88/1990. (IV. 30.) MT rendelet

egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

1990.05.01.

1. § A Minisztertanács

a) az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt rendeleteit az ott közöltek szerint módosítja;

b) az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt rendeleteit és határozatait, illetőleg azok ott megjelölt részeit hatályon kívül helyezi;

c) az illetékes miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek javaslatára hatályon kívül helyezi az e rendelet 3. számú mellékletében felsorolt miniszteri rendeleteket és államtitkári rendelkezéseket.

2. § Ez a rendelet 1990. május 1. napján lép hatályba; a felsorolt rendeletek, határozatok és rendelkezések – ha a mellékletek más időpontot nem jelölnek meg – e rendelet hatálybalépésének napján módosulnak, illetőleg vesztik hatályukat.

Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke

1. számú melléklet a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelethez

1. A Vasúti Árufuvarozás szabályzatának kiadásáról szóló 208/1951. (XII. 9.) MT rendelettel kiadott és a 3/1960. (V. 13.) KPM rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat 55. Cikkének 1. §-ában ,,az állami vagy szövetkezeti szerv (vállalat) által kiállított szállítói számlával igazolt összeg, ilyen számla hiányában'' szövegrész helyébe ,,a számlával vagy más módon bizonyított összeg, ennek hiányában'' szövegrész lép.

2. a) A törvényes zálogjog címén a szálloda birtokában lévő ingóságok értékesítéséről szóló 70/1952. (VIII. 23.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 1. §-a a következők szerint módosul:

,,1. § A kereskedelmi szálláshely (a továbbiakban: szálloda) a vendég elszállásolásából és egyéb szükségleteinek fedezéséből eredő követelésének biztosítására gyakorolt vagy az elszállásolás körében nyilvánvalóan a vendég által okozott kár erejéig törvényes zálogjog címén a birtokába került ingóságokat hat hónapig köteles megőrizni. A megőrzési idő a vendégnek a szállodából való távozásakor kezdődik.''

b) Az R. szövegében a ,,Bizományi Áruház'' szövegrész helyébe a ,,használtcikk árusítására jogosult egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont]'' szövegrész lép.

3. Az energiagazdálkodás szervezetéről szóló 1044/1958. (VII. 9.) Korm. határozat IV. pontja hatályát veszti, VI. pontjának címe pedig a következők szerint módosul:

,,VI. Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet feladatai.''

4. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény végrehajtására kiadott 15/1964. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében ,,az állami vagy szövetkezeti szerv (vállalat) által kiállított számlával igazolt összeg, ilyen számla hiányában'' szövegrész helyébe ,,számlával vagy más módon bizonyított összeg, ennek hiányában'' szövegrész lép.

5. A vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1968. (X. 31.) Korm. rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,22. § A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter által jóváhagyott fejlesztési terv alapján vasúti célra szükséges ingatlanokra az építési jogszabályok szerint építési tilalom rendelhető el.''

6. a) A pénzérmék kibocsátásáról szóló 14/1970. (V. 24.) Korm. rendelet 1. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: ,,A magyar pénzérméken a ,,Magyar Köztársaság'' feliratot kell feltüntetni.''

b) A korábban ,,Magyar Népköztársaság'' felirattal kibocsátott pénzérmék bevonásukig törvényes fizetőeszközök.

7. A gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minősítéséről, forgalombahozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/1976. (X. 29.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:

,,(2) Gyógynövény felvásárlására jogosult:

a) a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet, ha tevékenységi köre gyógynövény felvásárlására kiterjed, és a felvásárlással megbízott dolgozója a (3) bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkezik;

b) az egyéni vállalkozó, ha ő vagy a felvásárlással megbízott alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja rendelkezik a (3) bekezdésben meghatározott képesítéssel.''

8. a) A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet (a továbbiakban KÁSZ) 1. §-a a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) A rendelet alkalmazásában közúti gépjármű (a továbbiakban gépjármű): a gépkocsi, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a tehermotorkerékpár és az ilyen járművek által vontatott pótkocsi.

(3) A darabárufuvarozásra a III. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az árut nem gépjárművel továbbítják.''

b) A KÁSZ 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,2. § Az árutovábbítási szerződés okmányairól (fuvarlevél, menetlevél stb.) külön jogszabály rendelkezik.''

c) A KÁSZ 15. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a fuvarozó – a fuvarozás mellett – elvállalja azt is, hogy az árut)

,,c) vasútállomáson vagy kikötőben a fuvaroztató nevében a vasúttól, a vízi- vagy légifuvarozótól átveszi, illetőleg részükre továbbfuvarozás céljából átadja (állomási szállítmányozás),''

(a szerződésre a Polgári Törvénykönyv szállítmányozásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.)

d) A KÁSZ 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,35. § Ha a rendelkezésre bocsátott gépjármű vezetője az árut továbbítás céljából átveszi, az átvételtől az áru kiszolgáltatásáig a szerződés teljesítésére a II. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.''

9. a) A polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 17/1981. (VI. 9.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges – az állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben meg nem szerezhető – szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter által kijelölt oktatási és képzési szervezetek látják el.''

b) A Vhr. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A közforgalmú légi személy- vagy árufuvarozást végző személy vagy szervezet a rendszeresen közlekedő járataira menetrendet készít, amelyben figyelembe veszi

a) a személy-, illetőleg az árufuvarozási igényeket,

b) a csatlakozásokat,

c) a légügyi hatóság által meghatározott egyéb szempontokat.''

c) A Vhr. 3. §-a, valamint 49. §-ának e) pontjában a ,,repülőterek és'' szövegrész hatályát veszti.

10. a) A közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet (a továbbiakban KSZSZ) 5. §-ának (1) bekezdésében a ,,közlekedési vállalat'' szövegrész helyett ,,menetrend alapján díj ellenében közforgalmú közúti személyszállítást végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és magánvállalkozó (a továbbiakban együtt közlekedési vállalat)'' szövegrész lép.

b) A KSZSZ 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter közérdekből a közlekedési vállalat szerződéskötési kötelezettségét korlátozhatja vagy felfüggesztheti. A korlátozásról vagy felfüggesztésről – a menetrend közzétételére vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával – az utasokat tájékoztatni kell.''

c) A KSZSZ 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A gépjármű – gépjárművezetővel együtt történő – rendelkezésre bocsátásra kötött szerződésben (szerződéses járat, különjárat, személytaxi stb.) az üzembentartó személyszállítás céljából meghatározott számú, típusú és férőhelyű autóbuszt, illetőleg személygépkocsit bocsát a megrendelő rendelkezésére.''

d) A KSZSZ 2. §-a, 12. §-a, továbbá 14. §-ának (3) bekezdésében a ,,(menetlevél stb.)'' szövegrész hatályát veszti.

11. a) A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott – többször módosított – 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VtR) 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni vállalkozó, amelynek üzeme

a) folyót, vízfolyást, természetes tavat, tározót, közcélú csatornát vagy felszín alatti vizet (a továbbiakban: befogadó) fertőz vagy károsan szennyez, illetőleg fertőző vagy károsan szennyező cseppfolyós vagy szilárd anyagnak a talajra vagy talajba juttatásával felszín alatti víz minőségét veszélyezteti, szennyvízbírságot,

b) közüzemi csatornaművet ártalmas szennyvízzel, illetőleg más ártalmas cseppfolyós vagy szilárd anyag bejuttatásával károsít, csatornabírságot

köteles fizetni.''

b) A VtR 29. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

12. a) A közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról szóló 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 1. számú mellékletében közzétett Közműves Vízellátási Szabályzat (a továbbiakban: KVSZ) 2. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szabályzat alkalmazása szempontjából:)

,,h) tulajdonos: az ingatlan kezelője, valamint az ingatlant egyéb jogcímen használó is;''

b) A KVSZ 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,6. § A vállalat az ingatlan bekötésének lehetőségéről, illetve a közszolgáltatás igénybevételének a jogszabályban meghatározott általános és részletes feltételeiről, a szolgáltatással járó egyéb jogokról és kötelezettségekről – kérésre – köteles tájékoztatást adni.''

c) A KVSZ 8. §-ának (3) bekezdése a következők szerint módosul:

,,(3) A kérelemhez a külön jogszabályban¹ meghatározott mellékleteket kell csatolni.''

d) A KVSZ 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az ipari nagyfogyasztó [2. § g) pont] – ha a fogyasztott vízmennyiséget folyamatosan rögzítő mérőműszerrel nem rendelkezik – köteles a vízmérőt naponta levolvasni és a leolvasás eredményét (mérőóra állását) az erre a célra rendszeresített naplóba beírni.''

e) A KVSZ 30. §-a a következő (4), (5), (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A fogyasztó kérelmére a közműves vízellátásba bekötött ingatlanon az együtt mért, de különböző vízfogyasztások mennyiségének meghatározását – a vízmérőre irányadó műszaki feltételek megtartásával – mellékvízmérő felszerelésével kell biztosítani.

(5) A mellékvízmérő felszerelésével összefüggő költségek, valamint a Szabályzatban meghatározott, az ingatlan vízmérőjére vonatkozó rendelkezések megtartása – eltérő megállapodás hiányában – a fogyasztót terhelik.

(6) A mellékvízmérő felszerelését a szakigazgatási szerv elrendelheti, ha az ingatlanon belüli vízfogyasztások elkülönített mérése a fogyasztók többsége jogos érdekeinek védelme érdekében szükséges.

(7) Az (5) bekezdés szerinti költségeket a (6) bekezdésben szabályozott esetben a mellékvízmérő felszerelésére kötelezett fogyasztó viseli.''

f) A KVSZ 14. és 15. §-a hatályát veszti.

13. a) A közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról szóló 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 2. sz. mellékletében közzétett Közműves Csatornázási Szabályzat (a továbbiakban: KCSSZ) 2. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szabályzat alkalmazása szempontjából)

,,i) tulajdonos: az ingatlan kezelője, valamint az ingatlant egyéb jogcímen használó is;''

b) A KCSSZ 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,5. § A vállalat az ingatlan bekötésének lehetőségéről, illetve a közszolgáltatás igénybevételének a jogszabályban meghatározott általános és részletes feltételeiről, a szolgáltatással járó egyéb jogokról és kötelezettségekről – kérésre – köteles tájékoztatást adni.''

c) A KCSSZ 9. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:

,,(2) A kérelemhez a külön jogszabályban² meghatározott mellékleteket kell csatolni.''

14. a) A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Zajt előidéző

a) üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése esetén az építtető,

b) jelentős építési munka esetén a munka megkezdése előtt a kivitelező

köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak megtartásáról gondoskodni.''

b) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A környezetvédelmi hatóság – az első fokú közegészségügyi hatóság (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság) véleményének figyelembevételével – elrendelheti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését, ha a kötelezett nem teljesíti a 12. § (1) bekezdése alapján előírt kötelezettségét, és a mulasztásból a környezetre közvetlen, súlyos veszély származhat.''

c) Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,21. § (1) Zaj-, illetve rezgésbírság (a továbbiakban: bírság) fizetésére kell kötelezni:

a) az üzemeltetőt, illetőleg kivitelezőt, ha a zajt előidéző új üzemi létesítmény üzembe helyezését, valamint építési munka során annak megkezdését követően a számára megállapított zajkibocsátási határértéket nem tartja be, illetőleg a megengedett rezgésterhelési határértéket túllépi,

b) az üzemeltetőt, ha új út, vasútvonal, továbbá repülőtér létesítését követően okozott zaj, illetőleg rezgés meghaladja a megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértéket.

(2) Bírság fizetésére kell kötelezni az üzemeltetőt akkor is, ha a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidőt követően a meglévő üzemi létesítmény által okozott zaj továbbra is meghaladja a megállapított zajkibocsátási, illetőleg az okozott rezgés meghaladja a megengedett rezgésterhelési határértéket.''

d) Az R. 8. §-a és 12. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg a 12. § (3) bekezdésének számozása (2) bekezdésre módosul.

15. a) A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott, az 59/1984. (XII. 13.) MT rendelettel módosított 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet (a továbbiakban: Tvhr.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,3. § A vízi társulat a jogszabályban és az alapszabályban meghatározott helyi közcélú vízgazdálkodási feladatainak maradéktalan ellátása mellett – felkészültségének megfelelő – üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat.''

b) A Tvhr. 4. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) Az érdekeltségi terület része az az ingatlan is, amelynek vízviszonyai a közcélú vízi létesítményre hatást gyakorolnak.''

,,(3) A mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló, továbbá a szövetkezet tagja által használt földek tekintetében a szövetkezetet kell érdekeltnek tekinteni.''

c) A Tvhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A már működő társulat esetén keletkező új érdekeltségi jogviszonyból eredő fizetési kötelezettség – a jogutódlás esetét kivéve – az érdekeltségi hozzájárulás közlésének időpontjával kezdődik. A közlés ellen – a 9. §-ban meghatározottak szerint – jogorvoslatnak van helye.''

d) A Tvhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,9. § (1) A társulat elnöke közli az egyes érdekeltekkel az őket terhelő fizetési kötelezettség jogalapját (érdekeltségük tényét), az annak alapján fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, a teljesítés módját és határidejét, továbbá a közlés ellen igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közlésben foglaltakkal szemben – a közlés kézhezvételétől számított 30 napon belül – a társulat tagja, illetőleg az egyéb érdekelt a társulat intézőbizottságához halasztó hatályú kifogást terjeszthet elő. A kifogásról az intézőbizottság az alapszabályban meghatározott eljárásban határoz.

(3) A társulat tagja, illetőleg az egyéb érdekelt kérheti a bíróságtól az intézőbizottság által a (2) bekezdés szerint hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e rendeletbe, más jogszabályba, illetőleg az alapszabályba ütközik, vagy jogos érdekét egyéb módon sérti.

(4) A (3) bekezdés szerinti jog érvényesen nem zárható ki, és az e jogról való lemondás semmis.

(5) A határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet – jogvesztés terhe mellett – a határozat kézhezvételétől számított 30 nap alatt a társulat ellen kell megindítani. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(6) A jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.

(7) Ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése az állampolgár érdekeltet szociális vagy egyéb körülményei miatt súlyosan hátrányos helyzetnek tenné ki, a társulat intézőbizottsága a kivetett hozzájárulás összegét mérsékelheti, továbbá annak megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. Az érdekelt az intézőbizottság döntésének felülvizsgálatát a társulat taggyűlésétől kérheti a döntés közlésétől számított 30 napon belül.

(8) Ha az intézőbizottság az érdekeltségi hozzájárulás megfizetését meghatározott időre felfüggesztette és a kedvezményezett az érdekeltségi ingatlan tulajdonosa, az ingatlant – az intézőbizottság megkeresése alapján – az érdekeltségi hozzájárulással megegyező összegű – és a társulat javára bejegyzett – jelzálogjoggal kell terhelni.''

e) A Tvhr. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A határidőre meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás után – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű – késedelmi kamatot kell fizetni.''

f) A Tvhr. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

,,10/A. § Ha a 10. §-ban szabályozott behajtásra irányuló eljárás nem vezetett eredményre és az érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezett egyben az ingatlan tulajdonosa is, az ingatlant a behajtásra jogosult megkeresése alapján a társulat (illetőleg a megszűnt társulat jogutódja) javára bejegyzett és a hátralék, valamint kamatai összegével megegyező mértékű jelzálogjoggal kell terhelni.''

g) A Tvhr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,11. § (1) Az érdekeltségi hozzájárulás kivetésének joga

a) vízi társulat esetében az érdekeltségi kötelezettség keletkezése évének utolsó napjától számított öt év elteltével,

b) vízi közműtársulat esetében a társulat megszűnésének napjával

szűnik meg.

(2) Ha a vízi közmű társulat feladata bővül, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezést – a közcélú vízi létesítmény üzemeltetésre történő átadási szakaszaihoz igazodóan – szakaszonként külön-külön kell alkalmazni, ha a társulat taggyűlése így határoz.

(3) Az érdekeltségi hozzájárulás behajtásának joga

a) a fizetési kötelezettség [9. § (1) bek.]

b) kifogás, illetőleg méltányossági kérelem előterjesztése esetén a 9. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott döntés

közlésének napjától számított öt év elteltével évül el.''

h) A Tvhr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,12. § (1) A szervező bizottságot a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat megvalósításával területileg érintett állampolgárok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek alakítják meg, a közfeladat jellege és hatásterülete szerint érdekelt tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, a társulatok területi érdekképviseleti szervének, illetőleg – vízi társulat esetén – a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének közreműködésével.

(2) A szervező bizottság feladata a társulat megalakításához szükséges vízgazdálkodási és érdekeltségi feltételek vizsgálata, a megalakulás szervezési, igazgatási, műszaki, gazdasági előkészítése és az alakuló taggyűlés összehívása.

(3) A szervező bizottság az alakuló taggyűlést akkor hívja össze, ha a közcélú vízgazdálkodási feladat megvalósításában érdekeltek többsége – vízi közmű társulat esetében kétharmada – a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezte társulatalakítási szándékát.

(4) Az alakuló taggyűlésre valamennyi érdekeltet meg kell hívni. Az érdekeltet az alakuló taggyűlésen írásbeli meghatalmazással ellátott képviselő is képviselheti. Egy képviselő 100-nál több érdekeltet nem képviselhet.

(5) A szervező bizottság a határozatképes alakuló taggyűlés megkezdésével megszűnik.''

i) A Tvhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,13. § (1) Az alakuló taggyűlés határozatképes, ha azon

a) vízi társulat esetén legalább három olyan érdekelt, amely az összes érdekeltségi területnek legalább 51%-át képviseli,

b) vízi közmű társulat esetén az összes érdekeltségi egység és valamennyi érdekelt legalább 51%-a

személyesen megjelent, illetve képviseltette magát.

(2) A társulatot megalakító határozat akkor érvényes, ha a jelenlévő érdekeltek kétharmada állást foglal a társulat megalakítása mellett.''

j) A Tvhr. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) A társulat az állami felügyeletet gyakorló szerv által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel az alakuló taggyűlés időpontjára visszaható hatállyal jön létre. A társulat csak az alapszabály jóváhagyása és a bejegyzés megtörténte után kezdheti meg működését.''

k) A Tvhr. 18. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

,,(2) A gazdasági tervek, a mérleg és eredménykimutatás megállapítása [Ttvr. 9. § (2) bek. c) pont] keretében a taggyűlés hatáskörébe tartozik különösen az érdekeltségi hozzájárulás tervezett összegének és az arra alapozott terveknek a megállapítása, továbbá a megvalósítás eredményességének, hatékonyságának, gazdaságosságának és tapasztalatainak a megítélése.''

l) A Tvhr. 18. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A vízi társulat gazdálkodásával (üzemi tevékenységével) kapcsolatosan [Ttvr. 9. § (2) bek. d) pont] különösen a következők tartoznak a taggyűlés hatáskörébe:]

,,a) az ügyvezető igazgató megválasztása, díjazásának megállapítása és az ügyvezető igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása.''

m) A Tvhr. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A vízi közmű társulat alapszabálya a taggyűlés teljes jogkörét a küldött-taggyűlésre ruházhatja.''

n) A Tvhr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,22. § (1) A taggyűlés határozatképes, ha

a) vízi társulat esetében a tagoknak több mint fele jelen van, illetőleg képviselteti magát, és a jelenlévők, illetőleg a képviselők az összes érdekeltségi területnek legalább 51%-át képviselik,

b) vízi közmű társulat esetében a tagoknak (képviselőknek), illetőleg a küldötteknek több mint fele jelen van, és a megjelentek az összes érdekeltségi egységnek legalább 51%-át képviselik.

(2) A taggyűlés határozata akkor érvényes, ha az abban foglaltakat a taggyűlésen jelenlévők, illetőleg képviselt érdekeltek kétharmada elfogadta.

(3) A taggyűlés határozatát – ha jogszabály, illetőleg az alapszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással hozza. A jelenlévő érdekeltnek egy, a képviselőnek – az általa képviselt érdekeltek számával megegyező számú – több szavazata van.

(4) A határozatképtelenség miatt azonos napirenddel ismételten összehívott taggyűlés – tekintet nélkül a megjelent, illetőleg képviselt érdekeltek számára – határozatképes. A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az ily módon összehívott taggyűlésre is alkalmazni kell.''

ny) A Tvhr. 25. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatát szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.''

o) A Tvhr. 29. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

,,(1) Nem lehet a társulat tisztségviselője, aki a társulatnak nem tagja, illetve a jogi személy tagnak nem képviselője.''

p) A Tvhr. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A vízi közmű társulat a feladatainak megvalósításához – külön jogszabály rendelkezése szerint – hitelt vehet igénybe. A vízi közmű társulat részére nyújtott hitelért a Vízügyi Alap és a közcélú beruházásban területileg érintett helyi tanács kezesként felel, felelősségük aránya megegyezik az általuk nyújtott támogatás arányával.''

q) A Tvhr. 33. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) A vízi társulat magasabb vezetőállású dolgozója az ügyvezető igazgató.''

,,(3) Az ügyvezető igazgatót a képesítési, illetőleg a pályázatban meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő személyek közül a taggyűlés választja. A választást az intéző bizottság készíti elő. A választás a társulattal munkaviszonyt létesít.

(4) Az ügyvezető igazgató a társulat tisztségviselőjének, a társulat állami felügyeletét ellátó szervnél a társulati ügyek ellátásával foglalkozó dolgozónak hozzátartozója nem lehet.''

r) A Tvhr. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Azonos fajtájú társulatok (Ttvr. 2. §)külön-külön tartott taggyűléseiken elhatározhatják, hogy új társulattá egyesülnek.''

s) A Tvhr. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A társulat taggyűlése elhatározhatja szétválását.''

sz) A Tvhr. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) A társulatot az állami felügyeletet gyakorló szerv

a) feloszlatja, ha

– a vízi társulat tagjainak száma három alá csökken,

– a vízi társulat tagjai az érdekeltségi területnek több, mint a felét, a vízi közmű társulat tagjai az összes érdekeltségi egységnek több, mint a kétharmadát nem képviselik többé;

b) feloszlathatja, ha

– a társulat további működése vízgazdálkodási szempontból nem indokolt,

– a társulat működése nem felel meg a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak és működésének törvényességét írásbeli felszólítás ellenére sem állítja helyre.''

t) A Tvhr. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) A társulat feloszlatása esetén, továbbá a vízi közmű társulat megszünésekor a felszámolási eljárás megindítása és lefolytatása az állami felügyeletet gyakorló szerv feladata, ha a társulat határozatképes taggyűlését már nem lehet összehívni, vagy ha a határozatképes taggyűlés nem választja meg a felszámoló bizottságot. A felszámolással összefüggő költségek a társulatot terhelik.

(3) A társulat állami felügyeletét ellátó szerv vezetője a felszámolással járó – külön jogszabályban meghatározott – feladatok ellátására felszámolót jelöl ki. A kijelölés az állami felügyeletet gyakorló szervnek a felszámolás megindításával, a zárómérleg elfogadásával és a felszámolási eljárás befejezettnek nyilvánításával kapcsolatos – a jogszabályban meghatározott – hatáskörét nem érinti.''

ty) A Tvhr. 47. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

,,(1) A területi választmány legfőbb testületi szerve a küldöttgyűlés.''

u) A Tvhr. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,48. § A területi választmány javaslatait és iránymutatásait a társulatoknak ajánlás formájában adja ki. Az ajánlás a társulatokra az illetékes testületi szerve által hozott határozat alapján válik kötelezővé.''

ü) A Tvhr. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az Országos Választmány jogi személy, amely a területi választmány küldötteiből alakul és alapszabálya szerint működik.''

v) A Tvhr. 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,53. § (1) Az állam a társulatok felügyelete útján biztosítja, hogy a társulatok

a) megalakulása, alapszabálya és belső szabályzatai megfeleljenek a jogszabály rendelkezéseinek,

b) szervezete, működése, valamint szerveik tevékenysége és határozatai összhangban legyenek a jogszabály, az alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseivel,

c) a közfeladataik ellátásához nyújtott állami támogatást, valamint az érdekeltek hozzájárulásait gazdaságosan, szakszerűen és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően használják fel,

d) üzletszerű gazdasági tevékenységeik ne veszélyeztessék a helyi közfeladatok maradéktalan teljesítését.

(2) Az állami felügyelet feladatait a társulat székhelye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság felügyeleti ellenőrzés keretében látja el.

(3) Nem terjed ki a társulatok állami felügyelete a társulatok gazdálkodásával összefüggő kérdések vizsgálatára, az egyéb állami szervek hatáskörébe utalt pénzügyi funkcionális ellenőrzésre, a piacfelügyeletre, továbbá az olyan egyedi ügyek tartalmi vizsgálatára, amelyben munkaügyi vitának, bírósági vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásnak van helye.''

w) A Tvhr. 54. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Az állami felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége során tapasztalt rendellenességnek megfelelően:]

,,d) javasolhatja a vízi társulat ügyvezető igazgatójának figyelmeztetését, ellene fegyelmi eljárás indítását, vagy leváltását, ha az a munkaviszonyával összefüggésben a társulat működését érintő kötelezettségszegést követett el;''

,,f) felfüggesztheti a társulat elnökének, valamint intézőbizottságának működését, ha

– a társulat működése nem felel meg a jogszabályok vagy az alapszabály rendelkezéseinek és a törvényes működést írásbeli felszólítás ellenére nem állították helyre, illetőleg a jogszerű működés más eszközökkel nem biztosítható,

– a helyi közcélú feladatnak a vízgazdálkodás érdekeivel összhangban történő ellátása másként nem biztosítható.''

x) A Tvhr. 56. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,56. § (1) A társulat elnöke működésének felfüggesztése esetén a taggyűlést egy hónapon belüli időpontra össze kell hívni. A taggyűlés döntéséig az elnök jogkörét a tagok, képviselők sorából az állami felügyeletet ellátó szerv vezetőjének határozatában kijelölt személy gyakorolja.

(2) Az intézőbizottság működésének felfüggesztése esetén a taggyűlést egy hónapon belüli időpontra össze kell hívni. A taggyűlés döntéséig az intézőbizottság jogkörét az állami felügyeleti szerv vezetőjének határozatában kijelölt felügyeleti megbízott gyakorolja. A felügyeleti megbízott működésével kapcsolatos költségeket a társulat viseli.

(3) Kirendelésének időtartama alatt a felügyeleti megbízott a társulat tisztségviselőinek, valamint intézőbizottságának a jogkörét gyakorolja.

(4) A felügyeleti megbízott működésének időtartama alatt az ellenőrző bizottság feladatait az állami felügyelet keretében kell ellátni; a felügyeleti megbízott által készített mérlegbeszámolóról az állami felügyeletet ellátó szerv vezetője határoz.

(5) A felügyeleti megbízott az intézkedéseit a feladat ellátásához feltétlenül szükséges keretek között teszi meg, köteles törekedni a társulat törvényes működésének és a társulat önkormányzatának mielőbbi helyreállítására.

(6) A felügyeleti megbízott megbízatása a kijelölésben meghatározott idő elteltével, illetőleg feladata végrehajtásával megszűnik. Szükség esetén a kijelölés időtartama meghosszabbítható.''

y) A Tvhr. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

,,62/A. § (1) Ahol a jogszabály vízügyi igazgatóságot említ, azon azt a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot kell érteni, amelynek illetékességi területén a társulat működik.

(2) Ahol a jogszabály magasabb vezető állású dolgozót említ, azon a társulat ügyvezető igazgatóját kell érteni.''

z) (1) Az a)–y) pontokban foglalt rendelkezéseket – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A h)–i) és j) pontokban foglalt rendelkezéseket az e rendelet hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) A törzskönyvi hatóságok nyilvántartásában szereplő és működő vízgazdálkodási társulatok a nyilvántartásban szereplő adatok első változásakor, de legkésőbb 1990. szeptember 1-jéig, kötelesek az állami felügyeletet gyakorló szervtől nyilvántartásba vételüket kérni.

(4) Hatályát veszti a Tvhr. 4. §-ának (2) bekezdése, 14. §-ának (3) és (6) bekezdése, 18. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja, 31. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 35. §-ának (1) bekezdése, 43. §-a, 46. §-a, 49. §-ának (2) bekezdése, 50. §-ának (2) bekezdése, 51. §-ának (2) bekezdése, 52. §-ának (3) bekezdése, 54. §-ának (2) bekezdése, 59. és 60. §-a, valamint 62. §-ának (2) bekezdése.

16. a) A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott, az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelettel módosított 8/1982. (III. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során a természetvédelmi hatóság – az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében – egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tűz ki, amelyre – a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal – meghívja a 9. §-ban említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt szakhatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás érinti.''

b) Az R. 12. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) A védetté nyilvánításról szóló jogszabály tartalmazza]

,,b) a természeti terület védetté nyilvánítása esetén annak a Tvr. 10. § (2) bekezdés szerinti jellegét, kiterjedését, a földrészletek helyrajzi számait – erdő esetében azok erdőtervi jelét is –, valamint a területen megvalósuló természetvédelmi célt és a 46. § (1) bekezdésében meghatározottak megnevezését;

c) rendelet esetén a Tvr-ben és az e jogszabályban meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetőleg hozzájárulásához kötött – az e jogszabály 18., 20. és 22. §-aiban nem szabályozott – tevékenységek meghatározását.''

c) Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,14. § (1) Ha valamely természeti érték hirtelen bekövetkezett súlyos veszélyeztetése miatt a 10. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nincs mód, a természetvédelmi hatóság azonnal végrehajtandó határozattal – legfeljebb 30 napig terjedő időtartamra – megtilthatja a veszélyeztető tevékenység folytatását. Ha a veszélyeztetettség bányászati tevékenységgel függ össze, a természetvédelmi hatóság a bányahatóság bevonásával jár el.

(2) A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot egy ízben további 30 nappal meghosszabbíthatja.''

d) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése a következő c)–e) pontokkal egészül ki:

[(3) Természetvédelmi terület:]

,,c) történelmi, kultúrtörténeti emlékhely és természeti környezete;

d) régészeti, őslénytani lelőhely és természeti környezete;

e) park, arborétum, botanikus kert.''

e) Az R. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Védett és fokozottan védett (a továbbiakban együtt: védett) természeti területen a táj védett jellegének és természeti állapotának megóvása érdekében]

,,a) nyomvonalas létesítmények, valamint az ezek mentén elhelyezendő – nem a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabály hatálya alá tartozó – táblák, továbbá az építmények és berendezések tervezésénél és kivitelezésénél különös figyelmet kell fordítani arra, hogy azok harmonikus illeszkedjenek a tájba.''

f) Az R. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Termőföld rendeltetésszerű használatának – a jogszabály hatálybalépését követően elrendelt – korlátozásokból eredő akadályoztatása miatt bekövetkezett forgalmi értékcsökkenés összegével megegyező kártalanítás jár.''

g) Az R. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom gazdálkodó tevékenységet folytató szervezetek és személyek tekintetében – ha a szaporodási hely zavarása tevékenységük szükségszerű velejárója – csak fokozottan védett állatfaj egyedének tekintetében áll fenn.''

h) Az R. 34. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a fehér gólya fészkének áthelyezéséhez vagy eltávolításához. Ha az áthelyezés, illetőleg az eltávolítás villamoshálózati üzemzavar elhárítása érdekében azonnal szükséges, azt az üzemzavar elhárítója engedély nélkül elvégezheti, köteles azonban ezt a természetvédelmi hatóságnak utólag bejelenteni.

