Kifejezéskereső
57/1990. (III. 23.) MT rendelet
az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet módosításáról
1990.03.23.
A Minisztertanács az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló – a 120/1989. (XI. 26.) MT rendelettel módosított – 84/1988. (XII. 15.) MT rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítja.
1. § A R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő (2)–(4) bekezdés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
,,(2) A rendelet hatálya – az 5/A. § kivételével – nem terjed ki:
a) az iskolai szövetkezetre, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti szakcsoportra,
b) az üdülő-, garázs-, műhely- vagy üzlethelyiség építő, illetve -fenntartó, valamint a nyugdíjasházi szövetkezetre,
c) a Tv. 14. § (1) bekezdés a) pontja előírásainak megfelelő gazdasági társaságra.
(3) A R. 2., 3. és 4. §-ának a hatálya nem terjed ki:
a) arra a vállalatra, amelynek tárgyévi mérleg szerinti bérköltsége – nem teljes évi működés esetén éves szintre átszámítva – nem haladja meg a 20 millió forintot,
b) az egyesülésre.
(4) Nem terjed ki a R. 6. és 7. §-ainak a hatálya:
a) a Tv. 2. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt adóalanyra,
b) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra,
c) a kizárólag természetes személy(ek) által alapított korlátolt felelősségű társaságra.''
2. § (1) A R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A vállalat mérleg szerinti bérköltségének – a (3) bekezdés szerint csökkentett – tárgyévi növekményét (a továbbiakban: tárgyévi bérköltség növekmény) a Tv. 10. §-ának b) pontjában meghatározott eredményt növelő összegként kell számításba venni. A mérleg szerinti bérköltség tárgyévi csökkenése eredményt csökkentő tételként nem vehető figyelembe.''
(2) A R. 3. § (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre módosul, s e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) A tárgyévi adókötelezett bérköltség növekmény megállapításakor a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség növekmény legfeljebb 0-ig csökkenthető.
a) a Melléklet 3. pontja szerinti tárgyévi kedvezményezett bérköltség bázisévihez viszonyított növekményével,
b) a Melléklet 6. pontjában felsorolt vállalatnál a mérleg szerinti bérköltség bázisának ott meghatározott százalékával.
Az a) és b) pontok szerinti összegekkel nem csökkenthető a mérleg szerinti bérköltség a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülésének vizsgálatánál.''
3. § A R. a következő címmel és 5/A. §-sal egészül ki:
,,Vezető dolgozók
5/A. § A Tv. hatálya alá tartozó adóalanynál vezető dolgozónak minősül:
– a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet 4. számú melléklete szerint az 1. Vezérigazgató, igazgató, elnök és a 2. Vezérigazgató-, igazgató-, elnökhelyettes,
– a kutatóintézeti dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 23/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés melléklete szerint a 3601 Intézeti (fő)igazgató, a 3602 Intézeti igazgatóhelyettes, a 3701 Ügyvezető igazgató, a 3702 Gazdasági igazgató, műszaki-gazdasági igazgató-helyettes besorolású dolgozó, valamint
– a szövetkezetek esetében a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók
(a továbbiakban együtt: vezető dolgozó).''
4. § A R. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s kiegészül a (7) bekezdéssel:
,,(1) A vezető dolgozónak prémium adható.
(2) A vezető dolgozóval a prémiumfeladatot és az ahhoz kapcsolt prémium mértékét (együtt prémiumfeltétel) a tárgyév március 31-ig – évközi kinevezés, megválasztás esetén az azt követő 30 napon belül – írásban előre kell közölni. A prémiumfeltétel a vállalat gazdálkodási körülményeinek jelentős változása esetén évközben egyszer – legfeljebb október 31-ig – módosítható. Kitűzés hiányában prémium nem fizethető.''
,,(7) A vezető dolgozó jutalomban nem részesíthető, kivéve
– a veszteséges vállalat – határozott időre szóló munkaszerződésben – válságmenedzseléssel megbízott, valamint
– a Magyar Gazdasági Kamara kezdeményezésére az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyév március 31-ig hozott egyedi döntése alapján a költségvetési kapcsolataiban speciális szabályozási feltételek mellett működő vállalat
vezető dolgozóját.''
5. § A R. Melléklete a jelen rendelkezés Mellékletében foglaltak szerint módosul, illetőleg egészül ki.
6. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1990. évi elszámolás, a vezetői prémiumfeltételek meghatározása során, illetve az 1990. évi eredmények alapján járó kifizetéseknél kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. 5. §-a, a 7. § (3) bekezdése, valamint a 7/A. §-a hatályát veszti. Rendelkezéseiket azonban az 1989. évi elszámolások során és az 1989. évi eredményből 1990. évben teljesített kifizetésekre vonatkozóan még alkalmazni kell.
Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet az 57/1990. (III. 23.) MT rendelethez
– A R. Mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,1. A tárgy-, a bázisévi bér-, létszám- és hozzáadott érték mutató számbavételénél – eltérő rendelkezés hiányában – a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott ,,Egységes munkaügyi statisztikai utasítások'', illetve a könyvvitel rendjére vonatkozó jogszabályokban előírt könyvvitel-technikai szabályok tárgyévben hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
– A R. Melléklete 3. pontjának első mondata – ,,a megváltozott munkaképességű dolgozónak,'' szövegrészt követően ,,a külön jogszabály szerint közhasznú foglalkoztatásban résztvevő dolgozónak'' szövegrésszel egészül ki.
– R. Mellékletének 3. pontja utolsó bekezdése hatályát veszti.
– A R. Melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:
,,6. A R. 3. § (3) bekezdés b) pontjában említett kedvezmény:
a) a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség bázisának 20 százaléka
– az élelmiszer kiskereskedelem (5141) és
– a vegyes tevékenységű kiskereskedelem (5146) szakágazatba tartozó vállalatnál;
b) a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség bázisának a 16 százaléka:
– annál a vállalatnál, amelynél a Tv. 6. számú mellékletének 1. pontjában felsorolt közszolgáltató, az SZTJ 507–52–09 számú egyéb munkahelyi vendéglátó, az SZTJ 405–22–01 számú, távolsági autóbusz közlekedés tevékenységen belül
a menetrend szerinti személyszállítási tevékenységből (a továbbiakban együtt: kedvezményezett tevékenység) származó árbevétel legalább 50%-a a vállalat összes árbevételének,
– a Magyar Államvasutaknál,
– a sütő- és tésztaipar (1916) szakágazatba tartozó vállalatnál;
c) annál a vállalatnál, amelynél a kedvezményezett tevékenység árbevétele nem teszi ki az összes árbevétel felét, a tényleges részarány és a bázis bérköltség 16%-ának a szorzata.
A b) és a c) pontban említett árbevétel: a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékének pénzben kifejezett összege, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel.
Az a), a b) és a c) pontban említett kedvezmények közül a vállalat csak egyet érvényesíthet.''
