Kifejezéskereső
50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet
a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről
A Kormány a pénzügyminiszter feladatait és hatáskörét a következők szerint határozza meg:
1. § (1) A pénzügyminiszter felelős a Kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó javaslat előkészítéséért, kidolgozásáért és az elfogadott gazdaságpolitika végrehajtása során — az érdekelt szervekkel együttműködve — a kormányzati intézkedések összhangjáért.
(2) A hazai és nemzetközi feltételek és a Kormány programjának figyelembevételével előrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok alakulásáról, javaslatokat tesz a Kormány gazdaságpolitikájának céljaira és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre.
(3) A javaslatokat többéves gazdaságpolitikai programban illetve az éves költségvetési javaslathoz kapcsolódóan foglalja össze.
(4) Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági rendszert és a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai program végrehajtására tett intézkedéseket, azok hatását. Következtetéseiről és az azok alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatairól rendszeresen tájékoztatja a Kormányt.
(5) Gondoskodik arról, hogy a Kormány számára tudományos igényű hosszútávú gazdasági előrejelzések és a gazdasági stratégiára vonatkozó javaslatok készüljenek.
2. § (1) A pénzügyminiszter felelős az állami költségvetésre (a továbbiakban: költségvetés) és a zárszámadásra vonatkozó javaslat előkészítéséért és gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról.
(2) A költségvetés előterjesztése során gondoskodik arról, hogy a Kormány és az Országgyűlés az államháztartás helyzetének teljeskörű ismeretében dönthessen a költségvetésről.
(3) Gondoskodik az éves gazdaságpolitikai intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról.
(4) A pénzügyminiszter szabályozza:
a) a költségvetés tervezésének,
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének,
c) a költségvetési intézmények gazdálkodásának
rendjét, és javaslatot tesz a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjének szabályozására.
(5) A költségvetés végrehajtása során a pénzügyminiszter ellátja mindazokat a finanszírozási feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A külön jogszabályban meghatározottak szerint a költségvetés javára hitelt vesz fel, illetve értékpapírt bocsát ki.
3. § (1) A pénzügyminiszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt miniszterekkel. Folyamatosan biztosítja az érdekelt miniszter részvételét a feladatainak ellátását alátámasztó pénzügyi eszközrendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
(2) A pénzügyminiszter részt vesz — elsősorban pénzügyi eszközökre vonatkozó javaslatok tételével — a más miniszterek feladatkörébe tartozó szakmai koncepciók (programok) kidolgozásában. E koncepciókat felhasználja a gazdaságpolitikai program illetve az intézkedési javaslatok előkészítése során. A koncepciók gazdasági, költségvetési kihatású javaslatai a pénzügyminiszterrel egyeztetetten terjeszthetők elő.
4. § (1) A pénzügyminiszter kidolgozza az államot illető befizetési kötelezettségekre (adók, illetékek, vámok, egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók) — ideértve a helyi adók központi szabályozását is — vonatkozó javaslatokat és felelős a központi adók beszedéséért. A vámok tekintetében feladatait a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével együttműködve látja el.
(2) Kidolgozza az adózás rendjére — ideértve a vámeljárást is — vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben — külön felhatalmazás alapján — szabályozási feladatokat is ellát.
(3) Felügyeletet gyakorol az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség felett, és külön jogszabályban meghatározott feladatokat lát el a helyi önkormányzatok pénzügyi szakigazgatási tevékenységével kapcsolatban.
(4) Az adózás rendjének érvényesítése érdekében szabályozza:
a) a számvitel rendjét;
b) a bizonylati rendet, a leltározás, az értékelés, a mérleg- és eredménykimutatás készítését;
c) a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben a mérlegbeszámolók (beszámolók) és a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét.
(5) Gondoskodik — a felügyelete alatt álló szervek útján — a központi adók tekintetében az adóellenőrzésről.
5. § (1) A pénzügyminiszter tesz javaslatot — az államadóssággal összefüggésben — a kormányzati tulajdonpolitika — ideértve az állami vagyonnal való gazdálkodást és a privatizációt is — céljainak, elveinek meghatározására. Ennek során gondoskodik a gazdaságpolitika, a költségvetés és a tulajdonpolitika összehangolásáról, figyelemmel az államadóssággal való összefüggésekre is. Javaslatokat tesz továbbá az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsa számára a vagyonpolitikai irányelvekhez.
(2) Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében:
a) kezeli az állami feladatok ellátását közvetlenül szolgáló (kincstári) vagyont, ha e feladatok nem tartoznak más szerv hatáskörébe;
b) képviseli az államot, ha az polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt.
6. § (1) A pénzügyminiszter felelős a pénzintézeti rendszer, valamint az értékpapírpiac fejlesztésére vonatkozó javaslatok előkészítéséért és kidolgozásáért. Az állami bank-, biztosítás- és értékpapírfelügyelet útján ellátja a pénzintézetekkel, a pénzintézeti tevékenységekkel és az értékpapírpiaccal kapcsolatos hatósági feladatokat, ideértve a külföldi részvétellel alakuló pénzintézetek engedélyezésének előkészítését is.
