Kifejezéskereső
50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet
a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről1
A Kormány a pénzügyminiszter feladatait és hatáskörét a következők szerint határozza meg:
1. § (1)2
(2)3 A pénzügyminiszter – az érdekelt miniszterek közreműködésével – előkészíti és kidolgozza a Kormány pénzügypolitikájára (költségvetési, jövedelmi, ár-, árfolyam- és devizapolitikájára) vonatkozó javaslatokat, összehangolja a pénzügypolitikát a monetáris politikával, továbbá gondoskodik az elfogadott pénzügypolitika végrehajtása során a kormányzati intézkedések összhangjának megvalósításáról. A Kormány gazdasági stratégiájára vonatkozó javaslat kidolgozása, illetve a gazdaságpolitika végrehajtása során a kormányzati intézkedések összhangját a pénzügyminiszter a gazdasági miniszterrel együtt teremti meg, ezen belül a pénzügyminiszter elsősorban a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározásáról gondoskodik.
(3) A hosszú távú pénzügyi és a gördülő államháztartási tervezés kialakításához előrejelzéseket készít a makrofolyamatok alakulásáról, javaslatokat tesz a Kormány pénzügy-politikájának céljaira és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre.
(4) A pénzügyminiszter közreműködik a gazdaságpolitikai programra vonatkozó javaslatok előkészítésében.
(5)4
(6)5
(7)6 A pénzügyminiszter feladatai:
a)7 a külügyminiszter egyetértésével
1. előkészíti a vámjog és a vámeljárás szabályozását szolgáló törvényeket, végrehajtási rendeleteket, illetve e körben – külön felhatalmazás alapján – szabályozási feladatokat is ellát, biztosítja a vámjogi szabályozás hazai joggal és nemzetközi vámjoggal való harmonizálását;
2. az 1995. évi C. törvény 173. §-ának (5) bekezdésében szabályozott feladatmegosztással összhangban felelős az Európai Unióval kiépülő vámuniót szakmailag megalapozó vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámértékszabályozás és a vámnomenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történő összhang megteremtésének követelményére;
b) koordinálja az Európai Unióval hatályos Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtása keretében a Vámügyi Albizottság hatáskörébe utalt feladatokat;
c) irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását;
d) biztosítja a vámigazgatás felsőfokú szakirányú képzési rendszerének a nemzetközi követelményekkel való harmonizálását.
(8) A pénzügyminiszter vámigazgatási jogkörében
a) az 1995. évi C. törvény 1. §-ának 3. a) pontjában meghatározott vámszervezet vezetőjének (a továbbiakban: országos parancsnok) a törvények és más jogszabályok által a szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátása feltételeinek kialakítására és szakszerű végrehajtására irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat. A pénzügyminiszter által kiadott utasítás, irányelv vagy tájékoztató egyedi ügyre nem vonatkozhat, kivéve a felügyeleti jogkörében kiadott, törvény által előírt vámhatósági intézkedések megtételére szóló utasítás;
b) ellenőrzi a vámszervezet hatósági tevékenységét, irányítja és felügyeli a vámszervezet feladatai végrehajtásának törvényességét és szakszerűségét;
c) az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint megállapítja a vámszervezet költségvetését, és ellenőrzi annak végrehajtását;
d)8 koordinálja a közúti határátkelőhelyek fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtását;
e) munkáltatói jogot gyakorol az országos parancsnok tekintetében, kinevezi és felmenti az országos parancsnokot és a helyettesítését ellátó főigazgatókat, ezredesi rendfokozatba előléptet, kezdeményezi a tábornoki rendfokozatban történő előléptetést;
f) jóváhagyja a vámszervezet ügyviteli és működési szabályzatát.
2. § (1) A pénzügyminiszter felelős az állami költségvetésre (a továbbiakban: költségvetés) és a zárszámadásra vonatkozó javaslat előkészítéséért és gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról.
(2) A költségvetés előterjesztése során gondoskodik arról, hogy a Kormány és az Országgyűlés az államháztartás helyzetének teljeskörű ismeretében dönthessen a költségvetésről.
(3) Gondoskodik az éves gazdaságpolitikai intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról.
(4) A pénzügyminiszter szabályozza:
a) a költségvetés tervezésének,
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének,
c)9 a költségvetési szervek gazdálkodásának
rendjét, és javaslatot tesz a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjének szabályozására.
(5) A költségvetés végrehajtása során a pénzügyminiszter ellátja mindazokat a finanszírozási feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A külön jogszabályban meghatározottak szerint a költségvetés javára hitelt vesz fel, illetve értékpapírt bocsát ki.
(6)10 A pénzügyminiszter az állami felelősségvállalás érvényesülése érdekében ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (a továbbiakban: Alapok) felügyeletével, továbbá az Alapok költségvetésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat.
