Kifejezéskereső
1990. évi LXXXVIII. TÖRVÉNY
a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra.
2. § E törvény alkalmazásában
a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő,
b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző,
c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó.
3. §2 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, továbbá az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló jogszabályok az irányadók.3
4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult:
a) személyi alapbérre,
b) pótlékra,
c) külön juttatásra.
5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba — egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba — való besorolással történik.
6. §4 (1) A szolgálati időt — a (2)—(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel — a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.
(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:
a) a bírói, az ügyészi, a bírósági és ügyészségi titkári kinevezésig a jogi képesítéshez kötött más munkakörben a jogi szakvizsga megszerzésének napjától eltöltött időt;
b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő kinevezéséig a szakirányú végzettségnek megfelelő más munkakörben, illetve a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban eltöltött időt;
c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő kinevezéséig a korábbi munkaviszony idejét.
(3) A kinevezéstől számított három éven belül a (2) bekezdés alapján figyelembe nem vett időt vagy annak egy részét kiváló munkavégzés esetén a szolgálati időbe be lehet számítani. Bíró esetében a beszámításra a kollégium tesz előterjesztést.
(4) A (2)—(3) bekezdés alkalmazásakor a szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az adott év első napjával történjék.
7. §5 (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó — a bírósági, ügyészségi fogalmazó kivételével — a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő, illetve ügykezelő az első évet követően lép magasabb fizetési fokozatba.
(3) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.
8. §6 (1) Soron kívül a következő fizetési fokozatba lehet besorolni
a) tudományos fokozat megszerzése esetén a legfelsőbb bírósági bírót, a megyei, illetve fővárosi bírósági bírót (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi bírót egy alkalommal;
b) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a legfőbb ügyészségi ügyészt, a megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészt (a továbbiakban: főügyészségi ügyész), a helyi ügyészt, a bírósági, ügyészségi titkárt egy alkalommal;
c) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi tisztviselőt, továbbá az ügykezelőt két alkalommal.
(2) Tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi bírónál, kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi ügyésznél a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.
(3) Kiváló munkavégzés esetén a kollégium előterjesztésére a helyi bírót, a megyei bírót, illetve a legfelsőbb bírósági bírót egy alkalommal a következő fokozatba lehet besorolni, illetve helyi bíró esetében a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.
(4)7 Kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi fogalmazó részére az V. fizetési osztályon belül — egy alkalommal — magasabb személyi alapbér állapítható meg.
(5) A soron kívüli előrelépéseket — a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével — az év első napjával kell végrehajtani.
(6) Ha a helyi bíró megyei bírói, valamint a helyi ügyész főügyészségi ügyészi beosztásba kerül, a II. fizetési osztályban már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.
BESOROLÁS ÉS JAVADALMAZÁS
Fizetési osztály, fokozat és csoport
9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni.
(2)8 A legalacsonyabb bírói, illetőleg ügyészi személyi alapbér (III. fizetési osztály 1. fizetési fokozata) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerinti mindenkori illetményalap négyszerese.
(3) A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.
(4)9 A legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének a személyi alapbérét az I. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozata alapján kell megállapítani.
(5) A besorolást a következők szerint kell elvégezni:
a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt,
b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt,
c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt,
d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt,
e) a V. fizetési osztályba kell sorolni — az oklevél minősítésétől függően — a bírósági és az ügyészségi fogalmazót.
(6) A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke — kivételesen — a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.
(7) A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza.
(8) A Legfelsőbb Bíróságra az 1972. évi IV. törvény 56. §-ának (4) bekezdése alapján beosztott bíró a beosztás idejére továbbra is jogosult a beosztás elrendelésekor fennálló, illetve az azt követően jogosultságot szerzett alapbérére. Ennek folyósítása a Legfelsőbb Bíróság költségvetését terheli.
10. §10 Ha a bíró, az ügész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó magasabb fizetési osztályba, magasabb fizetési csoportba, illetve soron kívül magasabb fizetési fokozatba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.
11. § (1)11 A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt a szakirányú iskolai végzettsége és a tényleges munkaköri beosztása alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba és fizetési csoportba kell sorolni.
(2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik.
(3)12 Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű, továbbá a szakirányú felsőfokú szakvizsgával rendelkező bírósági és ügyészségi tisztviselő.
12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő.
13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.
14. §13 A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbérét a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér figyelembevételével, annak meghatározott szorzószámával kell megállapítani. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza.
Bírói, ügyészi pótlék
15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult.
(2)14 A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 35%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű.
Vezetői pótlék
16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult
a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró,
b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész,
c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója,
d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető,
e)15 az irodavezető, ha legalább két beosztottja van.
(2)16 A vezetői pótlék összegét — a 3. számú mellékletben foglaltak szerint — a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a megyei bíróságon és a megyei főügyészségen a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a helyi bíróságon és a helyi ügyészségen a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér százalékában kell megállapítani.
(3)17 A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettesekkel azonos beosztásúnak minősül.
(4) A vezetői pótlék alapbérjellegű.
Végrehajtói pótlék
16/A. §18 (1) A megyei bírósági végrehajtót végrehajtói pótlék illeti meg, amelynek összege a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a.
(2) A végrehajtói pótlék alapbér jellegű.
(3) A megyei bírósági végrehajtó végrehajtási jutalomban is részesül.
Külön juttatás
17. §19 (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben külön juttatásra jogosult.
(2) A külön juttatás összege
a) az egyhavi személyi alapbér, ha a külön juttatásra jogosult a naptári évben folyamatosan a bíróságon vagy az ügyészségen állt munkaviszonyban;
b)20 az egyhavi személyi alapbér arányosan csökkentett része, ha a külön juttatásra jogosult bírósági vagy ügyészségi munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.
(3) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából:
a) a Tv. hatálya alá tartozó szerveknél a naptári évben fennálló folyamatos munkaviszonyokat egybe kell számítani;
b) a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.
(4) Nem részesíthető külön juttatásban az, akinek a munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el.
(5) A külön juttatást a naptári év utolsó hónapjára járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és a következő év január 31-ig kell kifizetni. Ha a munkaviszony megszűnik, a külön juttatás összegét az utolsó munkában töltött hónapra járó személyi alapbér alapán kell megállapítani, és az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.
A kifizetés módja
18/A. §21 (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi dolgozót az e törvény 4. §-a, valamint más jogszabály alapján megillető javadalmazása és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A javadalmazás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetés a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó számára költségtöbbletet nem okozhat.
18/B. § A javadalmazás 18/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.
Kizárás egyes előnyökből
18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha
a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig — fokozatosan — kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik.
Átmeneti rendelkezések
20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.
(2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt
a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától,
b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál — 2 év levonásával — az oklevél megszerzésének napjától,
c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától,
d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától
kell számítani.
(3) A megyei bíró, illetve a főügyészségi ügyész esetében a szolgálati időt az e munkakörbe való beosztás napjától kell számítani, ha ez számára kedvezőbb. Megyei bírói, illetve főügyészségi ügyészi beosztásnak kell tekinteni a helyi bíróság elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és a csoportvezető-helyettes bírói, a helyi ügyészségen vezetői és helyettesi, valamint az Igazságügyi Minisztériumban jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt is.
(4) A törvény szerinti első besorolásnál a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó a munkavégzés színvonalától függően vagy más méltányolható körülményre figyelemmel eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolható, de a jelenlegi személyi alapbére nem csökkenhet.
(5) A bíró és az ügyész (4) bekezdés szerinti besorolásánál a munkavégzés színvonalát 2 évnél nem régebbi minősítésnek kell igazolnia.
(6) A szolgálati idő számítását a (2) bekezdés b) pontja esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától, a (3) bekezdés esetében pedig a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától kell kezdeni.
(7) A szolgálati idő számításánál a kezdő évet (töredék évet) egész évnek kell tekinteni.
21. § Az első besorolásról
a) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében a választásukra, illetve a kinevezésükre jogosult,
b) a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke esetében az igazságügyminiszter,
c) a Legfelsőbb Bíróság bírái és dolgozói esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
d) a legfőbb ügyészségi ügyész, a fővárosi, illetve a megyei főügyész, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a Legfőbb Ügyészség dolgozói esetében a legfőbb ügyész,
e) a bíró és bírósági dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke,
f) az ügyész és az ügyészségi dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei főügyész,
g) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozói esetében az igazgató
dönt.
1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez22
személyi alapbér táblázata
|
Fizetési fokozatok, |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
|
I. |
1,85 |
1,92 |
1,99 |
2,06 |
2,13 |
2,20 |
|
|
|
|
II. |
1,32 |
1,39 |
1,46 |
1,53 |
1,60 |
1,67 |
1,74 |
1,85 |
|
|
III. |
1,00 |
1,15 |
1,22 |
|
|
|
|
|
|
|
IV. |
0,53 |
0,56 |
0,59 |
0,62 |
0,67 |
0,76 |
|
|
|
|
V. |
0,38 |
0,41 |
0,45 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
|
I. – |
legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész |
||||||||
|
II. – |
megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész |
||||||||
|
III. – |
helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész |
||||||||
|
IV. – |
bírósági titkár, ügyészségi titkár |
||||||||
|
V. – |
bírósági, ügyészségi fogalmazó. |
||||||||
2. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez23
Fizetési osztályok |
Fizetési fokozatok szorzószámai. A legalacsonyabb bírói, ügyészi fizetés (III/1. osztály/fokozat) = 1 |
||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
szolgálati idő (év) |
|||||||||||
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
||
VI. |
— A |
0,37 |
0,47 |
0,54 |
0,61 |
0,68 |
0,78 |
0,88 |
0,95 |
1,02 |
1,08 |
|
— B |
0,34 |
0,40 |
0,47 |
0,54 |
0,61 |
0,68 |
0,74 |
0,81 |
0,88 |
0,95 |
VII. |
— A |
0,34 |
0,40 |
0,47 |
0,54 |
0,61 |
0,71 |
0,81 |
0,88 |
0,95 |
1,02 |
|
— B |
0,34 |
0,37 |
0,40 |
0,47 |
0,54 |
0,61 |
0,71 |
0,74 |
0,81 |
0,88 |
VIII. |
— A |
0,30 |
0,34 |
0,37 |
0,40 |
0,44 |
0,51 |
0,57 |
0,61 |
0,64 |
0,68 |
|
— B |
0,24 |
0,30 |
0,34 |
0,37 |
0,40 |
0,47 |
0,54 |
0,57 |
0,61 |
0,64 |
IX. |
|
0,23 |
0,27 |
0,30 |
0,34 |
0,37 |
0,40 |
0,44 |
0,47 |
0,51 |
0,54 |
VI. — szakirányú egyetemi végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő
VII. — szakirányú főiskolai végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő
VIII. — középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő
IX. — bírósági és ügyészségi ügykezelő.
A — Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, OKKrI
B — területi bíróságok, ügyészségek.
3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez24
|
Vezető munkakörök |
Helyi bíróság, ügyészség |
Megyei bíróság |
Legfelsőbb Bíróság |
|||||
|
Kisebb |
Nagyobb |
Főügyészség |
Legfőbb Ügyészség |
|||||
|
Bírák, |
Tiszt- |
Bírák, |
Tiszt- |
Bírák, |
Tiszt- |
Bírák, |
Tiszt- |
|
|
Legfőbb ügyész |
|
|
|
|
|
|
50 |
|
|
Legfelsőbb Bíróság elnökh., |
|
|
|
|
|
|
40 |
|
|
Legfelsőbb bírósági kollégiumv., |
|
|
|
|
|
|
35 |
|
|
Legfelsőbb bírósági tanácselnök, |
|
|
|
|
|
|
25 |
|
|
Fővárosi Bíróság elnöke, fővárosi főügyész |
|
|
|
|
50 |
|
|
|
|
Elnök, főügyész, vezetőügyész |
25 |
|
35 |
|
35—40 |
|
|
|
|
Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, |
|
|
|
|
40 |
|
|
|
|
Elnökh., megyei bírósági kollégiumvez. |
15 |
|
25 |
|
25—30 |
|
|
|
|
Megyei bírósági tanácselnök, |
|
|
20 |
|
20 |
|
|
|
|
Csop.vez.h. bíró, csop.vez. ügyész |
|
|
15 |
|
15 |
|
|
|
|
Főosztályvez., OKKrI igazgató |
|
|
|
|
|
|
|
40—50 |
|
Főoszt.vez.h., OKKrI igazgatóh., |
|
|
|
|
|
30 |
|
30 |
|
Osztályvezető |
|
|
|
|
|
20 |
|
25 |
|
Oszt. vez. helyettes |
|
|
|
|
|
15 |
|
18 |
|
Csop. vez. irodavezető |
|
5 |
|
10 |
|
10 |
|
8 |
A kihirdetés napja: 1990. december 6. Utóbb a törvényt az 1997: LXVII. törvény 140. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 1998. június 30. napjával.
A 3. § az 1992: LXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 1994: LXXX. törvényt.
A 6. § az 1992: LXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § az 1991: LXXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § az 1991: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdését beiktatta, a korábbi (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatta az 1992: LXV. törvény 3. §-a.
A 9. § (2) és (8) bekezdését beiktatta és a korábbi (2)-(6) bekezdések számozását (3)-(7) bekezdésre változtatta az 1992: LXV. törvény 4. §-a.
A 9. § (4) – eredetileg (3) – bekezdése az 1991: LXXXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § az 1991: LXXXI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése az 1992: LXV: törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése az 1991: LXXXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § első mondata az 1992: LXV: törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének e) pontja az 1991: LXXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése az 1991: LXXXI. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdését beiktatta és a korábbi (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta az 1991: LXXXI. törvény 7. §-ának (3) bekezdése.
A 16/A. §-t az 1994: LIII. törvény 311. §-a iktatta a szövegbe.
A 17. § az 1991: LXXXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdésének b) pontja az 1992: LXV törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18/A. és 18/B. §-t valamint a megelőző alcímet az 1996: CXXIV. törvény 84. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet az 1996: CXXIV. törvény 15. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet az 1992: LXV. törvény 2. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet az 1991: LXXXI. törvény 3. számú mellékletével megállapított szöveg.