
||||
Révész Géza pszichológiai verseny |
1– 3. |
b) Statisztika |
1–10. |
||||
|
|
c) Pénzügyi ismeretek |
1–10. |
||||
|
|
d) Programozás |
1– 6. |
||||
|
|
e) Politikai gazdaságtan |
1–10. |
||||
|
|
Gyorsíró- és gépíróverseny közgazdasági szakközépiskolások számára, a BGYTF megfelelő szakára |
|
||||
|
|
a) Gépíró |
1–10. |
||||
|
|
b) Gyorsíró |
1–10. |
||||
b) A teljes felvételi vizsga alól mentesül a jelentkező, ha
– az általa választott szakon a felvételi vizsga tárgya matematika és fizika, és ezek bármelyikéből az a) pontban megjelölt helyezést elérte,
– az általa választott kémiatanári, vegyész vagy vegyészmérnöki szakon a felvételi vizsgatárgy a kémia mellett a matematika vagy a fizika és az a) pontban megjelölt helyezést kémiából érte el,
– a mentességet jelentő helyezést országos szakmai tanulmányi összetett versenyben érte el.
c) A Nemes Tihamér számítástechnikai versenyen elért helyezés a matematika tárgy felvételi vizsgája alól mentesít, de a másik tárgy vizsgája alól nem. Kivétel a tudományegyetemek programozó matematika szaka, ahol szakirányú továbbtanulás esetén a teljes felvételi vizsga alól mentesít.
d) Nem mentesül az a) pontban felsorolt tanulmányi versenyeken és vetélkedőkön elért helyezés alapján a tantárgyi vizsga alól az, aki a középiskolai tanulmányait három évnél régebben fejezte be.
e) Az országos szakmai tanulmányi versenyeken elért helyezések csak szakirányú továbbtanulás esetén adnak mentességet.
f) Versenyhelyezés alapján a felvételi mentességet csak egyszer lehet igénybe venni.
g) A felsőoktatási intézmény által előírt gyakorlati, ill. alkalmassági vizsgát annak is le kell tennie, aki egyébként részben vagy egészben mentesült a tantárgyi vizsga alól.
h) A versenyhelyezettek felvételi pontszámát úgy számítják ki, mintha a pályázó a felvételi vizsgán az adott tárgyból – teljes mentesítés esetén mindkét felvételi tárgyból – a legmagasabb pontszámot (30, ill. 60 pontot) szerezte volna meg. A mentesítettek középiskolából hozott pontjait az általános szabályok szerint kell kiszámítani.
II. A korábbi vizsgák beszámítása
a) A jelentkező – ha az előző évben sehová sem nyert felvételt – a jelentkezési lapon kérheti a felsőoktatási intézménytől az előző évben elért összpontszáma beszámítását újabb vizsga nélkül, vagy újabb felvételi vizsga letételével. A felmentést meg kell adni, ha a jelentkező ugyanazon intézményben (karon, szakon) tett vizsgát, egyéb esetekben a felsőoktatási intézmény a felmentést megadhatja.
A pontbeszámítást csak a jelentkezési lapon lehet kérni, az előző évi összpontszám és a vizsgáztató intézmény feltüntetésével.
b) Ha a jelentkező az előző évi eredménye figyelembevételét újabb felvételi vizsga letétele mellett kéri, a döntésnél a két felvételi eredménye közül a számára kedvezőbbet veszik figyelembe.
c) Az előző évi pontszám nem osztható fel, csak az összpontszám vehető figyelembe akkor is, ha az a hozott és az előző évben szerzett pontszámok összegéből adódott.
d) A jelentkező a jelentkezési lapon az írásbeli vizsga alóli felmentését kérheti, ha ugyanabban az évben ugyanabból a tantárgyból külföldi ösztöndíj elnyerésére felvételi vizsgát tett, de a külföldi ösztöndíj iránti pályázata eredménytelen volt.
Külföldi ösztöndíjat elnyert, azt azonban visszautasító, illetve a kiutazástól visszalépő pályázó vizsgaeredményét beszámítani nem lehet.
III. A nemzetközi érettségi
Mentesül a tantárgyi vizsga alól az a jelentkező, aki az International Baccalaurate Office által kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, ha a vizsgája a felvételi tantárgyak egyikéből felsőfokú, a másikból pedig legalább középfokú minősítésű.
A tanárképző főiskolák ének-zene, rajz, illetve testnevelés tanári szakain, a művészeti felsőoktatási intézményekben, valamint a Magyar Testnevelési Egyetemen a felvételi vizsgák alól a nemzetközi érettségi vizsga nem mentesít.
IV. Egyéb vizsgamentességek
Egyes felsőoktatási intézmények az I. pontban felsorolt versenyeken, ill. helyezéseken kívül is adnak kezdvezményeket. Ezeket a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató tartalmazza.
A felsőoktatási intézmény által előírt gyakorlati, ill. alkalmassági vizsgát annak is le kell tennie, aki egyébként részben vagy egészben mentesült a tantárgyi vizsga alól.
A mentesítettek szerzett pontjainak kiszámítását a 2. számú melléklet tartalmazza.