3. § (1) A pénzügyminiszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt miniszterekkel. Folyamatosan biztosítja az érdekelt miniszter részvételét a feladatainak ellátását alátámasztó pénzügyi eszközrendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
(2)11 A pénzügyminiszter részt vesz – elsősorban a pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó javaslatok felülvizsgálatával, illetve megtételével – a más miniszterek feladatkörébe tartozó szakmai koncepciók (programok) kidolgozásában, és ezzel hozzájárul, hogy e koncepciók a Kormány gazdaságpolitikai programját, illetve az intézkedési javaslatai előkészítését támogassák. A koncepciók költségvetési kihatású javaslatai a pénzügyminiszterrel egyeztetetten terjeszthetők elő.
(3)12 A pénzügyminiszter a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.
(4) A pénzügyminiszter illetékességi területén felelős az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáért.
4. § (1)13 A pénzügyminiszter kidolgozza az államot illető befizetési kötelezettségekre (adók, illetékek, vámok, járulékok, hozzájárulások, egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók) – ideértve a helyi adók központi szabályozását is – vonatkozó javaslatokat, és felelős a központi adók beszedéséért. A vámok tekintetében feladatait a külügyminiszterrel együttműködve látja el.
(2) Kidolgozza az adózás rendjére — ideértve a vámeljárást is — vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben — külön felhatalmazás alapján — szabályozási feladatokat is ellát.
(3)14 Felügyeletet gyakorol az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatokat lát el a helyi önkormányzatok pénzügyi szakigazgatási tevékenységével kapcsolatban.
(4) A pénzügyminiszter kidolgozza (előkészíti) a gazdálkodók számvitelére vonatkozó jogszabályokat.
(5) A pénzügyminiszter szabályozza – a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben – a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét.
(6) Gondoskodik — a felügyelete alatt álló szervek útján — a központi adók tekintetében az adóellenőrzésről.
5. § (1)15 A pénzügyminiszter közreműködik a kormányzati tulajdonpolitika – ideértve az állami vagyonnal való gazdálkodást és a privatizációt is – céljainak, elveinek meghatározásában. Ennek során gondoskodik a gazdaságpolitika és a költségvetés-politika összehangolásáról, figyelemmel az államadóssággal való összefüggésekre is.
(2)16 Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében, ha külön törvény másként nem rendelkezik,
a)17
b) képviseli a Magyar Államot, ha az polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt.
5/A. §18 A pénzügyminiszter:
a) szakmai, törvényességi és költségvetési felügyeletet gyakorol az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) felett;
b) az ÁHH elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezésére, illetve felmentésére javaslatot tesz a miniszterelnöknek, és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat;
c) az ÁHH útján látja el – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a területi államháztartási hivatalok általános és szakmai irányítását, és nevezi ki vezetőiket;
d) gyakorolja az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság és a Magyar Államkincstár Részvénytársaság működése során az alapítói jogokat azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóságok jogkörét nem vonhatja el.
6. § (1)19 A pénzügyminiszter felelős a pénz- és tőkepiaci rendszer, valamint a biztosítási rendszer fejlesztésére, illetőleg szabályozására vonatkozó javaslatok előkészítéséért és kidolgozásáért. Az Állami Biztosításfelügyelet útján ellátja a biztosítókkal, a biztosítási tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatokat.
(2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen alakítja a devizapolitika céljait és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert.
(3)20 A pénzügyminiszter a törvény keretei között megállapítja a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó részletes szabályokat. A szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő Szerencsejáték Felügyelet látja el.
(4)21 A pénzügyminiszter elkészíti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak működésének szabályozására vonatkozó javaslatokat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete22 útján ellátja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak állami felügyeletét.
7. § (1) Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban — a belügyminiszterrel együttműködve — a pénzügyminiszter:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok gazdálkodását, és szükség esetén javaslatokat tesz az arra vonatkozó szabályok módosítására;
b) a költségvetési javaslattal összehangolt javaslatokat tesz a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulás normatíváira és mértékére, a helyi önkormányzatok központi adókból való részesedésének mértékére, valamint a címzett és céltámogatások együttes előirányzatára;
c) részt vesz a társadalmilag kiemelt önkormányzati célokra és az ezek megvalósításához nyújtandó támogatások mértékére és feltételeire, valamint az egyes helyi önkormányzatoknak nyújtandó címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
(2) A pénzügyminiszter a területfejlesztési politika kidolgozása során javaslatot tesz az azt alátámasztó pénzügyi eszközökre, ennek keretében az ország különböző régiói közötti indokolatlan különbségek megszüntetésének, a regionális válsághelyzetek feloldásának pénzügyi eszközeire is.
(3)23
(4)24 A kormányzati lakáspolitika kidolgozása során a pénzügyminiszter javaslatokat tesz a lakáspolitika és pénzügypolitika közötti összhang megteremtésére, az alkalmazandó pénzügyi eszközökre és megoldásokra. Az elfogadott lakáspolitika alapján gondoskodik a lakásgazdálkodás pénzügyi feltételeinek meghatározásáról.
8. § (1)25 A nemzetközi pénzügyi-gazdasági kapcsolatok területén a pénzügyminiszter a gazdasági miniszterrel és a külügyminiszterrel26 egyetértésben, az érdekelt miniszterekkel egyeztetve:
a) kidolgozza a külkereskedelemhez, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó pénzügyi eszközök rendszerét;
b)27 előkészíti és a Kormány felhatalmazása alapján kezdeményezi, illetőleg megköti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, ideértve azokat a pénzügyi vonatkozású nemzetközi szerződéseket, amelyek közvetlen költségvetési kötelezettségvállalással járnak, és gondoskodik ezek végrehajtásáról;
c) kidolgozza a Magyar Nemzeti Bank elnökével is együttműködve a külföldi hitelfelvételi politikát, a kormányhitelnyújtás és az exporthitel-biztosítás irányelveit;
d)28 részt vesz a kormányszintű gazdasági tárgyalások előkészítésében.
(2) A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás körében a pénzügyminiszter:
a) a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás keretében közreműködik az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítésében, és amennyiben azokból közvetlen állami kötelezettségvállalás keletkezik részt vesz megkötésükben, e kapcsolatokban egyébként a külön jogszabályban meghatározottak szerint vesz részt;
b) részt vesz az egyéb nemzetközi szervezetekkel való pénzügyi vonatkozású kapcsolattartásban;
c)29 együttműködik a gazdasági miniszterrel a központi költségvetés külföldi követelései leépítésének általános és viszonylati elvei kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos szerződések előkészítésében és megkötésében, valamint azok végrehajtásáról való gondoskodásban.
(3) A pénzügyminiszter felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi pénzügyi-vagyoni kapcsolatokban.
9. § A pénzügyminiszter szabályozza az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjét.
10. §30
11. § A pénzügyminiszter kidolgozza a kormányzati árpolitikára vonatkozó javaslatokat, és ellátja a külön jogszabályban meghatározott árhatósági feladatokat.
12. § A pénzügyminiszter — a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködve — kialakítja, szabályozza és működteti az államháztartás minden alrendszerét magában foglaló államháztartási információs rendszert.
13. §31 A pénzügyminiszter külön jogszabályok és kormányhatározatok felhatalmazása, illetve kijelölése alapján:
a-b) 32
c)33 költségvetési szerveket alapít, és ezek felett felügyeleti jogot gyakorol;
d)34 gyakorolja a pénzügyi és számviteli szakoktatás, képzés és továbbképzés tekintetében a képzésben érdekelt, illetőleg a szakirány szerint illetékes miniszter jogkörét;
e) gazdálkodik a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési előirányzataival;
f)35 a Kormány kijelölt tagjaként ellátja az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet feletti felügyeletet;
g)36 illetékességi területén egyéb feladatokat lát el;
h)37 az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló nemzeti kulturális örökség miniszterével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat;
i) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló külügyminiszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)38
A rendeletet a 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2002. július 1. napjával.
Az 1. § (1), (5) és (6) bekezdését a 163/1998. ( IX. 30.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2)-(4) bekezdését a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. §-a állapította meg.
Az 1. § (5) bekezdését a 163/1998. ( IX. 30.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (6) bekezdését a 163/1998. ( IX. 30.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (7)-(8) bekezdését a 45/1996. ( III. 25.) Korm. rendelet 173. §-a (6) bekezdésének d) pontja iktatta a szövegbe.
Az 1. § (7) bekezdésének a) pontját a 71/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 3. §-a állapította meg.
Az 1. §-(8) bekezdésének d) pontja a 305/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdésének c) pontja a 155/1994. ( XI. 17.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (6) bekezdését a 155/1994. ( XI. 17.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. Újonnan megállapította a 90/1999. (VI. 21.) Korm. rendelet 2. §-a.
A 3. § (2) bekezdése a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3)-(4) bekezdését a 155/1994. (VI. 17.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.
A 4. § (1) és (4) bekezdését a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. §-a állapította meg, mely egyidejűleg új (5) bekezdést is iktatott be, s az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta. A 4. § (1) bekezdése a 71/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdésének a) pontját a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5/A. §-t a 17/1995. (III. 1.) Korm. rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte, szövegét a 323/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a ismét beiktatta.
A 6. § (1)-(2) bekezdése a 217/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdését a 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 6. § (4) bekezdése a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 2000: CXIII. törvény 281. §-ának (6) bekezdése szerint az Állami Pénztárfelügyeleten a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét kell érteni.
A 7. § (3) bekezdését a 323/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (4) bekezdése a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 71/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 3. §-a szerint kiegészített szöveg.
A 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése b) pontja a 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének d) pontját a 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
A 8. § (2) bekezdésének c) pontját a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A 10. §-t a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § felvezető mondata a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § a) és b) ponját a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § c) pontja a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § d) pontja a 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § f) pontja a 217/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, és a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § g) pontját a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § h) és i) pontját a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz, közlését mellőztük.