Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1990. évi XCIV. törvény

az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról1

1991.01.01.

Az általános forgalmi adóról szóló, az 1990. évi XIX. törvénnyel módosított 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja kiegészül az 1990. évi V. törvény szerinti „egyéni vállalkozó” szövegrésszel.

(2) A Tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Adóalanynak minősül az a természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) a székhelye vagy telephelye külföldön található, de az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenység céljából — ide értve az apportot is — belföldön telephelyet létesít, vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.
(6) Az az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) a székhelye vagy lakóhelye, illetőleg telephelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön található, belföldön teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása erejéig — ide értve az apportot is — adóalanyiságot választhat.”

2. § A Tv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kizárólag a beszerzéseit terhelő adó visszaigénylése szempontjából tartozik e törvény hatálya alá:)

„c) közmű-, út- és járdaépítési beruházás megvalósítása esetén a víziközmű társulat, az építőközösség, továbbá a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban együtt: önkormányzat), illetve közforgalmú út, híd és járda üzemeltetése esetén a helyi önkormányzat,”
„e) a művelődési, oktatási, szociális, valamint egyházi célú építmények építésével, felújításával összefüggésben a működési engedéllyel rendelkező egyház, felekezet, illetve ezek szervezeti egységei, amelyek az egyház alapszabálya szerint jogi személynek minősülnek,”

3. § A Tv. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Termék — ha e törvény másként nem rendelkezik — a Központi Statisztikai Hivatal, (a továbbiakban: KSH) Ipari Termékek Jegyzékében (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékébe (METJ), Vízgazdálkodási Termékek Jegyzékébe (VTJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékébe (SZATJ), valamint Építményjegyzékébe (ÉJ) besorolt dolog, az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rend szerint.
(3) Termékértékesítésnek minősül továbbá:
a) a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről, vagy részletvételre történő eladásáról azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi;
b) a megbízó és a bizományos között a termék feletti rendelkezési jog átadása;
c) a megbízási szerződés alapján bonyolított beruházás teljesítése, amennyiben a megbízott rendelkezik a beruházás pénzeszközei felett.”

4. § A Tv. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szolgáltatás-nyújtás — ha e törvény másként nem rendelkezik — a KSH Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékébe (SZTJ — az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rend szerint) besorolt tevékenységnek ellenérték fejében történő teljesítése.”

5. § A Tv. 8. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Értékesítés továbbá terméknek vagy szolgáltatásnak)

„e) ellenérték nélkül egyéb, az adott vállalkozáson kívüli célra”

6 § A Tv 9. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem minősül értékesítésnek a terméknek vagy a szolgáltatásnak:)

„d) az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény, valamint a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény rendelkezései alapján történő hasznosítása.”

7. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Termékimport: terméknek külföldről belföldre történő behozatala.
(2) Nem minősül termékimportnak, ha a belföldre behozott terméket behozatali előjegyzésbevétel keretében vámkezelik.”

8. § A Tv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termékexporttal esik egy tekintet alá a 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés is, ha a megbízó a termék feletti rendelkezési jogot azért adja át a bizományosnak, hogy azt exportálja.”

9. § A Tv. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Mentes az adó alól:
a) az 1. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása;
b) a 2. számú mellékletben felsorolt kivételekkel az a termékimport, amely jogszabály szerint vámmentességben részesül;
c) a jogszabály szerinti kedvezmény mértékéig az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;
d) a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának engedélye alapján az állampolgárok szélesebb körét érintő közösségi (szociális, egészségügyi, nevelési, kulturális, környezetvédelmi, településfejlesztési) feladatok ellátását szolgáló ellenérték nélküli és külkereskedelmi áruforgalmon kívüli termékimport, ha az adófizetésre egyébként kötelezettnek (4. §) e tekintetben nincs adólevonási vagy -visszaigénylési jogosultsága, elsősorban akkor, ha az importált termék állami szerv, önkormányzat, társadalmi szervezet tulajdonába kerül.”

10. § A Tv. a 18. § után a következő címmel és a 18/A. §-sal egészül ki:

„A teljesítés helye termékértékesítés esetén”
„18/A. § (1) Ha a terméket akár az eladó, akár a vevő, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék — a vevőre szóló rendeltetéssel — a feladás vagy fuvarozás megkezdésének időpontjában található.
(2) Ha a terméket nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az értékesítés teljesítésének időpontjában található.”

11. § A Tv. 20. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 6. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén részteljesítési időpontnak a részkifizetés esedékességének napját kell tekinteni.
(8) A 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén a teljesítés időpontjának
a) eladási megbízásnál azt a napot kell tekinteni, amikor a bizományos saját nevében a termékértékesítést teljesíti;
b) vételi megbízásnál azt a napot kell tekinteni, amikor a bizományos saját nevében rendelkezik a termék felett.”

12. § A Tv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az adófizetési kötelezettség
a) termékimport esetén a termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésének,
b) szolgáltatásimport esetén a számla kézbesítésének, számla hiányában az ellenérték kiegyenlítésének
időpontjában keletkezik.”

13. § A Tv. 25. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 6. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén az adó alapja
a) eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományi díjat;
b) vételi megbízásnál magában foglalja a bizományi díjat is.
(4) A 6. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott termékértékesítés esetén az adó alapja magában foglalja a bonyolítói díjat is.”

14. § A Tv. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az adó alapja
a) termékimport esetén a vámmal és a vámkezelési díjjal növelt vámérték;
b) szolgáltatásimport esetén a szolgáltatásnyújtás ellenértéke.
(2) Ha a termékimportra értékösszegben kifejezett vámmentesség vonatkozik, az adó alapjának meghatározásakor a vámértéket csökkenteni kell a vámmentes összeggel.
(3) A szolgáltatásimportért járó ellenértéknek az a része, amely az importált termék vámértékébe épül be, nem képez önálló adóalapot.”

15. § A Tv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett árfolyam
a) külkereskedelmi áruforgalmon belüli termékimportnál a devizaeladási,
b) külkereskedelmi áruforgalmon kívüli termékimportnál a valutaeladási,
c) szolgáltatásimportnál — a fizetési módtól függően — a deviza- vagy valutaeladási,
d) egyéb esetekben pedig a devizavételi
árfolyamot jelenti.”

