Kifejezéskereső
6/1990. (III. 31.) MÉM rendelet
a vetőmagvakról és egyéb növényi szaporítóanyagokról
A vetőmagvakról és egyéb növényi szaporítóanyagokról szóló 1968. évi 22. törvényerejű rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a szántóföldi növények, a kertészeti növények vetőmagjára, valamint a burgonya és a csicsóka vetőgumóra (továbbiakban együtt: vetőmag),
b) a szőlő-, gyümölcsfaiskolai — a rózsa kivételével a díszfaiskolai, az erdészeti, a komló és a szamóca szaporítóanyagokra, továbbá az erdészeti, gyümölcs-, díszfaiskolai vetőmagvakra — (a továbbiakban együtt: szaporítóanyag),
c) a vetőmagot és szaporítóanyagot előállító, forgalmazó és felhasználó jogi személyekre és magánszemélyekre.
2. § A rendelet alkalmazásában
(1)
a) Nemesített vetőmag: az állami minősítésben részesített vagy ideiglenes szaporításra engedélyezett hazai, vagy külföldi növényfajta szántóföldön állami ellenőrzésben részesített és szabvány szerint alkalmasnak minősített állományából származó, meghatározott szaporítási fokozatú, szabványban előírt minőségű fémzárolt vetőmagja. Nemesített vetőmagnak kell tekinteni az állami minősítésben részesített nemesítői felügyelettel kézi, illetve mesterséges beporzással előállított hibrid fajta szabványos minőségű fémzárolt vetőmagját is.
b) Fémzárolás: az az állami ellenőrzési eljárás, amelynek során a Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: MMI) a vetőmag- (szaporítóanyag) tételt szabvány szerint megmintázza. Ezzel egyidejűleg a megmintázott tételt fémzár, vagy azt helyettesítő más anyag, illetve módszer alkalmazásával úgy kell lezárni, hogy annak megsértése nélkül a csomagolási egység tartalmához hozzáférni ne lehessen. A fémzárolás alkalmával vett vetőmag (szaporítóanyag) minta vizsgálata alapján kell a vetőmag (szaporítóanyag) tételt a vonatkozó szabvány szerint minősíteni.
c) Nem fajtaigazolt (kereskedelmi) vetőmag: a faj-, fajtaazonosság és fajtatisztaság szempontjából szántóföldi szemlében nem részesített, de a vetőmagminősítő szabványnak megfelelő minőségű fémzárolt vetőmag.
d) Fajtabejelentő: az új növényfajtát állami minősítésre bejelentő gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély (a továbbiakban: fajtabejelentő).
e) Vetőmagelőállító: a fajtabejelentő illetőleg az, akivel a fajtabejelentő a vetőmag továbbszaporítására szerződést kötött (a továbbiakban a fajtabejelentővel együtt: vetőmagelőállító).
(2) A vetőmagvakkal és a szaporítóanyagokkal kapcsolatos egyéb fogalmakat a szakterületi szabványok határozzák meg.
3. § (1) Vetőmagot, valamint szaporítóanyagot a növény- és állatfajták állami minősítéséről, valamint a növényvédelemről szóló külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban a szabványnak vagy egyéb kötelező előírásoknak megfelelően kell termelni, termeltetni, forgalomba hozni és felhasználni.
(2) A szabvány egyes minőségi előírásait el nem érő vetőmag és szaporítóanyag csak kivételesen, szabványos minőségű vetőmag és szaporítóanyag hiánya esetén, az MMI engedélyével hozható forgalomba. A vetőmag és szaporítóanyag valamennyi csomagolási egységén, vagy annak cimkéjén és a származási igazoláson fel kell tüntetni az engedélyezést és az abban meghatározott feltételeket.
(3) A vetőmagelőállító felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldön igazolt genetikai tisztaságának megőrzéséért, a vetőmagtétel értékmérő tulajdonságaiért és egyöntetűségéért. A szaporítóanyag előállítója felelős a szaporítóanyag fajtaazonosságáért és minőségéért.
Vetőmagvak
4. § (1) Belföldön csak nemesített vetőmagot szabad forgalomba hozni. A nemesített vetőmagvak szaporítási fokozatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A 2. § (1) bekezdésének a pontjában foglalt feltételeknek nem megfelelő vetőmagtétel — vetőmaghiány esetén — az MMI külön engedélyével hozható forgalomba.
(3) Az MMI engedélyével azoknak a zöldség-, gyógy-, fűszer-, továbbá dísznövény fajoknak és fajtáknak a kereskedelmi vetőmagja is forgalomba hozható, amelyekből nincs az adott felhasználási célnak megfelelő fajta.
5. § (1) A vetőmag előállítójának a vetőmagszaporítást be kell jelenteni szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából az MMI területi központjához.
(2) Az MMI akkor fogadja el a bejelentést, ha a vetőmag előállítója a fajta vetőmagszaporítására való jogosultságát írásbeli nyilatkozattal igazolja.
(3) A vetőmagelőállítók kötelesek a vetőmagszaporításról az MMI által előírt nyilvántartást vezetni.
6. § (1) A vetőmagelőállítás céljából szaporított nemesített növényfajták igazolt származású állományát az MMI a szabvány előírásai szerint szántóföldön ellenőrzi és minősíti. Az ellenőrzés kiterjed a hibrid (F1) vetőmag előállításához felhasznált szülői komponensek (egyszeres szülői komponensek esetében azok szülői vonalaira is) szántóföldi szaporítására és azokra a szuperelit vetőmagelőállításokra is, amelyeket nem a fajtabejelentő végez.
(2) A szántóföldi ellenőrzés a nemesített vetőmagszaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban, a vonatkozó szabványokban előírt értékmeghatározó tényezők és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata. A szántóföldi ellenőrzés során az MMI elbírálja, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmagelőállításra vonatkozó szabvány előírásainak. Az ellenőrzés eredményéről az MMI jegyzőkönyvet állít ki.
7. § (1) A fajtabejelentő köteles az általa előállított alapanyagok forgalomba hozatalához származási igazolást kiállítani. A származási igazolás igazolja a szuperelit előállítás alapanyagának faj- és fajtatisztaságát és a vetőmagszabványnak megfelelő minőséget.
(2) A szuperelitnél alacsonyabb szaporítási fokozaton továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételek részegységeiről a forgalmazó köteles a felhasználók részére a vetőmagminősítő bizonyítvány alapján származási igazolást kiállítani.
8. § (1) A vetőmagvak faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát a vonatkozó szabvány szerint kisparcellás fajtamegállapító termesztéssel kell ellenőrizni. A fajtamegállapító termesztést az MMI Fajtakitermesztő Telepe végzi.
(2) Fajtamegállapító termesztést kell végezni:
a) elit szaporítási fokozatú vetőmagtételek mintáiból,
b) fajtamegjelöléssel külföldről behozott és kivitelre kerülő vetőmagtétel mintáiból,
c) a hibridnövények szülői komponenseinek és az F1 előállítás fémzárolt vetőmagtételeinek mintáiból kivéve a belföldi felhasználásra előállított három- (TC) és négyvonalas (DC) kombináció típusú kukorica hibridek vetőmagtételeit,
d) minden olyan esetben, amikor az érdekelt azt kéri.
(3) Fajtamegállapító termesztés céljára a szabványban meghatározott módon mintát kell venni és azt az előírt határidőig a vetőmag előllítójának az MMI Fajtakitermesztő Telepére meg kell küldeni.
(4) A fajtamegállapító termesztés eredményéről az MMI bizonyítványt állít ki és azt a minta beküldőjének megküldi.
9. § (1) A hazai továbbszaporításra és forgalomba kerülő, továbbá minden export, illetve import vetőmagot fémzárolni kell. A vetőmagtételek fémzárolása az MMI feladata.
(2) Nemesített vetőmagként csak az a vetőmagtétel fémzárolható, amelynek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv igazolja. Import vetőmag esetében a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvet a külföldi származási igazolás helyettesíti.
(3) A fémzárolt vetőmagtételt vetőmagminősítő bizonyítvánnyal kell ellátni. A vetőmagminősítő bizonyítványt a fémzároló állítja ki. A bizonyítványban fel kell tüntetni a szabványban előírt adatokat.
(4) Az 1. számú mellékletben meghatározott utolsó szaporítási fokozatú, illetve az árutermelés alapját képező, továbbszaporításra nem kerülő vetőmagtételeket (hibrid növényfajták kivételével) a vetőmag előállítók — amennyiben megfelelő vetőmagfeldolgozó berendezésekkel, laboratóriumi felszereléssel rendelkeznek — az MMI engedélyével és ellenőrzésével szabvány szerint minősíthetik. Hibás vizsgálat és minősítés ismételt előfordulása esetén az MMI az engedélyt visszavonja.
10. § A fémzárolt, szabványos minőségű vetőmagtétel minden egyes csomagolási egységén fel kell tüntetni a növényfajt, a vetőmag fajtáját, szaporítási fokozatát, a fémzárolási azonosítási számot, valamint a fémzárolás érvényességi idejét. A kisebb csomagolási egységekbe való kiszerelés esetén a fémzárolt tétellel való azonosításhoz szükséges szabványban előírt adatokat is fel kell tüntetni.
11. § Nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre, illetve behozatalra kerülő vetőmagvak vizsgálatát és fémzárolását a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (ISTA) előírásai alapján kell elvégezni. A nemzetközi vetőmagforgalomba kerülő vetőmagtételek fajtaigazolására az érvényben lévő nemzetközi előírásokat kell alkalmazni.
12. § (1) A gazdálkodó szervezet vetőmagot saját célú felhasználásra a fajtabejelentő írásbeli hozzájárulásával csak az 1. számú mellékletben meghatározott szaporítási fokozatig, illetve meghatározott számú továbbszaporítási ciklusig állíthat elő és használhat fel saját területén is a vetőmagra vonatkozó szabványoknak megfelelő minőségben.
(2) A herefélék vetőmagját — saját célú előállítás esetén is — kizárólag fémzároltan szabad vetésre felhasználni.
(3) A saját célra előállított vetőmagvak felhasználását az MMI ellenőrzi.
13. § (1) Belföldi vetőmagelőállítás és forgalmazás céljára csak állami minősítésben részesített, vagy ideiglenes szaporításra, illetve felhasználásra engedélyezett növényfajták hazai szabványnak megfelelő minőségű vetőmagját szabad importálni, az MMI előzetes engedélyével.
(2) Állami minősítésben részesített, illetve ideiglenes szaporításra engedélyezett növényfajták vetőmagexportjához a fajta bejelentőjének engedélye szükséges.
(3) Élelmiszeripari termékexport előállítás céljára az importáló gazdálkodó szervezet vagy magánszemély állami minősítésben nem részesített, vagy ideiglenes szaporításra nem engedélyezett növényfajták vetőmagját csak akkor importálhatja illetve használhatja fel, ha a fajtákról az MMI legalább 1 éves kedvező vizsgálati eredménnyel rendelkezik.
(4) Nem szükséges engedély a külföldi megrendelés alapján elszaporításra kerülő vetőmagtételek behozatalához, ha azok teljes termését átveszi a külföldi megrendelő.
14. § A növényfajta nemesítésével foglalkozó intézmény a saját tulajdonát képező genetikai anyag vetőmagmintáját csak az intézmény vezetőjének engedélyével küldheti ki külföldre.
Szaporítóanyagok
15. § (1) A fajta bejelentője köteles a szaporításra ideiglenesen engedélyezett növényfajtákból — legkésőbb az engedélyezést követő egy éven belül — az elszaporítás alapját képező növényállományt, egyedet kijelölni és azt törzskönyvi előjegyzésre az MMI-nek bejelenteni.
(2) Törzskönyvi előjegyzésbe vehetők az ideiglenes szaporítási engedéllyel nem rendelkező növényfajták, fajtajelöltek, valamint az erdészeti és díszfaiskolai növényfajok, fajták állománya, egyedei is.
(3) A fajta bejelentője, vagy fenntartója köteles az állami minősítésben részesített fajták elszaporításra kijelölt növényállományát, egyedét — amennyiben az törzskönyvi előjegyzésben nem volt — az állami minősítést követően haladéktalanul az MMI-nek törzskönyvezés céljából bejelenteni.
(4) Az MMI az alkalmasnak minősített növényállományt, egyedet az Országos Törzskönyvbe bejegyzi és erről a fajta bejelentőjét, vagy fenntartóját értesíti, továbbá a fajtafenntartást ellenőrzi.
16. § (1) A fajta bejelentőjének, vagy fenntartójának az állami minősítésben részesített növényfajta törzskönyvezett növényállománya, illetőleg egyede szaporítóanyagának felhasználásával központi törzsültetvényt kell létesítenie, vagy a szaporítóanyagot központi törzsültetvényben elhelyeznie.
(2) Központi törzsültetvény létesíthető a törzskönyvi előjegyzésbe vett növényfajok és fajták állományáról, egyedeiről is.
(3) Üzemi törzsültetvényt csak a központi törzsültetvényből vagy magasabb szaporítási fokú szaporítóanyag felhasználásával lehet létesíteni.
(4) Erdészeti és díszfaiskolai törzsültetvény egyéb ellenőrzött anyanövényekből is létesíthető.
17. § Erdészeti és díszfaiskolai törzsültetvénynek minősülnek az állami minősítésben részesített, illetve ideiglenesen szaporításra engedélyezett növényfajták és törzskönyvezett fajok esetében:
a) az anyatelepek, törzsgyűjtemények és törzsfaiskolák,
b) a magtermesztő ültetvények (plantázsok),
c) a magtermelő állományok.
18. § (1) A törzsültetvények [16. § (1)—(3) bekezdés] és a díszfaiskolai törzsültetvény minősítése az MMI feladata. Az MMI a minősítésről tanúsítványt állít ki.
(2) Erdészeti törzsültetvények létesítését és megszüntetését az MMI engedélyezi.
19. § (1) Forgalomba hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával lehet szaporítóanyagot előállítani.
(2) Ha a szaporításhoz törzsültetvényből kellő mennyiségű, vagy fajtaösszetételű alapanyag nem áll rendelkezésre, az MMI meghatározott ideig engedélyezheti egyéb ellenőrzött anyanövényekről származó alapanyag felhasználását.
(3) Erdészeti és díszfaiskolai fajok vetőmagja — az erdei fenyő és az akác kivételével — a (2) bekezdés szerinti engedélyezés nélkül ,,tájazonosított'' kategóriában gyűjthető — kizárólag erdészeti és díszfaiskolai felhasználásra, ha törzsültetvényből nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű szaporítóanyag.
A begyűjtött magot minden esetben ,,Származási Igazolvány''-nyal kell ellátni.
(4) Erdőterületen csak az erdő kezelőjének (tulajdonosának, használójának) engedélyével szabad szaporítóanyagot (magot) gyűjteni, amelyet az MMI ellenőriz. A gyűjtött erdészeti szaporítóanyag (mag) csak az erdő kezelője (tulajdonosa, használója) által — az OECD előírásainak megfelelően — kiállított ,,Származási Igazolvány''-nyal hozható forgalomba, illetve használható fel.
20. § (1) Forgalomba hozatal céljából gyökeres szaporítóanyagot (ültetési anyagot) csak árutermelő szőlő-, gyümölcsfa, komló és díszfaiskolában, illetőleg csemetekertben (a továbbiakban együtt: faiskola) lehet előállítani.
(2) Faiskola létesítését az MMI Területi Központja engedélyezi. Az engedély határozatlan, vagy meghatározott időre szólhat.
(3) Az MMI Területi Központja a faiskola létesítését akkor engedélyezi, ha
a) a kérelmező a tevékenységhez szükséges feltételekkel, a faiskola kijelölt vezetője, magánfaiskola esetében a kérelmező vagy hozzátartozója, illetve alkalmazottja, gazdasági társaság esetében a társaság valamely tagja megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik;
b) a földterület a termesztési célra szakmai és növényegészségügyi szempontból alkalmas.
(4) A faiskola létesítése iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a szakképzettséget igazoló bizonyítvány hiteles másolatát;
b) a faiskolai terület növényegészségügyi alkalmasságának igazolását.
(5) A faiskolai engedély másolatát az MMI Területi Központja megküldi a faiskola telephelye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: szakigazgatási szerv), a növényegészségügyi és talajvédelmi állomásnak, a csemetekerti engedélyt az illetékes erdőfelügyelőségnek is.
21. § (1) Az MMI Területi Központja a faiskolai engedélyt visszavonja, ha
a) a faiskolai engedéllyel rendelkező, a szaporítóanyag előállítására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte;
b) a faiskolai növényegészségügyi igazolványt az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás visszavonta;
c) a faiskolai engedéllyel rendelkező a faiskolai tevékenységet megszünteti.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének határidejét az MMI Területi Központja az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményének figyelembevételével írja elő.
22. § (1) A faiskolai engedéllyel rendelkező, meghatározott összetételű és mennyiségű szaporítóanyag előállítására — gyökeres szőlő ültetési anyag kivételével — szerződést köthet olyan természetes vagy jogi személlyel (továbbiakban: szerződéses termelő), aki a vállalt szaporítóanyag előállításához a 20. § (3) b) pontban foglalt feltételekkel rendelkezik.
(2) A faiskolai engedéllyel rendelkező termelőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg kérnie kell az engedély hatályának kiterjesztését a szerződéses területre.
(3) A szaporítóanyag termelésre vonatkozó szerződés egy példányát a tevékenység megkezdése előtt meg kell küldeni az MMI Területi Központjának.
(4) A szerződéses termelő csak a faiskolai engedéllyel rendelkező által rendelkezésére bocsátott szaporító-alapanyagokat használhatja fel és az általa előállított szaporítóanyagot csak a faiskolai engedéllyel rendelkező hozhatja forgalomba.
23. § (1) Árutermelő szőlő, gyümölcs és komló telepítéséhez és pótlásához szükséges szaporítóanyag előállítására — saját célú felhasználásra — államilag ellenőrzött alapanyag felhasználásával házi faiskolát lehet létesíteni.
(2) A házi faiskola fenntartója köteles a faiskola helyét, területét, az előállítani kívánt szaporítóanyag mennyiségét és fajtaösszetételét, valamint a telepíteni, illetve pótolni kívánt ültetvény nagyságát az MMI Területi Központjának bejelenteni.
24. § A törzsültetvény fenntartója, valamint a faiskolai engedéllyel rendelkező az általa előállított és forgalomba hozott szaporítóanyagokról az MMI által rendszeresített nyilvántartást köteles vezetni.
25. § (1) A szaporítóanyag előállítást ellenőrzés és minősítés céljából be kell jelenteni az MMI Területi Központjának.
(2) A szaporítóanyagot termő ültetvényeket és a faiskolákat az MMI Területi Központja a vonatkozó szabvány szerint ellenőrzi és erről jegyzőkönyvet állít ki.
(3) A törzsültetvényből, illetve szaporításra ideiglenesen engedélyezett állományról származó és forgalomba hozatalra előkészített gyümölcsfaiskolai és díszfaiskolai vetőmagot az MMI minősíti és erről ,,Minősítő Bizonyítvány''-t állít ki. A termelő a forgalmazáskor a minősítő bizonyítványt köteles csatolni.
(4) A törzsültetvények létesítésére előállított szaporítóanyagot az MMI minősíti, fémzárolja és erről jegyzőkönyvet állít ki. A fémzár a tétel állami ellenőrzését igazolja.
(5) A törzsültetvényből származó erdészeti vetőmagot forgalomba hozatal előtt az előállító megrendelésére az MMI magán minta alapján minősíti, az akác és a plantázsról származó fenyőmagvakat hatósági minta alapján fémzárolja is.
26. § (1) A forgalomba hozatalra és felhasználásra kerülő, nem fémzárolt szaporítóanyagot annak előállítója köteles osztályozni, minősíteni és szabvány szerinti azonosító jelzéssel ellátni. A minősítést és az osztályozást az MMI ellenőrzi és erről jegyzőkönyvet állít ki.
(2) Faiskolai felhasználásra, árutermelő ültetvény létesítésére, erdősítésre, fásításra, parkosításra és forgalomba hozatal céljára csak az MMI által rendszeresített, a szaporítóanyag előállítója által kiállított, sorszámozott ,,Szállítólevél-származási igazolvány'' bizonylattal ellátott szaporítóanyagot lehet felhasználni. A termelő a Szállítólevél-származási igazolvánnyal tanúsítja a szaporítóanyag származását,faj-, és fajtaazonosságát, szabványos minőségét.
(3) Az erdészeti fajok szaporítóanyaga esetében a vonatkozó szabvány szerint a táj szerinti származást és a genetikai értéket is meg kell jelölni.
(4) A szállítólevél-származási igazolvány szigorú számadású nyomtatvány, amelynek egy példányát a termelő, illetve a forgalmazó köteles az MMI-nek megküldeni.
(5) Az exportra kerülő erdészeti szaporítóanyag tételeket az előállító szállítólevél-származási igazolvánnyal látja el, az MMI minősíti és hiteles minták alapján fémzárolja.
27. § (1) A faiskola tulajdonosa jogosult a telephelyén az általa előállított szaporítóanyagot forgalomba hozni.
(2) A faiskola telephelyén kívül a lerakat helye szerint illetékes helyi szakigazgatási szerv engedélyével létesített árusítóhelyen (lerakat, kertészeti áruda stb.) hozható forgalomba szaporítóanyag. A szakigazgatási szerv az engedélyt az MMI Területi Központjának, valamint az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleménye alapján adja meg. A helyi szakigazgatási szerv a kiadott engedély másolatát megküldi a megyei szakigazgatási szervnek.
28. § (1) A szakigazgatási szerv akkor engedélyezheti a szaporítóanyag árusítási hely létesítését, ha
a) az árusítóhely vezetője megfelelő mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezik;
b) az árusítóhelyen adottak a szaporítóanyag életképességének, épségének megőrzésére és az egyes fajták elkülönítésére, továbbá megjelölésére vonatkozó feltételek;
c) a terület növényegészségügyi szempontból is alkalmas szaporítóanyag tárolására.
(2) Az árusítóhely üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell a szaporítóanyagok
a) életképességének és épségének megőrzéséről;
b) a fajta jelöléséről, keveredésének megakadályozásáról;
c) minőségi osztály szerinti elkülönítéséről;
d) selejt térről; továbbá
e) zárlati és tilalmazottan veszélyes károsítók fertőzésének megakadályozásáról az elárusító helyen és annak 50 m-es körzetében.
(3) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket (szabvány, vagy egyéb előírás), az árakat. A vásárló számára a szavatossági felelősséget lehetővé tevő olyan eladási jegyzéket kell adni, amelyről megállapítható
a) az árusítás helye, időpontja, és az árusítóhely üzemeltetője;
b) a fajta és alany;
c) az ár és minőségi osztály;
d) az ültetési anyag származása (a származási igazolványszám feltüntetésével).
(4) A faiskolai árusítóhelyet az illetékes szakigazgatási szerv ellenőrzi.
(5) A helyi szakigazgatási szerv a faiskolai árusítóhely (lerakat) létesítésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha az árusítóhelyen ismételten, vagy súlyosan megszegték a szaporítóanyag forgalmazására vonatkozó előírásokat.
29. § (1) Hazai árutermelés vagy forgalombahozatal céljára — az MMI eltérő engedélyének hiányában — csak állami minősítésben részesített, vagy szaporításra engedélyezett fajták, hazai szabványnak megfelelő minőségű szaporítóanyagát szabad importálni.
(2) Az MMI-t tájékoztatni kell az árutermelés, vagy forgalombahozatal céljából külföldről behozott szaporítóanyag fajtájáról, mennyiségéről és a szállítás időpontjáról. Az MMI jogosult a szaporítóanyagot a vonatkozó Magyar Szabvány előírásai szerint ellenőrizni és abból mintát venni.
(3) Erdészeti szaporítóanyagot külföldről behozni, kocsányos és kocsánytalan tölgy, valamint bükk szaporítóanyagot külföldre kivinni csak az MMI előzetes engedélyével lehet. A MÉM erdőfenntartási indokból esetenként más erdészeti fajok, fajták kivitelének korlátozását is elrendelheti. Az erdészeti szaporítóanyagok exportjánál az OECD előírásait kell alkalmazni.
Állami tartalék képzése
30. § (1) Katasztrófa és egyéb ellátási veszélyeztetettség, valamint a folyamatos vetőmagtermesztés, továbbá az árutermelő területek nemesített vetőmagellátása érdekében a szabvány előírásainak megfelelő minőségű szántóföldi, kertészeti és gyümölcsfaiskolai vetőmagvakból évenként állami tartalékot kell képezni.
(2) Az állami tartalékok képzésének mértékét faj- és fajtaösszetételét a MÉM évenként határozza meg.
(3) Állami tartalékba szántóföldi és kertészeti vetőmagvak esetében csak állami minősítésben részesített fajták fémzárolt, gyümölcsfaiskolai magvak esetében csak törzsültetvényből származó fajok (fajták) szabványnak megfelelő minőségű vetőmagja kerülhet. Az állami tartalékok képzésében a vetőmagtermeltetők és a vetőmagforgalmazók az adott fajra vonatkozó hazai piaci részesedésük arányában vesznek részt.
(4) A vetőmagtartalékokat fémzároltan, elkülönített és megjelölt raktárrészben gondosan kell tárolni és minden évben a szabványnak megfelelő minőségű vetőmaggal kell kicserélni.
(5) Az állami vetőmagtartalék minőségét és cseréjét az MMI ellenőrzi.
Ellenőrzés
31. § (1) A vetőmagvak és szaporítóanyagok előállításának, forgalmának és felhasználásának állami ellenőrzését az MMI, valamint a szakigazgatási szervek (a továbbiakban: ellenőrző szervek) látják el.
(2) Az ellenőrzés során az ellenőrző szervek a vonatkozó rendeletek és szabványok szerint járnak el és megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik.
(3) Az ellenőrző szervek tevékenysége kiterjed minden olyan helyre, ahol a vetőmag és szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik, továbbá, ahol vetőmagot és szaporítóanyagot forgalomba hoznak, árusítanak, vagy felhasználnak.
32. § Az ellenőrző szervek a rendeletben meghatározott jogkörben jogosultak az ellenőrzés során
a) a vetőmagvak és egyéb növényi szaporítóanyagok nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni és róluk másolatot készíteni;
b) a vetőmagvakból és egyéb növényi szaporítóanyagokból térítés nélkül mintát venni;
c) az ellenőrzés során továbbszaporításra alkalmatlannak minősített növényállomány magtermését, szaporítóanyagát, továbbá az egyes vetőmag és szaporítóanyag tételeket, vagy a termelő teljes termését vetőmagként, illetve szaporítóanyagként a forgalomba hozataltól és a saját célú felhasználástól eltiltani;
d) a nem megfelelő minőségű vetőmag és szaporítóanyag zár alá vételére és a zár feloldására;
e) a nem igazolt származású és nem megfelelő minőségű, más célra fel nem használható vetőmag, szaporítóanyag megsemmisítésének elrendelésére;
f) a saját előállítású vetőmagvak ellenőrzése során a vetőmag felhasználásának megtiltására, annak megsemmisítésére, amennyiben a vetőmag minősége nem felel meg a fajtabejelentő által meghatározott szaporítási fokozatnak, illetve a szabvány előírásainak;
g) vetőmag üzletek, faiskolai lerakatok és házi faiskolák ellenőrzésére;
h) a szabálytalanság súlyosságának megfelelően szabálysértési vagy büntető eljárás kezdeményezésére.
33. § Az MMI jogosult minősítéséért és ellenőrző vizsgálataiért — a hivatalból kezdeményezett vizsgálatok kivételével — külön jogszabályban meghatározott díjat felszámolni.
34. § Ez a rendelet 1990. április 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az 1/1979. (I. 10.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító 28/1980. (XI. 18.) MÉM rendelet hatályát veszti.
Dr. Hütter Csaba s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Melléklet a 6/1990. (III. 31.) MÉM rendelethez