2. számú melléklet az 5/1990. (III. 27.) MM rendelethez
A felvételi vizsga pontszámítási rendszere
A) AZ ÁLTALÁNOS PONTOZÁSI RENDSZER
(Ez a pontozási rendszer érvényes a ,,B” fejezetben felsorolt intézmények kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény tantárgyi vizsgáira.)
I.
A felvételi pontrendszer
1. A felvételi vizsgán a vizsgatárgyakból szerezhető pontok az ún. szerzett pontok, melyek összértéke legfeljebb 60 lehet. A felvételi vizsgán 15 fokozatú pontszámítási rendszert alkalmazva tantárgyanként 0–15. pontig terjedően külön-külön kell értékelni a dolgozatokat és a szóbeli feleleteket, illetőleg a gyakorlati, alkalmassági vizsgán a teljesítményt.
2. A középiskolai osztályzatok alapján számított pontok az ún. hozott pontok, melyek összértéke 60 lehet.
A hozott pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, más minősítésből nem. Ha az összegezés után kapott eredmény fél pontra végződik, azt felfelé kell kerekíteni.
3. Az ,,E” pontban meghatározott teljesítmények alapján egyes felsőoktatási intézmények további pontokat, ún. többletpontokat is adnak a felvételizőknek. E többletpontokat azonban a felvételizők csak akkor kaphatják meg, ha vizsgájukat eredményesen befejezték és felsőoktatási intézménybe való felvételük a IV. pont szerint nem kizárt.
A többletpontok más intézményben, karon, szakon, szakpáron, tagozaton nem érvényesek, ezért az átjelentkezésre megjelölt helyen nem lehet azokat figyelembe venni. Az átjelentkezők többletpontjait az átjelentkezésben érintett intézmények követelményei alapján újra ki kell számítani.
4. A felvételi összpontszámot a hozott pontok és a szerzett pontok összeadásával, vagy a felvételi vizsgán szerzett pontok megkettőzésével kell kiszámítani. A felvételi összpontszám ennek megfelelően legfeljebb 120 lehet.
II.
A hozott pontok kiszámítása
1. Gimnáziumi tanulmányok esetében a hozott pontokat az a)–g) pontban megjelölt tantárgyakból szerzett osztályzatok alapján kell kiszámítani. A hozott pontokat a tantárgyak alaptantervi követelményei alapján, általában a III. és a IV. évfolyamon szerzett év végi osztályzatok összege adja. Az egyes pontoknál megjelölt esetekben más évfolyamok év végi osztályzatai veendők figyelembe:
a) magyar nyelv és irodalom (e tantárgyakból minden évben két-két osztályzatot kell figyelembe venni, ezért ezek átlagát kell kiszámítani),
b) matematika,
c) történelem,
d) idegen nyelv, a jelentkező választása szerint (alap- vagy fakultatív tantervű tantárgyból szerzett osztályzat egyaránt figyelembe vehető), nemzetiségi gimnáziumok esetében pedig a nemzetiségi nyelv és irodalom,
e) fizika,
f) a következő tantárgyak valamelyike, a jelentkező választása szerint:
– biológia,
– kémia (II. és III. évfolyam),
– földrajz (I. és II. évfolyam, ha azonban a fakultáció keretében a jelentkező tovább tanulta a tantárgyat, akkor a III. és IV. évfolyam),
– másik idegen nyelv (alap- vagy fakultatív tantervű tantárgyakból szerzett osztályzat egyaránt figyelembe vehető),
– nevelési alapismeretek (280 órás tanterv alapján tanult) tanítóképző főiskolára jelentkezés esetén,
– technika (I. és II. évfolyam, de ha fakultáció keretében tovább tanulta a tantárgyat, akkor a III. és IV. évfolyamon szerzett osztályzat), ha technika szakra jelentkezik,
g) az f) pontban felsorolt választható tantárgy helyett a következő tantárgyak osztályzatait kell beszámítani:
– ének–zene (a Művelődési Közlöny 1987. évi 11. számában a gimnáziumi nevelési-oktatási terv módosításáról található közlemény 1. számú melléklete I. részében meghatározott ének–zenei osztályból tanárképző főiskola ének–zenével kapcsolatos szakpárjaira való jelentkezés esetén),
– testnevelés (az előzőekben említett közleményben meghatározott testnevelési osztályból a Magyar Testnevelési Egyetemre, valamint tanárképző főiskola testneveléssel kapcsolatos szakpárjaira való jelentkezés esetén).
2. A dolgozók gimnáziumában folytatott tanulmányok esetében a hozott pontokat a következő tantárgyaknak a III. és IV. évfolyamon szerzett év végi osztályzatai, ill. – ha a jelentkező a tantárgyat utoljára a III. évfolyamon tanulta – a II. és III. évfolyamon szerzett év végi osztályzatok alapján kell kiszámítani:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) matematika,
c) történelem,
d) kémia,
e) fizika,
f) biológia.
3. Szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetében a hozott pontokat az a)–c) pontban megjelölt tantárgyakból a III. és IV. évfolyamon szerzett év végi osztályzatok, továbbá a felvételi tájékoztatóban közzétett – a szakközépiskolai képzés szakirányától függően meghatározott – tantárgyakból szerzett osztályzatok alapján kell kiszámítani:
a) magyar nyelv és irodalom (e tantárgyakból minden évben két-két osztályzatot kell figyelembe venni, ezért ezek átlagát kell kiszámítani),
b) matematika,
c) történelem.
4. A középiskola a jelentkezési laphoz mellékletet állít ki a hozott pontokat adó tantárgyakból és az azokból szerzett osztályzatokról. A jelentkezési lapot a melléklettel együtt kell eljuttatni a felsőoktatási intézményhez.
5. A szakmunkások előkészítő tanfolyamát végzettek hozott pontszámait a SZET Igazgatóság által kiállított bizonyítvány alapján, az abban szereplő 12 osztályzat összegeként kell számítani.
6. A külföldi felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányokhoz magyar állami ösztöndíjra az érettségi évében pályázónak a IV. évfolyamon szerzett félévi osztályzatai alapján kell a hozott pontokat számítani.
III.
A felvételi összpontszám kiszámítása
1. Az érettségi évében a felvételi összpontszámba be kell számítani a középiskolai eredmények alapján számított hozott pontokat.
Nem kell figyelembe venni a középiskolai eredményeket az érettségi évében sem, ha a jelentkező
– a felvételi vizsgán legalább 50 pontot szerzett, és ez a számítási mód számára kedvezőbb,
– a dolgozók középiskolájában érettségizett, és szerzett pontszámának kettőzése számára kedvezőbb.
2. Az érettségi évét követő három évben a felvételi összpontszám középiskolai eredmények figyelembevételével, vagy anélkül is számítható, ahogy az a jelentkező számára előnyösebb.
3. Nem lehet figyelembe venni a középiskolai eredményeket az érettségi évét követő negyedik évtől kezdődően.
4. Ha a jelentkező külföldi ösztöndíj elnyerése érdekében felvételi vizsgát tett, de az ösztöndíjat nem nyerte el és pontbeszámítást kér, hozott pontjait az év végi középiskolai osztályzatok alapján újból ki kell számítani.
5. Az a jelentkező, aki külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatta tanulmányait, nem kérheti az ott szerzett osztályzatainak a figyelembevételét. Felvételi összpontszámát – függetlenül a középiskola befejezésének évétől – a felvételi vizsgán szerzett pontszámának kétszerese adja. Az a jelentkező, aki a IV. évfolyamot belföldi gimnáziumban végezte el, kérheti, hogy a IV. évfolyamon szerzett – egyébként beszámítható – osztályzatainak kétszeresét vegyék hozott pontszámként figyelembe, ha ez a számára kedvezőbb.
6. Ha a jelentkező kérte a felsőoktatási intézménytől az előző évben elért összpontszáma beszámítását, de újabb felvételi vizsgát is tett, vagy részben vagy egészben mentesül a felvételi vizsga alól, felvételi összpontszámát az 1. számú mellékletben leírtak szerint kell megállapítani.
IV.
1. Nem bocsátható szóbeli, illetőleg gyakorlati, alkalmassági vizsgára az a jelentkező, akinek dolgozatai összpontszáma nem éri el a 10 pontot (egy írásbeli esetén az 5 pontot). A szóbeli, illetőleg gyakorlati, alkalmassági vizsgára nem bocsátható jelentkezőt erről a tényről a felsőoktatási intézmény értesíti és az iratait visszaküldi.
2. Felsőoktatási intézménybe nem vehető fel az a jelentkező,
– aki a felvételi vizsgán nem szerzett legalább 30 pontot. Ez esetben összpontszám nem számítható (a hozott pontot nem veszik figyelembe, illetőleg a szerzett pontokat nem kétszerezik),
– akinek összpontszáma nem éri el a 70 pontot.
B) EGYES FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS PONTOZÁSI RENDSZEREK
Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ
Az egyszakos képzésben a társadalomismeret szóbeli vizsgán 0–30 pont szerezhető.
A tanárképző főiskolák és főiskolai karok ének–zene, karvezetés szakjai
A felvételi vizsgán összesen 120 pont érhető el. Ebből a jelentkező a felvételi vizsgán 100 pontot szerezhet. Ha a jelentkező a jelentkezés évében vagy az azt megelőző évben zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, ,,jeles” szakmai főtárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén további 20 pontot, ,,jó” főtárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén 10 pontot hozhat.
Annak a jelöltnek, aki nem zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, ill. akinek a zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgája óta két év eltelt, a felvételi vizsgán – ha tehetsége és tanári pályára való alkalmassága ezt indokolttá teszi – a vizsgabizottsági tagok többségi szavazata alapján a vizsgateljesítményére adott 100 ponton felül további 10, ill. 20 pont adható.
A vizsgán szerezhető pontszám megoszlása a következő:
– szolfézs, zeneelméleti írásbeli 20 pont,
– szolfézs, zeneelméleti szóbeli 20 pont,
– karvezetés 10 pont,
– zongora (és egy választott hangszer) 20 pont,
– ének 20 pont,
– népzene 10 pont.
Aki a zeneelméleti és szolfézs írásbeli vizsgán nem ér el a megszerezhető 20 pontból legalább 5 pontot, szóbeli vizsgára nem bocsátható.
A tanárképző főiskolák és főiskolai karok ének–zene szakjai
Szolfézs 0–15 pont,
zeneelmélet 0–10 pont,
hangszerjáték 0– 5 pont.
A tanárképző főiskolák és főiskolai karok rajz szakjai
A gyakorlati vizsgán 15 pont szerezhető:
– fej ábrázolása 0–7 pont,
– testcsoport távlati ábrázolása 0–6 pont,
– színes ábrázolás 0–2 pont.
A szóbeli vizsgán 15 pont szerezhető:
– táblai rajz, perspektíva és vetület
összefüggése 0–8 pont,
– művészettörténeti tájékozottság 0–7 pont.
A tanárképző főiskolák és főiskolai karok testnevelés szakjai
A gyakorlati vizsgán (sportági mozgásműveltség vizsgálata) során 30 pont szerezhető az alábbiak szerint:
– sporttorna 0–10 pont,
– választott sportjáték (I.) 0– 5 pont,
– atlétika 0–10 pont,
– választott sportjáték (II.) 0– 5 pont.
Ha a sporttorna és az elsőként választott sportjáték, valamint a másik szak írásbeli pontszáma együttesen a 10 pontot nem éri el (testnevelés egyszak esetén a sporttorna és az elsőként választott sportjáték pontszáma az 5 pontot), a jelölt a felvételi vizsgát nem folytathatja.
Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar
Rajz-vizuális nevelés szakpár
A felvételi vizsga összpontszáma 100 lehet.
A középiskolából 20 pont hozható: a magyar nyelv és a magyar irodalom tantárgyak IV. év végi osztályzata alapján legfeljebb 5–5 pont, az érettségi minősítése szerint legfeljebb 5 pont (jeles érettségi 5, jó érettségi 3 pont), középfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont.
A felvételi vizsgán 80 pont szerezhető: alakrajzért (akt) 25, festésért vagy mintázásért (fej) 25, tárgyábrázolásért 10, ábrázoló geometria elméletért 5, logikai feladatok megoldásáért 5 és művészettörténetből 10 pont.
Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar
Testnevelés egyszak
A felvételi vizsgán 60 pont szerezhető, a következők szerint: biológia írásbeli 15, történelem írásbeli 15, sportági gyakorlati vizsga 30 pont (ezen belül atlétika 10, sportjáték 10, torna 10 pont).
Bessenyei György Tanárképző Főiskola
Magyar-gyors- és gépírás szakpár
Nem folytathatja a vizsgát, aki a magyar írásbelin és gyorsírásból nem szerez együttesen legalább 10 pontot (vagy – egy írásbeli esetén – gyorsírásból 5 pontot).
Bessenyei György Tanárképző Főiskola
Általános iskolai tanítói-magyar szakpár
A felvételi vizsgán szerezhető pontszámok
magyar nyelv és irodalom írásbeli 0–15 pont,
magyar irodalom szóbeli 0–15 pont,
magyar nyelvtan szóbeli 0–15 pont,
matematika szóbeli 0–15 pont.
Bessenyei György Tanárképző Főiskola
Általános iskolai tanítói-matematika szakpár
A felvételi vizsgán elérhető pontszámok
– az érettségi évében felvételizők esetében:
a magyar nyelv és irodalom érettségi dolgozat nyelvtan és irodalom jegyei átlagának háromszorosa (egész számra kerekítve) 0–15 pont,
– a régebben érettségizettek esetében:
a magyar nyelv és irodalom felvételi dolgozat nyelvtan és irodalom pontszámának átlaga (egész számra kerekítve) 0–15 pont,
– valamennyi felvételiző esetében:
matematika írásbeli 0–15 pont,
matematika szóbeli 0–15 pont,
magyar nyelv és irodalom szóbeli 0–15 pont.
Magyar Testnevelési Egyetem
A felvételi vizsgán szerezhető pontok összetétele a következő:
Tanári szak, nappali tagozat
Írásbeli vizsga: biológia 15 pont
történelem 15 pont
Gyakorlati vizsga: atlétika 10 pont
sportjáték 10 pont
torna 10 pont
Alkalmassági vizsga: 30 pont
Szóbeli beszélgetés:
Összesen: 90 pont
Tanári szak, kiegészítő képzés
Gyakorlati vizsga: atlétika 15 pont
sportjáték 15 pont
torna 15 pont
úszás 15 pont
Szóbeli beszélgetés:
Összesen: 60 pont
Gyógytestnevelés kiegészítő képzés
Írásbeli vizsga: biológia 15 pont
pedagógia 15 pont
Gyakorlati vizsga: gimnasztika 15 pont
Szóbeli vizsga: egészségtan 15 pont
Összesen: 60 pont
Edzői szak, nappali tagozat
Írásbeli vizsga: biológia 15 pont
történelem 15 pont
Gyakorlati vizsga: sportági gyakorlat 15 pont
sportági kondicionális és
koordinációs próbák 15 pont
Szóbeli vizsga: sportági szabályok és
általános sportági elméleti
felkészültség
Összesen: 60 pont
Edzői szak, levelező tagozat
Írásbeli vizsga: sportpedagógia 15 pont
sportélettan 15 pont
Gyakorlati vizsga: sportági technika 15 pont
Szóbeli vizsga: edzéselmélet 15 pont
Összesen: 60 pont
Sportszervezői szak, levelező tagozat
Írásbeli vizsga: sportpedagógia 15 pont
szervezés és vezetéselmélet 15 pont
Szóbeli vizsga: szervezés és sportszervezés 15 pont
vezetéselmélet 15 pont
Összesen: 60 pont
Abban az esetben, amikor a jelöltnek a felvételi vizsgán elért pontjait (szerzett pont) kell kétszer számolni (hozott pontok nélkül), csak az írásbeli és gyakorlati vizsga pontszámösszege duplázódhat, és ehhez kell hozzáadni az alkalmassági vizsgán elérhető legfeljebb 30 pontot.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
A felvételi vizsgán összesen 20 pont érhető el.
18 pont szerezhető a hangszeres szakok továbbá a karvezetés, karmester, zeneszerzés, zenetudomány és ének szakok főtárgyi vizsgáin. Ha a vizsgázó a főtárgyból nem éri el a 13 pontot, a felvételi vizsgát nem folytathatja.
Ha a jelentkező a jelentkezés évében vagy az azt megelőző évben zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, jeles szakmai főtárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén további 2 pontot, jó főtárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén 1 pontot hozhat.
Annak a jelentkezőnek, aki nem zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, ill. akinek a zeneművészeti szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő vizsgája óta két év eltelt, a felvételi vizsgán – ha tehetsége és pályára való alkalmassága ezt indokolttá teszi – a vizsgabizottsági tagok többségi szavazata alapján a vizsga teljesítményére adott 18 ponton felül további 1–2 pont adható.
A jelentkezők vizsgát tesznek az ún. kötelező tantárgyakból (zeneelmélet-szolfézs, népzene, zongora) is. A kötelező tantárgyi 1–5 pontot külön számítják, és nem adják hozzá a főtárgyi pontszámhoz. Ha a jelentkező a kötelező tantárgyakból – a zeneelmélet-szolfézs és a zongora kötelező vizsgán külön-külön – nem szerez legalább 2–2 pontot, főtárgyi eredményétől függetlenül nem vehető fel.
Zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő alapján a zeneelmélet és a szolfézs tárgyakból hozható pontok:
5–5 érdemjegy esetén 0,5
5–4 érdemjegy esetén 0,4
4–4 érdemjegy esetén 0,3
5–3 érdemjegy esetén 0,3
4–3 érdemjegy esetén 0,2.
Magyar Iparművészeti Főiskola
A vizsga első szakasza alkalmassági vizsga, a második szakasz a tulajdonképpeni felvételi vizsga, amelyen 120 pont érhető el. Ebből a hozott pontok száma maximum 30 lehet, amelyet a felsőoktatás egyéb intézményei esetében alkalmazott módszerrel számított hozott pontok felezésével képeznek.
A felvételi vizsgán szerezhető pontok száma legfeljebb 90 lehet, a következők szerint:
– rajz-, plasztikai és színfeladat 30 pont,
– tervezési alapgyakorlatok modellezési
és geometriai feladatok 50 pont,
– a szóbeli vizsgára és az otthon készült
munkák alapján 10 pont.
Nem számítható összpontszám azoknak, akik a vizsgán nem szereznek legalább 45 pontot.
A többieknek további maximum 10 pont adható a szakmai gyakorlatért, a szakirányú képzettségért, idegen nyelv ismeretéért és a tanárképzésre való alkalmasságot felmérő vizsga alapján.
Magyar Képzőművészeti Főiskola
A felvételi vizsga két szakaszból áll.
Az első hét végén a bizottság pontozás és írásos vélemény nélkül értékeli a pályázók munkáit (előrosta), és eldönti, hogy a második héten kik folytathatják a vizsgát. (A festő, az alkalmazott és a sokszorosító grafika szakra jelentkezők az első héten mutathatják be félívesnél nem nagyobb, legfeljebb két darab otthoni rajzukat.)
A második héten a szakmai vizsga mellett elméleti vizsgán és beszélgetésen is részt vesznek a továbbjutott jelentkezők. A beszélgetésen kötetlen technikájú és témájú otthon készített művek mutathatók be. A második hét végén a bizottság a jelöltek mindkét heti teljes vizsgateljesítményét pontozza.
A felvételi vizsgán összesen legfeljebb 65 pont érhető el a következők szerint:
– szakmai feladatok megoldásáért 40 pont,
– otthon készült munkákra 10 pont,
– elméleti vizsgán, beszélgetésen 15 pont.
Az elméleti vizsga pontszámába beszámítják az érettségi vizsga eredményét, ha a vizsgázó a felvételi évében vagy az azt megelőző évben érettségizett. Jeles (5) eredmény esetén 2 pont, jó (4) eredmény esetén 1 pont adható, más osztályzat esetén nem lehet pontot adni. Régebben érettségizettek vagy engedéllyel érettségi nélkül felvételizők esetén ez az 1–2 pont az otthoni munkák értékelésénél számítható be.
Színház és Filmművészeti Főiskola
A felvételi vizsgán összesen 20 pont érhető el.
A felvételi vizsga első szakaszában a vizsgázók közül pontszám nélkül kiesnek a felvételi vizsga további menetéből azok, akiket a vizsgabizottság alkalmatlannak minősít. 10 pontot kapnak azok, akik az első alkalmassági vizsga követelményeinek is megfelelnek.
További 5 pontot kapnak azok, akik a felvételi vizsga második szakaszában megkapják a vizsgabizottsági tagok szavazatainak többségét.
A felvételi vizsga harmadik szakaszában további 5 pontot kapnak azok, akik ismét megkapják a vizsgabizottsági tagok szavazatainak többségét.
Jászberényi Tanítóképző Főiskola
Mentesítést kérhetnek a tantárgy felvételi vizsga alól azok az 1987-ben vagy később érettségizettek, akik a középiskolában a pontozási rendszer leírásánál megjelölt időpontokban a felsorolt valamennyi tantárgyból legalább jó (4) osztályzatot szereztek. E pályázók felvételi pontszámát a középiskolai eredményekből és az érettségi vizsga osztályzataiból számítják. Alkalmassági vizsgát a mentesítetteknek is kell tenniük.
A tantárgyi felvételi vizsga alól mentesítettek pontszáma a következő osztályzatokból tevődik össze:
Középiskolai osztályzatok
– magyar nyelv és irodalom
(III–IV. osztály végén) max. 10 pont,
– történelem
(III–IV. osztály végén) max. 10 pont,
– matematika
(III–IV. osztály végén) max. 10 pont,
– idegen nyelv
(III–IV. osztály végén) max. 10 pont,
– fizika
(az utolsó két osztály végén) max. 10 pont.
E tantárgyakon kívül kérhetik a következő tantárgyak utolsó két éve három legjobb eredményének a beszámítását
– a gimnáziumot végzettek vagy végzők:
kémia, biológia, földrajz vagy második
idegen nyelv, tantárgyanként 10–10 pont max. 30 pont
– a szakközépiskolában végzettek vagy végzők:
kémia vagy második idegen nyelv, ill. a
szaktantárgyak közül három tárgy legjobb
osztályzata a III–IV. osztály
(esetleg II–III. osztály) végén
tantárgyanként 10–10 pont max. 30 pont
Összesen: 80 pont
Érettségi (képesítő) osztályzatok
Az érettségi (érettségi-képesítő) vizsga eredményeiért maximum 10–10 pont adható a következő vizsgatárgyakért:
– magyar nyelv és irodalom max. 10 pont
– történelem vagy matematika max. 10 pont
– az érettségi vizsga többi tárgya közül
– beleértve a középfokú nyelvvizsgát is – a
legjobb kettőnek az osztályzata max. 20 pont
Összesen: 40 pont
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola
A kísérleti felvételi eljáráson szerezhető pontok
beszédalkalmassági (írásbeli, szóbeli) 18 pont,
testi alkalmassági 6 pont,
ének–zenei alkalmassági 6 pont,
rajz-ábrázolás alkalmassági 6 pont,
pedagógiai képességek 24 pont,
Összesen: 60 pont.
Zsámbéki Tanítóképző Főiskola
Mentesülhetnek a tantárgyi felvételi vizsga alól, akiknek a középiskolai III–IV. osztályos évvégi osztályzatai magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből és az idegen nyelvekből legalább jók (4). E pályázók az általános alkalmassági vizsgával egyidőben a speciális pedagógiai alkalmassági vizsgán is részt vesznek.
A tantárgyi vizsga alól mentesítettek pontszámítása:
|
|
III. |
IV. |
||
|---|---|---|---|---|
|
|
osztály évvégi eredménye |
|||
|
|
min. |
max. |
min. |
max. |
|
|
|
|
|
|
|
Magyar nyelv és irodalom |
4 |
5 |
4 |
5 |
|
Történelem |
4 |
5 |
4 |
5 |
|
Matematika |
4 |
5 |
4 |
5 |
|
Idegen nyelv |
4 |
5 |
4 |
5 |
|
Pontszám |
minimum: 32x3 = 96 pont |
|||
|
|
maximum: 40x3 = 120 pont |
|||
A speciális alkalmassági vizsga értékelése
Gyermekcsoporttal való foglalkozás 0–6 pont,
Intelligenciamérés 0–1 pont,
Rendhagyó életrajz írása 0–2 pont,
Helyesírási készség mérése 0–3 pont,
Célzott beszélgetés 0–1 pont.
A második vagy további főiskolai, ill. egyetemi végzettség megszerzésére irányuló képzés
A pontozási sajátosságokat a felvételi tájékoztató tartalmazza.
C) AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK ÉRTÉKELÉSE
Tanító- és óvodapedagógus-képző intézmények
Az általános alkalmassági vizsga értékelése ,,megfelelt” vagy ,,nem felelt meg”, a vizsga során egyetlen ,,nem felelt meg” értékelés is kizár a további felvételi eljárásból.
Budapesti Tanítóképző Főiskola
A tanítói alkalmassági vizsga eredménye az összpontszámhoz hozzáadódik. Nem bocsátható tantárgyi vizsgára az a pályázó, aki ezen az alkalmassági vizsgán nem szerez legalább 8 pontot.
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
szekszárdi kihelyezett tagozata
A szociális munkás szakon a tantárgyi írásbeli és szóbeli vizsgákon 15–15 pont, az alkalmassági írásbeli és szóbeli vizsgákon 15–15 pont szerezhető.
Vitéz János Tanítóképző Főiskola
A testi alkalmasság vizsgálatán az egyes próbákat 0–5 pontig értékelik, így maximálisan 25 pont érhető el. A jelölt alkalmatlan, ha három próba eredménye ,,0” vagy ha 10 pontnál kevesebbet ér el.
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar
A rajz- és képességvizsga eredményét (max. 15–15 pont) a tantárgyi vizsgák pontszámához hozzáadják, így az elérhető maximális pontszám (a nyelvvizsgák nélkül) 150 lehet.
Könnyűipari Műszaki Főiskola bőrfeldolgozóipari és nyomdaipari szakjai
Az alkalmassági vizsgát mindkét szakon 0–15 pontig értékelik. A minimum 7 pontot el nem ért jelentkezők nem vehetők fel sem a bőrfeldolgozóipari, sem a nyomdaipari szakra, de belső átirányításukat kérhetik más szakokra (amennyiben a felvételi tárgyak azonosak). Az alkalmassági vizsga pontszáma a tantárgyi vizsgákon szerzett pontokhoz hozzáadódik.
Pollack Mihály Építőipari Műszaki Főiskola
A magasépítési és a műszaki tanári szakok rajz alkalmassági vizsgáját 0–15 ponttal értékelik. E pontszám a tantárgyi vizsgán szerzett pontokhoz hozzáadódik. Azok a felvételizők, akik az alkalmassági vizsgán a 8 pontot nem érik el, a fenti szakokra nem vehetők fel.
Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola
A magasépítés szakra nem vehető fel az a vizsgázó, akinek rajzát nem minősítették legalább ,,jó”-ra.
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
A pályaorientációs felmérésen 10 pont szerezhető, így a maximális pontszám 130 lehet.
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, repülő-üzemmérnöki szak
A személyiségvizsgálaton 1–5 pont érhető el. Így az ,,E” fejezetben felsorolt többletpontokkal együtt a pályaalkalmassági vizsgán 20 pont érhető el, a maximális pontszám tehát legfeljebb 140 lehet.
Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Kar
Az alkalmassági vizsgán maximum 5 pont szerezhető.
D) A TANTÁRGYI VIZSGA ALÓL MENTESÍTETTEK PONTSZÁMÍTÁSA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar,
József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar
A szóbeli vizsga alól mentesítettek szóbeli vizsgaeredményeként 30 pontot kell számítani.
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Bessenyei György Tanárképző Főiskola
Ho Si Minh Tanárképző Főiskola
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola
Az idegen nyelv szakokon felsőfokú állami nyelvvizsgájuk alapján a tantárgy vizsga alól mentesítettek e tárgy vizsgaeredményeként és 30 pontot kapnak.
A sporteljesítményeik alapján testnevelésből mentesítettek e tárgy vizsgaeredményeként és 30 pontot kapnak.
Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar,
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar,
Budapest Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar,
Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar,
Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar,
Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar,
Nehézipari Műszaki Egyetem
Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola
Azoknak a jelentkezőknek a szerzett pontszámát, akik szóbeli tantárgyi vizsgát nem tesznek, az írásbelin elért pontok kétszerezésével kell számítani.
Tanító- és óvodapedagógus-képző intézmények
Az óvónői szakközépiskolai végzettségük alapján óvodapedagógus-képző intézmények, valamint a ,,nevelési alapismeretek” fakultatív tantárgyból szerzett záróvizsga bizonyítvány alapján tanítóképző főiskolák esti vagy levelező tagozatára jelentkezők értékelésének sajátosságait a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató tartalmazza.
E) TÖBBLETPONTOK
Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
középfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont.
Csak egy állami nyelvvizsga vehető figyelembe.
József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
középfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
latin érettségi vizsgáért 3 pont.
Államigazgatási Főiskola
alapfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont,
középfokú állami nyelvvizsgáért 4 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 6 pont.
levelező tagozaton igazgatási vezetői vagy ügyintézői ötéves gyakorlatért, ill. hároméves községi tanácsi ügyintézői gyakorlatért, ha a jelentkező a felvételi vizsga időpontjában is államigazgatási szervnél, vagy községi tanácsnál dolgozik 5 pont.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
középfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont.
(ha a nyelv nem azonos a választott szakkal).
Pszichológia szakon
angol nyelvből tett érettségi vizsgáért, ill. legalább középfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont.
Néprajz szakon
a legalább egy idegen nyelvből tett érettségi vizsgáért, vagy legalább középfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont.
A történelem, a magyar és az idegen nyelvi szakokon a latin nyelv gimnáziumi érettségi szintű tudásáért 2 pont.
József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
középfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
(ha a nyelv nem azonos a választott szakkal).
latin érettségi vizsgáért (kivétel a latin szak) 3 pont.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar
Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar
egy közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont,
minden további közép- vagy felsőfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont.
(ha a nyelv nem azonos a választott szakkal).
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola
történelem tárgyból felvételizőknek
jeles latin érettségiért 3 pont,
jó latin érettségiért 2 pont,
közepes latin érettségiért 1 pont.
Budapesti Tanítóképző Főiskola
egy középfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont,
két középfokú vagy egy felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont.
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
minden közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáért 10 pont.
Jászberényi Tanítóképző Főiskola
alapfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 2 pont,
középfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 10 pont.
(A kísérleti eljárásban felvételizők ezt a pontot nem kapják meg, ha az adott nyelvből érettségi vizsgát is tettek.)
Kiemelkedő tudományterületi, művészeti, kulturális stb. és átlagon felüli képességeket bizonyító teljesítményért 10 pont.
(Ez a kedvezmény az ide átjelentkezőket nem illeti meg.)
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola
alapfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont,
középfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 10 pont.
hangszeres és vokális előképzettségért, a kottaírás és -olvasás magas szintjéért 1 pont,
pedagógusi munkakörben eltöltött gyakorlati évekért 1 pont,
országos tanulmányi versenyen elért 1–10. helyezésért 1 pont,
országos szakmai versenyeken elért 1–3. helyezésért 1 pont.
(Ezek a kedvezmények az ide átjelentkezőket nem illetik meg.)
Zsámbéki Tanítóképző Főiskola
középfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 6 pont.
Zeneiskolai tanulmányokért, ha az utolsó 2 évben a szolfézs jegy legalább jó (4) 5 és 6 éves tanulmányok esetén 1 pont,
6 évet meghaladó tanulmányok esetén 2 pont.
Zeneművészeti szakközépiskolai végzettségért, ha az utolsó két évben a szolfézs és a zeneelmélet tárgyak eredménye legalább közepes (3) 3 pont.
Képzőművészeti szakközépiskolai végzettségért, ha az utolsó két évben a rajzolás festés, mintázás tárgyakból az eredmény legalább jó (4) 3 pont.
Bármely sportágban ifjúsági és felnőtt, másod-, ill. elsőosztályú minősítésért 3 pont.
Budapesti Műszaki Egyetem
Építészmérnöki Kar
Építőmérnöki Kar
Gépészmérnöki Kar
Közlekedésmérnöki Kar
Vegyészmérnöki Kar
Villamosmérnöki Kar
középfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont.
Nehézipari Műszaki Egyetem
középfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 8 pont.
Veszprémi Vegyipari Egyetem
középfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
a következő tanulmányi versenyek országos döntőjében való részvételért 3 pont,
Országos középiskolai tanulmányi versenyek:
fizika, kémia, matematika, Kürschák József matematika verseny, Eötvös Loránd fizika verseny, Nemes Tihamér számítástechnikai verseny.
Országos szakmai tanulmányi versenyek:
gépipari versenyek, villamosipari versenyek, vegyipari verseny.
Könnyűipari Műszaki Főiskola
egy középfokú állami nyelvvizsgáért 10 pont,
két középfokú állami nyelvvizsgáért 15 pont,
minden egyes felsőfokú állami nyelvvizsgáért 15 pont.
Pollack Mihály Műszaki Főiskola
alapfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 2 pont,
középfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 8 pont,
nem helyettesítő tárgyból tett vizsgáért (szakirányban továbbtanulók esetén) 4 pont.
Debreceni Agrártudományi Egyetem
középfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 10 pont,
nem helyettesítő tárgyból tett vizsgáért (szakirányban továbbtanulók esetén) 5 pont.
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
középfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 10 pont.
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar repülő üzemmérnöki szak
középfokú angol állami nyelvvizsgáért 10 pont,
alapfokú angol állami nyelvvizsgáért 5 pont,
angol érettségiért, vagy azzal megegyező szintű nyelvtudásért 1–3 pont,
repülési (vitorlázó, motoros, sárkány) előképzettségért 1–5 pont.
Pannon Agrártudományi Egyetem
középfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 10 pont,
nem helyettesítő tárgyból tett vizsgáért (szakirányban továbbtanulók esetén) 5 pont.
Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Kar
egy középfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont,
egy felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
(összesen legfeljebb 10 pont)
nem helyettesítő tárgyból tett vizsgáért jeles technikusi oklevél esetén 5 pont,
jó technikusi oklevél esetén 2 pont.
Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Kar
egy középfokú állami nyelvvizsgáért 4 pont,
egy felsőfokú állami nyelvvizsgáért 5 pont,
(összesen legfeljebb 10 pont)
nem helyettesítő tárgyból tett vizsgáért jeles technikusi oklevél esetén 5 pont,
jó technikusi oklevél esetén 2 pont.
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
középfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 5 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért (nyelvenként) 5 pont,
nem helyettesítő tárgyból tett vizsgáért (szakirányban továbbtanulók esetén) 5 pont.
A többletpontok összege legfeljebb 20 pont lehet.
Állatorvostudományi Egyetem
A felvételi vizsgán legalább 102 pontot elért vizsgázóknak
középfokú állami nyelvvizsgáért 4 pont,
felsőfokú állami nyelvvizsgáért 6 pont.
