6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet
az üzletek működéséről 1
A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — az üzletek működéséről a következőket rendelem:
1. § A rendelet hatálya a kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, az egyéni vállakozókra, és a saját előállítású áruját értékesítő termelőkre terjed ki (a továbbiakban: kereskedő).
2. §2 (1) A kereskedő köteles üzletének megnyitását az üzlet fekvése szerint illetékes település (község, város, fővárosi kerület) jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) formanyomtatványon, két példányban előzetesen bejelenteni. A bejelentésben az üzletkört az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell feltüntetni. A formanyomtatvány mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentéshez csatolni kell a szakhatósági hozzájárulást (hozzájárulásokat), továbbá, ha a tevékenység más hatóság engedélyéhez vagy nyilvántartásba vételéhez kötött, az engedély, illetőleg a nyilvántartásba vétel igazolásának hiteles példányát (példányait) is. A szakhatósági hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezéseket a 3. § tartalmazza.
(3) A szakhatósági hozzájárulás (hozzájárulások) hiányában a jegyző a bejelentés záradékolását köteles megtagadni. Az üzlet csak a bejelentés záradékolását követően kezdheti meg működését.
(4) A jegyző által záradékolt bejelentést a kereskedő köteles az üzletben őrizni, és az ellenőrzés során felmutatni.
(5) A bejelentések másolati példányai alapján az üzletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(6) A bejelentésben feltüntetett adatok módosítását a kereskedő köteles a jegyzőnek bejelenteni. Módosításnak minősül az új üzletkör felvétele, illetve a már felvett üzletkör újabb termékkel történő kiegészítése is. A módosításra az üzletnyitás bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A módosított üzletkörbe tartozó terméket árusítani, illetőleg tevékenységet folytatni csak azt követően szabad, hogy a jegyző az adatok változását a bejelentésen záradékolta.
2/A. §3 Nincs szükség bejelentésre, ha az üzletet fenntartó kereskedő az üzletkörébe tartozó árut ideiglenes, nem közterületi árusítóhelyen alkalomszerűen értékesíti (alkalmi árusítás). Az alkalmi árusítás helyén kötelező a kereskedő nevének és székhelyének a vásárlók által is jól látható módon történő feltüntetése.
3. § (1)4 Az üzletkörökben folytatott kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez
a) az élelmiszereket és vegyiárukat, gyógynövényet (drogot) értékesítő, valamint vendéglátóipari tevékenységet folytató üzlet és kereskedelmi szálláshely esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat;
b) húst, tejterméket, terményt, takarmányt, élőállatot árusító üzlet esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az állategészségügyi hatóság;
… (előzetes hozzájárulása szükséges.)
c) ,,A'' és ,,B'' tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyiárukat és anyagokat, üzemanyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítő üzlet, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátóipari szórakozóhelyek esetében a tűzvédelmi hatóság;
d) a hulladék kereskedelmével foglalkozó üzlet esetén környezetvédelmi, építésügyi, tűzvédelmi hatóság, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat;
e) játékautomatát üzemeltető üzlet esetén a rendőrhatóság (továbbiakban együtt: szakhatóság) előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A közegészségügyi-járványügyi szakhatóság előzetes hozzájárulására vonatkozó kérelemben meg kell jelölni ha a kereskedő tőkehúst, tejterméket, gyorsfagyasztott terméket, bontott szárnyast kíván forgalmazni.
(3) Az üzletkörön belül azokat a termékeket, illetve tevékenységeket amelyeknek a forgalmazását, illetve folytatását a szakhatóság a feltételek hiánya miatt nem engedélyezi, a hozzájárulásról kiadott határozaton fel kell tüntetni.
3/A. §5 (1) Kereskedelmi tevékenységet a jogszabályban meghatározott kivételekkel üzletben, vásáron és piacon szabad folytatni. A termelő az üzletében az általa előállított termékekhez kapcsolódó kiegészítő cikkeket is értékesíthet.
(2) A kereskedő az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthat. A közterület használatához a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni.
(3)6 Az üzlettel nem rendelkező kereskedő a kereskedelmi tevékenységét vásáron és piacon folytathatja, közterületen csak a 4. számú mellékletben meghatározott termékeket értékesítheti. Az árusítás a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhet. Nem adható engedély a városi főúthálózathoz tartozó közutakra, továbbá akkor, ha a közterületi árusító helytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cikkeket árusító üzlet működik.
(4) A kereskedő jövedéki cikket csak a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén árusíthat.
(5)7 Az árusítás helye szerint illetékes jegyző — az érdekelt területi gazdasági kamara véleményének kikérésével — az élelmiszert árusító, valamint a vendéglátóipari tevékenységet folytató kereskedő részére mozgóárusítást engedélyezhet. Az engedélyezéshez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előzetes hozzájárulását be kell szerezni. Az engedélyben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát és azt az útvonalat, illetve helyet, amelyen a tevékenység végezhető. Mozgóárusítás kizárólag
a) üdülő-, nyaraló- és kirándulóhelyeken;
b) azokon a településeken, ahol kereskedő nem működik, vagy a lakosság keresletének kielégítése egyébként indokolja (pl. tanya, kistelepülés, külterület), valamint
c) az országos, illetve helyi jellegű rendezvények alkalmával
engedélyezhető.
(6) Az üzlettel nem rendelkező kereskedő és a mozgóárus a vállalkozói jogosultságát ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles igazolni. A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal.''
4. §9 A jegyző az üzletben gyakorolt tevékenységet megtiltja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felelnek meg, és a jegyző vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóságok felszólítása ellenére a kereskedő a követelményeknek 30 napon belül nem tesz eleget. Külön jogszabály eltérő határidőt is megállapíthat.
5. § A forgalomba hozott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához külön engedélyre nincs szükség, az élelmiszerek helyben fogyasztásához azonban a közegészségügyi-járványügyi hatóság hozzájárulása szükséges.
6. § (1) Gyógynövény (drog) csak olyan előre kiszerelt, zárt csomagolásban hozható forgalomba, amelyen a kiszerelő (előállító) nevét, telephelyét, az áru magyar megnevezését, (összetételét) mennyiségét, vizsgálati, illetve engedélyszámát, a minőség megjelölését (MSZ), a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét feltüntették.
(2) A forgalomba hozható gyógynövények (drogok) és illóolajok körét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(3) A mellékletben fel nem sorolt gyógynövények (drogok) és illóolajok csak az egészségügyi szakhatóság előzetes hozzájárulásával forgalmazhatók.
7. §10 (1) Szexuális áru — a többi árutól elkülönítve — csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni (a továbbiakban együtt: értékesítés), valamint ennek során ilyen áru megtekintését lehetővé tenni tilos.
(2) Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.
(3)11 Alsó és középfokú oktatási, gyermek-, ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.
(4) Az üzlet működése nem zavarhatja a lakosság nyugalmát.
8. § (1)12 A szeszes ital kimérést a kereskedő köteles a rendőrhatóságnak bejelenteni. Alsó és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekintézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szeszes italt kimérni tilos. A melegkonyhás vendéglátóipari üzletre a tilalom nem vonatkozik.
(2)13 Kizárólag palackozott ital forgalmazására jogosult üzletben a szeszes ital helyben történő fogyasztása tilos.
(3) Vendéglátóipari üzletben ittas személy és 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni tilos.
9. § (1) Az üzletben nyereményt nem biztosító, szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, stb.) folytatható. A kereskedő köteles erről a körülményről a rendőrhatóságot tájékoztatni.
Kártyajátékban csak 18. éven, egyéb szórakoztató játékban csak 14. éven felüli személy vehet részt.
(2)14
(3)15 A községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú város jegyzője a szórakoztató játékok folytatását megtiltja, ha annak gyakorlása jobszabálysértő, vagy a játék a közízlést, illetve a lakosság jogos érdekeit és nyugalmát sérti.
9/A. §16 A 7—9. §-ban meghatározott tevékenységet folytató üzlet 22 óra után csak akkor tarthat nyitva, ha ez nem zavarja az üzlet környezetében lakók éjszakai nyugalmát.
10. §17 Az üzletkörbe tartozó áruk keretén belül az üzletben forgalmazni kívánt termékeket és az üzlet — jellegének megfelelő — elnevezését a kereskedő állapítja meg. A cégtáblán szereplő elnevezésre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírásait kell megfelelően alkalmazni. A cégtulajdonos nevét és székhelyét az üzletben (elárusítóhelyen) jól látható helyen és olvashatóan fel kell tüntetni.
11. § A kereskedő köteles az üzletben a használt, a minőséghibás és a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől elkülönítve tartani és a termék ilyen minőségéről a vevőt tájékoztatni.
12. § (1) A vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő, az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta.
(2) Egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket, gyermekjátékot — sértetlen csomagolásúak kivételével — valamint élelmiszert kicserélni tilos.
13. § A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles az elvitelre kínált megvásárolt árut jellegének megfelelő módon becsomagolni.
14. § (1) A kereskedelmi forgalom körében közvetlenül a fogyasztók részére súly, vagy mérték szerint forgalomba kerülő árut — a nettó (tiszta) súlyt, vagy mértéket feltüntető, eredeti csomagolásban forgalomba kerülő áruk kivételével — csak hatóságilag hitelesített mérőeszközön történő lemérés után szabad kiszolgálni.
(2) Az áru mérését úgy kell végezni, hogy annak helyességét a fogyasztó ellenőrizni tudja.
15. § A betétdíjas árut, illetve üveges konzerveket forgalomba hozó kiskereskedelmi üzletek kötelesek a nyitvatartási idő alatt az általuk forgalmazott betétdíjas göngyöleget visszaváltani, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó hol vásárolta.
16. § (1) A fogyasztó panaszát a kereskedővel szóban, vagy írásban közölheti. A szóbeli panaszt lehetőleg azonnal, a helyszínen, a fogyasztó jelenlétében orvosolni kell.
(2) A fogyasztók írásban tett panaszát számozott oldalú vásárlók könyvében három példányban kell rögzíteni, erre a célra a kereskedő köteles az üzletben vásárlók könyvét (panaszkönyvet) rendszeresíteni. A vásárlók könyvét az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
(3) A vásárlók könyvébe tett bejegyzést annak jellegétől függően a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elintézni.18
(4)19 A községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú város jegyzője két évre visszamenőleg vizsgálhatja a vásárlók könyvébe tett bejegyzések jogszabályszerű elintézését.
(5)20 Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell, hogy panaszával a jegyzőhöz, a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez vagy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez (KERMI) fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.
17. § A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal előbb köteles a fogyasztókat és a szakigazgatási szervet tájékoztatni.
Értelmező rendelkezések
18. §21 E rendelet alkalmazásában:
a) üzlet: a helyileg körülhatárolt, tartós használatra készült, rendszeresen (állandó, vagy ideiglenes jelleggel) nyitvatartó értékesítő hely,
b) szeszes ital: minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba hozott ital, ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalokat,
c) melegkonyhás vendéglátóipari üzlet: az olyan üzlet, amely különálló, egészségügyi előírásoknak megfelelő, főző(sütő) konyhával, továbbá előkészítő- és raktárhelyiséggel rendelkezik (étterem, csárda, vendéglő, étkezde-kifőzde, söröző, stb.) és amelyekben e jogszabály 1. számú melléklete II. pontja 1. alpontjában megjelölt ételeket a helyszínen készítik,
d)22 szeszes ital kimérésnek minősül: a szeszes ital nem eredeti palackozásban, hanem űrmértékegység alapján, illetve eredeti palackban felnyitott állapotban történő értékesítése, továbbá az alkoholtartalmú kevert ital, valamint a bornak kannában vagy egyéb tárolóeszközben történő értékesítése is.
e) szexuális áru: minden olyan irat, kép, reprodukció, plakát, könyv, folyóirat, film, műsoros videókazetta, vagy egyéb termék, amely a nemi aktust, elsődleges nemi szervet, vagy szerveket közvetlenül ábrázolja továbbá egyéb, a szexuális élettel közvetlen összefüggő tárgy (segédeszköz), kivéve a szabadforgalmazású egészségügyi cikkeket.
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg
— az üzletek működési engedélyéről és a szakmai üzletkörökről szóló 9/1986. (X. 11.) BkM rendelet;
— a magánkereskedelemről szóló 10/1982. (V. 14.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 14/1983. (XII. 28.) BkM, a 3/1984. (VII. 1.) BkM, a 2/1985. (IV. 20.) BkM, a 11/1986. (X. 11.) BkM, a 4/1987. (XII. 31.) KeM és a 6/1989. (IV. 24.) KeM rendeletek;
— a kereskedelmi tevékenység körében forgalomba hozott áruk mérlegeléséről szóló 2/1965. (III. 14.) BkM rendelet;
— a vásárlók könyvéről szóló 11/1977. (V. 18.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 1/1985. (IV. 13.) BkM rendelet;
— az áruk házhoz szállításának egyes kérdéseiről szóló 11/1978. (VII. 1.) BkM rendelet;
— a toll kereskedelmi forgalomba hozataláról szóló 16.859/1950. (VII. 20.) BkM rendelet;
— a Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzatról és az Üzleti Munkarendről szóló 15/1968. (XII. 27.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 13/1980. (IX. 15.) BkM rendelet;
— az élelmiszeripari betétdíjas üvegpalackok rendeltetésszerű felhasználásáról szóló 16/1977. (VIII. 12.) BkM—NiM együttes rendelet;
— a megrendeléses vásárlásról és az előlegről szóló 1/1972. (II. 10.) BkM rendelet, továbbá az azt módosító 1/1977. (I. 20.) BkM rendelet; 11/1988. (XII. 27.) KEM r.
— a játék- és pénznyerő automaták működéséről, a szórakoztató játékokról és a zeneszolgáltatásról szóló az 1/1983. (II. 16.) BkM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 3/1984. (VII. 1.) BkM rendelet;
— a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló, a 12/1986. (XII. 10.) BkM rendelettel módosított 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet 2. §-ának (2)—(6) bekezdései; a 4. §, 6. §, 8. §, 9. §, 11-18. §-ai;23
— a gyógynövény szaküzletekről szóló 4/1959. (V. 20.) BkM rendelet, továbbá az azt módosító 7/1960. (VIII. 12.) BkM, az 1/1970. (II. 15.) BkM, a 17/1972. (VIII. 27.) BkM, a 6/1979. (IV. 27.) BkM és a 3/1986. (II. 1.) BkM rendelet;
— a drogéria szaküzletekről szóló 5/1959. (V. 20.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 10/1960. (X. 15.) BkM, a 10/1970. (VIII. 28.) BkM és a 11/1980. (VI. 25.) BkM rendelet
hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzletek működésének bejelentésére a kereskedő nem kötelezett. Az üzlet működésében történt változások esetében az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Nem kell bejelentést tennie a kisiparosnak, a rendelet hatálybalépésekor már működő üzletének, vagy telephelyének további üzemeltetéséhez, illetve az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, ha a termelő és értékesítő tevékenységet egy helyiségben folytatja.
(4) A vállalkozási nyereségadóról szóló, módosított 1988. évi IX. törvény 7. számú mellékletének 3. pontjában, az itt hatályon kívül helyezett 9/1986. (X. 11.) BkM rendelet szerinti
010 Általános áruháztól az élelmiszer, illetve az ABC jellegű osztály a
— 0 Általános áruház élelmiszer, illetve ABC jellegű osztálynak
a 100—190 Élelmiszer üzletek a
— 10 Élelmiszer áruháznak és a
11 Élelmiszer szaküzletnek
a 710 Vegyes üzlet élelmiszer jelleggel a
— 12 Élelmiszer jellegű vegyes üzletnek
felelnek meg.
Az itt hatályon kívül helyezett 10/1982. (V. 14.) BkM rendelet 1. számú melléklete szerint az élelmiszer szakmai csoportba besorolt tevékenységeknek, az e rendeletben 10-es, 11-es, 12-es és 32-es jelzőszámokkal jelzett üzletkörei felelnek meg.
1. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez
2. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez
(a kereskedő neve)* (székhelye)
(jelzőszám) (üzletkörben)
(jelzőszám) (üzletkörben)
(jelzőszám) (üzletkörben)**
elnevezésű üzletet/irodát nyitok
(aláírás)
(aláírás)
3. számú melléklet a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelethez
közterületen árusítható termékek
Utóbb a rendeletet a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2.§ a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.
A 2/A.§-t a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 2.§-a iktatta a szövegbe.
A 3. § (1) bekezdése a 31/1991. (XI. 19.) IKM rendelet 6. §-ával megállapított, a Magyar Közlöny 1991.évi 136. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 3/A.§ - 3/B.§- okat a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 3.§-a iktatta a szövegbe.
A 3/A. § (3) bekezdésének utolsó mondata a 34/1994. (XI. 28.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. § (5) bekezdésének első mondata az 54/1995. (X. 27.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3/B.§ -t a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 3.§-a iktatta a szövegbe. Az (1) bekezdés első mondata az 54/1995. ( X. 27.) IKM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.
A 4.§ a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 4.§-ával megállapított szöveg.
A 7. § a (3) bekezdés kivételével a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7.§ (3) bekezdése a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 5.§-ával megállapított szöveg.
A 8.§ (1) bekezdése a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 6.§-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdését beiktatta és a korábbi (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 2. §-a.
A 9.§ (2) bekezdését a 26/1991. (IX.27.) IKM rendelet 1.§-a hatályon kiivül helyezte.
A 9. § (3) bekezdése a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 8. §-ának megfelelő szöveg.
A 9/A. §-t a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 10.§ utolsó mondatát a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 7.§-a iktatta a szövegbe.
Lásd az 1977: I. törvényt és a végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendeletet.
A 16. § (4) bekezdése a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 8. §-ának megfelelő szöveg.
A 16.§ (5) bekezdését a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 8.§-a iktatta a szövegbe.
A 18. § a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 18.§ d) pontja a 4/1994. (I.14.) IKM rendelet 9.§-ával megállapított szöveg.
A Magyar Közlöny 1990. évi 35. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
Az 1. számú melléklet " 0. Általános Áruház " része a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10.§ (1) bekezdésével, valamint 1. számú mellékletével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet "10. Élelmiszer áruház " része a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10.§ (1) bekezdésével, valamint 1. számú mellékletével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet "32. Drogéria és gyógynövényszaküzlet " része a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10.§ (1) bekezdésével, valamint 1. számú mellékletével kiegészített szöveg.
Az 52. pont a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (1) bekezdésével kiegészített szöveg.
A 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10.§-ánk (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete szerint megállapított szöveg.
A 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (2) bekezdésének megfelelő szöveg.
Az 1. számú melléklet II. pontjának 1., 2. és 5. alpontja a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet III/1., 2. és 3. pontja a 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet 5. § (4) bekezdésével megállapított és a 213/1996. ( XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A IV. pont 3. alpontja a 26/1991. (IX.27.) IKM rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. (Egyéb hálózati egységek) "Kézizálog ellenében hitel nyújtása (Záloghitel)." szövegrészt a 4/1994. (I.14.) IKM rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja hatályon kivül helyezte.
A 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 2. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 4. számú mellékletet a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 10.§-ának (2) bekezdése alapján a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet 3. számú melléklete iktatta a szövegbe.
A 34/1994.( XI. 28.) IKM rendelet 2. §-a , illetve melléklete szerint kiegészített szöveg.