16. § A Tv. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A fizetendő adó mértéke — a (2)—(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel — az adó alapjának 25 százaléka.
(2) A 4. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a fizetendő adó mértéke az adó alapjának 15 százaléka.
(3) A 4/A. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.
(4) Termék-, illetőleg szolgáltatásexport esetén a fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.
(5) Ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, bérmunka végzése esetén a fizetendő adó mértéke a létrehozott termékre megállapított adómértékkel egyezik meg, kivéve az ipari szerelési munkát (SZTJ 101—31), valamint az ipari részmegmunkálást (SZTJ 101—32—02), amelyeknél — amennyiben e törvény másként nem rendelkezik — a fizetendő adó mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómértékkel egyezik meg.”

17. § (1) A Tv. 32. § (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„E § alkalmazása szempontjából a 9. §-ban felsorolt esetek is értékesítésnek minősülnek.”

(2) A Tv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a behozatali előjegyzésben behozott terméket a visszaviteli határidő lejárta előtt a belföldi forgalom számára vámkezelik, vagy a visszaviteli határidő lejárta után belföldön marad, az adóalany jogosult arra, hogy a behozatali előjegyzés időtartama alatt a termék után „szolgáltatásimport” jogcímen megfizetett, de egyébként le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét pótlólag levonja.”

18. § A Tv. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 34. § a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki, továbbá a jelenlegi (4), (5) és (6) bekezdés számozása (6), (7) és (8) bekezdésre változik.

„(3) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó:
a) ha a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás az adóalany személyes vagy magánháztartása szükségleteinek kielégítésére, továbbá reprezentációs célokat szolgál;
b) a beszerzett termék betétdíjas göngyölegként történő felhasználása esetén;
c) személygépkocsi beszerzése esetén, kivéve, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történik;
d) távolsági és helyi személytaxi, valamint személygépkocsi kölcsönző szolgáltatás igénybevétele esetén.
(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazásában továbbértékesítési célnak számít az is, ha az adóalany a személygépkocsit határozott időre szóló bérletre vagy részletvételre adja azzal a kikötéssel, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártakor megszerzi.
(5) A (3) bekezdés d) pontjában említett „személygépkocsi kölcsönző szolgáltatás” kifejezés a határozatlan és határozott időre szóló, valamint a tulajdonjog-átadással egybekötött bérletet egyaránt magában foglalja.”

19. § A Tv. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Az importot terhelő adót az adóalany
a) termékimport esetén az adóhatóság által kivetett adó megfizetését,
b) szolgáltatásimport esetén az import utáni adófizetési kötelezettséget is tartalmazó elszámolásának esedékességét
követő naptól kezdődően jogosult előzetesen felszámított adóként elszámolni.
(2) Az adóalany a 32. § (4) bekezdésében meghatározott pótlólagos adólevonási jogát a termékimport utáni adó megfizetésének esedékességétől kezdődően érvényesítheti.”

20. § (1) A Tv. 45. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazása szempontjából nem minősül használt terméknek:)

„b) a jellegéből adódóan ismételt felhasználásra nem alkalmas termék;”

(2) A Tv. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E § rendelkezései nem alkalmazhatók
a) az alanyi adómentességben részesülő adóalanytól,
b) a belföldön állomásozó szovjet csapatok alakulataitól, szervezeteitől
történő vásárlás esetén.”

21. § A Tv. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelő az a VA hatálya alá nem tartozó természetes személy, akinek a 8. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítéséből származó éves bevétele a tárgyévben nem haladja meg 2 000 000 forintot.”

22. § A Tv. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti visszaigénylési jog az 50. §-ban rögzített feltételek között gyakorolható. Választásától függően azonban a jogi személy jogosult arra, hogy az 50. § (1) bekezdésében említett külön jogszabályban meghatározott termékek és szolgáltatások vásárlását terhelő előzetesen felszámított adó helyett a számla (egyszerűsített számla) szerinti adó 50. § (3) bekezdése szerint csökkentett összegének a 80 százalékát igényelje vissza. A jogi személy azonban a választott módszertől a tárgyévben nem térhet el.”

23. § A Tv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § (1) Az adóhatóság határozattal engedélyezi egyes bolti kiskereskedelmi értékesítést folytató adóalanyok (a továbbiakban: kereskedők) számára, hogy az 50. § (1) bekezdésében felsorolt adóvisszaigénylésre jogosultak (a továbbiakban: adóvisszaigénylésre jogosultak) helyett maguk igényeljék vissza a 75. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott termékek értékesítése után fizetendő adót; oly módon, hogy a kereskedő a jogszabályban meghatározott termékek értékesítése után fizetendő adót csökkenti azzal az összeggel, amelyet részére a vásárlás során nem fizettek meg.
(2) Az adóhatóság az engedélyt kérelemre adja ki, ha a kérelmező
a) adóalany, aki nem választhat alanyi adómentességet,
b) nyilatkozatban vállalja az adóval csökkentett összegű értékesítéssel járó nyilvántartási, adminisztrációs kötelezettségeket,
c) üzletében jól látható módon tájékoztatja a vásárlókat az adómentes vásárlás lehetőségeiről, továbbá
d) üzletében az adóhatóság pénzügyi-gazdasági ellenőrzése a megelőző 4 évben nem tárt fel jelentős hiányosságokat, s a kérelmező számviteli, bizonylati, adófizetési kötelezettségeit időben és pontosan teljesítette.
(3) Az adóhatóság visszavonja az engedélyt, ha:
a) a kereskedő nem kíván az engedéllyel élni;
b) az adóhatóság ellenőrzése a (2) bekezdés d) pontjában megjelölt hiányosságokat tárt fel;
c) az adózáshoz fűződő érdekek úgy kívánják.
(4) Az adóvisszaigénylésre jogosult építők az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint vásárolhatnak az illetékes adóhatóság által kiadott adóvisszatérítésre jogosító igazolás birtokában.
Az igazolvány kiadásának feltételei:
a) az 51. § (1) bekezdésében meghatározott érvényes építési engedély, vagy előzetes költségvetés adóhatósághoz történő benyújtása; továbbá
b) a jogosult nevére korábban kiállított számlákban a már felszámított adó összege legalább 10 000 forint legyen.
Az igazolvány a kiállítás keltétől számított 1 évig érvényes, érvényességét az adóhatóság a használatbavételi engedély kiadásáig kérelemre évente meghosszabbítja.
(5) A kereskedő a (4) bekezdésben meghatározott igazolvánnyal történt vásárlásról az igazolvány és a vevő személyi adatait is tartalmazó, az adóvisszaigénylésére nem jogosító megjelölést is tartalmazó külön számlát köteles 3 példányban kiállítani, s a számla 1 példányát megküldeni az adóhatóságnak.
(6) Az építő köteles az (1) bekezdés szerinti vásárlásairól az adóhatóság által rendszeresített nyilvántartást vezetni, s azt félévenként, január 15-éig, illetve július 15-éig az adóhatóságnak megküldeni. Amennyiben az építő ezt elmulasztja, a (4) bekezdésben meghatározott igazolás visszavonható. Az adóhatóság a kereskedő kötelezettségeinek teljesítését ellenőrzi. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a kereskedő olyan termékek után is levonta az adót, amelyre nem volt jogosított, érvénytelen igazolással, vagy igazolás nélkül vonta le a fizetendő adót, intézkedik az adóhiány megállapítása érdekében.”

24. § (1) A Tv. 54. §-át követő cím helyébe a következő cím lép:

„Közmű-, út- és járdaépítési beruházás, valamint közforgalmú út, híd, járda üzemeltetése”

(2) A Tv. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Közmű-, út- és járdaépítési beruházás megvalósítása esetén a víziközmű társulat, a létrehozott építőközösség, valamint a helyi önkormányzat, illetve közforgalmú út, híd és járda üzemeltetése esetén a helyi önkormányzat jogosult az e tevékenysége érdekében beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő, előzetesen felszámított adó visszaigénylésére.
(2) Közmű-, út- és járdaépítési beruházás esetén, ha az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére a helyi önkormányzat jogosult, és a megvalósítás egészben vagy részben lakossági pénzeszköz bevonásával — ide értve az építőközösség pénzbeli hozzájárulását is — történik, a helyi önkormányzat köteles a hozzájárulás mértékét arányosan csökkenteni az erre a hányadra eső adó összegével (nettó fedezet).
(3) A víziközmű társulat és a helyi önkormányzat az adóalanyokra vonatkozó eljárási szabályok szerint igényelheti vissza az előzetesen felszámított adót.
(4) Az építőközösség az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére attól az időponttól kezdődően jogosult, amikor az elkészült építményt az üzemeltető vagy útkezelő használatba vette. Az adóvisszaigénylés feltétele az előzetesen felszámított adót igazoló, az építőközösség nevére kiállított számlák, illetőleg — termékimport esetén — az adó megfizetését igazoló okiratok adóhatósághoz történő benyújtása.
(5) A közmű-, út- és járdaépítési beruházás megvalósítására társult természetes személyekre az építőközösség szabályait akkor is alkalmazni kell, ha az építmény nem kerül tulajdonukba.
(6) E § alkalmazásában közmű: a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek (rendszerrészek), valamint az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási (ide értve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, -tisztítási), villamosenergia, hő- és gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki.”

25. § A Tv. 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § A működési engedéllyel rendelkező egyház, felekezet, illetve ezek olyan szervezeti egységei, amelyek az egyház alapszabálya szerint jogi személynek minősülnek — az 53. §-ban és az 56. §-ban biztosított adóvisszaigénylési jogon túlmenően — jogosultak a művelődési, oktatási, szociális, valamint az egyházi célú létesítményeik építésével, felújításával kapcsolatos előzetesen felszámított adónak az adóalanyra vonatkozó szabályok szerinti visszaigénylésére.”

26. § A Tv. 59—60. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„59. § (1) Az egyszerűsített számlában a 29. §-ban meghatározott adómérték helyett a következő, az értékesítés adóval növelt ellenértékére vetítendő adómértéket kell feltüntetni:
a) 25 százalék helyett 20 százalék;
b) 15 százalék helyett 13,04 százalék.
(2) Ha a számlában eltérő adókulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások együttesen szerepelnek, az adóalany köteles az adó alapját és összegét adókulcsonként összesítve is feltüntetni.
(3) A mellékszolgáltatás (30. §) nyújtásáról külön számla (egyszerűsített számla) nem bocsátható ki.
(4) A tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódóan a számlában (egyszerűsített számlában) adóösszeg, -mérték nem szerepelhet.
(5) Az alanyi adómentességben részesülő adóalany az értékesítéséről kibocsátott számlában (egyszerűsített számlában) adóösszeget, -mértéket nem tüntethet fel.
(6) Ha a számla (egyszerűsített számla) kibocsátója a számlában (egyszerűsített számlában) jogosulatlanul, vagy a felszámítandónál magasabb adóösszeget, -mértéket tüntet fel, az ennek megfelelő adó megfizetésére kötelezetté válik.
60. § (1) Ha az adóalany az adó alapját, mértékét vagy összegét utólag módosítja, erről köteles helyesbítő számlát (egyszerűsített számlát) kibocsátani, amennyiben értékesítéséről számlát (egyszerűsített számlát) bocsátott ki.
(2) A helyesbítő számlának (egyszerűsített számlának) legalább tartalmaznia kell:
a) a helyesbítés tényére utaló jelzést;
b) az értékesítést igazoló eredeti számla (egyszerűsített számla) azonosításához szükséges adatokat;
c) azokat a tételeket, amelyeket a módosítás megváltoztat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítás időpontjának a helyesbítő számla (egyszerűsített számla) kibocsátásának időpontját kell tekinteni.
(4) Ha a vevő (igénybe vevő) a felszámított adót előzetesen felszámított adóként vette figyelembe, köteles azt a helyesbítő számla (egyszerűsített számla) kibocsátásának időpontjához kapcsolódóan, s annak megfelelően módosítani.”

27. § A Tv. 62. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § Az adóalany köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás alapján a fizetendő és a levonható előzetesen felszámított adó különbözetét havonta meg kell állapítani. Ez a kötelezettség az alanyi adómentességben részesülő adóalanyra nem vonatkozik.”

28. § (1) A Tv. V. fejezete címének helyébe a következő cím lép:

„VEGYES RENDELKEZÉSEK”

(2) A Tv. 63. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Vízgazdálkodási Termékek Jegyzékének (VTJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékének (SZTJ) az 1990. november hó 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

29. § (1) A Tv. 63. § után a következő címmel egészül ki:

„Eljárási szabályok”

(2) A Tv. 64. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § Az adózással kapcsolatos eljárás során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

30. § A Tv. 65. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) Az 1. § a) pontjában említett esetben az adóalany — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — az adót maga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Ha a levonható előzetesen felszámított adó összege meghaladja a fizetendő adó összegét, akkor az ebből adódó különbözetet vissza lehet igényelni.
(2) Az alanyi adómentességben részesülő adóalanyt nem terheli adómegállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.
(3) Termékimport esetén az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).”

31. § (1) A Tv. a 65. § után a következő címmel egészül ki:

„Az adó visszafizetése kérelemre”

(2) A Tv. 66. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § Az adóhatóság az adót kérelemre visszafizeti, ha az adófizetésre kötelezett az adó megfizetésének esedékessége napjától számított 5 éven belül igazolja, hogy
a) a termék nem minősült importált terméknek;
b) a belföldi forgalom számára vámkezelt terméket a szerződés meghiúsulása miatt, illetőleg szerződésen alapuló szavatossági vagy jótállási igény alapján az eredeti küldő címére, vagy annak rendelkezése szerint más címre külföldre visszaszállították.”

32. § (1) A Tv. a 66. § után a következő címmel egészül ki:

„Behajthatatlan követelés”

(2) Tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § A 60. §-ban foglaltak alkalmazásának feltételével, ha az adó alapját képező ellenérték „behajthatatlan követelés” jogcímen leírásra kerül, akkor ez a fizetendő adó és az előzetesen felszámított adó elszámolásának módosítását az értékesítőnél és a vevőnél (igénybe vevőnél) egyaránt maga után vonja.”

33. § A Tv. 71. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § Rubel elszámolású, külkereskedelmi áruforgalmon belüli termékimport esetén — ha az adófizetésre kötelezett olyan adóalany, aki nem részesül alanyi adómentességben — a „termékimportra” vonatozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az adófizetési kötelezettség a számla kézbesítésének, számla hiányában az ellenérték kiegyenlítésének időpontjában keletkezik. Amennyiben a számla kézbesítésének, számla hiányában az ellenérték kiegyenlítésének időpontja megelőzi a termék belföldi rendeltetési helyére való érkezésének napját, az adófizetési kötelezettség ez utóbbi időpontban keletkezik;
b) az adó alapja az elszámolt árkülönbözetekkel módosított határparitásos érték;
c) az adót az adóalany az import utáni adófizetési kötelezettséget is tartalmazó elszámolásának esedékességét követő naptól kezdődően jogosult előzetesen felszámított adóként elszámolni;
d) az adót az adóalany maga köteles havonta megállapítani, bevallani és elszámolni (önadózás).”

34. § A Tv. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A nyugtaadásra kötelezett adóalany — ideértve az alanyi adómentességben részesülő adóalanyt is — jogosult arra, hogy az 1990. január 1. napjától 1995. december 31. napjáig terjedő időszakban az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép beszerzése után annak adót is tartalmazó vételárát, legfeljebb azonban a nyugta adóigazgatási azonosításának módjáról szóló jogszabályban említett Országos Pénztárgéptechnikai Bizottság által meghatározott forintösszeget előzetesen felszámított adóként vegye figyelembe.
(2) Az adóalany pénzátvételi helyenként 1 darab pénztárgép egyszeri beszerzése erejéig jogosult az (1) bekezdésben biztosított lehetőség érvényesítésére. Ez a jogosultság kizárólag a saját vállalkozás pénzátvételi helyén történő hasznosítás esetén áll fenn.
(3) A törvény más helyén megfogalmazott, az adólevonási jogot tiltó vagy korlátozó rendelkezés az (1) bekezdésben biztosított lehetőség érvényesítésére nem vonatkozik.
(4) Az adóalany az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető forintösszeget legkorábban a pénztárgép hivatalos megrendelése visszaigazolásának kézbesítési napjától kezdődően vonhatja le, igényelheti vissza. Ha azonban megrendelését utóbb visszavonja, köteles a levont, visszaigényelt adót visszafizetni.
(5) Az adóalany köteles elszámolását módosítani, ha a (4) bekezdés szerint levont, visszaigényelt előzetesen felszámított adó meghaladja a ténylegesen figyelembe vehető forintösszeget.
(6) Az előzetesen felszámított adóként levont, visszaigényelt forintösszeget az adóalany nem számolhatja el költségként.
(7) Az (1) bekezdésben biztosított lehetőség érvényesítése esetén az adóalanynak — ideértve az alanyi adómentességben részesülő adóalanyt is — adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha a pénztárgépet értékesíti. A fizetendő adó összegét — a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel — a törvény I. fejezetében foglalt szabályok szerint kell megállapítani, bevallani és elszámolni.
(8) Ha az adóalap és a felszámított adó forintban kifejezett együttes összege
a) meghaladja az előzetesen felszámított adóként levont, visszaigényelt forintösszeget, akkor az adóalap és a felszámított adó forintban kifejezett együttes összegét,
b) nem haladja meg az előzetesen felszámított adóként levont, visszaigényelt forintösszeget, akkor ez utóbbit
kell fizetendő adóként figyelembe venni.”

35. § A Tv. 74. §-ának b) pontja, d) pontja, valamint h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„b) külföldi: az a természetes személy, jogi személy, akinek (amelynek) nincs belföldön székhelye vagy telephelye, székhely vagy telephely hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, továbbá a 3. § (6) bekezdése értelmében nem választott adóalanyiságot;”
„d) telephely: olyan állandó üzleti vagy termelő berendezés, amellyel a vállalkozó egészben vagy részben bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:
— a vezetés helye,
— a fiók,
— az iroda,
— a gyártelep,
— a műhely vagy a raktár,
— a bánya, a kőfejtő, a olajmező, vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló más telep,
— az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helye,
— a közvetlen kereskedelmi képviselet, amennyiben az nem eseti jelleggel értékesítés teljesítésére irányuló szerződéseket köt (aláír), lebonyolít;”
„h) rubel elszámolású termékimport: államközi megállapodás alapján bármely országból, valamint államközi megállapodásokon kívül az Albán Népköztársaságból, a Bolgár Köztársaságból, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, a Kubai Köztársaságból, a Lengyel Köztársaságból, a Németországból, a Mongol Népköztársaságból, a Román Köztársaságból, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéből, a Vietnami Demokratikus Köztársaságból rubel elszámolásban történő termékimport;”

36. § A Tv. 75. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóhatóság kérelemre
a) mentesíti az alapítványt az adófizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése alól, ha az általa végzett értékesítés az állampolgárok szélesebb körét érintő közösségi (szociális, egészségügyi, oktatási, nevelési, kulturális, sport, környezetvédelmi, településfejlesztési) szükségletek kielégítését szolgálja;
b) engedélyezi a menekültek, vagy hajléktalanok elhelyezésére szolgáló létesítmény építését, bővítését, átalakítását, felújítását terhelő adó visszaigénylését, ha az építtető vállalja, hogy a használatba vételt követően a létesítményt 5 évig menekültek, vagy hajléktalanok elhelyezésére használja. Ha a használat módja ezen időtartamon belül megváltozik, a visszaigényelt adó időarányos részét meg kell fizetni;
c) engedélyezi a közérdekű célú kötelezettségvállalásból, alapítványból, valamint egyéb adományból létesülő, az állampolgárok szélesebb körét érintő, közösségi (szociális, egészségügyi, oktatási, nevelési, kulturális, sport, környezetvédelmi, településfejlesztési) célú létesítmény építését, bővítését, átalakítását, felújítását terhelő adó visszaigénylését a közérdekű célú kötelezettségvállalásból, alapítványból, valamint egyéb adományból fedezett költségek arányában.”

(3) A Tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete, a Tv. 8. számú melléklete helyébe e törvény 7. számú melléklete lép; továbbá a Tv. 10. számú melléklete e törvény 8. számú mellékletének megfelelően módosul. A Tv. 11. számú melléklete e törvény 9. számú melléklete szerint módosul. A Tv. 13. számú melléklete e törvény 10. számú melléklete szerint módosul.

38. § (1) Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit — a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel — az 1990. december 31. napját követő értékesítésre, illetve import esetén az 1990. december 31. napja után behozott, vagy beküldött termékre vagy teljesített szolgáltatásra kell alkalmazni mind az adófizetési kötelezettség, mind az adólevonási, -visszaigénylési jogosultság tekintetében.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tv. 18. §-a, 19. §-ának (3) bekezdése, a 25. § (2) bekezdésében, 38. §-ának (1) bekezdésében, 42. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 42. §-ának (4) bekezdésében az „árképzési szabályok szerinti” szövegrész, továbbá a 26. §-a, 68. §-a, 74. §-ának g) pontja, 75. §-a (3) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontja, valamint 9. számú melléklete, továbbá a termékimportnak kivetés útján történő általános forgalmi adóztatásával kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 41/1989. (XII. 1.) PM rendelet a hatályát veszti.

(3) A Tv. 6. § (3) bekezdésének a), b) pontjában szabályozott esetekben e törvény rendelkezéseit csak az 1990. december 31. napját követően kötött szerződésekre lehet alkalmazni.

1. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A Tv. 1. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

Tárgyi adómentes értékesítések köre

Sorszám

Megnevezés

SZTJ száma

I. Kötelező tárgyi adómentesség

1.

Oktatási intézmény eszközeinek,
létesítményeinek, valamint művelődési ház
(kultúrotthon) bérbeadása

 

2.

Sportlétesítmények bérbeadása

712—11—04

3.

Pénzügyi szolgáltatások

713

4.

Lakásszolgáltatás és azt kiegészítő
szolgáltatás

714—1

 

Kivéve:

 

— gépkocsitárolás biztosítása

714—1-ből

5.

Társadalombiztosítás

816

6.

Egészségügyi szolgáltatások

817

7.

Intézeti szociális ellátás

818—1

8.

Szociális gondozás és ellátás

818—2

9.

Oktatás

819

10.

Közművelődés

820—1

11.

Nemzetközi kulturális tevékenység

820—4

12.

Ifjúsági feladatok ellátása

820—5

13.

Sport

821

14.

Tudományos kutatást, kísérleti
fejlesztést kiegészítő tevékenység

922—92

15.

Államigazgatási és egyéb közösségi
szolgáltatások (SZTJ 923), ideértve a
díjköteles államigazgatási eljárási
cselekményeket is

 

 

II. Adókötelezettség választása tárgyi adómentesség helyett

16.

A Polgári Törvénykönyv, illetőleg más jogszabályok védelme alatt álló szellemi alkotások, valamint egyes rokontevékenységek [Ptk. 86. §-ának (2) bekezdése] tekintetében az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy általi értékesítés


II. Adókötelezettség választása tárgyi adómentesség helyett
Sorszám Megnevezés

16.
A Polgári Törvénykönyv, illetőleg más jogszabályok védelme alatt álló szellemi alkotások, valamint egyes rokontevékenységek [Ptk. 86. §-ának (2) bekezdése] tekintetében az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy általi értékesítés

A 16. pontban említett természetes személy az ott megjelölt értékesítése után — ha az egyébként nem tartozik 1—15. pontokban felsoroltak közé — választhatja az adófizetési kötelezettséget is. A választhatóság további, alanyi feltétele, hogy az értékesítést a természetes személy önállóan folytatott, tartós, rendszeres bevételszerző minőségben végezze. E törvény alkalmazásában a választási jogát érvényesítő természetes személy a továbbiakban ,,tárgyi adóköteles értékesítést folytató adóalanynak'' minősül.
Választási jogát a természetes személy az adóhatóságnak tett bejelentésével érvényesítheti, melytől a választás évét követő 2 naptári év elteltével térhet csak el. Ezt követően, ha a természetes személy választási jogát továbbra is érvényesíteni kívánja, bejelentési kötelezettségének ismételten eleget kell tennie, ezzel az említett időszak újra kezdődik.

2. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A Tv. 2. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

Adómentességben nem részesülő,
vámmentes termékimport-kör
1. Az a termékimport, amelyre értékösszegben kifejezett vámmentesség vonatkozik.
2. Az a személygépkocsi, amelyet gazdasági társaság részére nem pénzbeli betétként (apport) hoztak be, vagy a gazdasági társaság alapításakor befizetett pénzbeli betétből vásároltak meg.
3. Közvetlenül a legkevésbé fejlett fejlődő államokból származó termékimport.
4. Rubel elszámolású, külkereskedelmi áruforgalmon belüli termékimport.
5. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által, saját hatáskörben engedélyezett vámmentes termékimport.

3. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A tejesítés helye egyes szolgáltatásoknál
1. A következő szolgáltatások esetében — ideértve az építési-szerelési munkákat is — a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol az ingatlan (építmény) található:

Megnevezés

SZTJ száma

— Építőmesteri munkák

202—1

— Mélyépítőipari fenntartási munkák

202—2

— Építési szakipari fenntartási munkák

202—31

— Építési és épületgépészeti szerelőipari fenntartási munkák

202—32

— Építőipari tervezés

202—41

— Beruházás és fenntartás szervezése, lebonyolítása

202—42—01

— Beruházási fővállalkozás

202—42—02

— Építőipari szaktanácsadás

202—42—03

— Egyéb területek bérbeadása

712—11—02—09

— Építmények, építményrészek bérbeadása

712—11—03

— Bértárolás, bérraktározás

712—23—01

— Ingatlanőrzés

712—23—02

2. A következő szolgáltatások esetében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik:

Megnevezés

SZTJ száma

— Termelő berendezések karbantartása és javítása

101—1*

— Ipari fogyasztási cikkek és fogyóeszközök javítása

101—2*

— Ipari termékek vizsgálata

101—4*

— Egyéb ipari szolgáltatás

101—9*

— Hulladékválogatás

712—19—01

— Anyagi jellegű egyéb tevékenység

712—19—09

— Csomagolás, anyagmozgatás

712—24

— Varieté műsor

820—37—02

— Vidámparkok üzemeltetése

820—37—03

— Egyéb szórakoztatási tevékenység

820—37—09

3. A következő szolgáltatások esetében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást igénybevevő székhelye vagy telephelye található, székhely vagy telephely hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található:

Megnevezés

SZTJ száma

— Termelő berendezések karbantartása és javítása

101—1**

— Ipari fogyasztási cikkek és fogyóeszközök javítása

101—2**

— Ipari bérmunka

101—3

— Ipari termékek vizsgálata

101—4**

— Ipari tervezési és szervezési szolgáltatás

101—5

— Egyéb ipari szolgáltatás

101—9**

— Közlekedési tervezési szolgáltatás

405—74

— Műszaki-szellemi termékek és nem anyagi jellegű szolgáltatások külkereskedelme

508—12

— Külkereskedelmi képviseleti, ügynöki tevékenység

508—3

— Egyéb külkereskedelmi szolgáltatás

508—9

— Számítástechnika-alkalmazási szolgáltatás

710

— Termelőeszközök bérbeadása, lízingje

712—11***

— Minőségellenőrzés

712—21

— Mérésügyi, biztonságtechnikai szolgáltatások

712—22

— Hirdetés

712—25—01

— Propaganda- és reklámtevékenység

712—25—02

— Piackutatás

712—25—04

— Térképészeti, földmérési, meteorológiai tevékenység

712—26

— Műszaki-gazdasági szolgáltatás

712—27

— Mérési tevékenység

712—28

— Egyéb üzleti szolgáltatás

712—9

— Hangfelvétel-készítés

820—35-ből

— Videofelvétel készítés

820—36-ból


4. Áruszállítás (SZTJ 405-ből), szállítmányozás (SZTJ 405—72), valamint áruszállítással kapcsolatos kiegészítő tevékenység (SZTJ 405—79—01) esetében a teljesítés helyének a szolgáltatás tárgyát képező termék végleges rendeltetési helyét kell tekinteni. Ha azonban a termék végleges rendeltetési helye belföld, és a szolgáltatás igénybevevője külföldi, akkor a teljesítés helyének a szolgáltatást igénybe vevő székhelyét vagy telephelyét, székhely vagy telephely hiányában lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét kell tekinteni.

4. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A fizetendő adó mértéke az adó alapjának 15 százaléka a következő szolgáltatások esetében:

Sorszám

Megnevezés

SZTJ száma

1.

Termelő berendezések karbantartása
és javítása

101—1

 

Kivéve:

 

— Haditechnikai termékek
karbantartása és javítása

101—19

2.

Ipari fogyasztási cikkek és
fogyóeszközök javítása

101—2*

 

Kivéve:

 

— Gyógyászati segédeszközök
javítása

101—21-ből

3.

Egyéb ipari szolgáltatás

101—9

 

Kivéve:

 

— Mosás, vegytisztítás

101—92-ből

4.

Közlekedés

405

 

Kivéve:

 

— Háztartási szilárd tüzelőanyag
   szállítása

405-ből

 

— Személyszállítás

405-ből

 

Kivéve:

 

— Taxiközlekedés

405—23

 

— Közutak és hidak üzemeltetése

405—25

 

— Légiforgalmi szolgáltatás

405—52

5.

Kereskedelmi szálláshely-
szolgáltatás

507—53

6.

Idegenforgalmi szolgáltatás

507—7

7.

Személyi és háztartási szolgáltatások

711


* Az alább felsorolt szolgáltatásoknál az adó alapját képező értékből csak az átalánydíjnak (átalánydíjas javítás esetén), illetőleg a munkadíjnak (egyéb esetekben) betudható összegre alkalmazható a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adómérték:

Megnevezés

SZTJ száma

— Gépipari termékek javítása

101—21

— Bútor- és kárpitosipari termékek javítása

101—23—01—01

— Ékszerek és nemesfémből készült használati tárgyak javítása

101—29—01

— Hangszerjavítás

01—29—02

— Játék- és sportszerjavítás

101—29—03

5. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A fizetendő adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka a következő termékek és szolgáltatások esetében:


I. Termékek

Sorszám

Megnevezés

ITJ száma

1.

Terméknek betétdíjas göngyölegként
történő értékesítése

 

2.

Egyedi alkotásként zsűrizett
képző- és iparművészeti alkotásnak
eredeti szerzője általi értékesítése

 

3.

Ásványi energiahordozók, brikett

11

4.

Villamosenergia, gőz, melegített
víz

14

5.

Pontozó vakok számára

26—16—2-ből

6.

Braille tábla fémből

29—79—9-ből

7.

Közlekedő kocsi
mozgássérültek részére

41—41—2

8.

Vakok számára készült
fényérzékeny telefonkezelő adapter

44—1—20

9.

Orvosi fecskendő

46—16—1

10.

Orvosi csapoló- és öblítőeszköz

46—16—2

11.

Egyszer használatos, fecskendővel
egybeépített műanyag injekciós tű

46—16—9

12.

Injekciós tű

46—18—2

13.

Az Országos Társadalombiztosítási
Főigazgatóság által gyógyászati
segédeszköznek minősített inhalátor

46—22—4-ből

14.

Vércukor szintet meghatározó
készülék

 

15.

Öninjektáló automata és félautomata
készülék

46—22—6-ból

16.

Gyógyászati segédeszköz

46—36—14

17.

Szemüveglencse

46—46—1

18.

Kontakt szemüveglencse

46—46—2

19.

Szemüvegkeret

46—47

20.

Motoros védőszemüveg

46—48—4

21.

Vakok és gyengénlátók számára
készült speciális írógép

46—71—4-ből

22.

Vakok számára készült speciális
személyi számítógép

48—58—31-ből

23.

Információ átalakító egység vakok
és gyengénlátók részére

48—85—91

24.

Gyógyszer termékek

53

25.

Mesterséges gázok

54—1

26.

Koksz

54—2

27.

Kőolaj- és gázfeldolgozási
vegyi termékek

55

 

Kivéve:

 

— Kenőolaj

55—3

 

— Konzisztens kenőanyag,
   hűtő-kenőfolyadék,
  korrózióvédő-anyag

55—5

28.

Latexből készült kesztyűk közül
a savas, lúgos hatások ellen
védő kesztyű

56—56—4-ből

29.

Egészségügyi gumigyártmány

56—71—2

30.

Bébicumi műanyag szopókával

57—62—1-ből

31.

Műanyag alapanyagú
vérterápiás eszközök

57—62—3-ból

32.

Braille tábla műanyagból

57—69-ből

33.

Mezőgazdasági célú vegyi termékek

59—3

34.

Fűrészipari apríték

61—28—8

35.

Faipari hulladék

61—8

36.

Alágyújtós

63—29—3

37.

Fabrikett

63—29—4

38.

Könyv

brosúra

39.

Folyóirat

66—2

40.

Napilap

66—3

41.

Tapintható domború térkép
vakok számára

66—71-ből

42.

Tankönyvjegyzékben szereplő,
oktatási célt szolgáló atlasz

66—71-ből

43.

Bőr védőkesztyű

67—76—3

44.

Férfi ortopéd cipő

68—11—5

45.

Női ortopéd cipő

68—12—5

46.

Gyermek ortopéd cipő

68—13—5

47.

Fiú ortopéd cipő

68—14—5

48.

Leány ortopéd cipő

68—15—5

49.

Sportszer

69—51

 

Kivéve:

 

— Vadásztöltény

69—51—23-ból

 

— Vadászfegyver

69—51—23-ból

50.

Közterületen elhelyezett szobor

69—94—1-ből

51.

Zsűrizett népművészeti termék

69—95-ből

52.

Ipari és mezőgazdasági hulladékból
előállított vegyes összetételű
tüzelőanyag

69—98

53.

Bukósisak

69—99—26—1-ből

54.

Légzésvédő félálarc

69—99—26—3-ból

55.

Műlép

69—99—31

56.

Egészségügyi vatta

75—31

57.

Kötszer, egészségügyi cikk

75—4

58.

Növényvédelmi permetező
védőoverall

77—46—2-ből

59.

Védőkesztyű

(ITJ 78—45-ből)

60.

Gumiharisnya

(ITJ 78—58)

61.

Húsipari termékek

(ITJ 80)

62.

Baromfi- és tojásfeldolgozó-ipari
termékek

81

63.

Tejipari termékek

82

64.

Tartósítóipari termékek

+

 

Kivéve:

 

— Fűszerőrlemény és -pótló,
ételízesítő

83—8

65.

Malomipari és összetett-takarmány
termékek

84

66.

Cukoripari termékek

85

67.

Növényolajipari termékek

86

68.

Kenyér

87—0

69.

Vizes, tejes tésztából készült
és kenyér jellegű péksütemény

87—11, 12, 18

70.

Száraztészta

87—2

71.

Diétás és diétát kiegészítő
sütőipari termék

87—312

72.

Izoszörp

88—85

73.

Glukonon, corvital

88—89-ből

74.

Szeszipari takarmány

88—9

75.

Mesterségesen szárított dohány

89—11

76.

Magbél

89—4

77.

Cukorpótló mesterséges
édesítőszer

89—81-ből

78.

Tisztított, koptatott és hámozott
burgonya és a zöldségfélékből a
sárga-, fehérrépa és a hagyma

89—81-ből

79.

Élelmiszeripari hulladék

89—9

80.

Növénytermelési termékek

(METJ 91)

 

Kivéve:

 

— Nyers kávé

(METJ 91—25—50)

81.

Kertészeti termékek

(METJ 92)

 

Kivéve:

 

— Déligyümölcsök

(METJ 92—25)

82.

Élőállatok és állati termékek

(METJ 93)

83.

Erdei termékek, erdősítés

(METJ 94—1)

84.

Apríték

(METJ 94—35)

85.

Vastag tüzifa

(METJ 94—36)

86.

Vékony tüzifa

(METJ 94—37)

87.

Tuskó

(METJ 94—38)

88.

Erdei melléktermékek

(METJ 94—39)

89.

Vízgazdálkodási termékek

(VTJ 95)

90.

Haditechnikai termékek
(29—8, 9; 32—9; 41—8, 9; 44—9;
47—9; 53—9; 56—8; 57—0; 59—0, 8)

 

91.

Kész lakás

(ÉJ-ből)

92.

Lakótelek

 


II. Szolgáltatások

Sorszám

Megnevezés

SZTJ száma

93.

Gyógyászati segédeszközök javítása

101—21-ből

94.

Szemüveglencse egyedi csiszolása,
keretbe helyezése

101—31—09-ből

95.

Kényszer- és bérvágás

101—32—02-ből

96.

Gyógyászati segédeszközök készítése

101—33-ből

97.

Energiahordozók elosztása, kezelése

101—7

98.

Mosás, vegytisztítás

101—92-ből

99.

Mezőgazdasági szolgáltatások

303

 

Kivéve:

 

— Vadászati szolgáltatás,
trófeabírálat

303—34-ből

100.

Erdőgazdálkodási szolgáltatások

304

101.

Háztartási szilárd tüzelőanyag
szállítása

405-ből

102.

Személyszállítás

405-ből

103.

Közutak és hidak üzemeltetése

405—25

104.

Légiforgalmi szolgáltatás

405—52

105.

Posta- és távközlés

406

106.

Előfizetéses étel- és menüforgalom

 

107.

Egyéb ételforgalom (ideértve a
melegkonyhás egységben előállított
tésztaféléket és süteményeket is)

 

108.

Vízgazdálkodási szolgáltatások

609

109.

Mezőgazdasági földterületek
bérbeadása

712—11—02—
01

110.

Gazdasági haszonállatok bérbeadása

712—11—05

111.

Város- és községgazdálkodási
szolgáltatás

714—2

112.

Környezet- és természetvédelem

715

113.

Szervezett — kedvezményes —
üdültetés

818—3

114.

Munkásszállás-szolgáltatás

818—4

115.

Művészeti tevékenység

820—2

116.

Kulturális egyéb szolgáltatás

820—3

 

Kivéve:

 

— Hangfelvétel készítés és -kiadás

820—35

 

— Videofelvétel készítés és -kiadás

820—36

 

Kivéve:

 

— Video eredeti alapfelvétel
  készítése, nyilvános közlésre
  alkalmas videokazetta, -lemez
  előállítása

820—36-ból

 

— Varieté műsor

820—37—02

 

— Vidámparkok üzemeltetése

820—37—03

 

— Játék- és pénznyerő automaták
  üzemeltetése

820—37—04

 

— Egyéb szórakoztatási tevékenység

820—37—09

117.

Tudományos kutatás,
kísérleti fejlesztés

922

 

Kivéve:

 

— Tudományos kutatást, kísérleti
fejlesztést kiegészítő tevékenységek

922—92

118.

Haditechnikai szolgáltatások

101—19, 101—
31—08, 101—54

6. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A Tv. 7. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

Az előzetesen felszámított adó összegének megállapítása használt termék felvásárlása esetén
Használt termék felvásárlása esetén az előzetesen felszámított adó összegét az alábbi számítási módszerrel kell megállapítani:

F×A
E = –––––––––––––––––– , ahol
100+A

E = az előzetesen felszámított adó összege forintban;
F = a felvásárlási ár összege forintban;
A = az előzetesen felszámított adó százalékos mértéke, amely a felvásárolt termékre, a 29. §-ban meghatározott adókulcsot jelenti.

7. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez2


A Tv. 8. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

A mezőgazdasági kistermelési tevékenység körébe tartozó termékek

I. Mezőgazdasági és erdészeti termékek:

 

Sorszám

Megnevezés

METJ száma

1.

Növénytermelési termékek

91.

2.

Kertészeti termékek

92.

 

Kivéve:

 

— Virágok és dísznövények

92—4

3.

Élőállatok és állati termékek

93.

 

Kivéve:

 

— Sportló

93—42—01

 

— Versenyló

93—42—02

 

— Élő vad

93—71

 

— Lőtt vad

93—72

 

— Kutya

93—82—01

 

— Macska

93—82—02

 

— Laboratóriumi állatok

93—85

 

— Dísz- és állatkerti állatok

93—86

 

— Hullatott agancs

93—91—07

 

— Agyar

93—91—08

 

— Trófea

93—91—09

4.

Erdei termékek, erdősítés

94—1

5.

Erdei melléktermék

94—39

 

 

II. Ipari termékek, amennyiben előállításuk saját termelésű alapanyag felhasználásával történik, és az értékesítésből származó jövedelem a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján nem minősül egyéni vállalkozásból származó jövedelemnek:

Sorszám

Megnevezés

ITJ száma

 

6.

Műlép

69—99—31

7.

Tejipari termékek

82

8.

Befőtt

83—11

9.

Püré és dzsem

83—12

10.

Ízek

83—13

11.

Szárított

aszalt

12.

Folyékony gyümölcs

83—15

13.

Gyümölcsszörp és sűrítmény

83—16

14.

Szárított és porított főzelék és
zöldségféle

83—23

15.

Zöldség alapú ivólé

83—26

16.

Paradicsom ivólé

83—35

17.

Savanyúság

83—4

18.

Tartósítóipari fél- és előtermék

83—7

19.

Szőlőmust, sűrített szőlőmust

88—31—1

20.

Félkész szőlőbor
bortermelési célokra

88—31—3

21.

Hordós szőlőbor

88—31—41—1,
2, 3

22.

Gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust

88—39—1

24.

Félkész gyümölcsbor
bortermelési célokra

88—39—3

26.

Egyéb gyümölcsbor

88—39—49

27.

Mesterségesen szárított dohány

89—11

28.

Magbél

89—4

29.

Tisztított, koptatott és hámozott
burgonya és a zöldségfélékből a
sárga-, fehérrépa és a hagyma

89—81-ből

8. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A Tv. 10. számú mellékletének d) pontja, valamint f)—k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az l) pont a hatályát veszti:

(A számla tartalma)

„d) az értékesítés teljesítésének (részteljesítésének) időpontja,”
„f) a termék, szolgáltatás megnevezése, jellemzői (mennyiségi egysége, összes mennyisége, egységára, stb.),
g) a termék, szolgáltatás statisztikai besorolási száma, ha az adó százalékos mértéke (29. §), vagy ha a tárgyi adómentesség [14. § a) pontja] erre való hivatkozással került meghatározásra, továbbá ha a statisztikai besorolási szám feltüntetését a vevő kéri,
h) az adó alapjának forintban kifejezett összege,
i) a felszámított adó százalékos mértéke,
j) a felszámított adó forintban kifejezett összege,
k) a számla forintban kifejezett végösszege.”

9. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A Tv. 11. számú mellékletének e)—h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az i)—k) pontok a hatályukat vesztik:

(Az egyszerűsített számla tartalma)

„e) a termék, szolgáltatás megnevezése, jellemzői (mennyiségi egysége, összes mennyisége, egységára, stb.),
f) a termék, szolgáltatás statisztikai besorolási száma, ha az adó százalékos mértéke (29. §), vagy ha a tárgyi adómentesség [14. § a) pontja] erre való hivatkozással került meghatározásra, továbbá ha a statisztikai besorolási szám feltüntetését a vevő kéri,
g) a felszámított adó százalékos mértéke,
h) a számla forintban kifejezett végösszege.”

10. számú melléklet az 1990. évi XCIV. törvényhez


A Tv. 13. számú mellékletének 2—6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A 69. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a beruházási célú beszerzést (ide értve a saját vállalkozáson belül végzett beruházást is) terhelő, előzetesen felszámított adó összegének az alábbi hányada vonható le:]
„2. — a Cement- és Mészművek Váci Cementgyár rekonstrukciója,
— az Épületkerámia-ipari Vállalat Égetett kerámia padlóburkolólapok beruházása
esetében 1991-től 100%-a;

3. a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) 9. számú mellékletének 8. pontjában meghatározott beruházások esetében 1991-től 100%-a;

4. a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet alapján támogatásban részesíthető meliorációs, öntöző- és rizsteleplétesítési, az öntözőgép, a bekötő- és összekötőút építési, az erőfeltárási, a mezőgazdasági villamosítási és a takarékos vízhasználat vagy a vizek minőségének védelmét elősegítő beruházások, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló gépberuházások esetében 1991-től 100%-a;

5. a VA hatálya alá tartozó természetes személy, az egyéni vállalkozók, legalább 50% belföldi magántulajdon részesedéssel rendelkező gazdasági társaság, a kisszövetkezet, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély esetében 1991-től 100%-a;

6. — a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság beruházása,
— a Magyar Távközlési Vállalat távközlési beruházása,
— a víztermelés-szolgáltatási és szennyvízelvezetési, -tisztítási beruházás
esetében 1991-től 100%-a;”
1

A törvényt az Országgyűlés az 1990. december 21-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1990. december 26. Utóbb a törvényt az 1992: LXXIV. törvény hatályon kivül helyezte.

2

A 7. számú melléklet a Magyar Közlöny 1991. évi 21. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás