1990. évi LXXXIII. TÖRVÉNY
a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról1
A megszűnt tanácsok feladatainak és hatásköreinek ideiglenes ellátása
1. § (1) A megszűnt tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) az önkormányzat hivatalaként tovább működnek, és ellátják azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján — 1990. szeptember 30-án — a szakigazgatási szerv, a megyei városi hivatal vagy azok vezetői láttak el.
(2) A jegyző, főjegyző kinevezéséig feladatát és hatáskörét a végrehajtó bizottság titkára (a továbbiakban: titkár) látja el.
(3) A titkárt — ha munkaviszonya a jegyző (főjegyző) kinevezése miatt szűnik meg — felmondási idejére eső munkabérének megfelelő összeg illeti meg.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést azokra a titkárokra is alkalmazni kell, akiknek a munkaviszonya — a jegyző (főjegyző) kinevezésével — e törvény hatályba lépését megelőzően szűnt meg.
2. § A tanács szervei vagy tisztségviselői részére megállapított államigazgatási feladatok és hatáskörök — 1990. szeptember 30-át követően hatályba lépő törvény, illetőleg kormányrendelet eltérő rendelkezéséig — a következő szervek feladat- és hatáskörébe kerülnek át:
a) a tanácstestülettől, bizottságától, a végrehajtó bizottságtól a képviselőtestülethez;
b) a tanácselnöktől vagy a tanácselnök-helyettestől a polgármesterhez, illetőleg a főpolgármesterhez vagy a megyei közgyűlés elnökéhez;
c) a titkártól, a szakigazgatási szervtől, megyei városi hivataltól vagy vezetőjétől jegyzőhöz, illetőleg a főjegyzőhöz.
3. § Az első fokon a tanács szervei vagy tisztségviselői részére megállapított államigazgatási hatósági hatáskörökben — az 1990. szeptember 30-át követően hatályba lépő törvény, illetőleg kormányrendelet eltérő rendelkezéséig — a következő szervek járnak el:
a) a tanácstestület, a végrehajtó bizottság, illetőleg a tanácselnök hatásköre esetében a polgármester, illetőleg a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke;
b) a titkár, a szakigazgatási szerv, a megyei városi hivatal vagy azok vezetőjének hatásköre esetében a jegyző, illetőleg a főjegyző.
4. § (1) A 3. § a) pontjában említett államigazgatási hatósági ügyekben — ha jogszabály más szervet nem jelöl meg — a felettes szerv:
a) a polgármester esetében a főjegyző;
b) a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke esetében a minisztérium.
(2) A 3. § b) pontjában említett államigazgatási hatósági ügyekben — ha jogszabály más szervet nem jelöl meg — a felettes szerv:
a) a jegyző esetében a főjegyző;
b) a főjegyző esetében a minisztérium.
(3) A felülvizsgálati kérelmek ügyében — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a főjegyző másodfokú határozata esetében a minisztérium jár el.
5. § (1) A szakigazgatási szerv és a megyei városi hivatal hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben — törvény eltérő rendelkezéséig — a 3. § b) pontjában és a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A főjegyző dönt a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság mérsékléséről, elengedéséről, illetőleg a végrehajtás méltányosságból történő mellőzéséről.
(3) A főjegyző határozata vagy intézkedése ellen a felügyeleti intézkedés a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
A megyei és a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása
6. § A települési képviselőtestület, illetőleg a megyei, a fővárosi közgyűlés alakuló ülése összehívható, ha a képviselők, illetőleg a megyei, fővárosi közgyűlés tagjainak kilenc tizedét megválasztották.
7. § (1) A körzeti küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele jelen van.
(2) A körzeti küldöttgyűlésen további jelölt az a küldött lehet, akit a jelenlévő küldöttek több mint egy tizede ajánl.
(3) A körzeti küldöttgyűlés határozza meg a saját testületi működéséhez, valamint a jelöléshez és a választáshoz szükséges — törvényben nem rendezett — eljárási szabályokat. A megyei titkár a választási szabályok megállapítására javaslatot készít a küldöttgyűlés részére. A választás szabályaira egyebekben a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42. §-ának és 53. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A megyei közgyűlés tagjainak megválasztására vonatkozó szavazólap mintáját e törvény melléklete állapítja meg.
8. § (1) A küldöttek, valamint a megyei közgyűlés tagjainak a jelölésével és megválasztásával összefüggő kifogásokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény alapján létrehozott területi választási bizottság bírálja el. A kifogást — a sérelmezett cselekménytől vagy döntéstől számított három napon belül — csak a küldött, illetőleg az annak jelölt nyújthatja be. A kifogással együtt bizonyítási indítványt kell előterjeszteni, az ennek hiányában előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A területi választási bizottság döntése ellen — három napon belül — a megyei bíróságnál jogorvoslati kérelem nyújtható be. A határidők jogvesztőek.
(2) A kifogás benyújtására és elbírálására, a bíróság eljárására, összetételére egyebekben a Vtv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
9. § A települési önkormányzatok küldöttei és a megyei közgyűlés tagjai megválasztásával kapcsolatos költségeket az érintett települési önkormányzatok biztosítják.
Záró rendelkezések
10. § (1) A községi, városi képviselőtestület a megyei közgyűlés tagjait megválasztó küldötteket 1990. november 15-ig választja meg.
(2) A megyei közgyűlés tagjait a körzeti küldöttgyűlések 1990. december 15-ig választják meg. Ez a határidő vonatkozik a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztására is.
(3) A megyei titkár a körzeteket sorszámmal látja el.
11. § (1) A megszűnt közös tanácsok volt társközségeinek önálló képviselőtestületei megállapodhatnak az 1990. évi — közös — költségvetésnek az év hátralévő részére történő megosztásáról.
(2) Az állami költségvetésről szóló 1989. évi L. törvény 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott normatív állami támogatások elszámolási kötelezettség — a volt társközségek önkormányzatai közreműködésével — a volt közös tanács székhelytelepülésének önkormányzatát terheli.
12. § Az 1991. január 1-jei hatállyal a megyei jogú várossá nyilvánításra vonatkozó kérelmet az ötvenezernél több lakosú városok — köztük a korábbi megyei városok — képviselőtestületei 1990. november 15-ig nyújthatják be a belügyminiszterhez. Az Országgyűlés az ezzel kapcsolatos döntéseit november 30-ig hozza meg.
13. § (1) Az állam tulajdonából a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakásokra, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre — a törvény eltérő rendelkezéséig — a lakás jellege szerint továbbra is a tanácsi bérlakásokra, a szolgálati lakásokra vagy a vállalati bérlakásokra, illetőleg az állami tulajdonú helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A Kormány az önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakásokra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó törvényjavaslatot 1991. április 30-ig terjessze az Országgyűlés elé.
(3) Az állam tulajdonából a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §-ában foglalt rendelkezések alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak megszerzése illetékmentes.
14. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény 1—5. §-aiban foglalt rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Kormány az önkormányzatok feladatát és hatáskörét szabályozó törvényjavaslatot 1990. november 30-ig az Országgyűlés elé terjeszti.
(3) Az államigazgatási szerv köteles a községi önkormányzat képviselőtestülete, vagy szerve számára — a feladatkörébe tartozó kérdésben — az általa kért szakmai segítséget megadni.
(4) A köztársasági megbízott feladatait, hatáskörét és hatósági jogkörét — a köztársasági megbízott hivatali szervezete működésének megkezdéséig, de legkésőbb 1990. december 31-ig — működési területén a főjegyző látja el.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Melléklet az 1990. évi LXXXIII. törvényhez
|
A. jelölt neve |
O |
|
|
|
|
B. jelölt neve |
O |
|
|
|
|
Z. jelölt neve |
O |
A törvény az Országgyűlés az 1990. november 5-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1990. november 22.