(2) A pénzügyminiszter a devizahatóság, e jogkörét a Magyar Nemzeti Bank és más szervek útján gyakorolja. Kidolgozza — a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével együttműködve — a devizapolitikára és a devizagazdálkodás rendjének szabályozására vonatkozó javaslatokat és külön felhatalmazás alapján e körben szabályozási feladatokat is ellát.
7. § (1) Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban — a belügyminiszterrel együttműködve — a pénzügyminiszter:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok gazdálkodását, és szükség esetén javaslatokat tesz az arra vonatkozó szabályok módosítására;
b) a költségvetési javaslattal összehangolt javaslatokat tesz a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulás normatíváira és mértékére, a helyi önkormányzatok központi adókból való részesedésének mértékére, valamint a címzett és céltámogatások együttes előirányzatára;
c) részt vesz a társadalmilag kiemelt önkormányzati célokra és az ezek megvalósításához nyújtandó támogatások mértékére és feltételeire, valamint az egyes helyi önkormányzatoknak nyújtandó címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
(2) A pénzügyminiszter a területfejlesztési politika kidolgozása során javaslatot tesz az azt alátámasztó pénzügyi eszközökre, ennek keretében az ország különböző régiói közötti indokolatlan különbségek megszüntetésének, a regionális válsághelyzetek feloldásának pénzügyi eszközeire is.
(3) A kormányzati lakáspolitika kidolgozása során a pénzügyminiszter javaslatokat tesz a lakáspolitika és a gazdaságpolitika közötti összhang megteremtésére, az alkalmazandó pénzügyi eszközökre és megoldásokra. Az elfogadott lakáspolitika alapján gondoskodik a lakásgazdálkodás pénzügyi feltételeinek meghatározásáról.
8. § (1) A nemzetközi pénzügyi-gazdasági kapcsolatok területén a pénzügyminiszter a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével egyetértésben, az érdekelt miniszterekkel egyeztetve:
a) kidolgozza a külkereskedelemhez, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó pénzügyi eszközök rendszerét;
b) előkészíti és megköti a pénzügyi vonatkozású nemzetközi szerződéseket, ideértve mindazokat, amelyek közvetlen költségvetési kötelezettségvállalással járnak, és gondoskodik ezek végrehajtásáról;
c) kidolgozza a Magyar Nemzeti Bank elnökével is együttműködve a külföldi hitelfelvételi politikát, a kormányhitelnyújtás és az exporthitel-biztosítás irányelveit.
(2) A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás körében a pénzügyminiszter:
a) a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás keretében közreműködik az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítésében, és amennyiben azokból közvetlen állami kötelezettségvállalás keletkezik részt vesz megkötésükben, e kapcsolatokban egyébként a külön jogszabályban meghatározottak szerint vesz részt;
b) részt vesz az egyéb nemzetközi szervezetekkel való pénzügyi vonatkozású kapcsolattartásban.
(3) A pénzügyminiszter felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi pénzügyi-vagyoni kapcsolatokban.
9. § A pénzügyminiszter szabályozza az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjét.
10. § A pénzügyminiszter ellátja gazdaság háborús helyzetre, szükségállapotra illetve rendkívüli állapotra való felkészítése tervezésének és szervezésének szabályozását és irányítását.
11. § A pénzügyminiszter kidolgozza a kormányzati árpolitikára vonatkozó javaslatokat, és ellátja a külön jogszabályban meghatározott árhatósági feladatokat.
12. § A pénzügyminiszter — a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködve — kialakítja, szabályozza és működteti az államháztartás minden alrendszerét magában foglaló államháztartási információs rendszert.
13. § A pénzügyminiszter külön jogszabályok felhatalmazása alapján:
a) állami vállalatot alapít, az általa alapított állami vállalat tekintetében az alapítói jogokat gyakorolja, illetve államigazgatási felügyeletet lát el;
b) az állami pénzintézetek tekintetében gyakorolja az alapítói jogokat;
c) költségvetési intézményeket alapít, és ezek felett felügyeleti jogot gyakorol;
d) közreműködik a pénzügyi és számviteli szakoktatás, képzés és továbbképzés rendjének meghatározásában;
e) gazdálkodik a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési előirányzataival.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzügyminiszter feladatairól és hatásköréről szóló 1016/1985. (III. 20.) MT határozat és az azt módosító 1023/1988. (IV. 8.) MT határozat 7. pontja, a 40/1989. (IV. 30.) MT rendelet, a 152/1989. (XII. 28.) MT rendelet, valamint az Országos Tervhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről szóló 1015/1985. (III. 20.) MT határozat, az azt módosító 1023/1988. (IV. 8.) MT határozat 6. pontja és a 39/1989. (IV. 30.) MT rendelet.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
