1990. évi XCVIII. törvény
a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról1
1996.01.01.
„(2) A külföldi részvétellel működő társaság alapításához, társaságban való részvételhez devizahatósági engedély nem szükséges.”
„A társaság nyereségét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.”
4. § A Tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„15. § (1) A társaság jogosult mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdálkodó szervezetet megilletnek. (2) A gazdasági társaságot, ha
a) éves árbevételének több mint a fele
aa) termékelőállításból vagy
ab) a gazdasági társaság által épített szálloda üzemeltetéséből
származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az ötven millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben hatvan százalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig negyven százalékos;
b) éves árbevételének több mint a fele a mellékletben meghatározott tevékenységből származik és az alapítói vagyon meghaladja az ötven millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben száz százalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig hatvan százalékos
mértékű — adóvisszatartás formájában igénybe vehető — adókedvezmény illeti meg.
(3) a) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a (2) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak. b) A (2) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, e termékek ipari bérmunka keretében történő előállítását, valamint a mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi. (4) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.”
„(1) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét vagy egy részét
a) az alapítói vagyon emelésére fordítja vagy
b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be,
akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó — a befektetés évét terhelő — adójával megegyező — adóvisszatartás formájában igénybe vehető — adókedvezményben részesül.”
6. § A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A társaság által eszközölt beruházás esetében a tárgyévben felmerült, előzetesen felszámított általános forgalmi adónak a száz százaléka, az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, igényelhető vissza.” „A törvény szempontjából termelőeszköz az olyan gép, berendezés, felszerelési tárgy, épületelem, építőanyag, beszerelésre kerülő épületgépészeti eszköz, jármű, amely áru előállításához (ideértve az anyagbeszerzést és készáru szállítást is), valamint az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges.
Amennyiben a társaság a termelőeszközöket a rendelkezésre bocsátástól számított három éven belül elidegeníti, használatba, illetve bérbe adja, a rendelkezésre bocsátáskor érvényes vámot utólag köteles megfizetni.”
8. § A Tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A belföldi piaci magatartásra és az árképzésre — a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények keretei között — a piaci feltételek irányadók. Ha jogszabály hatósági árat állapít meg, azt kell alkalmazni.” 12. § A Tv. — 1989. évi XLIV. törvény 5. számú mellékletével megállapított — melléklete a következőkkel egészül ki:
ITJ „2/A Közúti gépjárműgyártás
41—31 Motorkerékpár, MOPED, robogó
41—32 Személygépkocsi
41—33 Autóbusz
41—34 Benzinüzemű tehergépkocsi
41—35 Dízelüzemű tehergépkocsi
41—36 Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi
41—37 Dömper
31—38 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű.”
3
13. § (1) Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba. A hatálybalépés napjáig a Tv. 9. §-a alapján benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre e törvény rendelkezéseit — a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel — kell alkalmazni.
„(2) A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a társaság megszűnése vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése, illetve a külföldit a törzstőke (alaptőke) leszállítása folytán megillető összeg, amennyiben a felsorolt esetekben a társaságnak a forintfedezet rendelkezésére áll, a külföldi megbízása alapján a befektetés pénznemében szabadon átutalható. Ha a külföldi vagyoni hozzájárulását kizárólag nem pénzbeli betéttel teljesítette, vagy az őt megillető osztalékot Magyarországon ismételten befektette, a befektetés pénznemeként a külföldi székhelye (állandó lakóhelye) szerinti ország törvényes fizetőeszközét kell figyelembe venni.”
