5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

1. § (1)¹ A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(2)² A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

(3)³

(4)⁴

2. § (1)⁵ A rendelet alkalmazásában

(2)⁷ A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.

(3) Nem minősül átalakításnak

(4)¹⁴ A rendelet alkalmazásában

(5) A rendelet alkalmazásában pótalkatrész az az alkatrész, amelyet nem a gyártás (gyári szerelés) során építettek a járműbe.

(6)²¹ A rendelet alkalmazásában ,,gázüzemű jármű'': az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.

(7) A rendelet alkalmazásában ,,járműtípus'': az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.

(8)²² A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra – az a)–j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

(9)³⁰ A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

(10)³² A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az – alvázszámaival egyedileg azonosított – azonos járműtípushoz tartozó

(11)³³ E rendelet alkalmazásában „EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága

(12)³⁴ A rendelet alkalmazásában ,,bontási információk'': azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.

(13)³⁵ A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. cikk (2) és (3) bekezdése határozza meg.

(14)³⁶ A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.–T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. Fejezete határozza meg.

3. §³⁷ (1) Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.

(2)³⁸ A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a³⁹ sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

(3) A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.

(4)⁴⁰ A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4–6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.

(5)⁴¹ A jármű-honosítási eljárásban a járműtípus MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét – külön vizsgálat nélkül – teljesítettnek kell tekinteni.

4. §⁴² (1)⁴³ A típusbizonyítványt a közlekedési hatóság típusjóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra – a (2)–(7) bekezdésben, valamint a 4/A–8. §-ban foglalt eltérésekkel – a Függelékek rendelkezései az irányadók.

(2)⁴⁴ A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a jármű gyártója nyújthat be, amennyiben a típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket.

(3)–(4)⁴⁵

(5)⁴⁶ Az e rendelet Függelékében meghatározott EK típusjóváhagyás szerint kiadott típusbizonyítvány a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére a típusbizonyítványban meghatározott járműtípus(ok), típusváltozat(ok), kivitel(ek) tekintetében – az MR.-ben meghatározott követelmények teljesítéséig – általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.

(6)⁴⁷ Az e rendelet Függelékeinek hatálya alá nem tartozó járműtípusra kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a típusbizonyítvány jogosítottja részére három év, a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a kérelmező részére egy év.

(7)⁴⁸ A közlekedési hatóság ellenőrzi a (2) bekezdésben foglalt feltétel meglétét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatályát a közlekedési hatóság a hiányosság fennállásáig felfüggeszti.

(8)⁴⁹ A jármű egyedi behozatala esetén – igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre – a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5–8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)–(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)–(12) és (16)–(20) bekezdésében, 32. § (2)–(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)–(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedésért felelős miniszter – a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.

(9)⁵⁰ Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a közlekedési hatóság – a járművek alvázszámait is tartalmazó – sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az (1) és az (5)–(7) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a sorozat forgalomba helyezési engedélyre is.

(10)⁵¹ A közlekedési hatóság az (1)–(9) bekezdésben foglaltak alapján kiadott típusbizonyítványban, továbbá az egyedi- és sorozat forgalomba helyezési engedélyben meghatározott műszaki adatok alapján megállapítja a járműtípusok műszaki adatait (a továbbiakban: típus-adatbázis).

(10a)⁵² A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű. A típus-adatbázis naprakész állapotáról és a közlekedési igazgatási hatóság számára elektronikus úton biztosított közvetlen hozzáférésről a közlekedési hatóság gondoskodik.

(11)⁵³ Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére – típusvizsgálat nélkül – típusbizonyítványt ad ki. A típusbizonyítványban továbbá a „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, valamint a „Műszaki Adatlap”-on alkalmazott „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét az A. Függelék A/7. melléklete tartalmazza.

(12)⁵⁴ Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M₁ és N₁ kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt – kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül – köteles biztosítani a külön jogszabályban⁵⁵ meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.

(13)⁵⁶ Közösségi járműre az egyedi forgalomba helyezési engedélyt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése nélkül, a jármű forgalomban tartására vonatkozóan a származási országban megszerzett jogosultság igazolása mellett, a 4/C. §-ban meghatározott jármű-honosítási eljárásban kell kiadni.

(14)⁵⁷ A (13) bekezdés és a 4/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Európai Gazdasági Térségben nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjárműre, amely a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendelet 2–10. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősül.

4/A. §⁵⁸ (1)⁵⁹ Az M₁, valamint az N₁ kategóriába tartozó gépkocsi típushoz kiadott típusbizonyítványban, illetőleg az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében az MR. A. Függelék A/39. melléklete szerint meg kell határozni a CO₂-kibocsátás értékét.

(2)⁶⁰ Az (1) bekezdésben felsorolt, forgalomba helyezendő gépkocsikra vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1014/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon történő CO₂ kibocsátási adatgyűjtésről, valamint a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben, a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben és a 114/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatgyűjtésről, az adatok karbantartásáról, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint az adatoknak e rendeletekben meghatározott határidőig történő továbbításáról:

(3)–(4)⁶¹

(5)⁶² A közlekedési hatóság a forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO₂ kibocsátási adatairól, valamint a 293/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott, nyilvántartásba vett gépjárművek számáról értesíti az Európai Bizottságot.

4/B. §⁶³ (1) A járművek típusvizsgálatára – az Európai Közösség jogszabályaival összhangban – a Függelékekben meghatározottak alkalmazandóak. A Függelékek hatálya alá nem tartozó járműtípus esetében a típusvizsgálat az MR.-ben a járműkategóriához meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki.

(2) A típusvizsgálatot a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a közlekedési hatóság illetve, – külön jogszabályban meghatározott esetben – a közlekedési hatóság által meghatározott tartalommal a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.

(3) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy – a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú – járművet díjmentesen

(4) Típusvizsgáló tevékenységet az a tanúsító szervezet végezhet, amely megfelel a tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket meghatározó külön jogszabályban foglaltaknak, valamint

4/C. §⁶⁵ (1)⁶⁶ A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését a közlekedési hatóság kérelemre, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján jármű-honosítási eljárás alkalmazásával végzi. A jármű-honosítási eljárásra – a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.

(1a)⁶⁷ Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományok tagjai, valamint azok – a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott – hozzátartozói használatában lévő járművekre.

(1b)⁶⁸ Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó, a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott személyek és hozzátartozóik használatában lévő járművekre.

(2)⁶⁹ A jármű-honosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelméhez csatolja a származási ország hatósága által kiadott

(3)⁷⁰ A jármű-honosítási eljárás során a jármű származási országának illetékes hatósága által meghatározott – a jármű forgalmi engedélyében, vagy egyéb hatósági bizonyítványában feltüntetett – jogosultságokat és korlátozásokat is figyelembe kell venni, valamint ezeket további vizsgálat mellőzésével megadottnak, vagy megállapítottnak kell tekinteni és a „Műszaki adatlapon” fel kell tüntetni.

(4) A jármű-honosítási eljárásban a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges, valamint a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott további adatait a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányok figyelembevételével kell megállapítani.

(5)⁷¹ A jármű-honosítási eljárásban végzett szemle során ellenőrizni kell a jármű azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges – az 1. számú mellékletben foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott – adatokat. A „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a jármű-honosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit, valamint – gépjárművek esetén – a „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a kilométerszámláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.

(6) A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott „Megfelelőségi nyilatkozat” alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.

(7)⁷²

(8)⁷³ A jármű-honosítási eljárás keretében végzett szemlén kívül a 12. §-ban meghatározott időszakos vizsgálatot abban az esetben kell elvégezni ha a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályát meghaladó idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri.

(9)⁷⁴ A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlapon” a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályával megegyezően, de legfeljebb a 11. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamban kell meghatározni.

(10)⁷⁵ Ha a szemle során megállapításra kerül, hogy a jármű nem üzemképes, vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve a környezetet súlyosan szennyezi, a közlekedési hatóság a „Műszaki adatlap” időbeli hatályaként a „Műszaki adatlap” kiadásának napját tünteti fel.

5. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie

(2)⁷⁷

6. § (1) Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül

(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.

(4) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7. § A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

8. §⁷⁸ (1)⁷⁹ A közlekedési hatóság kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, amennyiben a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.

9. § (1)⁸⁰ A jármű összeépítése esetén – a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve – a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.

(2)⁸¹ Az összeépítési engedély – a (3)–(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával – abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését – az engedélyben meghatározott esetekben – a közlekedési hatóság az engedély záradékolásával igazolja.

(3)⁸² Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)–f) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető:

(4)⁸⁶ Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.

(5) Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre — a gyári új alkatrészek kivételével — a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.

(7)⁸⁷ Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a közlekedési hatóságnak. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a közlekedési hatóság az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.

9/A. §⁸⁹ (1)⁹⁰ Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt – igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre – a közlekedési hatóság adja ki.

(2) Kis sorozatú gyártással

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.

(4)⁹¹ Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt – a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében – a közlekedési hatóság abban az esetben adja ki, ha

(5)⁹²

(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7)⁹³ Az egyedi összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek, a sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül, amelyek időbeli hatálya a kiadásuktól számított egy év.

10. § (1)⁹⁴ A gépjármű a mezőgazdasági vontató, és ezek pótkocsija – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján helyezhető forgalomba. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére irányuló kérelmet a közlekedési hatóság, vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett gépjárműfenntartó szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban együtt: vizsgáló állomás) lehet benyújtani. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat keretében végzett környezetvédelmi felülvizsgálatot a környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló jogszabályban meghatározott módon kell elvégezni.

(2)⁹⁵ A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján kell kérni a közlekedési hatóságtól. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható.

(3)⁹⁶ A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság — a vizsgálati feltételek megléte esetében — a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.

(4)⁹⁷ Nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt a forgalmazó által értékesített járművet, amelynek típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban Megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést engedélyezett. A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(4a)⁹⁸ A közlekedési hatóság a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezési eljárás keretében a jármű műszaki adatainak a típus-adatbázissal való összevetését haladéktalanul, de legfeljebb öt napon belül elvégzi. Ezen eljárás során a „Műszaki adatlap” kiadása mellett a jármű ellenőrzött műszaki adatait a közlekedési hatóság elektronikus úton adja át a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) részére.

(4b)⁹⁹ Amennyiben az új jármű kereskedelmi forgalomba hozatala vizsgáló állomáson történik, a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során kiadott vagy elektronikusan átadott „Műszaki adatlap” adatainak kiegészítésével kiadott új „Műszaki adatlapon” – a változtatással érintett jellemzők MR.-ben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzésére korlátozott időszakos vizsgálat alkalmazásával – a vizsgabiztos megállapíthatja

(5)¹⁰⁰ Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá – az MR 5–8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével – az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(6)¹⁰¹ A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá – az MR 5–8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével – az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(7)¹⁰² A használt gépjármű és a gépjármű pótkocsija forgalomba helyezés előtti vizsgálata során – a muzeális jellegű jármű kivételével – külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén előzetes eredetiségvizsgálatot is kell végezni.

(8)¹⁰³ A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás tanúsító szervezetként jár el (a továbbiakban: tanúsító vizsgáló állomás).

(9)¹⁰⁴ A tanúsító vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) végzi.

(10)¹⁰⁵ A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát, és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(11)¹⁰⁶ A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M₁ és N₁ kategóriába tartozó gépkocsi, valamint L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében meg kell állapítani és a Műszaki adatlapon rögzíteni, hogy a jármű a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti személygépkocsi vagy motorkerékpár-e.

(12)¹⁰⁷ A (11) bekezdésben meghatározottak tekintetében a fellebbezési eljárásban a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete szakértőként jár el.¹⁰⁸

(13)¹⁰⁹

11. § (1)¹¹⁰ Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:

(2)¹¹¹ A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő hat hónapig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig használható fel.

(3)¹¹² Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított

(3a)¹¹⁷ Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeli hatályának (műszaki érvényességi idejének) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik, a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani.

(4)¹¹⁸ Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő – az MR.-ben meghatározott – üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.

(5)¹¹⁹ Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.

(6)¹²⁰ A forgalomban való részvétel korlátozása és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek a jármű:

(7)¹²³ Ha a jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a műszaki, közlekedésbiztonsági, vagy környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, a forgalomban való részvételt a közlekedési hatóság nem engedélyezi.

11/A. §¹²⁴ (1) A versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése a közlekedési hatóság által végzett versenyjármű szemlén, az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által a járműre kiállított gépkönyv és szakvélemény alapján történik.

(2) A versenyjármű szemle során ellenőrizni kell, hogy a versenyjármű megfelel-e az MR.-ben foglalt feltételeknek.

(3) Ha a versenyjármű megfelel az MR.-ben foglalt feltételeknek, a közlekedési hatóság kiállítja az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásához szükséges „Műszaki Adatlap”-ot, amelynek időbeli hatályát egy évben határozza meg.

12. § (1)¹²⁵ A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsija forgalmi engedélyének időbeli hatályát az időszakos vizsgálatot követően a KR. alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott – a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló – felelősségét.

(2)¹²⁶ Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.

(3)–(4)¹²⁷

(5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.

(6)¹²⁸ Az időszakos vizsgálaton az MR. 5–8., 17., 19. és 21. §-a kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrizni kell, továbbá a gépjárművek esetében – a versenyjárművek kivételével – rögzíteni kell a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket is.

(7)¹²⁹ Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a vizsgáló állomáson a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) és i) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit – kivéve az MR. 5–8. §-ait és 19. §-át – és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.

(8)¹³⁰ Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a vizsgáló állomáson azt a járművet is amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,

(9)¹³¹

(10)¹³² A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot a vizsgáló állomáson, vagy az üzemeltető kérelmére – a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetén – a kérelmező telephelyén végzi.

(11)¹³³ Az időszakos vizsgálat során a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes szabályait és a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott vizsgáló állomás járhat el.

(12)¹³⁴ A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező vizsgabiztos végzi.

(13)¹³⁵ A vizsgáló állomáson az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit, technológiáját és az ügyrendet az 5. számú melléklet határozza meg. A kizárólag környezetvédelmi tanúsítást végző vizsgáló állomáson (a továbbiakban: környezetvédelmi vizsgáló állomás) biztosítandó tárgyi feltételekre, technológiára és ügyrendre a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(14)¹³⁶ Az időszakos vizsgálat során a járműazonosítók ellenőrzése, valamint a kilométer-számláló műszer által jelzett érték megállapítása szemrevételezéssel történik.

(15)¹³⁷ A járműazonosítók ellenőrzését előzetes eredetiségvizsgálat alkalmazásával kell elvégezni:

(16)¹³⁹ A vizsgáló állomáson biztosítani kell – a (15) bekezdésben meghatározott esetekben elvégzendő előzetes eredetiségvizsgálathoz – az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeket is.

(17)¹⁴⁰ Az előzetes eredetiségvizsgálat eredményét az időszakos vizsgálatról kiadott műszaki adatlap is tartalmazza.

(18)¹⁴¹ Az időszakos vizsgálatot megelőzően elvégeztethető a jármű környezetvédelmi felülvizsgálata környezetvédelmi vizsgálóállomáson is.

(19)¹⁴² A környezetvédelmi vizsgálóállomás a felülvizsgált jármű környezetvédelmi jellemzőit a közlekedési hatóság elektronikus rendszerében rögzíti és – a „Műszaki adatlap” részét képező „Környezetvédelmi adatlap”-ot kiállításával – tanúsítja a jármű környezetvédelmi felülvizsgálaton való megfelelőségét.

(20)¹⁴³ A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat során a környezetvédelmi követelmények megtartása tekintetében elfogadja a környezetvédelmi vizsgálóállomáson 30 naptári napnál nem régebben kiállított, megfelelt minősítést tartalmazó „Környezetvédelmi adatlap”-ot.

12/A. §¹⁴⁵ (1) Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság köztisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik e rendelet 7. mellékletében meghatározott adattartalmú engedéllyel. Az engedély határozatlan időbeli hatályú.

(2) Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

(5)¹⁴⁶ A közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett a Kkt.-ben meghatározott nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) tartalmazza a vizsgabiztos:

(6)¹⁴⁷ A (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(7) A közlekedési hatóság visszavonja az engedélyt és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha

(8) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos tevékenységét, ha:

(9) A felfüggesztés a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.

(10) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.

12/B. §¹⁵⁰ Vizsgáló állomási tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely a következő feltételeknek megfelel:

13. § (1)¹⁵² Az időszakos vizsgálat eredményéről és a jármű megállapított műszaki adatairól a közlekedési hatóság elektronikus úton a Nyilvántartót értesíti, továbbá a jármű műszaki adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét (műszaki érvényességi idejét) tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel,

(1a)¹⁵³ A közlekedési hatóság alkalmazási engedélye alapján megváltoztatott jármű időszakos vizsgálata esetén a kiadott műszaki adatlapon és a forgalmi engedélyben az alkalmazási engedély számát is feltünteti, és közli a Nyilvántartóval.

(2)¹⁵⁴ Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, továbbá ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

(3)¹⁵⁵ Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban

(4)¹⁵⁷ A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.

13/A. §¹⁵⁸ (1)¹⁵⁹ Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító – az MR. 112/A. §-ában meghatározott – engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési hatóság az autóbusz üzemeltetőjének (gyártójának, forgalmazójának) a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát, a (2)–(3) és (5)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához vagy a jármű-honosítási eljáráshoz, az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történik. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.

(2)¹⁶⁰ Az engedély első alkalommal történő kiadására irányuló eljárásban a kérelemhez csatolni kell a feljogosított szakértő intézmény által – két évnél nem régebben – kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek. A jármű-honosítási eljárás során annak igazolásául, hogy a jármű megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározottal egyenértékű műszaki feltételeknek, el kell fogadni a származási országban kiadott forgalmi engedélybe tett, a 100 km/óra sebességgel való közlekedésre jogosító bejegyzést is.

(3)¹⁶¹ Az engedély időbeli hatályát az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően, de legfeljebb az autóbusz gyártási évét követő nyolcadik naptári év végéig tartóan kell megállapítani.

(4)¹⁶² Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását – az időszakos vizsgálathoz a 12. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeken túl – az MR. 112/A. §-ában és 15. számú melléklet 6. és 8. pontjában foglalt üzemeltetési műszaki feltételek vizsgálata alapján kell végezni.

(5)¹⁶³ A 4/A. § szerinti típusvizsgálót, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott – a közlekedési hatóság által elfogadott szakértőt alkalmazó – felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a közlekedési hatóság jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgáló végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.

(6) A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében – az autóbusz üzembentartójának költségére – ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:

14. §¹⁶⁴ (1)¹⁶⁵ A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2)¹⁶⁶ A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:

(3)¹⁶⁸ A (2) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a külön jogszabályokban¹⁶⁹ előírt feltételek alkalmazandók. A jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.

(4)¹⁷⁰ A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon – szabálysértési eljárás kezdeményezésével – az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.

(5)¹⁷¹ A közlekedési hatóság a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését – az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően – igazolják.

(6)¹⁷² A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzések esetén a közlekedési hatóság a járművet műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja, amelynek – legfeljebb 15 km távolságban lévő – helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.

(7)¹⁷³ A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy

(8)¹⁷⁵ A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.

(9)¹⁷⁶ Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor – szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett – a külön jogszabály¹⁷⁷ szerinti eljárást is lefolytatja.

(10)¹⁷⁸ Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy

(11)¹⁷⁹ A közlekedési hatóság a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt – szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével – az ellenőrző szerv legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

(12) A (7)–(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.

(13)¹⁸⁰ Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy

15. § (1)¹⁸³ A közlekedési hatóság a jármű telephelyén is ellenőrizheti az olyan jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A közlekedési hatóság elnöke a végrehajtás egységessége érdekében a részletes műszaki feltételekről – a közlekedésért felelős miniszter jóváhagyásával – szabályzatot ad ki.

(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.

(3)¹⁸⁴ Ha a közlekedési hatóság a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű

(4)¹⁸⁶ Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az – a vizsgálati feltételek hiányában – egyértelműen nem állapítható meg, a közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendelheti be.

(5)¹⁸⁷ A jármű telephelyén végzett ellenőrzés – az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül – kiterjedhet:

(6)¹⁸⁹ A közlekedési hatóság jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.

(7)¹⁹⁰ A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat – indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb 5 nap időtartamra – bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.

(8)¹⁹¹ E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak a közlekedési hatóság saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.

(9)¹⁹² A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság – a szabálysértés jellegétől függően – a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, közigazgatási hatósági eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban¹⁹³ meghatározottak szerint eljárhat.

15/A. §¹⁹⁵ (1) A közlekedési hatóság – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezése szerint a biztosító által küldött értesítés alapján – a jármű műszaki vizsgálatának helyszíneként a jármű üzemben tartója által a kárfelvételi eljárás során adott nyilatkozatban megjelölt vizsgáló állomást, vagy ennek hiányában egyéb, az üzembentartó lakóhelyétől (székhelyétől) közúton 50 km távolságon belüli vizsgáló állomást jelöl ki.

A jármű üzembentartójának kérelmére a jármű műszaki vizsgálatára kijelölhető – vizsgáló állomásnak nem minősülő – egyéb gépjármű fenntartó szervezet telephelye is, amennyiben a jármű a sérülése miatt üzemképtelen vagy a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmatlan, és a megjelölt helyszínen rendelkezésre állnak a (3) bekezdés szerinti vizsgálathoz szükséges eszközök.

(2)¹⁹⁶ A közlekedési hatóság a Kkt. 24/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést a műszaki vizsgálatra meghatározott időpontot követő 8 napon belül teszi meg.

(3) A műszaki vizsgálatot a vizsgabiztos – a biztosítótól származó, a jármű sérülésére vonatkozó adatokra is figyelemmel – szemrevételezéssel végzi, valamint a vizsgálat helyszínén rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel ellenőrzi, hogy

(4)¹⁹⁷ Ha a jármű a közúti forgalomban való részvételre a (3) bekezdés a) vagy b) pontjaiban meghatározottak miatt műszakilag alkalmatlan, a járművet a közlekedési hatóság a forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlannak minősíti, a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.

(5)¹⁹⁸ Ha a jármű a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott műszaki feltételek szerint nem alkalmatlan a közúti forgalomban való részvételre, azonban a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak nem felel meg, a közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja, és a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.

(6)¹⁹⁹ Ha a jármű a (3) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltakra kiterjedő műszaki vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmas, a közlekedési hatóság a Kkt. 24/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a határozat egy példányának megküldésével 8 napon belül teszi meg.

16. § (1)²⁰⁰ A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a közlekedési hatóságtól kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.

(2)²⁰¹ Az engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését — az engedélyben meghatározott esetekben — az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.

(3) Az átalakítás során a jármű fajtája²⁰² csak abban az esetben változtatható meg, ha

(4)²⁰⁷

(5) Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre — a gyári új alkatrészek kivételével — a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6)²⁰⁸ A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.

(7)²⁰⁹ Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a közlekedési hatóság az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti kategóriába sorolás, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolásának adatait – a 10. § (12) bekezdésében foglaltakat alapul véve – a műszaki adatlapon rögzíteni kell.

(8)²¹⁰ Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a közlekedési hatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9)²¹¹ Öt évig érvényes sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedély alapján, az engedélyben meghatározott technológia megtartásával az átalakítást elvégezheti más – a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben feltételeknek megfelelő – gépjárműfenntartó szervezet is, amennyiben rendelkezik a sorozat átalakítási engedély jogosultja által az átalakítani kívánt járműhöz kiadott hozzájárulással.

(10)²¹² A sorozatszerűen átalakított járműveket a vizsgáló állomáson kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a közlekedési hatóság – meghatározott feltételekkel – feljogosíthatja. A vizsgálatot – a sorozat átalakítási engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) kiterjedően – kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.

16/A. §²¹³ (1) A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedélyt a közlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelemhez csatolni kell

(2) Az alkalmazási engedély alapján a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését az alkalmazási engedélyben megjelölt gépjármű fenntartó szervezet végezheti.

(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban elvégzett részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítés esetén – a részecskeszűrő gyártója és a beépítést végző által kiadott, a részecskeszűrő és a beépítés megfelelőségét igazoló okirat alapján – a közlekedési hatóság az általa üzemeltetett vizsgáló állomáson elvégzett időszakos vizsgálat keretében ellenőrzi az MR.-ben foglaltaknak való megfelelőséget.

(4) A részecskeszűrő utólagos beépítése esetén az időszakos vizsgálatról kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a részecskeszűrű beépítésére és a részecske osztályra (PMO) utaló záradékot.

17. § (1)²¹⁴ A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni – az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével – azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy a KR.-ben meghatározott M betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.

(2) E § alkalmazása szempontjából

(3)²¹⁵ Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a közlekedési hatóság azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.

(4)²¹⁶ A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a közlekedési hatóságtól kell kérni.

(5)²¹⁷ Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű – a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint – a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.

(6)²¹⁸ Az időszakos vizsgálat határidejét

(7)²¹⁹ A lassú járműnek és pótkocsijának

18. § (1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.

19. §²²⁰ (1)²²¹ A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a közlekedési hatóságnál be kell mutatni. Ha a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.

(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokat – a típusbizonyítvány alapján – a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.

(3)²²² A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm³-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó, illetőleg a közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.

(4) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

(5) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálata eredményén alapuló intézkedésekre a 11. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy soron következő időszakos vizsgálat időpontját nem kell megállapítani.

(6) A segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az MR. 1. mellékletének 1/B. táblázata szerint a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek és az MR. 114. §-ban foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.

(7) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

19/A. § (1) A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott módon, a muzeális jellegű jármű összeépítésének és forgalomba helyezésének engedélyezését, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatát a (6)–(10) bekezdésekben meghatározott módon, illetőleg eltéréssel kell végezni.

(2) A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:

(3) A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (a továbbiakban: muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.

(4) A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben:

(4a)²²⁵ A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az MR.-ben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a járműre pótlólag felszerelt vagy kiegészítő világító- és fényjelző berendezéseket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi.

(6)²²⁶ A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata a közlekedési hatóság vizsgabiztosa által a közlekedési hatóság vagy a Magyar Autóklub vizsgáló állomásán a – (4)–(5) bekezdésben meghatározott – muzeális minősítő vizsgálatot követő legfeljebb 60 napig végezhető el.

(7)²²⁷ A muzeális jellegű jármű összeépítési- és egyedi forgalomba helyezése engedélyezési eljárása, továbbá forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.

(8)²²⁸ A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése – a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett – abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű – az eredeti, gyári műszaki jellemzői miatt – nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek.

(9) A muzeális jellegű jármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.

(10) A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz kiadott – a (8) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó – ,,Műszaki adatlap'' alapján a Nyilvántartó a járművet a külön jogszabály²²⁹ szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.

(11)²³⁰ A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját a közlekedési hatóság, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A.²³¹) nemzeti képviselő szervezete²³² és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.

(12) A Muzeális Minősítő Bizottság – a F.I.V.A. szabályaival összhangban – szabályzatban megállapítja a minősítési vizsgálat eljárási szabályait, így különösen:

(13)²³⁴

20. § (1) E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.

(2) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:

(3) A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.

(4) Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem szabad.

(5) Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a (4) bekezdésben említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.

(6)²³⁸ A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.

(7)²³⁹ Az MR 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti szakirányú – külön jogszabály²⁴⁰ alapján e tevékenység ellátására jogosult – szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során igazolni.

20/A. §²⁴¹ (1)²⁴² A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyagellátó berendezés megfelelősségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást²⁴³. A tanúsítást a gáz-üzemanyagellátó berendezés javítására – műszaki-biztonsági hatóság által – alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet²⁴⁴ nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója – a külön jogszabály²⁴⁵ szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján – állítja ki.

(2) A gáz-üzemanyagellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.

(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.

20/B. §²⁴⁷ (1) A trolibuszok forgalomba helyezés előtti vizsgálata, forgalomba helyezésének engedélyezése során a közlekedési hatóság az MR. 108–109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget vizsgálja. A trolibusz a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedély és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-pal és pályaszámmal ellátva vehet részt a forgalomban. Az MR. 109. § rendelkezéseinek való megfelelőség vizsgálata során a 20. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, az erősárammal működő berendezésekre vonatkozóan a 20. § (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A trolibusz forgalomba helyezésének engedélyezése során a kérelemhez csatolni kell a trolibusz felsővezeték hálózat üzemeltetőnek nyilatkozatát is arról, hogy a trolibusz-típus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek.

(3) A trolibusz forgalomba helyezés előtti vizsgálata az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott, a trolibusz vizsgálatára alkalmas és az 5. számú mellékletben lévő vizsgáló eszközökkel ellátott telephelyen végezhető.

(4) A trolibuszok jármű-honosítási eljárása során az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban forgalomban való részvételre jogosító hatósági engedéllyel, jelzéssel rendelkező jármű „közösségi jármű”-nek minősül.

(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a trolibusz a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősül, a közlekedési hatóság kiadja a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, meghatározza és nyilvántartásba veszi a trolibusz pályaszámát, amely alapján az üzembentartó a trolibuszt üzembe helyezheti. A trolibusz műszaki érvényességét a „Műszaki adatlap” igazolja.

(6) A trolibuszok időszakos vizsgálatának határidejét az autóbuszokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. A trolibuszok időszakos vizsgálata során az MR. 108–109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget kell ellenőrizni.

(7) A trolibusz felsővezeték használata nélküli közlekedésre szolgáló belsőégésű motorjára 20. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott erőgépre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

21. § (1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.

(2)²⁴⁸ Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a közlekedési hatóságtól – a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságtól – jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.

(3)²⁴⁹ A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásokban foglalt követelményeknek – az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint – megfelel. A vizsgálat elvégzésére engedéllyel rendelkező szervezetek nevét és székhelyét valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a közlekedési hatóság a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé.

(4)²⁵⁰ A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját – a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan – az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.

(5)²⁵¹ Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a közlekedési hatóság által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.

(6)²⁵² A közlekedési hatóság a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását – járműtulajdonságok esetében a járműtípust –, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a közlekedési hatóság által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a közlekedési hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter – a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – határozza meg, amelyet „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az NKH honlapján közzé kell tenni.

(7)²⁵³

(8)²⁵⁴ Az Egyezményhez csatolt és Magyarország által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a közlekedési hatóság teszi közzé.

22. §²⁵⁵ (1)²⁵⁶ Az a gyártó vállalat, amelynek részére a közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2)²⁵⁷ A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg – járműtulajdonság esetében – a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a közlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a közlekedési hatóság a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet

(3)²⁵⁸ A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg – járműtulajdonság esetében – a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(4)²⁵⁹ A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról nyilvántartást vezet.

(5)²⁶⁰ A közlekedési hatóság a (4) bekezdésben említettek tekintetében az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást nyilvántartja.

(6)²⁶¹ A közlekedési hatóság a (4)–(5) bekezdésekben foglaltak tekintetében az Egyezményben meghatározott módon tájékoztatja az Egyezményben részes országokat.

22/A. §²⁶² A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

23. §²⁶³ (1)²⁶⁴ Az MR 9. § (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok – a (4)–(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.

(2)²⁶⁵

(3)²⁶⁶ A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a közlekedési hatóság a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.

(4)²⁶⁷ A közlekedési hatóság minősítő vizsgálat mellőzésével – gyártmány és típus szerint – engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.

(5) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,

(6) Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell

(7)²⁶⁸ A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a közlekedési hatóságot tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.

(8)²⁶⁹

(9) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon – ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán – fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.

(10)²⁷⁰ Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg.

(11)²⁷¹ A közlekedési hatóság által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.

24. § (1)²⁷² A közlekedési hatóság a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles.

(2) Az előírt minősítéssel nem rendelkező pótalkatrészek és tartozékok gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság — a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig — megtilthatja, és a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt is megállapíthat.

(3)²⁷³ Ha az előírt minősítő vizsgálatot a (2) bekezdés szerint megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a közlekedési hatóság a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.

(4)²⁷⁴ A közlekedési hatóság a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a közlekedési hatóság viseli.

(5)–(7)²⁷⁵

24/A. §²⁷⁶ A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. § (1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — műbizonylattal kell tanúsítani.

(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani

(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség

(4) Műbizonylat nélkül

(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.

(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.

(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha

(9)²⁷⁸ A gumiabroncsokat az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerint kell megjelölni. A közlekedési hatóság a bejelentett üzemanyag-hatékonysági és nedves tapadási osztályok, valamint a külső gördülési zaj bejelentett osztályának és bejelentett mért értékének megfelelőségét minden gumiabroncstípus vagy gumiabroncscsoport esetében értékeli az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott hitelesítési eljárás szerint. A közlekedési hatóság a gumiabroncs-beszállítók, gumiabroncs-forgalmazók, valamint a járműbeszállítók és járműforgalmazók tekintetében ellenőrzi az 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4., 5. és 6. cikkében foglaltak betartását.

26. § (1)²⁷⁹ A közlekedési hatóság a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.

(2)²⁸⁰ Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az ellenőrzés eredménye szerint az nem felel meg a műbizonylatban foglaltaknak, a közlekedési hatóság a gyártást, felújítást, forgalmazást — a megfelelő műbizonylat kiállításáig — megtiltja.

27. §

28. §²⁸²

29. § (1)²⁸³ A közlekedési hatóság kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben – legfeljebb 25 km/h értékben – meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a közlekedési hatóságnál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.

(2)²⁸⁴ A közlekedési hatóság kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.

(3)²⁸⁵ A közlekedési hatóság vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés b1) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.

30. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.

(3) A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett — a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott — lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő — kérelemre vagy berendelés alapján — időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.

(4) A 26. § rendelkezéseit a

— a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,

— forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától

kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.

(6)²⁸⁶ A rendelet 11. § (3) bekezdés a) pontja alatti rendelkezést trolibuszok időszakos vizsgálatára 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7)²⁸⁷ A rendelet 20/B.§ (1) bekezdés szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálatot nem kell elvégezni a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet alapján 2011. december 31. napját megelőzően pályaszámmal ellátott trolibuszok esetében.

(7a)²⁸⁸ A 2011. december 7-ét megelőzően külföldről behozott autóbuszt a trolibusszá történő átalakítás engedélyezési eljárás során – autóbuszként történő forgalomba helyezése nélkül – már forgalomba helyezett járműnek kell tekinteni és a jármű trolibuszként az átalakítást követő időszakos vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.

(8)²⁸⁹ A (7) bekezdésben meghatározott trolibuszok időszakos vizsgálatát első alkalommal 2012. december 31-ig kell elvégezni.

(9)²⁹⁰ A 16.§ alapján a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 22/2012. (V. 8.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott sorozat átalakítási engedélyek érvényességi ideje:

31. §²⁹² (1) Ez a rendelet

(2) Ez a rendelet