Kifejezéskereső
1990. évi LXXXVIII. TÖRVÉNY
a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra.
2. § E törvény alkalmazásában
a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő,
b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző,
c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó.
3. § E törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei, valamint az igazságszolgáltatási és ügyészségi dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályok az irányadók.
4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult:
a) személyi alapbérre,
b) pótlékra,
c) külön juttatásra.
5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba — egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba — való besorolással történik.
6. § (1) A szolgálati időt
a) a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár, továbbá a bírósági és az ügyészségi fogalmazó esetében — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a kinevezés napjától,
b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a diploma megszerzésének napjától, illetve ha munkaviszonyt csak később létesített akkor annak napjától,
c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő esetében a munkaviszonya kezdetének napjától
kell számítani.
(2) A bírói, az ügyészi, a bírósági és az ügyészségi titkári kinevezésig más munkaterületen dolgozó esetében a jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban töltött időt — részben vagy teljes egészében — szolgálati időként lehet figyelembe venni.
7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó — a bírósági, ügyészségi fogalmazó és a kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő kivételével — a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő az első évet követően magasabb fizetési fokozatba lép.
8. § (1) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.
(2) Kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén az (1) bekezdés szerinti szolgálati idő legfeljebb 8 évre csökkenthető (soron kívüli előrelépés).
(3) Ha a helyi bíró megyei, illetve fővárosi bírósági bírói (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi ügyész megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészi (a továbbiakban: főügyészségi ügyész) beosztásba kerül, a már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.
BESOROLÁS ÉS JAVADALMAZÁS
Fizetési osztály, fokozat és csoport
9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni.
(2) A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.
(3) A legfőbb ügyész személyi alapbérét az I. fizetési osztály 3. fizetési fokozata alapján kell megállapítani.
(4) A besorolást a következők szerint kell elvégezni:
a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt,
b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt,
c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt,
d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt,
e) a V. fizetési osztályba kell sorolni — az oklevél minősítésétől függően — a bírósági és az ügyészségi fogalmazót.
(5) A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke — kivételesen — a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.
(6) A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza.
10. § Ha a bíró és az ügyész magasabb fizetési osztályba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.
11. § (1) A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt az iskolai végzettsége alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.
(2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik.
(3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő.
12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő.
13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni.
14. § A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbére a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér meghatározott százaléka. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza.
Bírói, ügyészi pótlék
15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult.
(2) A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű.
Vezetői pótlék
16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult
a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró,
b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész,
c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója,
d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető,
e) irodavezető.
(2) A vezetői pótlék összegét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) A vezetői pótlék alapbérjellegű.
Külön juttatás
17. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben az egy havi személyi alapbérének megfelelő összegű külön juttatásra jogosult.
(2) Nem részesíthető külön juttatásban az,
a) aki 6 hónapot meghaladó ideig ténylegesen nem végzett munkát, ide nem értve a fizetett szabadság és keresőképtelenség idejét,
b) akinek a felmondása folyamatban van, kivéve, ha a felmondás oka a nyugdíjjogosultság megszerzése.
(3) A külön juttatást január 31-éig kell kifizetni.
Kizárás egyes előnyökből
18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha
a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig – fokozatosan – kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik.
Átmeneti rendelkezések
20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.
(2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt
a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától,
b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál – 2 év levonásával – az oklevél megszerzésének napjától,
c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától,
d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától
kell számítani.
(3) A megyei bíró, illetve a főügyészségi ügyész esetében a szolgálati időt az e munkakörbe való beosztás napjától kell számítani, ha ez számára kedvezőbb. Megyei bírói, illetve főügyészségi ügyészi beosztásnak kell tekinteni a helyi bíróság elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és a csoportvezető-helyettes bírói, a helyi ügyészségen vezetői és helyettesi, valamint az Igazságügyi Minisztériumban jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt is.
(4) A törvény szerinti első besorolásnál a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó a munkavégzés színvonalától függően vagy más méltányolható körülményre figyelemmel eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolható, de a jelenlegi személyi alapbére nem csökkenhet.
(5) A bíró és az ügyész (4) bekezdés szerinti besorolásánál a munkavégzés színvonalát 2 évnél nem régebbi minősítésnek kell igazolnia.
(6) A szolgálati idő számítását a (2) bekezdés b) pontja esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától, a (3) bekezdés esetében pedig a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától kell kezdeni.
(7) A szolgálati idő számításánál a kezdő évet (töredék évet) egész évnek kell tekinteni.
21. § Az első besorolásról
a) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében a választásukra, illetve a kinevezésükre jogosult,
b) a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke esetében az igazságügyminiszter,
c) a Legfelsőbb Bíróság bírái és dolgozói esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
d) a legfőbb ügyészségi ügyész, a fővárosi, illetve a megyei főügyész, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a Legfőbb Ügyészség dolgozói esetében a legfőbb ügyész,
e) a bíró és bírósági dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke,
f) az ügyész és az ügyészségi dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei főügyész,
g) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozói esetében az igazgató
dönt.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez
|
Fizetési osztályok |
Fizetési fokozatok |
||||||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
|
|
(Ft) |
|||||||
|
I. |
57 000 |
60 000 |
63 000 |
|
|
|
|
|
II. |
39 000 |
42 000 |
45 000 |
48 000 |
51 000 |
54 000 |
57 000 |
|
III. |
30 000 |
33 000 |
36 000 |
|
|
|
|
|
IV. |
22 000 |
24 000 |
26 000 |
28 000 |
30 000 |
32 000 |
|
|
|
16 000 |
|
|
|
|
|
|
|
V. |
18 000 |
|
|
|
|
|
|
|
|
20 000 |
|
|
|
|
|
|
2. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez
Fizetési fokozatok a legalacsonyabb bírói fizetés (III/1 osztály/fokozat) %-ban |
|||||||||||
Fizetési osztályok |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
|
Szolgálati idő (év) |
|||||||||||
0–1 |
2–5 |
6–9 |
10–13 |
14–17 |
18–21 |
22–25 |
16–29 |
30–33 |
34– |
||
(%) |
|||||||||||
|
|||||||||||
VI. |
– A |
55 |
70 |
80 |
90 |
100 |
115 |
130 |
140 |
150 |
160 |
|
– B |
50 |
60 |
70 |
80 |
90 |
100 |
110 |
120 |
130 |
140 |
VII. |
– A |
50 |
60 |
70 |
80 |
90 |
105 |
120 |
130 |
140 |
150 |
|
– B |
50 |
55 |
60 |
70 |
80 |
90 |
100 |
110 |
120 |
130 |
VIII. |
– A |
45 |
50 |
55 |
60 |
65 |
75 |
85 |
90 |
95 |
100 |
|
– B |
35 |
45 |
50 |
55 |
60 |
70 |
80 |
85 |
90 |
95 |
IX. |
|
35 |
40 |
45 |
50 |
55 |
60 |
65 |
70 |
75 |
80 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez
|
|
Helyi bíróság, ügyészség |
Megyei bíróság |
Legfelsőbb Bíróság |
|||||
|
Vezetői munkakörök |
Kisebb |
Nagyobb |
Főügyészség |
Legfőbb Ügyészség |
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
OKKrI |
|
|
|
Bírák, ügyészek |
Tiszt- |
Bírák, ügyészek |
Tiszt- |
Bírák, ügyészek |
Tiszt- |
Bírák, ügyészek |
Tiszt- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfőbb ügyész |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
55 |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfelsőbb Bíróság ált. elnökhelyettese |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
48 |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfelsőbb Bíróság elnökh., Legfőbb ügyész helyettese |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
34 |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, főosztályvezető ügyész |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
30 |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfelsőbb bírósági tanácselnök, főoszt. vez. helyettes ügyész, oszt. vez. ügyész |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
20 |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fővárosi Bíróság elnöke, fővárosi főügyész |
– |
– |
– |
– |
50 |
– |
– |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elnök, főügyész, vezetőügyész |
15 |
– |
20 |
– |
35–40 |
– |
– |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, kollégiumvezetője, fővárosi főügyészhelyettes |
– |
– |
– |
– |
40 |
– |
– |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elnökh., megyei bírósági kollégiumvez., főv. bírósági kollégiumvez. helyettes, főügyészh., vezetőhelyettes ügyész |
10 |
– |
15 |
– |
25–30 |
– |
– |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megyei bírósági tanácselnök, csopvez. bíró, oszt. vez. ügyész |
– |
– |
20 |
– |
20 |
– |
– |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csopvez. helyettes bíró, csopvez. ügyész |
– |
– |
15 |
– |
15 |
– |
– |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Főosztályvezető, OKKrI igazgató |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
45–55 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Főosztályvez. helyettes, OKKrI igazgatóhelyettes |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
35 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Osztályvezető |
– |
– |
– |
– |
– |
20 |
– |
30 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Oszt. vez. helyettes |
– |
– |
– |
– |
– |
15 |
– |
20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csoportvezető, irodavezető |
– |
5 |
– |
10 |
– |
10 |
– |
10 |
A törvényt az Országgyűlés az 1990. november 26-ai ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1990. december 6.