(3) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a törpesas, a parlagi sas, a réti sas, a szirtisas, a békászó sas, a kerecsensólyom, a kígyászölyv és a fekete gólya fészke körül 100 m sugarú körben az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához, különösen a faállomány letermeléséhez. A faállomány letermelésének megtiltása miatt bekövetkező tényleges kárt – a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott irányelvek alapján számított összegben – a természetvédelmi hatóság az erdőgazdálkodónak megtéríti.''

i) Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság a 45. §-ban meghatározott hatáskörben szabja ki.''

j) Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,45. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, természetvédelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört

a) a b), c) és d) pontokban foglalt kivételekkel – a külön jogszabályokban megállapított illetékességi területén – a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, illetőleg a nemzeti park igazgatóság,

b) a helyi jelentőségű védett természeti értékek tekintetében a megyék területén a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,

c) a fővárosi helyi jelentőségű védett természeti értékek tekintetében a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának környezet- és természetvédelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,

d) fokozottan védett növény- és állatfajjal, továbbá annak egyedeivel kapcsolatban a 31., valamint a 33. § alapján induló ügyekben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium

gyakorolja.''

k) Az R. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,49. § (1) E rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt hozott védetté nyilvánító határozatok, államtitkári rendelkezések és tanácsrendeletek hatályát.

(2) Az (1) bekezdés szerint létesített országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, helyi jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a megyei tanács jogszabályban teheti közzé. E jegyzék szükség szerint kiegészíthető az e rendelet hatályba lépése után létesített védett természeti területekkel is.''

l) (1) Az a)–k) pontokban foglalt rendelkezéseket – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az f) pontban foglalt rendelkezést a rendelet hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti az R. 11. §-ának (3) bekezdése, 29. §-a, 43. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint melléklete.

17. a) A levegő tisztaságának védelméről szóló – a 49/1989. (VI. 5.) MT rendelettel módosított – 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Azokat a védett kategóriába tartozó területeket, ahol az (1) bekezdés b) pontja szerinti alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítása indokolt – a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság és a megyei (fővárosi) közegészségügyi hatóság véleményének kikérésével – a fővárosi, illetőleg a megyei tanács rendeletben jelöli ki.''

b) Az R. 4. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(3) Kibocsátási határértékként – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a területi kibocsátási határérték és a technológiai kibocsátási határérték közül a kisebbet kell megállapítani.

(4) A levegőtisztaság-védelmi államigazgatási ügyben eljáró hatóság [15. § (1) bek.] a területi kibocsátási határértéknél kisebb határértéket is megállapíthat (egyedi határérték), ha ez a légszennyezéssel érintett terület állapotára tekintettel indokolt.''

c) Az R. 4. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Az igazolásnál és az ellenőrzésnél a levegőbe kerülő valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni.''

d) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Kibocsátási határértékként – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a területi kibocsátási határértéket kell megállapítani. A 4. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a területi kibocsátási határértéknél szigorúbb határérték (egyedi határérték) is megállapítható.''

e) Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközök, járművek (a továbbiakban együtt: mozgó légszennyező források), valamint a gépek, gépi berendezések és tüzelőanyagok tekintetében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter állapítja meg azon termékek körét, amelyeket levegőtisztaság-védelmi szempontból minősíteni kell.''

f) Az R. 8. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(2) Azokon a településeken, ahol a levegő szennyezettsége időszakosan megközelítheti a szmogriadó határértékét, rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervet (a továbbiakban: füstköd riadóterv) kell készíteni.''

,,(4) A füstköd riadótervet a fővárosi, illetőleg megyei tanács – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – rendelettel állapítja meg.''

g) Az R. 10. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) A káros légszennyezést okozó, helyhez kötött légszennyező forrást üzemeltető jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, valamint egyéni vállalkozót légszennyezési bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kell kötelezni.

(2) Bírságot kell kiszabni a mozgó légszennyező forrást üzemben tartó jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, továbbá egyéni vállalkozóval szemben a kibocsátási határérték túllépése miatt.''

h) Az R. 11. §-a helyébe a kövekező rendelkezés lép:

,,11. § A bírság kiszámításának és kiszabásának részletes szabályait, a 10. § (1) bekezdése szerinti bírság tekintetében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, a 10. § (2) bekezdése szerinti bírság tekintetében a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter állapítja meg.''

i) Az R. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályokat a helyi tanács rendelettel állapítja meg.''

j) Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A nyílttéri égetés engedélyezése – az avar és a kerti hulladék égetésének kivételével – az (1) bekezdésben említett hatóság hatáskörébe tartozik.''

k) Hatályát veszti az R. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 12. §-a, 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 19. §-ának (1) bekezdése.

l) Az R. 12. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése nem érinti az 1989. és 1990. évben okozott káros légszennyezés miatt kiszabott bírságokkal kapcsolatos kedvezményeket.

18. a) A környezet- és vízgazdálkodási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 22/1988. (IV. 8.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése i) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ennek során:]

,,i) közreműködik a környezetvédelmi és vízgazdálkodási célú alkalmazott tudományos kutatás és fejlesztés főbb irányainak meghatározásában, irányítja a feladatkörébe utalt országos szintű kutatási feladatok végrehajtását, szervezi a külföldi tapasztalatok megismerését és elősegíti hasznosításukat;''

b) Az R. 13. §-ának d) pontja hatályát veszti.

19. Ahol jogszabály a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsára utal, ehelyett – lakásszövetkezetek és takarékszövetkezetek esetében – ezek országos érdekképviseleti szerveit kell érteni.

2. számú melléklet a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelethez

Rendeletek

A ,,Dunavölgyi Timföld Ipar'' Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Részvénytársaság alapszabályáról szóló 8160/1946. (VII. 25.) ME rendelet.

A Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Társaságok létesítése tárgyában létrejött egyezmény keretében külföldről érkező áruk vám- és más köztartozás, valamint behozatali engedélymentes vámkezelése tárgyában kiadott 24 690/1946. (XII. 22.) ME rendelet.

A Győr–Sopron Ebenfurti Vasút engedélyokiratának módosításáról szóló 5420/1947. (V. 4.) ME rendelet.

A közforgalmú vasutak, a kezelésükben álló közhasználatú gépjárművállalatok és a közforgalmú hajózási vállalatok baleseti járadékosa járadékának újabb megállapításáról szóló 1110/1948. (II. 5.) Korm. rendelet.

A menetjegyirodai ipar gyakorlásának újabb szabályozásáról szóló 232/1950. (IX. 7.) MT rendelet.

A belföldi származású árucikkek kötelező megjelölése és egyes árucikkek márkázása tárgyában kiadott 121/1950. (IV. 25.) MT rendelet.

A dohányeladás és az italmérés engedélyezésének KeM hatáskörbe utalásáról szóló 156/1950. (VI. 8.) MT rendelet.

A szénbányászok jutalmazásáról szóló 280/1950. (XI. 30.) MT rendelet.

A Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának kiadásáról szóló 208/1951. (XII. 9.) MT rendelettel kiadott és a 3/1960. (V. 13.) KPM rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozás Szabályzata 1. és 37. cikke.

Az állami kiskereskedelmi vállalatok árukészlet ügyleteiről szóló 5/1956. (II. 21.) MT rendelet.

Az állami, szövetkezeti szervek elhelyezésére szolgáló helyiségek, valamint a központi fűtéses lakóházak fűtéséről szóló 30/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet.

A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Kormányrendelet 69–71. §-ai, 73. §-a, 82. §-ának (4)–(6) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése.

A sátortáborok létesítésének feltételeiről szóló 15/1961. (IV. 27.) Korm. rendelet – 1990. december 31. napjával.

A központosított közúti fuvarozási rendszerről szóló 16/1962. (V. 19.) Korm. rendelet.

A közétkeztetésről szóló 19/1962. (V. 22.) és a módosítása tárgyában kiadott 23/1969. (VI. 12.) Korm. rendelet.

A kisiparosok által állami szervek részére végezhető építési munkákról szóló 1/1960. (I. 1.) Korm. rendelet módosítására kiadott 1/1964. (I. 11.) Korm. rendelet.

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 14. §-ában a ,,valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának'' szövegrész, továbbá a 19. § (2) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

A munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról szóló 1964. évi 29. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1964. (XII. 18.) Korm. rendelet.

A gépjármű üzemanyagok forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 28/1965. (XII. 22.) Korm. rendelet.

Egyes erdőterületek felülvizsgálatáról és szántóföldi művelésbe adásáról szóló 21/1965. (X. 24.) Korm. rendelet.

Az épületek helyreállításáról, újjáépítéséről, illetőleg lebontásáról szóló egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 26/1966. (X. 11.) Korm. rendelet.

Egyes munkaviszonyból eredő követelések érvényesítéséről szóló 29/1966. (XII. 21.) Korm. rendelet.

A közforgalmú vasutak, a kezelésükben álló közhasználatú gépjármű vállalatok és a közforgalmú hajózási vállalatok baleseti járadékosai járadékának újabb megállapításáról szóló 1110/1948. (II. 5.) Korm. rendelet módosítására kiadott 4/1967. (I. 19.) Korm. rendelet.

A fűtőberendezésekre vonatkozó egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 33/1967. (XI. 12.) Korm. rendelet.

A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerződéseiről szóló 32/1967. (IX. 23.) Korm. rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 54/1978. (XII. 7.) MT, 21/1981. (VII. 17.) MT rendelet.

A Gépjármű Fuvarozási Szabályzat kiadásáról szóló 26/1960. (V. 21.) Kormányrendelet módosítására kiadott 6/1968. (I. 27.) Korm. rendelet.

A földalatti tárolóterekkel való gazdálkodásról szóló 31/1968. (IX. 10.) Korm. rendelet.

A vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1968. (X. 31.) Korm. (a továbbiakban: Vtr.) 13., 14. és 17. §-a hatályát veszti.

A gépjárművezetőképzésről és vizsgáztatásról szóló 11/1969. (II. 27.) Korm. rendelet.

Az idegenvezetésről szóló 8/1970. (VI. 1.) Korm. rendelet.

A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 46. §-a.

A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. tvr. végrehajtásáról rendelkező 7/1971. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. és 23. §-a.

Az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló 9/1967. (III. 12.) Korm. rendelet kiegészítésére kiadott 20/1972. (VI. 21.) MT rendelet.

A művezetőkről szóló 15/1973. (VI. 2.) MT rendelet.

A magánszemélyek gépjárműhasználatáról szóló 37/1972. (XI. 9.) MT kiegészítésére kiadott 21/1974. (V. 24.) MT rendelet.

A Gépjármű Fuvarozási Szabályzat módosításáról szóló 44/1974. (XI. 27.) MT rendelet.

A termékforgalomról szóló 33/1975. (XI. 29.) Korm. rendelet – 1990. december 31. napjával.

Az állami ellenőrzésről szóló 50/1977. (XII. 21.) MT rendelet.

A szövetkezet belső ellenőrzéséről szóló 51/1977. (XII. 21.) MT rendelet és az azt módosító 31/1988. (IV. 21.) MT rendelet.

A vásárlók minőségi kifogásainak intézésével kapcsolatos költségek elszámolásáról szóló 13/1978. (III. 1.) MT rendelet.

A Gépjármű Fuvarozási Szabályzat módosításáról szóló 19/1978. (III. 13.) MT rendelet.

A gazdasági ágazati irányításról szóló 46/1978. (IX. 28.) MT rendelet és az azt módosító 13/1985. (III. 20.) MT, 17/1983. (VI. 1.) MT rendelet – 1990. december 31. napjával.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló 31/1980. (VII. 31.) MT rendelet – 1990. december 31. napjával.

A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet 5. §-a, 10. §-a, 18. §-ának (3) bekezdése, 27. §-ának (4) bekezdése, 30. §-a, 31. §-a, 32. §-a, 35. §-ának (2) bekezdése, valamint 36. §-a.

A gazdálkodó szervezetek vállalkozással kapcsolatos megbízási szerződéseiről szóló 15/1982. (IV. 22.) MT rendelet.

Az MNK Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1981. évi szeptember 24. napján aláírt, az 1981–1985. évi árucsereforgalomról szóló egyezmény kihirdetéséről kiadott 13/1983. (V. 25.) MT rendelet.

A háztáji termés pénzbeli megváltásának engedélyezéséről szóló 32/1983. (IX. 22.) MT rendelet.

A Balaton üdülőkörzet egyes településein a lakásépítés korlátozásáról szóló 14/1984. (III. 10.) MT rendelet.

A gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 37/1988. (V. 13.) MT rendelet – 1990. december 31. napjával.

A beruházások rendjéről szóló 46/1984. (XI. 6.) MT rendelet 4–8. §-ai, 10–12. §-ai, 15–16, §-ai, 19. §-a, valamint 22. §-ának (3) és (4) bekezdése 1990. május 1. napjával; 1–3. §-ai, 9. §-a, 13–14. §-ai, 17–18. §-ai, 20–21. §-ai, 22. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 23. §-a 1990. december 31. napjával.

A szolgáltató tevékenység egyes kérdéseiről szóló 2/1985. (I. 10.) MT rendelet.

A szolgáltató szervezetek nyitva tartásáról szóló 68/1985. (XII. 31.) MT rendelet, az 1. §, valamint a 2. § (3) bekezdése kivételével.

A szeszes ital árusításának és fogyasztásának korlátozásáról szóló 45/1986. (X. 30.) MT rendelet 1. §-a és 2. §-ának (2) bekezdése.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 3/1987. (II. 9.) MT rendelet – 1990. december 31. napjával.

Az egyes szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos várakozási időről szóló 9/1987. (III. 28.) MT rendelet.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 10. §-ának (2) bekezdése, valamint 14., 22. és 37. §-a.

A törzsgárdáról szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 33/1988. (IV. 25.) MT rendelet.

A Bér- és Munkaügyi Tanács létesítéséről szóló 1028/1981. (IX. 28.) MT határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 51/1989. (VI. 5.) MT rendelet.

A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek pályázati rendszerével összefüggő jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 81/1989. (VII. 20.) MT rendelet.

A magyar állampolgár külföldön történő munkavállalásáról szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 105/1989. (X. 25.) MT rendelet.

A túlmunkával összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 44/1962. (XII. 16.) Korm. rendelet.

Határozatok

Augusztus második vasárnapjának Vasutas Nappá nyilvánításáról szóló 1021/1951. (VI. 26.) MT határozat.

A ,,Földalatti vasút'' emlékérem alapításáról szóló 1034/1952. (X. 13.) MT határozat.

Az egyes építőanyagipari termékek, továbbá kő-, kavics-, és homoktermékek vasúti fuvarozásából származó utólagos igények érvényesítéséről szóló 1022/1953. (III. 31.) MT határozat.

Az országos mezőgazdasági adatgyűjtések végrehajtásáról szóló 1102/1954. (XII. 4.) MT rendelet – 1990. december 31. napjával.

A vállalatok kategóriába sorolásáról szóló 1020/1961. (IV. 27.) Korm. határozat.

A termésbecslés megszervezéséről szóló 1012/1962. (IV. 25.) Korm. határozat – 1990. december 31. napjával.

A vállalatok kategóriába sorolásáról szóló 1026/1963. (XI. 6.) Korm. határozat.

Az üzemi tanácsokról szóló 1011/1963. (V. 23.) Korm. határozat módosításáról szóló 1008/1965. (III. 21.) Korm. határozat.

A karácsony előtti munkaidőbeosztásról szóló 1030/1965. (XII. 16.) Korm. határozat.

A munkaidő csökkentéséről szóló 1021/1967. (VII. 12.) Korm. határozat.

A szocialista munkaversenyről szóló 1031/1967. (X. 12.) Korm. határozat.

A közlekedéspolitikai koncepcióról szóló 1024/1968. (X. 31.) Korm. határozat.

A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása 50. évfordulójának munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló 1001/1969. (I. 28.) Korm. határozat.

Az 1969. április 4-ei és húsvéti munkaidő beosztásáról szóló 1002/1969. (II. 9.) Korm. határozat.

A lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. határozat.

A Balatoni Központi Fejlesztési Program jóváhagyásáról szóló 1043/1969. (XII. 29.) Korm. határozat és a módosítása tárgyában kiadott 1005/1979. (III. 16.) MT határozat.

A mutatványosok működésének szabályozásáról szóló 1023/1970. (VI. 14.) Korm. határozat.

A közúti áruszállítás javításáról szóló 1040/1970. (VIII. 22.) Korm. határozat.

A postai díjak módosításáról szóló 1027/1971. (VI. 30.) Korm. határozat.

A munkaidő-csökkentés részleges kiterjesztéséről szóló 1023/1972. (VII. 15.) Korm. határozat.

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének irányelveiről szóló 1045/1972. (XII. 14.) MT határozat.

A Munka Vörös Zászló Érdemrendje vállalatok, intézmények és más szervek, valamint szocialista brigádok, munkacsoportok részére történő adományozásáról szóló 1047/1972. (XII. 27.) MT határozat.

Az állami iparban és a kivitelező építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítók béremeléséről szóló 1001/1973. (I. 24.) MT határozat.

A nők szakképzése és továbbképzése fejlesztésének feladatairól szóló 1020/1973. (VI. 27.) MT határozat.

Az azonos munkakört betöltő férfiak és nők közötti egyenlő bérezés elvének érvényesüléséről szóló 1044/1973. (XII. 24.) MT határozat.

A településfejlesztést segítő társadalmi munkáról szóló 1005/1974. (II. 20.) MT határozat.

Az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari, kivitelező építőipari tevékenységet végző munkások és közvetlen termelésirányítók béremeléséről szóló 1007/1974. (III. 6.) MT határozat.

Az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak béremeléséről szóló 1008/1974. (III. 6.) MT határozat.

A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 1053/1974. (X. 17.) MT határozat 1., 2., 3., 16. pontja és a 17. pontból ,,és 22. §-ában'' szövegrész.

A tokajhegyaljai borvidéken közérdekű célokra kisajátítás engedélyezéséről szóló 1056/1974. (XI. 12.) MT határozat.

A közületi tehergépkocsiknak az őszi szállítási csúcsforgalom időszakában szükséges igénybevételről szóló 1022/1975. (IX. 1.) MT határozat.

A bölcsődei és az óvodai dolgozók béremeléséről szóló 1034/1975. (XII. 10.) MT határozat.

A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztéséről szóló 1006/1976. (III. 16.) MT határozat.

A ruházati ipar 1976–1980. évekre szóló rekonstrukciós programjáról szóló 1021/1976. (VIII. 9.) MT határozat.

A hajózással kapcsolatos államigazgatási jogkörök meghatározásáról szóló 1005/1973. (III. 1.) MT határozat 1. pontjának e) alpontja, valamint 11. és 13. pontja.

A termékek üzemi próbára adásának szabályozásáról szóló 1037/1976. (XII. 1.) MT határozat.

A zöldség- és gyümölcsforgalmazás szervezetéről szóló 1009/1977. (III. 2.) MT határozat.

A közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztéséről szóló 1011/1979. (V. 16.) MT határozat.

Az MSZMP XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben kimagasló eredményeket elérő vállalatok, szövetkezetek és kollektívák kitüntetéséről szóló 1023/1979. (IX. 27.) MT határozat.

A vállalati munkarend időszakos változtatásának feltételeiről és módjáról szóló 1025/1978. (XII. 15.) MT határozat módosításáról szóló 1036/1979. (XII. 28.) MT határozat.

A lakosság áruszállítási igényeinek, valamint a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztáji és kisegítő gazdaságok gépi munkaigényeinek jobb kielégítéseiről szóló 1002/1980. (II. 6.) MT határozat.

A VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjáról szóló 1055/1980. (XII. 24.) MT határozat.

Az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az ötnapos munkahét bevezetéséről szóló 1037/1981. (XII. 17.) MT határozat.

A lépcsőzetes munka- és tanításkezdésről szóló 1038/1981. (XII. 17.) MT határozat.

Az importkorlátozások bejelentéséről szóló 1033/1982. (IX. 1.) MT határozat.

A bányászat szervezeti rendszerének korszerűsítéséről szóló 1050/1982. (XII. 20.) MT határozat.

Egyes munkaügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 1004/1983. (III. 16.) MT határozat.

A gazdálkodás felelősségrendszerének következetesebb működését szolgáló irányelvekről rendelkező 1019/1983. (VI. 15.) MT határozat.

A lakosság építési telekellátásának rendjéről szóló 1041/1983. (X. 16.) MT határozat.

Az egyes bértarifákat megállapító és azokkal összefüggő jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 1047/1983. (XI. 12.) MT határozat.

Az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben kimagasló eredményeket elérő vállalatok, szövetkezetek és kollektívák kitüntetéséről szóló 1043/1984. (IX. 6.) MT–SZOT határozat.

Az 1986. év munkaszüneti napok körüli munkarend változtatásáról szóló 1008/1986. (II. 13.) MT határozat.

3. számú melléklet a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelethez

A belügyminiszter rendeletei³

Az üdülőhellyé nyilvánításról, továbbá a gyógy- és üdülőhelyi határvonal kijelöléséről szóló 14/1985. (VII. 20.) ÉVM rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 2/1988. (V. 26.) ÉVM rendelet.

Az igazságügyminiszter rendelete

Gazdasági perekben az iratok kézbesítéséről szóló 10/1973. (XII. 30.) IM rendelet.

Az ipari miniszter rendeletei

A motorbenzin fogyasztói árát megállapító 1/1957. (III. 24.) NIM–ÁH rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1958. (XII. 31.) NIM–ÁH rendelet.

A tanácsi és a szövetkezeti iparban az új iparcikkek és szolgáltatások árképzéséről szóló 7/1958. (XII. 31.) KipM–ÁH rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 5/1959. (VIII. 1.) KipM–ÁH, 1/1960. (VII. 31.) KipM–ÁH, 2/1963. (I. 29.) KipM–ÁH rendeletek.

A rendszeres egészségügyi ellenőrzésre kötelezett kisipari munkakörök meghatározásáról szóló 7/1959. (IX. 23.) KipM rendelet.

Az állami helyi iparban és magánkisiparban egyes egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaidejének csökkentéséről szóló 2/1960. (XI. 15.) KipM rendelet.

Az ásott- és aknakutak, továbbá fúrott kutak létesítése és felújítása során a kisiparosok által végzett munkák irányárának megállapításáról szóló 2/1961. (X. 21.) KipM–ÁH rendelet.

A háziipari cikkek jegyzékének megállapításáról szóló 3/1961. (XI. 16.) KipM rendelet.

A 92 oktánszámú szuperbenzin fogyasztói árának megállapításáról szóló 2/1964. (XII. 31.) NIM–ÁH rendelet.

A propán-bután gáz használatáról szóló 5/1967. (VIII. 8.) NIM rendelet.

A fáradtolaj gyűjtéséről szóló 3/1961. (IV. 8.) NIM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 6/1967. (IX. 13.) NIM rendelet.

A Játékfelülvizsgáló Bizottságról szóló 5/1963. (X. 12.) KipM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1969. (II. 2.)KipM rendelet.

Egyes nehézipari miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1968. (VIII. 25.) NIM rendelet.

Egyes szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok könnyűipari tevékenységéről szóló 7/1968. (VIII. 25.) KipM rendelet.

Az egészségre ártalmas munkakörökben a munkaidő megállapításáról szóló 4/1970. (V. 20.) KipM rendelet.

Egyes iparügyi és könnyűipari miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1970. (VI. 16.) KipM rendelet.

A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 6/1970. (VIII. 7.) KipM rendelet.

Egyes földgázfogyasztóknál elrendelhető vételezési korlátozásokról szóló 1/1972. (II. 10.) NIM rendelet.

A gazdálkodó és felügyeleti szervek energiagazdálkodási tevékenységéről, az energetikusi szervezetről szóló 8/1974. (XI. 20.) NIM rendelet.

Az egyes gáz- és olajipari engedélyezési és ellenőrzési eljárások díjának megállapításáról szóló 5/1976. (VIII. 3.) NIM–ÁH rendelet.

A nyári időszámítás bevezetéséről szóló 2/1980. (I. 30.) NIM–KPM, a 15/1980. (XII. 27.) NIM–KPM, 3/1982. (I. 27.) IpM–KPM, a 2/1983. (II. 14.) IpM–KPM, a 4/1984. (II. 7.) IpM–KM, 15/1984. (XII. 19.) IpM–KM és a 2/1986. (II. 21.) IpM–KM rendeletek.

Egyes nehézipari miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 2/1981. (III. 6.) IpM rendelet.

A kisipari exportértékesítésről és a Kisipari Termeltető Vállalatról szóló 9/1968. (XI. 16.) KipM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 6/1981. (X. 30.) IpM rendelet.

A vezetékes gáz árát és a távhőellátás díját megállapító rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1982. (IV. 15.) IpM rendelet.

Egyes ármegállapító jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 7/1982. (V. 14.) IpM rendelet.

Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 8/1982. (V. 28.)IpM rendelet.

A kötelező villamosbiztonságtechnikai vizsgálatról szóló 3/1980. (I. 30.) NIM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 10/1982. (VIII. 11.) IpM rendelet.

A kisipari mestervizsgáról szóló 19/1982. (X. 12.) IpM rendelet – 1990. december 31. napjával.

A kisiparosok városi (piaci) árusításáról szóló 4/1978. (VII. 13.) KipM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 21/1982. (X. 12.) IpM rendelet.

Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 13/1984. (XII. 1.) IpM rendelet.

Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 16/1984. (XII. 28.) IpM rendelet.

A lakosság részére szolgáltatott villamosenergia fogyasztói árának megállapításáról szóló 13/1979. (VII. 21.) NIM–ÁH rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1985. (I. 24.) IpM rendelet.

Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 4/1985. (VI. 22.) IpM rendelet.

A gazdálkodó és felügyeleti szervek energiagazdálkodási tevékenységéről, az energetikusi szervezetről szóló 8/1974. (XI. 20.) NIM rendelet módosításáról szóló 3/1987. (III. 10.) IpM rendelet.

Az egyes ipari jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 4/1989. (III. 25.) IpM rendelet.

Egyes ipari miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 9/1989. (X. 19.) IpM rendelet.

A kereskedelmi miniszter rendeletei⁴

A csoportos étkeztetést ellátó konyhák működési engedélyéről szóló 5/1952. (III. 13.) BkM rendelet.

Az irodagépek és számológépek bérleti díjának szabályozásáról szóló 1/1956. (VIII. 1.) BkM–ÁH rendelet.

A téli alma magánkereskedői áráról szóló 1/1958. (I. 31.) BkM–ÁH rendelet.

Az egyes zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlásáról szóló 4/1957. (IV. 4.) BkM rendelet és a téli alma magánkereskedői áráról szóló 1/1958. (I. 31.) BkM–ÁH rendelet módosítása tárgyában kiadott 2/1958. (IV. 15.) BkM rendelet.

Az élő és vágott baromfi és tojás magánkereskedői áráról szóló 6/1958. (V. 24.) BkM–ÁH rendelet.

A baromfi és tojás magánkereskedők árubeszerzéseiről szóló 15/1959. (XI. 1.) BkM rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 12/1960. (XI. 30.) BkM, 1/1962. (I. 13.) BkM, 1/1963. (I. 26.) BkM, 2/1964. (II. 2.) BkM, 3/1965. (III. 21.) BkM, 2/1966. (II. 16.) BkM, 5/1961. (VII. 5.) BkM rendelet.

Az üveg, porcelán és kerámia dísztárgyak forgalmának szabályozásáról szóló 1/1960. (I. 16.) BkM rendelet.

A Magyar Hirdető által felszámítható hirdetési díjakról, kezelési költségekről, valamint a részesedési díjak mértékéről szóló 1/1961. (III. 19.) BkM–ÁH rendelet.

A zöldség- és gyümölcsáruk fogyasztói árának szabályozásáról szóló 5/1964. (IX. 30.) BkM–ÁH rendelet, és az azt módosító 1/1967. (II. 9.) BkM–ÁH rendelet.

A Munka Törvénykönyve magánkereskedelemben történő végrehajtásáról szóló 5/1967. (XI. 15.) BkM rendelet, és az azt módosító 5/1977. (III. 2.) BkM rendelet.

A nemzetközi fuvarokmányok felülvizsgálati kötelezettségének kiterjesztéséről szóló 6/1968. (IX. 4.) KkM–PM együttes rendelet.

A kereskedelmi bolti dolgozók működési bizonyítványáról szóló 9/1968. (IX. 4.) BkM rendelet és az azt módosító 15/1982. (VIII. 2.) BkM rendelet.

A kereskedelmi tevékenységet folytató szövetkezetekre vonatkozó egyes rendelkezések hatályáról szóló 18/1969. (XII. 11.) BkM rendelet.

A külkereskedelmi vonatkozású propagandatevékenység Magyarországon történő folytatásának bejelentéséről szóló 1/1970. (I. 13.) KkM rendelet.

A szövetkezeti kereskedelemben a munkaviszonyra vonatkozó egyes jogszabályok hatályáról szóló 5/1970. (III. 8.) BkM rendelet.

Az egyes vegyi áruk értékesítési idejének meghatározásáról szóló 13/1970. (IX. 2.) BkM rendelet.

Az import kozmetikai készítmények forgalmáról szóló 15/1970. (IX. 30.) BkM rendelet.

A munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 2/1971. (VIII. 12.) KkM rendelet.

A kereskedelmi dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 4/1972. (III. 16.) BkM rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 18/1977. (XI. 3.) BkM, 14/1982. (VIII. 2.) BkM és a 3/1985. (IV. 20.) BkM rendelet.

A szabadkasszás kiskereskedelmi egységekről szóló 5/1972. (III. 16.) BkM rendelet és az azt módosító 1/1976. (I. 16.) BkM, 15/1980. (IX. 30.) BkM rendelet.

A belkereskedelmi termékforgalom egyes kérdéseiről szóló 8/1972. (V. 9.) BkM rendelet és az azt módosító 12/1974. (XII. 28.) BkM, 14/1975. (XII. 31.) BkM, 2/1977. (I. 12.) BkM rendelet.

Az áruforgalom elszámoltatásának egyes kérdéseiről szóló 13/1972. (VI. 5.) BkM rendelet, és az azt módosító 8/1983. (VIII. 25.) BkM, a 2/1987. (III. 19.) BkM rendelet.

Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1973. (I. 27.) BkM rendelet és az azt módosító 17/1978. (IX. 7.) BkM és a 6/1981. (VI. 19.) BkM rendelet.

A külkereskedelemben foglalkoztatott dolgozók munkaidejének csökkentéséről szóló 2/1974. (III. 7.) KkM–MüM együttes rendelet.

A külföldi kiállításokról szóló 5/1974. (IX. 12.) KkM rendelet.

A Külkereskedelmi Minisztérium dolgozói munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 6/1974. (IX. 27.) KkM rendelet.

A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 7/1974. (X. 17.) KkM rendelet 8. §-a.

A külföldi vonatkozású iparjogvédelmi ügyek intézéséről szóló 1/1975. (I. 15.) KkM rendelet.

Az új testalkat típusok szerinti felsőruházati termékek termeléséről és forgalomba hozataláról szóló 12/1975. (XI. 5.) BkM rendelet.

A tőkehús egységes vendéglátóipari bontási technológiájáról, a húsbontási értéknormák alkalmazásáról és az elszámoltatás módjáról szóló 13/1976. (VII. 4.) BkM rendelet.

A vendéglátóipari árak szabályozásáról szóló 11/1976. (VII. 4.) BkM–ÁH rendelet módosításáról rendelkező 1/1977. (I. 10.) BkM–ÁH rendelet.

A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok közötti választásról szóló 1/1978. (I. 14.) KkM rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 4/1981. (VII. 28.) KkM rendelet.

A vendéglátó egységek ruhatárainak és higiéniás helyiségeinek üzemeltetéséről szóló 8/1978. (V. 8.) BkM rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 12/1981. (VIII. 19.) BkM rendelet.

A KGST-szabványok és a magyar államszabványok külkereskedelemben történő alkalmazásáról szóló 8/1978. (X. 28.) KkM rendelet.

A vendéglátó vállalatok nemzetközi együttműködéséről szóló 9/1978. (V. 31.) BkM rendelet.

Az egyes egyéni védőeszközök, munka- és védőruházati cikkek forgalmának korlátozásáról szóló 10/1978. (VI. 3.) BkM rendelet.

A Munka Törvénykönyve belkereskedelmi ágazatban való végrehajtásáról szóló 4/1980. (IV. 4.) BkM rendelet és az azt módosító 4/1982. (III. 25.) BkM, valamint a 6/1985. (V. 11.) BkM rendelet.

A magánkereskedelemben használandó egyéni védőfelszerelésekről szóló 8/1980. (V. 29.) BkM rendelet.

A Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában megállapított (legnagyobb kedvezményes) vámtételek alkalmazásáról szóló 4/1980. (XI. 11.) KkM rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 5/1987. (VIII. 24.) KkM–PM rendelet.

A párhuzamos külkereskedelmi jog esetén a külkereskedelmi tevékenységre kötelezett vállalat kijelöléséről szóló 2/1981. (VII. 17.) KkM rendelet.

A normalizált veszteség elszámolásáról szóló 10/1981. (VIII. 10.) BkM rendelet.

A külkereskedelmi jog megadásának rendjéről szóló 3/1970. (V. 5.) KkM rendelet módosításáról szóló 7/1982. (XII. 10.) KkM rendelet.

A sátortáborok létesítéséről szóló 6/1983. (V. 18.) BkM rendelet – 1990. december 31. napjával.

A külkeresedelmi vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 2/1983. (VI. 1.) KkM rendelet.

A kiskereskedelmi és a vendéglátó üzletek pénzkezeléséről szóló 11/1983. (X. 13.) BkM–PM együttes rendelet.

A vásárokról és a piacokról szóló 7/1984. (VIII. 23.) BkM rendelet – az 1–2. § és a 8. § (4) bekezdés kivételével.

Az üzletek nyitva tartásáról szóló 5/1985. (V. 11.) BkM rendelet.

Az idegenvezetésről szóló 1/1986. (II. 1.) BkM rendelet.

A belkereskedelmi dolgozók teljesítménybérezéséről szóló 6/1986. (VII. 23.) BkM rendelet.

A Kereskedelmi Vámtarifa módosításáról szóló 5/1986. (XII. 28.) KkM–PM együttes rendelet.

A külkereskedelmi célú tartós kiküldetést teljesítő dolgozókkal szemben támasztott szakmai és személyzeti követelmények meghatározásáról szóló 4/1987. (VI. 30.) KkM rendelet.

A fogyasztási cikk kereskedelem induló árainak a kialakításáról szóló 7/1987. (XI. 6.) BkM rendelet és az azt módosító 3/1987. (XII. 30.) KeM rendelet.

A külkereskedelmi tevékenységből származó vagyoni igények érvényesítésének rendjéről szóló 9/1989. (VI. 15.) KeM rendelet.

A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter rendeletei⁵

A helyi vízgazdálkodási közfeladatok ellátásával kapcsolatos egyes hatósági jogok gyakorlásáról szóló 5/1970. (XII. 31.) OVH rendelkezés 5. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése, 14. §-ának (2) bekezdése, 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint 21. §-a.

Az öntözés és a tógazdálkodás céljára felhasználható víz mennyiségének (normájának) megállapításáról szóló 5/1976. (XII. 24.) OVH rendelkezés.

Az öntözéshez és a tógazdálkodáshoz szükséges víz biztosításáról szóló 1/1979. (I. 20.) OVH rendelkezés 10. §-ának (1) bekezdése.

Az ipari üzemek vízgazdálkodási tevékenységéről szóló 2/1979. (V. 26.) OVH rendelkezés.

A védett természeti területek őrzéséről szóló 1/1983. (V. 12.) OKTH rendelkezés 2. §-a és 2. számú melléklete.

A gazdálkodó szervezetek lakásként hasznosított ingatlanai után a közüzemi ivóvíz- és csatornahasználati díjak megfizetéséről szóló 3/1983. (XII. 12.) OVH rendelkezés.

Az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) MT határozat végrehajtására kiadott 2/1987. (VII. 28.) OVH rendelkezés.

A rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv készítéséről szóló 10/1987. (XI. 6.) OKTH rendelkezés.

A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter rendeletei

A Vasúti Tudományos Kutató Intézet létesítéséről szóló 7803–41/I. 3/1951. (V. 8.) KPM rendelet.

A használt személygépkocsik átvételi és eladási árának megállapításáról szóló 1/1957. (IX. 12.) KPM–ÁH rendelet.

A Dunán, valamint az egyéb hajózható belvizeken közlekedő hajók hajózási szabályairól szóló és a 3/1956. (VIII. 18.) KPM rendelettel H. 1. sz. Jelzési utasítás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 4/1958. (VIII. 27.) KPM rendelet.

A nagyfrekvenciás berendezések gyártásának és üzemben tartásának engedélyezéséről szóló 1/1960. (VI. 1.) KPM–BM rendelet.

A lakások és más helyiségek helyreállítási költségeinek megállapítása tárgyában kiadott 54000/1949. (XI. 18.) ÉM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1962. (VIII. 14.) ÉM rendelet.

A vasúti ügyekben teljesített eljárások fejében fizetendő díjak megállapításáról szóló 50000/1946. (VIII. 6.) Közl. M. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1965. (III. 7.) KPM rendelet.

Egyes építésügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1965. (VI. 6.) ÉM rendelet.

Az államvasúti munkavállalók fegyelmi szabályzatáról szóló 7801/1951. (V. 3.) KPM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 3/1965. (X. 8.) KPM rendelet.

A magasépítési, valamint a város- és községrendezési munkák tervezésének díjazásáról szóló 4/1960. (IV. 17.) ÉM–ÁH rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1966. (I. 11.) ÉM–ÁH rendelet.

Az áruk házhozszállításáról szóló 3/1967. (VII. 9.) KPM rendelet.

A mezőgazdasági nagyüzem építőipari részlege munkahelyi vezetőjének képesítéséről és szakmai gyakorlatáról szóló 9/1967. (XII. 31.) ÉVM rendelet.

Egyes mezőgazdasági termékeknek vasúton, hajón és tehergépjárművel történő szállításáról szóló 4/1957. (XII. 28.) KPM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 4/1968. (II. 23.) KPM rendelet.

A kisiparosok által állami szervek részére végezhető építési munkákról szóló 1/1960. (VI. 2.) ÉM–PM együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 6/1968. (V. 18.) ÉVM–PM rendelet.

A területi főépítészekről szóló 2/1962. (VII. 10.) ÉM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1969. (II. 2.) ÉVM rendelet.

A Rakodási Díjszabás hatályon kívül helyezéséről szóló 8/1969. (X. 11.) KPM–ÁH rendelet.

A posta jogügyeinek ellátásával kapcsolatos rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1970. (I. 17.) KPM rendelet.

Egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 18/1970. (VIII. 15.) KPM rendelet.

A Felső-Tiszavidéki ár- és belvíz által megrongált lakóépületek újjáépítésével és helyreállításával kapcsolatos építési, szerelési munkák áráról szóló 17/1970. (VIII. 13.) ÉVM–ÁH rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 10/1971. (II. 19.) ÉVM–ÁH rendelet.

Az ár- és belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetve újjáépítéséről szóló 17/1969. (III. 22.) ÉVM–PM együttes rendelet módosítása tárgyában kiadott 13/1970. (V. 31.) ÉVM–PM együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 17/1971. (VI. 5.) ÉVM–PM együttes rendelet.

A városi közlekedéspolitika koncepciójának kiadásáról szóló 8/1971. (X. 23.) KPM rendelet.

Az 1972. évi bérfizetési napokról szóló 1/1972. (I. 7.) ÉVM rendelet.

A közületi szervek gépjárműveinek selejtezési irányelveiről szóló 9/1972. (IX. 26.) KPM rendelet.

Az ipari, az építőipari és a raktárberuházások szabályozott telephelyforgalmának rendszeréről szóló 15/1972. (IX. 30.) ÉVM rendelet.

Egyes építésügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 25/1972. (XII. 29.) ÉVM rendelet.

Az építésügyi ágazatban az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítésről szóló 1/1973. (I. 9.) ÉVM rendelet.

Egyes építésügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 6/1973. (II. 17.) ÉVM rendelet.

A közlekedés és posta területén az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítésről szóló 3/1973. (III. 15.) KPM rendelet.

Az építésügyi ágazatban a munkások továbbképzéséről szóló 18/1973. (V. 24.) ÉVM rendelet.

Az 1974. évi és az 1975. január havi bérfizetési napokról szóló 3/1974. (I. 30.) ÉVM rendelet.

Az 1974. évi egyes munkaszüneti napokat megelőző, illetőleg követő munkanapok áthelyezéséről szóló 17/1974. (XI. 2.) ÉVM–MüM rendelet.

Az 1975. évi és az 1976. január havi bérfizetési napokról szóló 1/1975. (I. 21.) ÉVM rendelet.

A munkások és középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről szóló 15/1975. (XII. 5.) KPM rendelet.

A Darabáru Küldemények Díjszabásának módosításáról szóló 18/1975. (XII. 29.) KPM rendelet.

Az áruk házhozszállítási díjának megállapításáról szóló 8/1968. (VII. 27.) KPM–ÁH rendelet módosításáról szóló 19/1975. (XII. 30.) KPM–ÁH rendelet.

Az 1976. évi és az 1977. január havi bérfizetési napokról szóló 8/1976. (II. 11.) ÉVM rendelet.

Az 1977. évi és az 1978. január havi bérfizetési napokról szóló 12/1977. (II. 9.) ÉVM rendelet.

A közületi személygépkocsik éves futásteljesítményeinek korlátozásáról szóló 3/1975. (III. 27.) KPM–PM–MüM együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 3/1979. (I. 24.) KPM rendelet.

A személyi tulajdonú személygépkocsik soronkívüli vásárlásának engedélyezéséről szóló 15/1979. (VII. 28.) KPM–BkM rendelet.

Egyes közlekedési, postai és távközlési munkás szakmákra képesítő vállalati (ágazati) szakmunkásképzésről szóló 19/1979. (IX. 6.) KPM rendelet és a módosításáról kiadott 11/1981. (IX. 17.) KPM rendelet.

A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium által fenntartott nevelőotthonokban fizetendő térítési díjakról szóló 21/1979. (IX. 27.) KPM rendelet.

A Darabáru Küldemények Díjszabásának módosításáról szóló 24/1979. (XI. 14.) KPM–ÁH rendelet.

A Tehergépjármű Díjszabás módosításáról szóló 25/1979. (XI. 14.) KPM–ÁH rendelet.

Az áruk házhozfuvarozási díjának megállapításáról szóló 8/1968. (VII. 27.) KPM–ÁH rendelet módosításáról szóló 2/1980. (I. 7.) KPM–ÁH rendelet.

Egyes árszabályozó rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 4/1980. (I. 30.) KPM–ÁH rendelet.

Egyes postai és távközlési díjszabási rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1981. (I. 27.) KPM–ÁH rendelet.

Az építőipari gépek folyékony üzemanyagfogyasztási normáiról szóló 19/1981. (VIII. 1.) ÉVM rendelet.

A Postadíjszabás nemzetközi díjtételeinek hatályon kívül helyezéséről szóló 8/1981. (VIII. 15.) KPM rendelet.

Egyes postai és távközlési díjszabási rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 15/1981. (XII. 8.) KPM rendelet.

A könnyűszerkezetes épületek tervezésének, kivitelezésének és karbantartásának tűzvédelmi szabályozására vonatkozó ME 108–74 jelű műszaki előírás hatályon kívül helyezéséről szóló 28/1981. (XII. 12.) ÉVM rendelet.

Egyes árufuvarozási díjszabások hatályon kívül helyezéséről szóló 18/1981. (XII. 28.) KPM rendelet.

Az építő- és szerelőipari kivitelezési szabályzat közzétételéről és alkalmazásáról szóló 16/1970. (VII. 23.) ÉVM–KGM–NIM–KPM együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1982. (I. 16.) ÉVM–IpM–KPM együttes rendelet.

Az építőipari gépek folyékony üzemanyagfogyasztási normáiról szóló 19/1981. (VIII. 1.) ÉVM rendelet módosításáról szóló 2/1982. (I. 20.) ÉVM rendelet.

Egyes előfizetői távgépíró díjszabási rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 3/1982. (IV. 6.) KPM rendelet.

A belföldi társasági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szóló 13/1982. (XII. 27.) KPM rendelet.

A kivitelező építőipar fizikai dolgozóinak 1983. évi és 1984. január havi bérfizetési napjairól szóló 2/1983. (II. 1.) ÉVM rendelet.

A közületi gépjárművek 1983. évi üzemanyag felhasználásának korlátozásáról szóló 2/1983. (II. 16.) KPM rendelet.

Egyes építésügyi jogszabályok és műszaki előírások hatályon kívül helyezéséről szóló 3/1983. (III. 3.) ÉVM rendelet.

A gépjárművezető-képző tanfolyamok és gépjárművezetői vizsgák díjairól szóló 1/1983. (II. 25.) KPM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 4/1983. (V. 12.) KPM rendelet.

A sátortáborok létesítésének feltételeiről szóló 15/1961. (IV. 27.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 2/1963. (V. 11.) KPM rendelet.

A takarmányszállító tehergépkocsik üres futtatása utáni befizetési kötelezettség felfüggesztéséről szóló 6/1983. (XI. 26.) KM rendelet.

Egyes műszaki előírások hatályon kívül helyezéséről szóló 9/1983. (V. 18.) ÉVM rendelet.

A 11/1978. (X. 10.) ÉM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 14/1983. (IX. 29.) ÉVM rendelet.

Egyes építésügyi jogszabályok és műszaki előírások hatályon kívül helyezéséről szóló 19/1983. (X. 27.) ÉVM rendelet.

Egyes műszaki előírások hatályon kívül helyezéséről szóló 7/1984. (IV. 7.) ÉVM rendelet.

A közlekedési vállalatok pénzkezeléséről szóló 8/1984. (V. 27.) KM–PM rendelet.

A 4/1974. (II. 2.) ÉVM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 9/1984. (VI. 8.) ÉVM rendelet.

Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 21/1984. (XII. 28.) KPM–ÁH rendelet.

Az építőipari termékek termelői árképzéséről és árvetés készítéséről szóló 2/1980. (I. 11.) ÉVM–ÁH és az ezt módosító 11/1983. (VI. 22.) ÉVM–ÁH rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1985. (I. 24.) ÉVM rendelet.

A szállítási dolgozók képesítési feltételeiről és szakképzéséről szóló 2/1985. (IV. 13.) KM rendelet.

Az áruk házhozszállítási díjának megállapításáról szóló 8/1968. (VII. 27.) KPM–ÁH rendelet módosításáról szóló 19/1975. (IX. 6.) KPM rendelet módosításáról kiadott 3/1985. (IV. 20.) KM rendelet.

A használaton kívüli közúti gépjárművek, illetőleg azok fődarabjainak bontása során kinyert alkatrészek minősítésének és újrahasznosításának műszaki követelményrendszeréről szóló 4/1985. (IV. 26.) KM rendelet.

A magasabb vezetőállású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról szóló 8/1983. (V. 18.) ÉVM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 7/1985. (III. 14.) ÉVM rendelet.

A takarmányszállító tehergépkocsik üres futás utáni térítésfizetési kötelezettség felfüggesztéséről szóló 7/1986. (X. 11.) KM rendelet.

Egyes rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 9/1986. (X. 2.) ÉVM–IpM–IM–MÉM–ÁH együttes rendelet.

Egyes építésügyi jogszabályok és műszaki előírások hatályon kívül helyezéséről szóló 10/1986. (X. 30.) ÉVM rendelet.

Az állami személyzeti munkáról szóló 5/1987. (VII. 28.) ÉVM rendelet.

Az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) MT határozat végrehajtásáról szóló 6/1987. (VII. 28.) KM rendelet.

A személyi tulajdonú személygépkocsik soron kívüli vásárlásának engedélyezéséről szóló 15/1979. (VIII. 28.) KM–BkM együttes rendelet módosításáról szóló 7/1987. (VIII. 12.) KM–BkM rendelet.

A munka minőségi színvonalát növelő ösztönző bérformák alkalmazásáról szóló 19/1980. (VIII. 15.) ÉVM rendelettel módosított 1/1977. (I. 10.) ÉVM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 7/1987. (XI. 15.) ÉVM rendelet.

A termelést közvetlenül irányító építőipari műszaki dolgozók munkahelyi pótlékának alapbéresítéséről szóló 8/1987. (XI. 15.) ÉVM rendelet.

Az építési szerelési árakról szóló 3/1980. (I. 19.) ÉVM–ÁH rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 12/1987. (XII. 10.) ÉVM–ÁH rendelet.

A vezetői és egyes speciális munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítési előírásokról szóló 5/1988. (VIII. 1.) ÉVM rendelet.

Az építő kisipari árakról szóló 15/1980. (IV. 25.) ÉVM–ÁH rendelet hatályon kívül helyezéséről.

A műszaki tanácsosi, műszaki főtanácsosi cím adományozásáról szóló 8/1988. (XI. 11.) MP rendelet.

Egyes rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 10/1988. (XII. 22.) ÉVM rendelet.

A Hírlapterjesztési Díjszabás kiadásáról szóló 4/1979. (Közl. Ért. 3.) KPM–ÁH utasítás hatályon kívül helyezéséről szóló 2/1989. (I. 24.) KöHÉM rendelet.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletei

Az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló 24/1972. (XII. 16.) MÉM rendelet.

A jelentős agrártörténeti emlékek fokozottabb védelméről szóló 42/1977. (XII. 8.) MÉM–ÉVM–KM rendelet.

A MÉM adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendjéről szóló 29/1979. (XII. 30.) MÉM rendelet – 1990. december 31. napjával.

A felsőfokú tanintézetek nappali tagozatán résztvevő szakmunkás képesítésű mezőgazdasági szövetkezeti tagok járandóságáról szóló 18/1980. (VIII. 4.) MÉM rendelet.

A sertés fajtadíjról szóló 3/1987. (V. 13.) MÉM–PM együttes rendelet – 1990. december 31. napjával.

A vezetők és egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítési előírásokról szóló 11/1987. (XII. 24.) MÉM rendelet.

A részes munkavállalásról szóló 11/1981. (VI. 19.) MÉM rendelet – 1990. december 31. napjával.

A termésbecslés megszervezéséről szóló 1012/1962. (IV. 25.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 7/1985. (IV. 20.) MÉM rendelet – 1990. december 31. napjával.

A rendkívüli események bejelentésének rendjéről, a biztonságot növelő szolgálat működéséről szóló 4/1989. (IV. 1.) MÉM rendelet.

A pénzügyminiszter rendelete

Az erdőbirtokossági társulatok jövedelemadójáról szóló 1958. évi 25. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 16/1958. (IX. 26.) PM rendelet – 1990. december 31. napjával.

Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezései⁶

A részesedési alap felhasználásáról szóló rendelkezések módosításáról szóló 4/1971. (III. 1.) MüM rendelet.

A Munka Törvénykönyve költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 14/1967. (XI. 9.) MüM rendelet kiegészítéséről szóló 13/1971. (VI. 1.) MüM rendelet.

A másodállás, mellékfoglalkozás, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésről szóló 17/1971. (VII. 22.) MüM rendelet.

Egyes lakossági szolgáltatásokat ellátó vállalatok és ipari szövetkezetek bérkedvezményeiről szóló 4/1972. (II. 15.) MüM rendelet.

A részesedési alap felhasználásáról szóló 9/1969. (XII. 20.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/1973. (V. 13.) MüM rendelet.

A belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával való saját személygépkocsi használatáról szóló 7/1972. (IV. 22.) MüM rendelet.

A vezető-továbbképző tanfolyamokkal összefüggő díjazási és költségviselési kérdésekről szóló 18/1972. (VIII. 9.) MüM rendelet.

Egyes lakossági szolgáltatásokat ellátó vállalatok és ipari szövetkezetek bérkedvezményeiről szóló 4/1972. (II. 15.) MüM rendelet hatályának meghosszabbításáról szóló 4/1973. (II. 25.) MüM rendelet.

A munkaidő és a pihenőidő egyes kérdéseiről szóló 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet kiegészítéséről szóló 18/1974. (VII. 25.) MüM rendelet.

A munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló egyes jogszabályok módosításáról szóló 21/1975. (XII. 29.) MüM rendelet.

A pszichológus munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről szóló 3/1976. (II. 11.) MüM–OM–EüM rendelet.

Az egyes bértarifák megállapításáról szóló jogszabályok módosításáról szóló 30/1980. (XII. 29.) MüM rendelet.

4/1975. (XI. 26.) OVH rendelkezés

A volt Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól átvett feladatkörben

⁴

A volt Belkereskedelmi Minisztérium és a volt Külkereskedelmi Minisztérium feladatkörében.

⁵

A volt Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének feladatkörében is.

⁶

A volt Munkaügyi Minisztérium feladatkörében is.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

88/1990. (IV. 30.) MT rendelet

egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak