1990. évi XCI. TÖRVÉNY
az adózás rendjéről1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapelvek
1. § (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.
(2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja.
(3) Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni.
(4) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni.
(5) Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását.
(6) Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.
(7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
(8)2 A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások [1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 23. pont] ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.
(9) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.
1/A. §3 (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.
A törvény hatálya
2. § (1) A Magyar Köztársaság területén
a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy,
b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély,
c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet,
d) államigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy
[a)—d) pontok a továbbiakban együtt: személy] adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik a vámszabadterületre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a)4 az adóval, a járulékkal [97. § z) pont], az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó),
b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás),
c) az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra,
ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik [az a)—c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás].
(2)5 A végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik,
a) az adóelőleg, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra,
b) az adóvisszaigénylés és az adóvisszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra,
c)6
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)7 E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell.8
4. § (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény9 rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)10 E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl a törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása irányadó.
AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK
Az adózó
5. § (1) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő.
(2)11 Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy [25. § (2) bekezdés]. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat.
(3)12 Törvény eltérő rendelkezése hiányában átalakulás esetén a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosan jogosultak.
Az adóhatóságok
6. § (1) Adóhatóságok:
a) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (a továbbiakban: állami adóhatóság),
b) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (a továbbiakban: vámhatóság),
c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság),
d) az Illetékhivatal.
e)13
(2) Az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást — ha törvény előírja — megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja.
(3)14
Az adóhatóságok felügyelete
6/A. §15 (1) A pénzügyminiszter
a) felügyeli az adóztatás törvényességét, ellenőrzi az adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,
b) meghatározza az állami adóhatóság fejlesztésének irányait,
c) előterjeszti a Kormányhoz az adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,
d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat kérhet, bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet,
e) az adótörvények értelmezése kérdésében az adóhatóság számára kötelező iránymutatást adhat,
f) meghatározza az állami adóhatóság és a vámhatóság feladatai teljesítésének éves követelményeit,
g) adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti az állami adóhatóság elnökének, a vámhatóság országos parancsnokának és a közigazgatási hivatal vezetőjének jogszabálysértő határozatát, illetőleg a határozathozatal törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja,
h) az állami adóhatóság elnökének az adóztatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad.
(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdés c), e), f) pontjában meghatározott hatáskörét nem ruházhatja át, az (1) bekezdés d) pontja alapján megvizsgált ügyekről nyilvántartást vezet.
Iratbetekintés
7. § (1) Az adózó, továbbá a 25. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, kivéve az iratnak azt a részét, amely más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik.
(2) Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínű, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság határozatot hoz. A határozat ellen jogorvoslatnak van helye.
Önellenőrzési jog
8. § Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával.
Az adókötelezettség
9. § (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben vagy e törvényben előírt:
a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása),
c) bevallásra,
d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre
[az a)—h) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség].
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt kötelezettség nem terjed ki a magánszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.
(3) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetőleg megállapítási kötelezettségének.
(4)16 Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is.
(5)17 A külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles, vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás (1) bekezdésben említett kötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak.
(6)18 A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.
(7) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.
(8) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra, közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára [97. § w) pont] is alkalmazni kell.
10. § Az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogait és kötelességeit nem érinti, hogy az adóból származó bevétel, illetve a költségvetési támogatás a központi költségvetést, valamely elkülönített állami pénzalapot vagy önkormányzat költségvetését illeti meg, illetőleg terheli.
EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK
A bejelentés szabályai
11. §19 (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 12–13. §-ban foglalt kivétellel.
(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.
(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét;
b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
c) létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát;
d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét;
e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát;
f) a magánszemély adózó levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
g) könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
h) jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;
i) az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység);
j) a 14. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot;
k)20 átalányadó választását;
l)21 választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját.
11/A. § (1) Az adózó,
a)22 ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét ;
b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
c) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a)–b) pontban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.
(2)23 A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 11. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a 14. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról [16. § (8) bekezdése]. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, illetőleg a körzetközponti jegyzőt.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti
a) könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
b)24 a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját;
c) jogelődjének adóazonosító számát;
d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát;
e) a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével.
(4) Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését – az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózók kivételével – a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.
(5)25 Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül közli az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának számát. A bankszámla nyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül jelenti be az adóhatósághoz elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámláját. A bankszámla nyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie.
(6) A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.
(7) Ha a magánszemély adózó az állami adóhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.
(8) Az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.
(9)26 A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenység nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénz szolgáltatást,
b) egyéb esetben az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénz szolgáltatást.
11/B. § (1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.
11/C. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.
(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.
(3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 11. § (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével.
(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli.
12. § (1)27 A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal,
a) jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése,
b) költségvetési támogatás igénylése
előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét (a továbbiakban: természetes azonosító adatok), a nem magyar állampolgárságú magánszemély útlevélszámát és állampolgárságát is. Az állami adóhatóság jogosult a bejelentett természetes azonosító adatokat a magánszemély személyazonosító igazolványának adataival egybevetni. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és arról 15 napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.
(2)28 Az állami adóhatóság az adózó által bejelentett természetes azonosító adatokat egyezteti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervével.
(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről első ízben 60 napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a magánszemély által az (1) bekezdés szerint bejelentett és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől igényelt adatok között eltérés van.
(4) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott esetben – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a magánszemélyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a magánszemély által igazolt és az állami adóhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Az állami adóhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.
(5) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza,
(6)29 A magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság a fizetési kötelezettséget előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az állami adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával adóazonosító jelet állapít meg.
13. § (1) Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényét, továbbá a megszerzett vagyon forgalmi értékét az illetéktörvényben30 foglaltak szerint kell bejelenteni.
(2)31 Az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak a földhivatalhoz történő benyújtásakor – az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bejelenti
a) visszterhes ingatlanátruházás esetén – az ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása, illetve a kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlan átruházásának kivételével – az ingatlant értékesítő magánszemély,
b) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző magánszemély
adóazonosító jelét, ennek hiányában a 12. § (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámát). A földhivatal a kérelmet visszautasítja, amennyiben a bejelentés az adóazonosító jelet, illetőleg ennek hiányában a természetes azonosító adatokat (nem magyar állampolgárságú magánszemélynél az útlevélszámot) nem vagy hiányosan tartalmazza.
(3)32 Ha a magyar állampolgárságú magánszemély nem rendelkezik adóazonosító jellel, az illetékhivatal a (2) bekezdésben meghatározott nyomtatványnak a földhivataltól az illetékhivatalhoz való továbbítását követő 15 napon belül, a természetes azonosító adatok közlésével megkeresi az állami adóhatóságot a magánszemély adóazonosító jelének megállapítása céljából. Az állami adóhatóság az illetékhivatal megkeresésére a 12. §-ban meghatározott módon állapítja meg a magánszemély adóazonosító jelét, és egyidejűleg megküldi azt a megkereső szervnek.
Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése
14. § (1)33 Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez,
b)34 tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ,
c) alanyi adómentességet választ,
d) az adómegállapítás melyik különleges módját kívánja alkalmazni,
e)35 az Európai Közösségek tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot (beszerzés, értékesítés) kíván létesíteni.
(2)36 Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi mentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 15. § (3) bekezdése szerint kell megtenni.
(3)37 Ha az adózó az (1) és (2) bekezdésben foglalt bejelentést törvényben előírt feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző adóévről vagy annak utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, az adóév első napjára visszamenően módosíthatja.
(4)38 A közösségi adószámmal nem rendelkező adózó közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, hogy az Európai Közösségek tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni.
(5)39 Az a belföldi jogi személy és egyéb szervezet, amely az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adót visszaigényelheti, a visszaigénylés érdekében ezt a jogosultságát bejelentheti és adóvisszaigénylését az adózókkal azonos módon kérheti.
(6)40 A kárpótlásról szóló törvények41 alapján eredeti jogosult magánszemély adózót nem terheli e címen bejelentési kötelezettség, ha kizárólag termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános forgalmi adó alanyává. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az 1992. évi II. törvény szerinti részarány-földtulajdonosra, amennyiben földtulajdonát a szövetkezet közös használatában hagyja, illetve ha kizárólag a részére kiadott földtulajdonának bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános forgalmi adó alanyává.
A változás bejelentése
15. § (1)42 Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
(2)43 Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az adózó a változás évét megelőző naptári év augusztus 15. napjáig tesz bejelentést.
(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.
(4)44 Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz,
a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette,
b) a Tao. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.
(5)45 Ha a 11/A. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve a körzetközponti jegyzőt.
(6) A 11/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti.
(7)46 Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.
Az adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vétele
16. § (1) Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.
(2)47 Az állami adóhatóság az adózónak a bejelentés alapján adószámot és közösségi adószámot állapít meg. Az adószámot az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni, a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Az állami adóhatóság az adóazonosító számról — megkeresésre — az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatja.
(3)48 Az állami adóhatóság az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt az adóazonosító jelén, ennek hiányában — a magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemélyt — útlevélszámán, állampolgárságát is feltüntetve, tartja nyilván.
(4)49 Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Amennyiben az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 12. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adóhatóság a 12. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező magánszemély adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a magánszemélyt erről tájékoztatja.
(5)50 Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A magánszemély az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemély az útlevélszámát) közli a munkáltatóval, a kifizetővel, a megyei (fővárosi) munkaügyi központtal, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik és azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A magánszemély az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemély az útlevélszámát) közli a földhivatallal, az illetékhivatallal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az előzőekben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a magánszemély bemutatja adóigazolványát (útlevelét). Ha a magánszemély az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemély az útlevélszámát) nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását – az adóazonosító jel (nem magyar állampolgárságú magánszemély esetében az útlevélszám) közléséig – megtagadja.
(6)51 Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, ha rendelkezik adóazonosító számmal.
(7)52 Az állami adóhatóság a vállalkozó székhelyének (telephelyének), illetve lakóhelyének közlésével értesíti az illetékes területi agrárkamarát, ha a mezőgazdasági termelőtevékenységet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást vállalkozói igazolvány nélkül folytató természetes személyt (mezőgazdasági vállalkozó) nyilvántartásba vette és számára adószámot állapított meg; értesíti továbbá az agrárkamarát a mezőgazdasági vállalkozó székhelyének (telephelyének), illetve lakóhelyének, továbbá tevékenységének megváltozásáról, valamint a bejelentéshez kötött adóköteles tevékenységének megszűnéséről is.
(8)53 Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.
(9)54 Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,
a)55 akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
b) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akinek vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta ,
c) aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette.
(10) A nyilvántartásból való törlésről az állami adóhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.
(11) A (9) bekezdés a) pontjának második fordulata esetében nem kell alkalmazni az adókötelezettség megszűnésére előírt szabályokat.
(12)56 Az állami adóhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a magánszemélynek,
a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy
b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges.
Adómegállapítás
17. § (1) Az adót, a költségvetési támogatást
a) az adózó: önadózással,
b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel,
c)57 az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, illetőleg azonnali ellenőrzéssel állapítja meg.
(2) Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó- illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.
Önadózás
18. § (1) Az adót, a költségvetési támogatást — ha törvény előírja — az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).
(2)58 A jogi személy és egyéb szervezet az adót és a költségvetési támogatást — a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak kivételével — önadózással állapítja meg.
(3) A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha
a)59 vállalkozó, a 78. § (1) és (2) bekezdésben említettek kivételével,
b) az általános forgalmi adó vagy a fogyasztási adó alanya,
c)60 összjövedelme utáni jövedelemadóját nem a munkáltatója állapította meg,
d)61
A kifizető, a munkáltató és az adóbeszedésre kötelezett adómegállapítása
19. § (1)62 A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja.
(2) A munkáltató a magánszemély jövedelemadóját akkor köteles megállapítani, ha annak törvényben foglalt feltételei fennállnak. A magánszemély a munkáltatónak az adóévet követő január 15-ig nyilatkozik arról, hogy kizárólag munkáltatótól származó, adómentességet nem élvező jövedelme van vagy adóbevallást tesz.
(3) Az (2) bekezdésben előírt időpontig munkahelyet változtató adózó az új munkáltatójánál is tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához az előző munkáltatótól kapott jövedelem-igazolást is csatolnia kell.
(4)63 A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő február 20-ig átadott, az adóalapot csökkentő, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolások figyelembevételével az adóévet követő március 20-ig állapítja meg és erről igazolást ad.
(5)64 Az adó megállapításához az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetéséről a társadalombiztosítási szervtől a munkáltatóhoz érkezett vagy a magánszemély birtokában lévő igazolásokat is figyelembe kell venni.
(6) A törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó a helyi adó összegét közli a magánszeméllyel és az adót átveszi.
19/A. §65 (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a járulékot az adózó az önadózás szabályai szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(2)66 A magánszemély nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a járulékköteles jövedelmet juttató munkáltató, kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat – a jogcímet megjelölve – arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.
(3) A kifizető, a munkáltató járulékbevallását az önellenőrzés szabályai szerint helyesbítheti, ha nem a jogszabálynak megfelelően vonta le a járulékot.
(4)67 A magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el.
(5) A járulékot – a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – a magánszemély helyesbítheti önellenőrzéssel, ha a (2) bekezdésben említett nyilatkozatot jogszerűen nem tehette volna meg. Az önellenőrzést a jövedelemadóra vonatkozó szabályok alapján kell elvégezni, azzal, hogy az önellenőrzési pótlékot a nyilatkozat megtételét követő naptól kell felszámítani.
(6) A költségvetési szervek központosított bérszámfejtését végző, e tekintetben munkáltatónak minősülő adózó a társadalombiztosítási járulékot, a magánszemélytől levont nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot a rá vonatkozó külön szabályok szerint vallja be és fizeti meg.
19/B. §68 (1) Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Az e bekezdés, valamint a 30. § (1)–(2) bekezdése szerinti levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(2) Ha a munkáltatói adómegállapítás az (1) bekezdésben foglaltak szerint azért nem módosítható, mert
a) a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval,
b) a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának,
c) a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg,
a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről – a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével – 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
(3)69 Ha a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóját, adóelőlegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és lehetősége szerint értesíti a magánszemélyt. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a kifizető az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A kifizető a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató az előbbi szabály alapján jár el, ha a 35. § (1) bekezdésének negyedik mondatában említett igazolás kiállítását követően tárja fel tévedését.
Adóbevallás
20. § (1)70 Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.
(2)71 A munkáltató, a kifizető a megállapított adót, a levont adóelőleget és járulékot saját adóbevallásában vallja be. Ha adóbevallásra egyébként nem kötelezett, az általa levont adóról, adóelőlegről, járulékról, valamint a megállapított jövedelemadó különbözetéről külön adóbevallást tesz.
(3) Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette.
(4)72 Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(5)73 Az adózó az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 15-ig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a biztosító egyesület, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
(6) Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg.
(7)74 Az ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó- és költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható.
(8)75 Az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő terhére állapítja meg.
21. §76 Az adó, a költségvetési támogatás bevallásának rendjét – a 22–23. és a 96/A. §-okban foglalt kivételekkel – e törvény 1., 5., 8. és 9. számú melléklete állapítja meg.
A helyi adók bevallása
22. § (1)77 A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.
(2) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.
(3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.
(4)78 Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell bevallást tennie.
Az adóbevallás különös szabályai
23. § (1)79 A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény80 rendelkezései szerint állapítja meg adóját és nyújtja be adóbevallását, vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg.
(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek jövedelmi viszonyaikról, az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott – adóbevallásnak minősülő – nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.
(3)81 Soronkívüli bevallást kell benyújtani az adózónak – a 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
b) az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,
c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg,
d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,
e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják (a továbbiakban együtt: soronkívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).
(4)82 A soronkívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)–e) pontokban meghatározott esetekben pedig a soronkívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.
(5)83 Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soronkívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.
(6)84 A felszámolási eljárás, végelszámolás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesítik.
(7)85 A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.
(8)86 Az adóévben átalakuló adózó – ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg bevallást tesz.
Az adóbevallás kijavítása
24. § (1) Az adóbevallás helyességét a 18. §-ban foglalt esetben az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adóvisszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.
(2) Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak.
(3) Az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat jogerőre emelkedéséig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni.
(4) Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti, illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie.
(5) Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli és ezzel egyetért, az adót 30 napon belül kell megfizetnie, ha a kijavítással nem ért egyet, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(6)87 Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a 32. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozattételi vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel.
Az adó megfizetése
25. § (1) Az adót [3. § (3) bekezdés] az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
(2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:
a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,
c) az adózó jogutódja, ideértve az átalakulás esetét is,
d) a 26. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében,
e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,
f)88 a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,
h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,
i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért — a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével — a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig.
(3) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.
(4)89 A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve – belföldi fióktelepén keresztül – közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.
26. § (1)90 Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg.
(2) A kezesség vállalása és a tartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított.
(3)91 Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.
A megfizetés és a kiutalás időpontja
27. § (1)92 Az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót — ha e törvény eltérően nem rendelkezik — a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.
(2)93 Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a hitelintézet vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság számláján a befizetést jóváírják.
(3) Az eljárási illetéket, ha az illetéktörvény94 másként nem rendelkezik, a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.
(4)95 Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. A visszatérítendő jövedelemadót és járulékot – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóévet követően az igény (bevallás) benyújtásától számított 30 napon belül kell kiutalni. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,
a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 24. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,
b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,
c)96 ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) benyújtásának napjától számított 30 napon belül megkezdődik, s az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától
kell számítani.
(5)97 A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.
(6)98 Ha az adóhatóság a (4) bekezdés szerinti kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó mulasztása akadályozza.
A megfizetés, a kiutalás módja
28. § (1)99 A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak belföldi postautalvánnyal vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie.
(2)100 A bankszámla nyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi bankszámlájára történő átutalással teljesítheti. A bankszámla nyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak.
(3)101 Jogszabály az illeték és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet.
28/A. §102 (1) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesíthető, a költségvetési támogatás forintban utalható ki.
(2)–(3)103
29. § (1)104 Az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.
(2)105 Az illetéket – ha törvény másként nem rendelkezik – az illetékhivatal számlájára kell megfizetni, és az illetéktörvényben meghatározott módon kell elszámolni.
30. § (1) Ha a jövedelemadót a munkáltató állapítja meg, az adó és a korábban levont adóelőleg különbözetét a munkáltató — a számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb április 20-áig — levonja vagy visszafizeti.
(2)106 A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adóhátralék ilyen módon az (1) bekezdésben előírt határidőig nem vonható le teljes egészében, a levonást további 2 hónapon keresztül kell a 15%-os mértékkel folytatni.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt levonások után is marad még adóhátralék vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül értesíti a tartozás összegéről a magánszemély állami adóhatóságát, amely intézkedik a végrehajtásról. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.
(4) A magánszemély az adóhatóságtól részletfizetést vagy fizetési halasztást csak az adólevonás (3) bekezdés szerinti meghiúsulása után kérhet.
Az adóelőleg megfizetése
31. § (1)107 Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Törvény az adóelőleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is előírhatja. Ez esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az előleg összegét és a fizetés határidejét.
(2) Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.
(3) Ha az adóelőleget az adóhatóság egyenlő részletekben írta elő, az adózó indokolt esetben kérheti, hogy az adóelőleget ettől eltérő összegekben fizethesse meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adóelőleg módosítását az esedékesség időpontját megelőzően lehet kérni.
(5)108 Az illetékhivatal a bejelentett érték alapján fizetendő illetékelőleget állapíthat meg.
(6) Az adóelőleg akkor is fizethető, ha azt törvény nem írja elő.
A befizetések elszámolása
32. § (1)109 Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás — ideértve az önellenőrzési lapot is —, az adóhatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván.
(2)110 Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenliti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében , ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében , azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni.
(3)–(4)111
(5)112 Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetőleg az adó megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) benyújtása, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.
(6)113 Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [25. § (2) bek.] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.
(7) Ha az adózónak adótartozása nincs, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. A helyi adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.
(8)114 Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti, amennyiben az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.
(9)115 Ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról magánszemély adózók részére augusztus 31-éig, más adózók részére október 31-éig értesítést ad ki.
(10)116
Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás
33. § (1) A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást — ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is — úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
(2) A könyveket, nyilvántartásokat — ha jogszabály másként nem rendelkezik — úgy kell vezetni, hogy
a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban117 előírt bizonylatokon alapuljanak,
b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,
d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
(3)118 A fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.
A bizonylat és igazolás kiállítása
34. § Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály119 szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban 120 megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.
35. § (1)121 A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató az önadózó magánszemélynek – a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével – az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad. A magánszemély a vele együtt élő házastársát megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt adóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítás során, illetve szükség szerint ezek önellenőrzésével veheti igénybe.
(2)122 Az állami vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése esetén az igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, a kifizetéskor az ebből levont adóelőleg összegét, továbbá — ha a magánszemély nyilatkozatában kéri — azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes adóévek adóelőlegeként számításba venni.
(3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást ad.
(4)123 Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig kell kiadni.
(5) Ha a magánszemély munkaviszonya évközben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről — ideértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is — és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.
(6) Az igazolást az (5) bekezdés szerint kell kiadni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. A magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.
(7) A kifizető, a munkáltató a magánszemélynek kifizetett összegekről, a levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok124 szerint nyilvántartást köteles vezetni.
(8) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad.
(9)125 A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek és a külföldi szervezetnek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le, adóvisszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.
A bizonylat megőrzése
36. § (1)126 A 33. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhivására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.
(3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.
(4) A munkáltató az általa megállapított adó alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.
(5) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi:
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság,
c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,
d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy.
(6) A magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.
(7)127
Nyilatkozattétel
37. § (1)128 Az adóhatóság az adózót – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében, az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatásához – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
(2)129 Az (1) bekezdés alá nem tartozó magánszemély, az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő olyan adatról, tényről, körülményről, amely a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé, az adóhatóság felhívására köteles tanúvallomást tenni.
(3) A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(4) Az adózót, illetőleg a magánszemélyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel, illetve a tanúvallomás megtagadásának következményeire.
(5) Az adóhatóság az adózó, illetőleg a magánszemély szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az adóhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő, a tanú azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, a tanúvallomást, valamint a nyilatkozattevő, illetve a tanú és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
Vagyonnyilatkozat
38–41. §130
Önellenőrzés
42. § (1)131 Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.
(2)132 Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás — a vizsgált időszak tekintetében — önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.
(3)133 Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás, és — ha törvény előírja — az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.
(4)134 Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást — a magánszemély jövedelemadója kivételével — a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.
(5) A kifizető, a munkáltató az (1)—(4) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont jövedelemadó előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról adott adóbevallását helyesbíti.
(6)135 Az (5) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.
Az önellenőrzés bevallása és a megfizetés
43. § (1)136 A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon (önellenőrzési lap) kell bevallani. A magánszemély a jövedelemadójának önellenőrzését a helyesbítést tartalmazó önellenőrzési lap benyújtásával teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben említett időpontban kell bevallani és befizetni, illetőleg visszaigényelni egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyet rendező jogszabály az önellenőrzés időpontjában már nincs hatályban.
(3)137 Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.
44. § (1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.
(2) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.
NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADÓTITOK
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás
45. § (1)138 Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet.
(2)139 Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot az adóhatóság csak az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi, az adóhatóságok között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét az érintett szervezetek megállapodása alapján, az abban foglalt módon, elektronikus úton is lehet teljesíteni.
(3)140 A (2) bekezdés alkalmazásában felhasználható nyilvántartások:
a) a személyek azonosítására a személyi adat- és lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás;
b) az adóalap megállapítására és ellenőrzésére, valamint a tényállás tisztázására az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármű-nyilvántartás.
Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes azonosító adattal, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.
(4)141 A 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz adatot szolgáltat:
a) a kifizető,
b) a munkáltató,
c) a biztosító intézet,
d) a földhivatal,
e) az illetékhivatal,
f) a pénzintézet,
g) a vámhivatal és a jegyző,
h) a társadalombiztosítási szerv,
i) az engedélyt kiadó hatóság,
j)142 a Belügyminisztérium adatszolgáltatásra kijelölt szerve,
k)143
l)144 a megyei (fővárosi) munkaügyi központ,
m)145 az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot (nyomtatványt) forgalmazó, illetve alforgalmazó,
n)146 az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv,
o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója.
(5)147 Az adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító számát.
(6)148
(7)149 Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az engedély kiadását, a határozat jogerőre emelkedését, illetőleg az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.
(8)150 Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, továbbá a menekültügyi hatóság (a továbbiakban: igazgatási szervek) részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges. Az igazgatási szerv az adóhatóság megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad, ha az ellenőrzéshez vagy az adóigazgatási eljáráshoz szükséges.
Adótitok
46. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat.
(2) Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.
47. § (1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha
a) adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy a (2) és (3) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,
b) törvény előírja vagy megengedi,
c) az érintett hozzájárul,
d)151 a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak – az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez – vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.
(2)152 Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
(3)153 Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga – megkeresés alapján – megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.
(4)154 Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról
a) a bíróságot;
b) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozóhatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
c)155 a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot,
d)156 az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez,
e) a pénzügyminisztert, ha a tájékoztatás az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges.
(5)157 Az adóhatóság a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, adótitoknak minősülő adatokról.
48. § (1) Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára.
(2)158 Az (1) bekezdés szerinti cáfolat közzétételét a felettes szerv véleményének ismeretében a pénzügyminiszter engedélyezi. A döntés előtt az érintettet tájékoztatni kell.
(3) Az adóhatóság — a negyedévet követő 30 napon belül — közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg. E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.
(4) Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik (amelyek) bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget,
b)159
Az Európai Közösségek adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása
Illetékes hatóság
48/A. § Az Európai Közösségek adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság – a vám és a jövedéki adó kivételével – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Kapcsolattartó Irodája (a továbbiakban: KKI).
Adómegállapítási jogsegély
Adóadat átadás
48/B. § (1) A KKI az Európai Közösségek tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére átadja azokat az adóadatokat, amelyek a megkereső tagállamban a jövedelem-, nyereség- és vagyonadók, valamint az általános forgalmi adó megállapításához szükségesek. E rendelkezés az importot terhelő fizetési kötelezettségekkel összefüggésben nem alkalmazható.
(2) A KKI hivatalból adja át a másik tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben meghatározott adókkal összefüggő adóadatokat, amennyiben
a) alapos okkal feltételezhető, hogy a másik tagállamban adóveszteség keletkezik,
b) az adózó olyan adókedvezményt vesz igénybe, illetve az adózót olyan adómentesség illeti meg, amely a másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedést eredményez, illetve adókötelezettséget keletkeztet,
c) az adózó más tagállami illetőségű adózóval adókikerülés céljából harmadik tagállamon vagy tagállamokon keresztül bonyolítja ügyleteit,
d) a KKI úgy ítéli meg, hogy az adómegtakarítás a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok megsértésével az eredmény újraelosztása útján valósul meg,
e) a korábban átadott adóadatokhoz képest olyan új tények, körülmények merültek fel, melyek a tényállást az adómegállapítás eredményessége érdekében kiegészítik.
(3) A KKI az adózót kérelmére tájékoztatja a (2) bekezdés alapján átadott adóadatairól.
(4) A KKI viszonosság alapján más tagállam illetékes hatóságának az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl is átadhat adóadatot, ha az a másik tagállamban az adómegállapításhoz szükséges.
Titokvédelem
48/C. § Az adóügyi együttműködés eredményeként a KKI tudomására jutott adóadatok adótitoknak minősülnek azzal, hogy
a) azokat csak az adómegállapításban és az adóellenőrzésben közvetlenül közreműködő személy, illetőleg az adóadattal érintett ügyben az egyébként eljáró adónyomozó használhatja fel,
b) a tájékoztatás joga megilleti a bírósági eljárásban a törvény alapján közvetlenül részt vevő személyt.
Az adóadat átadás korlátai
48/D. § (1) A KKI megtagadja a megkeresés teljesítését, ha a kért adóadat a 45. § (2) bekezdése alapján belföldön nem használható fel, illetőleg a megkereső tagállam joga a 48/C. §-ban foglaltakat nem tartalmazza.
(2) A KKI a megkeresésben foglaltak teljesítését megtagadhatja, ha
a) a kért adóadat beszerzése a KKI vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság számára aránytalanul nagy terhet jelentene,
b) az adóadat kiadásával jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését veszélyeztetné,
c) alapos okkal feltételezhető, hogy a megkereső hatóság a hazai joga alapján rendelkezésére álló eszközöket – az elérni kívánt cél veszélyeztetése nélkül – még nem merítette ki,
d) a kért adóadat kiadása kereskedelmi, üzleti, szakmai titok vagy üzleti eljárás felfedéséhez vezetne, vagy egyéb módon a jogrendbe ütközne.
Behajtási jogsegély
48/E. §161 Az Európai Közösségek tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére a KKI intézkedik a más tagállamot megillető, a Tanács 2001/44/EK irányelvében meghatározott tartozás – az importhoz, exporthoz kapcsolódó fizetési kötelezettség, a vám- és jövedéki adó tartozás, illetőleg annak járulékai kivételével –, valamint a tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek végrehajtása iránt. Az e fejezetben meghatározott tartozás a belföldi tartozással azonos megítélés alá esik.
Az adatkérésre irányuló megkeresés
48/F. § A KKI az Európai Közösségek tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére átadja azokat az adóadatokat, amelyek a 48/E. §-ban meghatározott adóval összefüggő tartozások behajtásához szükségesek.
A kézbesítés iránti megkeresés
48/G. § A KKI megkeresésre kézbesíti az adózónak azt a határozatot, illetve egyéb okiratot, amelyet a megkereső hatóság az adótartozás behajtása érdekében kibocsátott. A KKI haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot az általa tett intézkedésről, különösen a kézbesítés időpontjáról.
A biztosítási intézkedés megtétele iránti megkeresés
48/H. § A KKI az illetékes külföldi hatóság megkeresésére a biztosítási intézkedést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság útján foganatosítja.
A behajtás iránti megkeresés
48/I. § (1) A KKI az illetékes külföldi hatóság megkeresésére a belföldi jogszabályok alapján intézkedik a külföldi hatóság által csatolt végrehajtható okiratban foglalt követelés végrehajtása iránt.
(2) A KKI haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot a behajtást érintő körülmények változásáról.
(3) A KKI megkeresése alapján az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező belföldi adóhatóság a megkereséshez csatolt végrehajtható okirat alapján a végrehajtást és a biztosítási intézkedés foganatosítását határozattal rendeli el.
A behajtás iránti kérelem elutasítása
48/J. § (1) A KKI a megkeresésben foglalt kérelmet elutasítja, ha a megkereső hatóság nem igazolja, hogy
a) a tartozás jogerős és végrehajtható okirat rendelkezésein alapul, és
b) a végrehajtást a hazai joga alapján megkísérelte, de az nem vezetett eredményre, illetőleg csak részleges eredményre vezetett.
(2) A KKI a behajtási, illetve a biztosítási intézkedés iránti kérelmet elutasíthatja, ha annak teljesítése a kötelezett gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené, és ez a Magyar Köztársaságban jelentős gazdasági és társadalmi nehézséget okozna.
A behajtási eljárás felfüggesztése
48/K. §162 (1) Ha az ügyben a megkereső hatóság államának szabályai alapján jogorvoslati eljárás indult, az eljáró magyar adóhatóság – amennyiben a megkereső hatóság a behajtási eljárás folytatását nem kéri – az ügyben illetékes szerv által hozott érdemi döntésig a behajtási eljárást felfüggeszti. A felfüggesztésről vagy annak mellőzéséről az eljáró magyar adóhatóság határozattal dönt.
(2) Amennyiben a jogorvoslati eljárás bírósági felülvizsgálatot jelent és a bíróság jogerős döntése az adóhatóság határozatát helybenhagyja, a bírósági határozat végrehajthatóságához nincs szükség külön intézkedésre.
(3) A határozat jogerőre emelkedésekor, annak rendelkezései alapján a megkereső állam illetékes hatóságának erről szóló értesítését követően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság a végrehajtási eljárást folytatja.
(4) Ha az eljáró szerv a kötelezett jogorvoslati kérelmének helyt ad, a megkereső hatóság a magyar jogszabályok alapján felel a jogosulatlan végrehajtásból eredő követelés visszafizetéséért és az okozott kárért.
Elévülés
48/L. § A külföldről érkező behajtási megkeresés esetén a végrehajtáshoz való jog elévülése tekintetében a megkereső hatóság államának joga az irányadó. Amennyiben a KKI intézkedése alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság intézkedése a végrehajtáshoz való jog elévülését érinti (elévülés nyugvása, meghosszabbodása), ennek megítélésére a 95. § rendelkezései az irányadók.
A tartozás kiegyenlítése
48/M. § A tartozást a kötelezett forintban fizeti meg. A tartozás kiegyenlítésére a megkereső hatósággal folytatott egyeztetés után a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezhet. A külföldről érkező megkeresésben feltüntetett követelésre az adóhatóság késedelmi pótlékot nem számít fel.
Költségek
48/N. § (1)163 A behajtási jogsegéllyel kapcsolatban felmerült valamennyi költség – a megalapozatlan megkeresés eredményeként induló eljárással összefüggésben felmerülő költséget kivéve – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező belföldi adóhatóságot terheli, amennyiben a végrehajtás költségét nem tudja a fizetésre kötelezettre hárítani.
(2)164 Amennyiben a végrehajtás nehézségbe ütközik, különösen, ha a tartozás nagy összegű vagy a szervezett bűnözéssel összefüggésben keletkezett, a KKI megállapodhat a megkereső hatósággal a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek megtérítéséről.
Külföldre irányuló megkeresések
48/O. § A KKI másik tagállam kapcsolattartó irodáját együttműködés céljából az e törvényben szabályozott együttműködési formáknak megfelelően megkeresheti.
HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG
Az adóhatóságok hatásköre
49. § (1)165 Az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében – ha törvény másként nem rendelkezik – első fokon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) területi szerve (első fokú állami adóhatóság) jár el. A Hivatal területi szerve látja el első fokon a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatokat. A magánnyugdíjpénztár megkeresésére az adóhatóság az ellenőrzést, a végrehajtást soron kívül folytatja le.
(2) A Hivatal területi szervei
a) a fővárosban
– a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága a Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületei,
– a Hivatal Kelet-budapesti Igazgatósága a Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei,
– a Hivatal Dél-budapesti Igazgatósága a Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei
tekintetében;
b) a megyékben a Hivatal megyei igazgatóságai;
c) az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott fővárosi, Pest megyei székhelyű jogi személyiséggel rendelkező adózókkal kapcsolatos adóztatási feladatokat a Hivatal Pest megyei és fővárosi kiemelt adózóinak igazgatósága (a továbbiakban: kiemelt adózók igazgatósága);
d)166
látja el.
(3)167 A helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más törvényben megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében – törvényben meghatározott esetben – első fokon az önkormányzati adóhatóság jár el.
(4) Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon – ha törvény másként nem rendelkezik – a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője jár el.
(5) Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.
(6)168 A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg az ingó-, ingatlan-végrehajtási eljárásban – ideértve a kötelezett követeléseinek végrehajtását is – a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el. A végrehajtási eljárást e törvény végrehajtás megkeresésre szabályai alapján folytatja le. Ha az érvényesített összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a különböző tartozások arányában számolja el, és utalja át a megkereső vámhatóságnak.
(7)169
Az illetékességi szabályok
50. § (1) Az eljárásra — ha törvény másként nem rendelkezik —
a) a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye,
b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó — ideértve a vállalkozó magánszemélyt is — székhelye, ennek hiányában telephelye,
c) a jogi személy székhelye,
d) az ingatlannal vagy az ingatlanhoz fűződő vagyoni joggal kapcsolatos adóügyben az ingatlan fekvése
szerinti adóhatóság az illetékes.
(2) A munkáltató, illetve a kifizető és a magánszemély között az adóelőleg levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató, illetve a kifizető adóügyeiben illetékes állami adóhatóság dönt.
(3)170 Ha a vállalkozónak több telephelye van, az ellenőrzésre és az eljárásra az elsőként bejelentett telephely szerinti első fokú állami adóhatóság az illetékes. A később bejelentett telephely szerint illetékes első fokú állami adóhatóság is jogosult az adózó telephelyén – az egyes adó, költségvetési támogatás alapja és összege megállapításának kivételével – az egyéb adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal, költségvetési támogatásokkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények előzetes rögzítésére.
(4) A 49. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott igazgatóság helyszíni ellenőrzést és eljárási cselekményt a főváros egész területén, a kiemelt adózók igazgatósága Pest megye és a főváros egész területén végezhet.
(5) A kizárólag általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult építőközösség, társasházközösség visszaigénylési ügyében az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság illetékes.
(6)171 A külföldi utas, a külföldön bejegyzett vállalkozás, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik általános forgalmi adó visszatérítésének elbírálására, illetőleg a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy, továbbá a külföldön tevékenységet végző társasági adóalany, valamint a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében az eljárásra – ha jogszabály másként nem rendelkezik – kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.
(7)172 A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai, a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az általa alapított és a Honvédelmi Minisztérium kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok, közhasznú társaságok és azok alkalmazottai, valamint az állami adóhatóság alkalmazottai adóügyeiben – az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében – kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága jár el.
(8)173
AZ ELLENŐRZÉS
AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az ellenőrzés célja
51. § (1) Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítése, a költségvetési támogatás, adóvisszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított adóigazgatási eljárást.
(2) Az adóhatóság a célszerűség és gazdaságosság szempontjait érvényre juttatva használja fel erőforrásait. Az ellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az adózókat az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.
Az ellenőrzés fajtái
52. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés célját
a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is),
b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó,
c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,
d) az adatok gyűjtését célzó,
e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,
f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt
ellenőrzéssel valósítja meg.
(2) Ellenőrzéssel lezárt időszakot az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellenőrzés teremt.
Hatáskör és illetékesség az ellenőrzési eljárásban
53. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzést a hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékességi területén folytatja le.
(2) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint az adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.
(3) Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóhatóságnak a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti az adóhatóság vezetőjétől az ellenőrzés lefolytatására illetékes adóhatóságának kijelölését.
(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területi szerve az állami adóhatóság elnökének, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának jövedéki ügyben első fokon eljáró vámhatósága a vámhatóság országos parancsnokának utasítására (engedélyével) ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet.
(5) Az illetékfizetés elmulasztása esetén készült lelet alapján az illetéket az az illetékhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakik. Ha minden fizetésre kötelezett az ország területén kívül lakik, az illetéket az az illetékhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van.
Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása
54. § (1) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni
a) a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el,
b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
c) a pénzügyminiszter utasítására,
d) helyi adó esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetőleg az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési szempontok megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás tilalmának megsértése áll.
55. § (1) A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.
(2) A legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót az állami adóhatóság köteles rendszeresen (legalább kétévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában ellenőrizni. Az adóteljesítményt az adózók bevallásaiban szereplő adatok, különösen a fizetendő, előzetesen felszámított és levont általános forgalmi adó, az igénybe vett költségvetési támogatás, valamint az elszámolt adókedvezmények alapján kell meghatározni.
(3) Az állami adóhatóság elnökének ellenőrzési irányelve az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását.
(4) Az ellenőrzési irányelv tartalmazza
a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,
b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat),
c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, az azonnali és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére,
d) a legnagyobb költségvetési kapcsolatokkal rendelkező adózók esetében az ellenőrzésre kiválasztás alapját képező adóteljesítmény meghatározásának részletes ismérveit.
(5) Számítógépes program alkalmazásával véletlenszerűen kell kiválasztani
a) az egyszerűsített ellenőrzések kivételével az adózók utólagos,
b) a tevékenységüket 6 hónapon belül kezdő egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok egyes adókötelezettségei, illetve
c) a próbavásárlással történő számla- és nyugtaadási kötelezettség
ellenőrzéseinek legalább 5%-át.
(6) Az állami adóhatóság az adózókat – a kötelezően, illetőleg a véletlenszerű kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság
a) az adózó által benyújtott bevallások,
b) az adatszolgáltatások,
c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások,
d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, vagy
e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok
feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.
(7) Az adóhatósági ellenőrzések elrendelésének közvetlen okáról az állami adóhatóság az elnöke által meghatározott módon és tartalommal nyilvántartást vezet.
Felhívás bevallás kiegészítésére
56. § (1) Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért.175
(2) A felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz.
(3) Ha az állami adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti
a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat,
b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit,
amelyek az adózó valós jövedelem-(bevétel-)felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.
(4) Az állami adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély – az adóhatóság külön felhívására – a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlően nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. A (3) bekezdés alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.
Határidők az ellenőrzési eljárásban
57. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani.
(2) Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére 30–90 napig terjedő időtartammal a felettes szerv meghosszabbíthatja.
(3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.
(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését annak kézhezvételétől számított egy éven belül, a felszámoló záró bevallását pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás és a végelszámoló záró adóbevallásának ellenőrzését az utóbbi kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni.
(5) A bevallás utólagos ellenőrzését, illetőleg a felülellenőrzést 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. A kiemelt adózók utólagos ellenőrzésének, illetve felülellenőrzésének határideje 120 nap.
(6) Az általános forgalmi adó kiutalás előtti ellenőrzésének határideje 45 nap, ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja. Az ellenőrzés határidejét a kiutalás előtti ellenőrzés esetén a visszaigénylést tartalmazó bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a vizsgálat alá vont adó esedékességétől kell számítani.
(7) Ha az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, az ellenőrzésre nyitva álló határidő automatikusan 90 nappal meghosszabbodik.
(8) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról – ideértve a határidő automatikus meghosszabbodását is – az ellenőrzést lefolytató adóhatóság, amennyiben a meghosszabbításról a felettes adóhatóság rendelkezett, a felettes adóhatóság az adózót írásban értesíti.
Az ellenőrzés megindítása
58. § (1) Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával, vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az egyszerűsített ellenőrzésről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózót.
(2) Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.
(3) Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: adóellenőr) jogosult. Az adóhatóság hivatali helyiségében az adóellenőr szolgálati igazolvány nélkül is lefolytathatja az ellenőrzést.
(4) A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy van jelen.
(5) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.
(6) A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók.
(7) Az adóhatóság vezetője általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező más adóellenőrrel együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét.
(8) Az általános megbízólevéllel az állami adóhatóság adóellenőre az adóhatóság illetékességi területén kívül is jogosult ellenőrzés lefolytatására.
Az ellenőrzés lefolytatása
59. § (1) Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni.
(2) A helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8–20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
(3) A hatóság hivatali helyiségében az ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon.
60. § (1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is –, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.
(2) Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatállományokat – az adóhatóság kérésére elektronikus úton is – az adóhatóság rendelkezésére bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.
(3) Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezheti az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
(4) Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe.
(5) Az önkormányzati adóhatóság, ha a kettős könyvvezetésre kötelezett adózó ellenőrzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező adóellenőre nincs, az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez megbízás alapján bejegyzett könyvvizsgáló vagy adószakértő (a továbbiakban: megbízott) közreműködését veheti igénybe. A megbízott az adózó ellenőrzéséhez szükséges iratokba betekinthet.
61. § (1) Az adóhatóság mellőzheti az adózó előzetes értesítését, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, illetve a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat az azonosításukra alkalmas módon kell feltüntetni.
(3) Az iratok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett más esetben is bevonhatók, ilyen esetekben azok 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével tarthatók az adóhatóságnál.
Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban
62. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
(2) Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3) Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
(4) Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.
(5) Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat.
(6) Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhető.
63. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés során
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
g) próbagyártást rendelhet el,
h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.
(2) Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.
(3) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.
Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban
64. § (1) Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(2) Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.
65. § (1) Az adózó jogosult
a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
c) megfelelő képviseletről gondoskodni.
(2) Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott – az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyszerűsített ellenőrzés kivételével – kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
(3) Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását követő 8 napon belül, írásban észrevételt tenni.
(4) Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatnak az adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell.
(5) Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes adóhatósághoz. A felettes adóhatóság az adózó észrevételeinek figyelembevételével dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.
Az adóhatóság által alkalmazható különös intézkedések az ellenőrzési eljárásban
66. § (1) Az adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közreműködik.
(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3) Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(4) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.
66/A. § (1) Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges.
(2) Az elővezetést a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint foganatosítja.
(3) Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti.
66/B. § (1) Ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthető, hogy az adózó az adókötelezettség szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi, az adóellenőr a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget és gépjárművet átvizsgálja, valamint ellenőrzi a helyszínen talált gépjármű rakományát. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne.
(2) Az átvizsgálás során talált, tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgot – a romlandó élelmiszerek és az élő állatok kivételével – az ellenőrzést végző adóhatóság határozatával lefoglalhatja, ha annak újabb elrejtésétől, megsemmisítésétől vagy értékesítésétől lehet tartani.
(3) A jármű, a jármű rakománya, a helyszín, a helyiség átvizsgálásánál, a lefoglalásnál és a fuvarellenőrzésnél az adózó jelenlétét biztosítani kell. Ha az adózó nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az adóhatóság az átvizsgálást, a lefoglalást, illetőleg a fuvarellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.
(4) Az eszköz, anyag-, árukészlet tárgyi bizonyítási eszközként akkor foglalható le, ha az az adózó jogszabályban előírt nyilvántartásában nem szerepel.
(5) Az adóhatóság az átvizsgálásról, a fuvarellenőrzésről, illetve a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglalt dolog azonosításához szükséges adatokat, az intézkedés foganatosítását, az intézkedés során megállapított tényeket, illetőleg a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.
(6) Az adóhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha ez aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot az adózó őrizetében hagyja a használat és értékesítés jogának megtiltásával.
(7) Az adózó vagy képviselője a nála lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére azokról az adóhatóság másolatot készít.
(8) Ha a lefoglalás szükségessége megszűnt, a lefoglalást meg kell szüntetni, és a lefoglalt dolgot – ha törvény másként nem rendelkezik – annak kell visszaadni, akitől (amelytől) azt lefoglalták. Ha a dolgot nem lehet visszaadni, mert arra az adózó nem tart igényt, azt az adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(9) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a határozat közlésétől számított 8 napon belül panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Az ellenőrzés befejezése
66/C. § (1) Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be.
(2) Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.
(3) Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, próbavásárlás esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.
(4) Az ellenőrzést legfeljebb az észrevételtől számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben újabb jegyzőkönyvet kell készíteni. Ellenőrzésre az adóigazgatási eljárásban is sor kerülhet.
66/D. § Az utólagos, az ismételt és a felülellenőrzés, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben az adóigazgatási eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő vagy jogkövetkezményt állapít meg.
AZ ELLENŐRZÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
Bevallás utólagos ellenőrzése
66/E. § (1) Az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként, vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálhatja. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg.
(2) Az adózó által igényelt költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, adóvisszaigénylést a bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság, ha az ellenőrzést az adó, költségvetési támogatás alapjára és összegére is kiterjesztette.
66/F. § (1) Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével is ellenőrizheti (egyszerűsített ellenőrzés).
(2) Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.
(3) Ha az ellenőrzés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a bevallás a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel, erről az adózót határozattal tájékoztatja.
(4) Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 8 napon belül észrevételt tehet. Ha az adózó 8 napon belül észrevételt nem tesz, az adóhatóság az adóigazgatási eljárást megindítja.
A becslés
66/G. § (1) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.
(2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.
(3) Becslés alkalmazható
a) a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,
b) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,
c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy
d) ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta.
(4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető tény, adat, körülmény különösen a számla- (egyszerűsített számla-), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni.
(5) A bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel.
(6) Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. Ennek során az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók – magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők – kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni. Ilyen esetben a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja.
(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint nincs mód, az adóhatóság – feltéve, hogy az adózó az ellenkezőjét nem bizonyítja – 12 havi működést vélelmezve átlagadó fizetésére kötelezi. Az átlagadó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.
66/H. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott – összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó – adómértékkel állapítja meg.
(3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig az eljárásra az e fejezetben foglalt rendelkezések az irányadók. Az adóhatóság az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha az adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett.
66/I. § Ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adóhatóság
a) a fizetendő adót a tényleges eladási ár,
b) a levonható adót a tényleges beszerzési ár,
ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár, és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg. A levonható adót az adóhatóság becsléssel abban az esetben állapítja meg, ha a bizonylatok hiánya elháríthatatlan külső okra vezethető vissza.
Eljárási illetékek ellenőrzése
66/J. § A bíróság, az eljáró hatóság az illetéktörvényben meghatározott módon ellenőrzi a nála benyújtott vagy hozzá került iraton az illeték és a díj megfizetését.
66/K. § (1) Az illetékhivatal az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel (bélyeges űrlappal) vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a személyeknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.
(2) Az eljáró hatóság az illetékhivatal ellenőrzési feladatától függetlenül köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték vagy díj szabályszerű megfizetése megtörtént-e.
66/L. § (1) Ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, leletet kell készíteni.
(2) Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a pénzügyi ellenőrzés során állapították meg.
(3) Nem készíthető lelet, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából a földhivatalnál vagy az illetékhivatalnál késedelmesen jelentették be.
66/M. § (1) A leletet az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni. Ha illetékfizetésre való felhívásnak volt helye, ennek megtörténtét is fel kell tüntetni.
(2) Ha a lelet százalékos illeték alá eső vagyonszerzésre vagy eljárási cselekményre vonatkozik, az űrlapra az irat másolatát is rá kell vezetni, vagy az űrlaphoz az irat másolatát is csatolni kell.
(3) A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.
(4) A leletet esetleges mellékleteivel együtt az illetékes illetékhivatalnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett.
Ismételt ellenőrzés
66/N. § (1) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor
a) ha az első fokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés),
b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné,
c) az ellenőrzést a társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésének teljesítése érdekében, illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére soron kívül folytatja le, és az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,
d) a felülellenőrzés keretében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az első fokú adóhatóság vezetőjének, vagy ha a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről az adóhatóság határozattal dönt.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az első fokú adóhatóság folytatja le.
Felülellenőrzés
66/O. § (1) Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha
a) az ellenőrzést a pénzügyminiszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az első fokú adóhatóság már ellenőrizte,
b) az állami adóhatóság elnöke, illetőleg a vámhatóság országos parancsnoka erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi az első fokú adóhatóság által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adóhatóság elnöke, illetőleg a vámhatóság országos parancsnoka utasítást ad.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felülellenőrzést kizárólag a másodfokú adóhatóság alkalmazásában álló adóellenőr, illetve helyi adók tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság végezheti.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzés nem indítható, ha elrendelése feltételeinek meglététől számított 6 hónap eltelt.
(4) Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes adóhatóság a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felülellenőrzést lefolytató adóhatóság a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában első fokú határozatot hoz.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta, vagy a bírósági felülvizsgálat folyamatban van.
(6) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adóhatóság elnökéhez intézett, de az eljáró másodfokú szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye.
(7) Az állami adóhatóság elnökének határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg.
Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés
66/P. § (1) Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését.
(2) Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott ellenőrzését szükség esetén kapcsolódó vizsgálat formájában kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.
Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése
66/Q. § (1) Az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetőleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.
(2) Az (1) bekezdés keretében az adóhatóság különösen a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó-, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrzi.
(3) Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – az ellenőrzés megállapításairól hozott határozatában írja elő az adóhatóság.
(4) Az ellenőrzést lezáró határozatban az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásáról is rendelkezhet.
(5) Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése során tett megállapítások alapján az adóhatóság elrendelheti a bevallás utólagos ellenőrzését is.
Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés
66/R. § (1) Az adóhatóság az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet.
(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság
a) próbavásárlással a számla, nyugtaadási kötelezettség teljesítését,
b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,
d) a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségének teljesítését,
e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot
vizsgálja.
(3) Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetőleg az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtaadási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.
JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Késedelmi pótlék
67. § (1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(2)176 A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(3)177 Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban — hivatalból vagy kérelemre — az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság vezetője későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel. A késedelmi pótlék felszámítása során nem alkalmazható a 69. § (1) bekezdésének második mondata. A helyi adók esetében a 82. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye.
(5)–(6)178
68. § (1) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(2) A késedelmi pótlék a 82. § szerint mérsékelhető, illetve elengedhető.
69. § (1) A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván. A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.
(2) Az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, a kiutalt költségvetési támogatással, és ennek alapján a késedelmi pótlékot megállapítja. Az adózó a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.
(3) Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság dönt.
Önellenőrzési pótlék
70. § (1) Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.
(2) Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a 44. § szerint megfizeti.
(3)179 Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.
(4)180 Kérelemre az állami adóhatóság mérsékli az önellenőrzési pótlék alapját, ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette. Az önellenőrzési pótlék alapja ez esetben az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. Az ezzel összefüggésben felszámított önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelemnek halasztó hatálya van.
(5)181 Ha az adózó bevallását a munkáltató vagy a kifizető hibás vagy késedelmes igazolása miatt helyesbíti önellenőrzéssel, emiatt pótlékot nem kell felszámítania.
(6)182 Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák – a 73. § (1) bekezdésének alkalmazásával – a bírságmérséklést is.
71. §183 Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Adóbírság
72. § (1)184 Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
(2) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, feltéve hogy az adózó a vagyonszerzési illeték alá eső vagyontárgyakat hiánytalanul bejelentette.
(4)185 Amennyiben az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmi adó hiány.
(5) Nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére a 25. § (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján köteles.
(6)186 Ha az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.
73. § (1)187 Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
(2) Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
(3) Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.
Mulasztási bírság
74. §188 (1) A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),
c) bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,
d) vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
e) a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,
f) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
g) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
h) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,
i) a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
j) a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
k) az ellenőrzést vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, továbbá bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(5) Az ellenőrzés, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés k) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható.
(6) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 10 000 forintig, más adózó 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.
(7) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 000 forint mulasztási bírság szabható ki.
(8) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet.
(9) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete.
(10) Ha a kifizető adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege.
(11) Az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az e paragrafusban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(12) A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
Intézkedések
74/A. §189 (1)190 Az adóhatóság, ha a 74. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott bírságot szab ki, a vállalkozói igazolvány, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termékelőállítás esetén annak eredményét, az árukészletet — a romlandó áruk és az élő állatok kivételével — a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.
(2) Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok191 szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg.
(3) Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.
74/B. § (1)192 Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, a 74. § (1) bekezdés e) pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 6, a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további alkalommal 20 nyitvatartási napra lezárja, függetlenül attól, hogy a második és a további ellenőrzések között milyen időtartam telt el. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetőleg igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárható, vagy az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlása ugyanezen időtartamra felfüggeszthető. Ismételt előfordulás esetén a lezárás, illetőleg a felfüggesztés időtartama 60 nyitvatartási nap.
(2) A kiszabott bírságról és a lezárásról az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a zárvatartás első és utolsó napjáról. A zárvatartás meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. Az intéskedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.
(3) A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a zárvatartás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le.
(4) Ha a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettségét elmulasztó adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a (3) bekezdésben foglaltakat a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletek kielégítését megakadályozza.
AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Általános szabályok
75. § (1) Az adóigazgatási eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul.
(2) Az adóigazgatási eljárás különösen a következőkre irányul:
a) adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítására,
b) költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,
c) törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.
(3) Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás, a fizetési értesítés és az adóív is. Ha törvény egyidejűleg több adózó fizetési kötelezettségét írja elő, az adómegállapításról a közös képviselőt, ennek hiányában valamennyi adózót értesíti.
(4)193 Ha az adóigazgatási eljárás ellenőrzéssel összefüggő utólagos adómegállapításra irányul, az eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv átadásának napját kell tekinteni. A határozat meghozatalára nyitvaálló határidő ebben az esetben 60 nap.
76. § (1) Az, akinek a személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az adóhatóság székhelyére, illetve az adózó székhelyéhez, telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe idézhető. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a személyes megjelenés az ellenőrzés során válik szükségessé.
(2)194 A magánszemélyt törvényes képviselője, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti, ha az adózó az adóhatóság előtt nem személyesen jár el.
(3)195 A magánszemélyt az adóigazgatási eljárásban törvényes képviselője vagy képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértő, adótanácsadó képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóigazgatási eljárásban alkalmazottja vagy jogtanácsos is képviselheti.
(4)196 Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértő, adótanácsadó, könyvelő vagy olyan gazdasági társaság alkalmazottja is képviselheti, amely könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult a jogszabály szerinti megbízás alapján.
(5)197 Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóigazgatási eljárásban a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértő, adótanácsadó képviselheti.
(6)198 Amennyiben az adózó a képviselet ellátásra állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt keletkezett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli. Az adózó az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását időpontjának megjelölésével haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz.
77. § (1)199 Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az irat átvételében akadályozott adózó igazolási kérelemmel élhet. Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Amennyiben a magánszemély adózó ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
(2)200 A nem belföldi illetőségű személy adófizetési kötelezettségének külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt a pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti cselekmény ellátásáért a pályázat nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett adó nyolc százaléka illeti meg.
(4) Az adóhatóság a felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált, a nem belföldi illetőségű személy adóját megállapító határozatát a pénzügyminiszter által kijelölt szervhez negyedévenként küldi meg.
(5)201 Nem szükséges a pályázat nyertesének igénybevétele akkor, ha a nem belföldi illetőségű személy az adókötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik és az adókötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya sincsen, továbbá akkor sem, ha a nem belföldi illetőségű személynek e törvény szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező belföldi meghatalmazottja van.
Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
78. § (1)202 Az adóhatóság állapítja meg a helyi adót – a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével –, valamint az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót (kivetés).
(2) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény203 szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az illetékhivatal állapítja meg (kiszabás).
(3) A kivetés, kiszabás esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, illetőleg bejelentési kötelezettség terheli.
(4) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá, ha törvény előírja, az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz.
(5) Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság legfeljebb 15 napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel.
(6) A hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, vagy ha azt a tényállás tisztázása egyébként indokolja , az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapító eljárást megszakítja, és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. A határozatot az ellenőrzés eredményeként feltárt tényállás alapján kell meghozni.
(7) A bevallás (bejelentés) adatai alapján hozott határozat esetében az adómegállapításhoz való jog elévüléséig utólagos ellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hozhat határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel.
(8) Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja elő.
(9) A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnte esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.
(10)204
Hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján
78/A. §205 (1)206 Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidő lejártát követően azonnali ellenőrzést rendel el a 66/G. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a bevallás alapján megállapítható, hogy a 66/G. § (3) bekezdésének d) pontjában szabályozott becslés feltételei fennállnak.
(2) Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság az eljárást megindítja, a bevallott és az azonnali ellenőrzéssel megállapított adó különbségét előírja, a 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával adóbírságot szab ki, és a különbség után a késedelmi pótlékot az eredeti esedékesség napjától felszámítja.
Utólagos adómegállapítás
79. § (1) Az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására.
(2)207 Az adóhatóság adónként, költségvetési támogatásonként az egyes időszakokra elkülönítve határozattal állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást, és az adózót az adóhiány megfizetésére kötelezi. A határozatban az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról is rendelkezni kell.
(3) Nincs helye utólagos adómegállapításnak, ha az adót vagy a költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni [43. § (3) bekezdés].
(4)208
(5) Az adóhatóság az adóhiányt megállapító határozatban rendelkezik az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeiről és a könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok megszüntetéséről.
(6)209 Ha a nem magánszemély adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg.
(7)210 Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az első fokú adóhatóság visszavonta.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a bíróság jogerős ítéletében megállapított adó-, társadalombiztosítási csalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás,
b) a bíróság által elrendelt új eljárás,
meghatározott esetekben.
Az adó soron kívüli megállapítása
80. § (1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.
(2) Az adóhatóság az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
(3)213 Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, amennyiben az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.
(4)214 A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, telephellyel, székhellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér.
(5)215
(6) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető és a magánszemély között vita van.
Az adó feltételes megállapítása
80/A. §216 (1)217 A Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt — jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó — részletes tényállás alapján 60 napon belül megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges az adóalapot és az adót. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező.
(2)218 Az (1) bekezdés szerinti kérelem az előírt nyomtatványon, csak ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1%-a, de legalább 250 ezer, és legfeljebb 5 millió forint. A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy
a) a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;
b) a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik tudomása szerint ellenőrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás;
c) a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
(3) Az adó feltételesen nem állapítható meg az (1) bekezdés szerint, ha az adózó által közölt tényállás hiányos vagy egyébként az adatok az adómegállapításhoz nem elegendőek, továbbá abban az esetben sem, ha alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez.
(4)219 Az (1)–(3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének hiányán túl nem teljesíthető a kérelem akkor sem, ha
a) az adózó a díjat hiánytalanul nem fizette meg;
b) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
c) a tényállás megegyezik az adózó egy korábbi, már elutasított feltételes adómegállapítás iránti kérelmének tényállásával;
d) az ügyben államigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban;
e) a kérelem teljesítéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség;
f) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem tűnnek ki az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;
g) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.
(5) Amennyiben az adó feltételesen nem állapítható meg, a befizetett díj 75%-át vissza kell utalni.
Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
81. § (1)220 Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy [25. § (2) bekezdés] kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett helyi adóra,
c)221 a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.
(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint az a) és c) pont alkalmazásakor határozatban közölni:
a) a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén a 67. §-ban meghatározott késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
c) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.
A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az a) és c) pontban említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tartozást, illetve annak azt a részét, amelyre a fizetési könnyítést engedélyezték, a pótlékalap számítása [69. § (1) bekezdés] során figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(7) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(8) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
Adómérséklés
82. § (1)222 Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
(2)223 Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – más személy adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.
(3)224 Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
(4) A helyi adót, az adótartozást az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján az önkormányzati adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti.
(5) Az illetékügy elbírálására jogosult adóhatóság az illetékfizetésre kötelezett kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel az illetéktartozást mérsékelheti vagy elengedheti.
(6)225 A pénzügyminiszter az illeték megállapítását mellőzheti, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.226
83. §227
Jogorvoslat az adóigazgatási eljárásban
84. § (1) Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabálysértő, a határozatát az adózó terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt, az adózó terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha
a)228 a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, illetve adó-, társadalombiztosítási csalást követett el,
b) a határozatot hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntető törvénybe229 ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntető ügyben hozott jogerős ítélete megállapította,
c) az adózó rosszhiszemű volt.
(3) A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell bizonyítani.
(4) Ha az adóhatóság határozata jogszabályt sértett és ennek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a 67. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamatot fizet.
Felügyeleti intézkedés
85. § (1)230 A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő, vagy határozathozatalra jogszabálysértő módon nem került sor. A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter az utólagos adómegállapítás korlátaira is figyelemmel a jogszabálysértő határozatot megváltoztatja, megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az első fokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el, ha a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére nyitvaálló határidő még nem telt el, az adózó a határozat felülvizsgálatára jogosult bíróságnál keresetlevelét előterjesztette, továbbá az adózó a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte, bár erre a lehetőségre az adóhatóság a figyelmét szabályszerűen felhívta, illetve a kérelem alapján a határozat jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető.
(2)231 Ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a 66/O. § szerint ellenőrzést folytatott le, a szükséges hatósági intézkedést felügyeleti intézkedésként teszi meg.
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
86. § (1)232 Az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Érdemi határozatnak minősül — a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével — minden, az adókötelezettséget (9. §) érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.
(2) A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz.
Végrehajtási eljárás
87. §233 Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. 47. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
87/A. §234
Végrehajtható okirat
88. §235 (1) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:
a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat,
b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,
c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése.
(2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség.
(3) Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.
88/A. §236
Eljáró hatóságok
89. §237 (1) A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.
(2) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján
a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság
jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.
(3) Az illetékhivatal és az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti helyi bíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ez esetben a bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. §-ának (3)–(5) bekezdése az irányadó.
(4) Amennyiben ugyanazt az ingóságot vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást.
(5) Ha az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően szerez tudomást, az illetékességváltozás a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát nem érinti.
Végrehajtás alá vonható vagyontárgyak238
90. §239 A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.
90/A. §240
Biztosítási intézkedés
91. §241 (1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként elrendeli
a) a pénzkövetelés biztosítását, illetve
b) meghatározott dolog zárlatát.
(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha
a) a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat még nem végrehajtható,
b) végrehajtható az adóhatósági határozat, de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.
(3) A biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot hozta.
(4) A biztosítási intézkedésre a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A biztosítási intézkedés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya.
(6) A biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményeket a végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni. A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló határozat megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést fel kell oldani.
(7) A biztosítási intézkedés során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.
A végrehajtási eljárás megindítása
92. §242 (1) Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 25. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás – a (2) bekezdésben megjelölt esetek kivételével – az adóhatóság külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(2) Az ingatlanvégrehajtás elrendeléséről és a tartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog bejegyzéséről az adóhatóság határozatban rendelkezik.
(3) Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.
Visszatartási jog gyakorlása
93. §243 (1) Az adózó a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésekor az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál (vámhatóságnál) van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű.
(2) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt – vámhatóságot, más adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
(3) A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a határozat mellőzésével, írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.
(4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
(5) Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből a törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.
(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.
Végrehajtás munkabérre, bankszámlára
94. §244 (1) A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
(2) Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
94/A. §245 Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.
Végrehajtás ingó és ingatlan vagyontárgyakra
94/B. §246 Amennyiben a végrehajtást a vállalkozási tevékenységet végző adózó üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatják, az adóvégrehajtó a végrehajtást a törzskönyv lefoglalásával foganatosítja. Ha az ezt követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjárművet lefoglalja.
94/C. §247 (1) Az ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha az adótartozás együtt az 500 000 forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.
(2) A jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
(3) Az ingatlanvégrehajtást elrendelő határozat ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a határozat alapján teendő földhivatali intézkedésre halasztó hatálya nincs. A végrehajtást elrendelő adóhatóság a határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a végrehajtási jog bejegyzése végett. A földhivatal a megkeresés alapján széljegyzi a végrehajtási jogot, majd a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés alapján soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
(4) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének az (1) bekezdés alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. A jelzálogjog bejegyzéséről hozott határozat ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a határozat alapján teendő földhivatali intézkedésre halasztó hatálya nincs. Az adóhatóság a határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a jelzálogjog bejegyzése végett. A földhivatal a megkeresés alapján széljegyzi a jelzálogjogot, majd a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés alapján soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
94/D. §248 (1) Amennyiben az adóhatóság egyidejűleg ingófoglalást foganatosított és ingatlanvégrehajtást rendelt el, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingóvégrehajtás eredménytelen volt, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingatlant rendszerint árverésen vagy nyilvános pályázat útján (a továbbiakban: árverés), illetve árverésen kívüli eladással kell értékesíteni.
(2) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények az árverés helye szerint illetékes adóhatóság hirdetőtábláján – az árverést megelőző 5. napig legalább 15 napon át – történő kifüggesztéssel állnak be.
(3) Ingó- és ingatlanárverés esetén – ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, illetőleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt – az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja.
(4) Az adóhatóság a Vht. 125. §-ának (2) bekezdése, valamint 156. §-ának (5) bekezdése szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.
94/E. §249 Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során a Pénzügyminisztérium, illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására – a kikiáltási árnak megfelelő értékben – egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül.
94/F. §250 (1) Az adóhatóság a Vht. 114. §-a szerinti értesítésben a zálogjogosultnak arról ad tájékoztatást, hogy a zálogjogból fakadó igény bírósági végrehajtási eljárás keretében érvényesíthető, és az erre vonatkozó kérelem az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül terjeszthető elő az adós lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróságnál.
(2) A bíróság a kérelmet elbíráló végzést megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyön az adóhatóság által a zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni.
(3) A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos végrehajtási iratokat küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtás foganatosítását végző végrehajtónak. E szakasz alkalmazásában végrehajtási irat az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.
Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban
94/G. §251 A végrehajtás során az adóhatóság által hozott határozatok, illetőleg az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül – végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül határoz. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtási kifogásnak – az ismételt végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van.
A végrehajtási eljárás felfüggesztése
94/H. §252 (1) Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszti, ha az adótartozást előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.
(2) A végrehajtási eljárás szünetel, ha
a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,
c) az adózó meghalt, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig,
d) külön törvény így rendelkezik.
(3) Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, az újabb fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelmére a végrehajtás nem szünetel. Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitűzte, az adózó által benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti.
Végrehajtás megkeresésre
94/I. §253 (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 1000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot vagy illetékhivatal másik illetékhivatalt keres meg behajtás végett. Amennyiben az illetékhivatal vagy az önkormányzati adóhatóság végrehajtási ügyében megbízottként bírósági végrehajtó jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmaznia.
(2) A megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat számát, jogerőre emelkedésének időpontját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, valamint annak a jogszabálynak a pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi. Ha a behajtást kérőt törvény valamely végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét a megkeresésben igazolni kell. A behajtást kérőt az adóhatóság kötelezheti a költségminimum megelőlegezésére. A behajtást kérő igazolja a törvényben meghatározott költségminimum megfizetését.
(3) A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos – szükség esetén kiegészített – adatok alapján, illetőleg a költségminimum megelőlegezése után indítja meg.
(4) A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
(5) Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja.
(6) Amennyiben a behajtást kérőnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni. A behajtást kérő az állami adóhatóságnak a fizetésre kötelezett adóügyeiben illetékes területi szervét keresi meg a behajtás foganatosítása érdekében, és – amennyiben arról tudomással bír – közli, hogy a fizetésre kötelezettnek az állami adóhatóság más területi szervének illetékességi területén végrehajtás alá vonható vagyontárgya van.
(7) Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság haladéktalanul átutalja a behajtást kérőnek.
(8) Az adók módjára behajtandó köztartozásra az ingatlanon történő jelzálogjog-alapítás kivételével a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni.
Behajthatatlan adótartozás törlése
94/J. §254 (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adózó adótartozását, és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztatja, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre.
(2) A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást az adóhatóság határozattal újból előírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. A határozat ellen végrehajtási kifogásnak van helye.
(3) Az esedékessé válást követő hat hónapon belül az adótartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhető.
(4) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti az 1000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.
A végrehajtás költsége
94/K. §255 (1) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezettet terheli.
(2) Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtás esetén nem lehet kevesebb 2000 forintnál.
(3) Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli.
Elévülés
95. § (1)256 Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog — ha törvény másként nem rendelkezik — annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. Adó-, társadalombiztosítási csalás (Btk. 310. §), illetve csalás (Btk. 318. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az illetékhivatalnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az illetékhivatal tudomására jutott.
(3) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(4)257 Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(5)258 Az önellenőrzés bevallása ( 43. §) — ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik — az (1) és (4) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
(6)259 Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A 94/D. § (5) bekezdésében említett jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Nyomtatványok
96. § (1)260 Az adóhatóság a bejelentésre, a bevallásra, az adatszolgáltatásra, az 56. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre és az adófolyószámla egyeztetésére nyomtatványt rendszeresíthet.261 A bevallás és az adatszolgáltatás az adóhatóság által meghatározott módon, gépi adathordozón is teljesíthető. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű teljesítés, ha az adózó az adóhatóság által jóváhagyott program alapján, számítógéppel előállított és aláírt irat benyújtásával teljesíti a kötelezettségét. A gépi adathordozón teljesített bevalláshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is.
(2)262 E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, kitöltött és az adózó – illetőleg a 76. § (2)–(5) bekezdéseiben meghatározott képviselője, meghatalmazottja – által aláírt nyomtatvány, továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról – műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette.
(3)263 A pénzügyminiszter rendeletben a számla, az egyszerűsített számla, a nyugta adóigazgatási azonosítását meghatározza.264
(4) Az adóhatóság a fizetési meghagyást, a fizetési felszólítást és az adóívet nyomtatványon is kiadhatja.
(5) A nyomtatványokról, azok formájáról és tartalmáról az adóhatóság tájékoztatót tesz közzé.
(6)265 A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás – az önkormányzati adóhatósághoz és az illetékhivatalhoz teljesítendők kivételével – az adóhatóság vezetője által közzétett módon, mágneses adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthető. Az adóhatóság határozatával a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő adózót az adóbevallás és az adatszolgáltatás mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő teljesítésére kötelezheti. A mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő bevallás, adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott – a határozattal kötelezett adózók esetében az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott – számítógépes program felhasználásával teljesíthető.
(7)266 A pénzügyminiszter rendeletben állapíthatja meg az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető nyomtatványok tartalmát.
(8)267 Az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.268
Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések
96/A. §269 (1) E törvénynek a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseit a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő gépjárműadóra a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az adót a törvény 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, kivetéssel kell megállapítani,
b) a gépjármű azonosító adataiban bekövetkezett változásról a változást követő 15 napon belül bejelentést kell tenni,
c) az adókötelezettség évközi megszűnése esetén a kötelezettség megszűnését követő 30 napon belül kell bevallást tenni,
d) az adót az önkormányzatnál e célra szolgáló külön számlára kell megfizetni,
e) az adó mérséklésére a 82. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
(2) A külföldi rendszámú gépjárművek adójára vonatkozó rendelkezéseket a 4. számú melléklet állapítja meg.
(3)270 A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(4) A termőföld bérbeadásából származó – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott – jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(5)271 Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
(6)272 A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(7) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig fizeti meg.
(8)273 Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
(9) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 15-ig nyújtja be.
(10)274 Ha e törvény a magánszemélyek jövedelemadójával275, munkaadói, munkavállalói járulékkal összefüggő kötelezettségről rendelkezik, azt a kifizető és a munkáltató — a (11) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével — a rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti.
(11)276 Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetményszámfejtési feladatokat ellátó munkáltatónak és a kifizetőnek az e törvényben a munkáltatóra, a kifizetőre előírt kötelezettségek közül az elszámolt összeget terhelő adó, adóelőleg levonását, befizetését, bevallását, az Áht.-ban és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(12)277 A (11) bekezdésben említett munkáltató és a kifizető külön törvény alapján a Kincstárral szembeni elszámolásában a kifizetést terhelő adóról (adóelőlegről) az elszámolt hónapot (kifizetést) követő hó 20-áig adatot szolgáltat az illetékes állami adóhatóságának.
(13)278 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kivételével az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában
a) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,
b) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes,
c) a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
(14)279 Az adózó a termék-előállítást szolgáló beruházás megkezdését követő 30 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz:
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21. §-ának (7), (10) vagy (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházás megkezdését;280
b) a beruházás értékének tervezett összegét;
c) a beruházás helyét;
d) az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés várható időpontját.
(15)281 A (14) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt igénybe vevő adózó az adóévet követő év február 28-áig – a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az adóév utolsó napját követő 60. napig – bejelenti az állami adóhatóságnál az adóévben
a) elszámolt azon költségeinek, ráfordításainak összegét támogatási kategória szerinti bontásban, amelyek a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet szerint állami támogatásra jogosító elszámolható költségnek minősülnek,
b) a központi költségvetésből, illetve az önkormányzatoktól a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet alapján kapott támogatásának összegét támogatási kategória és támogatásforma szerinti bontásban,
c) igénybe vett helyi adókedvezményének összegét települések szerinti bontásban.
(16)282 A (15) bekezdésben meghatározott adatokat az adózó az 1999. január 1-jétől 2002. december 31-ig – a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a 2002. évben lezárt adóéve utolsó napjáig – tartó időszakra 2003. február 28-ig jelenti be adóévenkénti bontásban.
(17)283 Az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségeit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági őstermelőre irányadó szabályok szerint teljesíti. A családi gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság nyilvántartási számát az adózásával összefüggő valamennyi iratán, valamint a törvény alapján adókedvezményt, adómentességet biztosító nyilatkozatán köteles feltüntetni. Ha a családi gazdálkodó és említett családtagja kizárólag őstermelői tevékenységet folytat, az általános forgalmi adó tekintetében alanyi adómentesség választására a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az átalányadózás választására előírt értékhatárig jogosult.
A hallgatói hitel törlesztésére vonatkozó különös szabályok284
96/B. §285 (1) Az állami adóhatóság az adóévet követő év október 31-éig a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét tartalmazó megkeresésre a Diákhitel Központ Rt.-nek adatot szolgáltat a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemélynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját képező jövedelméről.
(2) Amennyiben a magánszemély hallgatói hitel törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Rt. megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Rt. a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni.
(3) Amennyiben a törlesztésre kötelezett magánszemélynek a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott adatai között eltérés van, az adatokat a Diákhitel Központ Rt. és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, a magánszeméllyel a Diákhitel Központ Rt. tisztázza az adateltérés okát.
Értelmező rendelkezések
97. § E törvény és — ha törvény másként nem rendelkezik — az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában
a)286 az adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év,
b) adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete,
c) adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,
d) adóügy: az adóval és a költségvetési támogatással összefüggő hatósági ügy,
e) lakóhely: minden olyan helyiség, amelyet valaki lakásként használ, vagy a körülmények arra utalnak, hogy azt lakásának tekinti,
f) állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik,
g)287 szokásos tartózkodási hely: a magánszemélynek akkor van a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben — a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve — legalább 183 napot belföldön tartózkodott,
h) székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van a központi ügyvezetés helye,
i)288 telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található;
j)289 kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. A járulék tekintetében kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató is. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek,
k)290 munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint a járulék tekintetében a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató az l) pont szerinti munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében, illetve, ha a törvény szerint a magánszemély jövedelemadóját megállapította,
l)291 munkaviszony: a Munka Törvénykönyve292 szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény293 szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek294 hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni,
m) vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,
n) egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társas garázs, építő közösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés,
o)295 igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik,
p)296 romlandó élelmiszer: az élelmiszerekről szóló törvény és az állategészségügyről szóló törvény végrehajtási rendelete297 szerint meghatározott gyorsan romló, továbbá minőségmegőrzési határidővel ellátott termék,
q)298 köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja,
r) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv299 685. §-a b) pontjában közeli hozzátartozóként megjelölt személy,
s) irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban300 előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok, számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz-, és magánokiratok,
t) vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,
u) hibás bevallás: az a bevallás, amelynél a 24. § szerint kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel,
v)301
w)302 előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya, társulati szerződése) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.
x)303 adóazonosító szám: az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele, ennek hiányában magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemély esetében az útlevélszám,
y)304 fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep,
z)305 járulék: nyugdíjjárulék,a magán- nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz -hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és — a társadalombiztosítási szervek által folyósított— egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is.
zs)306 be nem jelentett alkalmazott: az a magánszemély, aki az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködik, de nem szerepel a Tbj. 46. § (1) bekezdésében említett nyilvántartásban, vagy az előírásoknak megfelelően vezetett alkalmi munkavállalói könyvvel nem rendelkezik és a kifizető, munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a nyilvántartási, bejelentési kötelezettségen, vagy a bejelentési kötelezettséget már teljesítette.
Az eljárás költségei
98. § (1)307 Ha törvény másként nem rendelkezik, az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az állam, illetve az önkormányzat viseli, kivéve a lefoglalt dolog elszállításának és megőrzésének és a végrehajtás költségeit.
(2) Ha az eljárás során az adózó rosszhiszeműen gyakorolta a jogait, és emiatt az eljárásban az állam, illetve az önkormányzat terhére további költségek merültek fel, azt az adózónak kell megfizetnie. A rosszhiszemű joggyakorlást az adóhatóságnak kell bizonyítania.
(3) Az adózó költségeit az adózó viseli.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt költségekről az adóhatóság határozatában rendelkezik.
Záró rendelkezések
99. § (1) Ez a törvény az 1991. január 1-jén lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 61. §-a, 62. §-a, 62/A. §, 63. §-ának b) pontja, 64/A—C. §-a, valamint az azt módosító 1987. évi IX. törvény 7. §-a, 8. §-a, 10. §-ának b) pontja, 12. §-a, továbbá az 1988. évi XIV. törvény 17. §-a,
az állami pénzügyekről szóló törvény végrehajtásáról intézkedő 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 80—89. §-a, valamint 100—103. §-a, és az azt módosító 85/1987. (XII. 28.) MT rendelet 12. §-a, továbbá a 102/1988. (XII. 24.) MT rendelet 6. §-a és 7. §-a,
a szabálysértésről szóló 1968. évi I. törvény 112—113. §-a és az ezt módosító 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 45. § (1) és a 46. § (1) bekezdése, az 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése, az egyes szabálysértésről szóló 17/1968. (VI. 14.) Korm. rendelet 148/A. §-a és az ezt módosító 19/1979. (V. 11.) MT rendelet 28. §-a, a 19/1983. (VI. 15.) MT rendelet 38. §-a,
az adóigazgatási eljárásról szóló 129/1989. (XII. 20.) MT rendelet, az ennek végrehajtásáról szóló 13/1988. (IV. 25.) PM rendelet, a 44/1989. (XII. 20.) PM rendelet és az ezt módosító 11/1990. (V. 10.) PM és a 15/1990. (VIII. 9.) PM rendelet,
a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet és az ezt módosító 46/1983. (XI. 20.) MT, a 14/1987. (V. 13.) MT, a 65/1987. (XII. 2.) MT, a 123/1989. (XII. 5.) MT rendelet, és az ennek végrehajtásáról intézkedő 54/1981. (XI. 9.) PM rendelet és az ezt módosító 39/1985. (XI. 22.) PM, a 63/1987. (XII. 7.) PM rendelet.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 76. §-ának (6) bekezdése, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, 1989. évi XLV. törvény 66. §-ának (4) bekezdése azzal, hogy rendelkezéseit az 1988—1989. évre megállapított adóhiányok esetében alkalmazni kell, feltéve, ha e törvény 101. §-ának (1) bekezdése az adózóra nézve nem kedvezőbb.
(3)308 Ha az adóhatóság a 7/1987. (X.25.) ÁBMH rendelkezés 4. §-ának (2) bekezdése, továbbá az 5. §-ának (2) bekezdése alapján be nem vallott és meg nem fizetett kereseti adót állapít meg, és ennek az adóhiánynak a megfizetése az adózó gazdasági lehetetlenüléséhez vezet, az adózó kérelmére a munkaügyi miniszter309 egyetértésével a pénzügyminiszter az adótartozást mérsékelheti.
(4)310
100. § (1)311
(2)312
100/A. §313 Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést célozza:
– a Tanács 79/1071/EGK, 92/12/EGK és 92/108/EGK irányelvei által módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező eljárásokból, valamint a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból származó követelések behajtására vonatkozó kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK irányelv;
– a Tanács 79/1070/EGK és 92/12/EGK irányelvei által módosított, a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás területén érvényesülő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK irányelv;
– a Tanács 218/92/EGK rendelete a közvetett adózás (ÁFA) területén érvényesülő igazgatási együttműködésről.
Átmeneti rendelkezések
101. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték) pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(2) Az 1988. január 1. napját követően az ezt megelőző időszakra az állami adóhatóság által megállapított általános jövedelemadó, magánszemélyek forgalmi adója és társasági adófizetési kötelezettségét az adózó első fokú adóhatósága indokolt esetben méltányosságból mérsékelheti.
(3) E törvény rendelkezései nem érintik az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.
(4) E törvény alkalmazásában az adót és a költségvetési támogatást megállapító törvényen a hatálybalépését megelőzően alkotott, adót, adójellegű kötelezettséget megállapító jogszabályt, továbbá az 1992. január 1. napja előtt alkotott, költségvetési támogatást megállapító jogszabályt is érteni kell.
(5) E törvény alkalmazásában a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel (egyezménnyel) esik egy tekintet alá a hatálybalépést megelőzően más jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) is.
102. § (1) Az adóügyekben az adóhatóságok e törvény szerint járnak el, függetlenül attól, hogy az adóval vagy költségvetési támogatásokkal összefüggő kötelezettség, illetve jogosultság mikor keletkezett.
(2) Adatot kell szolgáltatni az adóévet követő év március 20-áig a biztosító intézetnek annak a biztosításnak a díjairól is, amelyet a munkáltató a magánszemély javára 1988—1989-ben kötött és fizetett, ha a magánszemély azt 1992. december 31-éig megszüntette, visszavásárolta, értékesítette.
(3) Az adózónak az 1990. évről adóbevallását az 1990. december 31-én hatályos jogszabályok szerint kell megtennie, az 1990. évi adóit, költségvetési támogatásait is e jogszabályok szerint kell elszámolnia.
(4) A 69. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható az 1991. december 31. előtt esedékes adótartozásokra.
1. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvény 21. §-ához314
követő hónapban,
követő hónapban,
június 20-ig
2. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez329
a költségvetési támogatások esedékessége
3. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvény 45. §-ához354
4. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvény 96/A. § (2) bekezdéséhez374
6. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez386
7. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez392
8. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez393
9. számú melléklet a 1990. évi XCI. törvényhez394
10. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez396
A kihirdetés napja: 1990. december 16. A törvényt a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2004. január 1. napjával.
Az 1. § (8)–(9) bekezdését az 1998: LXII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1/A. §-t az 1998: LXII. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.
A 3. § (1) bekezdésének a)–b) pontja az 1998: LXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése az 1997: CX. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdésének c) pontját az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdése az 1997: CX. törvény 1. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az 1995: C. törvényt.
Lásd az 1957: IV. törvényt.
A 4. § (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése az 1991: LXXXV. törvény 1. §-ával kiegészített szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 146. §-a iktatta a szövegbe.
A 6. § (1) bekezdésének e) pontját az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6/A. §-t és címét a 2002: XLII. törvény 212. §-a iktatta be.
A 9. § (4) bekezdését az 1991: LXXXV. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.
A 9. § (5) bekezdését az 1997: CX. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe. A 9. § (5) bekezdésének első mondatát az 1998: LXXII. törvény 8. §-a módosította.
A 9. § (6)–(8) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 32. §-a iktatta a szövegbe.
A 11. § az 1998: XXXIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg 11/A–11/C. §-okat is iktatott a szövegbe.
A 11. § (3) bekezdésének k) pontja az 1999: XCIX. törvény 212. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdésének l) pontját a 2000: CXIII. törvény 243. §-a iktatta a szövegbe.
A 11/A. § (1) bekezdésének a) pontja a 2000: LXXXIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11/A. § (2) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11/A. § (3) bekezdésének új d) pontját a 2000: CXIII. törvény 244. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti b), c) és d) pont jelölését c), d) és e) pontra változtatta.
A 11/A. § (5) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 101. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 11/A. § (9) bekezdését az 1998: LXII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.
A 12. § (1) bekezdése az 1996: LXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, 1997. január 1-jén lépett hatályba.
A 12. § (2)-(5) bekezdését az 1996: LXVI. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe, s az eredeti (2) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta.
A 12. § (6) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 148. §-a iktatta a szövegbe.
Lásd az 1990: XCIII. törvényt.
A 13. § (2) bekezdését az 1998: LXII. törvény 5. §-a iktatta ismét be, szövege a 2001: LXXIV. törvény 102. §-ával megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 13. § (3) bekezdését az 1998: LXII. törvény 5. §-a iktatta újonnan a szövegbe.
A 14. § (1) bekezdésének bevezető része az 1993: CII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének b) pontját az 1992: LXXVII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe, s egyedejűleg a korábbi b)–c) pontok jelölését c)–d) pontokra változtatta.
A 14. § (1) bekezdésének e) pontját a 2002: XLII. törvény 213. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése az 1998: XXXIII. törvény 40. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 150. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § új (4) bekezdését a 2002: XLII. törvény 213. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 320. §-a alapján az Európai Közösség tagállamaiban illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatban (beszerzés, értékesítés) álló adózók számára az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból közösségi adószámot állapít meg. Az adózó, ha 2003. augusztus 15-ig közösségi adószámot nem kapott, a közösségi adószám megállapítása érdekében fenti kereskedelmi tevékenységét a változás bejelentés szabályai szerint az állami adóhatóságnál bejelenti.
A 14. § eredeti (5) bekezdését az 1995: C. törvény 211. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: XLII. törvény 213. § (2) bekezdése.
A 14. § (6) bekezdését az 1995: CX: törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.
Lásd az1991: XXV., az 1992:XXIV és az1992: XXXII törvényt.
A 15. § (1) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (2)-(3) bekezdése az 1998: XXXIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg. A 15. § (2) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 245. §-a kiegészítette.
A 15. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 214. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 15. § (5)-(6) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (7) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 103. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 16. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 320. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése az 1995: CX. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. A rendelkezés a törvény 35. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. január 1-jén lépett hatályba.
A 16. § (4) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 2. §-ával megállapított és a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (5) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 151. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (6) bekezdése az 1996: LXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, második mondatát az 1998: XXXIII. törvény 40. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (7) bekezdését az 1994: XVI. törvény 84. §-a (1) bekezdésének k) pontja iktatta a szövegbe.
A 16. § (8) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 3. §-a állapította meg, mely egyidejűleg (9)-(10) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 16. § (9)–(10) bekezdését újonnan megállapította az 1998. XXXIII. törvény 35. §-a, mely egyidejűleg (11) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 16. § (9) bekezdésének a) és b) pontja a 2000: LXXXIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (12) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 104. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 17. § (1) bekezdésének c) pontja az 1993: CII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése az 1994: XCI. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdésének a) pontja az 1994: XCI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdésének c) pontjából a ..." vagy "... szövegrészt az 1995: CX. törvény 35. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 18. § (3) bekezdésének d) pontját az 1994: XCI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 152. §-a szerint kiegészített szöveg, utolsó mondatát a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § (5) bekezdésének második és harmadik mondatát a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 19/A. §-t az 1999: XCIX. törvény 153. §-a iktatta a szövegbe.
A 19/A. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 19/A. § (4) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, a 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 19/B. §-t a 2000: CXIII. törvény 246. §-a iktatta a szövegbe.
A 19/B. § (3) bekezdése a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 20. § (1) bekezdése az 1998: LXII. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 154. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdésének utolsó mondatát az 1991: LXXXV. törvény 33. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (5) bekezdése az 1998: LXII. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (7) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 154. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 20. § (8) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 247. §-a iktatta a szövegbe.
A 21. § a 2000: CXIII. törvény 248. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése az 1994: XCI. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 22. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 249. §-a szerint kiegészített szöveg.
A 22. § (4) bekezdése az 1994: XCI. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (1)–(2) bekezdése az 1997: CX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 1995: CXVII. törvényt.
A 23. § (3) bekezdése a 2002: XLII. törvény 215. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 23. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 215. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 23. § (5) bekezdése a 2002: XLII. törvény 215. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 23. § (6) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 215. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 23. § (7) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 36. §-a iktatta be.
A 23. § (8) bekezdését az 1998: LXII. törvény 10. §-a iktatta a szövegbe.
A 24. § (6) bekezdését az 1997: CX. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.
A 25. § (2) bekezdésének f) pontja az 1998: XXXIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdését az 1997: CX. törvény 8. §-a iktatta szövegbe.
A 26. § (1) bekezdése az 1996: LX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 27. § (1) bekezdése az 1992: XXXV. törvény 3. §-ával megállapított, az 1993: CII. törvény 21. §—ának (2) bekezdésével módosított és az 1998: XXXIII. törvény 38. §—ával kiegészített szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 105. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Lásd az 1990: XCIII. törvényt.
A 27. § (4) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 156. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 27. § (4) bekezdésének c) pontja a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 27. § (5) bekezdését az 1997: CX. törvény 9. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre módosította. Az (5) bekezdés a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 27. § (6) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 156. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 106. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 28. § (2) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 106. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 28. § (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28/A. §-t a 2001: LXXIV. törvény 107. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 28/A. § (2)–(3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdésének első mondata az 1999: XCIX. törvény 212. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 158. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése az 1997: CX. törvény 26. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 31. § (1)-(2) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdése az 1994: LXV. törvény 38. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése az 1993: CII. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Utolsó mondatát az 1995: C. törvény 211. § (2) bekezdésének a) pontja módosította. A 32. § (1), (2), (3) és (7) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 159. §-ának (1) és 210. §-ának (1) bekezdése szernit módosított, illetve kiegészített szöveg.
A 32. § korábbi (1) bekezdésének számozása (2) bekezdésre, (2) bekezdésének számozása (4) bekezdésre, a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változott, a (3) bekezdés az (5) bekezdés helyébe lépett, továbbá kiegészült (6) bekezdéssel az 1993: CII. törvény 8. §-ának (2) bekezdése értelmében. A jelenlegi (2) és (6) bekezdés az 1991: LXXXV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. A (2) bekezdés első mondatát az 1995: C. törvény 211. § (2) bekezdésének a) pontja módosította.
A 32. § (3) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 11. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. A (3) és (4) bekezdést a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 32. § (5) bekezdését az 1998: LXII. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az addigi (5)–(9) bekezdés számozását (6)–(10) bekezdésre változtatta. Az 1999: XCIX. törvény 159. §-ának (2) bekezdése módosította.
A 32. § (6) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 250. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészített szöveg.
A 32. § (8) – eredetileg (7) – bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 32. § (9) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 250. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (10) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Lásd a számvitelről szóló 1991: XVIII. törvényt.
A 33. § (3) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 251. §-a iktatta a szövegbe.
Lásd az 1992: LXXIV. törvényt.
Lásd a 6/1993. (II. 9.) PM rendeletet.
A 35. § (1) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 160. §-ával megállapított és a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, a második mondatot a 2000: CXXXIII. törvény 78. §-a iktatta be.
A 35. § (2) bekezdése az 1995: CX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdése az 1995: CX. törvény 12. §-ával megállapított és a 2001: LXXIV. törvény 166. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd az 1991: XVIII. törvényt.
A 35. § (9) bekezdését az 1998: LXII. törvény 12. §-a iktatta a szövegbe. A 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (2) bekezdése módosította.
A 36. § (1) bekezdése az 1991: LXXXV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (7) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 161. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése.
A 37. § (1) bekezdése az 1998: LXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése az 1995: CX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg (3)-(5) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 38–41. §-okat az Alkotmánybíróság 21/1993. (IV. 2.) AB határozatával megsemmisítette.
A 42. § (1) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg, utolsó mondatát a 2002: XLII. törvény 216. §-a iktatta be, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 42. § (2) bekezdése az 1992: LXXVII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 42. § (3) bekezdése az 1995: CX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (4) bekezdése az 1992: LXXVII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. A bekezdésből az „és földadója” szövegrészt az 1994: XCI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 42. § (6) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 252. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése az 1992: LXXVII. törvény 5. §-ával megállapított, valamint az 1994: XCI. törvény 24. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 43. § (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 253. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdése az 1997: CX. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, utolsó két mondatát a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 45. § (2) bekezdése az 1997: CX. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (3) bekezdése az 1997: CX. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze és g) pontja az 1997: CX. törvény 11. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg új o) pontot is iktatott a szövegbe.
A 45. § (4) bekezdésének j) és k) pontját az 1991: LXXXV. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe.
A 45. § (4) bekezdésének k) pontját az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 45. § (4) bekezdésének l) pontját az 1995: CX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 45. § (4) bekezdésének m) pontját az 1996: LXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be.
A 45. § (4) bekezdésének n) pontját az 1996: LXXXVI törvény 13. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 45. § (5) bekezdése az 1998: LXII. törvény 14. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (6) bekezdését az 1998: XCIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 45. § (7) bekezdését az 1997: CX. törvény 11. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 45. § (8) bekezdését az 1998: LXII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2001: LXXIV. törvény 108. §-ával megállapított és a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 47. § (1) bekezdésének d) pontját az 1996: LXXXVI. törvény 14. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 47. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 217. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 47. § (3) bekezdésének az első mondata az 1996: LXXXVI. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével, második és harmadik mondata az 1991: LXXXV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg , második mondatát az 1997: CX. törvény (2) bekezdése módosította. Utóbb az 1999: XCIX. törvény 163. §-a módosította.
A 47. § (4) bekezdése az 1993: CII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (4) bekezdésének c) pontja az 1998: LXII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (4) bekezdésének d) pontja az 1996: LXXXVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (5) bekezdését az 1999: LXXV. törvény 47. §-a iktatta a szövegbe.
A 48. § (2) bekezdése az 1995: CX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg (3)-(4) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 48. § (4) bekezdésének b) pontját az 1998: XXXIII. törvény 40. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A IV/A. fejezetet (48/A–48/O. §) a 2001: LXXIV. törvény 109. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 168. §-a alapján rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
A 48/E. § a 2002: XLII. törvény 218. §-ával megállapított szöveg.
A 48/K. § a 2002: XLII. törvény 219. §-ával megállapított szöveg.
A 48/N. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: XLII. törvény 220. §-a.
A 48/N. § (2) bekezdését a 2002: XLII. törvény 220. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.
A 49. § (1) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 164. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (2) bekezdésének d) pontját az 1999: XCIX. törvény 212. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 49. § (3) bekezdése az 1997: CX. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. § (6) bekezdése az 1998: LXII. törvény 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 49. § (7) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 16. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése.
Az 50. § (3)-(4) és (6) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (6)-(7) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 165. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (7)-(8) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 254. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A VI. fejezet (51–66/R. §) a 2002: XLII. törvény 221. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (5) bekezdése alapján a 2003. január 1-jét megelőzően kezdett, de a 2003. január 1-jét követően lezárt ellenőrzések esetében az ellenőrzés kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A Magyar Közlöny 2002. évi 156. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 67. § (2) bekezdésének eredeti második mondatát az 1993: CII. törvény 21. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A bekezdés jelenlegi második mondatát 1996: LXXXVI. törvény 21. §-a iktatta a szövegbe.
A 67. § (3) bekezdése az 1995: CX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 67. § (5)–(6) bekezdését az 1994: XCI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 70. § (3) bekezdése az 1997: CX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § (4) bekezdését az 1995: CX. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe. A törvényhely egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatta.
A 70. § (5) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 70. § (6) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 71. § az 1996: LXXXVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (4) bekezdése az 1994: XCI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatta.
A 72. § (6) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 24. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 73. § (1) bekezdésének első mondata a 2000: CXIII. törvény 256. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § a 2002: XLII. törvény 222. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a 2002. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
A 74/A–74/B. §-t, valamint a fölötte lévő alcímet az 1993: CII. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe.
A 74/A. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Lásd a törvény 87-90. §-át.
A 74/B. § (1) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 26. §-ával megállapított és az 1998: LXII. törvény 21. §-a, a 2000: CXIII. törvény 282. § (2) bekezdése, valamint a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 75. § (4) bekezdése az 1997: CX. törvény 16. §-a szerint kiegészített szöveg. Az 1999: XCIX. törvény 212. §-ának (1) bekezdése módosította.
A 76. § (2) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 27. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § jelzését (1) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés a 2002: XLII. törvény 223. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 76. § (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 223. §-a iktatta be, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 76. § (4) bekezdését a 2002: XLII. törvény 223. §-a iktatta be, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 76. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 223. §-a iktatta be, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 76. § (6) bekezdését a 2002: XLII. törvény 223. §-a iktatta be, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 77. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 258. §-ával megállapított szöveg.
A 77. § (2) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 28. §-a állapította meg, mely egyidejűleg (3)-(4) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 77. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 224. §-a iktatta be.
A 78. § (1) bekezdése az 1995: C. törvény 211. §-a (3) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.
Lásd az 1990: XCIII. törvényt.
A 78. § (10) bekezdésének b)–c) pontját az 1991: LXXXV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése, további részét az 1995: C. törvény 211. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 78/A. §-t, valamint a fölötte lévő alcímet az 1993: CII. törvény 16. §-a iktatta a szövegbe.
A 78/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe az 1995: CX. törvény 29. §-a (1) bekezdést iktatott be, s a korábbi (4) bekezdés számozását (2) bekezdésre változtatta. A 78/A. § (1) bekezdésének új szövegét az 1998:LXII. törvény 22. §–a állapította meg. Az (1) bekezdés a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 79. § (2) bekezdése az 1991: LXXXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 79. § (4) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 39. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 79. § (6) bekezdését az 1992: LXXVII. törvény 10. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdés a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 79. § (7) bekezdését az 1999: LXXXVIII. törvény 2. §-a állapította meg, mely egyidejűleg (8) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 79. § (8) bekezdésének c) pontja a 2000: CXIII. törvény 259. §-ával megállapított és a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 79. § (8) bekezdésének d) pontját a 2000: CXIII. törvény 259. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Az 1998: XII. törvény 36. §–ával megállapított szöveg.
A 80. § új (4) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 29. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (4)-(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatta.
A 80. § (5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 80/A. §-t, valamint címét az 1995: CX. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe.
A 80/A. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 80/A. § (2) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 30. §-ának (1) bekezdésével kiegészített szöveg. A 80/A. § (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 80/A. § (4) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 30. §-ának (2) bekezdése állapította meg, mely egyidejűleg (5) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 81. § (1)-(5) bekezdése az 1994: XCI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 81. § (3) bekezdésének c) pontját az 1999: XCIX. törvény 170. §-a iktatta a szövegbe.
A 82. § (1) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (2) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 260. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (6) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 212. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 18/1999. (VIII. 18.) PM, a 40/2001. (XI. 7.) PM rendeletet.
A 83. §-t az 1994: XCI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 84. § (2) bekezdésének a) pontja az 1998: LXII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 1978: IV. törvényt.
A 85. § (1) bekezdése az 1996: LXXXVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 85. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 86. § (1) bekezdése az 1994: XCI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 87. § a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 87/A. §-t az 1997: CX. törvény 19. §-a iktatta be, a 2002: XLII. törvény 225. §-ában foglalt módosítás folytán hatályát veszítette.
A 88. § és címe a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 88/A. §-t az 1998: LXII. törvény 24. §-a iktatta be, a 2002: XLII. törvény 225. §-ában foglalt módosítás folytán hatályát veszítette.
A 89. § és címe a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 90. § címét a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta be.
A 90. § a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 90/A. §-t a 2001: LXXIV. törvény 114. §-a iktatta be, a 2002: XLII. törvény 225. §-ában foglalt módosítás folytán hatályát veszítette.
A 91. § és címe a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 92. § és címe a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 93. § és címe a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94. § és címe a 2002: XLII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/A. §-t a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/B. §-t és címét a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/C. §-t a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; a 319. § (6) bekezdése alapján a 2003. január 1-jén folyamatban lévő ingatlanvégrehajtási ügyekben az új ingatlanvégrehajtási értékhatárt nem kell alkalmazni.
A 94/D. §-t a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/E. §-t a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/F. §-t a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/G. §-t és címét a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/H. §-t és címét a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/I. §-t és címét a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/J. §-t és címét a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 94/K. §-t és címét a 2002: XLII. törvény 225. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 95. § (1) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 173. §-a szerint kiegészített szöveg, utolsó mondatát a 2001: LXXIV. törvény 115. §-a iktatta a szövegbe, ez utóbbi módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 95. § (4) bekezdésének második mondata az 1993: CII. törvény 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A bekezdés harmadik mondatát az 1996: LXXXVI. törvény 37. §-a iktatta be.
A 95. § új (5) bekezdését az 1993: CII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (5)-(6) bekezdés számozását (6)-(7) bekezdésre változtatta.
A 95. § (6) bekezdése a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 96. § (1) bekezdése az 1995: CX. törvény 31. §-ával megállapított és a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Az 1999: LXXXVIII. törvény 5. §-ának értelmében felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az itt meghatározott – az állami adóhatóság által rendszeresített – nyomtatványok előállításának, forgalmazásának, értékesítésének rendjét.
A 96. § (2) bekezdését az 1992: LXXVII. törvény 12. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a (2), (3) és (4) bekezdés számozását (3), (4) és (5) bekezdésre változtatta. A bekezdés első mondatát újonnan megállapította az 1994: XCI. törvény 21. §-ának (2) bekezdése. A 2000: CXIII. törvény 264. §-a és a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 96. § (3) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Végrehajtására lásd a 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletet.
A 96. § (6) bekezdését az 1996: LXXXVI. törvény 38. §-a iktatta a szövegbe. Jelengegi szövegét az 1998: LXII. törvény 25. §-a állapította meg .
A 96. § (7) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 174. §-a iktatta a szövegbe.
A 96. § (8) bekezdését a 2000: LXXXIII. törvény 13. §-a iktatta be.
A 96/A. §-t és az előtte lévő címet az 1991: LXXXV. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe.
A 96/A. § (3)—(9) bekezdését az 1997: CX. törvény 23. §-a iktatta a szövegebe, s egyidejűleg az eredeti (5)—(7) bekezdés számozását (10)—(12) bekezdésre módosította.
A 96/A. § (5) bekezdése a 2002: XLII. törvény 226. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési és adólevonási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 96/A. § (6) bekezdése a 2002: XLII. törvény 226. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 96/A. § (8) bekezdése a 2002: XLII. törvény 226. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben; az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási és adófizetési kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 96/A. § (10) - eredetileg (5) - bekezdése az 1995: CX. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § (12) - eredetileg (7) bekezdést is iktatott a szövegbe. A hivatkozások az 1997: CX. törvény 23. §-a folytán módosultak.
Lásd: 1995: CXVII. törvény.
A 96/A. § (11) - eredetileg (6) - bekezdése az 1995: CXXI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.
A (6) bekezdésre hivatkozás az 1997: CX. törvény 23. §-a folytán módosult.
A 96/A. § (13) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 116. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 226. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 96/A. § (14) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 116. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Lásd a Magyar Közlöny 2002. évi 111. számában megjelent PM Támogatásokat Vizsgáló Irodájának hirdetményét.
A 96/A. § (15) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 116. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 226. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 96/A. § (16) bekezdését a 2002: XLII. törvény 226. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 96/A. § (16) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 116. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 166. § (3) bekezdése alapján alkalmazni kell a 2002. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben. A (16) bekezdés számozását (17) bekezdésre módosította a 2002: XLII. törvény 226. § (3) bekezdése.
A 96/B. § címe a 2001: L. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.
A 96/B. §-t a 2001: L. törvény 67. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 227. §-ával megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (7) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. január 1-jét megelőzően felvett hallgatói hitelek beszedésére is alkalmazni kell.
A 97. § a) pontja a 2000: CXIII. törvény 265. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § g) és o) pontja az 1991: LXXXV. törvény 29. §-ával, l) pontja az 1992: LXXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. Az 1991: LXXXV. törvény 29. §-a u)-v) pontot is iktatott a szövegbe. Utóbb az u) pontot újonnan megállapította az 1992: LXXVII. törvény 13. §-a.
A 97. § i) és z) pontja az 1997: CX. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § j) pontja az 1999: XCIX. törvény 175. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2000: CXIII. törvény 265. §-ának (2) bekezdése kiegészítette.
A 97. § k) pontja az 1999: XCIX. törvény 175. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § l) és u) pontja az 1992: LXXVII. 13. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 1992: XXII. törvényt.
Lásd a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992: XXXIII. törvényt.
Lásd az 1993: CX. törvény 23. § (1) és 65. § (1) bekezdését: fegyveres erők és rendvédelmi szervek.
A 97. § o) pontja az 1999: XCIX. törvény 171. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § p) pontja az 1993: CII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az élelmiszerekről szóló 1995: XC. törvényt, az állategészségügyről szóló 1995: XCI. törvényt és a végrehajtásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendeletet.
A 97. § q) pontját az 1997: CX. törvény 25. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Lásd az 1959: IV. törvényt.
Lásd a számvitelről szóló 1991: XVIII. törvényt.
A 97. § v) pontját a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 97. § w) pontját az 1998: XXXIII. törvény 39. §-a iktatta a szövegbe.
A 97. § x) pontját az 1995: CX. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 228. §-ával megállapított szöveg.
A 97. § y) pontját az 1997: CX. törvény 25. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 97. § z) pontja az 1998: XCI. törvény 39. §-ának (9) bekezdése szerint kiegészített szöveg.
A 97. § zs) pontját az 1994: XCI. törvény 23. §-a iktatta a szövegbe. Az 1999: XCIX. törvény 175. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 98. § (1) bekezdése az 1995: CX. törvény 34. §-ával megállapított és a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 99. § (3) bekezdését az 1991: LXXXV. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.
A 99. § (4) bekezdését az 1992: LXXVII. törvény 14. §-ának (3) bekezdése hatályon kivül helyezte.
A 100. § (1) bekezdését az 1991: LXXXV. törvény 35. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 100. § (2) bekezdése beiktatva a 17/1968. (VI. 14.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdésénél.
A 100/A. §-t a 2001: LXXIV. törvény 117. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet az 1999: XCIX. törvény 213. §-a, illetve 16. számú melléklete szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet I/1. pontja a 2000: CXIII. törvény 283. §-ával, illetve 18. számú mellékletével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet I/2–4. pontja az 1998: LXII. törvény 1. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet I/5. pontja az 1999: XCIX. törvény 213. §-ával , illetve 16. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/1-2. pontja az 1992: LXXVII. törvény 1. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/1.a) pontja az 1999: XCIX. törvény 213. §-ával, illetve 16. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/1. c) pontját az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet II/2. pontja az 1998: LXII. törvény 1. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/3. pontja az 1998: LXII. törvény 1. számú mellékletének 4. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/4. pontja az 1992: LXXVII. törvény 1. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/4. a) pontja az 1998: LXII. törvény 1. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/4/c) pontját az 1996: LXXXVI. törvény 39. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet II/4. d) pontja az 1998: LXII. törvény 1. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet II/5. pontját az 1998: LXII. törvény 1. számú mellékletének 6. pontja iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet II/6. pontja az 1999: XCIX. törvény 213. §-a, illetve 16. számú mellékletének 4. pontja szerint kiegészített szöveg.
A 2. számú melléklet az 1991: LXXXV. törvény 31. §-ával és 2. számú mellékletével megállapított, valamint az 1999: XCIX. törvény 213. §-a, illetve 17. számú melléklete szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Általános rendelkezések 1. pontja az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésével, valamint 2. számú mellékletének 1. pontjával megállapított, továbbá az 1998. XXXIII. törvény 40. §-ának (2) bekezdése és az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése és a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Lásd az 1991: IL. törvényt.
A 2. számú melléklet I/3. pontja a 2000: CXIII. törvény 283. §-ával, illetve 19. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Határidők 1. pontja az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésével, valamint 2. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Határidők 2. pontja az 1998: LXII. törvény 2. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Határidők 2.b) pontja az 1999: XCIX. törvény 213. §-ával, illetve 17. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg. A 2000: CXIII. törvény 282. §-ának (1) bekezdése és a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 2. számú melléklet I. Határidők 3/A/a) pontja az 1996: LXXXVI. törvény 39. §-ának (1) bekezdésével, valamint 2. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
Lásd az 1996: LXXXI. törvényt.
A 2. számú melléklet I. Határidők 3/B) és C) pontja az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésével, valamint 2. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I./Határidők/3./B/e) pontja a 2001: LXXIV. törvény 166. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Határidők 3. C) pontjának g) alpontja az 1998: LXII. törvény 2. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Határidők 4. B) pontja az 1998: LXII. törvény 2. számú mellékletének 4. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Határidők 5. pontja az 1999: XCIX. törvény 213. §-ával , illetve 17. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú mellékletének I. Határidők "6." pontját az 1995: CX. törvény 35. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet I.7/a) pontját az 1993: CI. törvény 31. §-ának (7) bekezdése hatályon kivül helyezte.
A 2. számú melléklet I. Határidők 7/b). pontja az 1995: CX. törvény 35. §-ának (1) bekezdésével, valamint 2. számú mellékletének 7. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I/8. pontját az 1994: XCI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet I/9. pontját az 1993: CXI. törvény 61. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet I. Határidők 10. pontja az 1998: LXII. törvény 2. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet 13. pontját az 1994: L. törvény 10. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy az 1993. évben állami vagyon utáni részesedés fizetésére kötelezettek 1994. május 31-ig tesznek bevallást. Az 1993. évi kötelezettségek vagy 1993. évben befizetett előleg és a tényleges adatok alapján megállapított kötelezettség különbözetét ezzel egyidejűleg megfizetik, illetve visszaigénylik.
A 2. számú melléklet II/A/15/b) pontja az 1994: XCI. törvény 2. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet II/A/15/c). pontja az 1995: CX. törvény 35. §-ának (1) bekezdésével, valamint 2. számú mellékletének 8. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet II/A/15.e). pontja az 1995: CX. törvény 35. §-ának (1) bekezdésével, valamint 2. számú mellékletének 9. pontjával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet IV. pontja az 1998: LXII. törvény 2. számú mellékletének 6. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet az 1999: XCIX. törvény 213. §-a, illetve 18. számú melléklete szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet A) 1-3. pontja az 1999: XCIX. törvény 213. §-a , illetve 18. számú mellékletének 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet A/2. pontjának a) alpontja a 2001: LXXIV. törvény 166. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet A) 4. pontja a 2000: CXIII. törvény 283. §-ával, illetve 20. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet A/5 pontját az 1995: CX. törvény 35. §-ának (2) bekezdése 1997. január 1-jével hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet A/8. pontját az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 229. §-ával megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3)–(4) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, az adózónak a 2003. január 1-jét követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A 3. számú melléklet B) pontja az 1994: XCI. törvény 3. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet C) pontja a 2000: CXIII. törvény 283. §-ával, illetve 20. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet C. pontjának 3. alpontját a 2002: XLII. törvény 229. §-a iktatta be, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 3. számú melléklet D/5. pontját a 2001: XCIII. törvény 6. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 229. §-a iktatta be, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 3. számú melléklet E) pontja az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésével, valamint 3. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet G/1–2. pontját az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet G/4. pontjának bevezető rendelkezése az 1996: LXXXVI. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint a 3. számú melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet G/4/a). pontja az 1995: CX. törvény 35. §-ának (1) bekezdésével, valamint 3. számú mellékletének 4. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet G/4/b). pontja az 1993: CII. törvény 3. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet H) pontját az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet I. pontját az 1995: CX. törvény 35. §-ának (1) bekezdése, illetve 3. számú mellékletének 5. pontja iktatta a szövegbe.
A 3. számú melléklet J) pontját az 1996: LXXXVI. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint a 3. számú melléklet 4. pontja iktatta a szövegbe, mely egyidejűleg az M) pontot K) pontra változtatta.
A 3. számú emlléklet K) - eredetileg M) - pontját az 1996: LXVI. törvény 43. §-ának (4) bekezdése, valamint 1. számú melléklete iktatta a szövegbe.
A 3. számú melléklet L) pontját az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 4. pontja iktatta a szövegbe. Utóbb az 1998: LXII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése módosította.
A 4. számú mellékletet az 1991: LXXXV. törvény 31. §-a, illetve 4. számú melléklete iktatta a szövegbe.
A 4. számú melléklet 2. pontja az 1993: CII. törvény 4. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.
A 4. számú melléklet 4. pontja az 1993: CII. törvény 4. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 4. számú melléklet 5. pontja az 1993: CII. törvény 4. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésével, illetve 4. számú mellékletével megállapított, valamint az 1999: XCIX. törvény 213. §-a, illetve 19. számú melléklete szerint módosított szöveg.
Az 5. számú melléklet 2. és 4. pontja az 1998: LXII. törvény 3. számú mellékletével megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet 3. és 5. pontja az 1999: XCIX. törvény 212. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. számú melléklet 5. pontja az 1999: XCIX. törvény 212. § (1) bekezdése és a 2002: XLII. törvény 319. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
Az 5. számú melléklet 6. pontját az 1999: XCIX. törvény 213. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 6. pont számozását 8. pontra változtatva. A 6. pont a 2000: CXIII. törvény 282. § (2) bekezdése és a 2001: LXXIV. törvény 166. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. számú melléklet 7. pontját az 1999: XCIX. törvény 213. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 7. pont számozását 9. pontra változtatva. A 7. pont a 2000: CXIII. törvény 283. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet eredeti 6. pontjának számozását az 1999: XCIX. törvény 213. §-a 8. pontra változtatta.
Az 5. számú melléklet új 9. pontját a 2000: CXIII. törvény 283. §-a, illetve 21. számú mellékletének 2. pontja iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti 9-10. pont jelölését 10-11. pontra változtatta.
A 6. számú mellékletet az 1994: XCI. törvény 24. §-ának (1) bekezdése ,valamint 5. számú melléklete iktatta a szövegbe, s az 1999: XCIX. törvény 213. §-a ,illetve 20. számú melléklete módosította.
A 6. számú melléklet címe, bevezető mondata és 1. pontja az 1996: LXXXVI. törvény 39. §-ának (1) bekezdésével, valamint 5. számú mellékletével megállapított szöveg.
Lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995 CXVII. törvényt.
A 6. számú melléklet 1. pontja a 2002: XLII. törvény 319. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 319. § (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezést alkalmazni kell a 2003. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben.
A 6. számú melléklet 2. pontját az 1999: XCIX. törvény 213. §-a , illetve 20. számú mellékletének 1. pontja iktatta be.
A 6. számú melléklet 9. pontja az 1999: XCIX. törvény 213. §-ával , illetve 20. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.
A 7. számú melléklet a 2002: XLII. törvény 229. §-ával megállapított szöveg. 2003. január 1-jétől azok az adózók tartoznak az állami adóhatóság kiemelt adózók igazgatóságához, amelyek az e mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelnek. Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást – akkor is a kiemelt adózók igazgatóságának illetékességébe tartozik, ha fővárosi vagy Pest megyei székhelyű, jogi személyiséggel rendelkezik, és jogelődje megfelelt az e mellékletben meghatározott feltételeknek.
A 8. számú mellékletet az 1997: CX. törvény 26. §-ának (1) bekezdése, illetve 6. számú melléklete iktatta a szövegbe.
A 9. számú mellékletet a 2000: CXIII. törvény 283. §-a, illetve 22. számú melléklete iktatta a szövegbe.
A 9. számú melléklet 5. pontját a 2001: LXXIV. törvény 166. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 166. § (5) bekezdése alapján azok az adózók, amelyek a 9. számú melléklet 2001. december 31-én hatályos 5. pontja alapján kerültek az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe, csak abban az esetben maradnak annak adózói, ha az Art. 2002. január 1-jétől hatályos 7. számú mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelnek.
A 10. számú mellékletet a 2001: LXXIV. törvény 166. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003:XCII. törvény 180 §-ának (3) bekezdése.