5/1990. (II. 28.) SZEM rendelet

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni az élelmiszermérgezés, az élelmiszerfertőzés (a továbbiakban együtt: ételmérgezés) és ezek gyanújának bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására.

(2) Élelmiszermérgezés minden olyan heveny egészségkárosodás, amelyet élelmiszer, étel, ital, cukrászati készítmény (a továbbiakban együtt: étel) elfogyasztását követően az ételben lévő szerves vagy szervetlen méreganyag okozott.

(3) Nem minősül élelmiszermérgezésnek

(4) Élelmiszerfertőzés minden olyan heveny egészségkárosodás (fertőzés), amely kórokozóval fertőzött étel fogyasztása következtében keletkezett.

(5) Az élelmiszer, étel, ital és a cukrászati készítmény fogalmára az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt meghatározások az irányadók.

2. § (1) Bejelentést köteles tenni

(2) Az ételmérgezést vagy annak gyanúját az észlelést követően haladéktalanul – távbeszélőn, telexen vagy személyesen – be kell jelenteni annak az I. fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség) munkaszüneti napon a megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi állomás (KÖJÁL) ügyeletének, amelynek működési területén az ételmérgezést okozó vagy arra gyanús ételt előállították, forgalomba hozták. Amennyiben az ételmérgezés az élelmiszer-előállítóra visszavezethető okból következett be, értesíteni kell az előállítás helye szerint illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomást is. Az orvos annak a felügyelőségnek, illetőleg KÖJÁL ügyeletnek teszi meg a bejelentést, amelynek illetékességi területén működik.

(3) A bejelentésben közölni kell a megbetegedettek számát, a megbetegedés kezdetének idejét, főbb tüneteit, a gyanús étel nevét, az előállítás, illetőleg a forgalomba hozatal helyét, a vizsgálati anyag biztosítását és a megtett intézkedéseket.

3. § (1) Az orvosnak írásban is jelentést kell tennie.

(2) Az orvos köteles a betegtől – lehetőleg az antibakteriális, illetve antitoxinos kezelés megkezdése előtt – a laboratóriumi vizsgálatok céljára e rendelet melléklete szerinti vizsgálati anyagot venni, és azt a legrövidebb időn belül eljuttatni a kijelölt laboratóriumba.

4. § (1) Az étkeztető, az előállító, illetőleg a forgalmazó köteles a gyanús étel további előállítását, illetőleg forgalomba hozatalát azonnal beszüntetni és intézkedni az ételmintáknak, a meglévő készleteknek (ételeknek, nyersanyagoknak) a helyiségeknek és a munkaeszközöknek – az egészségügyi szervek helyszíni eljárásáig – változatlan állapotban történő megőrzésére.

(2) Az ételminta vételére és megőrzésére a 9/1985. (X. 23.) EüM–BkM együttes rendelet mellékleteként kiadott Szabályzat előírásai az irányadóak.

(3) Az étkeztető, az előállító, a forgalmazó köteles elősegíteni az ételmérgezés okainak kivizsgálását; ennek érdekében köteles az eljáró egészségügyi szervvel együttműködni, a vizsgálathoz szükséges anyagokat (mintákat), eszközöket és adatokat rendelkezésre bocsátani.

5. § (1) Ételmérgezés vagy annak gyanúja esetén a felügyelőség haladéktalanul vizsgálatot indít a tudomására jutott esetek okainak megállapítására. A vizsgálatnak ki kell terjednie a megbetegedés tüneteinek, lappangási idejének, a gyanús ételnek és az abból fogyasztók körének meghatározására, az ételmintának, az étel maradékának, a betegtől és az étel előállításában, forgalmazásában részt vett személyektől vett vizsgálati mintáknak a laboratóriumi vizsgálatára, továbbá a gyanús ételek előállítási, tárolási, szállítási, forgalmazási módjának megállapítására is.

(2) Ha a vizsgálat során azt állapítják meg, hogy a gyanús ételt más felügyelőség illetékességi területén állították elő, illetőleg hozták forgalomba, ezt a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A felügyelőség, illetőleg a vizsgálatban részt vevő más egészségügyi szerv hatáskörében haladéktalanul intézkedik az újabb megbetegedések megelőzése, továbbá a mulasztó személy felelősségre vonása iránt. Az élelmiszer előállítására visszavezethető ételmérgezés esetében a felügyelőség értesíti a területileg illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomást.

6. § (1) Az ételmérgezést vagy annak gyanúját a felügyelőség – távbeszélőn vagy telexen – haladéktalanul jelenteni köteles a megyei (fővárosi) felügyelőségnek

(2) A sürgős jelentésben közölni kell:

(3) A megyei (fővárosi) felügyelőség a kapott tájékoztatóról azonnal jelentést tesz a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: SZEM) és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (a továbbiakban: OÉTI).

(4) A sürgősen jelentett eset vizsgálatának lényeges eredményéről a megyei (fővárosi) felügyelőség folyamatosan tájékoztatja a SZEM-et és az OÉTI-t. A vizsgálat lezárásakor az erre vonatkozó módszertani útmutató szerint jelentést kell tenni az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Főfelügyelőségnek és az OÉTI-nek.

7. § Az ételmérgezésekről a közegészségügyi-járványügyi szolgálat, kirendeltség és a KÖJÁL nyilvántartást vezet. A nyilvántartás és a jelentés módját a SZEM éves beszámolási rendszeréről szóló tájékoztató tartalmazza.

8. § Ez a rendelet 1990. március 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg az ételmérgezés esetén követendő eljárásról szóló 5/1960. (VII. 27.) EüM rendelet, valamint a végrehajtásáról rendelkező 28/1960. (Eü. K. 16.) EüM utasítás hatályát veszti.