Kifejezéskereső
1990. évi LXXXVII. TÖRVÉNY
az árak megállapításáról1
Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben2 foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A kormányzati beavatkozás kereteinek kijelölése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá
b) a hatósági ár megállapítójára.
(2) A törvény hatálya nem terjed ki:
a) a jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára;
b) a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra;
c)3 A hegyközség által megállapított termőhelyi védőárra;
d)4 az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján megállapított árakra;
e)5 a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;
f)6 a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;
g)7 pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben szabályozott szolgáltatási díjakra;
h)8 a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;
i)9 a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján meghatározott díjakra.
j)10 a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott helyi, valamint az elővárosi, regionális és országos közösségi közlekedési szolgáltatások áraira;
k)11 a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényben meghatározott kényelmi díjra, és a nemzeti mobil fizetési szervezet által a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás továbbértékesítése során alkalmazandó árrésre,
l)12 fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben meghatározott legkisebb kereskedelmi árrésre.
(3) E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltatási tevékenység folytatása.
Általános rendelkezés
2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek — a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve — állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.
Bejelentési kötelezettség
3. §13
4. §14
5. §15
6. §16
Hatósági ármegállapítás
7. § (1)17 Az 1. mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: a hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.18
(2)19 A termék hatósági árát az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat a központi költségvetés támogatja.20
(3)21 A taxi engedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat – a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) a képviselőtestület – a helyi körülmények mérlegelésével – legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg.
(4)22
(5)23 A 40.30.90.0 SZTJ szám alatt szereplő „Távhőszolgáltatás csatlakozási díját” a települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg.
8. § (1) A legmagasabb árat — a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel — úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(2) A tovább-feldolgozók vagy tovább-értékesítők részére értékesített egyes energiahordozók ára a külpiaci árak szintjén is meghatározható.
(3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is.
9. § (1) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.
10. § (1) A hatósági ár megállapítása — ideértve az áralkalmazási feltételeket is — hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója — mindkét esetben — további adatokat kérhet.
(2)24 A hatósági ár megállapítójának megkeresésére az országos gazdasági kamara tájékoztatást ad a kérelemmel érintett termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalmi és árviszonyokról.
(3)25 A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni vagy a kérelem elutasításáról a kérelmezőt értesíteni.
11. § (1)26 A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(2) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé — közös megegyezéssel — eltérhetnek, a szerződésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával.
12. § Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben
a) a legmagasabb árnál magasabb árat és
b) a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat
érvényesen nem lehet kikötni.
13. §27 Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van hatályban, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a joszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
14. § A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést — ha törvény eltérően nem rendelkezik — a kikötött áron kell teljesíteni.
15. §28 A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár hatálybalépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.
16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint
b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,
c)29 bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozással szemben. A bírság legkisebb összege a jogsértő magatartással elért anyagi előny, maximális mértéke pedig annak kétszerese,
d)30 a 7. § (3) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén az 1997. évi CLV. törvény alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezhető.
17. § (1) A hatósági ár megállapítójának a 16. §-ban szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény31 rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)32 A hatósági ár megállapítójának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3)33
(4)34
Hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezések35
18. § Ezen alcím vonatkozásában a 7–17. §-ban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni. Ezen alcím alkalmazásában a hatósági ár alatt a 2026. május 14-ét megelőző időszak tekintetében a védett árat kell érteni.
18/A. § (1) Hatósági áras termék
a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint
b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti termék esetében 595 forint literenként;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében 615 forint literenként.
(3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.
(4) A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomást – ide nem értve az üzemi üzemanyagtöltő állomást – működtető vállalkozás köteles a biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] szerinti védett áras termékekre vonatkozó ellátási szerződéssel rendelkezni olyan nagykereskedővel, aki a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére jogosult.
18/B. § (1) Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt
a) – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – külföldi rendszámú jármű üzemanyagtankjának töltése céljából értékesítik,
b) nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyagtankjába történő közvetlen töltéssel értékesítik.
(2) Ezen alcím alkalmazásában a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyagellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel.
(3) Hatósági áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag hatósági áras termék, és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a hatósági ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, hatósági áras üzemanyaggal tölthető.
(4) Ezen alcím hatálya nem terjed ki az olyan, kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a hatósági áras termékre való jogosultság ellenőrzése nem biztosított.
18/C. § (1) Hatósági áras termék
a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint
b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú és dízelgázolaj.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb nagykereskedelmi bruttó ára
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti termék esetében 595 forint literenként;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében 615 forint literenként.
(3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.
(4) A (2) bekezdés szerinti hatósági ár a 18/A. § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedőnek történő értékesítés során alkalmazandó.
(5) A beszállító a 18/A. § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedővel történő szerződéskötést nem tagadhatja meg.
(6) E §-ban foglaltaktól eltérően, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonságikőolajtermék-készletéből felszabadított termékekre a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 9. §-a alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott ár, és a Kt. 52/A–52/C. §-ában megjelölt hatósági ár vonatkozik.
(7) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/B. § (1) bekezdése szerint értékesített üzemanyagot a nagykereskedelmi hatósági áron szerezte be,
a) az értékesítés hónapját követő hónap 5. napjáig bevallást küld a beszállítónak és az állami adó- és vámhatóságnak az értékesítés hónapjában a 18/B. § (1) bekezdése szerint nem hatósági áron értékesített, de nagykereskedelmi hatósági áron beszerzett üzemanyagok mennyiségéről napi bontásban;
b) a hatósági ár és az üzemanyagtöltő állomás által megvalósított értékesítés időpontjára vonatkozó (8) bekezdés szerinti ár közötti, a bevallásban megállapított mennyiség figyelembevételével meghatározott különbözetet az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az értékesítés hónapját követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni a beszállítónak.
(8) A beszállító köteles folyamatosan tájékoztatást adni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője számára arról a nagykereskedelmi árról, amelyet hatósági ár hiányában alkalmazna.
(9) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/B. § (1) bekezdése szerinti értékesítés esetén legalább az értékesítés időpontjára vonatkozó (8) bekezdés szerinti árat elérő kiskereskedelmi árat köteles alkalmazni.
18/D. § (1) A 18/A. § (1) bekezdésében megjelölt valamely terméknek telephelyi fogadóhelyre – elsősorban üzemi üzemanyagtöltő állomásra – történő kiszállítással megvalósuló értékesítése során a 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági árat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítésre és töltésre az üzemeltetői tájékoztatásra vonatkozó, ezen alcím szerinti előírásokat nem kell alkalmazni.
(3) A 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági ár alkalmazandó az (1) bekezdés szerinti telephelyen a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben szokásos módon történő utántöltésére.
18/E. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az ezen alcímben foglaltak érvényesítése érdekében jogosult és egyben köteles ellenőrizni a töltött gépjármű rendszámát.
(2) Ha a járműnek rendszáma nincs, de az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője a járműhöz kapcsolódó okirat segítségével, a tőle elvárható gondossággal meggyőződik a jármű magyar honosságáról, az üzemanyagot hatósági áras termékként kell értékesíteni.
(3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a (2) bekezdés szerinti okirat megismerésére.
(4) Ha a hatósági áras értékesítés feltételei a rendszám alapján, vagy annak hiányában a (2) bekezdésben megjelölt okirattal hitelt érdemlően nem igazolhatók, az üzemanyag hatósági áron nem értékesíthető.
18/F. § (1) Az üzemanyag hatósági áras egységárát az üzemanyagtöltő állomás területén vagy más arra alkalmas helyen (oszlopon vagy táblán) fel kell tüntetni, olyan magasságban és méretben, hogy az a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen.
(2) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a kútoszlop környezetében, az üzemanyagtöltő állomást kiszolgáló kereskedelmi egység bejáratánál, valamint a pénztárnál a vásárló magyar és angol nyelven jól látható módon tájékoztatást kapjon arról, hogy
a) a nem közvetlenül a gépjárműbe töltött, vagy a nem magyar rendszámú gépjárművet töltő a 18/A. § (1) bekezdése szerinti terméket az ott használt megnevezéssel nem hatósági (piaci) áron vásárolhat, amely megegyezik a kútoszlop kijelzőjén alkalmazott árral,
b) az a) pontba nem tartozó vásárló a 18/A. § (1) bekezdése szerinti terméket az ott használt megnevezéssel hatósági áron vásárolhat.
(3) A kútoszlop kijelzőjén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a nem hatósági árat alkalmazza.
18/G. § (1) Az üzemanyagellátás biztonsága érdekében a kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépését követő 30 napon belül a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban, a 2. melléklet szerinti adattartalommal bejelentette, hogy
a) más üzemanyagtöltő állomás 18/H. § szerinti üzemszünetének bekövetkeztekor, vagy a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vállalkozik,
b) az a) pontban foglalt tevékenység érdekében anyagi, technikai és ellátási képességgel rendelkezik, és
c) legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik.
(2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.
(3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha
a) a nyilvántartott szolgáltató ezt kéri, vagy
b) a nyilvántartásba vétel után a nyilvántartott szolgáltatóval szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.
(4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen §-ban foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az állami adó- és vámhatóság részére.
18/H. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 18/A. § (1) bekezdése szerinti termék forgalmazására, ha a 18/A. § (1) bekezdése szerinti terméket az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott engedélyét az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapon belül szerezte meg, a hatósági áras üzemanyag forgalmazására ugyanúgy köteles, mintha a terméket az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta volna.
(2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 18/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 18/A. §-ban meghatározott áron forgalmazni.
(3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles üzemszünetet hirdetni, és ezt a kereskedelemért felelős miniszternek, valamint az állami adó- és vámhatóságnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a fogyasztókat a 18/A. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet.
(4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható.
(5) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni.
(6) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a hatósági árra jogosult gépjárművének töltését köteles biztosítani.
18/I. § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a 18/G. § szerint nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a 18/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás).
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter írásban haladéktalanul
a) kijelöli az érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére, vagy
b) az a) pont szerinti feltétel figyelembevétele nélkül, ellátásbiztonsági szempontokra tekintettel más nyilvántartott szolgáltatót jelöl ki az üzemeltetés ellátására
(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult.
(4) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval.
(5) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától
a) az érintett üzemanyagtöltő állomás épülete és tárgyi eszközei ideiglenesen a kijelölt nyilvántartott szolgáltató birtokába kerülnek,
b) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az üzemeltetési jog felfüggesztésével érintett üzemanyagtöltő állomás eszközeit jogosult használni, és az eszközei hasznait szedni,
c) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az érintett üzemanyagtöltő állomáson értékesítendő, saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket,
d) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomáson található árukészletet – a (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron történő elszámolás mellett – értékesítheti,
e) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az üzemanyagtöltő állomás működéséhez kapcsolódó közüzemi díjakat.
(6) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti.
(7) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető az (5) bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az általában elvárható gondossággal köteles használni. A (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető vagy annak jogutódja viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
(8) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja.
18/J. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi az ezen alcím szerinti kötelezettségek megtartását.
(2) Ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során tudomást szerez az ezen alcím szerinti kötelezettség megsértéséről
a) 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki,
b) ismételt jogsértés esetén döntésével elrendelheti, hogy az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető természetes vagy jogi személy az üzemanyagtöltő állomást ideiglenesen nem üzemeltetheti, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
(4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók.
(5) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során megállapítja a 18/B. §, a 18/E. § vagy a 18/F. § szerinti kötelezettségek megsértését, 6 000 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
(6) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során megállapítja a 18/A. § (4) bekezdése vagy a 18/C. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség megsértését, 10 000 000 forinttól 150 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki.
(7) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15. napon belül kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján közzétett számlaszámra.
(8) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltják.
(9) Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a kereskedelemért felelős minisztert, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
18/K. § (1) Az ezen alcím szerinti hatósági áras termékre jogosult nem adhatja át a hatósági árra nem jogosult részére a hatósági áras terméket.
(2) A kiskereskedelmi hatósági áras termékekre vonatkozó tilalom megsértése során használt eszközök és az érintett gépjárművek tekintetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti elkobzás szankciója alkalmazandó.
(3) A (2) bekezdés szerinti elkobzás során nem alkalmazandó a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontja.
(4) Ha az állami adó- és vámhatóság vagy a rendőrség az ellenőrzése során megállapítja az e §-ban foglalt tilalmak bármelyikének megsértését, 500 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15. napon belül kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján közzétett számlaszámra.
18/L. § (1) A hatósági áras termékekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése, valamint a hatósági ellenőrzések hatékony biztosítása érdekében az 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet alapján a felszabadított készlet vonatkozásában a Kt. 52/A. §-a szerint jogosult tag és annak nagykereskedő viszonteladója, valamint a Kt. 9. §-a alapján kiadott miniszteri rendeletben felszabadított készletre jogosult tag és annak nagykereskedő viszonteladója köteles az értékesítéssel vagy átadással összefüggő, (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság részére legkésőbb a tárgynapot követő napon 12 óráig elektronikus úton teljesíteni. Amennyiben az értékesítés és az átadás időpontja eltér, az adatszolgáltatást az időben korábbi eseményhez kapcsolódóan kell teljesíteni.
(2) Az adatszolgáltatásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a bizonylat száma, kelte (nap), feltüntetve a hatósági áras értékesítést vagy átadást,
b) a kiszállítás telephelye, időpontja és mennyisége,
c) vevő vagy címzett neve, címe, adószáma,
d) a telephely üzemeltetőjének megnevezése és azonosító adatai,
e) a telephely címe,
f) a telephelyen folytatott tevékenység,
g) az értékesített termék megnevezése, KN-kódja és mennyisége, valamint
h) az értékesítés vagy átadás időpontja.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatásban foglalt adatokról nyilvántartást vezet, amelyek az ellenőrzések és hatósági intézkedések alapjául szolgálnak.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat, erre irányuló megkeresés alapján, a rendőrség részére átadja.
(5) Ha a tag a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségtől megvásárolt üzemanyagot annak telephelyéről nem tárolja ki, hanem ugyanakkora mennyiségű saját készletet saját telephelyéről értékesített, és e mennyiséget mint felszabadított készletből vásárolt üzemanyagot tartja nyilván, jelentésében a kiszállítás telephelyeként e saját telephelyét adja meg.
18/M. § Kizárólag a kereskedelemért felelős miniszter előzetes jóváhagyása esetén exportálhatók az alábbi termékek:
a) nyers kőolaj,
b) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint
c) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj.
Vegyes rendelkezések
19. § A gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása esetén a Kormány — legfeljebb hat hónapra — az árakra vonatkozóan rendelkezhet a nem hatósági árak körében is.36
19/A. §37 A gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében tehető intézkedésekről külön törvény rendelkezik.
20. §38 Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a 18/B. § (3) bekezdése szerinti országok listáját rendeletben állapítsa meg.
21. § Az e törvényben foglaltak nem érintik a külön jogszabályok szerinti polgári jogi igény érvényesítésének, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.
Hatálybalépés; átmeneti szabályok
22. § (1) Ez a törvény az 1991. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(2)–(3)39
(4)40
23. §41
24. §42 Ez a törvény a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. október 29-i 1209/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez43
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Termékszám |
Megnevezés |
A hatósági ár megállapítója |
|
2 |
11−3 |
Földgáz ára |
energiapolitikáért felelős miniszter |
|
3 |
14−1 |
Villamosenergia ára |
energiapolitikáért felelős miniszter |
|
4 |
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 9. §-a alapján |
energiapolitikáért felelős miniszter |
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere |
Megnevezés |
A hatósági ár megállapítója |
|
2 |
46.18.11 |
Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek kereskedelmi árrése |
egészségügyért felelős miniszter |
|
3 |
az 56.10 kódból |
a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott vendéglátóhely üzlettípusokban felszámított felszolgálási díj |
vendéglátásért felelős miniszter |
2. melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez44
1. cég elnevezése vagy üzemeltető neve
2. cégjegyzékszám
3. adószám
4. székhely
5. elektronikus kapcsolattartási adatok
6. legalább egy, a szolgáltató üzemanyagtöltő állomás-üzemeltetési jogosultságát igazoló védett dokumentum másolata
7. a 18/G. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kritériumokat alátámasztó adatok
8. más üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozat
Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez45
A kihirdetés napja: 1990. december 5.
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990: LXXXVI. törvényt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996: LVII. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontját az 1994: CII. törvény 66. § (3) bekezdésének a) pontja iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdésének d) pontját a 2003: XVI. törvény 34. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 1. § (2) bekezdésének e) pontját a 2007: LXXXVI. törvény 181. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdésének f) pontját a 2008: XL. törvény 148. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés g) pontját a 2009: CL. törvény 2. §-a iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés h) pontját a 2011: CXXVI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2017: XLIV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés i) pontját a 2011: CCIX. törvény 89. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés j) pontját a 2011: CCI. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: XLI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.
Az 1. § (2) bekezdés k) pontját a 2011: CC. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdés l) pontját a 2013: LXXI. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3–6. §-t a 2009: XIV. törvény 17. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése a 2026. évi XIV. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendeletet, a 19/2001. (V. 23.) EüM rendeletet, az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet, a 70/2003. (X. 28.) GKM rendeletet, a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet, a 4/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, az 5/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, a 105/2005. (XII. 19.) GKM rendeletet, az 1/2006. (I. 18.) GKM rendeletet, a 80/2006. (XI. 24.) GKM rendeletet, a 85/2006. (XII. 15.) GKM rendeletet, az 5/2007. (I. 24.) EüM rendeletet, a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendeletet, lásd a 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletet.
A 7. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 167. § (5) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 8/2000. (X. 18.) KöViM rendeletet, a 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendeletet, az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet, a 70/2003. (X. 28.) GKM rendeletet, a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet, a 4/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, az 5/2005. (I. 21.) GKM rendeletet, a 105/2005. (XII. 19.) GKM rendeletet, az 1/2006. (I. 18.) GKM rendeletet, a 80/2006. (XI. 24.) GKM rendeletet, a 85/2006. (XII. 15.) GKM rendeletet, az 5/2007. (I. 24.) EüM rendeletet, a 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletet.
A 7. § (3) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 71. §-a iktatta be, szövege a 2004: XCVIII. törvény 1. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 102. § (5) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 13. §-a.
A 7. § (5) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXIX. törvény 223. § (20) bekezdésével megállapított, a 2026. évi XIV. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § új (2) bekezdését az 1994: XVI. törvény 84. § (1) bekezdésének j) pontja iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.
A 10. § eredeti (2) bekezdésének számozását az 1994: XVI. törvény 84. § (1) bekezdésének j) pontja (3) bekezdésre változtatta.
A 11. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 15. § a 2009: LVI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. § c) pontját a 2004: XCVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2009: XIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 1-jét követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.
A 16. § d) pontját a 2009: XIV. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 17. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 1-jét követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.
A 2005: LXXXIII. törvény 336. §-a alapján, ahol jogszabály az 1957. évi IV. törvényt említi, ott a 2004: CXL. törvényt kell érteni.
A 17. § (2) bekezdés második mondatát a 2009: LVI. törvény 13. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (3) bekezdését a 2001: XL. törvény 108. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXXX. törvény 16. § (2) bekezdése.
A 17. § (4) bekezdését a 2005: LXXIX. törvény 64. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: XL. törvény 148. § (2) bekezdése.
A „Hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezések” alcímet (18–18/M. §-t) a 2026. évi XIV. törvény 27. §-a iktatta be.
Lásd a 108/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletet. A 19. § felhatalmazása alapján kiadott 48/2004. (III. 19.) Korm. rendeletet az Alkotmánybíróság a 19/2004. (V. 26.) AB határozatának 3. pontjával megsemmisítette 2004. június 30. napjával.
A 19/A. §-t a 2004: LVI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege újonnan a 2006: XCVIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. §-t az 1997: CLV. törvény 54. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2026. évi XIV. törvény 28. §-a iktatta be.
A 22. § (2)–(3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 64. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (4) bekezdését a 2001: CX. törvény 117. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 64. pontja.
A 23. §-t a 2026. évi XIV. törvény 30. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 24. §-t a 2017: XLIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. mellékletet a 2026. évi XIV. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. mellékletet a 2026. évi XIV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A Mellékletet a 2026. évi XIV. törvény 30. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.