6/1990. (VIII. 23.) MKM rendelet
a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet módosításáról1
1994.01.05.
,,A szakmunkásképző iskolák és a speciális szakiskolák szakmai képzésben részt vevő tanulói részére a napi gyakorlati oktatást hatvan perces órákkal, folyamatosan kell tartani.''
,,(3) A tanulót – ha egészségi állapota indokolja, orvosi igazolás alapján – könnyített testnevelési órára vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani.''
,,(4) A tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a kettőszázötven elméleti órát, illetőleg – az összefüggő szakmai gyakorlatról való mulasztás nélkül – a gyakorlati órák húsz százalékát. Az a tanuló, aki az előbbieknél többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, szakmai gyakorlatból pótolta a mulasztását és a nevelőtestület engedélyezte, hogy az elméleti tantárgyból osztályozóvizsgát tegyen.
(5) Nem teljesítette az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul három óránál többet mulasztott vagy az igazolt mulasztása meghaladta az összefüggő gyakorlat óraszámának tíz százalékát, ide nem értve a betegség miatt, orvos által igazolt távollétet. Igazolt mulasztás esetén a tanuló az igazgató által meghatározott helyen és időben az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeinek eleget tehet.''
,,(6) Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként kell megállapítani és az év végi bizonyítványban feltüntetni. Ha a tanulót mentesítették idegen nyelv tanulása alól, az év végi bizonyítványában – minden évfolyamon, amelyre a mentesítés szól – jeles (5) osztályzatot kell feltüntetni.''
8. § Az R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,46. § (1) Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tanulmányait átvétel alapján másik iskolában folytatja. (2) A törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján szűnik meg a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak a tanulónak, aki bejelenti, hogy kimarad. Kiskorú bejelentéséhez a szülő beleegyezése szükséges. (3) Megszűnik továbbá a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak a tanulónak is, aki
a) az elméleti vagy a gyakorlati oktatásról, illetőleg a kettőről együtt igazolatlanul harminc óránál többet mulasztott,
b) tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában oktatott másik szakon, szakmában nem tud vagy nem kíván tanulni.
(5) Ha a tanuló jogviszony megszűnt, a tanulót az iskola nyilvántartásából törölni kell.
(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót és a kiskorú szülőjét – az indok megjelölésével – a tanulói jogviszony megszűnéséről értesíteni kell. (7) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az igazgató a tanulói jogviszony megszűnésének tényét megállapítja és határozatba foglalja. A határozattal kapcsolatban a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott ügyekben hozott határozatot az iskola köteles megküldeni a tanköteles gyermeket, tanulót nyilvántartó helyi tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének. A tanulót csak jogerős határozat alapján lehet az iskola nyilvántartásából törölni. A törlésről a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. (8) Akinek a tanulói jogviszonya nem másik iskolába való átvétel miatt szűnt meg, középfokú iskola tanulói közé a megfelelő évfolyamra való felvétel útján juthat.''
,,(3) A 61. § (1) bekezdése b) pontjának harmadik és negyedik fordulatában, valamint a c) pontjában említett fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Ha a tanév végi osztályzatokat megállapították, eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki. (4) Ha a kizárás fegyelmi büntetést kiszabó határozat a középfokú iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható tanulmányokat záró vizsgára, illetőleg a megkezdett tanulmányokat záró vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés ideje tart. A tanuló a tanulmányokat záró vizsgáját a vizsga folytatásától szabálytalanság miatt eltiltott tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja.''
,,(2) A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről, valamint a diákmozgalmi tevékenység formáiról a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, továbbá az iskolarádió és -újság feladatainak meghatározásáról, diák-szerkesztő bizottság megbízásáról.
(3) A diákönkormányzati szerv egyetértési jogot gyakorol
a) a működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor
– az iskola, illetőleg a diákotthon munkarendjében a tanulókat érintő rendelkezések,
– a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje és időbeosztása,
– a tanulószobába, diákotthonba, speciális tantervű osztályba stb. a felvételről való döntés, az externátusi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei,
– az iskolai, illetőleg a diákotthoni közösségek, a diákképviselők, valamint az iskolai, diákotthoni vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje,
– az ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elvei és módja,
– a tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái,
– a tanulók jutalmazásának elvei,
– a fegyelmező intézkedések,
– az iskolai, diákotthoni hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok,
– az iskola, diákotthon létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje,
– a diákotthon tagjainak jogai és kötelességei,
– a diákotthoni fegyelmi eljárás szabályai
megállapítása tekintetében;
b) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában,
c) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében,
d) a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában,
e) a szociális intézkedésekre, illetőleg a sporttevékenységre vonatkozó valamennyi, a tanulókat érintő döntések tekintetében,
f) a diákönkormányzati szerv részére helyiség biztosításában, illetőleg megvonásában,
g) az ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásában,
h) a diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök felosztásában,
i) a diákönkormányzati szervek választott tisztségviselőinek, illetőleg a tanulóknak a kitüntetésében, jutalmazásában,
j) a házirend megállapításában.
(4) A diákönkormányzati szerv véleményezési jogot gyakorol
a) a középfokú nevelési-oktatási intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában,
b) pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében,
c) a fakultációs irányok, programok megválasztásában,
d) az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében,
e) a tanulók fegyelmi ügyeiben,
f) a középfokú nevelési-oktatási intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában,
g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,
h) a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában,
i) az iskolai ünnepségek szervezésében és az iskolai hagyományok építésében,
j) a tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközök felhasználásában,
k) a tanulószobai felvétel, az externátusi elhelyezés, iskolai étkezés biztosítása iránti kérelmek elbírálásában.
(5) A diákönkormányzati szerv javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.''
15. § Az R. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,104. § (1) Az iskola közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. (2) Az iskola a nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja ki.''
,,106/A. § (1) A technikusképzés szakmunkásképzéssel közös alapozású (szakcsoportos) vagy szakmunkásképzésre épülő (négy + egy évfolyamos) képzésben, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló jogszabályban meghatározott szakokon, illetőleg ágazatokban folyhat. (2) Szakcsoportos technikusképzés esetén a tanuló a második évfolyam befejezése előtt választhat, hogy tanulmányait a harmadik évfolyamtól kezdődően a szakmunkásképzési ágon vagy a technikusképzési ágon kívánja folytatni. A technikusképzési ágon való továbbhaladást az iskola alapvizsga letételéhez kötheti. Az alapvizsga tartalmi követelményeit az illetékes szakmai munkaközösség és a tanulók gyakorlati oktatását ellátó vállalat javaslatának figyelembevételével az igazgató határozza meg.
(3) Ha a tanuló, aki a (2) bekezdésben foglaltak alapján tanulmányait technikusképző ágon folytatja az ötödik évfolyamon való továbbhaladásának feltétele az érettségi vizsga. (4) A szakmunkásképzésre épülő technikusképzés a szakközépiskola ötödik évfolyamán folyik.
(5) Az iskola működési szabályzata határozza meg a technikusképzésbe való felvétel elveit. A szabályozás tekintetében a diákönkormányzati szervet egyetértési jog illeti meg.''
19. § Az R. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,108. § (1) Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezése után, vagy ha ez nem lehetséges, a következő tanév megkezdése előtt kell megtartani. (2) A szakmai gyakorlat idejéből a tanuló két hetet szakmai, illetőleg művészeti táborban tölthet.''
21. § Az R. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,121. § Mentesül a szakmunkásvizsga alól az a tanuló, aki a szakma kiváló tanulója elnevezésű országos versenyen teljesítette a szakmunkásvizsga követelményeit.''
,,(2) Mentesül a képesítő vizsga alól az a tanuló, aki az országos szakmai versenyen teljesítette a képesítő vizsga követelményeit. A tanuló számára az első vizsgaidőszak a verseny utolsó napjáig tart.''
,,(2) Mentesül a szakmai minősítő vizsga alól az a tanuló, aki az országos szakmai versenyen teljesítette a szakmai minősítő vizsga követelményeit. A tanuló számára az első vizsgaidőszak a verseny utolsó napjáig tart.''
,,(2) A speciális szakiskolában a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára külön osztály szervezhető.''
,,(3) Az (1) bekezdés alapján szervezett osztályokat és csoportokat a tanulók fogyatékosságának figyelembevételével, a fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolákra vonatkozó rendelkezések szerint lehet megszervezni. (4) Mentesül a szakmai vizsga alól az a tanuló, aki az országos szakmai versenyen teljesítette a szakmai vizsga követelményeit. A tanuló számára az első vizsgaidőszak a verseny utolsó napjáig tart.''
,,132/A. § A dolgozók szakközépiskolájában a technikusképzés ideje a) az érettségi bizonyítvánnyal és a technikus szak, ágazat jellegének megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők részére két év,
b) a technikus szak, ágazat jellegének megfelelő szakirányú szakközépiskolai érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezők részére egy év.
132/B. § A 129–130. § és a 132/A. § szerinti oktatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján átképzésnek minősíthető. Ha az oktatás átképzésnek minősül, a munkaviszonyban nem álló jelentkező szakmai gyakorlatát az átképzés szervezéséért felelős szerv biztosítja.''
132/C. § (1) A szakközépiskolai végzettséget egyéni felkészülés alapján azokban a szakmákban lehet megszerezni, amelyekben a szakmai gyakorlatot az elméleti tantárggyal együtt értékelik. (2) Azokat a szakokat, ágazatokat, amelyekben a technikusképesítés egyéni felkészülés alapján megszerezhető, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, szakmákról szóló jogszabály határozza meg.
(3) Egyéni felkészülés esetén a tanulónak a felsőbb évfolyamra lépéshez szükséges osztályzatait osztályozóvizsga alapján kell megállapítani.
(4) Az egyéni felkészülő szándékát a tanév második hetének végéig jelentheti be abban a gimnáziumban, illetőleg szakközépiskolában, ahol osztályozóvizsgát vagy tanulmányokat záró vizsgát kíván tenni. A gimnázium, illetőleg a szakközépiskola konzultációs foglalkozással segítheti az egyéni felkészülést.
(5) A gimnázium, illetőleg a szakközépiskola igazgatója a jelentkezőt nyilvántartásba veszi, tájékoztatja az elsajátítandó ismeretekről, a vizsgakövetelményekről, a konzultáció lehetőségéről, továbbá a felkészüléssel kapcsolatos egyéb kérdésekről.''
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. 2. §-ának (3) bekezdése, 11. §-ának (5) bekezdése, 13. §-ának (5)–(6) bekezdése, 13. §-a (7) bekezdésének f)–g) pontja, 59. §-ának (1) bekezdése, 67. §-a, 68. §-ának (1) bekezdése, 78. §-a, 83. §-a (5) bekezdésének f) pontja, 101. §-ának (1) bekezdése, 3. számú mellékletének VII. része, 3. §-a (1) bekezdésének első mondatában ,,a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség iskolai tanulói szervezete (a továbbiakban: KISZ), továbbá'' szövegrész, 52. §-ának (4) bekezdésében a ,,más jelentkezők pedig a jelentkezési lapjukat közvetlenül juttatják el'' szövegrész, 65. §-ának (6) bekezdéséből az ,,akik a KISZ-szel együttműködve'' szövegrész, a 94. §-a (2) bekezdésének h) pontjában ,,a KISZ'' szövegrész és az 1. számú mellékletében az osztályok és csoportok szervezésére megállapított alsó létszámhatár,
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg
a) az R. 13. §-a (7)–(8) bekezdésének számozása (5)–(6) bekezdésre és a 13. § (5) bekezdése h)–p) pontjának jelölése f)–n) pontra, az 59. § (2)–(3) bekezdésének számozása (1)–(2) bekezdésre, a 68. § (2) bekezdésének és a 101. § (2) bekezdésének szövege bekezdés nélküli paragrafusra módosul, a 13. § (5) bekezdésének g) pontjában, a 9. § (5) bekezdésében és a 94. § (2) bekezdésének h) pontjában ,,a KISZ'' szövegrész helyébe ,,a diákönkormányzati szervek'', a 106. § (2) bekezdésében ,,a külön jogszabályban meghatározott'' szövegrész helyébe ,,a versenykiírásban meghatározott'' szövegrész továbbá a 127. § előtti ,,A felnőttek oktatása'' cím helyébe ,,A felnőttek oktatása [törvény 130. § (1) bekezdés]'' cím lép,
