6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet
az üzletek működéséről
A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — az üzletek működéséről a következőket rendelem:
1. § A rendelet hatálya a kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, az egyéni vállakozókra, és a saját előállítású áruját értékesítő termelőkre terjed ki (a továbbiakban: kereskedő).
2. § (1) A közvetlen fogyasztók részére kiskereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátóipari tevékenységet és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi szolgáltatást végző kereskedő, állandó, vagy idényjellegű üzletének megnyitását az 1. számú mellékletnek megfelelő üzletkörök szerint köteles az e rendelet 2. számú mellékletében foglalt formanyomtatványon — 2 példányban — az üzlet fekvése szerinti helyi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének (továbbiakban: szakigazgatási szerv) bejelenteni.
(2) Nincs szükség bejelentésre, ha az üzletet fenntartó kereskedő az üzletkörébe tartozó árut ideiglenes árusítóhelyen, alkalomszerűen értékesíti (kitelepülés, alkalmi árusítás).
(3) A szakigazgatási szerv által záradékkal ellátott bejelentést a kereskedő az üzletben megőrzi és az ellenőrzés során bemutatja.
(4) A bejelentésben feltüntett adatok változását — ideértve új üzletkör felvételét a változástól számított 30 napon belül a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. A szakigazgatási szerv az adatok változását a bejelentőlapon feltünteti.
3. § (1) Az üzletkörben folytatott kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez
— az élelmiszereket és vegyiárukat, gyógynövényt (drogot) értékesítő, valamint vendéglátóipari tevékenységet folytató üzlet és kereskedelmi szálláshely esetén a közegészségügyi-járványügyi hatóság;
— húst, tejterméket, terményt, takarmányt, élőállatot árusító üzlet esetében a közegészségügyi-járványügyi hatóság és az állategészségügyi hatóság;
— ,,A'' és ,,B'' tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyiárukat1 és anyagokat, üzemanyagot, tüzelő és építőanyagot értékesítő üzlet, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátópari szórakozóhelyek esetében a tűzvédelmi hatóság;
— játék és pénznyerő automatát üzemeltető üzlet esetén a rendőrhatóság (továbbiakban együtt: szakhatóság) előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A közegészségügyi-járványügyi szakhatóság előzetes hozzájárulására vonatkozó kérelemben meg kell jelölni ha a kereskedő tőkehúst, tejterméket, gyorsfagyasztott terméket, bontott szárnyast kíván forgalmazni.
(3) Az üzletkörön belül azokat a termékeket, illetve tevékenységeket amelyeknek a forgalmazását, illetve folytatását a szakhatóság a feltételek hiánya miatt nem engedélyezi, a hozzájárulásról kiadott határozaton fel kell tüntetni.
4. § A szakigazgatási szerv az üzletben gyakorolt tevékenységet megtiltja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az üzlet, vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályban előírt követelményeknek nem felelnek meg és a szakigazgatási szerv, vagy a külön jogszabályokban megjelölt hatóság felszólítása ellenére a kereskedő e követelményeknek 30 napon belül, illetve a külön jogszabály felhatalmazása alapján megjelölt határidőn belül nem tesz eleget.
5. § A forgalomba hozott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához külön engedélyre nincs szükség, az élelmiszerek helyben fogyasztásához azonban a közegészségügyi-járványügyi hatóság hozzájárulása szükséges.
6. § (1) Gyógynövény (drog) csak olyan előre kiszerelt, zárt csomagolásban hozható forgalomba, amelyen a kiszerelő (előállító) nevét, telephelyét, az áru magyar megnevezését, (összetételét) mennyiségét, vizsgálati, illetve engedélyszámát, a minőség megjelölését (MSZ), a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét feltüntették.
(2) A forgalomba hozható gyógynövények (drogok) és illóolajok körét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(4) A mellékletben fel nem sorolt gyógynövények (drogok) és illóolajok csak az egészségügyi szakhatóság előzetes hozzájárulásával forgalmazhatók.
7. § (1) Erotikus árukat és szexuális eszközöket alsó és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelemi, valamint gyermekintézmény, vagy vallásgyakorlásra szolgáló intézmény 200 méteres körzetében forgalmazni tilos. Erotikus árukat és szexuális eszközöket kirakatban, vagy közterületen elhelyezni tilos.
A szakigazgatási szerv a tevékenységet megtilthatja, ha az üzlet működése a közszemérmet sérti és a lakosság nyugalmát zavarja.
(2) Pornográf termékek forgalmazása tilos. Abban a kérdésben, hogy egy áru erotikus jellegű, vagy pornográf, vita esetén a Művelődési Minisztérium által létrehozott, független szakértők részvételével működő társadalmi szakértői bizottság dönt.2
8. § (1) A kimért szeszes ital forgalmazásáról a kereskedő köteles tájékoztatni a rendőrhatóságot. Alsó és középfokú oktatási-, egészségügyi- gyermek és ifjúságvédelmi, valamint gyermekintézmény 200 méteres körzetében — ide nem értve a melegkonyhás vendéglátóipari üzleteket — kimért szeszes ital forgalmazása tilos.
(2) Vendéglátóipari üzletben ittas személy és 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni tilos.
9. § (1) Az üzletben nyereményt nem biztosító, szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, stb.) folytatható. A kereskedő köteles erről a körülményről a rendőrhatóságot tájékoztatni.
Kártyajátékban csak 18. éven, egyéb szórakoztató játékban csak 14. éven felüli személy vehet részt.
(2) Pénznyerő automatát működtetni tilos. A tilalom alól a Kereskedelmi Minisztérium felmentést adhat.
(3) A szakigazgatási szerv a szórakoztató játékok folytatását megtiltja, ha annak gyakorlása jobszabálysértő, vagy a játék a közízlést, illetve a lakosság jogos érdekeit és nyugalmát sérti.
10. § Az üzletkörbe tartozó áruk keretén belül az üzletben forgalmazni kívánt termékeket és az üzlet — jellegének megfelelő — elnevezését a kereskedő állapítja meg. A cégtáblán szereplő elnevezésre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírásait kell megfelelően alkalmazni.
11. § A kereskedő köteles az üzletben a használt, a minőséghibás és a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől elkülönítve tartani és a termék ilyen minőségéről a vevőt tájékoztatni.
12. § (1) A vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő, az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta.
(2) Egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket, gyermekjátékot — sértetlen csomagolásúak kivételével — valamint élelmiszert kicserélni tilos.
13. § A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles az elvitelre kínált megvásárolt árut jellegének megfelelő módon becsomagolni.
14. § (1) A kereskedelmi forgalom körében közvetlenül a fogyasztók részére súly, vagy mérték szerint forgalomba kerülő árut — a nettó (tiszta) súlyt, vagy mértéket feltüntető, eredeti csomagolásban forgalomba kerülő áruk kivételével — csak hatóságilag hitelesített mérőeszközön történő lemérés után szabad kiszolgálni.
(2) Az áru mérését úgy kell végezni, hogy annak helyességét a fogyasztó ellenőrizni tudja.
15. § A betétdíjas árut, illetve üveges konzerveket forgalomba hozó kiskereskedelmi üzletek kötelesek a nyitvatartási idő alatt az általuk forgalmazott betétdíjas göngyöleget visszaváltani, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó hol vásárolta.
16. § (1) A fogyasztó panaszát a kereskedővel szóban, vagy írásban közölheti. A szóbeli panaszt lehetőleg azonnal, a helyszínen, a fogyasztó jelenlétében orvosolni kell.
(2) A fogyasztók írásban tett panaszát számozott oldalú vásárlók könyvében három példányban kell rögzíteni, erre a célra a kereskedő köteles az üzletben vásárlók könyvét (panaszkönyvet) rendszeresíteni. A vásárlók könyvét az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
(3) A vásárlók könyvébe tett bejegyzést annak jellegétől függően a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elintézni.3
(4) A szakigazgatási szerv két évre visszamenőleg vizsgálhatja a vásárlók könyvébe tett bejegyzések jogszabályszerű elintézését.
17. § A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal előbb köteles a fogyasztókat és a szakigazgatási szervet tájékoztatni.
Értelmező rendelkezések
18. § E rendelet alkalmazásában:
— az üzlet a helyileg körülhatárolt, tartós használatra készült, rendszeresen nyitvatartó értékesítőhely,
— szeszes ital minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba hozott ital, ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalokat.
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg
— az üzletek működési engedélyéről és a szakmai üzletkörökről szóló 9/1986. (X. 11.) BkM rendelet;
— a magánkereskedelemről szóló 10/1982. (V. 14.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 14/1983. (XII. 28.) BkM, a 3/1984. (VII. 1.) BkM, a 2/1985. (IV. 20.) BkM, a 11/1986. (X. 11.) BkM, a 4/1987. (XII. 31.) KeM és a 6/1989. (IV. 24.) KeM rendeletek;
— a kereskedelmi tevékenység körében forgalomba hozott áruk mérlegeléséről szóló 2/1965. (III. 14.) BkM rendelet;
— a vásárlók könyvéről szóló 11/1977. (V. 18.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 1/1985. (IV. 13.) BkM rendelet;
— az áruk házhoz szállításának egyes kérdéseiről szóló 11/1978. (VII. 1.) BkM rendelet;
— a toll kereskedelmi forgalomba hozataláról szóló 16.859/1950. (VII. 20.) BkM rendelet;
— a Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzatról és az Üzleti Munkarendről szóló 15/1968. (XII. 27.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 13/1980. (IX. 15.) BkM rendelet;
— az élelmiszeripari betétdíjas üvegpalackok rendeltetésszerű felhasználásáról szóló 16/1977. (VIII. 12.) BkM—NiM együttes rendelet;
— a megrendeléses vásárlásról és az előlegről szóló 1/1972. (II. 10.) BkM rendelet, továbbá az azt módosító 1/1977. (I. 20.) BkM rendelet; 11/1988. (XII. 27.) KEM r.
— a játék- és pénznyerő automaták működéséről, a szórakoztató játékokról és a zeneszolgáltatásról szóló az 1/1983. (II. 16.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 3/1984. (VII. 1.) BkM rendelet;
— a szeszes ital értékesítésének korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 12/1986. (XII. 10.) BkM rendelet 2. §-ának (2)—(6) bekezdései; a 4. §, 6. §, 8. §, 9. §, 11. §, 12. §, 13. §, 14. §, 15. §, 16. §, 17. §, 18. §-ai;
— a gyógynövény szaküzletekről szóló 4/1959. (V. 20.) BkM rendelet, továbbá az azt módosító 7/1960. (VIII. 12.) BkM, az 1/1970. (II. 15.) BkM, a 17/1972. (VIII. 27.) BkM, a 6/1979. (IV. 27.) BkM és a 3/1986. (II. 1.) BkM rendelet;
— a drogéria szaküzletekről szóló 5/1959. (V. 20.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 10/1960. (X. 15.) BkM, a 10/1970. (VIII. 28.) BkM és a 11/1980. (VI. 25.) BkM rendelet
hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzletek működésének bejelentésére a kereskedő nem kötelezett. Az üzlet működésében történt változások esetében az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Nem kell bejelentést tennie a kisiparosnak, a rendelet hatálybalépésekor már működő üzletének, vagy telephelyének további üzemeltetéséhez, illetve az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, ha a termelő és értékesítő tevékenységet egy helyiségben folytatja.
(4) A vállalkozási nyereségadóról szóló, módosított 1988. évi IX. törvény 7. számú mellékletének 3. pontjában, az itt hatályon kívül helyezett 9/1986. (X. 11.) BkM rendelet szerinti
010 Általános áruháztól az élelmiszer, illetve az ABC jellegű osztály a
— 0 Általános áruház élelmiszer, illetve ABC jellegű osztálynak
a 100—190 Élelmiszer üzletek a
— 10 Élelmiszer áruháznak és a
11 Élelmiszer szaküzletnek
a 710 Vegyes üzlet élelmiszer jelleggel a
— 12 Élelmiszer jellegű vegyes üzletnek
felelnek meg.
Az itt hatályon kívül helyezett 10/1982. (V. 14.) BkM rendelet 1. számú melléklete szerint az élelmiszer szakmai csoportba besorolt tevékenységeknek, az e rendeletben 10-es, 11-es, 12-es és 32-es jelzőszámokkal jelzett üzletkörei felelnek meg.
Dunai Imre s. k.,
kereskedelmi minisztériumi államtitkár
1. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez
2. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez
(a kereskedő neve)* (székhelye)
(jelzőszám) (üzletkörben)
(jelzőszám) (üzletkörben)
(jelzőszám) (üzletkörben)**
elnevezésű üzletet/irodát nyitok
(aláírás)
(aláírás)
3. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról intézkedő 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet.
A szakértői bizottság létrejöttéről, működéséről a Művelődési Minisztérium a hivatalos lapokban megjelenő közleményben értesíti az érdekelteket.
1977. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet.